Amiről nem beszélünk: tudat, gondolat, érzelem Élet az élet után 1. rész

„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek.” Max Plank Nobel díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója

„Én az emberi tudatot tartom alapvető fontosságúnak. Az anyagra úgy tekintek, mint a tudat leképzésére. A tudatot nem kerülhetjük meg. Minden, amiről beszélünk, minden, amire létezőként tekintünk, előfeltételezi a tudatot” Max Plank

„Fenntartom, hogy a tudományos redukcionizmus rendkívül lekezelően bánik az emberi rejtéllyel, amikor amellett a materialista szemlélet mellett kötelezi el magát, hogy a spirituális világot teljes egészében le lehet képezni neurális aktivitások mintáira. Ezt a meggyőződést a babonák közé kellene sorolni. Fel kell ismernünk, hogy spirituális lények vagyunk, akiknek a lelke a spirituális világban létezik, amellett, hogy materiális lények is vagyunk, akiknek a teste és az agya a materiális világban létezik” Sir John C Eccles Nobel díjas neurológus

„Attól a naptól fogva, amikor a természettudomány a nem fizikai jelenségeket is elkezdi tanulmányozni, több haladást fog elérni egyetlen évtized alatt, mint létezésének korábbi századai alatt” Nikola Tesla horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus.

„A hívő nem egyszerűen csak olyan ember, aki új igazságokat látott meg, amelyeket a hitetlen nem vesz észre, hanem egy olyan ember, aki erősebb. Több erőt érez magában arra, hogy elviselje a létezés kihívásait, vagy hogy leküzdje őket. Olyan, mintha felszállna a világ nyomorúság fölé, amikor felülemelkedik az egyszerű emberi létezésen” Emile Durkheim zsidó származású, baloldali szellemiségű, francia antropológus, filozófus

„Ha arra kérnék valakit, hogy a legáltalánosabb értelemben írja le a vallásosság mibenlétét, akkor azt mondhatná, annak a hite, hogy létezik egy láthatatlan rend és a mi felsőbbrendű jóságunk abból áll, hogy ezzel összhangban létezzünk” William James filozófus, pszichológus Amerikai Pszichológiai Társaság elnöke

A Tabula Smaragdina 13 latinul írt mondat, aminek szerzője Hermész Triszmegisztosz A Smaragdina mondanivalója a következő. Az, ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, és ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van. Így érted meg az egyetlen csodát.
Mert ahogy minden dolog az Egy gondolatából származik, úgy a természetben is – átvitellel ugyan, de – minden az Egyből keletkezett

Hermész Triszmegisztosz ókori egyiptomi származású mitikus személy, alkimista és hermetikus szövegek szerzője

„A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.” Isaac Newton

"Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét"

Carl Gustav Jung „Isten létezését én nem hiszem, tudom” „Akár hívják, akár nem Isten jelen van” Carl Gustav Jung pszichiátriai orvosprofesszorrá nevezik ki a Zürichi Egyetemen

"Nem emberi lények vagyunk, akik spirituális élményeken megyünk keresztül, hanem spirituális lények, akik az emberi létezés élményén haladnak át." Maharishi Mahesh

„A civilizáció jövője leginkább azon múlik, hogyan fogja rendezni a tudomány és a vallás – mint a történelem két legerősebb nagyhatalma – egymáshoz való a viszonyát”

Alfred North Whitehead angliai születésű amerikai matematikus, logikus, aki filozófus lett, így a 20. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású gondolkodójává vált

„Minden ember Arisztotelész-hívőnek vagy platonistának születik” Samuel Taylor Coleridge angol költő, kritikus, és filozófus.

„Én halni indulok, ti élni: de hogy kettőnk közül melyik megy jobb sors elé, az mindenki előtt rejtve van, kivéve Istent.

Még azt sem tudjuk a halálról, hogy vajon nem a legnagyobb jó-e, mégis úgy félünk tőle, mintha biztosan tudnánk, hogy a legnagyobb rossz” Platon Kr. e. 427.

Ókori görög filozófus, iskolaalapító. Hatása jelentős volt az ókori és a középkori filozófiára, művei manapság is viták és filozófiai vizsgálódások tárgyát képezik.

Képzeljünk el egy hatalmas barlangot, melynek a mélyén már kora gyermekkoruktól fogva leláncolt emberek élnek. Ezek az emberek még soha nem hagyhatták el a barlangot, ezért nem is sejtik, hogy a barlangon kívül más valóság is létezik. A barlangban egy nagy tűz ég, a tűz előtt pedig egy hatalmas fal helyezkedik el. Az őrök a fal mögül mindenféle mesterséges tárgyakat mutatnak fel „valahogy úgy, ahogyan a bábosok mutatják fel a bábokat a nézőknek”, amelyeknek az árnyékát a tűz a barlang falára vetíti. A szerencsétlen leláncolt emberek csupán ezeket az árnyékokat láthatják. Az őrök élénken beszélnek egymással, azonban a barlangüreg eltorzítja a hangjukat. A barlang falán látott árnyékokat és az őrök eltorzított hangját a rabok valóságnak tartják.

