Az állatok lelke, alacsonyabb rendűsége, viselkedéseinek kutatása. Válasz Olvasóimnak 112

Kedves Olvasó kérdezi:
Az állatoknak van-e lelkük és haláluk után mi annak a sorsa?

Válasz

• „A buddhista felfogás nem ismer túlvilágot. A Buddha arról beszélt, hogy ne foglalkozzunk távoli dolgokkal, hanem éljünk a jelenben. A buddhizmus szerint az állati létforma alacsonyabb rendű. „Az állatoknak van lelkük, de – az embertől eltérően – nem képesek gondolkodni, nincsen éntudatuk.
• „Az amerikai indiánok hite szerint az élőlények összefüggnek egymással. Akár lába, akár szárnya, akár gyökere van, minden élő a Föld gyermeke. A válaszom tehát: igen, az állatok tovább élnek a haláluk után. Valamennyien visszatérünk a Teremtőhöz. És az emberek viszontlátják kedves állataikat.
• A judaizmus tanítása szerint Isten megtartja az áldott létezőt az eljövendő világban az igazak számára. (Scott White zsidó rabbi)
• „Érthető a keresztény ember vágya, hogy viszontlássa kedves háziállatát. Az állatok feltámadásának azonban nincs bibliai alapja. Egyesek úgy vélik, boldogságuk nem volna maradéktalan, ha a háziállatukat nélkülözniük kellene. A Biblia viszont arról beszél, hogy a mennyei boldogság a Teremtőnkkel és Megváltónkkal való kapcsolatból fakad majd. (Thor Madsen baptista teológus)
• „Sok gyerek, de még felnőtt is megkérdezi, hogy a mennyországba került-e a kutyája, cicája. Nem tudjuk pontosan, mi Isten örök terve az állatokkal. Aquinói Szent Tamás szerint az állatoknak is van lelkük, de másmilyen, mint az emberé. Szent Ferenc pedig az állatok tiszteletére tanít, hiszen ők is Isten teremtményei.(John Schmeidler kapucinus szerzetes, katolikus pap)
• „Az állatoknak van lelkük, de – az embertől eltérően – nem képesek gondolkodni, és nem tudnak különbséget tenni jó és rossz között. Kedves háziállatainkra is úgy kell tekintenünk, mint az isteni természet megnyilvánulásaira." (Linda Prugh, a hindu Vedanta Társaság tagja)
• „Uram, add, hogy olyan nagyszerű legyek, amilyennek a kutyám tart!” A judaizmus tanítása szerint Isten megtartja az áldott létezőt az eljövendő világban az igazak számára. Hogyan lehetne kivétel ez alól a háziállat, amely kiválóságra ösztönözte az illetőt? Engem roppant hatékonyan ösztönöz az erényes életre, ha arra gondolok, hogy a túlvilágon együtt lehetek a kutyámmal." (Scott White zsidó rabbi)
• „A Korán nem beszél kimondottan az állatok örök sorsáról. Egy helyen azonban utal rá, hogy a paradicsomban az embernek minden kérése teljesül; ez pedig azt jelenti, hogy aki akarja, hogy vele legyen a háziállata, annak ez a kérése is teljesülni fog.” Abdalla Idris Ali muzulmán tudós
• A velencei audienciáján a pápa az élet és halál kapcsán arra utalt, hogy az állatok is bejuthatnak a mennyországba. Nemcsak a kutyáink, macskáink, hanem minden állat előtt: „A szent írások arra tanítanak minket, hogy a megvalósulása annak a nagyszerű tervnek, amely Isten szívéből és eszméjéből ered, körülöttünk mindenkire érvényes, nemcsak ránk.” (Ferenc pápa, írja a Resa pubblica olasz portál.)

