Lelki egészség. Párkapcsolat minősége a szülői nevelés, a két fél közötti szellemi/lelki, vallási, kulturális összhang függvénye. Válasz Olvasómnak 98. szám

Az olvasó írja
Tisztelt Tanár úr! Nagy érdeklődéssel olvasom írásait és ezen belül a „Lelki egészség” sorozatot. 30 éves egyedül álló nő vagyok. Sok férfit ismertem, de az „igazit” még nem sikerült megtalálnom Mi lehet ennek az oka és mit tegyek azért,hogy boldog családi életet élhessek? A szingliség nagy divattá vált az egész világon, de erre vonatkozó ismereteim elég gyérek. Nem akarok egyedül élni! Tisztelettel kérem, hogy segítsen eligazodni ezekben a kérdésekben és ha kérhetem adjon javaslatot, mert lassan „kapuzárás előtt állok. Tisztelettel üdvözli írásainak szorgalmas olvasója F Melinda

Válasz
Kedves Melinda. Kérdésére nem lehet röviden válaszolni. Arra kérem, hogy az Ön részére írt összefoglalómat tekintse át. Mivel meglehetősen bonyolult témáról van szó, ezért a dolgozatomat ne a telefonján, vagy tableten olvassa Metrón, autóbuszon villamoson utazva, hanem szánjon rá egy negyed órát és laptopján, vagy számítógépén otthonában, minden zavaró körülményt kizárva figyelmesen tekintse át. További kérdés esetén írjon bátran a következő címre:
zsoldos@nelegybeteg.hu Üdvözlettel Zsoldos Bence

A párkapcsolatról
A párkapcsolat az egyik legfontosabb szükséglet az életünkben (Platón). Eleinte rendszerint idealizáljuk a párkapcsolatot és a társunkat hibátlannak látjuk Azt reméljük, hogy létrejön a nagy egység, ami két fő princípium találkozása: a maszkulin és a feminin princípiumé.
A maszkulin a hódításnak, a megismerésnek, a hatalom kiterjesztésének, a szimbóluma, amely a feminin hatása nélkül nem jöhetne létre.. Ha a kettő nem találkozna és a szeretet nem fékezné ezt a maszkulin erőt, akkor komoly bajok támadnának a világban.
A szeretet megóv, épít, de ha csak a szeretet principiuma uralkodna, akkor nem volnának követelmények, örökké a langyosban üldögélhetnénk, noha az ember csak a küzdelemben tud valakivé válni Mind ezzelazt szeretném kifejezni, hogy mindkét princípium együttesére óriási a szükség.
Nem véletlen hogy a Teremtő Ádámot és Évát egymásnak teremette. Ádám az Isten utolsó, legmagasabb rendű teremtménye a földön. Ádám, mint ősatya férje volt Évának és feje a legelső emberi családnak (1Móz 3,20; 4,1) Az egész emberiség atyja Ádám volt. A felesége, Éva lett az „anyja minden élőnek” (1Mózes 3:20). Noha most a föld többmilliárdnyi leszármazottjuktól nyüzsög, az emberek messze nem tökéletesek.
Ádám és Éva története jól ismert. De milyen gyakorlati haszna van a számunkra? Mit tanulhatunk az első emberpár tapasztalataiból?
A férfinak szüksége volt egy „segítő társra”.Éva tökéletesen alkalmas volt arra, hogy Ádám kiegészítője legyen a kerti otthonuk és az állatok gondozásában, gyermekek nemzésében, hogy szellemileg ösztönzően hasson, és igazi társként támogatásról gondoskodjon (1Mózes 1:26–30). Isten megalapította a házasság és a család intézményét, amely által meg lett szervezve a társadalom. A Mózes első könyvében található beszámoló kijelenti: „elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.” Amikor Jehova megáldotta az első házaspárt, és azt mondta nekik, hogy szaporodjanak, nyilvánvalóan az volt a szándéka, hogy minden gyermek törődő családba szülessen, és egy apa meg egy anya viselje gondját (1Mózes 1:28; 2:24).

El kell ismernünk, hogy férfi jogú társadalomban élünk, amelyben a férfi előnyök érvényesülnek. Számára a legfontosabb, minél előbb az ágyba bejutni. A férfinak a kőkorszak óta ez a törekvése
A nő érzelmeket, az érzelmi kapcsolatokban pedig fokozatosságot kíván, hogy tudja biztonságban van a partnere mellett. A kutatások egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a nők szükséglete, hogy a férfi támaszt, erőt, biztonságot nyújtson számukra és ha ehhez szeretet is párosul, akkor a nő szíve meg van hódítva.
A női tulajdonságból következik, hogy sokkal több érzelmi eseményre van szüksége, hogy kiépüljön az adott férfival kapcsolatos bizalmuk. Csakhogy a párkapcsolati bizalomhoz és a tényleges örömteli együttléthez stációk, szakaszok kellenek. Ha ezeket kihagyjuk, akkor pusztán összeállások, közös szexuális élmények lehetségesek, de egy igazi szövetség sokkal nehezebben alakulhat ki. Érdemes tehát betartani a fokozatosságot..
Ahol nincs szentesítve a kapcsolat ott a női oldalon az elégedettség szintje alacsony, a szorongásé viszont magasabb.
Általában a nők azt kívánják, hogy a másik, a partner változzon meg, mert ellenkező esetben nem tudjuk őt elviselni. Vegyük észre, hogy ugyanúgy reagál az emberi lélek még ha 60 éves is, mint ahogyan az a gyerek akit felszólítanak valami elvégzésére és erre azt mondja, hogy NEM!
Bizalmat kell adni, ami a párkapcsolatban is alapvető, mert nem csak abban van felelősség, hogy a pároddal hogyan élsz, hanem abban is, hogy a gyereknek milyen mintát mutatunk. Ha negatív mintát mutatunk, amelyek generációkon keresztül átörökíthetők oly módon, hogy mindenki eltanulja ezt a szüleitől Nemcsak genetikai törvények érvényesülnek, hanem lelki tényezők is.
Tudnunk kell, hogy magunkkal hozzuk a párkapcsolatba a családunkból eredő viselkedési programokat és ezeket személyiségünkbe építjük A szülői háztól hozott szükséglet hiányt a párkapcsolatba beemelve létrejön egy tudattalan összejátszás, amikor egymásra talál két ember Ha ezek a szükségletek a két emberben szinkronban vannak, akkor azt üzenik egymásnak, hogy majd te fogod mindazt pótolni, amit nem kaptam meg gyermekkoromban. Ebben a testi lelki reménységben kezdik el a kapcsolatot Ez az összejátszás tudattalan mert a szükségletek a tudat mélyébe vannak beágyazva. Ilyen összejátszás, amikor a partnerek egymásra irányuló belső kívánsága az, hogy legyél a tulajdonom! Legyél az enyém! Függj tőlem, én viszont maradjak független!. Mármost ha mind a ketten ezt akarják, akkor lesz egy progresszív fél, aki képes keresztül vinni a szándékát és egy regresszív fél, akinek ez nem sikerül
Van még egy összejátszási forma (ödipális kollúzió), amikor a férfinak az a tudatlan vágya, hogy „kérlek te legyél az a nő, aki végre megerősítesz abban, hogy én egy macsó vagyok, hogy velem, mint férfival minden rendben van”. Ilyenkor a nő azért lép be a kapcsolatba, mert azt szeretné, hogy a másik erősítse meg abban, hogy ő tényleg egy szeretnivaló, nagyszerű, igazi nő. Ezzel a kölcsönös, mély vággyal lépnek kapcsolatba egymással. Persze ebből is bonyodalmak származnak később. Fogadjuk el C G Jungnak a múlt század jeles pszichológusának tanácsát: Kérlek, - magad tedd meg először azt a lépést, amit a másiktól kívánnál!
Vegyük végre észre, hogy a párkapcsolatba magunkkal hozzuk a családunkból, neveltetésünkből adódó viselkedési programokat, mert ezek a személyünkbe vannak beépítve. Vannak olyan bennünk mélyen szomorkodó hiányok, amelyek kielégítést kívánnak, amikor rá találunk a másikra. Azt is látnunk kell, hogy ez független attól, hogy melyik életkorban létesül a párkapcsolatunk

Gyerekkorban kapcsolat a szülőkkel, meghatározó a párkapcsolatban
Megszületésünk után néhány évvel már belénk van kódolva, hogy milyen lesz a majdani párkapcsolatunk. Az a kisgyermek ugyanis, aki az első időkben kellő mennyiségű és minőségű időt tölt az édesanyjával (és édesapjával), később nagy valószínűséggel, jóval alkalmasabb lesz a tartós elköteleződésre, mint az, aki nem így nő fel.

