A növényi szterinek koleszterin csökkentő hatása mellett a koleszterin nélkülözhetetlenségéről, sztatin gyógyszerrel történő erőltetett orvosi csökkentéséről, „szedjük vagy mégse” dilemmáról olvashat a kedves érdeklődő. A penicillin és a viagra mellett talán a világ harmadik legismertebb gyógyszercsoportja a koleszterincsökkentő sztatinok.

Ami a lent elérhető dolgozatból kimaradt

Sok a bizonytalanság a koleszterin hatásának magyarázatában
A hagyományos gyógyászat első számú célpontja a magas koleszterin-szint, mint a szívbetegség legfőbb oka. Mindazonáltal ez a koncepció nem ad magyarázatot a kardiológia számos kérdésére, mint például a következőkre: Ha a koleszterin a szívbetegség oka, akkor:

• a szívinfarktus áldozatai 50%-ának miért normális a koleszterin-szintje?
• az érelzáródás és infarktus miért nem alakul ki a 100.000 km hosszú érrendszer bármely részén? Miért nem kapunk fül- vagy könyökinfarktust? Miért azon a 25 cm-es szakaszon a szív-artériában következik be az infarktusok 95%-a?
• miért nem kapnak az állatok szívrohamot, noha a medve koleszterinszintje 6000 mg/dl?
  A hagyományos gyógyászat nem ad választ ezekre a kérdésekre

Az 1987-ben megjelent Framingham beszámoló 30 év követésének eredményét foglalta össze. Ebben a jelentésben megerősítették, hogy a koleszterin szint csak 50 év életkor alatt jelzi a szív halálozást, de 50 év felett nem függ össze vele. Más szóval 50 éves kor alatt a magas koleszterin halálos veszély – 50 év felett viszont védő faktorként szerepel. Kérdezheti valaki, hogy ki érti ezt? Erre azonban én nem tudok válaszolni.

A sokat idézett Framingham vizsgálatban, ahol 14 000 orvos egészségi állapotát követték évtizedeken át, nem találtak kapcsolatot a vér koleszterin szintje és az elfogyasztott koleszterin között

• McCully 2000-ben megjelent "The heart revolution" című könyvében írja, többek között, hogy ha kevesebb koleszterint eszünk, a szervezetünk többet termel. A vérben ugyanis nem a bevitt, hanem a szervezet által termelt koleszterin található.
• A Psychiatric Research-ben (2002) megjelent tanulmányban a kutatók rámutatnak, hogy az alacsony koleszterin szint súlyos zavarokat idéz elő az agyműködésben
• Prof Dr Uffe Ravnskov: „Koleszterinmítoszok” c. könyve alapján nagy mintákon végzett vizsgálatokon alapuló munkájából tudhatjuk, hogy a koleszterinszegény diétán élőknek dupla akkora az esélye, hogy szívinfarktust kapjanak, mint azoknak, akik tartósan magas koleszterinszinttel élnek.
  de Lorgeril, M; Salen, P: Recent cholesterol-lowering drug trials: new data, new questions.
  J. Lipid Nutr. Vol.19, No.1 (2010)

Világszenzáció lenne a koleszterin elleni oltóanyag

Prof. Dr Horváth István MTA doktor orvosbiológus volt az egyik felfedezője az ún. koleszterinellenes antitestnek. Prof Dr. Horváth István úr 40 év kutató munkája eredményeként, amelynek során az USA tudósaival és orosz kutatókkal együttműködött, megalkotta az érelmeszesedés elleni oltóanyagot. Ha engedélyeznék, akkor a szakértők szerint Nobel-díjas találmány lehetne! Ő az egyetlen a világon, akinek sikerült ezt a megoldást megvalósítani.