A lélek meghatározása
A léleknek számos definíciója létezik, de a legelfogadottabb szerint az érzékelés, az érzés és a gondolkodás összessége. Vitathatatlan, hogy az első kettőnek (érzés, érzékelés) az állatok megfelelnek, azonban a gondolkodás már nehezebben bizonyítható. Viszont ha abból indulunk ki, hogy a gondolkodás valójában problémamegoldás, máris egyszerűbb a helyzet. Jelenleg is tisztában vagyunk azzal, hogy egyes állatfajok felismerik az ok-okozati összefüggéseket, sőt, képesek megbánást is érezni cselekedeteik iránt,
http://modernkor.hu/orok-kerdes-van-az-allatoknak-lelke

Peter Wohlleben neves német erdész könyve. a legfrissebb tudományos felismeréseket és az állatokkal kapcsolatos gazdag, személyes tapasztalatait és megfigyeléseit ötvözve, bepillantást enged egy még alig feltárt világba: az élő állatok bonyolult viselkedésmódjába, lelki-érzelmi életükbe

Állatok az ember gyógyításában
Terápiás kutyák
A kutyák a lelki és egészségbeli problémáinkra is gyógymóddal tudnak szolgálni. A mentő és szolgálati kutyák mellett számtalan kutya dolgozik terápiás céllal beteg gyerekek és felnőttek mellett egyaránt. Számtalan esetben volt már pozitív hatással beteg gyerekek számára terápiás kutya. A kutyák természetükből fakadóan olyan érzelmeket is elő tudnak hívni az emberekből, amelyekre a hétköznapi élet egyáltalán nem lenne képes. Sokszor kétkedve fogadják az ilyen kezdeményezéseket, hiszen a kutyák olyan élettérbe (idősek otthona, rehablitációs kórházi kezelés stb.) kerülnek be, ahol ez eddig nem volt elfogadott és mégis, a kutya és az ember között olyan szavakban kifejezhetetlen kötelék alakul ki, melyre eddig nem is volt példa.
https://www.agraroldal.hu/a-kutyak-csodatevo-ereje.html

Az állat barátsága több ezer éves, az állatok gyógyító, terápiás hatása sem a 21. század felfedezése. Mint tudjuk, kedvenceink néha sokkal többet adnak, mint az emberek, ráadásul ezt teljesen spontán módon teszik, és cserébe nem kérnek mást, csak lelkiismeretes gondoskodást és szeretetet.

Boris M. Levinson pszichiáter egy véletlen alkalommal jött rá, hogyan alkalmazható a kutya asszisztensként. A kutya feltétel nélküli szeretetének fontos szerepe van az ember érzelmi intelligenciájának fejlődésében. Megtanulhatjuk tőle ezt a készséget, amire egész életünkben szükségünk lehet, a párkapcsolattól kezdve a munkatársakon keresztül a gyerekek neveléséig. Magyarországon a különböző kutyás terápiával, segítő kutyák kiképzésével, alkalmazásával foglalkozó szervezetek, alapítványok összefogásaként jött létre, érdekvédelmi és szakmai céllal, a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség 2006-ban. Célkitűzése, hogy a társadalom számára elfogadottá tegye a kutya alkalmazását a rehabilitáció területén. Hazánkban körülbelül 650 kutya nyújt valamilyen jellegű segítséget az embernek. Azok az állatfajok alkalmasak erre a feladatra, amelyek szociális és kommunikációs rendszerükben inkább hasonlítanak az emberhez. Képesek együttműködni, kapcsolatot létesíteni.
Az állatterápia egyre nagyobb szerepet kap a rászorulók mindennapi életében. Segítséget nyújtanak mozgáskorlátozottaknak, értelmi sérülteknek, magatartászavarokkal küzdőknek, illetve a pszichiátriai ellátás különböző területein, prevencióban, intervencióban és rehabilitációban. A kutyák gyógyító ereje különböző kor- és célcsoportnál működhet, hatásos szorongásoldásként, stressz- és depresszió-csökkentő hatással bír. Szociális katalizátornak tekinthetők, mivel megkönnyítik a kapcsolatteremtést, a kommunikációt és figyelemfelkeltő hatásúak, és ezáltal megkönnyítik a terápiás rapport kialakítását is.
https://ng.hu/tudomany/2019/02/05/negylabu-kollega-a-pszichologus-mellett-a-kutya-asszisztalt-terapia/

