Advent a készülődés a kisJézus megszületésének ünnepére 2018
Prológus
A magyar háztartások átlagosan egy kilogramm szaloncukrot vesznek
a szezonban, amire a legtöbben 2000 forint körüli összeget
szánnak. A
vajkaramellás és a marcipános változat különleges terméknek
számít, így még szigorúbb szabályok vonatkoznak a gyártásra.
Advent – Karácsony a keresztényvilág ünnepe
Mit jelent a keresztény világ?
Az iszlám növekedésének egyik oka az, hogy a szaporodás aránya a muszlimok körében a legmagasabb.
Az iszlám és keresztény hívők száma
elsősorban Afrika szubszaharai térségében fog jelentősen
növekedni a jövőben.
Ausztráliában
és az Egyesült Királyságban is várhatóan 50%
alattira fog zsugorodni a keresztények aránya. A kutatás szerint
106 millióan fogják
elhagyni a hitüket, és ők nem is fognak más vallási
csoportba belépni. Csakhogy mindössze 40
milliónyian térnek majd keresztény hitre, vagyis sokkal
többen lesznek a kiszakadók.
Hazánk vallási összetételében is változás várható: 2010-ben ugyan még a lakosság 81%-a vallotta magát kereszténynek, 2050-re azonban ez 76%-ra fog csökkenni.
Vallási térkép 2050
Pew
Research
Center (PRC) Washington
http://www.hetek.hu/kulfold/201504/vallasi_terkep_2050
http://bekefy.agnusradio.ro/2015/04/atrajzolodik-vilag-vallasi-terkepe.html
Keresztyén
vagy keresztény?
A keresztyén szó alapja a görög krisztianosz, ami Krisztus
követőjét, tanítványát jelenti. A görög szó a szláv
nyelveken keresztül került a magyarba. A keresztyén szó jelentése
„szóról szóra annyit jelent, mint Krisztus követője,
tanítványa, híve”.
A római és görög katolikus egyházak papjai aztán lassan ezt a
formát kezdték használni, míg a két nagy (református és
evangélikus) protestáns egyház maradt (vagy sokan használják) a
keresztyén változatnál.
Tekintettel arra, hogy Magyarország lakosságának döntő többsége
katolikus, a MTA helyesírási szótára a keresztény szót tekinti
hivatalosnak, de engedi, így nem tekinti helytelennek az eredeti
szóhasználatot. tegyük hozzá, hogy az Akadémia a szóhasználatot
nem teológiai szempontok szerint vizsgálja.
https://egyhaz.blog.hu/2012/09/04/keresztyen_vagy_kereszteny_625
Kereszténység
kialakulása
Az apostolok halálával a keresztény kinyilatkoztatás lezárult. A
kereszténység első gyülekezetei az i.sz. I. század közepe táján
keletkeztek Palesztinában, amelyek hamarosan egyházzá
szerveződtek. A kereszténység ezt követően elterjedt az
egész Római Birodalom területén. Ebben a folyamatban
kulcsszerepe volt Szent Péternek Rómában és Szent Pál térítő
tevékenységének a keleti provinciákban.
A kereszténység világvallásként való megjelenése az alábbiakat
jelenti:
A kereszténység Krisztus halála után alig 300
év alatt lett elismert világvallássá. De ezen három
évszázadban sokszor volt a hatalom ellensége. A rómaiak több
istenhite (politeizmusa) és az erre épülő erkölcsi illetve
életmódbeli felfogása ugyanis ellentétes volt az új
vallással. Az állandó harc, az ellenség megbocsátás nélküli
elpusztítása, a kegyetlenkedés, a testi erő tisztelete, a gyengék
megvetése illetve az élvhajhász életmód - a testi örömök,
ételek, fürdőzések, féktelen szex orgiák - egész Rómára
kiterjedő általánossága gyökeresen más értékrendet
közvetítettek, mint Jézus tanításai. A római kultúrát
magukénak valló patríciusok csak hosszú
évszázadok után lettek nyitottak az új, keresztényi tanok
befogadására.
A Római Birodalom Krisztus megfeszítését követő 300 évben
ellenállt Jézus tanait közvetítő eszméknek.
