Advent a készülődés a kisJézus megszületésének ünnepére 2018

Prológus

A magyar háztartások átlagosan egy kilogramm szaloncukrot vesznek a szezonban, amire a legtöbben 2000 forint körüli összeget szánnak. A vajkaramellás és a marcipános változat különleges terméknek számít, így még szigorúbb szabályok vonatkoznak a gyártásra.

Advent – Karácsony a keresztényvilág ünnepe


Mit jelent a keresztény világ?

Az iszlám növekedésének egyik oka az, hogy a szaporodás aránya a muszlimok körében a legmagasabb.

Az iszlám és keresztény hívők száma elsősorban Afrika szubszaharai térségében fog jelentősen növekedni a jövőben.
Ausztráliában és az Egyesült Királyságban is várhatóan 50% alattira fog zsugorodni a keresztények aránya. A kutatás szerint 106 millióan fogják elhagyni a hitüket, és ők nem is fognak más vallási csoportba belépni. Csakhogy mindössze 40 milliónyian térnek majd keresztény hitre, vagyis sokkal többen lesznek a kiszakadók.

Vallási térkép 2050
Pew Research Center (PRC) Washington
http://www.hetek.hu/kulfold/201504/vallasi_terkep_2050
http://bekefy.agnusradio.ro/2015/04/atrajzolodik-vilag-vallasi-terkepe.html

Keresztyén vagy keresztény?
A keresztyén szó alapja a görög krisztianosz, ami Krisztus követőjét, tanítványát jelenti. A görög szó a szláv nyelveken keresztül került a magyarba. A keresztyén szó jelentése „szóról szóra annyit jelent, mint Krisztus követője, tanítványa, híve”.
A római és görög katolikus egyházak papjai aztán lassan ezt a formát kezdték használni, míg a két nagy (református és evangélikus) protestáns egyház maradt (vagy sokan használják) a keresztyén változatnál.
Tekintettel arra, hogy Magyarország lakosságának döntő többsége katolikus, a MTA helyesírási szótára a keresztény szót tekinti hivatalosnak, de engedi, így nem tekinti helytelennek az eredeti szóhasználatot. tegyük hozzá, hogy az Akadémia a szóhasználatot nem teológiai szempontok szerint vizsgálja.
https://egyhaz.blog.hu/2012/09/04/keresztyen_vagy_kereszteny_625

Kereszténység kialakulása
Az apostolok halálával a keresztény kinyilatkoztatás lezárult. A kereszténység első gyülekezetei az i.sz. I. század közepe táján keletkeztek Palesztinában, amelyek hamarosan egyházzá szerveződtek. A kereszténység ezt követően elterjedt az egész Római Birodalom területén. Ebben a folyamatban kulcsszerepe volt Szent Péternek Rómában és Szent Pál térítő tevékenységének a keleti provinciákban.
A kereszténység világvallásként való megjelenése az alábbiakat jelenti:

A kereszténység Krisztus halála után alig 300 év alatt lett elismert világvallássá. De ezen három évszázadban sokszor volt a hatalom ellensége. A rómaiak több istenhite (politeizmusa) és az erre épülő erkölcsi illetve életmódbeli felfogása ugyanis ellentétes volt az új vallással. Az állandó harc, az ellenség megbocsátás nélküli elpusztítása, a kegyetlenkedés, a testi erő tisztelete, a gyengék megvetése illetve az élvhajhász életmód - a testi örömök, ételek, fürdőzések, féktelen szex orgiák - egész Rómára kiterjedő általánossága gyökeresen más értékrendet közvetítettek, mint Jézus tanításai. A római kultúrát magukénak valló patríciusok csak hosszú évszázadok után lettek nyitottak az új, keresztényi tanok befogadására.
A Római Birodalom Krisztus megfeszítését követő 300 évben ellenállt Jézus tanait közvetítő eszméknek. 
Krisztus után 313-ban. Constantinus (313-337) császárnak köszönhetően, szabad vallásgyakorlatot adott a Római Birodalom lakosságának! Ezzel a kereszténység kiemelkedhetett az illegalitásból, és törvényes vallássá változott. 
http://tortenelemcikkek.hu/node/148