Állatlélektan
A klasszikus meghatározás szerint az ember értelmes élőlény, azaz értelmes állat. A tudomány az embert a főemlősök osztályába sorolja, és azt állítja, hogy az emberi lény az állatvilágból származik. Éppen ezért, ha emberi mivoltunkat körültekintő alapossággal akarjuk értelmezni, nem lehet érdektelen számunkra az állati létrend sajátosságainak és eredetének tanulmányozása.
Az állatlélektan, mint empirikus tudomány a 19. század második felében született meg. E szakterület tudósai azt kutatják, hogy az állat viselkedését hogyan irányítják érzetei, észlelései, emlékei, tanulása és "vágyai".

A kutatás alapszabályát Lloyd C. Morgan (1852-1936) fogalmazta meg: az állat viselkedését nem szabad magasabb rendű lelki képességgel magyarázni, ha egyszerűbb elvek alapján is megérthetjük. Ennek figyelembevételével jöttek létre az állatpszichológia különféle ágai, amelyek a kutatási módszerek és a tudományos előfeltevések alapján különböztek egymástól.

Az állatnak nincs én-tudata. A csupán érzékelő lény extatikusan (önmagából kifelé feszülve), környezetének bűvöletében él, és szinte feloldódik az érzéki jelenségek dinamikájában (valami ilyesmi történik az emberrel hipnotikus vagy kábítószeres állapotban). Élményeit nem vonatkoztatja valamiféle énre. Max Scheler (1874-1928) írja: "az állatnak - eltérően a növénytől - van tudata, azonban nincs öntudata, mint ahogyan ezt már Leibniz is látta. A magasabb rendű állatok viselkedése sok tekintetben az ember viselkedésére hasonlít. Ennek a hasonlóságnak magyarázatát az állatlélektan kezdte kutatni.

Az állatnak az ember világtudatával szemben csak környezettudata van. A környezet (ném. Umwelt) mint észlelési világ (ném. Merkwelt) és mint tevékenységi világ (ném. Wirkwelt) azoknak az érzékelhető adatoknak az összessége, amelyekre az állat felfogó szervei (receptorai) és hatószervei (effektorai) valamiképpen reagálnak.
Az állat a belőle ösztönösen vagy reflexszerűen kitörő hangadásokkal nem akarja tudatosan befolyásolni fajtársát, azaz nem akar érthető tartalmat (fogalmat) közölni. K. Lorenz szerint a megfelelő hangulatban kitörő állati hang puszta "indulatszónak" számít, és ezt az állat akkor is leadja, ha teljesen egyedül van. Ha a vezérállat figyelmeztető hangjára a többi állat menekülni kezd, ez nem azért történik, mert megértették a jelzést, hanem azért, mert a kiáltás után általában a vezér is menekülni kezd.

Kutyák lelki tevékenységére példák

• a kutyák azonnal nyalogatni kezdik a gazdáik sebeit. Néhány tanulmány azt állítja, hogy ez bizony hasznos lehet a gyógyulás szempontjából. Az Amszterdami Egyetem kutatóinak vizsgálata megállapította, hogy a kutyák nyálában olyan anyagok találhatóak, amelyek csökkentik a fertőzés esélyét.
• Ha valaki pozitívan reagál, a kutya viselkedésére (pl. nyalogatás), akkor a kutya nagyobb valószínűséggel ismételi meg a viselkedését. Szívesen tanítjuk a kutyánkat az olyan, legfontosabb parancsokra, mint az ül, fekszik, vagy a marad. A kérés teljesítéséért gyakran jutalmazzuk meg őket: jutalomfalattal, simogatással, oldalba veregetéssel. A pozitív reakciók miatt ismétli újra a viselkedését
• a kutyák gyakran már azelőtt tudják, hogy betegek vagyunk, amikor nekünk még fogalmunk sincs erről. A tanulmány azt mutatja, hogy a kutyák még rövid távon is jótékony fiziológiai és pszichoszociális hatással vannak a betegekre. Ez a terápia így igen komolyan megfontolandó, főleg a szívbetegek megsegítésére.
• akiket gyakran nyalogat kölyökkorukban az anyjuk, később sokkal alkalmazkodóbbak lesznek, és kevésbé reagálnak érzékenyen a stresszre. azért, mert ez a viselkedés jelentősen csökkenti a szervezeten belüli stressz hormonokat.
• Tudni kell azonban hogy a "lélek" szó körülbelüli jelentéséhez kapcsolódó tudományos szempontból kezelhetőbb fogalmak a psziché, érzés, tudat, éntudat.

