Ádvent története, ünnepi szokások az európai országokban. 2017. évi ádventi programok
A karácsonyra való készület a közös játékban, éneklésben, népszokásaink felelevenítésében ölt testet, s nem a bevásárlóközpontok arctalan tömegével együtthullámzásban. Jobb a zsebünkben meleg sültgesztenyét szorítani, mint a pénztárcánkat.
Advent a várakozás ideje, a kereszténység második legnagyobb ünnepének elő estélye. Négy hét, amely a vásárlási láz ellenpontjaként – ha mi is úgy akarjuk – népi hagyományaink felé irányíthatja figyelmünket. Egy adventi koszorú és négy szál gyertyája éppúgy, mint a szalmából és kukoricaháncsból készített apró jászol. Jelképek ezek, az örömteli várakozás ünnepi kellékei. A lila a bűnbánatot és a megtérést jelképezi, míg a rózsaszín az örvendezést. A koszorú négy gyertyájának meggyújtási sorrendje: az első és a második lila, a harmadik a rózsaszín, a negyedik megint lila.
Az Advent jelentése
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin nyelvet tanult kedves Olvasók bizonyára emlékeznek az advenio, veni ventus ige alakra Jelentése, eljön, megérkezik A latin „adventus Domini” kifejezés annyit tesz, hogy „az Úr eljövetele”.
A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
Advent első vasárnapja 2017-ben december 3-ára esik, így advent utolsó, negyedik gyertyáját ezúttal szenteste gyújtjuk majd meg.
Advent eredetéről csak annyit, hogy VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.
A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.
Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat.
Advent a keresztények ünnepe. Megoszlásuk a világban.
Az advent a keresztény világ egyik különösen fontos ünnepe: a karácsonyi ünnepkör kezdete
Egyre kevesebb az olyan ünnep, mely valós tartalmánál fogva egy egész országot, mi több egy egész kontinenst fog össze. A keresztény ünnep ilyen. Portugáliától Romániáig, Németországtól Szlovákián át egészen Dél-Olaszországig egyként ünneplik Krisztus születését.
A kereszténység mintegy 2,2 milliárd követőjével a világ legelterjedtebb vallása.
Az amerikai tanulmány által kimutatott 2,2 milliárd keresztény 50%-a katolikus. A protestánsok 37%-ot, az ortodoxok pedig 12%-ot tesznek ki.
Egyesült-Államokban 246 millió fő, Brazíliában 175 millió fő keresztény ember. A harmadik a sorban Mexikó, ahol több mint 107 millió a keresztény, ami a teljes lakosság 95%-a. Magyar Kurír
A Hanuka zsidó ünnep
A Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére, a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik.
Egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében. A Hanuka, a fények, illetve a szentély újjáavatásának ünnepe, és semmi köze a karácsonyhoz.
A karácsony a keresztény vallás talán legnagyobb ünnepe, míg a hanukka a zsidó ünnepek közül a kevésbé jelentősek közé tartozik. Az ok, hogy úgy gondolják, hogy a két ünnepnek egymáshoz köze van, annak tudható be, hogy a két ünnep nagyon közel van egymáshoz és ilyenkor az emberek hajlamosak azonosítani a két ünnepet, illetve azt a hasonlóságot fedezték fel benne, hogy mind a két ünnepkor a gyerekek ajándékokat kapnak. Talán még az is szerepet játszhat benne, hogy ez az egyetlen olyan ünnep, ami nem bibliai eredetű. A Menora gyertya a makkabeusoknak a szír túlerőn i. e. 165-ban aratott csodálatos győzelmét ünneplő nyolcnapos ünnep jelképe. A hanuka időpontja nem mindig ugyanarra a nyolc napra esik, időpontját a holdnaptárból számítják.