Krisztus után 313-ban. Constantinus (313-337) császárnak
köszönhetően, szabad vallásgyakorlatot
adott a Római Birodalom lakosságának! Ezzel a
kereszténység kiemelkedhetett az illegalitásból, és törvényes
vallássá változott.
http://tortenelemcikkek.hu/node/148
A zsidó vallás
előfeltétele a kereszténységnek
A zsidó vallás feltétele a kereszténység létének, mert szükség
volt a zsidóság messiást váró hitére. Az újszövetség
rengeteg hivatkozást tartalmaz az ószövetségre: egy-egy
újszövetségi eseményt sokszor az ószövetségi történetekkel
igazol. Az ószövetségi hivatkozás tehát tekintélyt jelentett az
első generációk számára. A zsidóság és kereszténység
fokozatosan távolodott el egymástól, és a teljes szétválás
csak a 3. század fordulóján következett be.
A zsidóság és kereszténység között fontos kapcsolatot
teremtenek azok az alapértékek,
amelyekre a nyugati civilizáció épül, mint például a házasság,
a család, a munka értéknek tekintése, vagy a jó és rossz mint
abszolút értékű és nem közmegegyezésen alapuló fogalom,
valamint a felelősség kérdése is.
Az európai
kultúra középpontjában a zsidó-keresztény vallási örökség
van, ez az, ami képes arra, hogy motivációt adjon, hogy “belső
irányítottságú embereket neveljen”
A közölt megállapítások Dr Erdő Péter és Dr Köves
Slomó megbeszélésének rövidített lényege
Megjegyzés
Dr Erdő Péter
PhD bíboros, teológus, kánonjogász, egyetemi tanár, a Magyar
Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szent István Tudományos
Akadémia elnöke, 1998 és 2003 között a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem rektora.
Dr Köves Slomó PhD
Történelmet hallgatott
a Debreceni
Egyetemen,
majd ugyanitt PhD fokozatot szerzett 2007-ben magyar
zsidó történelem témában.
Részvételével megalakult a Zsidó
Tudományok Szabadegyeteme, amely
az informális zsidó felnőttoktatást tűzte ki céljául. A
Szabadegyetemen a hallgatók a zsidó
tudományokkal, Talmuddal, Kabbalával,
a zsidó történelemmel és zsidó filozófiával ismerkedhetnek
meg. Mazsihisztől független
zsidó hitközség vezetője. Köves munkájának eredményeként
megkezdte működését az első héber-magyar két-tannyelvű
bölcsőde, óvoda, iskola
A
keresztény népesség változásai a világban (előre jelzések)
A keresztyén népesség változási trendjei: 2050-ben
a „legkeresztyénibb” kontines Latin-Amerika és a
Karib-szigeti térség lesz, ahol az összlakosságnak 88,9
%-a keresztyén. Majd Észak-Amerika következik,
ahol ez az arány az összlakossághoz képest 65,8
%, utána szorosan Európa
következik, 65,7 %-kal.
Nagy változást ebben a tekintetben Európa mutatja, ahová a
muszlim
bevándorlók 2050-re az összlakosság 10,2 %-át képezik.
Észak-Amerikába ez csak 2,4 % lesz. Ez azt jelenti, hogy Európa, s
az európai keresztyénség hatalmas kihívás elé kerül. Hogyan
fogja kezelni az egyre nagyobb muszlim vallásos tömegeket? Milyen
viszonyt tud a keresztyénség kiépíteni velük? Lesz-e kölcsönösen
elfogadható viselkedéskultúra?
Ez Európában nem csak
a keresztyénség létkérdése, hanem magának Európának is döntő
kérdés!
2070-től 2100-ig a trend a muszlimok arányának további növekedését jelzi, a 22. század fordulójára ők már 34,9 %-kal lekörözik a keresztyénséget (33,8 %).
Az ateisták,
agnosztikusok száma 1,1 milliárdról 1,2 milliárdra
emelkedik.
A zsidóság száma
kb. öt millióval nő a jelenlegihez képest, s 2050-ben
várhatóan 20 millió lesz.
2050-ben a két világvallás mennyiségi
mutatói kiegyenlítődnek, 2070-re
pedig az iszlám statisztikai vezetéshez jut. De
más vallások is növekednek a keresztyénség mögött. Ez az
emberiség spirituális növekedését is jelenti.
Forrás: pewforum.org;
livenet.ch; diepresse.com; welt.de; krone.at
http://bekefy.agnusradio.ro/2015/04/atrajzolodik-vilag-vallasi-terkepe.html
Advent
magyarázata
Az
advent a karácsony előtti négy vasárnapot magába foglaló
időszak, vagy másképp mondva azzal a vasárnappal kezdődik, amely
november 30-ához, András naphoz a legközelebb esik.