A zsidó vallás előfeltétele a kereszténységnek
A zsidó vallás feltétele a kereszténység létének, mert szükség volt a zsidóság messiást váró hitére. Az újszövetség rengeteg hivatkozást tartalmaz az ószövetségre: egy-egy újszövetségi eseményt sokszor az ószövetségi történetekkel igazol. Az ószövetségi hivatkozás tehát tekintélyt jelentett az első generációk számára. A zsidóság és kereszténység fokozatosan távolodott el egymástól, és a teljes szétválás csak a 3. század fordulóján következett be.
A zsidóság és kereszténység között fontos kapcsolatot teremtenek azok az alapértékek, amelyekre a nyugati civilizáció épül, mint például a házasság, a család, a munka értéknek tekintése, vagy a jó és rossz mint abszolút értékű és nem közmegegyezésen alapuló fogalom, valamint a felelősség kérdése is.
Az európai kultúra középpontjában a zsidó-keresztény vallási örökség van, ez az, ami képes arra, hogy motivációt adjon, hogy “belső irányítottságú embereket neveljen” 
A közölt megállapítások Dr Erdő Péter és Dr Köves Slomó megbeszélésének rövidített lényege

Megjegyzés
Dr Erdő Péter PhD bíboros, teológus, kánonjogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke, 1998 és 2003 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora.

Dr Köves Slomó PhD
Történelmet hallgatott a Debreceni Egyetemen, majd ugyanitt PhD fokozatot szerzett 2007-ben magyar zsidó történelem témában. Részvételével megalakult a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme, amely az informális zsidó felnőttoktatást tűzte ki céljául. A Szabadegyetemen a hallgatók a zsidó tudományokkal, TalmuddalKabbalával, a zsidó történelemmel és zsidó filozófiával ismerkedhetnek meg.  Mazsihisztől független zsidó hitközség vezetője. Köves munkájának eredményeként megkezdte működését az első héber-magyar két-tannyelvű bölcsőde, óvoda, iskola

A keresztény népesség változásai a világban (előre jelzések)
A keresztyén népesség változási trendjei: 2050-ben a „legkeresztyénibb” kontines Latin-Amerika és a Karib-szigeti térség lesz, ahol az összlakosságnak 88,9 %-a keresztyén. Majd Észak-Amerika következik, ahol ez az arány az összlakossághoz képest 65,8 %, utána szorosan Európa következik, 65,7 %-kal.

Nagy változást ebben a tekintetben Európa mutatja, ahová a muszlim bevándorlók 2050-re az összlakosság 10,2 %-át képezik. Észak-Amerikába ez csak 2,4 % lesz. Ez azt jelenti, hogy Európa, s az európai keresztyénség hatalmas kihívás elé kerül. Hogyan fogja kezelni az egyre nagyobb muszlim vallásos tömegeket? Milyen viszonyt tud a keresztyénség kiépíteni velük? Lesz-e kölcsönösen elfogadható viselkedéskultúra? 
Ez Európában nem csak a keresztyénség létkérdése, hanem magának Európának is döntő kérdés!

2070-től 2100-ig a trend a muszlimok arányának további növekedését jelzi, a 22. század fordulójára ők már 34,9 %-kal lekörözik a keresztyénséget (33,8 %). 

Az ateisták, agnosztikusok száma 1,1 milliárdról 1,2 milliárdra emelkedik.
A zsidóság száma kb. öt millióval nő a jelenlegihez képest, s 2050-ben várhatóan 20 millió lesz.