Aki gyerekként abban a szerencsés helyzetben van, hogy kialakul a biztonságos kötődése az őt gondozóval való kapcsolatban, annak e mentén formálódik egy jó énképe, önbizalma. Elégedett önmagával és a másikkal is. Van egy jó érzelemszabályozási módja, tehát a stresszel, feszültséggel meg tud birkózni.  Aki biztosan kötődik gyerekkorában nevelőjéhez, később is stabil baráti és párkapcsolattal bír. Jól monitorozza önmagát, az érzelmeit felismeri, és nyíltan ki tudja fejezni. Kialakul benne a megfelelő empatikus készség is, van rálátása arra, mi történik a másikkal. Tud tehát segítség és támasz lenni, de kérni is mer, amikor neki szüksége van erre.

Az ÉN (ego) hozza magával a szülői házból a saját kulturális szokásrendjét. Az a normális számára, amit otthon megszokott. Számos tapasztalat szól amellett, hogy azt tekintjük normálisnak, egészségesnek, természetesnek, amit otthonról hoztunk.
Az identifikáció olyan viselkedési mintavétel és modellkövetés, amelyben látom, hogyan viselkedik apám és anyám, és ezért spontán hasonlóan teszem én is. A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a gyermekkorban tanuljuk meg a férfi és a női szerepekkel azonosulás alapjait.

A nárcisztikus karakter a párkapcsolatokban rendkívül gyakori jelenség

Párkapcsolat nárcista személlyel
A nárcisztikus személyiség gyakran a legsármosabb jelenség egy társaságban. Jó humorú, lenyűgöző, sikeres és remek társalgó. Nem meglepő, hogy gyorsan alakítanak ki érzelmileg intenzív párkapcsolatot.
Hogy miért a férfiakról esett most szó, mint nárcisztikus személyiség? Mert ez a fajta személyiségzavar leginkább őket érinti. A zavar hátterében általában túlimádás és felmagasztalás, vagy teljes elhanyagolás áll. Ez ellen pedig a férfiak tipikus védekezése a túlteljesítés, ami a nárcisztikus jellemzők erősödéséhez vezet. 
A nárcisztikus férfiak sosem veszik észre, ha elérték a céljukat. A lelkükben tátongó üresség vákuumként szippant be mindent és mindenkit, hogy valahogy feltöltse magát. Állandó szükségletként jelenik meg, hogy csodálják őket, és a legjobbnak érezzék magukat. És éppen az említett belső üresség miatt van erre ÁLLANDÓ szükségük. Mert ha elillan a pillanat, hogy egy helyzet közepében vannak, vele együtt elillan az érzés is, hogy ők jók, értékesek, férfiasak. Azonnal bekapcsol az ellenállhatatlan vágy, hogy ismét ilyen helyzetben találják magukat.
Ezért a párjuktól is folyamatos imádatot és csodálatot várnak el. Ezt egyetlen ember sem képes azonban megadni nekik folyamatosan, illetve sajnos egyetlen ember imádata legtöbbször kevés is egy nárcisztikus személyiségnek.
Mivel legtöbb esetben ezek a férfiak szinte képtelenek kikapcsolni igazán, ezért az idejük nagy részét rohanással töltik: otthon, munka, szerető, ismerősi társaság, otthon. Ez mérhetetlen szervezést és állandó mozgásban levést igényel, ami annyira felemészti őket, hogy szinte bejósolható időközönként teljes kimerültség vagy dühkitörés lesz úrrá rajtuk. Ezeknek azonban elsősorban nem a fáradtság az oka. Természetesen magyarázatként gyakran ők maguk is ezt hozzák fel, azonban a valódi ők az ürességgel való szembesülés.
Kénytelenek beismerni önmaguknak, hogy valójában ők milyennek látják magukat a tükörben: férfiatlannak, nem elég jónak, nem szerethetőnek. Egy semminek. Kegyetlen érzés, és nagyon nehéz teher ez számukra. Általában mások elől sikeresen titokban tudják tartani ezt az érzést, azonban egy közeli párkapcsolat esetén előbb-utóbb a felszín közelébe kerül. És a lelepleződés ellen az egyetlen védekezési eszköz a támadás marad.
Ezek a dühös, vádló kirohanások nyilvánvalóan megmérgezik a párkapcsolatot, és az addigra szerelmes nőt a szavak ökölcsapásként érik. Szerencsésebb esetben csak a szavak, mert a nárcisztikus kapcsolatokban a fizikai abúzus is könnyebben megjelenik. Amiért a felelősséget ráadásul a nőre hárítják manipulációval és látszat magyarázatokkal. Szerencsére ez azonban nem általános. A nárcisztikus személyiségek számára nem feltétlen a másik bántalmazása a fontos ilyenkor, hanem annak a behódolás

• A nárcisztikus személyiségű emberek szokatlanul önzőek, rendkívül követelőzőek, a kritikára túlzottan érzékenyek, és sokszor azzal próbálják rejtegetni hibáikat, hogy a tökéletesség látszatára törekszenek.

• A narcisztikus düh akkor bontakozik ki, ha úgy érzi, hogy nem tisztelik eléggé, nem ismerik el omnipotens voltát. Bárminemű kritikára, tiszteletlenségre túlérzékenyen, időnként dühkitöréssel reagál
• Ha bírálat éri őket, könnyen haragra gerjednek
• A másik érzéseivel nem törődnek, mert a Narcisztikus személyiségűeknek rendkívül alacsony az empátiájuk. Nem érzik és nem is törődnek ezért mások igényeivel, szükségleteivel. Nehezen tudnak együtt érezni másokkal, szeretetet kifejezni a többi ember iránt. Az alacsony empátiás készségük miatt pedig nem érzik át, hogy a viselkedésükkel ártanak másoknak. Az empátia hiánya azonban szintén nem az ő hibájuk. Az empátia egy képesség, amelyet megtanulunk az által, hogy odafigyelnek ránk, és mi odafigyelünk másokra. Ez azonban az ő fiatal éveikben nem adatott meg.
• Másoktól nagyfokú csodálatot és tiszteletet várnak el, és ha úgy érzik, hogy ezt nem kapják meg, akkor dühvel, sértődöttséggel, esetleg agresszióval reagálnak.
• A narcisztikus személyek rendkívül irigyek tudnak lenni: amikor azt látják, hogy mások elismerést, figyelmet kapnak, úgy érzik, ezzel őket rövidítik
  • 1./ Szokd meg azt, hogy kapcsolatotok szabályait egyedül ő diktálja, és azt a kettős mérce jellemzi.  Ő dönti el, hogy mi fér bele a kapcsolatotokba, és neked ebbe egy csepp beleszólásod sincs.
  • 2./ szélesebb közönség előtt bűbájosak, lehengerlőek, gyakran az altruizmus mintaszobrai. Mindig tudják, mit kell mondaniuk, és hogyan tudnak széles tömegeket megszólítani.
  • 3./ Tudatosítsd magadban, hogy a „szeretet” mindkettőtök számára mást jelent. –Számára annyit tesz, hogy van egy tulajdona, aki a kényelmét szolgálja, és az egóját simogatja, amikor épp arra van szüksége. Elképzelhető, hogy ehhez óriási ragaszkodás társul, hiszen félti azt, ami az övé és ami neki – szerinte legalábbis – jár, de ez nem a személyedről szól.
• Van csodálatigényük, dicsérni kell őket, ők nagyszerűek, okosak, szeretik, ha van hallgatóságuk az önimádatukhoz.
• A szerelem nem csodaszer, ami mindent megold. A nárcisztikus személyiségzavart a legjobb pszichológusok sem tudják „meggyógyítani”.
• Az érzelmeket gyengeségnek tartja.
• Minden döntésedet megkérdőjelezi. Emiatt aztán könnyen határozatlanná válsz, és megkérdőjelezed saját magadat
• Félsz hibázni, mert tudod, hogy a hibáidat felhasználja ellened.
• Rendszeresen hazugságon kapod.
• A nárcisztikussal való kapcsolat tökéletesen indul. A férfi elbűvölő, kedves, segítőkész, figyelmes. A kapcsolat elején kedves, nagylelkű, figyelmes emberből legtöbbször hideg, zárkózott, falakkal teli valaki lesz. Mit tesz ilyenkor egy empatikus nő? Figyelmes, kedves, segítőkész, és még több áldozatra képes.
• Narcisztikus egyénnel nem lehet érvelni. Mindenre van válasza, mindent kimagyaráz és mindent megmagyaráz. Addig beszél, amíg teljesen ki nem merít és már  csak a fáradtságtól is, magad is kételkedsz gondolataidban és az igazadban. 
  Judith Orloff pszichiáter,  Kaliforniai Egyetem.  Psychology Today-ban megjelent cikke  2010.
  