A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó,
amely a Mózes által látott égő csipkebokrot
szimbolizálja. A vallásilag kis jelentőségű
Hanuka nincs megemlítve a zsidó szentírásban
A Hanuka csak a 20. században terjedt el egyfajta zsidó karácsony-ként, amelyet sokan keserű iróniának tartanak, mivel azt az eredeti jelentés ellenére a zsidó vallás legvilágiasabb ünnepének, a környezetbe való beolvadás, az asszimilálódás jelképének látják.
https://internetfigyelo.wordpress.com/2010/11/29/advent-vagy-hanuka-tegyuk-helyre-a-dolgokat/
Az adventi koszorú
Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
A protestáns hagyományoktól eltérően a katolikusok lila gyertyákat állítanak az adventi koszorúra – egy kivételével: a harmadik, azaz az örömvasárnap gyertyájának színe ugyanis a koszorún is rózsaszín. A lila a bűnbánat és a megtérés színe, a rózsaszín pedig a közelgő ünnepet jelképezi.
Karácsony előtt a keresztény világban, még a nem vallásos családok otthonában is, elterjedt szokás örökzöldből készített, négy vagy huszonnyolc gyertyával díszített koszorút tenni az ünnepi asztalra.
Hét éve válnak valóra az álmok az Adventi Ünnepen, Európa 9. legjobb karácsonyi vásárán. Ilyenkor a budapesti Szent István tér pompás köntösbe öltözik, zsibongással telik meg, a Bazilika pedig monumentális fényfestést húz magára. A Meseországot idéző vásárban felidézzük a karácsony hangulatát, illatát, fényeit és közösségformáló erejét is. Találkozás a Bazilikánál november 24. és január 1. között!
Advent Európában
Svédország
Svédországban a karácsonyi ünneplés az
adventtel veszi kezdetét, majd a Szent Lúcia-nap az első jelentős ünnep a
karácsony előtt. Ragyogó csillagok és fények díszítik csaknem minden
svéd ház ablakát decemberben. A munkaszüneti nap december 25., de
a Mikulás (Jultomte) 24-én hozza az
ajándékokat.
Az ablakban díszelgő csillag lámpásokat látni, és a lakásban általában mű karácsonyfát állítanak már Luca napján vagy inkább advent első hétvégéjén.
Az ablakokba kikerülnek a karácsonyi dekorációként szolgáló csillaglampionok, Az utcákon megjelennek a mézeskalácsot árusok (szigorúan a karácsonyi kirakodóvásárok környékén és idején), és a lakásokból nagyjából folyamatosan árad a Lussekatt (foto) illat.
Svédországban az adventi időszak egyik kiemelkedő ünnepe december tizenharmadika, Szent Luca napja. A szicíliai szent neve a latin lux (fény) szóból származik). Ezen a napon a fiatal svéd lányok piros övvel megkötött fehér ruhában ünnepelnek, közülük egy (a családban hagyományosan a legidősebb lány) fején gyertyákkal ékesített koronával, megszemélyesítve Szent Lucát. A koronát vörösáfonya ágakból fonják, melynek zöld levelei szimbolizálják a tél legrövidebb napja után kezdődő új életet.
Kifejezetten ennek a napnak a süteménye a Lussekatter nevű sáfrányos sütemény.
Lussekatter vagyis Luca macskája (svéd karácsonyi kalács) Receptje
1 kg liszt / 10 dkg margarin / 10 dkg cukor / 5 dl tej / 5 dkg élesztő / pici só, sáfrány / 25 dkg túró / mazsola, tojás
A túrókrémhez a túrót kikeverjük annyi tejföllel, hogy krémes legyen, cukorral édesítjük. Az olvasztott margarint a tejjel fellangyosítjuk, belemorzsoljuk az élesztőt. Felfuttatjuk, majd belekeverjük a túrókrémet, sáfrányt, cukrot, sót. Liszttel összegyúrjuk, letakarva pihentetjük. Amikor megkelt, még egyszer átgyúrjuk, rudakat, hurkákat sodrunk, és formára tekerjük. Sütőpapírral bélelt tepsin még kb. 20 percig kelesztjük. Felvert tojással megkenjük, 2 szem mazsolával díszítjük és 180°C-ra előmelegített sütőben megsütjük.
http://webcukraszda.hu/lussekatter-luca-macskaja-sved-karacsonyi-kalacs/
Ezt a finomságot, mára a boltokban és a pékségekben az advent elejétől hozzálehet jutni.