Dr Horváth István elmélete szerint ezt az anyagot a szervezet termeli, és az antitest a koleszterinnel reagálva csökkenti annak koncentrációját a vérben. Azért meg kell jegyezni, hogy koleszterinre, még a "rossz" koleszterinre is szüksége van a szervezetnek megfelelő mennyiségben
Tény, hogy sok pénzre (kb. 100 MFt-ra) lenne szükség az engedélyezéshez. Tény, hogy a gyógyszeripar profitorientált. Tény, hogy ha az oltóanyag tényleg "tudná" azt, amit a felfedező állít, nagyon sokat lehetne vele keresni. Csakhogy a gyógyszeripar egyetlen szereplője sem találta eléggé jónak az ötletet ahhoz, hogy pénzt fektessen a további fejlesztésbe. Ha a gyárak az eredmények ismeretében reálisnak látnák az oltóanyag gyógyszerré fejlesztését, egymásért versengenének a szabadalomért Az állatkísérletes modellekben elért eredmények azonban nem extrapolálhatóak automatikusan emberre. A tudomány nem demokratikus: egy hozzáértő szava többet ér, mint egymillió laikus véleménye.
Prof. Dr Karádi István, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, aki a cikkek egy részében Horváth I. társszerzője, így fogalmaz: "Csak egy ötletről beszélhetünk, aminek a vizsgálata rendkívül kezdeti stádiumban van".(..) Az ötlet nem vethető el, de egyelőre nagyon kevés a bizonyíték”

Nincs sem válasz sem bizonyíték arra, hogy a szervezetben normálisan jelen lévő anyagokkal szembeni antitest szintjének mesterséges emelése nem csökkenti-e olyan mértékben a koleszterin koncentrációját, ami már veszélyes?
Érzésem szerint valamelyik nyugati nagyhatalom nem hezitálna a felfedezést követő rendkívül költséges humán vizsgálatok támogatására. Úgy tudom, hogy professzor úrnak tettek erre ajánlatot, de ő magyar dicsőségnek kívánta megtartani. Amíg például az USA-ban valami kis banális ötlet születik valahol, azt azonnal felkapják, óriási hírverést csapnak, a média minden csatornája felfújja, jelentkeznek a befektetők, addig kis hazánkban a nagy ötlet is elkallódik, homályba vész és támogatás helyett a feltaláló csak elmarasztalást kap jutalmul.

A koleszterinszint csökkentés hatása

• A magas koleszterinszint kezelésére jelenleg legelterjedtebb gyógyszerek a sztatinok, amelyek a májban zajló koleszterinszintézist gátolják
• A koleszterinszint csökkentő gyógyszerek azonban hiába csökkentik a koleszterinszintet, ez nincs sok hatással a szív és agyi eredetű halálozásra.
• Az ALLHAT vizsgálatban 10 000 emberen nyolc év alatt semmi védőhatást nem találtak.
• A CARE vizsgálatban 5 év alatt a sztatin csoportban 5.7% halt meg infarktusban, míg a placebo csoportban 4.6%. A különbség 1.1%. Ezért a különbségért 2081 ember 5 éven át szedte a sztatint
• A WOSCOP vizsgálatban a két csoport közti különbség 0.6%, ezért 3302 ember szedett sztatint 5 éven át. Egy ember kezelése egy éven át 40 000 és 200 000 dollár közt mozog. A WOSCOP vizsgálatnak csak a gyógyszerköltsége 3.3 milliárd dollárba került.

Amerikában legalább 10-20 millió ember szedi a sztatinokat élete végéig! Az AstraZeneca gyógyszercég a Crestor koleszterin csökkentő forgalomba hozatalára 1 milliárd dolláros kampányt indított. Amíg a szívhalálozás a sztatin vizsgálatokban igen csekély mértékben, de csökkent, ugyanakkor az összhalálozás a sztatin csoportban nem változott, vagyis a gyógyszer mellékhatásai miatt legalább ugyanannyian haltak meg pl. rákban, mint ahányat megmentett a gyógyszer.
Ráadásul az öt éves vizsgálatok alatt nem derül ki a 10-20 éves szedés kockázata. A koleszterin-mítosz cáfolata ugyanis minden kutató számára elérhető, csak éppen a negatív, cáfoló eredményeket senki nem idézi

2004-ben Amerikában a nemzeti koleszterinszint program irányelveit meghatározó bizottság leszállította az addig érvényben lévő "normális" koleszterinszintet, ezzel további 7 millió amerikait ítélve arra, hogy sztatinokat kell szednie, ha élni akar. Hamarosan kiderült azonban, hogy a bizottság 9 szakértőjéből 8 fő anyagilag olyan gyógyszergyáraknak van elkötelezve, akik sztatinokat gyártanak