A karácsonyi
ünnepkör advent első napjával kezdődik,
és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első
vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
Az advent a keresztény világ egyik
különösen fontos ünnepe: a karácsonyi ünnepkör kezdete
Az
elnevezés a latin „adventus
Domini” kifejezésből
származik, ami azt jelenti: az Úr eljövete.
Egyre kevesebb az olyan ünnep, mely valós
tartalmánál fogva egy egész országot, mi több egy
egész kontinenst fog össze. A
keresztény ünnep ilyen.
Portugáliától Romániáig, Németországtól Szlovákián át
egészen Dél-Olaszországig egyként ünneplik Krisztus születését.
A kereszténység mintegy 2,2
milliárd követőjével a világ legelterjedtebb vallása.
A kereszténység számos ágazata közül a katolikusok 1,1
milliárd
A protestánsok száma a nagyszámú felekezetekben 800 milliónyi,
Az adventi
koszorú
A
protestáns hagyományoktól eltérően a katolikusok
lila gyertyákat állítanak az adventi koszorúra – egy
kivételével: a harmadik, azaz az örömvasárnap
gyertyájának színe ugyanis a koszorún is rózsaszín. A lila
a bűnbánat és a megtérés színe, a rózsaszín pedig a közelgő
ünnepet jelképezi.
A népszokás arról a bibliai eseményről
emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária
és Szent József Betlehembe érvén szállást
kerestek maguknak.
Minden
gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit,
remény, öröm, szeretet. A
gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy
személyre vagy közösségre is utalnak:
Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
Egyesült királyság UK
Az Egyesült Királyság frissen közzétett adatok szerint a
karácsonyi hívők hazájává vált. Az adventi, majd karácsonyi
időszakban viszont látványosan megugrik a templomjárók száma,
egy évvel ezelőtt elérve az ötéves rekordnak megfelelő 7,5
milliót. Nagyon sok szülő igyekszik egyházi
iskolába íratni gyermekét, mert az oktatás színvonala meghaladja
az államiakét,
A brit Emberi Jogi Bizottság elnöke éppen a politikai
korrektség elburjánzása ellen emelte fel a szavát. David Isaac
arra bátorította az embereket, hogy ne tartsanak attól, elsősorban
a munkahelyeken, hogy megbántják zsidó, muzulmán vagy más
felekezetű kollégáikat, ha karácsonyi lappal ajándékozzák meg
őket, karácsonyi partit rendeznek vagy karácsonyi jó kívánságukat
fejezik ki. Kifejtette, hogy a vallás
szabad gyakorlása alapvető
emberi jog, amit nem kell a megbántástól való
aggodalom miatt elnyomni.
https://168ora.hu/kulfold/nem-foglalkozunk-az-urral-a-britek-karacsonyi-templomjarok-9173
Theresa
May a
Downing Street által közzétett üzenetében azt kérte, hogy
a britek karácsony ünnepén emlékezzenek meg az ilyen helyzetekben
(terror események áldozatai) mások segítségére sietők
önzetlen helytállásáról, amely szavai szerint a szeretet, a
szolgálat és az együttérzés keresztényi értékeit testesíti
meg.
A brit miniszterelnök hangsúlyozta: ugyanezeket az értékeket
minden vallás hívei követik, és azok is, akik nem tartoznak
vallási közösségekhez. Theresa May azt kérte a brit néptől,
hogy legyen büszke keresztény örökségére, és arra az
önbizalomra, amelyet ez az örökség ad ahhoz, hogy
Nagy-Britanniában bárki kétség és félelem nélkül
gyakorolhassa vallását.
A Bristoli Egyetem kutatása szerint az anglikán vallásúak
87%-a szerint túl
sok a migráns a szigetországban, A tanulmány
közlése után a BCC
frontális támadást intézett a keresztény angolok ellen.
Sőt a műsorban felszólaló egyik vallási vezető szerint a
keresztények gondolkodását át kell formálni, hogy még több
migránst akarjanak befogadni.
https://888.hu/article-a-liberalis-lakajmedia-mar-az-anglikan-egyhazat-tamadja
London belvárosi
része az ország legvallásosabb területe, ez elsősorban az
óriási muszlim és bevándorló közösségek miatt van így.