Egy nap az őrök az egyik leláncolt emberről leveszik a láncokat, és felvezetik a barlang szájához. Ez a barlangból való felemelkedés az anamnézis folyamatához hasonlatos Miután a felszabadított rab kilép a sötét barlangból, kezdetben nagyon kellemetlennek fogja tapasztalni a kinti világot: a Nap elvakítja, és nem fog látni semmit. Idővel azonban, miután a szeme hozzászokott a világossághoz, meg fogja pillantani a dolgokat a maguk valóságukban, ekkor rá fog jönni, hogy mindaz, amit eddigi életében valóságnak hitt, csupán a valódi dolgok árnyékai voltak. Miután a felszabadított rab megismerkedett a barlangon-kívüli világgal, az őrök újra láncra verik és visszaviszik a barlangba. A visszatért rab el fogja mesélni a társainak, hogy mit látott, hogy a falon látott dolgok csupán csak árnyékok. A társai ki fogják nevetni és őrültnek fogják tartani, a visszatért rabnak pedig soha többet nem lesz nyugta a barlang mélyén, hanem vissza fog vágyni a fenti világba.

Platón az anamnézis folyamatát kívánta bemutatni, nevezetesen a lélek visszaemlékszik az ideák világában látott tiszta ideákra, a világ dolgai – akárcsak a barlang falára vetített árnyékképek – csupán csak az ideák hasonmásai, árnyékképei. A felemelkedést elősegítő út a nevelés: a lelket el kell fordítani az ideák birodalma, a Jó felé. Aki már felemelkedtek az ideák birodalmában, vissza kell térniük a földre, hogy a többi embernek is megmutassák a helyes utat, azaz, hogy felvezessék őket a fényre. Platón szerint a filozófusok a legalkalmasabbak erre a feladatra.

Platón a vallás és a filozófia, Arisztotelész pedig a természettudomány atyja, noha a lelket tartja a legmagasabb képességek hordozójának. Az emberi lélek fő funkciója a megismerés, a gondolkodás , a képzelet, az ítéletalkotás és az akarat. Arisztotelész követője Szent Ágoston volt, aki létrehozta a skolasztikus antropológiát.

Mint tudjuk Platón Arisztotelész tanítója volt. Arisztotelész Platónnak azt a meggyőződését kérdőjelezte meg, hogy egy spirituális világ is létezik a földin túl. Arisztotelész nem érezte azt a közvetlen kapcsolatot a spirituális világgal, mint Platón, aki számára a világ egy csodálatos módon intelligens hely volt. De ennek a rendezettségnek a gyökerei nem

a túlvilágban eredtek, hanem az egész itt van, közvetlenül előttünk Arisztotelész létrehozta a materiális világ objektív megfigyelésxének aszt a hagyományát, amely hatalmas szerepet játszott a modern természettudomány szellemiségének kialakításában.

Figyelem: amire szükségünk van az a platóni és arisztotelészi szellem legjavának a kombinációja

Platón és Arisztotelész (kép Louvre) bizonyos lényegi kérdésekben egyetértettek. Ezek közül az egyik az volt, hogy az életet meg lehet érteni. A logosz (logika) teszi lehetővé az emberek számára, hogy megértsék a világot. Arisztotelész a logikát használta, amikor a világról gondolkozott, de nem használt tudományos módszert. A tudományos forradalom ősatyái tovább vitték a közvetlen megfigyelés arisztotelészi szellemét. Már nem csak megfigyelték a világot, és gondolkoztak róla, hanem szétszedték egészen a legkisebb alkotóeleméig. Igen ám, azonban gyökeret vert bennünk az a meggyőződés, hogy a világ és minden, ami benne van felboncolható és felhasználható. Mindent az anyagi értékeik alapján ítélünk meg.

Plátontól származtatjuk a test és lélek kettősségének számos problémáját.

Arisztotelész politikai írásai szerint az emberi lényeknek nincsen szükségük a földön kívüli inspirációkra, ahhoz, hogy megtalálják az életnek és az élet kormányzásának a legjobb módját, minthogy szerinte erre magunk is képesek vagyunk

Platón az atyja a nyugati halál közeli (HKÉ) irodalomnak Az „Állam” c. művében egy arméniai katona történetét mondja el aki megsebesült és tévedésből halottnak nézték azonban mielőtt meggyújtották volna az elégetéséhez a tüzet, magához tért és elmesélt egy történetet, hogy milyen földön kívüli létsíkon járt Ennek a történetnek Platón nagy jelentőséget tulajdonított Abban hitt, hogy mi arról a fenti helyről érkeztünk a földre, amelyet a katona meglátogatott.