2050-ben a két világvallás mennyiségi mutatói kiegyenlítődnek, 2070-re pedig az iszlám statisztikai vezetéshez jut. De más vallások is növekednek a keresztyénség mögött. Ez az emberiség spirituális növekedését is jelenti. 
Forrás: pewforum.org; livenet.ch; diepresse.com; welt.de; krone.at
http://bekefy.agnusradio.ro/2015/04/atrajzolodik-vilag-vallasi-terkepe.html

Advent magyarázata
Az advent a karácsony előtti négy vasárnapot magába foglaló időszak, vagy másképp mondva azzal a vasárnappal kezdődik, amely november 30-ához, András naphoz a legközelebb esik. 
A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Az advent a keresztény világ egyik különösen fontos ünnepe: a karácsonyi ünnepkör kezdete

Az elnevezés a latin „adventus Dominikifejezésből származik, ami azt jelenti: az Úr eljövete.
Egyre kevesebb az olyan ünnep, mely valós tartalmánál fogva egy egész országot, mi több egy egész kontinenst fog összeA keresztény ünnep ilyen. Portugáliától Romániáig, Németországtól Szlovákián át egészen Dél-Olaszországig egyként ünneplik Krisztus születését. A kereszténység mintegy 2,2  milliárd követőjével a világ legelterjedtebb vallása. A kereszténység számos ágazata közül a  katolikusok 1,1 milliárd

Az adventi koszorú
A protestáns hagyományoktól eltérően a katolikusok lila gyertyákat állítanak az adventi koszorúra – egy kivételével: a harmadik, azaz az örömvasárnap gyertyájának színe ugyanis a koszorún is rózsaszín. A lila a bűnbánat és a megtérés színe, a rózsaszín pedig a közelgő ünnepet jelképezi.
A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent József Betlehembe érvén szállást kerestek maguknak.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

Egyesült királyság UK 

Az Egyesült Királyság frissen közzétett adatok szerint a karácsonyi hívők hazájává vált. Az adventi, majd karácsonyi időszakban viszont látványosan megugrik a templomjárók száma, egy évvel ezelőtt elérve az ötéves rekordnak megfelelő 7,5 milliót. Nagyon sok szülő igyekszik egyházi iskolába íratni gyermekét, mert az oktatás színvonala meghaladja az államiakét,
A brit Emberi Jogi Bizottság elnöke éppen a politikai korrektség elburjánzása ellen emelte fel a szavát. David Isaac arra bátorította az embereket, hogy ne tartsanak attól, elsősorban a munkahelyeken, hogy megbántják zsidó, muzulmán vagy más felekezetű kollégáikat, ha karácsonyi lappal ajándékozzák meg őket, karácsonyi partit rendeznek vagy karácsonyi jó kívánságukat fejezik ki. Kifejtette, hogy a vallás szabad gyakorlása alapvető emberi jog, amit nem kell a megbántástól való aggodalom miatt elnyomni.
https://168ora.hu/kulfold/nem-foglalkozunk-az-urral-a-britek-karacsonyi-templomjarok-9173

Theresa May a Downing Street által közzétett üzenetében azt kérte, hogy a britek karácsony ünnepén emlékezzenek meg az ilyen helyzetekben (terror események áldozatai)  mások segítségére sietők önzetlen helytállásáról, amely szavai szerint a szeretet, a szolgálat és az együttérzés keresztényi értékeit testesíti meg.
A brit miniszterelnök hangsúlyozta: ugyanezeket az értékeket minden vallás hívei követik, és azok is, akik nem tartoznak vallási közösségekhez. Theresa May azt kérte a brit néptől, hogy legyen büszke keresztény örökségére, és arra az önbizalomra, amelyet ez az örökség ad ahhoz, hogy Nagy-Britanniában bárki kétség és félelem nélkül gyakorolhassa vallását.

A Bristoli Egyetem kutatása szerint az anglikán vallásúak 87%-a  szerint túl sok a migráns a szigetországban, A tanulmány közlése után a BCC frontális támadást intézett a keresztény angolok ellen. Sőt a műsorban felszólaló egyik vallási vezető szerint a keresztények gondolkodását át kell formálni, hogy még több migránst akarjanak befogadni.
https://888.hu/article-a-liberalis-lakajmedia-mar-az-anglikan-egyhazat-tamadja

London belvárosi része az ország legvallásosabb területe, ez elsősorban az óriási muszlim és bevándorló közösségek miatt van így.
Az önmagukat nem hívőnek valló személyek általában fiatalok, fehérek és férfiak – és az egyre több közöttük a munkásosztálybeli. A jelentés képet alkot a brit kereszténység hanyatlásáról –

