Az agy vérellátása, vizsgálata, kezelése

Az agy testünk legfőbb irányító központja. Sokan hajlamosak a lelki tényezők fő iránytójának is tekinteni, de ez nem így van. Agyunk inkább egy közvetítő kapocs lelki folyamataink és testi működéseink között.

Az agy számára vannak alapvető szükségletek, melyeket mindig biztosítani kell. Melyek ezek?
– Omega-3 zsírsavak. Főként a DHA, de az EPA is fontos szereppel bír. Ezek összes napi bevitele minimum 1000mg legyen, ha valamilyen agyműködést érintő problémát szeretnénk megcélozni.
– Lúgosító táplálkozás.
– Hal és tengeri herkentyűk fogyasztása, mely nem csak az omega-3 zsírsavak, de a megfelelő aminosavak és a D-vitamin értékes forrásai is.
– Esetenként a tojás vagy sajt fogyasztása
– A B-vitamin csoport összes tagját tartalmazó komplex termék (PABA, kolin, szerin is).
– Lecitin
– Megfelelő lélegzés a jó oxigén ellátás érdekében.
– Keringést és agyműködést támogató növényi hatóanyagok (pl.: ginkgo, gyömbér, ginseng, rhodiolin stb.)
– a megfelelő stressz leküzdő, elcsendesítő, relaxációs technikák elsajátítása.

Agyunk nem csak irányít, de kiszolgálja saját magát is. Minden másnál előbbre való saját maga ellátása oxigénnel és tápanyaggal. Bármi más ennek van alárendelve. Irányítás nélkül a többi szervünk sem működik, illetve működésük összehangolása elvész, és idegsejtjeink a legsérülékenyebbek. Épp ezért vigyázzunk rájuk, és adjuk meg nekik, ami jár.
http://drgulyas.hu/szakertoi-cikkek/fokuszban-az-agy/

Neurosonologiai Labor
2007-ben kezdte meg működését az OITI-ben a Neurosonologiai Laboratórium, melynek vezetője Dr. Horváth Rita.
A laboratóriumban az agyi keringészavarban szenvedő betegek nyaki és koponyán belüli ereinek vizsgálatát végezik. Az Intézetben fekvő betegeken kívül ellátják a Stroke Ambulanciára valamint a TIA Ambulanciára érkező járó betegeket is.
A vizsgálatokat szonográfus szakasszisztens, illetve neurosonográfiában jártas orvosok végzik.
Előjegyzés: Rendelési időben: (06-1) 467-9300/245 mellék
Sürgős esetben az Intézetben működő TIA Ambulancia illetékes.
A leggyakrabban végzett vizsgálatok:
- Carotis és vertebralis rendszer color duplex UH vizsgálat Kiknek ajánlják? Stroke-ot, átmeneti agyi keringészavart (TIA) elszenvedett betegeknél évenként, ismert érszűkület esetén 6 havonként.
- Transcranialis Doppler (TCD), Transcranialis color coded Doppler (TCCD)A vizsgálat részben halántékcsonton keresztül történik, így megfelelő csontablak esetén a megfelelő UH szondával tudják vizsgálni (ACM, ACA, ACP).
Kiknek ajánlják? Stroke-on és TIA-n átesett betegeknek, meghatározott esetekben. A vizsgálatot végezhetik a foramen magnumon keresztül. Az így vizsgált erek az arteria vertebralisok intracranialis szakasza és az arteria basilaris. Kiknek ajánljuk? Stroke-on és TIA-n átesett betegeknek, agytörzsi tünetek esetén.
- TCD vizsgálat embolia detektálással Kétoldali TCD vizsgálat, mely során 50 percen keresztül monitorozzák a beteget, és detektálják, hogy hány mikroembolus (kis átmérőjű vérrög, ami leggyakrabban a szívből ered) haladt keresztül az adott érszakaszon. Kiknek ajánlják? Műbillentyűvel élő betegeknek, ill. azoknak stroke-on ill. TIA-n átesett betegeknek, akiknél szív eredetű embolizáció gyanúja merült fel.