Platón egy olyan korban élt, amikor a világot egy lapos korongnak hitték Görögországgal a közepén

Mi manapság egy 93 milliárd fényév átmérőjű, 13,7 milliárd éves univerzumban élünk egy kb. 1,4 millió kilométer átmérőjű, átlagos „G2” .típusú csillag (Nap) körül keringő bolygón egy elszigetelt, spirál alakú galaxisban, amelyben a miénken kívül még kb. 300 milliárd csillag van. Földünk 4,54 milliárd éves, amelyen az élet 3,8 milliárd évvel ezelőtt jelent meg. Az első emberszerű létező pedig nagyjából 1 millió éve. Mi sokkal többet tudunk az Univerzumról, mint Platón vagy Arisztotelész tudott. Ugyanakkor azonban más szempontból sokkal kevesebbet tudunk. Itt utalok vissza a Platón-féle barlang hasonlatra.

Platón az anamnézis folyamatát kívánta bemutatni, hogy a lélek visszaemlékszik az ideák világában látott tiszta ideákra, a világ dolgai – akárcsak a barlang falára vetített árnyékképek – csupán csak az ideák hasonmásai, árnyékképei. A felemelkedést elősegítő út a nevelés: a lelket el kell fordítani az ideák birodalma, a Jó felé. Aki már felemelkedtek az ideák birodalmában, vissza kell térniük a földre, hogy a többi embernek is megmutassák a helyes utat, azaz, hogy felvezessék őket a fényre. Platón szerint a filozófusok a legalkalmasabbak erre a feladatra.

Platón azt állította, hogy a valódi világ a halálon túl vár bennünket és az életünk a földön nem más, mint az arra való felkészülés. Innen ered a híres mondása, miszerint az igazi filozófia nem más, mint „felkészülés a halálra”

Arthur Herman „The Cave and the Light” c. könyvében a nyugati kultúra teljes történetét az alapvető platóni-arisztotelészi különbségek keretébe foglalva mondja el. A platóni-arisztotelészi szellem úgy egybeolvad, mint korábban még soha és bekövetkezik a legnagyobb világnézet-változás a történelemben

Mindnyájan metafizikusok vagyunk Nem aközül választhatunk, hogy érdekelnek-e minket a filozófiai kérdések vagy sem, hanem hogy tudatára akarunk-e ébredni annak, hogy emberként nem tudjuk elkerülni, hogy érdekeljenek

A misztérium vallások legfontosabb célja: a spirituális emlékeink felidézése arról, hogy kik és mik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk.

A misztérium vallások központi elve, hogy mi, emberek kettős örökséggel rendelkezünk: egy földivel és egy égivel. Úgy gondoljuk, hogy mi emberek, azon igazságok után sóvárgunk, amelyeket ezek a misztériumok tanítottak az embereknek az ókori világban

A Homérosz korabeli görögök, akik nagyjából 500 évvel Platón és Arisztotelész előtt életek, nem hittek a mennyországban. Amikor a túlvilágról beszéltek, akkor az árnyak kísérteties világára gondoltak egy sokkal rosszabb és szegényesebb helyre, mint amilyen ez. Homérosz Odisszeájában Achilles azt mondja, hogy jobb rabszolgának lenni ebben a világban, mint uralkodónak lenni a túlvilágon

Azon elképzelés, hogy az emberi lélek a spirituális világ modellje, azt jelenti, hogy ha megfogadjuk az ókori görög tanácsot miszerint „Ismerd meg önmagad”, akkor megismerhetjük azt a kozmoszt is, amely életet adott nekünk.

Az ókori népek számára a túlvilág létezésének és tulajdonságainak ismerete az egyik legnagyobb ajándéknak számított.

Goethének, Pascalnak és Fechnernek nem álltak rendelkezésükre azok a tudományos ismeretek, mint manapság nekünk, de a maga idejében mindegyik szellemóriás volt. Swedenborg (kép) minden szempontból zseninek számított.

Swedenborg életének hátralévő részét az általa felfedezett spirituális világok tanulmányozásának szentelte, amit ugyan olyan tudományos szigorral végzett, mint korábban a fizikai világ tanulmányozását. Amikor Swedenborg azt mondja, hogy egész világok vannak bennünk, akkor nem arról beszél, hogy képesek vagyunk nem létező helyeket elképzelni, hanem azt, hogy az univerzum inkább spirituális, mint fizikai hely.

Az egyetlen szabály, amelyre emlékeznünk kell ideátról az, hogy végül mindannyiunk ott köt ki.

A fizikain túli univerzumba csak olyan emberek léphetnek be, akik spirituálisan rá vannak hangolódva ahová tartoznak. Ehhez a legfontosabb tulajdonság nem a ragyogó intellektus, vagy bátorság, vagy ravaszság, hanem őszinteség kell hozzá. Platón is azt vallotta, hogy „hasonló csak hasonlót képes megismerni” A hasonló megérti a hasonlót.

