Alvászavarok 2.rész Aluszékonyság, mikroalvás, narkolepszia tünetei és kezelése

Az Alvászavarok dolgozatának 1.részében a kedves Érdeklődő az alábbiakról olvashat:
Stressz, TV, számítógépi monitor, tablet, okos telefont, egyéb kütyük hatása. Melatonin pótlása erős altató gyógyszer szedése helyett. Hiába vagyunk fáradtak, nem tudunk elaludni miért és ilyenkor mit érdemes tenni? A felületes alvás semmiképp sem pihentető, de mit tegyünk ellene? Mit csináljak, ha nem tudok aludni? Altatók elhagyása. Délutáni alvás, késői felkelés. Dohányzás és alkohol hatása. Mit tegyünk, hogy hamar elaludjunk?
Ennek az 1. résznek az elérhetősége: http://nelegybeteg.hu/tanulmany-alvaszavarok.php

Nappali aluszékonyság
A nappali aluszékonyság (hiperszomnia) nem szégyen, és nem is a lustaság jele. A felnőttek 10–15%-a szenved nappali aluszékonyságban, s közülük csak kevesen fordulnak orvoshoz, holott az aluszékonyság állandó balesetveszély forrása. Gyermekre, felnőttre jellemző a nyomott hangulat, a türelmetlenség, az értéktelenség érzése. A nappal aluszékony ember sajnos valóban figyelmetlen, kevesebbet tud teljesíteni. Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a nappali aluszékonyság gyakran hajlamosít kísérő betegségekre. Sikeres kezelésre csak az okok pontos tisztázása alapján van mód. A legtöbb, nappali aluszékonysággal járó betegség jól kezelhető, vagy legalábbis karbantartható.
http://medicalonline.hu/cikk/nappali_aluszekonysag

Mikroalvás
A mikro alvás rövid ideig, általában legfeljebb 1-5 másodpercig tartó mély, öntudatlan állapotot jelent. Ebben az esetben a szem gyakran le sem csukódik, csak éppen képtelen reagálni a külső körülményekre, változásokra, így a jobb első ülésen ülő utas észre sem veszi, hogy a jármű kontroll nélkül halad.Az utasok észre sem veszik, hogy a gépjármű vezetője elaludt – miközben a jármű halad tovább. A vezetés során a fáradtság általában úgy nyilvánul meg, hogy a sávtartás bizonytalanná válik, a járművezető nem képes a sebességet tartani (általában gyorsabban megy, de nem veszi észre), helytelenül becsli meg a távolságokat, lassabban reagál a közlekedési környezet változásaira, lecsúszik a könyöke a kéztámaszról, vagy éppen rosszul vált sebességi fokozatot
Németországban megfigyelték, hogy ősszel és télen a mikro alvás veszélye nagyobb, ami alapvetően a hosszabb időtartamú éjszakai és korlátozott látási viszonyokra vezethető vissza. Sötétben ugyanis megerőltetőbb a vezetés, s több koncentrációt igényel, mint nappali világosság esetén. A teljesítőképesség ilyenkor csökken, a szem hamarabb elfárad, így az elalvás veszélye növekszik. Ezért tanácsos gyakrabban (akár két óránként 20 perces) szüneteket tartani, a járműből kiszállva mozogni, étkezni, kávét, frissítőt inni, s az utat tovább folytatva a melankolikus zenét, valamint a meleg fűtést mellőzni. Bár a legjobb megoldás az alvás – még ha rövid ideig tart is -, mely közismerten egyike a legfontosabb életszükségletünknek.

A Narkolepszia leírása
A narkolepszia a központi idegrendszer ismeretlen eredetű krónikus betegsége, az ébrenlétet, és az alvást is érintő, bonyolult működési zavar.[1][2] Az alvászavarok csoportjába tartozik,[3] jellemzője, hogy az agy képtelen megfelelően szabályozni az alvási ciklusokat.[4]

1. Narkolepszia. 50plusz.hu. [2017. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december )
2. Alvásparalízis és narkolepszia. crescendo.hu. (Hozzáférés: 2017. december 4.)
3. Narkolepszia: egy fura betegség. filantropikum.com. (Hozzáférés: 2017. december 4.)
4. Álom vagy ébrenlét? A narkolepszia. kamaszpanasz.hu. (Hozzáférés: 2017. december 6.)