Előjegyzés
Kizárólag orvosi beutalóval érkező betegeket tudnak megvizsgálni, Transcranialis Doppler vizsgálatot kizárólag neurológus szakorvos javaslata alapján végzik.

Nyaki ér ultrahang vizsgálata
A nyaki ér ultrahang, vagyis a Carotis és vertebralis rendszer color duplex UH vizsgálata során megítélik az agyat ellátó artériák nyaki szakaszának lefutását, falának vastagságát, a belső felszínen lévő felrakódások nagyságát, összetételét. Emellett Doppler-elv alapján mérhető az erekben áramló vér sebessége, mellyel a szűkületek mértékéről nyerünk információt. A vizsgálat körülbelül 20 percet vesz igénybe és teljesen fájdalommentes.

MRI vizsgálat
Az MRI egy speciális formájával, a diffúziós MRI-vel kimutathatóak azok a kóros agyi területek, melyek időlegesen nem működnek megfelelően, azonban maradandó károsodást még nem szenvedtek
A Semmelweis Kft által szervezett MR szolgáltatásoknál minden alkalommal a vizsgált személy szempontjából optimális vizsgálatokat végzünk, például új, modern mérési módszerekkel igyekszünk a kontrasztanyag beadását kiváltani.
Ennek megfelelően a páciens kontrasztanyagot csak akkor kap, ha arra valóban szükség van, így a vizsgálatok jelentős részében ma már nincs kontrasztanyag beadás.
Ha mégis szükség van kontrasztanyagra, akkor a legjobb, gyakorlatilag 100%-ban mellékhatásoktól mentes kontrasztanyagot adjuk be, így nincs szükség semmilyen előzetes laborvizsgálatra: pácienseink fájdalmat, fáradtságot, időt és pénzt takarítanak meg.
Folyamatosan követve a legújabb tudományos eredményeket - melyek fejlesztésében az MR Kutató Központ is aktívan részt vesz - a Semmelweis Kft valóban világszínvonalú vizsgálatokat végez.
MR diagnosztika: Radiológiai Klinika1083 Budapest, Korányi Sándor utca 2.
https://semmelweiskft.hu/szolgaltatasaink/mr-diagnosztika

Agyi erek ultrahang vizsgálata
A koponyán belül elhelyezkedő erekben is meg tudjuk mérni a véráramlás sebességét. Erre szolgál a Transcranialis Doppler vizsgálat. A vizsgálat részben a halántékcsonton keresztül történik, mert ez a csont olyan vékony, hogy megfelelő UH szondával a koponyán belüli erek vizsgálhatóvá válnak. Amennyiben a koponyacsont túl vastag, és ezért az UH nyaláb nem tud rajta áthatolni, a vizsgálatot nem tudják elvégezni. Ezen vizsgálati módszerrel a koponyán belüli nagyobb átmérőjű artériák vizsgálhatók. A vizsgálatot végezhetjük a koponya alapon található természetes nyíláson keresztül (öreglyuk másképpen foramen magnum), ahonnan az agy hátsó részét ellátó artériák áramlása detektálható. A megbízható UH lelet rendkívül fontos az érstátusz nyomon követésében, illetve annak megítélésében, hogy az esetleges szűkületet sebészi módon kell-e megoldani, vagy rendszeres gyógyszerszedéssel az állapot romlása megelőzhető. Ha műtétre kerül a sor, akkor az UH kép az operáló orvos számára nagy segítséget nyújt, mivel látható a szűkület helye, kiterjedése, súlyossága.
Különösen fontos a vizsgálat annak eldöntésére, hogy az adott nyaki ér teljesen elzáródott-e, vagy még minimális véráramlás kimutatható benne. Ez ugyanis meghatározza, hogy az eret sürgősségi műtéttel átjárhatóvá lehet-e még tenni.

Foramen magnum
Az öreglyuk (latinul Foramen magnum) egy körülbelül 3 cm átmérőjű lyuk a nyakszirtcsont (Os occipitale) alsó részén. A gerincvelő lép itt ki.