Szocializáció a párkapcsolatban
A szocializációazt jelenti, hogy ki milyen környezetből jött, milyen értékeket hordoz, milyen családi háttere van. Van, ahol például nem tartják fontosnak az ünnepeket, máshol hetekig készülnek egy- egy jeles eseményre, ez mind konfliktust okozhat a párkapcsolatban. Ám ezen odafigyeléssel lehet változtatni. 
A párkapcsolatban kétféle szocializáció találkozik. Csakhogy az „én” és a „te” nem azonos a kettő összegével, hanem egy új minőséget jelenít meg szeretetben, szövetségben. A szerelem és a szeretet azonos lehet a kapcsolatban, de a szövetség, már együttműködés A „mi” egy magasabb szintű entitás, amelyben meg kell egyezni arról, hogy milyen lesz a munkamegosztás a két ember között.

A párkapcsolatban néhány hasznosítható vezérelv
A legfőbb vezérelved az lehet: ne tegyél semmi olyat mással, amit nem szeretnél, ha a másik fél tenne veled. Jézus Hegyi beszédének egyik tétele: "Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük!" (Máté 7,12)

Mit ne tegyél a párkapcsolatban?

• Ne kiabálj vele, ha nem szeretnéd, hogy kiabáljon veled.
• Ne mondd neki, hogy utálatos, vagy ha nem szeretnéd, hogy utálatosnak nevezzen téged.
• Ne nevesd ki, ha nem szeretnéd, hogy kinevessen.
• Ne öleld meg, ha nem szeretnéd, hogy megöleljen.
• Ne foszd ki, ha nem szeretnéd, hogy kifosszon.
• Ne káromkodj vele, ha nem szeretnéd, hogy miattad káromkodjon.
• Ne hozz helyette döntéseket, ha nem szeretnéd, hogy helyetted hozzon döntéseket. És így tovább.

Az élet egyszerű, ha nem bonyolítjuk agyon.
Az emberek szeretnivalók, ha nem magunkat keressük bennük.
A boldogság magától megterem lelkünk kertjében, ha nem teszünk senkivel olyat, amit nem szeretnénk, ha ő tenne velünk.
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/hogyan-legyunk-boldogabbak-avagy-a-dontesek-uj-kvantummechanikaja
Szabó-Tóth Kinga: Ma Magyarországon az emberek többségében 30 éves koruk után házasodnak, de csaknem minden második válással ér véget; hamis az a vélekedés, hogy ha már gyermek van a családban, az a válástól visszatartó erővel bír; hosszú távon fontos azonban egy párkapcsolatban, ha az intimitás mellett a külön élet is teret kap.
A 15-18 éves fiataloknak, arról mindenesetre határozott véleményük volt, hogy milyen egy jó kapcsolat: bizalom, elköteleződés, őszinteség és hűség jellemzi, amiben lehet számítani a másikra és ahol viszonozzák a szerelmet.
https://minap.hu/cikkek/milyen-egy-jo-parkapcsolat-fiatalok-szerelemrol
dr. Szabó Tóth Kinga . Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékán helyettese

Magyarországon: 
– a 25-29 éves nők 70%-a gyerek nélküli,
– a 30-34 éves nők felének se férje, se élettársa,
– a 40 év alatti férfiak 70 százalékának, 
– a 35 év alatti férfiak 81 százalékának nincs gyermeke.

Mint köztudott, a népesség fenntartásához 2,1 gyermeket kellene vállalnia átlagosan egy párnak. Magyarországon ez 2010-ben 1,21 volt, ma 1,5. 

Ha csökken a népesség, akkor egyszerűen kevesebben lesznek azok is, akik gyermeket tudnak vállalni. Kevesebb pár pedig nem tudja behozni azt a demográfiai lemaradást, ami még a magasabb lélekszám idején kezdődött.

A „Szopsz vagy szülsz” arról szól, hogy aki ilyen transzparenssel megy ki az utcára, annak a számáramindenki „szülőgép”, nem pedig édesanya, aki számára egyáltalán prioritás a gyermekvállalás. a „Szopsz vagy szülsz” leszbikus feministái (Labrisz Leszbikus Egyesület, ők, már bocsánat, alapesetben valószínűleg sem nem szopnak, sem nem szülnek) egyszerűen úgy, ahogy van, elleneznek minden ilyen intézkedést, elvi alapon.

A családpolitika nincs ellentétben a nőjogokkal, simán összeegyeztethető a kettő, de egy demográfiai szakadék felé rohanó társadalomban bizony az első a gyermekvállalási kedv fokozása és a tervezett gyermekek megszületésének elősegítése. És ennek része lehet a gyermek melletti táv- és részmunka lehetőségeinek bátorítása, a gyermekbarát vállalati kultúra erőltetése és a többi kezdeményezés. Éppen azért, hogy mind az édesanyák, mind az édesapák tudjanak karrierjükben is előrehaladni, de úgy, hogy gyermeket is tudnak vállalni. 
A világ, az emberi természet és az élet ettől függetlenül apára, anyára és gyerekekre, hagyományos családra van kalibrálva a Teremtő által. Ezen sehogyan sem lehet változtatni, kifacsart magyarázatokkal és nőjogi intézkedésekkel sem. Aktív családpolitikára van szükség, és tiltakozni kell a megalázó nézet ellen, ami a gyermekvállaló párok női tagjait pusztán szülőgépeknek tekinti! Ez a feminizmus nem az egyenlő jogokról szól, ezt kell megérteni. Ezzel a feminizmussal nincs kiegyezést, ezt lehetőség szerint ignorálni kell, és ha ez nem elég, akkor ellene szavazni. Mindenhol, ahol csak felbukkan.

Magyarázat
A Labrisz Leszbikus Egyesület Magyarország első és eddig egyetlen leszbikus szervezeteként olyan társadalom létrejöttén dolgozik, ahol a nőknek lehetőségük van szabadon megválasztani partnerüket, életformájukat, és félelem nélkül megélni és felvállalni identitásukat életük minden területén.
Az egyesület azért jött létre, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a női szexuális kisebbség hátrányos megkülönböztetésére, és oldjon az előítéleteken, sztereotípiákon. Az egyesület legfontosabb célja a cisznemű és transznemű leszbikus és biszexuális nők önelfogadásának és láthatóságának erősítése és a szélesebb társadalommal való dialógus publikációkon, ismeretterjesztésen és az egyesület középiskolai programján keresztül.

Hogyan jutott ide a világ? Mi az, ami miatt a nő és a férfi eltávolodott egymástól, akik most sem azt keresik, hogyan találhatnának egymásra, hanem a természet törvényével ellentétes megoldásokhoz folyamodnak?