Az
önmagukat nem hívőnek valló személyek általában fiatalok,
fehérek és férfiak – és az egyre több közöttük a
munkásosztálybeli. A jelentés képet alkot a brit kereszténység
hanyatlásáról –
Britek vallás szerinti megoszlása
A
Tearfund nevű keresztény szervezet megbízásából készült
tanulmány szerint a nem vallásos britek 20%-a imádkozik
A
britek 75%-a családjukért, imádkozik
40%-uk gyógyulást kér.
24% imádkozik a világ problémáiért, (szegénység, természeti
csapások)
catholicherald.co.uk
A
brit királyi család Misével ünnepeli a karácsonyt
https://hu.euronews.com/2017/12/25/misevel-unnepelte-a-karacsonyt-a-brit-kiralyi-csalad
Manchester Általános Iskola igazgatónőjének a napokban remek ötlete támadt: betiltotta iskolájában a karácsonyi díszeket, különösen a “J” alakot formázó candy cane-t (cukorkabot), mert a hagyományos piros-fehér színű, csavart édesség Jézus nevére utal, vagyis bántja azokat, akik nem keresztények és nem ünneplik a karácsonyt. Ráadásul a színeknek is szimbolikus értéke van az igazgatónő szerint: úgy véli a piros Krisztus vérére utal, a fehér pedig a feltámadására. Az igazgatónőt állítólag fel is függesztették a munkahelyéről, erről a Daily Mail számolt be.
Németország
Az
első négygyertyás
koszorú 1925-ben jelent meg egy kölni katolikus templomban,
Németföldön
nemcsak a templomokban és az otthonokban szokás az adventi és a
karácsonyi időszakban betlehemi
jászlat állítani, hanem a nagyobb
tereken is. A ma ismert betlehemi jászolképet Assisi
szent Ferencnek köszönhetjük. Az
ő jászlában a szent család, a pásztorok és a három királyok
mellől nem hiányozhattak az istálló állatai: Az Alpok
vidékén a figurákat a mai napig kézzel faragják. A Bajorországi
Bambergben egy jászolépítő iskola is működik.
Németországban
“Karácsonyi vásár” kifejezés helyett már csak “Fények
vására” van, templom helyett pedig mecsetek épülnek
A német főváros lapjai pénteki beszámolóikban erődítményként jellemzik a Berlin egyik leghíresebb karácsonyi piaca körül telepített építmények összességét. A városvezetés több, mint 2,6 millió eurót (845 millió forint) fordít a három vonalból álló védelmi rendszer kiépítésére, a terror elleni védekezés "mintaprojektjének" szánja a beruházást.
A belváros nyugati részének központjában található Vilmos császár-emléktemplom körüli térhez vezető utakat egy Truckbloc nevű acélszerkezettel zárják le, amely a német gyártó tájékoztatása szerint akár 18 tonnás, az akadálynak óránkénti 80 kilométeres sebességgel ütköző teherautót is képes megállítani.
A második védelmi vonal építőeleme a Terrablock nevű torlasz, amelyet a 2012-es londoni olimpiára fejlesztett ki a brit gyártó. Az acélhuzalból készült, homokzsákokkal töltött hatalmas kosarak nemcsak járművektől nyújtanak védelmet, hanem fegyveres támadásoknál is fedezéket jelentenek. Hasonló rendszert használnak a brit hadsereg legnagyobb afganisztáni támaszpontja, a Camp Bastion védelmére is.
A legbelső vonal cementalapra rögzített kerítéselemekből áll. Ez a Publifor nevű kordon, amely egy belga cég fejlesztése. A kerítésbe helyenként kapukat építettek, amelyeket az úgynevezett pánikzár révén gyorsan meg lehet nyitni, ha rendkívüli esemény miatt pánik törne ki a vásáron.
Mindhárom megoldás új Berlinben, és ha beválnak, más
tömegrendezvényeken is alkalmazzák majd őket - számolt
be a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati
médiatársaság.
Ludwigslust
városában kiszállt a rendőrség a helyi karácsonyi vásárra,
ugyanis egy migránsokból álló nagyobb társaság belekötött
tősgyökeres németekbe, ebből pedig tettlegességig fajuló
botrány lett. Az elszabadult indulatok megfékezésére a kiérkező
rendőrök paprikaspray-t és
könnygázt vetettek
be, majd két
személyt őrizetbe is vettek.