Emanuel Swedenborg egyike a 18. század legkülönösebb személyiségeinek, akinek jelentőségét még ma is csak kevesen ismerik fel. Egyszerre volt tehetséges, elismert természettudós, és avatott látnok, aki behatolhatott a szellemi régiókba, hogy annak ismeretét elhozza abba a korba, amelyben a tudomány egyre inkább a racionális felé fordult. Megtanult héberül, eredeti nyelven olvasta a Bibliát, teológiai és egyéb vallási iratokat és szövegeket tanulmányozott. A nagy filozófus, Kant is elküldte egy barátját Stockholmba, aki alaposan utánajárt egy akkoriban sokat emlegetett esetnek, miszerint Swedenborg érintkezésbe lépett egy özvegyasszony nemrég elhunyt férjének szellemével, és ennek segítségével találták meg a házban elrejtett családi vagyont. Kant egy levelében arról számolt be, hogy Stockholmba küldött barátja a történet minden szavát bizonyítottnak látta. Egy másik levelében Kant arról ír, hogy Swedenborg előre látta az 1759. szeptemberi stockholmi tűzvészt.

Az univerzum alapja a szeretet, de ha bennünk, magunkban nincsen szeretet az univerzum zárva marad előttünk. Ahhoz, hogy megérthessük a világot hinnünk kell abban, hogy a világ érthető és hogy mi képesek vagyunk megérteni.

A tudományos felfedezések olyan területeken is, mint a távolbalátás, a telepátia és a szuperfizikai rendezési struktúra - mind közelebb tolja egymáshoz a természettudományt és a „nem látható valóságokat” – amelyről Szent Pál írt a korinthosziaknak.

Az emberi lények modern formájukban kb. 100 ezer éve vannak jelen a földön. Ezen idő nagy része alatt 3 kérdés bizonyult a leginkább fontosnak számukra, nevezetesen:

Sok természettudós úgy gondolja, hogy már mindent megtudtunk, amit meg lehet tudni az Univerzumról. Ezen tudósok között sok szó esik a „Nagy Egyesített Elméletről” , amely mindent megmagyaráz. Csakhogy nem adja meg a választ a fenti kérdések egyikére sem. Noha ezen kérdésekre majdnem mindegyikünk a kissé mélyebben és többet gondolkodók keresik a választ a Földön töltött időnk 99%-a során. Ma már azért elég széles körben tudjuk, hogy van egy olyan dimenzió, amely a földi világ felett van abban az értelemben, hogy magasabb rendű

A párhuzamos világokat határoló membránokat nem szabad egyenes felületként elképzelni, azok a húrok rezgéséből adódóan hullámzanak. Így jutunk el a Nagy Bummhoz: Világunk idejének kezdetén két párhuzamos univerzum membránjai összeértek, összeütköztek, és a hullámok nem egyszerre történő összeütközéséből felszabaduló energia robbanásban nyilvánult meg, ami a membránokból kiszakított anyagokból létrehozta a mi világunkat. Ez tehát az M-elmélet lényege, amelyben az M jelentése nem tisztázott: membrán, misztikum vagy mágia? A nagy kérdésre a válasz, hogy az Univerzumunk létét sikerült megmagyarázni két, már létező világgal. Csakhogy ezzel nem kerültünk közelebb ahhoz, hogyan jött létre az anyag, és mi késztette arra, hogy épp úgy jöjjön létre ahogy a mostani ismereteink szerint van... Újabb kérdések merültek fel, a 11. dimenzió pontos meghatározásáról és az időről, hogy utóbbi mikor keletkezett, honnantól lehet mérni?

„Az M-elmélet szerint tehát a mi Világegyetemünk nem az egyetlen univerzum Rendkívül sok univerzum létezik, amelyek a semmiből teremtődtek. A teremtésükhöz nincs szükség semmiféle természetfeletti lény vagy Isten közbeavatkozásához. Minden egyes univerzumnak számos lehetséges történelme és sok lehetséges állapota van. Ezek nem hasonlítanak az általunk megfigyelt Világegyetemre és alkalmatlan arra, hogy kialakuljon benne az élet bármilyen formája

Közülük csak néhány engedi meg a hozzánk hasonló teremtmények jelenlétét Ha meg akarjuk érteni a mi Univerzumunkat, akkor nem csak azt kell tudnunk, hogyan viselkedik, hanem azt is hogy miért éppen úgy?”

Figyelem: Itt fel kell hívnom a kedves olvasó figyelmét arra, hogy az elmondottak szerint az Ősrobbanás oka az M-elmélet szerint az összeért membránok robbanásából felszabaduló energia vagyis nem a semmiből keletkezett az Univerzumunk, hanem már meglévő két párhuzamos Univerzum összeütközéséből. A semmiből keletkezés „elve” itt is hamis.

Gödelt a világhírű matematikust és filozófust, a garantáltan keresztény embert 4 mély meggyőződés jellemezte:

1./ Az Univerzum ésszerűen szervezett és az emberi intellektus számára megérthető

3./ A tárgyi-fizikai világ mellett létezik a szellem, az elképzelések világa is

Ma még messze vagyunk attól, hogy a teológiai világképet tudományosan megalapozhassuk, de azt hiszem, hogy ma már lehetséges,

hogy pusztán az értelem alapján belássuk, hogy a teológiai világszemlélet az összes ismert ténnyel messzemenően összeegyeztethető. Földi itt létünk kétséges értelemmel rendelkezik, csak valamely másik egzisztencia céljául szolgáló eszköz lehet. Az az elképzelés, hogy a világban mindennek értelme van, analóg azzal az elvvel, amely szerint mindennek oka van és amelyen az egész tudomány alapul (Prof Dr Popper P.)