TIA
A TIA kifejezés egy rövidítés (transiens ischaemiás attack, átmeneti iszkémiás attak), amely az agyi véráramlás átmeneti zavarát jelenti. Ennek következtében megtartott tudat mellett alakul ki a beszéd vagy a látás zavara, vagy akár bénultság. A jelenség a fenyegető szélütés előjelének tekintendő. Fő kritériuma, hogy a probléma ne tartson sokáig, hanem csak pár perces - maximum 15-20 perces - legyen, utána pedig az összes tünet szűnjön meg. A TIA tulajdonképpen a leggyengébb iszkémiás jelenség: amikor az állapot már egy órája tart, könnyen kialakulhatnak miatta elhalásos problémák az agyban, ha pedig a zavar ennél is tovább fennáll, akkor már stroke-ról beszélünk.
A TIA sokak számára nem ismeretlen betegség, mégis kevesebben tudnak róla, mint kellene. A szélütés előszobájának is szokták nevezni, bár tény, hogy a tünetei - ijesztő voltuk ellenére - viszonylag rövid időn belül teljesen eltűnnek. Ez azonban koránt sem jelenti azt, hogy félvállról lehet venni.
A TIA a fenyegető stroke előre jelző eseménye lehet, így feltétlenül nagyon komolyan kell venni. Mivel a TIA-nak nincs maradandó következménye, ezért aktuálisan kevésbé veszélyes, mint a szélütés, ez azonban nem jelenti azt, hogy könnyeden át lehet lépni rajta, mindenképen orvosi segítséget igényel, ha másért nem, akkor azért, hogy a későbbi nagyobb gondokat el lehessen kerülni."

Tünetek: zavartság, beszédzavar, szédülés, látáskiesés, átmeneti féloldali bénultság, féloldali zsibbadás, átmeneti látásvesztés, átmeneti amnézia
Az iszkémia azt jelenti, hogy az agy egy része nem kap elég vért, emiatt az adott terület oxigénellátása romlik, megszűnik, majd emiatt ideggyógyászati tünetek jelennek meg. Az érintett agyszövet nemcsak oxigént nem kap, hanem más tápanyagokat sem, hiszen azokat is a véráram szállítaná. Mindezt az emberi szövetek néhány percig képesek elviselni, utána elkezdődik a sejtelhalás.
Az agyszövet különösen érzékeny az iszkémiára, a sejtelhalás itt különösen hamar megindul.

A vérellátási zavar kialakulása
Maga a vérellátási zavar több ok miatt is kialakulhat. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az agyat az ütőerek látják el vérrel: a két carotis (nyaki ér), amely a nyak belső oldalán fut fel az agyba, valamint a két artéria, amely a gerinccsigolyákon át éri el az agyat. Ilyen módon négy ütőér fut be az agyba, ezek adják vérellátását. Némileg összeköttetésben is állnak egymással, viszont ezt követően úgynevezett funkcionális végartériákként működnek. Ez azt jelenti, hogy egy adott agyszövet részt egy ütőér lát el.
TIA jellemzően akkor alakul ki, ha ezekben átmeneti vérrögösödés, szűkület vagy elzáródás alakul ki. Ilyenkor az érintett agyterület zavara miatt specifikus ideggyógyászati tünetek jelennek meg. A carotis ér szűkülete átmeneti vakságot okozhat, míg az érelmeszesedésen képződő vérrög átmeneti bénulást válthat ki.
Az átmeneti iszkémiás roham, vagyis átmeneti agyi keringészavar okozója az agyat tápláló vastag ütőerek (például a fő nyaki ütőér) elzáródása, minek következtében agyunk egy adott területe egy bizonyos ideig sem oxigénhez, sem egyéb, a vér által szállított tápanyaghoz nem jut.
A roham percekig, de akár órákig is eltarthat, majd az agy vérellátása az elzáródás megszűnésével helyreáll. Ilyenkor a szervezetünk sikeresen feloldja a vérrögöt. A stroke és a TIA között az a különbség, hogy előbbi huszonnégy óránál tovább tartó tüneteket produkál. Ezzel szemben a TIA legfőbb jellemzője, hogy a tünetek rövid ideig tartanak és a stroke-kal ellentétben nem okoznak maradandó károsodást. Fontos tudni viszont, hogy ezek a rohamok a stroke előjeleinek tekinthetők, ezért érdemes komolyan venni őket, és minden esetben orvosi segítséget kérni.
A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a stroke kockázata 35 százalékkal magasabb azok körében, akiknek a felmenői között előfordult a betegség. Kiderült az is, hogy a férfiak inkább hajlamosabbak az agyi érkatasztrófára, mint a nők, függetlenül az életmódtól vagy genetikai hajlamtól.