Az amerikai Stanford Egyetem kutatói genetikai bizonyítékot találtak arra, hogy a narkolepszia az immunrendszer zavara, azon belül is a T-sejtek hibája. Egy bizonyos gén hatására a T-sejtek hibásan kezdenek el működni, az agy alvásközpontjának sejtjeit támadják meg. A szervezetben elpusztulnak azok a neuronok, amelyek az ébren maradásért felelős hipokretin nevű proteint állítják elő.[5][6] A betegségnek van genetikai háttere, akinek a közvetlen családjában narkolepsziás van, annak tízszer-negyvenszer nagyobb az esélye, hogy kifejlődik nála is a betegség.[7] A kutatók véleménye mégis az, hogy autoimmun betegség, mert genetikai tényezőkkel is csak 1,5% az esély arra, hogy valakiben ki is alakuljon.[5]

5. Az immumrendszer hibája alvászavart okozhat. hvg.hu, 2009. május 7. (Hozzáférés: 2018. január 24.)
6. Saját agyukat támadják meg az alvászavarban szenvedők. hvg.hu, 2009. május 26. (Hozzáférés: 2018. január)
7. Megtalálták a narkolepszia genetikai kapcsolatát. hvg.hu, 2008. szeptember 29. (Hozzáférés: 2018. január 24.)

A narkolepszia a központi idegrendszer ismeretlen eredetű krónikus betegsége. Hátterében az alvás-ébrenlét ciklust meghatározó kémiai folyamatok zavara áll. Legfontosabb jellemzője a hirtelen, feltartóztatatlanul, legtöbbször rohamokban jelentkező nappali álmosság és elalvás. Ezek az alvásrohamok általában monoton körülmények között előadáson, iskolában az óra alatt, színházban, vagy autóvezetés közben is felléphetnek. A narkolepszia lényege az álom - vagyis a REM- fázis soron kívüli betörése az éber agyműködésbe, a legfontosabb tüneteknek is ez a magyarázata.
Az utóbbi években fedezték fel azokat az agyban termelődő polipeptideket, amelyeknek a hiánya vagy elégtelen működése valószínűleg felelős ezért a furcsa betegségért. A narkolepsziás betegeknek: meg kell tanulniuk felismerni, hogy mikor a legálmosabbak, mikor célszerű beiktatniuk egy-egy fél óra alvást. Így – megfelelő gyógyszeres kezelés mellett – akár teljesen tünetmentesek lehetnek.
A nappali aluszékonyság további oka lehet: hangulatzavar, egyes belgyógyászati betegségek, anyagcserezavarok, idegrendszeri betegségek.
Tehát kivizsgálásában szerepe van az ideggyógyásznak, a belgyógyásznak, a tüdőgyógyásznak, a gégésznek és az alvásszakembernek.
Tengerentúlon végzett kutatás alátámasztotta: ha tartósan 8 óránál többet alszunk, megnő a szívbetegségek kockázata.

Tünetei
A narkolepszia legjellemzőbb tünete a leküzdhetetlen nappali elalvási roham.
A narkolepszia vezető, legkorábban jelentkező tünete a fokozott nappali aluszékonyság, ami nem függ sem az előző éjszakai alvás mennyiségétől, sem a minőségétől. Az alvásrohamokat leküzdhetetlen álmosság, automatikus végtagmozgások jellemzik, melyek evés közben, színházban, beszélgetéskor, munka közben – gyakorlatilag bármikor jelentkezhetnek. A leggyakoribb az alvásroham és a kataplexia együttes előfordulása.
Néha a narkolepsziát kísérheti az izomtónus hirtelen elvesztése (kataplexia), amelyet erős érzelmek okozhatnak. A kataplexiával járó narkolepsziát 1-es típusú narkolepszianak nevezik. A kataplexia nélkül előforduló narkolepsziát 2-es típusú narkolepsziaként ismerjük.

A betegség meglepően gyakori, minden 2-3 ezer ember közül egy szenved tőle, és többnyire 10-15 év telik el a helyes diagnózisig, és ezzel a kezelés megkezdéséig.