Prof Dr Hans Kessler (foto) teológus em. professzor hitvallása szerint a feltámadás hite nem jelent halhatatlanságot. Nem jelenti a holttest újraéledését A feltámadás egy új dimenzióba való belépést jelent Tehát nem az élet továbbfolytatásáról van szó . Nem a lélek halhatatlan, hanem Isten újrateremtéséből életre kelt ember Ez az új emberteremtés – vagyis a valódi feltámadás az örök életre – azonnal bekövetkezik a halál után.

Hans Kessler neves német teológus. 1938-ban született, és a frankfurti J.W.Goethe egyetemen volt nyugdíjba vonulásáig a dogmatikus teológia professzora

A modern gondolkodás elfordulása a vallástól akkor következett be, amikor a tudományos gondolkodás az alap kérdések magyarázatánál (világegyetem keletkezése, kozmikus rend, az élet és fajok eredete vagy a biológiai fejlődést vizsgálva) megél Isten feltételezése nélkül. Itt utalnék azonban korábbi dolgozataimra, amelyben világhírű, Nobel díjas tudósok ennek cáfolatát mondják el.

A tudomány megtanult Isten létének feltételezése nélkül gondolkozni és az emberek megtanultak Isten nélkül élni.

Jozeph Moingt felhívja a figyelmet, hogy szabadon választhatunk hit és hitetlenség között. A hitetlennek azonban el kell felejteni a vallás által ígért üdvösségi garanciákat a sugallt bizonyosságokat. A szellemi szabadság nem jelent Isten előtti alázatot vagy engedelmességet E. Jüngel szerint az ember minél szabadabb, annál közelebb kerül Istenhez Böll megjegyezte, hogy a mai emberek egyre jobban unják ha vallással vagy pszichológiával zaklatják őket.

A lélekről való tudásunk nem gyarapodik. A lélek helyére ezért becsempésszük a tudat fogalmát sőt sokszor a tudatot azonosítjuk a lélekkel Lélekkel akkor rendelkezik az ember, ha tudata van, felismeri önmaga létezését, és reflektál is önmagára vagyis a cselekedeteire, gondolataira, érzelmeire, ösztöneire, valamint más emberekhez, ideológiákhoz való viszonyára

A tudat tehát önmagunk felismerése és ítélet önmagunk felett. Az alapkérdés azonban mostanság megváltozik. A hangsúly áttevődik a tudat és a viselkedés összefüggéseire. Paradox módon csak a tudat segítségével szerezhetünk adatokat a tudatról

A tudat létezésének az elismerése a tudattól független élettani megfigyelésekből levont következtetések eredménye. De más esetekben éppen a viselkedés során szerzett tapasztalatok és élmények alakítják a tudatot.

Ebben a zűrzavaros rendszerben Descartes próbált rendet csinálni az alábbiak szerint:

Kijelenthetjük, hogy az ősi test-lélek probléma megoldása a modern tudományban nem létezik.

A modern idegtudomány azt állítja, hogy a tudatosságot, az elmét,a lelket, a szellemet vagyis a láthatatlan és megfoghatatlan részünket az agy hozza létre A tudományos világnézet sokszor gátolja, hogy valami nagyobban higgyünk A tudományt csak az érdekli, ami fizikailag is létezik.

Az agy úgyis felfogható, mint egy gép, ami létrehozza a tudat jelenségét. A tudósok azonban még nem jöttek rá arra, hogy az idegsejtek ezt hogyan csinálják A tudomány nem sok teret ad a léleknek, a szellemnek, a személyiség folytatólagos létezésének, ha az agy funkcionálisan megszűnik.

Földi életünkben csak azt látjuk, ami az agyunk filterén keresztül átszűrődik Az agy, különösen a bal agyfélteke logikai része, ahol az énkép is megszületik – akadályt képez a magasabb rendű tudás és tapasztalat előtt. Egyre többet kellene azonban megismernünk a magasabb rendű tudásról, miközben az agyunk működik.

Az agykutatás területén elért eredményeiért három tudós, az amerikai-brit John O'Keefe, illetve a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban. Az illetékes bizottság indoklása szerint a kutatók fedezték fel az agy helymeghatározó rendszerét, azt a "belső GPS-t", amelynek segítségével az ember képes tájékozódni a térben.

A továbbiakban képalkotó berendezésekkel végzett kutatások, valamint az idegsebészeti műtéteken átesett betegek vizsgálata bebizonyította, hogy az emberi agyban is léteznek "térsejtek" és "hálózati" sejtek.