A TIA mögött nemcsak az agyi erek betegsége állhat, ugyanis vérrög a szívből is kerülhet az agyi erekbe. Ennek leggyakoribb oka a pitvarfibrilláció nevű szívritmuszavar. Állhatnak a háttérben egyéb olyan szívbetegségek is, amelyek vérrögképződéssel járnak. Ezek a vérrögök kilökődhetnek a szívből, majd a véráram útján bekerülhetnek az agyba, ahol szerencsés esetben TIA alakul ki miattuk (mert a vérrög egy pillanatra megszorul egy agyi érben, de utána feloszlik, elsodródik). Rosszabb esetben az érelzáródás komolyabbá válik, és iszkémiás stroke alakul ki. Ez okozza a szélütések körülbelül 80-85%-át.

Mivel a TIA előjele a stroke-nak, jelentkezése után haladéktalanul orvosi segítségre van szükség még akkor is, ha a tünetek teljesen megszűnnek. Ki kell ugyanis deríteni, hogy az átmeneti agyi vérellátási zavar milyen mechanizmussal alakult ki. Ehhez meg kell nézni az

A vérellátási zavar okát viszont ki kell deríteni, mert egy ismétlődő roham már súlyosabb lehet, komolyabb következményekkel járhat.
https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/atmeneti_ischaemias_roham_tia/1139

Koponya CT-vizsgálat is történhet érfestéssel (angiographia) kiegészítve, mely igen jó képet ad az agyi erek állapotáról. Az érfestéses vizsgálat esetén egy olyan injekciót adnak, amely az agyi erek vizsgálatát segíti. Mivel a pitvarfibrilláció a TIA egyik leggyakoribb oka (különösen időskorban), célszerű ennek kitartó keresése TIA után még normális alap EKG esetén is. Bizonyos rejtett szívritmuszavarok (paroxysmalis pitvarfibrilláció) csak hosszas monitorizálás után deríthetőek ki (24 órás vagy hosszabb EKG-ellenőrzés). Ha a TIA egy vérrög következtében jött létre, célszerű olyan gyógyszert alkalmazni, mely a vérrögképződést gátolja. Alapesetben aszpirin vagy klopidogrél hatóanyagú gyógyszer jön szóba, de amennyiben szívritmuszavar (pitvarfibrilláció) igazolódik, erős vérhígítót (antikoagulánst) kell szedni (ilyen pl. az acenokumarol vagy a dabigatrán hatóanyag). Az elhanyagolt vagy nem megfelelően kezelt magasvérnyomás-betegség az érkatasztrófák legfontosabb kiváltó oka.
Az acenokumarol (képlet) egy antikoaguláns, amely K-vitamin antagonistaként működik (mint a warfarin ). A kumarin származéka és általános, így világszerte számos márkanév alatt forgalmazzák A Syncumar tabletta a kumarin-típusú véralvadásgátló gyógyszerek közé tartozik, melyek akadályozzák a K-vitamin felhasználását. Hatása következtében nem képződik kellő mennyiségű hatékony, a véralvadás során felhasználható faktor, így a véralvadás lassabb lesz.
A jól beállított Syncumar-kezelés időtartama alatt állandó és egyenletes véralvadás gátlás alakul ki, mely csökkenti a vérrögképződés és a nagyobb vérzések bekövetkezésének valószínűségét.