Egy 38 éves líbiai migráns fejszével hadonászva, "Allahu
akbart" kiáltva fenyegette meg
a witzenhauseni karácsonyi vásárra
kilátogató embereket. A rendőrség közleménye szerint pusztán a
szerencsének volt köszönhető, hogy az erősen ittas, radikális
muszlim nem sebesített meg senkit.
A kincseket érő aranyból készült németországi karácsonyfa
Pro Aurum müncheni aranykereskedő 2018 darab egyunciás
aranyérméből állította össze a saját fáját.
Európa legdrágább, 2,3 millió eurós
karácsonyfáját állították fel Münchenben: a Pro
Aurum müncheni aranykereskedő 2018 darab egyunciás aranyérméből
állította össze. Benjamin Summa, a vállalkozás szóvivője
szerint az aranyfa 2018 darab Bécsi Filharmonikusok aranyérméből áll, a
tetejét pedig egy 20 unciás Bécsi Filharmonikusok aranyérme
díszíti.
Összesen 63 kilogrammot nyom a színarany
építmény, amely a jelenlegi aranyárfolyam szerint 743
millió forintot ér. A művet december 15-ig láthatják az
érdeklődők az aranykereskedelmi cég irodaházában – számoltak
be róla a német hírportálok.
https://www.vg.hu/kozelet/kozeleti-hirek/megvan-europa-legdragabb-karacsonyfaja-1236382/
Ausztria
Ami teljesen eltér a magyar szokásoktól,
az a vacsora. A halászlevet nem ismerik és rántott halat sem
esznek. Sonkát főznek és majonézes salátával eszik, ami
nálunk otthon Húsvétkor szokás. Mások sült virslit káposztával,
vagy fondüt vacsoráznak. Evés után pedig éjszakába nyúlóan
beszélgetnek. A kint élő magyarok ezt a sonkás dolgot a mai
napig nem szokták meg. Itt nem
ismerik a szaloncukrot, de a boltokban lehet különböző
felakasztható csokikat kapni.
Norvégia
Teljes pompájában ragyog a szinte teljesen kivilágított és
feldíszített norvég főváros. Norvégiában a hagyományok
szerint november közepén kezdik meg a karácsonyi
előkészületeket.
A családok együtt töltik az estéket, dekorációkat készítenek
a karácsonyfára, üdvözlőlapokat írnak, és megsütik a
hagyományos norvég karácsonyi süteményeket. Ilyenkor pénzt és
ruhákat visznek a szegényeknek. A karácsonyfát mindig 23-án
díszítik fel, de a fényeket csak szenteste gyújtják meg. Mivel a
fagyos idő miatt Norvégiában kevés szín van karácsony táján,
a fát és az ünnepet színekkel dobják fel, saját készítésű
díszekkel, norvég kis zászlócskákkal, csillogó füzérekkel,
kis ajándékdobozokkal, amikben édesség van.
Csak a két nagy ünnepen járnak templomba,
húsvétkor és karácsonykor. Szenteste sokan elmennek a
templomba, a karácsonyi misére, az egész országban ilyenkor
zúgnak a harangok.
A templomból 5 órára hazaérnek, mert kezdődik a karácsonyi
ünneplés.
Jellegzetes norvég szokás a karácsonyfa
körbe járása. Ez azt jelenti, hogy valaki körbejárja
a fát, felvesz egy ajándékot, oda adja a címzettnek, majd
mindenki nézi, ahogy kibontja, és örül neki. Majd valaki más is
körbejár, felvesz egy ajándékot, és így tovább, amíg tart az
ajándék-készlet.
https://cspv.hu/10/12/norsk_jul/
Franciaország
Súlyos ellentmondás, hogy egy önmagát laikusnak valló francia
társadalomban pénzügyi támogatásokat nyújtanak a muzulmán
vallás terjesztésére, miközben a keresztény ünnepeket, például
a Karácsonyt, a laikusság mögé bújva betiltják
Döbbenetes: Párizsban, az abszolút belvárosban,
tíz perc sétára a legkedveltebb turistahelyektől is vannak no-go
zónák.
Szeméthalom,
koszos sátrak, kéregető migránsok, a helyiek szerint is bűnözés,
és szó szerint gyomorforgató higiéniás viszonyok. A
francia kormány meghaladottnak
gondol olyan értékeket, mint a biztonság, a határvédelem, a
keresztény kultúra,
a magyarok azonban ragaszkodnak ezekhez.