A tudomány nem mond ellent annak, amit a halálközeli élmények (HKÉ) kapcsán sok millió ember valamennyi kontinensen már megtapasztalt. Ennek az állításnak utána nézhet a kedves Olvasó, hiszen óriási irodalma van. Ugyanakkor a tudományos világ jó néhány tagja, akik felesküdtek a materiális világnézetre ragaszkodnak ahhoz, hogy a tudomány és a spiritualitás nem létezhet egymás mellett. Itt érdemes megemlíteni az alábbi Einstein idézetet:

„ Az ember igazi értékét úgy lehet meghatározni, hogy megvizsgáljuk, mily mértékben tudta énjétől felszabadítani magát”

„Örök filozófiai kérdés, hogy megismerhető-e maga a megismerő szerkezet. Ezért az agykutatást az emberiség egyik legnagyobb intellektuális kihívásának is tekinthetjük. Én vallásos emberként nem is hiszem, hogy az agy, mint az anyag evolúciójának csúcsa képes volna kitermelni magából a nem anyagi jellegű tudatot, amely aztán irányítólag visszahat magára az anyagi agyra.

Úgy vélem, a tudati folyamatok többsége visszavezethető ugyan az idegsejtek bonyolult interakcióinak folyamataira, de vannak az én-öntudatnak olyan elmei, amelyek nem lehetnek anyagi eredetűek, hanem valahonnan máshonnan származnak. Ez azonban nem válhat a természettudományos kutatás tárgyává. A kérdéssel kutatóként én sem tudok foglalkozni, csak gondolkodó emberként töprengek ezen, a hitemre hagyatkozva.

Ha a majom agykérgét összehasonlítjuk az emberével, akkor azt látjuk: belső szerkezete ugyanaz. Csak az emberi agykéregben sokkal több információt feldolgozó egység van. Ez a mennyiségi különbség vezetett volna el emberi én-öntudatig? Ha ezt elhisszük, akkor azt is el kell hinnünk, hogy a számítógép megfelelő alkatrészeinek megsokszorozásával szintén kitermelhető valamiféle tudat, amely majd irányítólag visszahat a számítógép "agyára", és szabad akarata lesz. Ezt én természetesen nem hiszem.

A végtelen sokféleség és összetettség, amely mégis egy káprázatos logika szerinti szervezettséget mutat. az emberben olyan hangok szólalnak meg, hogy valakinek mindezt ki kellett gondolnia. Ez nem lehet spontán, véletleneken alapuló mutációk eredménye, legalábbis ennyi idő alatt biztosan nem juthatott el az anyag evolúciója az atomoktól az emberi agy komplexitásáig. Ez magyarázza talán, hogy a neurobiológusok, de számos más tudományág képviselői között sok a hívő ember. Biológusként nem vonom kétségbe a mutációkat, nem hiszem azonban, hogy ezek véletlenszerűek volnának. Azt hiszem, irányított evolúciónak kellene neveznünk azt a folyamatot, amely az első egysejtűektől az emberig vezetett.”

Nagy Egyesített Elmélet (NEE) vajon választ ad-e a feltett 3 nagy kérdésre?

A Nagy Egyesített elmélet különbözik attól, amelynek a felfedezésére a a materialista természettudomány számít. Az elméleti fizikának olyan területéről van szó, amely teljes mértékben leírja és megteremti a kapcsolatot az összes fizikai jelenség között, és megjósolja az összes kísérlet következményét,

A kifejezés elsősorban arra utal, hogy egyetlen modellben összefoglaljuk a fizika két legnagyobb alkotását, az

Számos Nagy Egyesített Elmélet-et (Grand Unified Theory (NEE)) javasoltak, hogy egyesítsék az elektromágnesességet az erős és a gyenge kölcsönhatásokkal. Nagy egyesítés azzal járna, hogy létezik egy elektronukleáris erő, ami várhatóan egy a 1016 GeV (egymilliárd elektronvolt feszültség) nagyságrenden lehet, sokkal nagyobb energiaszinten, mint amit el lehetne érni földi részecskegyorsítóval

1990 óta nagyon sok fizikus gondolja azt, hogy a 11-dimenziós M-elmélet, a Mindenség Elmélete. Azonban, nincs széleskörű egyetértés ezzel kapcsolatban

A theory of everything (ToE) or final theory, ultimate theory, or master theory is a hypothetical single, all-encompassing, coherent theoretical framework of physics that fully explains and links together all physical aspects of the universe.[1]

Steven Weinberg. Dreams of a Final Theory: The Scientist's Search for the Ultimate Laws of Nature. Knopf Doubleday Publishing Group

A következő táblázat leírja, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással a különböző kölcsönhatások és az azokat leíró elméletek:

elektrosztatika	magnetosztatika	gyenge kölcsönhatás	erős kölcsönhatás	gravitáció
elektromágnesség
kvantum-elektrodinamika			kvantum-színdinamika	általános relativitáselmélet
elektrogyenge kölcsönhatás
nagy egyesített elmélet (GUT)
minden dolgok elmélete (TOE)

Az elmélet megalkotásának fő nehézsége, hogy a gravitációnak nincs meg a kvantummechanikával összhangban levő általánosan elfogadott elmélete (kvantumgravitáció).