Egyesült királyság UK
Nagyon meglepő, hogy az itteniek szinte alig ünneplik az Adventet, senkinél sem látható az adventi koszorú, és sokak azt sem igazán tudják, hogy mi az Advent.
Angliában nem minden kultúra és vallás ért egyet a karácsony megünneplésével, úgy tűnik, mégis mindenki elfogadja, hogy a szeretet ünnepe, hogy a barátságuk kifejezéseként mindenki részt vesz egymás megajándékozásban, és a jókívánságok elmondásában.
Az emberek a házaikat és a fákat is feldíszítik különböző csecsebecsékkel, csillogó-villogó értéktelen díszekkel, és tündéralakokat mintázó égőkkel. A karácsonyfa csúcsára mindig csillag és angyal kerül.
Angliában a gyerekek
zoknit akasztanak a kandallóra vagy az ágyuk végére, hogy amikor a Télapó
eljön, megtömje azt minden jóval,-- természetesen
csak amennyiben jól viselkedtek! A gyermekek levelet
is küldenek neki, amit a szokás szerint beledobnak
az kandalló tüzébe, hogy aztán a kéményen felszálló füsttel egyenesen
eljusson a piros ruhás ajándékozóhoz!
Az emberek pedig mikulásvirágot ajándékoznak egymásnak. A virág alakja jelképezi a betlehemi csillagot, amely elvezette a napkeleti bölcseket az újszülött Jézushoz.
A karácsonyi pudingot legkésőbb vasárnapig, december 25-ig kell elkészíteni, mégpedig 13 alapanyagból, jelképezve Krisztust és tanítványait. Az angol család minden tagjának hagyományosan el kell végeznie keverést az elkészítésnél egy fakanállal keletről nyugati irányba, a háromkirályok tiszteletére, és egy kívánság kíséretében.
Továbbá egy ezüst
pénzérmét is bele kell dobni a tésztába sütés előtt, ez majd az egészséget, jólétet és boldogságot hoz annak,
akinek az érmét rejtő szelet jut.
Többnyire három- vagy hat pennys érme volt. Az érme gazdagságot hozott az eljövendő évben. Tudták, hogy a pudingban érme lehet, sokan kitörték benne a fogukat, az is előfordult, hogy lenyelték az érmét.
A hagyomány az ezüstpennyk eltűnésével visszaszorult,
mivel más érmékről úgy tartották, tönkreteheti a süteményt, 
és
féltek attól is, hogy fulladást okozhatnak
Az edényből a tálcára fordított, brandyvel leöntött és meggyújtott pudingot hagyományosan tapssal köszöntik az asztalnál. Charles Dickens Karácsonyi énekének (1843) egy jelenetében is szerepel ez.
A Winter Wonderland, azaz a Hyde Parkban a karácsony élményt nyújt. Van itt is minden: óriáskerék, hullámvasút, jégpálya, s természetesen sok-sok karácsonyi ajándékot kínáló árus is.