• Az egymásra figyelés mindennél fontosabb. Sokat segíthet például, ha fél-fél óra erejéig elmondjuk egymásnak gondjainkat, amik a hét során (vagy a kapcsolat során) felhalmozódtak, és partnerünk megpróbálja értelmezni, visszamondani őket, jelezve ezáltal, hogy érti-e, vagy sem, majd pedig együtt próbálunk megoldást találni rá.

• Az odafigyelés és a másik tisztelése mellett fontos, hogy tisztában legyünk vele: egy kapcsolat két legfontosabb összetevője a szerelem és a szövetség. Meg kell tanulnunk szövetségben megélni a szerelmet, kitartani párunk mellett, és elfogadni, hogy a férfiak és a nők sokszor egy egészen más világból jöttek.

Egymáshoz alkalmazkodni már fiatalkorban is egyre nehezebb, a legtöbben kikövetelik maguknak a jogot, hogy úgy éljenek kapcsolatban, hogy mindeközben meghagyják a lehető legnagyobb függetlenségüket. Egy normális párkapcsolatban nehéz függetlenségről beszélni, mivel a párkapcsolatban a szerelem /szereteten kívül egyfajta szövetség is van a két fél között. A szövetség részben korlátozhatja a függetlenségünket. ZsB

Függetlenség a párkapcsolatban
Vannak olyan dolgok, amiről nem kell lemondanod egy párkapcsolatban sem. Ha az idő múlásával, a párkapcsolat kedvéért feladod azokat a tulajdonságaidat, amik téged a leginkább jellemeztek, amik téged meghatároznak, akkor elveszted a saját egyéniségedet. Egy jó párkapcsolatban egyenlő mértékben kell nyújtani és elfogadni.
Elérkezik majd az az idő, amikor már nem szeretnél mindig vele lenni. Tartsd meg a függetlenségedet és használd ki hasznosan az egyedül töltött időt. Olvass egy jó könyvet vagy foglalkozz valami olyannal, amit igazán szeretsz

FÜGGETLENSÉGI TESZT
1.Átlagosan heti hány estét töltesz a pároddal?
A) 0 este, B) 1-2, C) 3-4, D) 5-6, E) 7

2. Átlagosan hány estét töltesz a pároddal úgy, hogy csatlakoznak hozzátok a családtagok vagy a barátok?
A) 0 este, B) 1-2, C) 3-4, D) 5-6, E) 7

3. Átlagosan hány estét töltesz másokkal a párod nélkül?
A) 7 este, B) 5-6, C) 3-4, D) 1-2, E) 0

Pontozás: A válaszok= 0 pont, B válaszok=1 pont, C válaszok=2 pont, D válaszok=3 pont, E válaszok=4 pont

Értékelés

• 7 vagy több pont: A kapcsolat mindennél fontosabb

Rengeteg időt töltesz a pároddal, másokra pedig a lehető legkevesebbet szánod. Ha a függetlenség számodra értékes, érdemes kicsit átszervezned a mindennapjaidat, hogy jusson idő a szeretteidre és magadra is!

• 3-6 pont: A kapcsolat az első

Sok időt töltesz a pároddal, kicsit kevesebbet a barátokkal, a családdal. Érdemes elgondolkodnod, miért tartotok most itt. Most kezdtetek járni? Közös jövőt terveztek? A barátaid sosem érnek rá, ezért kénytelen vagy a pároddal lenni? Az első két esettel nincs gond, utóbbit viszont érdemes orvosolni.

• 1-3 pont: Független vagy

Ügyesen zsonglőrködsz az időddel, jut a barátodra, a barátaidra és családodra is. Nagyjából mindenkire egyenlő mennyiségű időt szánsz. Szeretsz másokkal ismerkedni. Ha viszont sok ideig maradtok ilyen állapotban a pároddal, érdemes elgondolkodnotok, hogyan tovább…

Párok közötti korkülönbség
Általánosan elfogadott elképzelés, hogy a férfiak inkább a fiatalabb nők társaságát kedvelik, míg a nők az idősebb férfiakat preferálják. Ez összhangban van azzal az elmélettel, amely szerint a férfiak olyan nőkhöz vonzódnak, akik a termékenység jeleit közvetítik – azaz a fiatalokat. Ezzel szemben a nőket az idősebb férfiak vonzzák, mivel általában nagyobb erőforrással rendelkeznek, amely biztonságot jelent a család fenntartásában.

Amikor két szerető szív a szerelemben egymásra talál akkor túl azon, amit Hegel mond, nevezetesen hogy mindez azért van, hogy gyermek szülessen, a párok neveljenek utódokat. A férfi és nő arra vágyik, hogy egymásra találjanak, noha különbözők. Karinthy ezt így fogalmazta meg: „Férfi és nő hogyan is érthetnék meg egymást, hiszen mindegyik mást akar: a férfi a nőt, a nő a férfit”
Zavarok lehetnek a párok közötti korkülönbség miatt. A férfiak unják „a csajos témákat, vihogást, a vizsgaparát”. A fiatalabb nőket pedig gyakran frusztrálja „meglett emberek” társalgása olyan dolgokról, amikhez ők nem nagyon tudnak hozzászólni.
Sok férfi szeret mindig bölcsebb és okosabb lenni, „tanítgatni” azt, akivel van, de ezt nem élvezi mindenki annyira. Sokan ezt „kinevelési projektnek” vagy hasonlónak nevezik, és fárasztja őket.
Emellett persze sok pozitívum van. Az idősebb partner megfiatalodhat, átlényegülhet, új energiákat gyűjthet fiatalabb párjától. Sokan mondják, hogy „nem érzem a korom mellette” – ez a tapasztalat időnként azonban az ellenkezőjébe fordulhat: épp, hogy a kontrasztot érzik: „milyen öreg vagyok hozzá képest”.
Elgondolkodtató, hogy egy húszéves lány miért keres magának harminc fölötti férfit, mit vár tőle, miért szeret bele, mi a fontos számára, mi az, amire neki szüksége van. Nagy korkülönbség esetén felmerül a lehetősége annak, hogy az illető valójában nem párt, hanem anyát és apát keres.

Eltérő világnézet a pár két tagja között

• Neve is van annak, ha két olyan ember kerül párkapcsolatba, akik különböző (vallási, politikai, stb.) nézeteket vallanak – ez a heterofília, ellentéte pedig (talán nem meglepő módon) a homofília, az azonos világnézetű párok kapcsolata, ami sokkal gyakoribb jelenség.
• Nem mindegy az sem, hogy valaki milyen értékrendet vall: a Pew Research Center 2016-os felméréséből az derült ki, hogy a szilárdan konzervatív szavazók 30%-a „boldogtalan lenne”, ha valamelyik családtagja liberális párral lépne házasságra. Ezzel szemben a liberális megkérdezettek 23%-a vallotta ugyanezt a saját családjával kapcsolatban.  
• A megkérdezett francia szélsőjobbosok 88%-a például közölte: soha nem randiznának olyasvalakivel, aki nem ért egyet a politikai nézeteikkel.
• A párkeresők 53,7%-a vallotta, hogy kisebb-nagyobb mértékben azért gondot okozna neki, ha partnere vele ellentétes nézeteket vallana.

Érdekesség, hogy ebben a kérdésben a férfiak jóval megengedőbbek a nőknél: 55%-uk állította, hogy nem feltétlenül akadály, ha nincs köztük ideológiai hasonlóság párjával, míg a nőknek csak 34%-a volt ebben a kérdésben toleráns.