Britek vallás szerinti megoszlása

A Tearfund nevű keresztény szervezet megbízásából készült tanulmány szerint a nem vallásos britek 20%-a imádkozik
A britek 75%-a családjukért, imádkozik
40%-uk gyógyulást kér.
24% imádkozik a világ problémáiért, (szegénység, természeti csapások) 
catholicherald.co.uk

A brit királyi család Misével ünnepeli a karácsonyt
https://hu.euronews.com/2017/12/25/misevel-unnepelte-a-karacsonyt-a-brit-kiralyi-csalad

Manchester Általános Iskola igazgatónőjének a napokban remek ötlete támadt: betiltotta iskolájában a karácsonyi díszeket, különösen a “J” alakot formázó candy cane-t (cukorkabot), mert a hagyományos piros-fehér színű, csavart édesség Jézus nevére utal, vagyis bántja azokat, akik nem keresztények és nem ünneplik a karácsonyt. Ráadásul a színeknek is szimbolikus értéke van az igazgatónő szerint: úgy véli a piros Krisztus vérére utal, a fehér pedig a feltámadására. Az igazgatónőt állítólag fel is függesztették a munkahelyéről, erről a Daily Mail számolt be.

Németország
Az első négygyertyás koszorú 1925-ben jelent meg egy kölni katolikus templomban,
Németföldön nemcsak a templomokban és az otthonokban szokás az adventi és a karácsonyi időszakban betlehemi jászlat állítani, hanem a nagyobb tereken is. A ma ismert betlehemi jászolképet Assisi szent Ferencnek köszönhetjük. Az ő jászlában a szent család, a pásztorok és a három királyok mellől nem hiányozhattak az istálló állatai: Az Alpok vidékén a figurákat a mai napig kézzel faragják. Bajorországi Bambergben egy jászolépítő iskola is működik.
Németországban “Karácsonyi vásár” kifejezés helyett már csak “Fények vására” van, templom helyett pedig mecsetek épülnek

A német főváros lapjai pénteki beszámolóikban erődítményként jellemzik a Berlin egyik leghíresebb karácsonyi piaca körül telepített építmények összességét. A városvezetés több, mint 2,6 millió eurót (845 millió forint) fordít a három vonalból álló védelmi rendszer kiépítésére, a terror elleni védekezés "mintaprojektjének" szánja a beruházást.

A belváros nyugati részének központjában található Vilmos császár-emléktemplom körüli térhez vezető utakat egy Truckbloc nevű acélszerkezettel zárják le, amely a német gyártó tájékoztatása szerint akár 18 tonnás, az akadálynak óránkénti 80 kilométeres sebességgel ütköző teherautót is képes megállítani.

A második védelmi vonal építőeleme a Terrablock nevű torlasz, amelyet a 2012-es londoni olimpiára fejlesztett ki a brit gyártó. Az acélhuzalból készült, homokzsákokkal töltött hatalmas kosarak nemcsak járművektől nyújtanak védelmet, hanem fegyveres támadásoknál is fedezéket jelentenek. Hasonló rendszert használnak a brit hadsereg legnagyobb afganisztáni támaszpontja, a Camp Bastion védelmére is.

A legbelső vonal cementalapra rögzített kerítéselemekből áll. Ez a Publifor nevű kordon, amely egy belga cég fejlesztése. A kerítésbe helyenként kapukat építettek, amelyeket az úgynevezett pánikzár révén gyorsan meg lehet nyitni, ha rendkívüli esemény miatt pánik törne ki a vásáron.