A SM azonban nem tud magyarázatot adni arra, hogy miért van tömege a részecskéknek, s ha van, akkor miért pont akkora

A négy alapvető kölcsönhatás keresett egységes elmélete lenne a ToE - Theory of Everything, "a mindenség elmélete". Talán 2050-re megszülethet - írja Steven Weinberg, aki 1979-ben az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás egységes elméletének egyik megalkotójaként kapott fizikai Nobel-díjat.

Ha sikerül is egy egységes elméletet megalkotni, esetleg nem tudunk majd belőle ellenőrizhető következtetéseket levonni. Lehet, hogy valaki már holnap közzéteszi az egységes elméletet, de lehet, hogy 2150-ig sem születik meg. Ha meglesz az elmélet, akkor sem fogunk tudni kísérletezni 10¹⁶ GeV energiánál, és nem tudunk bepillantani a többi dimenzióba

Egy sor új, nagyjából 1000 GeV tömegű részecske létezésével számol. Ha ezek valóban léteznek, akkor a CERN új gyorsítójában 2020-ig megtalálhatjuk őket. Lehet, hogy az Ősrobbanás után keletkeztek ilyen részecskék, és ma ezek hordozzák a Világegyetem "sötét anyagát"

Szaggatott vonallal látható az FCC (kb.100 km hosszú kör alakú részecskegyorsító) tervezett helye

A 10¹⁶ GeV energiatartomány távlatilag is elérhetetlennek tűnik, ekkora energia eléréséhez néhány fényév átmérőjű részecskegyorsítóra lenne szükség. Az ebben az energiatartományban zajló folyamatok viszont hatással lehetnek a kisebb energiák tartományában zajló történésekre.

Fogalmunk sincs, mi lehet 10¹⁶ GeV felett. A mi Ősrobbanásunk csak egyetlen epizód egy sokkal nagyobb Világegyetemben, amelyben örökösen kisebb és nagyobb ősrobbanások történnek? Ha így van, akkor a mi állandóink és törvényeink robbanásról robbanásra változnak? Ha ezekre választ kapunk, akkor sem lesz vége a fizikának

A szkeptikusok próbálják elhitetni, hogy a tudományos világ sebesen közeledik a Nagy Egyesített Elmélet (NEE) Grand Unification Theory (GUT) kidolgozásához , amelyben nem sok helye marad a lélek, a tudat, a szellem, a Teremtő számára.

Max Plank Nobel díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója szerint „Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek.”

Az elektromágnesség az az erő, amely az elektromosan töltött részecskék között hat. Magában foglalja az elektrosztatikai erőt, amely két nyugvó töltés között hat, valamint az elektromosság és a mágnesség összetett hatásait, melyek az egymáshoz képest mozgó töltött testek között hatnak.
Az elektromágnességet klasszikus esetben a Maxwell-egyenletek írják le, melyeket a 19. század második fele óta ismerünk. Az elektromágnesség kvantumos elméletét kvantum-elektrodinamika (angol rövidítése QED) néven ismerjük. A QED szerint az elektromosan töltött részecskék fotonokat cserélnek egymással, ez közvetíti az erőt.

Maxwell fejtegetéseinek és számításainak lényegesen részletesebb elemzéseit olvashatják a NASA idevágó web oldalán:

A gyenge mag-erő (nukleáris) felelős a radioaktív bomlásért. Az elemi részecskefizika Standard Mintája szerint, a gyenge kölcsönhatás a W- és Z-bozonok, ’’látszólagos részecskék’’ által közvetített. Továbbá a neutrínók is szerepet játszanak a gyenge kölcsönhatásban. Bebizonyosodott, hogy a gyenge erő lényegében ugyanaz, mint az elektromágnesesség nagyon magas energiaszinten. Így erre a két erőre azt mondják, hogy már ’’egyesítettek’’.

Az erős kölcsönhatás nukleonokat (a protonokat és a neutronokat) tartja össze az atommagban, enélkül például a hélium két protonja szétrepülne az elektromos taszítás miatt.

A fizika egyik célja, hogy minden kölcsönhatást egyetlen közös elmélettel írjon le, így lehetővé válna, hogy minden kölcsönhatást egyetlen alapkölcsönhatásra vezessünk vissza. Eleinte az elektrosztatika és az elektrodinamika is külön jelenségnek látszott, de rájöttek, hogy az áram töltött részecskék mozgása, és a Maxwell-elmélet egyesítette az elektromosságot és a mágnesességet, később pedig a részecskefizikai standard modell, a részecskék kvantummechanikai elmélete egyesítette a gyenge és az elektromágneses kölcsönhatást.

A végcél a négy alapvető erőt egybefoglaló „mindenség elméletének” kidolgozása.