Eltérő iskolai végzettségűek véleménye
És van e tekintetben különbség akkor is, ha végzettség szerint kategorizálunk: azok közül, akik egyetemen vagy valamilyen felsőoktatási intézményben végeztek, csak 33% menne randizni más politikai nézetet valló személlyel, míg az általános iskolát végzettek 65%-ánál nem akadálya egy kapcsolatnak az, hogy eltérnek a pártpreferenciák.
http://tenygyar.hu/2017/12/27/egy-agyban-a-politikai-ellenfellel/

Az adatok beszédesek, és alátámasztják a hipotézist: kevésbé alakulnak ki párok azokból, akiknek a politikai nézetei összeegyeztethetetlenek; egy formája a státusz homofília, amely az egyének analóg szociális státuszára utal. Olyan hasonló jegyekkel rendelkeznek, mint a közös etnikum, kor vagy vallási hovatartozás. A másik formája pedig az érték homofília, amely független az egyének társadalmi státuszától. Közös hiedelmek, értékek és világnézet köti össze őket.
https://mindsetpszichologia.hu/2017/01/15/amikor-a-politika-megoli-a-szerelmet_/

Párok megváltozott gondolkodás módja

• Ma a párkapcsolatok úgy jönnek létre, hogy a felek nem vállalnak küzdelmet, igyekeznek elkerülni az akadályokat. Nem szeretnek bele olyanokba, akikért meg kell küzdeni.
• Ma már a párkapcsolatokban a szerelem másodlagos. Legtöbben nem örök, hanem változatos szerelemre vágynak. A mai párkapcsolatokban bármi megtörténhet, anélkül, hogy bármelyik félben feléledne a bűntudat.
• Nincsenek lelkiismereti problémák, nagyon sok olyan párkapcsolat van, melyben a szerelem apró jele sem észlelhető, a felek még a gyönyörszerzésről is lemondanak az anyagi és a hatalmi érdekek miatt.
• Számukra a párkapcsolat magányoldó szórakozás. Pedig a nyitott párkapcsolatokban a felek nem lesznek szabadabbak, annál inkább idegenek és otthontalanok. Ez az állapot az egész világon eluralkodott. Rég eljött az ideje a megoldáskeresésnek. Az azonos neműek házassága aligha lesz megoldás.
  http://www.frissujsag.ro/konzervativ-es-liberalis-parkapcsolatok/
  

A fiatalok 44%-a konzervatívan gondolkodik a családban képviselt férfi és női szerepekről, és 32% híve az egyenlőségnek – derül ki az Ipsos közvélemény-kutatásából

A konzervatívan gondolkodók 60%-a egyetért a hagyományos szerepmegosztással: a férfi a pénzkereső, a nő pedig a családi tűzhely őrzője.
58%-uk szerint pedig egyenesen helytelen, ha a férfi gondozza a kisgyermeket, míg a nő állást vállal. A konzervatív nézeteket vallók az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű családok tagjai, szakmunkás és szakközépiskolai végzettségűek, valamint nagycsaládban élők.

Egyenlőséget vallók
Az egyenlőségre törekvők körében markánsan megjelenő állítás (82%) hogy

• az a helyes, ha a férfi és a nő is hozzájárul a háztartás jövedelméhez.
• Csaknem 70%-uk vallja, hogy egy édesanya munkavállalása nem befolyásolja a családi élet kiegyensúlyozottságát,
• 63%-uk pedig egyenesen helyteleníti, ha egy nő anyává válása a szakmai sikerekről lemondással párosul. A csoport többsége az átlagosnál magasabb jövedelmű családban él, 

A bizonytalanok véleménye

• A bizonytalanok 40%-a ért egyet azzal, hogy a hagyományos szerepmegosztás a helyes,
• 46%-uk szerint a férfi feladata a család anyagi biztonságának megteremtése.
• A karrier és a magánélet összeegyeztetése kérdésében azonban a csoport többsége nem tud dűlőre jutni. Körükben felülreprezentáltak a szakmunkás végzettségűek, az alacsonyabb jövedelmű családokban élők
  http://www.ferfihang.hu/2014/02/06/konzervativ-nemi-szerepekben-hisznek-a-fiatalok/
  

Liberálisok megengedőek a devianciákkal szemben

Az már a mindennapos, és a liberális közbeszéd része, hogy két férfi, vagy két nő alkothat egy családot, de a svédek most tovább lépnének.
Milyen beteg elme gondolja azt, hogy két egymásba szerelmes férfi és egy harmadik családot alkot? Jelentsük ki, hogy a két férfi életközössége nem család. A háromé meg pláne nem.
Nyílt lett a társadalom, mindenkinek mindent lehet. Talán az anarchia sincs már túl távol. 

Ugye milyen szép dolog a szabad nemi identitás választás?

Fulvia Pellegrino (56) eddig 52 ezer fontot (22,2 millió forint) költött arra, hogy ilyen külseje legyen.  

SAJÁT NEMÜKNÉL KERESIK A MEGOLDÁST
Az ódivatú családmodell felett eljárt az idő. Átalakult a társadalmunk, ezt el kell fogadni és túl széles és gazdag spektrumon mozog a kapcsolataink megvalósításának lehetősége ahhoz, hogy mindösszesen egy ember mellett inflálódjunk (sic!!) … Nem éri meg a mesékben „reklámozott” örökkön-örökkében hinni. Igen, ezt mind korszerű lenne integrálni az életünkbe.
Gondoljunk bele, hogy milyen támadások érik ezeket a hétköznapi hősöket, amiért van bátorságuk nem csak egy embert használni (sic!!!!) és nem csak attól az egy embertől várni a megváltást. És itt még nincs vége a polgárpukkasztó utópiának, az eddigi velős gondolataikat tudták még nagyobbra fújni. Kikérték maguknak a „szakértők”, hogy „a férfiaknak már nem csak az a funkciója hogy elszórják magvaikat és a nőknek sem annyiban merül ki a feladatuk, hogy őrizzék a tűzhelyet (ez már csak sicc).” Papp Kinga Réka addig sem palástolt férfi gyűlölete a következő gúnyos megjegyzésben tetőzött: „…szegény, gyenge férfiak, nehéz lehet elfogadni, hogy a nők emancipálódtak és nincsenek bebetonozva, már mi is képesek vagyunk mindarra amire ők.” A női egyenjogúság melletti érveként Papp Réka King nem győzte elégszer hangsúlyozni, hogy habár áldozatokkal, de remekül megállja egyedül álló anyaként helyét a nagyvilágban. Mindez azért sikerülhetett neki, mert nem kötött felesleges kompromisszumokat, amivel kvázi „ megerőszakolta” volna nőiességét. Ezúton is gratulálunk. A beszélgetés végén, még a sokkhatás alatt, körbe néztem a teremben, hogy vajon hány fiatal, a húszas éveik elején járó nőt ért még rajtam kívül abúzus? Megnyugodhattam, a józan ész, az életösztön vagy a gyávaság távol tartotta őket.
Papp Réka Kinga  1985. augusztus 10. magyar újságíró, rádiós műsorvezető, előadó, civil aktivista.

Hozzászólók véleménye

• Hát ennek a Rékának Brüsszelben a helye! Ott vannak a szellemi társai tömegével. A gyerekét ki csinálhatta? Mert az egyneműek erre még nem alkalmasak.

• Ja! Hát aki csak “használni” akarja a másikat, aki úgy gondolja, hogy egyszerre többet is “használhat”, annak fogalma nincs az emberi kapcsolatok, a szerelmi-házastársi kapcsolatok lényegéről. A közös karmáról, a szimbiózisról Ezek fogyatékosak, szociopaták, és sajnos szociopatákat nevelnek a gyerekeikből is.

• szegény, gyenge férfiak, nehéz lehet elfogadni, hogy a nők emancipálódtak és nincsenek bebetonozva, már mi is képesek vagyunk mindarra amire ők.”
  Akkor, harcra fel! Vár benneteket a bányászlét, a csillés, a vájár álom! Mehettek a kőbányába, a kohó mellé olvasztárnak, és el lehet kezdeni a finomabb malteros lány szerepkört is! Esetleg a motoros fűrész is jól állna a kezetekben, mint favágóknak, vagy aszfaltozó, útépítőként esetleg a lapát! Hajrá lányfik!