Mindhárom megoldás új Berlinben, és ha beválnak, más tömegrendezvényeken is alkalmazzák majd őket - számolt be a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság.
Ludwigslust városában kiszállt a rendőrség a helyi karácsonyi vásárra, ugyanis egy migránsokból álló nagyobb társaság belekötött tősgyökeres németekbe, ebből pedig tettlegességig fajuló botrány lett. Az elszabadult indulatok megfékezésére a kiérkező rendőrök paprikaspray-t és könnygázt vetettek be, majd két személyt őrizetbe is vettek.
Egy 38 éves líbiai migráns fejszével hadonászva, "Allahu akbart" kiáltva fenyegette meg a witzenhauseni karácsonyi vásárra kilátogató embereket. A rendőrség közleménye szerint pusztán a szerencsének volt köszönhető, hogy az erősen ittas, radikális muszlim nem sebesített meg senkit.

A kincseket érő aranyból készült németországi karácsonyfa
Pro Aurum müncheni aranykereskedő 2018 darab egyunciás aranyérméből állította össze a saját fáját.
Európa legdrágább, 2,3 millió eurós karácsonyfáját állították fel Münchenben: a Pro Aurum müncheni aranykereskedő 2018 darab egyunciás aranyérméből állította össze. Benjamin Summa, a vállalkozás szóvivője szerint az aranyfa 2018 darab Bécsi Filharmonikusok aranyérméből áll, a tetejét pedig egy 20 unciás Bécsi Filharmonikusok aranyérme díszíti.
Összesen 63 kilogrammot nyom a színarany építmény, amely a jelenlegi aranyárfolyam szerint 743 millió forintot ér. A művet december 15-ig láthatják az érdeklődők az aranykereskedelmi cég irodaházában – számoltak be róla a német hírportálok.
https://www.vg.hu/kozelet/kozeleti-hirek/megvan-europa-legdragabb-karacsonyfaja-1236382/

Ausztria
Ami teljesen eltér a magyar szokásoktól, az a vacsora. A halászlevet nem ismerik és rántott halat sem esznek. Sonkát főznek és majonézes salátával eszik, ami nálunk otthon Húsvétkor szokás. Mások sült virslit káposztával, vagy fondüt vacsoráznak. Evés után pedig éjszakába nyúlóan beszélgetnek. A kint élő magyarok ezt a sonkás dolgot a mai napig nem szokták meg. Itt nem ismerik a szaloncukrot, de a boltokban lehet különböző felakasztható csokikat kapni.

Norvégia
Teljes pompájában ragyog a szinte teljesen kivilágított és feldíszített norvég főváros. Norvégiában a hagyományok szerint november közepén kezdik meg a karácsonyi előkészületeket. 
A családok együtt töltik az estéket, dekorációkat készítenek a karácsonyfára, üdvözlőlapokat írnak, és megsütik a hagyományos norvég karácsonyi süteményeket. Ilyenkor pénzt és ruhákat visznek a szegényeknek. A karácsonyfát mindig 23-án díszítik fel, de a fényeket csak szenteste gyújtják meg. Mivel a fagyos idő miatt Norvégiában kevés szín van karácsony táján, a fát és az ünnepet színekkel dobják fel, saját készítésű díszekkel, norvég kis zászlócskákkal, csillogó füzérekkel, kis ajándékdobozokkal, amikben édesség van.
Csak a két nagy ünnepen járnak templomba, húsvétkor és karácsonykor. Szenteste sokan elmennek a templomba, a karácsonyi misére, az egész országban ilyenkor zúgnak a harangok.
A templomból 5 órára hazaérnek, mert kezdődik a karácsonyi ünneplés.
Jellegzetes norvég szokás a karácsonyfa körbe járása. Ez azt jelenti, hogy valaki körbejárja a fát, felvesz egy ajándékot, oda adja a címzettnek, majd mindenki nézi, ahogy kibontja, és örül neki. Majd valaki más is körbejár, felvesz egy ajándékot, és így tovább, amíg tart az ajándék-készlet.
https://cspv.hu/10/12/norsk_jul/

Franciaország
Súlyos ellentmondás, hogy egy önmagát laikusnak valló francia társadalomban pénzügyi támogatásokat nyújtanak a muzulmán vallás terjesztésére, miközben a keresztény ünnepeket, például a Karácsonyt, a laikusság mögé bújva betiltják
Döbbenetes: Párizsban, az abszolút belvárosban, tíz perc sétára a legkedveltebb turistahelyektől is vannak no-go zónák.
Szeméthalom, koszos sátrak, kéregető migránsok, a helyiek szerint is bűnözés, és szó szerint gyomorforgató higiéniás viszonyok. A francia kormány meghaladottnak gondol olyan értékeket, mint a biztonság, a határvédelem, a keresztény kultúra, a magyarok azonban ragaszkodnak ezekhez.