Németország
Az első adventi koszorút egy hamburgi evangélikus lelkész Johann Heinrich Wichern készítette 1860-ban az általa alapított árvaházi gyerekek számára. A kör alakú abroncsos "csillárt" fenyőágakkal és 24 gyertyával díszítette fel. Minden nap eggyel több gyertyát gyújtottak meg a koszorún, hogy a növekvő fénnyel érzékeltessék a Megváltó születésének közelségét. Az első négygyertyás koszorú 1925-ben jelent meg egy kölni katolikus templomban,
Az adventi vasárnapokon gyakran szerveznek a
családokban és egyházi vagy világi szerveződésű körökben adventi
délutánokat. Finom aprósütemények (Plätzchen), kávé, tea vagy puncs
fogyasztása mellett hangulatos beszélgetésekkel múlatják az
időt. Gyakran kulturális programokkal is színesítik a rendezvényt:
versekkel, dalokkal, kisjelenetekkel kedveskednek a résztvevők
egymásnak.
Németföldön nemcsak a templomokban és az otthonokban szokás az adventi és a karácsonyi időszakban betlehemi jászlat állítani, hanem a nagyobb tereken is. A ma ismert betlehemi jászolképet Assisi szent Ferencnek köszönhetjük. Az ő jászlában a szent család, a pásztorok és a három királyok mellől nem hiányozhattak az istálló állatai: Az Alpok vidékén a figurákat a mai napig kézzel faragják. A Bajorországi Bambergben egy jászolépítő iskola is működik.
 |
Franciaország A Fény Ünnepe Lyon-ban a leghíresebb. |
 |
|
 |
 |
A vásár a Champs-Elysées sugárút
körforgalmától egészen a Concorde
térig húzódik. Mintegy 160 kis faházban várják a
vásárlókat kézműves árukkal, karácsonyi dekorációkkal, tradicionális
ételekkel. November 19 –
2018. január 2.
Ausztria
Minden kis falunak van önálló egy napos vására, amikor kis asztalkákon saját kezűleg készített fadíszeket, ajándékokat, adventi koszorúkat, süteményeket árulnak. Ilyenkor összegyűl a falu apraja és nagyja, valamint az érdeklődők. Az emberek nem is a vásárlás miatt mennek oda, hanem legfőbbképpen beszélgetni és egymással találkozni. A forralt bor és a puncs nagyon fontos szereplője ezeknek a találkozásoknak. A nagyobb városokban a különböző kerületek is szerveznek ilyen vásárokat, de akad olyan is, ahol egy hónapon át egész Karácsonyig minden nap kinyitnak a kis bodegák esténként, de ezek nem olyan személyesek, mint a kis falvakban.
Ami azonban teljesen eltér a magyar szokásoktól, az a vacsora. A halászlevet nem ismerik és rántott halat sem esznek. Sonkát főznek és majonézes salátával eszik, ami nálunk otthon Húsvétkor szokás. Mások sült virslit káposztával, vagy fondüt vacsoráznak. Evés után pedig éjszakába nyúlóan beszélgetnek. A kint élő magyarok ezt a sonkás dolgot a mai napig nem szokták meg és az biztos, hogy mihelyt saját Karácsonyuk lesz, valami más lesz az asztalon.
Az itteni ünneplés nagyon hasonlít az otthonihoz. Már novemberben elkezdődik a lakások díszítése. Karácsony napján délelőtt fenyőfát díszítenek, majd délután 5-6 óra körül jön a Jézuska. Itt nem ismerik a szaloncukrot, de a boltokban lehet különböző felakasztható csokikat kapni.
http://bebu.hu/karacsony-ausztriaban/
Norvégia
Aki közvetlenül karácsony előtt érkezik a norvég fővárosba, már a Gardemoen repülőtéren ízelítőt kap a rá váró hangulatból. Az előcsarnokban szinte a plafonig érő karácsonyfát állítottak fel a norvégok, amelyet igazi díszekkel és káprázatos égősorral tettek még gyönyörűbbé.
Teljes pompájában ragyog a szinte teljesen kivilágított és feldíszített norvég főváros. Norvégiában a hagyományok szerint november közepén kezdik meg a karácsonyi előkészületeket.