Vallási különbségek hatása párkapcsolatban
A 2015-ös, legfrissebb nemzeti statisztikai adatok szerint a közel 58 ezer házasságkötésből mindössze 23 jött létre arabok és zsidók között. Oren Hazen, Benjamin Netanyahu jobboldali Likud pártjának tagja szerint a vegyes házasságok a zsidó tisztaságot fenyegetik.
Egy izraeli parlamenti képviselő azzal vádolja az arab nőt, hogy “elcsábított egy zsidó lelket”. Az ultra ortodoxnak tartott belügyminiszter, Arye Deri pedig az asszimiláció veszélyeire figyelmeztetett. Oren Hazen, Benjamin Netanyahu jobboldali Likud pártjának tagja szerint a vegyes házasságok a zsidó tisztaságot fenyegetik.

A Sarah és Szalim viszonya egy zsidó nő és egy arab férfi szerelmi viszonyát és annak messze ható politikai következményeit állítja középpontjába.
Az izraeli állampolgárok körülbelül 20%-a arab muszlim, akiket gyakran ér diszkrimináció. A 2015-ös, legfrissebb nemzeti statisztikai adatok szerint a közel 58 ezer házasságkötésből mindössze 23 jött létre arabok és zsidók között.

A vegyes házasság: nem magánügy
Ha egy zsidó nem zsidóval házasodik össze, az nemcsak vallási szempontból számít az egyik legnagyobb szerencsétlenségnek. Nem is tekinthető csupán az érdekelt személy magánügyének, hiszen az egész zsidó népet érinti. Nem sok ilyen jelentőségű törvényszegés létezik. Az egyéni tisztességen is csorba esik, hiszen mindkét fél szempontjából rendkívül tisztességtelen dolog a másikkal szemben, sőt a hozzátartozókkal és barátokkal szemben is, akik nyilván tartósan boldognak szeretnék látni kedveseiket. ha a két fél háttere tökéletesen különböző, és a különbség nemzedékek hosszú sora óta fennáll, következésképpen tartóssá, áthidalhatatlanná vált, akkor az összeillőség, a megfelelés esélyei már oly csekélyre zsugorodnak, hogy gyakorlatilag nemlétezőnek tekinthetők. Különösen így van ez, ha a különbség kifejezetten antagonisztikus és ellenséges, ha például a zsidók üldözésében, a pogromokban gyökeredzik, mint azokban az országokban, amelyekben az elmúlt kétezer év során éltünk. A modern tudomány feltárta, hogy a viselkedés jellemzői közül a legmélyebb gyökerekkel rendelkező karakter jegyeket a nemzedékek átörökítik.
Így hát tisztességes ember nem kíván beráncigálni egy másikat olyan kapcsolatba, amely kezdettől fogva kudarcra van ítélve. Aki igazán, önzetlenül szereti a másikat, nyilván nem szeretné, ha az ilyen helyzetbe kerülne, és kész feladni a pillanatnyi, illanó öröm ígéretét azért, hogy megóvja őt az elkerülhetetlen következményektől. Hiszen máskülönben a lángoló szerelem nem más, mint puszta egoizmus.
Ismert az az “érv”, miszerint az igen magas számarányú vegyes házasságok jelentős része szilárdnak tűnik. De bizonyára köztudott, hogy a házasságban élők általában igyekeznek kapcsolatukat “felhőtlennek” feltüntetni, mert szégyellik bevallani kudarcaikat, feltárni a családi súrlódásokat, egyenetlenségeket.
A vegyes házasságban élők még inkább igyekeznek elkendőzni a problémákat, hiszen tudják, mennyien óvták őket a következményektől, és nem felejtették el, mennyire bizonygatták ők, hogy ez a házasság más, mint a többi. A statisztikai tények és adatok azonban világosan tükrözik, hogy a különélések és válások száma a vegyes házasságok között összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a nem vegyesekben.
Utóiratként hozzá kell tennem, hogy a zsidó törvény értelmében a gyermek az anya vallását követi. Akinek az édesanyja zsidó, az zsidó, ezért köteles teljesíteni a parancsolatokat, és betartani az összes vallási előírásokat akkor is, ha az apja nem az.
http://zsido.com/fejezetek/a-vegyes-hazassag-nem-maganugy/

A 2015-ös, legfrissebb nemzeti statisztikai adatok szerint a közel 58 ezer házasságkötésből mindössze 23 jött létre arabok és zsidók között. Oren Hazen, Benjamin Netanyahu jobboldali Likud pártjának tagja szerint a vegyes házasságok a zsidó tisztaságot fenyegetik.
Egy izraeli parlamenti képviselő azzal vádolja az arab nőt, hogy “elcsábított egy zsidó lelket”. Az ultra ortodoxnak tartott belügyminiszter, Arye Deri pedig az asszimiláció veszélyeire figyelmeztetett. Oren Hazen, Benjamin Netanyahu jobboldali Likud pártjának tagja szerint a vegyes házasságok a zsidó tisztaságot fenyegetik.
A Sarah és Szalim viszonya egy zsidó nő és egy arab férfi szerelmi viszonyát és annak messze ható politikai következményeit állítja középpontjába.
Az izraeli állampolgárok körülbelül 20%-a arab muszlim, akiket gyakran ér diszkrimináció. A 2015-ös, legfrissebb nemzeti statisztikai adatok szerint a közel 58 ezer házasságkötésből mindössze 23 jött létre arabok és zsidók között.

A zsidó és nem zsidó között kötött “házasság” a zsidó törvény szerint nem bír összekötő erővel, és a vallás szempontjából nem tekinthető érvényesnek, akkor sem, ha száz rabbi áldotta meg. A judaizmus szerint a házasságkötés nem pusztán arra való, hogy a házaspár fizikai vagy érzelmi vágyainak kielégítése törvényesen jóváhagyott módon történjék. A vegyes házasságban, amelyben az egyik félnek más a hite, eltűnik a zsidó házasság alapja és célja. Az ilyen “házasságból” született gyermekek azonban nem számítanak törvényteleneknek. Zsidó voltuk attól függ, hogy az anya zsidó-e.

A Tóra törvénye (3Mózes 21:6‑7.) szerint kohén nem vehet feleségül olyan nőt,  aki elvált, 
(Hayim Halevy Donin: Zsidónak lenni. Budapest, 1991.)
http://zsido.com/fejezetek/tilalmas-hazassagok/

• Kutatás eredménye alapján a hívő emberek sokkal kiegyensúlyozottabb életet élnek.

• Érzelmileg intelligensebb és megbocsátásra is hajlamosabbak azok az emberek, akik vallásos közegben nőnek fel – állítja az Amerikai Epidemiológiai Folyóirat egyik friss kutatása.
• Az eredmények szerint a vallásosság és az egyének boldogsága között kimutathatóan pozitív korreláció áll fenn.
  http://zsido.com/egy-friss-felmeres-szerint-vallasos-neveltetes-boldogabb-felnotte-tesz/
  

• Ha a család, a barátok kétkedve figyelik a kapcsolatodat, ne védekezz, hanem gondold meg, hogy az érzelmeid elhomályosíthatják a látásodat, vagyis meglehet, hogy nem látsz olyan tisztán, mint aki kívülről látja az életedet. Ha nem akarod, hogy később, amikor a romantikus érzések elmúlnak (márpedig el fognak múlni), visszatekintve bánnod kelljen, hogy drága időt vesztegettél, kérj segítséget hogy helyesen ítéld meg mások véleményét
  http://www.magyarkurir.hu/hirek/oet-figyelmezteto-jel-parkapcsolatban
  

• Bár a vallás és hit nagyon fontos része lehet személyiségünknek és életünknek, mégis gyakran legbelsőbb magánügyként kezeljük, pedig párkapcsolat szempontjából is nagyon meghatározó lehet a felek spirituális beállítódása.