Dabigatran
A dabigatran-etexilát egy szájon át adagolható direkt thrombin-inhibitor. A K-vitamin-antagonistákkal ellentétben – és a többi direkt orális alvadásgátlóhoz (DOAC, direct oral anticoagulant) hasonlóan – a dabigatran csökkenti a vérzéses szövődmények előfordulását, nem igényli az alvadási paraméterek folyamatos monitorozását, és alig lép interakcióba élelmiszerekkel vagy más gyógyszerekkel. A dabigatran gyakori javallatai közé tartozik a mélyvénás thrombosis, a pulmonalis embolia, 
http://otszonline.hu/kereses.php?searchString=dabigatran-etexil%C3%A1t&search=1

Pradaxa
A Pradaxa csökkenti az agyi vagy testben lévő erekben az ereket elzáró véralvadék kialakulásának veszélyét szívritmuszavarban (pitvarfibrillációban) szenvedő felnőtt betegeknél további kockázati tényezők fennállása esetén. A Pradaxa egy vérhígító gyógyszer, ami csökkenti a véralvadék kialakulásának veszélyét.

Vérnyomás
Mindenképpen célszerű a vérnyomás 140/90 Hgmm alatt tartása (cukorbetegség esetében még alacsonyabb, 130/80 Hgmm körüli célérték javasolt). Célszerű szem előtt tartani, hogy tartósan magas vérnyomás esetén ennek rendezése néhány hétig igen kellemetlen tünetekkel tud járni (szédülés, fejfájás, émelygés), melyek azonban átmenetiek és a vérnyomás rendezésével hosszabb távon Ön mindenképpen jobban jár. Prediabétesz, illetve diabétesz esetén azok megfelelő kezelése szükséges. A fenti kezelések mellett a stroke bekövetkeztének valószínűsége akár 80-90%-kal is csökkenthető.

Életmód
Minden genetikai kockázati kategóriára jellemző, hogy az egészségtelen életmód 66%-kal nagyobb stroke-kockázattal jár együtt. A kedvezőtlen életmódprofillal kombinált magas genetikai kockázat a stroke alacsonyabb genetikai kockázatával és kedvező életmódjával szemben több mint kétszeresére nőtt.
Az egészséges életmód a kutatók olvasatában úgy néz ki, hogy nem szabad dohányozni, sok gyümölcsöt, zöldséget és halat kell enni, nem szabad elhízni (vagyis a testtömeg indexnek 30-nál alacsonyabbnak kell lennie) és rendszeresen kell mozogni.

Az agy vérellátása
Az agy vérellátásáért a főverőér­ből eredő négy nagy ér felelős: a jobb és bal nyaki főverőér (arteria carotis, annak belső és külső ágaival) az agy nagy részét és az arcot, a két arteria vertebralis a kisagyat látja el vérrel, oxigénnel. Az agyalapon van össze­köttetés közöttük, ezért egyikük vagy másikunk szűkülete sokáig észrevét­len marad, súlyos szűkületük azon­ban végül agyi vérellátási zavart okoz. Az enyhe, gyorsan múló agyi keringé­si zavart tranziens iszkémiás attaknak (TIA), a tartósabb, következményekkel járó keringési zavart szélütésnek (an­gol szóval: stroke-nak [ejtsd: sztrók]) nevezzük.
A tünetmentes nyaki verőérszűkü­let azért veszélyes, mert (1) a szűkü­let fokozódásával elégtelenné válhat az agy vérellátása; (2) az ér belső falán ki­alakult zsíros plakkok leszakadhatnak és továbbsodródva elzárhatják a ki­sebb ereket; (3) az egyenetlen felületű plakkok beindíthatják a véralvadást, és a vérrög blokkolhatja a véráramlást.
Ha az érultrahang súlyos szűkületet mutat, akkor az életmódbeli és gyógy­szeres kockázatcsökkentés mellett a szélütés elkerülésére műtéti vagy ka­téteres beavatkozást kell végezni. Az ér­műtét (endarterektómia) során a sebész metszést ejt a beszűkült nyaki éren és eltávolítja onnan a plakkokat. A másik lehetőség, hogy katétert vezetnek a szű­kület helyére, egy ballon felfújásával kitágítják ezt az érszakaszt, és a vissza­szűkülés megakadályozására fém hálót (sztentet) helyeznek el benne. Mindkét beavatkozás jelentősen csökkenti a szél­ütés veszélyét és halálozását.
http://otszonline.hu/betegtajekoztato/cikk/nyaki_veroerszukulet