Vizsgálata
A vizsgálatokat alváslaborokban végzik, ilyenből mindössze 8 van az országban. A Honvédkórházé európai szinten is jelentős, emellett működik labor Debrecenben, Pécsett és Szegeden is. A nagyobb egyetemekhez kapcsolódó intézetekben támogatott ellátás folyik, a várólisták 3–4 hónaposak,
A diagnosztizálás többlépcsős folyamat.

az első lépés az egész éjszakás poliszomnográfiás vizsgálat. A beteg befekszik az alváslaborba, ahol egy elkülönített szobában különböző elektródákkal figyelik az éjjeli alvását és a közben zajló folyamatokat az izomreakcióktól a szívműködésen át az agyi funkciókig. Itt már kiderülhet, ha alvási apnoé (légzéskimaradással járó alvászavar) vagy más alvászavar okozza a kimerültséget.
A második szakasz az alváslatencia-teszt: ilyenkor a betegnek egy elsötétített szobában napközben többször is meg kell próbálnia elaludni. „Ha 8 perc alatt REM-be jut (rapid-eye-movement: gyors szemmozgásos szakasz, többnyire ilyenkor álmodunk), és ha 4-5 alkalomból 2-szer elalszik, az, bár még nem diagnosztikus, de erős megerősítés a narkolepsziára”. Az orvosok hozzáteszik, hogy az agyvízből is ki lehetne mutatni az orexinszintet, ami egyértelmű választ adna, de erre Magyarországon nincs lehetőség.

Kezelése
A narkolepsziának csak tüneti kezelése van, de a tünetek gyógyszerekkel és életmód terápiákkal jelentősen enyhíthetőek.. Okozhatja örökletes genetikai hiba, ugyanis elég gyakran mutat családi halmozódást. Egyes kutatók szerint a narkolepszia az autóimmun betegségek egy formája.

A hátterében lévő pszichés feszültség kísérőjelenségeként mutatkozik az alvászavar. A betegek nagy része nem is érzékeli a nappali feszültséget, csak az alvászavar jelentkezésén keresztül észlel problémát. . A pszichofiziológiai alvászavarnál a szorongás megszüntetése a gyógymód, mely történhet szorongásoldó gyógyszerekkel, de relaxációs terápiás módokon is. Több pszichiátriai betegséghez kötődnek alvászavarok (pl: pánikbetegség, szorongásos kórképek, depresszió, szkizofrénia, bipoláris hangulatzavar), melyek a betegség gyógyszeres kezelésével (általában antidepresszánsok alkalmazásával) javulnak, eltűnnek.
A túlzott nappali álmosság általában az első tünet, amely gyakran megjelenik, és gyakran a leginkább zavaró, ami megnehezíti a koncentrálást és a teljes működését.
Alvási bénulás. A narkolepsziában szenvedők gyakran átmenetileg nem tudnak mozogni vagy beszélni, miközben elaludnak, vagy ébredéskor. Ezek az epizódok általában rövidek, néhány másodpercig vagy percig tartanak, de félelmetesek lehetnek
Az intenzív érzések, mint például a harag vagy az öröm, a narkolepszia jeleit idézhetik elő,
A narkolepsziás betegek nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak.

Egy újonnan felfedezett agyi neurotranszmitter rendszer, az orexinek működési zavara A narkolepsziának nincs ismert oka, és ezért oki kezelés sem lehetséges, csak tüneti. A narkolepszia nem gyógyul meg, de a tünetek nagy része megszüntethető. Sokat segít, ha a páciens 2-3 óránként nappal is tervezetten alszik 10-15 percet, és ugyanabban az időben kel és fekszik. A kezelés sikeréhez idő és türelem kell pácienstől és orvostól egyaránt. A cél hogy a tünetek az élet minőségét lényegesen ne befolyásolják.
Forduljon orvosához, ha túlzott nappali álmosságot tapasztal, ami megzavarja a személyes vagy szakmai életet.