• A vallásosság egyébként több szempontból is átörökíthető, egyrészt van genetikai alapja is, hogy ki mennyire nyitott a természetfeletti világ felé, másrészt a nevelés és a hagyományok révén életünk részévé válik. Ilyen módon persze lehet, hogy a vallási szokások és kérdések olyan természetes részei életünknek, hogy fel sem tűnik, ha esetleg mások számára ez nem olyan egyértelmű.
• Amerikai kutatások felhívják a figyelmet arra, hogy a lelki kérdésekben való egyetértés, épp olyan fontos alkotóelme egy jól működő házasságnak, mint mondjuk a hatékony konfliktuskezelés, vagy a kielégítő szexualitás.
• Régen, amikor a házasságok többnyire felekezeteken belül kötettek, nem jelentet problémát a hitélet, és az ezzel kapcsolatos ünnepi szokások összehangolása a családban. Ma azonban ez nem olyan egyértelmű már, ezért párválasztásnál gondot kell fordítani arra is, hogy megismerjük a másik spirituális beállítódását, és saját vallásos meggyőzéseinket is feltárjuk még a legelején.
• Éppen ezért érdemes beszélni, hogy ki hogyan viszonyul a valláshoz, és arról is, hogy az élete során ennek milyen állomásai voltak, családi neveltetésből fakad-e, vagy önmaga talált rá erre az útra. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása segít abban, hogy a másik fél jobban megértse a motivációt, a meggyőződés mértékét, és az ebből fakadó világnézetet is. Vita esetén nem szabad a másik vallásával kapcsolatos célzásokat, érveléseket megfogalmazni, az súlyos visszaélés, mely mély sebeket ejthet.
• Párunk akadályozása vallásosságának megélésében szintén hiba, hiszen ez éppen úgy személyiségének része, és ha nincs meg a teljes elfogadás, akkor hosszú távon nem egy építő kapcsolatról van szó. Ennek fordítottját is érdemes szem előtt tartani, vagyis önmagunknak is tartozunk azzal, hogy saját vallásunkat, hitünket nem rejtegetjük, hanem megéljük és büszkén vállaljuk.
  http://hajraegeszseg.hu/cikk/2014-01-02/amirol-nem-divat-beszelni-az-elso-randin
  

• Ha pár tagjai nem képesek beszélgetni egymással, nemhogy nem erőforrás, inkább egymástól elválasztó falat képez köztük. Ezzel ellentétben minden közösen megélt vagy átbeszélt történés egy kapocs, összekötő erő, sőt, erőforrás, amire lehet alapozni – függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív hatású-e.

• A lelkiség jelentése két fél hozzáállásáról, ezek egymáshoz közelítéséről szól. A tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy minél nagyobb az egyezés a lelki síkon, annál nagyobb esélye van a harmonikus, boldog házasságnak.
• A  lelkiség témaköre nem számít könnyed témának, nehéz bevonni más szereplőt. Egy hétköznapi párkapcsolatban nem ezzel kezdi az ismerkedést a két fél, de később, a bizalom elmélyülésével jó, ha megpróbálják a másikat ebbe az intim témába is bevonni.
• A lelkiség szorosan összefügg más párkapcsolati tényezőkkel is, például az otthonról hozott mintáktól egyáltalán nem választható el. Az aktívan megélt hit gyakorlatilag z összes értékünkre hatással van. Meghatározó szerepe van döntéseinkre, teljes életvitelünkre – hiba lenne a jelentőségét félvállról venni egy házasság tervezésénél. Ahogy a hit adhat értelmet számos olyan élettörténésnek, amikre máshogyan nehezen találnánk magyarázatot – veszteségek, kudarcok, betegség –, úgy a házasságoknak is többletjelentést ad a hit: a nehezebb időszakokban is értelmet, célt nyújt, erőt ad a nehézségek legyőzésében. Nem érdemes kihagynunk tehát egy boldognak szánt kapcsolatból.
  https://kepmas.hu/tukor/a-vallas-se-legyen-tabu-a-parkapcsolatban
  

A vallásosság mutatói (felekezethez tartozás, vallási önbesorolás, vallásos részvétel) kapcsolatban állnak a párkapcsolati instabilitással: a vallásos pároknál alacsonyabb a válási hajlandóság.. Alapvető mintázatként fogalmazható meg, hogy a férfiak vallásossága a hipotézisnek megfelelően csökkenti a válási hajlandóságot (a partnernél is), azonban a nők vallásossága épp ellenkezőleg hat (a partnernél is). Főként amerikai kutatási eredmények szerint a vallásosság különböző típusaira egyaránt érvényes az erőteljesebb affinitás a közösségalkotásra, a közösségi részvételre, a szociabilitás egyéb formáira, ezen belül a családiasságra (Tomka, 1986). A férfiaknál érvényesülni látszik ez, azonban a nőknél inkább felszabadítólag hat és magasabb válási hajlandóságot mutatnak (különösen a protestáns felekezetekhez tartozóknál).
http://doktori.tatk.elte.hu/Pilinszki_Attila_-_tezisfuzet_0911.pdf

• A fiatalok világszerte sokkal nagyobb számban vallják magukat hívőnek, mint gondolnánk. Nagy különbség van azonban a különböző földrészeken élők és a különböző vallásokhoz tartozók válaszai között – derül ki a német Bertelsmann Alapítvány által készített felmérésből.

• Az iszlám és a fejlődő országok fiataljai nagyon vallásosak, addig elsősorban az európai keresztény fiataloktól távol áll a hit. Így például a protestánsok 80%-a Európán kívül nagyon vallásos és 18%-uk vallásosnak mondható.
• Az európai ifjú protestánsoknak ezzel szemben csak 7%-a nagyon vallásos, ugyanakkor 25%-uk csak papíron tartozik az egyházhoz. A fiatal katolikusok esetében az európaiak 25%-a nagyon vallásos, Európán kívül ez az arány 68%.
• Kelet-Európában és Oroszországban minden harmadik fiatal meg van keresztelve, de a legtöbbjük elvesztette minden kapcsolatát a hittel és az egyházzal; csupán 13%-uk mondható nagyon vallásosnak. Ezzel szemben a tanulmány azt is megállapította, hogy a világszerte megkérdezett fiatalok egy harmada, noha felekezeten kívülinek tartja magát, mégis vallásosnak tekinthető.
• Az európai protestánsok csupán 7, az ortodoxok 12 és a katolikusok 14%-ának hitbeli meggyőződése hatással van szerelmi életére.
  Másként néz ez ki Európán kívül: itt a protestánsok 67%-a a szabadegyházak tagjainak 68%-a lát összefüggést vallás és szexualitás között. Az Európán kívüliek közülük a megkérdezettek fele mondja azt, hogy a személyes hit hatással van a magánéletre.
  https://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=1168
  

A politikai-, vallási nézet is sok nézeteltérés forrása lehet. Ilyenkor jól jön a kölcsönös megértés, illetve, hogy ne akarja valaki az igazát mindenáron elismertetni a másik féllel.
https://boldognaklenni.hu/5_terulet_ami_problemat_okozhat_a_parkapcsolatban/

Ha a párod ateista, te pedig hiszel a misztikus dolgokban, nem kell feladnod azokat a dolgokat, amikben hiszel csak azért, hogy a párod kedvében járj. Az ateizmus és a hit nagyon személyes dolgok. Csak azért, hogy együtt légy a pároddal, ne változtasd meg a véleményed és a hited!
Sok kapcsolatban előfordul, hogy különböző vallásúak a felek, esetleg egyikőtök ateista, míg a másik hívő. Ez szülhet konfliktusokat, de egy egészséges viszonyban mindkettőtök tiszteletben tartja a másik választását, és nem kérdőjelezi meg, pláne nem próbálja meg eltéríteni attól őt.

• Egy megkérdezett véleménye a következő: „Harmonikus együttlét szerintem hosszútávon nem lehet. Nem az étkezési szokások és egyéb külsőségek miatt, hanem egyszerűen a különböző világszemlélet, illetve gondolkodás miatt. Az ateista az évek folyamán egyre inkább az anyagi élet és célok fele fordul majd, míg a vallásos vagy hívő ember a lelkiek felé Ebből lesz a konfliktus és nem a böjtből, meg a templomba járásból.”