Mi a bajunk a sztatinnal? Nekem már gyanús, ha a világméretű szakirodalom évtizedek óta ennyit foglalkozik egy gyógyszerrel

• a sztatinok fokozzák a rák, az izomdegeneráció, vagy a májdegeneráció kockázatát
• izomsejt szétesést okozhatnak
• gátolják a Q10 termelődését, ami szívizom gyengeséghez és szívleálláshoz vezethet.
• sok tízmillió ember teszi kockára egészségét a koleszterinszint-csökkentők szedésével.

Ma már ott tartunk, hogy a gyerekeknél is fontolóra veszik –jobb megelőzni a bajt alapon- a koleszterinszint akár gyógyszeres csökkentését is. Hozzáférhető adatok igazolják, a csecsemő és gyermekhalandóság annál nagyobb, minél alacsonyabb a gyerekek koleszterinszintje. Az irodalom arról ír, hogy időskorban nem rizikó, hanem védőfaktor a koleszterin, és aki időskorban csökkenti a koleszterinszintjét, kétszer valószínűbben hal meg a magasabb koleszterinszintűekhez képest

2011-ben az Egyesült Államok orvosai csaknem 250 millió koleszterinszint csökkentő-receptet írtak, 18,5 milliárd dolláros forgalmat generálva e szereknek a gyógyszerpiacon. Nem csoda hát, hogy a koleszterinszint-csökkentő szerek gyártói kiváltképp lelkesednek az alacsony LDL-célértékekért.

A magas koleszterinszint közvetett vagy közvetlen módon hozzájárul az agyi plakkok kialakulásához, pusztán a koleszterinszint csökkentésével azonban mégsem lehet megelőzni az Alzheimer-kórt.

A koleszterinszint-csökkentő szerek gyártói kiváltképp lelkesednek az alacsony LDL-cél értékekért. Figyeljük meg az alábbi táblázat adatait:

ATP → adult treatment panel

Vegyük észre, hogy milyen mértékben csökkentik a célértéket ezzel arra sarkalva a betegeket, hogy minél nagyobb számban csökkentő gyógyszereket szedjenek, hogy elérhessék az egyre alacsonyabb célértéket
Semmiféle klinikai teszt nem igazolta, hogy a koleszterin-célérték egyre lejjebb szállítása a szív- és érrendszeri mutatók javulását hozta volna magával - . írja a Nature

A világszínvonalú tekintélyes orvosi folyóiratból idézek: Lancet. 2012 Aug 11 „ Statins reduce LDL cholesterol and prevent vascular events, but their net effects in people at low risk of vascular events remain uncertain”

Bayer 2005-ben 1 milliárd dollár összegű kártérítést fizetett ki annak a mintegy 3000 felperesnek, akik a Baycol (cerivasztatin) okozta rhabdomyolysis-kockázat (rhabdomyolysis a vázizomzat károsodásával, szétesésével, pusztulásával járó megbetegedés) elhallgatásának vádjával perelték a gyártót. A Baycol-t 2001-ben kivonták a piacról, miután alkalmazását 31 halálesettel összefüggésbe hozták.

2012-ben az FDA figyelmeztetést adott ki, mi szerint a sztatinok alkalmazása növelheti a vércukorszint-emelkedés és a 2-es típusú diabétesz kockázatát, továbbá összefüggésbe hozható a kognitív károsodás (emlékezetkiesés, feledékenység, zavartság) egyes eseteivel.

A Lipitor (atorvasztin) koleszterin csökkentő sztatin minden idők legnagyobb forgalmú gyógyszere az Egyesült Államokban – a statisztikai adatok szerint az eladásából származó összbevétel több mint 130 milliárd dollárra rúgott a tengerentúlon

Megjegyzés: Az Amerikai Egyesült Államokban Lipitor néven forgalmazott, atorvasztatin-kalcim-trihidrát tartalmú filmtabletta magyarországi megfelelője a Sortis filmtabletta.