A norvég családok már december elején alaposan kitakarítják házaikat, lakásaikat (az adventi nagytakarítás az első vasárnapra, esik), majd nekiállnak a különféle üdvözlőlapok megírásának. A vásárban is nagyon népszerűek ezek a borítékba tett lapocskák, miközben Magyarországon lassan teljesen elhal ez a szokás, hiszen a kézzel írt lapok helyett szinte mindenki az interneten küldi el jókívánságait.
Az északiak jóval az ünnep eljövetele előtt elkezdik sütni a karácsonyi süteményeket. Karácsonyra a norvégok hétféle karácsonyi süteményt sütnek, köztük a lussekattert (amely kimondottan Luca napi édesség, azaz december 13-ra sütik meg. Érdekesség, hogy ez a csemege Svédországból származó sütemény.
Mézeskalács Norvégiában is nagyon népszerű, nemcsak kis figurákat készítenek belőle, hanem házikót is, amelyet fel is díszítenek. A villamos szerelvényen halk karácsonyi zene szólt. A teljes karácsonyi pompában és fényárban úszó Oslo utcáin ekkor már kevesen jártak-keltek. A villamoson is alig utaztak. Az emberek hazatértek szeretteikhez és várták az ünnep, a karácsony eljövetelét.
Magyarország
Hét éve válnak valóra az álmok az Adventi Ünnepen, Európa 9. legjobb karácsonyi vásárán. Ilyenkor a budapesti Szent István tér pompás köntösbe öltözik, zsibongással telik meg, a Bazilika pedig monumentális fényfestést húz magára. Meseországot idéző vásárunkban felidézzük a karácsony hangulatát, illatát, fényeit és közösségformáló erejét is. Találkozzunk a Bazilikánál november 24. és január 1. között!
Elsődleges célunk, hogy a vásár épületeivel, a kiállítók tudatos megválasztásával és a programokkal egy olyan szerethető közösségi teret alakítsunk ki, ahol jó találkozni barátokkal és kollégákkal, ahol jó a karácsonyi rohanásban megállni és megpihenni, ahol igazi élmény minden eltöltött perc
Budapesti Karácsonyi Vásárt évek óta Európa legszebb karácsonyi vásárai közt jegyzik. 2017-ben november 10. péntektől december 31-éig.
Minden nap ingyenes korcsolyapálya várja a gyermekeket 14 éves korig, ahol ingyenes korcsolyabérlésre is lehetőség nyílik, valamint hétvégente ingyenes korcsolyaoktatáson is részt vehetnek a kicsik. A Bazilika homlokzata minden nap sötétedéstől pompás fényárba borul, hogy a látogatók Közép-Európa egyik legnagyobb 3D-s fényjátékát tekinthessék meg. Egyedülálló kulturális programsorozattal, kézműves foglalkozásokkal, és meglepetés koncertekkel is készülünk.
Az Adventi Ünnep szervezőinek nagy örömére idén ismét csatlakozott a vásárhoz a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Hazánk egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert karitatív szervezete ez évben immár 21. alkalommal indítja el országos adventi adománygyűjtését. A kezdeményezés szimbóluma, a „szeretetéhség” mézeskalácsszív évente több tízezer ember számára jelent egyet karácsony egyik legfontosabb üzenetével: a cselekvő szeretettel, a szegények, a hiányt szenvedők támogatásával. Idén a segélyszervezet az adventi összefogás szellemében ünnepi közösségi teret hoz létre a Bazilika előtti karácsonyi vásárban. Az Adományponton a szervezet önkéntesei szeretettel és egy mézeskalács szívvel várnak mindenkit, aki szeretne hozzájárulni nehéz sorsú embertársaink megsegítéséhez. Az önkéntesek, a szervezetet segítő ismert médiaszemélyiségek és a vásár látogatói pedig együtt sütik a mézeskalácsokat az Adománypont melletti „Szeretetéhség. Sütödében”.