• Egy másik megkérdezett hölgy véleménye: „Nálunk is így volt. Az anyagias férjemet rendkívül idegesítette, hogy engem kevésbé érdekelnek az anyagiak, és a szeretet meg a könyörületesség van az első helyen a pénz es a karrierem helyett. Ebből egy idő után napi szintű veszekedések lettek, illetve ő folyamatosan megalázott es lenézett ezért. 5 évig tartott a házasság, bármennyire toleráltam is, utána összejött egy ugyanolyan anyagias nővel, mint ő, és lelepett vele..”
  

A II. vatikáni zsinat utolsó heteiben, 1965-ben kibocsátott dokumentum először buzdította a katolikus híveket arra, hogy ismerjék el a más vallásokban jelen lévő igazságot, és működjenek együtt más vallások híveivel az emberiség szolgálatában.

„A Nostra aetate” a zsidók és keresztények, mindenekelőtt a zsidók és a katolikusok közötti kiengesztelődési folyamat kezdetét fémjelzi. Az emberek a különböző vallásoktól várnak választ az emberi lét rejtélyeire, Mi az élet értelme és célja? Mi a jó és mi a bűn? Honnan ered a szenvedés és mi a célja? Melyik út vezet az igaz boldogsághoz? Mi a halál, az ítélet és a halál utáni számonkérés”
http://www.magyarkurir.hu/nezopont/nostra-aetate-vallaskozi-oroksege-muszlim-szempontbo

A párválasztás romák és nem romák közül
A párválasztás normáival kapcsolatos kérdések átlagait vizsgálva a roma és nem roma válaszadók körében megállapítható, hogy a normák között az etnikai dimenzió igen fontos szerepet játszik, ugyanis:

• a nem romák a tizenegy társadalmi/státusz jellemző közül a legkedvezőtlenebbnek a romával járást értékelték;
• a romák számára a romával járás inkább menő (3 feletti érték);

Lőrincz LászlóA magyar középiskolások párválasztási preferenciái: a roma-nem roma heterogenitás hatása
Szociológiai Szemle 24(2): 47–64

Romák és nem romák közötti párkapcsolat
A Magyarországon 50 Szociológiai Szemle, 2014/2 élő romák házassági adatai kapcsán Tóth és Vékás (2008) a homogám házasságok igen magas, 84%-os arányáról számolnak be, ami lényegesen eltér a többi Magyarországon élő nemzetiség értékétől (a második legmagasabb homogámia-arány a horvátoké, mindössze 56%, sokkal inkább a határon túli magyarok értékeihez hasonló).
A roma népességben a többségi társadalomhoz képest magasabb a nem házasságban élők aránya – bár e népesség jelentős része házasságban élőnek tartja magát, noha nem kötöttek a magyar állam szabályai szerinti házasságot (Kemény 2004) –, így a házasságon kívüli párkapcsolatok etnikai homogámiája is érdekes. azonos társadalmi csoportból származó párok házassága
Az OTKA kutatás szerint más fajú emberekkel házasodtak volna legkevésbé az emberek, és a női kérdezettek valamivel nagyobb jelentőséget tulajdonítottak e tényezőnek, mint a férfiak.
Az eredmények azt mutatják, hogy a párválasztási preferenciák területén erősen érvényesül az etnikai homofília, azaz a nem romák inkább nem roma, a romák inkább roma osztálytársaikat tartják vonzónak, ami meghatározza azt, hogy kivel járnának szívesen. A preferenciák szintjén az erős etnikai homofília jelenléte nem meglepő, összhangban van a korábbi (elsősorban amerikai) kutatások eredményeivel (Sprecher et al. 1994; Fisman et al. 2008; Hitsch et al. 2010). Ebből a szempontból inkább az a meglepő, hogy ezek a különbségek már a szépség értékelésében megjelentek, nem csak a párválasztási preferenciákban.
A modellben a „roma” változó együtthatója szignifikáns és pozitív, ami azt mutatja, hogy a roma válaszadók valóban „menőbbnek” tartják a romával járást, mint a nem romák
Az etnikum (roma és nem roma) mérése önértékelés alapján történt. A preferenciák három szintjét mértük: (1) a romával járás normájának elfogadottsága, (2) az egyes osztálytársak vonzerejének értékelése (csinos/jóképű), (3) az egyes osztálytársakkal kapcsolatos preferencia (szívesen járnék vele).

A szülők felelőssége
A világ tele van fiatalokkal, akik nem tudnak mit kezdeni magukkal, és az életükkel. A világ tele van fiatalokkal, akik hozzászoktak, hogy következmények nélkül megtehetnek mindent, és bármit.

A MI gyerekeink, az olyan szülők gyermekei, akiket igenis szeretettel terelünk az útjukon, megismertetve őket szabályokkal, tiltásokkal, kérésekkel, és a tisztelettel. Az ilyen gyerekek többnyire iskolai zaklatás áldozatai lesznek, mert ők nem állnak be a hordába, nem kínoznak állatot, és nem köpik le a tanárokat, mert ettől menők lesznek!  

Fáradtak vagyunk felnőttek, meg befásultak, de attól még felelősséggel tartozunk a gyerekeinkért, mert ha drogos, semmirekellő felnőttekké válnak, az nem az oktatás hibája, amiért túlterhelik őket, hanem a mienk, mert nem mutattunk nekik utat, csak hagytuk, hogy felnőjenek az okostelefonok, meg különböző alkalmazások bűvkörében, mindent megengedve nekik!
Igenis kellenek a határok, kellenek a szabályok, különben felnő egy olyan generáció, akik azt hiszik magukról, hogy sérthetetlenek, hogy bármit megtehetnek!
Ilyen világot szeretnénk? Mert ne felejtsük el, ez a generáció egyszer majd felnő! És akkor már késő lesz azon gondolkodni mi lett elcseszve! 
Kedves szülők! Végre álljunk meg és neveljük a büdös kölkeinket, nem fogdosunk idegen férfiakat, és nőket, nem csapkodunk szurikátákat földhöz, nem köpködünk és verünk tanárt, nem zaklatjuk az osztálytársainkat, és még sorolhatnám! Beteg világ ez! De mi tettük beteggé! És ezek a fiatalok egyszer felnőnek! 
Kata Vank Neveljük már a kölkeinket!
https://leleksuttogas.blog.hu/2018/05/14/neveljuk_mar_a_kolkeinke

Világnézeti különbség a párkapcsolatban
Szokás azt mondani, hogy a szerelem mindet legyőz, de sajnos azt látjuk, hogy ez koránt sincs mindig így. Számtalan dolog ki tudja kezdeni a leglángolóbban induló szerelmet is, legyenek azok anyagi gondok,  eltérő szokásrendszer, világnézeti különbségek, összeegyeztethetetlen baráti kör, betolakodó szülők, más életszakban tartás. 
Mit tegyél, ha te ateista vagy, de a párod minden nap imádkozik? Esetleg mindketten hívők vagytok, de egészen más vallás követőjeként? Netán a fő irányvonal még stimmel is, de más egyházat, gyülekezetet szemeltetek ki magatoknak? Nos, a spirituális különbségek számos problémát felvethetnek párkapcsolaton belül, de ha egyébként adott a közös hullámhossz, érdemes próbát tennetek a közös nevező megtalálására.
Erőszakkal, rábeszéléssel, manipulációval, könyörgéssel vagy fenyegetőzéssel nem fogod meggyőzni, ahogyan azzal sem, ha folyamatosan kineveted és kigúnyolod a hitét… vagy annak hiányát.
Ha érdekli őt, kérdezni fog, hidd el. Egy idő után ösztönösen tudni fogod, mi az, amire a társad a te világnézetedből nyitott, és ez további alapot fog adni a kulturált diskurzusnak.
Nem árt, ha a lehetőségeidhez mérten nyitsz a hitrendszer bizonyos aspektusai felé, hogy ezzel is tanulj, fejlődj, és közös élményt élj át a másik feleddel. Végeredményben egy fontos dolog van, amit végig észben kell tartanod: egyetlen igazság van, de létezik hozzá számtalan út.