Az állatok gyógyító ereje
Dr Becker állatorvos szakértő bemutatja kötetében, hogy hogyan válhat az állatok és emberek közötti különleges kapcsolat a betegségek elleni küzdelem és a krónikus betegségek kezelésének egyik legfontosabb fegyverévé. Dr. Becker véleménye szerint a leghatásosabb gyógyszer sokszor nem a gyógyszeres szekrénykében van, hanem közvetlenül mellettünk hever.
Az állatokkal való együttélésünk során kiderült, hogy az állatok gyakran sokkal jobban képviselik az emberiség legjobb és legnemesebb tulajdonságait, mint maguk az emberek. Az állatok nem hazudnak és nem csalnak, hűségesek és feltétel nélkül szeretnek. Ezek a tulajdonságok a háziállataink összességére vonatkoznak, de sajnos túl kevés emberre igazak.

Gyógylovaglás (Hippoterápia)
Annyiban különbözik az általánosan emlegetett lovaglástól, hogy olyan speciális, lovas torna jellegű gyakorlatrendszerből áll, amit a ló sajátos mozgásának, tulajdonságainak és a beteg állapotának figyelembevételével szakemberek építenek fel. A görögök már az ókorban használták a fogyatékkal élő személyek rehabilitálására a lovakat. Angliában a XIX. század végén, az Egyesült Államokban az 1960-as években ismerték fel a lovaglás jótékony hatásait, és kezdték el a lovakat a nevelésben hatékonyan alkalmazni. Magyarországon 1989-ben indult az első - és a mai napig tartó – gyógy lovagoltatási program.

Válasz
A ma élő emberek a Homo sapiens („értelmes ember”) faj, ezen belül a mai ember (Homo sapiens sapiens) alfaj tagjai
Jellemzi az embert többek között a fejlett agykoponya (1300–1500 cm³), az ennek megfelelően megnagyobbodott és különösen fejlett agyvelő, számtalan feltételes reflex és képesség az elvont fogalmak alkotására. Legjellegzetesebb tulajdonsága a gondolkodás és a másodlagos jelzőrendszer (beszéd és nyelv). Az embernek van öntudata, elméje, ezek olyan képességekkel bírnak, mint önbizalom, érzékenység, bölcsesség, és az a képesség, hogy felismerje a kapcsolatot saját maga és környezete között.
Az emberi nyelvek bonyolultabbak, mint a többi állatfaj kommunikációja, így az ember jobban kifejezheti magát, megoszthatja gondolatait társaival, különböző társas egységeket hozhat létre, amelyek hol versengenek, hol együttműködnek egymással.

Az emberi fajon belül különböző rasszokat lehet elkülöníteni. Az egyik osztályozás szerint jelenleg négy úgynevezett nagyrassz létezik: az europid, a mongolid, a negrid és a veddo-ausztralid.