Agyi keringés zavarok
Mi okozza?
1./ Magas vérnyomás (hypertenzió): Az elhanyagolt magasvérnyomás-betegség az agyi keringészavarok legfontosabb rizikófaktora. Önmagában ritkán okoz azonnali tüneteket (hosszabb távon azonban annál súlyosabbakat), kezdődő magasvérnyomás-betegség vagy nem megfelelően kontrollált vérnyomás szédülést, tarkótáji fejfájást tud okozni. A nagyon ritka vérnyomáskiugráshoz társuló krízisállapot (úgynevezett hipertenzív krízis, előfordulása kb. 1:100.000) azonban súlyos tüneteket, zavartságot, görcsrohamot is elő tud idézni.

2./ Alacsony oxigénszint (hypoxia)
Testsúlyunk 65 %-át oxigén teszi ki.  Percenként  körülbelül  1000 ml (1l) oxigén jut el a sejtekhez. Bediffundál az emberi test sokmilliárdnyi sejtjéhez, melyek  éltető eleme.
Az agyunk használja fel a legtöbb energiát testünkben és neki van szüksége a legtöbb oxigénre is. Az emberi szervezet működéséhez a megfelelő oxigénszint is létfontosságú, szintjének csökkenése súlyos zavarokhoz vezethet.
Az agy oxigénigénye nagy. Első körben szédülés, illetve bizonytalanságérzés lép fel, de okozhat zavartságot, agresszivitást, furcsa viselkedést is. Súlyosabb esetben beszédzavar, bénulások, görcsrohamok, illetve eszméletvesztés is felléphet.
Ha a vér oxigéntartalma csökken, a szén-dioxid mennyisége nő, fokozódik a légvételek száma. Ha a két gáz vérben lévő szintje visszaáll a normális értékre, a légzésszám csökken A magas szén-dioxid-szint is problémákat okozhat. Ilyenkor még fulladásérzet sem biztosan van, a beteg először meglassult, álmosnak tűnik, utána zavartság, koma is felléphet..
https://www.webbeteg.hu/cikkek/neurologia/24110/agyi-keringeszavar

Otthoni véroxigén mérés
A szervezet oxigénellátásának és az oxigénszállító képesség mérésnek eszköze a pulzoximéter, amely egy apró fényforrás és egy érzékelő segítségével figyeli, hogy az ujj sejtjei és a bennük áramló vér mennyi fényt nyel el. A készülék ebből meghatározza, hogy mennyi vörösvértest szállít oxigén molekulát. Ha minden vértest szállít oxigént, akkor az oxigénszaturáció (vagyis az oxigén telítettség) 100%-os. A szaturáció egészséges értéke 96% és 100% között mozog.
Az oxigénhiányt elsődlegesen az agy, a szem, a szív, illetve a vese panaszai jelzik; koncentrációs zavar, aluszékonyság, fejfájás, fülzúgás, szédülés, szemkáprázás, változó látásélesség, magas pulzusszám, fáradtság, levertség, gyakori vizelési inger, a végtagok alacsonyabb hőmérséklete, emésztőrendszeri problémák hátterében mind állhat tartósan alacsony véroxigénszint.
https://www.mediamarkt.hu/hu/product/_beurer-po-30-pulzoxim%C3%A9ter-1112531.html

Az egészségkutatók szerint az oxigénhiány rovására írható az öregedés, a fejfájás, a krónikus  fáradtság, az immunrendszer gyengülése,  szorongás, a nem megfelelő teljesítőképesség, a megfelelő koncentráció hiánya,  a rossz alvás, a depresszió, az ízületi fájdalmak,  sokszor még  a testsúlyproblémák,  az allergiás tünetek is.
Az elégtelen oxigén és a megbetegedés közötti kapcsolat már bizonyított.”Dr. W. Spencer Way, Journal of the American Association of Physicians

Oxigén pótlás lehetőségei