AZ ADVENT ÚJ DIMENZIÓJA
Ahogy minden eddigi évben, idén is lesz újdonság a bazilikánál: új „dimenziót” kap a vásár egyik legattraktívabb programja, a fényfestés. A sötétedés után minden egész órakor játszott kisfilmet kimondottan úgy gyártották, és olyan eszközökkel vetítik, hogy egy, a 3D mozikban megszokott vizuális élményt kapjanak a látogatók, ám ezúttal szabad téren. Négy nagy teljesítményű lézerprojektor vetíti majd a karácsonyi mesét a székesegyház homlokzatára úgy, ahogy épület falára még nem vetítettek Magyarországon – de a világon is ritkán. A színeltolásos technikával készült kisfilm bármely kék-piros fóliájú 3D szemüveggel nézhető, de akinek ilyen nincs otthon, az a helyszínen is beszerezheti. Ennek a bevételnek egy része éppúgy jótékonysági célra megy, mint a Hellopay-terminálokon fizetéskor választható adomány, vagy a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet kunyhójában megvásárolható mézeskalács ellenértéke.
Ádvent a Vatikánban
A karácsonyfa-állítás német eredetű hagyománya a Vatikánban II. János Pál kezdeményezésére honosodott meg. A Szent Péter téren először 1982-ben állítottak karácsonyfát, s azóta hagyománnyá vált, hogy a fát minden évben valamelyik európai ország adományozza a Szentatyának.
Az első időkben Olaszország és Ausztria felváltva szállította a fenyőket, de 2001-ben például az erdélyi Hargita megyéből érkezett, a múlt évben Belgiumból. A fenyőadományozás lehetősége nemcsak kitüntetés, de kiváló ország reklám is
Idén lengyelországi fenyő fogja díszíteni a vatikáni Szent Péter teret karácsonykor.
Egy nagyon szép, 25 méter magas és
körülbelül 50 éves lucfenyőről van szó. Nagyon örülünk, hogy egy ilyen gyönyörű,
Lengyelországból származó fa fogja díszíteni a vatikáni Szent Péter
teret – mondta Jaroslaw
Krawczyk erdész, majd hozzátette: nem könnyű feladat a hatalmas fenyőfát
sértetlenül eljuttatni az örök városba.
Persze igazi jelentősége és üzenete ennél
jóval több, amint arra XVI. Benedek rámutatott: „A Szent Péter téri
fenyőfa Őróla szól, az Ő ragyogását akarja továbbadni. A
városainkban és házainkban felállított karácsonyfáknak többet kellene jelenteniük, mint ünnepi szokást.
A karácsonyfa mellett álló szabadtéri betlehem mintegy 400 m2 területű, minden évben más és más jelenetét a Vatikánvárosi Kormányzóság építészei gondolják ki és valósítják meg. (foto)
A Szent Péter-bazilika baloldali mellékhajójában a bazilika személyzete (a „sampietrini”) rendezi meg a születés jelenetét (a képen), a hagyományos nápolyi betlehem stílusában. A Szentatya a karácsony éjjeli mise végeztével itt helyezi el a Kisjézus szobrát.
A vatikáni karácsonyi programok közül kiemelkedő jelentőségű az a találkozó, amelynek során a pápa fogadja a Római Kúria munkatársait, hogy beszédében értékelje a Szentszék és az egyház elmúlt évének eseményeit.
A Szent Péter téri betlehem december 24-i felavatását követően a Szentatya személyesen mutatja be a vatikáni bazilikában a karácsonyi éjjeli misét.
Karácsony napján délben a bazilika középső erkélyéről olvassa fel ünnepi üzenetét, s adja áldását a Városra és a világra, vagyis Urbi et orbi. A téren ilyenkor a zarándokok tömegei mellett felsorakoznak a Svájci Gárda, illetve az olasz hadsereg különböző fegyvernemeinek díszegységei, s katonai tiszteletadással, a himnuszok első taktusaival köszöntik a pápát.
 |
 |