Dolgozataim az emberi rasszról
Az emberi rassz eredete, kialakulása biológiai és környezeti hatásokra 1.-3 rész
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-emberi-rasszok.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-emberi-rasszok-2.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-emberi-rasszok-3.php

Az embert jellemzi az elvont gondolkodás, nyelvhasználat, problémamegoldás, nagy társadalmak és kultúrák felépítése, örökítése, szimbolikus kommunikációs eszközök használata (nyelv, különböző művészetek) Különbözőség, hogy csak az ember rak tüzet és főzi meg táplálékát. Egyedülálló a technológiák használatában és abban, hogy ruhát készít és visel.

Emberi és állati tulajdonságok közötti különbségek és azonosságok
Az ember egészen nemes tettekre is képes, amire az állat nem képes, ezért szigorú megkülönböztetést kell tennünk állat és ember között.
Igen ám, azonban nemes, önzetlen tettek megfigyelhetőek az állatok körében is.! Gyakori eset, hogy az anyaállat védi kicsinyét. Szinte minden állatfajnál megfigyeltek ilyet. Az elefántok között pl. megfigyelték, hogy sebesült fajtársukat saját életük kockáztatásával védték a többiek. – Ezek az esetleírások azonban nem azt tanúsítják, hogy az állatok is olyan értelemben képesek önzetlenségre, mint az ember. Az ember ugyanis képes saját érzéseitől függetlenül olyan gondolatalkotásra, ami önzetlen tettekhez vezet.

Kérdezheti valaki, hogy mi az igazán önzetlen tett?
Válasz: Ami a pillanatnyi személyes érzésektől, szimpátiáktól, hajlamoktól és ösztönöktől teljesen független és önként vállalt tett, amikor valaki feláldoz valamit olyasmiért, ami nem az ő, hanem mások számára lesz gyümölcsöző. A földi állatvilágban ilyet nem tapasztalhatunk. . Csak az ember tud olyan lelki állapotokba kerülni, amikor mások érdekeit tartja szem előtt, és teljesen eltekint a saját érdekeitől. (Csak csendesen megjegyzem, hogy sajnos manapság ez elég ritka).

Az állati és emberi kommunikáció különbözősége
Az embernél messze több lehetőség van az értelem kibontakoztatására és a lelki-szellemi fejlődésre. Az önálló absztraháló képességgel függ össze, hogy az ember képes olyasmi után kérdezni, ami elmúlt, és amit nem ő maga élt át. Képes a jövő olyan eseményei után érdeklődni, amit személy szerint térbeli vagy időbeli akadályok miatt sohasem fog megélni. Az állatok egy része is tud a maga módján kérdezni, elvonatkoztatni, de csak amennyiben az a közvetlen élményeivel kapcsolatos. Tud eszközöket használni, „keze”, csőre ügyébe kerülő tárgyakat eszközzé tenni egy cél érdekében, de ez a cél sohasem olyan, ami ne függene össze szorosan pillanatnyi állapotával és körülményeivel.
Nem lehetnek a jelenbeli „személyes” átélésüktől függetleníthető szabályaik, jogrendszerük, amely a fajon belüli életet szabályoznák, hanem csak amit egyedi lelki életükből jövően ugyan, de az állati csoport-én determinál. Az önálló elvonatkoztató képesség hiányával vagy csekély voltával magyarázható, hogy az állati egyedek egyike sem képes magas fokon morálisan gondolkodni, amihez egy olyan megkülönbözető képesség szükséges, amely a Földön csak az embernek van birtokában.