A narkolepszia gyógyszerei a következők:
1./ Stimulánsok. A központi idegrendszert stimuláló gyógyszerek az elsődleges kezelés a narkolepsziás emberek ébren tartására a nap folyamán. modafinilt (Provigil) vagy armodafinilt (Nuvigil)
A legjobb tapasztalata a szakmának a modafiniltartalmú gyógyszerrel volt. Olyan beteg is volt, aki tanárként összeesett a katedrán, vagy elaludt előadás közben, de aztán ezzel a gyógyszerrel tudott dolgozni. Azonban már hosszú ideje nem elérhető Magyarországon, ez nagy baj, mert ez lenne az alapgyógyszer” A szakorvosok szerint a modafinilalapú gyógyszert lenne érdemesebb használni, de ez ma már csak egyedi engedéllyel, külföldről rendelhető. (A modafinilt a nem narkolepsziás esetekben jelentkező mellékhatásai miatt vizsgálták felül és vonták vissza a hazai használatát.)
OGYÉI felhívja a lakosság figyelmét, hogy a modafinil hatóanyagú készítmények alkalmazása az előforduló mellékhatások miatt súlyos egészségügyi kockázatokkal jár, s a veszélyt súlyosbítja a készítmények ismeretlen, ellenőrizetlen forrásból, interneten keresztül történő beszerzése is!
A modafinil hatóanyagú gyógyszer Európa legtöbb országában, köztük Magyarországon is forgalomban volt, nálunk 2006 és 2010 között, VIGIL 100 mg tabletta néven. A készítmény súlyos narkolepszia (az alvás-ébrenlét szabályozásának egyik zavara) esetén az éberség elősegítésére, az ébrenlét fenntartására alkalmazható, melynek használatát azonban súlyos mellékhatások megjelenése miatt korlátozta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).

2./ Szelektív szerotonin újrafelvétel inhibitorok (SSRI-k) vagy szerotonin és norepinefrin újrafelvétel inhibitorok (SNRI). Az orvosok gyakran felírják ezeket a gyógyszereket, amelyek elnyomják a REM alvást, hogy enyhítsék a kataplexiás, és alvásbénulás tüneteit. Ezek közé tartozik a fluoxetin (Prozac, Sarafem, Selfemra) A Prozac fluoxetint tartalmaz, ami az ún. szelektív szerotonin visszavételt gátló depresszió ellenes gyógyszerek közé tartozik. A Sarafem szintén fluoxetin.

3./Triciklikus antidepresszánsok. Ezek a régebbi antidepresszánsok, például a protriptilin (Vivactil), az imipramin (Tofranil) és a klomipramin (Anafranil) hatásosak a kataplexiában. A protriptin befolyásolja az agyban lévő vegyi anyagokat, amelyek a depresszióban szenvedőknél kiegyensúlyozatlanok lehetnek. A protriptilint a depresszió tüneteinek kezelésére használják.

4./ Nátrium-oxibát (Xyrem). Ez a gyógyszer nagyon hatékony a kataplexiára. A nátrium-oxibát segít az éjszakai alvás javításában, ami gyakran rossz a narkolepsziában. Nagy dózisokban ez segíthet a nappali álmosság szabályozásában is. Két adagban kell bevenni, egyet lefekvéskor és egy négy órával később.
Ha más egészségügyi problémái vannak, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, kérdezze meg orvosát, hogy az egyéb körülmények között szedett gyógyszerek kölcsönhatásba léphetnek-e a narkolepsziás gyógyszerekkel.

Az életmód módosításai fontosak a narkolepszia tüneteinek kezelésében.

Minden nap ugyanabban az időben kell elaludni és felkelni
Mérsékelt, rendszeres testmozgás legalább 4–5 órával lefekvés előtt segíthet abban, hogy ébren érezze magát a nap folyamán, és jobban aludjon éjszaka.

A MelatonPlus szájspray melatonint és valeriánát tartalmaz, ezáltal segítheti a szervezet természetes alvási ciklusának szabályozását. Támogathatja a test természetes alvási-ébredési ciklusát. Segíthet a könnyed elalvásban és javíthatja az alvás minőségét. A nyelv alatti felhasználás azonnali és szinte teljes felszívódást biztosít a nyálkahártyán keresztül.
Beszerzés: https://www.vitalitaswebaruhaz.hu/bioplus-melatonplus-szajspray-30-ml?gclid=