Az Eiffel torony védelmére épített biztonsági üvegfal három méter magas, 1,5 tonnás paneljei a Mars-mező és a Szajna felől védelmezik esetleges terrortámadástól a leglátogatottabb francia turistalátványosságot, így a Mars-mezőn lévő turisták szabadon rálátnak a toronyra és a mögötte elterülő városrészre.
„Sokkal
könnyebb zsidónak vagy muszlimnak lenni itt, Nagy-Britanniában,
mint Franciaországban
vagy más szekuláris államokban. Miért? Mert az a tolerancia,
amelyet a kereszténység megkövetel a társadalmunktól, nagyobb
teret enged más vallásoknak is" - jelentette ki
David Cameron
Belgium
A
svájci Genf és a Belga Antwerpen után újabb belga nagyvárosban,
Európa egyik legrégebbi városában, Brugge-ban
(2000 óta
szerepel az UNESCO világörökségi listáján)
is átnevezik a karácsonyi vásárt, mert
az elnevezés sérti a nem keresztényeket “Brugge
karácsonyi vásárai több évszázados múlttal rendelkeznek, a
kultúránk részét képezik függetlenül attól, hogy valaki
vallásosnak tartja-e magát, vagy nem.”
Beligumban
nincs többé Karácsonyfa, helyette van üvegkockából álló
“télfa”van (foto)
A Brussels Expat szerint a karácsonyfa és betlehem helyett egy 25 méter magas, „eletronikus télfát” állítanak, amelyet tévéképernyőkből raknak össze, és aminek fel lehet menni a tetejére. Amint besötétedik, a „fa” világítani kezd, és „minden tízpercben lenyűgöző showt” élvezhetnek a látogatók. A városháza a városban lakó muszlimok feltételezett érzékenységével magyarázta a lépést. Brüsszel lakosságának kb. 26%-a muszlim. Két muzulmánt be is választottak a városi tanácsba, akik a saríja törvényekre alapozott állammá akarták tenni Belgiumot.
Magyarország
Idén november 28-án, állították fel a Kossuth téren
az ország karácsonyfáját, és kezdték meg a feldíszítését.
Ebben az évben a putnoki Kováts Géza Sándorné
felajánlásából érkezett a körülbelül 18-20
méter magas, 65 centiméteres törzsátmérőjű,
5-7 tonnás ezüstfenyő.
2400 méter ledes fényfüzért használnak, 33600 színes izzóval. A szokásoknak megfelelően a fa mellé kerül a betlehemi jászol, mely december 24-én egészül ki a Kisjézussal.
A
főpolgármester idén júniusban hivatalában fogadta a palesztin
nagykövetet, aki átadta Anton Szalman, Betlehem polgármesterének
meghívólevelét. A meghívólevélben a betlehemi
városháza egyúttal javaslatot tett arra, hogy „Budapest és
Betlehem között testvérvárosi együttműködés
létesüljön elsősorban
a két város baráti kapcsolatainak erősítése, sokszínűvé tétele, valamint a kölcsönös érdeklődésre
számot tartó területeken való együttműködés lehetőségének
megteremtése céljából”.
Betlehem
a Parlament előtt. (foto)
Ádvent
a Vatikánban
A
karácsonyfa-állítás német eredetű hagyománya a Vatikánban II.
János Pál kezdeményezésére
honosodott meg. A Szent Péter
téren először 1982-ben állítottak karácsonyfát,
s azóta hagyománnyá vált, hogy a
fát minden évben valamelyik európai ország adományozza a
Szentatyának.
A
városainkban és házainkban felállított karácsonyfáknak többet
kellene jelenteniük, mint ünnepi szokást.
A
karácsonyfa mellett álló szabadtéri
betlehem mintegy 400 m2 területű,
minden évben más és más jelenetét a Vatikánvárosi Kormányzóság
építészei gondolják ki és valósítják meg. (foto)
Jesolói homokból készül idén a vatikáni betlehem, - 700 tonna homokot használnak hozzá,- az öt méter magas, 15 méter széles és 8 méter hosszú piramisból négy művész faragja ki: Richard Varano (USA), Ilya Filimontsev (Oroszország), Susanne Ruseler (Hollandia), és Rodovan Ziuny (Csehország). . A város tengerpartján 16 éve készítenek betlehemes figurákat homokból a karácsonyt megelőző időszakban