Nem képes egyetlen állati egyed sem megtagadni magától valamit, amit kíván, vagy amire ösztönei, hajlamai késztetik, és ami a jelenben kínálkozik számára, csak ha valamilyen „kényszerrel”, idomítással vagy másik, erősebb ösztönére apellálva ezt elérjük nála.. Prof Dr Csányi Vilmos említette a Mindentudás Egyetemén az állatokról: „valódi nyelvet, amelyben a szavak bonyolult jelentéshálózattá szerveződnek össze, nem tudnak elsajátítani.”
Jelrendszerük legfeljebb néhány száz jelből áll. Ha több ezer jelből állna, azok is csupán a jelenre korlátozott nem személyes tudatuk kifejezőeszközei lehetnének. Az állatok elsősorban nem azért nem beszélnek, mert nincs az emberéhez hasonló hangképző szervük, hanem azért, mert nincs az emberéhez hasonló tudatuk, aminek oka, hogy nem képesek úgy gondolkodni, mint az ember.
Az állati kommunikáció mindig az egyed érzéseinek és ahhoz kapcsolódó gondolatainak kifejezését szolgálja. Az emberi beszéd képes érzésektől nem befolyásolt gondolatok közlésére is. A beszéd, mint az önálló és elvonatkoztatásra képes gondolkodás megértetésének eszköze nem létezik az állatoknál. Az állatok között az üzenetek, információk mindig egyértelműek, de nélkülözik az emberre jellemző többértelműséget, akár verbálisan, akár nem verbálisan történik.
Az emberi beszéd a gondolati összefüggések legbonyolultabb kombinatív kifejezésére is képes. Képes többértelmű lenni: sejtet, céloz, árnyal, stb. Az emberi hangsúly, hangszín, taglejtés, mimika ezernyi kombinációja messze felülmúl minden állati kommunikációt. A különbség oly nagy, hogy egyszerűen lehetetlen azt gondolni, hogy az állati „beszéd”-et az emberivel együtt lehetne említeni.
Az ember és az állat között akkora a különbség, mint az állat és a növény között. Az állatot sem nevezzük növénynek, mert életfolyamatok zajlanak benne. Miért? Mert lényeges különbségnek tartjuk, hogy a növénnyel szemben képes belső élmények átélésére is. Ahogy az állatot a lelki élete különbözteti meg a növénytől, úgy az embert alapvetően a szellemi élete, főként a gondolkodása az állattól. Amennyire egészen más lény egy állat egy növényhez képest az érzésbeli élete miatt, annyira eltérő lény az ember az állathoz képest a gondolati élete révén.

Állításunk nem az értelem emberi túlbecsüléséből, egyoldalú kihangsúlyozásából, hanem a tények objektív és eleven megértéséből adódik.

• -Először is, azt nem lehet mondani, hogy azért antropomorf gondolkodású valaki, mert élesen megkülönbözteti az állatot a növénytől és az embert az állattól. Ezt nem valamilyen elítélhető szándékból vagy azért tesszük, hogy mindenáron felsőbbrendűségünket hangsúlyozhassuk, hanem a tények ismerete és igazi megértése miatt.
• -Másrészt egyetlen állatfajnak sincs annyira elütő tulajdonsága a többi állatfajétól és az emberétől, mint az embernek van az önállóan használható és a közvetlen átélésen túlterjedő gondolkodó képességével.

A fentiekben közölt összeállítás Gellért Ferenc építész mérnök (foto) cikke alapján készült. Nyilatkozatából idézem:
„Írásaimmal a vakhitet felváltó, elgondolkodó és kritikusabb szellemi szemlélet kialakításához szeretnék hozzájárulni. Szeretném, ha ezzel a saját vélemény szeretetét felváltaná az igazság szeretete; ha az elképzeléseken, fantáziálásokon alapuló felfogásokat felváltaná a tényeken alapuló gondolkodás szeretete; és szeretném, ha a túlzott hiszékenységet felváltaná egy egészségesen kételkedő hozzáállás a spirituális tanítások kapcsán is.”
http://www.megismeres.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=20&Itemid=39

Az Olvasó kérdése: „a lélek szerepét miért "csak" az embernél vizsgáljuk?”

Válasz
Erre a téves nézetre az alábbi rövid összeállításomat érdemes áttekinteni.