Az Eiffel torony védelmére épített biztonsági üvegfal három méter magas, 1,5 tonnás paneljei a Mars-mező és a Szajna felől védelmezik esetleges terrortámadástól a leglátogatottabb francia turistalátványosságot, így a Mars-mezőn lévő turisták szabadon rálátnak a toronyra és a mögötte elterülő városrészre.

Sokkal könnyebb zsidónak vagy muszlimnak lenni itt, Nagy-Britanniában, mint Franciaországban vagy más szekuláris államokban. Miért? Mert az a tolerancia, amelyet a kereszténység megkövetel a társadalmunktól, nagyobb teret enged más vallásoknak is" - jelentette ki David Cameron

Belgium
A svájci Genf és a Belga Antwerpen után újabb belga nagyvárosban, Európa egyik legrégebbi városában, Brugge-ban (2000 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján) is átnevezik a karácsonyi vásárt, mert az elnevezés sérti a nem keresztényeket “Brugge karácsonyi vásárai több évszázados múlttal rendelkeznek, a kultúránk részét képezik függetlenül attól, hogy valaki vallásosnak tartja-e magát, vagy nem.”
Beligumban nincs többé Karácsonyfa, helyette van üvegkockából álló “télfa”van (foto) 

A Brussels Expat szerint a karácsonyfa és betlehem helyett egy 25 méter magas, „eletronikus télfát” állítanak, amelyet tévéképernyőkből raknak össze, és aminek fel lehet menni a tetejére. Amint besötétedik, a „fa” világítani kezd, és „minden tízpercben lenyűgöző showt” élvezhetnek a látogatók. A városháza a városban lakó muszlimok feltételezett érzékenységével magyarázta a lépést. Brüsszel lakosságának kb. 26%-a muszlim. Két muzulmánt be is választottak a városi tanácsba, akik a saríja törvényekre alapozott állammá akarták tenni Belgiumot. 

Magyarország

Idén november 28-án, állították fel a Kossuth téren az ország karácsonyfáját, és kezdték meg a feldíszítését. Ebben az évben a putnoki Kováts Géza Sándorné felajánlásából érkezett a körülbelül 18-20 méter magas, 65 centiméteres törzsátmérőjű, 5-7 tonnás ezüstfenyő.

2400 méter ledes fényfüzért használnak, 33600 színes izzóval. A szokásoknak megfelelően a fa mellé kerül a betlehemi jászol, mely december 24-én egészül ki a Kisjézussal.

Ádvent a Vatikánban
A karácsonyfa-állítás német eredetű hagyománya a Vatikánban II. János Pál kezdeményezésére honosodott meg. A Szent Péter téren először 1982-ben állítottak karácsonyfát, s azóta hagyománnyá vált, hogy 
a fát minden évben valamelyik európai ország adományozza a Szentatyának.
A városainkban és házainkban felállított karácsonyfáknak többet kellene jelenteniük, mint ünnepi szokást.
A karácsonyfa mellett álló szabadtéri betlehem mintegy 400 m2 területű, minden évben más és más jelenetét a Vatikánvárosi Kormányzóság építészei gondolják ki és valósítják meg. (foto)

Jesolói homokból készül idén a vatikáni betlehem, - 700 tonna homokot használnak hozzá,- az öt méter magas, 15 méter széles és 8 méter hosszú piramisból négy művész faragja ki: Richard Varano (USA), Ilya Filimontsev (Oroszország), Susanne Ruseler (Hollandia), és Rodovan Ziuny (Csehország). . A város tengerpartján 16 éve készítenek betlehemes figurákat homokból a karácsonyt megelőző időszakban