Konrad Zacharias Lorenz (1903-1989) a modern etológia egyik megalapítója megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kapott (1973) az „egyéni és szociális viselkedésminták felépítésével és működésével kapcsolatos felfedezéseiért“ Königsbergi Egyetem pszichológia tanszékének professzora. Lorenz tudományos jelentőségét jelenti, hogy kutatásait „állatpszichológiának” nevezte.
A pszichológia lelki élettel, lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány, a tárgy szerinti felosztásban egyik területe az állatlélektan. A pszichológiai témacsoportok között is megtalálható az önálló összehasonlító állatlélektan. A pszichológia tudományágainak kapcsolatát vizsgálva is eljutunk az állatpszichológia területéig. Az állat pszichológia kifejlődése G. J. Romane (1848. – 1894) nevéhez fűződik, akinek könyve emberi érzésekkel, gondolatokkal, képességekkel felruházott állatokról szóló történeteket tartalmazott. A kutya etológusnak a humán etológiához, a kutya pszichológusnak a humán pszichológiához is értenie kell, mert a kutya viselkedése csak a miénkkel együtt értékelhető. Egy másik érdekes ellentét, hogy vannak a kutyánál fejlettebb idegrendszerű állatok, pl. a majom, mégis a kutya áll legközelebb az emberhez, ő él velünk, noha távolról sincs evolúciós rokonság köztünk. A kutya társas lény, egyedül lelki beteg lesz. Intelligenciája, érzelmeinek létezése vitathatatlan
Számos publikáció foglalkozik a „Négylábú barátaink és a pszichológia”, vagy „Az állat viselkedése és a pszichológia” címen. A régiek az állatok lelki életét nemcsak nem tagadták, hanem néha még nagyobbnak is gondolták, mint a tények igazolják.
Az állatlélektan mint empirikus tudomány a 19. század második felében született meg. E szakterület tudósai azt kutatják, hogy az állat viselkedését hogyan irányítják érzetei, észlelései, emlékei, tanulása és "vágyai". A kutatás alapszabályát Lloyd C. Morgan (1852-1936) fogalmazta meg: az állat viselkedését nem szabad magasabb rendű lelki képességgel magyarázni, ha egyszerűbb elvek alapján is megérthetjük. Ennek figyelembevételével jöttek létre az állatpszichológia különféle ágai, amelyek a kutatási módszerek és a tudományos előfeltevések alapján különböztek egymástól.
A pszichofiziológia, mint a lélektan és az élettan között fekvő határtudomány J. Loeb (1859-1924) és I. P. Pavlov (1849-1936) munkássága nyomán alakult ki. Az ezen a területen dolgozó tudósok az állat pszichikai élményeinek élettani alapját kutatják.
A tudósok felhívják a figyelmet arra, hogy az érzéki tudatot nem szabad elsietett módon az emberi tudat mintájára felfognunk, mégis számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy az állatban a "külső" valamiképpen "belül" is megjelenítődik (Entlässt die Natur den Menschen? 1970.). E tudat létét főként az állatok tanulásával és intelligenciájával kapcsolatos kutatások igazolják.
Köztudott, hogy sok állatfaj jó emlékező képességgel rendelkezik: a kutya emlékszik a jogtalan verésre, a madarak nagy távolságból visszatérnek fészkükhöz, a tehenek hazatalálnak stb. A tanulás különféle formái is az állat emlékezet e mellett szólnak: az érzékelő lény megőrzi korábbi tapasztalatait, és az önkéntelenül fölidéződő képeket adott esetben egybeveti aktuális tapasztalatával. Ha az állat éhes, és a közelben nehezen hozzáférhető élelmet lát, különböző próbálkozásokkal igyekszik elérni. A sikeres megoldást meglepően gyorsan megtanulja, s a következő esetekben már hasznosítja. - Az állatok értékelő (becslő) ismerettel rendelkeznek, amennyiben felfogják bizonyos dolgok hasznos vagy ártó jellegét: a bárány látja a farkas szürke színét, és ellenségnek "ítéli"; a madár látja a gallyat, és a fészekrakáshoz alkalmasnak találja stb. Bizonyos esetekben az adott tárgy ilyesfajta ismerete teljes mértékben az állattal együtt születik, és "a veleszületett kiváltó-sémával" (K. Lorenz) magyarázható.
Miből érzi meg a kutya, hogy gazdája éppen elindult hazafelé? Honnan tudja sok macska már kora reggel, hogy aznapra bejelentették az állatorvoshoz? Hogyan találják meg az állatok a hazavezető utat számukra teljesen ismeretlen területeken is? Hogyan olvasnak gazdájuk ki nem mondott gondolataiban és érzik meg azt, mivel tudnak legjobban a segítségére lenni? Mi teszi lehetővé, hogy előre jelezzék például az epilepsziás rohamokat vagy éppen a földrengéseket? Vajon az emberben is szunnyadnak ilyen képességek?
Rupert Sheldrake, a morfogenetikus mezők elméletének megalkotója több ezer, az állatoknak a tudomány mai állása szerint megmagyarázhatatlan képességeit leíró beszámolót gyűjtött össze, és számos kísérletet is végzett ezen a területen. Ezek közül adja közre a legérdekesebbeket ebben a kötetben, egyben magyarázatot is próbál találni rájuk.

A kutyák és a macskák is érzékenyek lehetnek a gazdájuk hangulataira és érzelmeire. Vannak olyan esetek, amikor reakciójuk túlmegy a megnyugtatáson, és szó szerint megmenthetik az ember életét. A macskák is akadályoztak meg már embereket az öngyilkosságban. Vannak olyan esetek, amikor a kutya valaki más figyelmeztetésével akadályozza meg az öngyilkosságot. Egy Rexina nevű német dogot a gazdája bezárta a házba, ő pedig kiment a kerti fészerbe. A kutya az ajtónál várt, de egy idő után vonítani kezdett, és odarohangált a többi családtaghoz,
Sok kutya tudja, mikor beteg a gazdája, és olyankor nagyon tapintatosan viselkedik, vele marad, és próbálja megnyugtatja őt. sok kutya is megérzi, mikor van szüksége segítségre az embernek. Jeanette Hamilton (Redwood City, Kalifornia) például rájött, hogy Marcus nevű uszkárja rendkívül érzékeny az emberi érzésekre. „Amikor magamban sírdogálok, odajön, és lenyalogatja a könnyeimet. a macskák kimondottan figyelmesek, amikor ők betegek. E történetek közös jellemzője, hogy ez a figyelmes és megnyugtató macskajelenlét akkor érzékelhető, amikor szükség van rá, és csak addig, amíg kell. Amikor felderül, lenyugszik vagy meggyógyul az ember, a macska visszatér megszokott viselkedéséhez. több ember számolt be róla, hogy a macskájuk megvigasztalta őket, amikor szeretteik halálát gyászolták. A párizsi Murielle Cahen így fogalmazott: „Nem tágított tőlem a két macska, mintha nem akarnának magamra hagyni a bánatommal, és ez pontosan addig tartott, amíg gyászoltam. Utána megint mentek a dolgukra.”
Számos irodalmi hivatkozás található, amelyek az állatok lélektanával foglalkozik.
http://mek.oszk.hu/08700/08794/html/koz3.html
http://mek.niif.hu/05100/05150/05150.pdf
Pléh Csaba, Csányi Vilmos, Bereczkei Tamás: Lélek és evolúció
http://www.matud.iif.hu/02jan/konyvsz.html

Az állatok közelebb állnak hozzánk, mint hinnénk. Az állatok érzelmi élete lenyűgöző, egyben igazi szemléletformáló olvasmány. A fentiekből is kiderül, hogy a tudósok nem csak a múltban, de a jelenlegi kutató munkában is tudományosan foglalkoznak az állatok lelki életével. Akik szeretnének még többet megtudni az állatok lelki világáról, azoknak ajánlható Peter Wohlleben könyve. Az állatok hozzánk hasonlóan lélekkel rendelkező érző lények, vagy csupán az ösztöneik hajtják őket? - Aki tart otthon háziállatot, annak egyértelmű a válasz!