Az elmélet megalkotásának fő nehézsége, hogy a gravitációnak nincs meg a kvantummechanikával összhangban levő általánosan elfogadott elmélete (kvantumgravitáció)

A kvantumgravitáció az elméleti fizika egy ága, amelynek fő célja a természetben fellelhető alapvető kölcsönhatások közül hármat leíró kvantummechanika és a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése

A „Nagy Egyesített Elmélet” nem adja meg a választ a 3 feltett kérdésre nevezetesen:

Noha a Földön töltött időnk 99%-ában erre keressük a választ. Vélhetően azért nem tudunk ezekre a kérdésekre választ adni, mert száműztük a természetből mindazt, ami nem mérhető, nem számszerű és objektív. Ezért aztán az érték, a minőség, a lélek, szellem, a lelkiismeret, a felelősség kiszorult a tudományos fogalmak köréből és szembesített tudatlanságunkkal (Hamvas B. Scientia Sacra 1988 Magvető).

Elhitették velünk, hogy a tudomány minden kérdésre választ ad és hogy mi magunk halandó állatok vagyunk és hogy az életünk egyedüli értelme az önigazolás, a túlságosan is röghöz kötött önmegvalósító célok keresése

Most pedig eljutottunk oda, hogy szembe kell néznünk hogy mégis van láthatatlan, mérhetetlen, megfoghatatlan valóság (Scruton R.: Hogyan legyünk antiszocialista, nem liberális konzervatívok Mozgó Világ 4:86-91 1988)

Megbukott és meghiúsult minden ígéret, amely azzal kecsegtette a világot hogy ha megszabadítja az embert a hittől, akkor végre szemtől szembe láthatjuk majd a „tiszta valóságot” és benne magunkat, mint a világ tiszta fejű urait A kopernikuszi fordulat kiűzte központi helyéről az embert, lerombolta a spirituális kozmoszt. Newton erőtana megerősítette azt a tételt, hogy minden dolog atomok tömege. Így hát az ember az anyagivá redukálódott világban úgy jelenhet meg, mint cél és jelentés nélküli atomok találkozásának materiális eredménye (Polányi M.: A modern észről 1990)

Napjainkban tudományos alaptételek semmisültek meg. A Heisenberg-féle bizonytalansági reláció a tudományos megismerés objektivitásra vonatkozó hitelét kérdőjelezte meg. Nincs tiszta megfigyelés és még az atomfizikában sem beszélhetünk a természetről anélkül, hogy önmagunkról ne nyilatkoznánk (Heisenberg W.: A részben az egész Kriterion, Bukarest 1989) .

A fizikai/kémiai/biológiai rendszerek viselkedését láthatatlan szervező az un. morfikus mezők befolyásolják. A híressé vált un. századik majom effektus döbbenetes bizonyítéka e jelenség valóságosságának (Kelemen G.: A 12. Nemzetközi Transzperszonális Konferencia Pszichoterápia 1. évf. 1:55-59)

Neumann János minimax tétele alapján kétségbe kell vonnunk a lineáris kauzalitás univerzalitását, amely bebizonyította, hogy egyes matematikai tételek igazolásához illetve matematikai feladtok megoldásához csak a véletlen segítségével juthatunk el. (Gleick J.: Chaos Viking press, Mew York 1987)

Kurt Gödel (foto) „nem-teljességi tétel”-ében a kanti antinómiák vehetők észre és azt kell megértenünk, hogy végső kérdéseket hitünk szerint magunk döntjük el. (Tarski A.: Bizonyítás és igazság Gondolat kiadó Budapest, 1990)

A fenti kérdésekre adott válaszok csak holisztikusan adhatók meg. A válaszhoz intuitív szellemi folyamat során juthatunk el. Amit Jung a szelf öntranszcendentáló munkának, a transzperszonális pszichológia pedig pszicho-spirituális- transzperszonális aktivitásként jelöl meg. A maslowi önmegvalósítás eszméje helyett egyre inkább az öntranszcendentálás kerül a célok középpontjába. Abraham Maslow (foto) humanisztikus elméletéből nőtt ki a transzperszonális érték- és motivációs rendszer Maslow a motivációs (szükséglet) hierarchia csúcsára helyezi az ember öntranszcendáló késztetéseit (Maslow A 1992.: Egy létpszichológia felé In: Függés-függetlenség (szerk.: Kucsár Zsuzsa) Tankönyvkiadó Budapest.)

A Halálközeli élmény beszámolók egy spirituális világ létezését ismertetik.

Excerpts from NDEr Dr. Eben Alexander’s new book “The Map of Heaven: A Neurosurgeon Explores the Mysteries of the Afterlife & The Truth About What Lies Beyond”…

Több ezer embernek volt már halálon túli élménye, de a természettudományok kutatói mindezidáig azon az állásponton voltak, hogy túlvilág nincsen. Dr. Eben Alexander idegsebész is ezen tudósok közé tartozott. Tisztában volt azzal, hogy a halálközeli élmény létező jelenség, de úgy gondolta, csupán a trauma által megviselt idegpályák terméke. Egy szép napon viszont az ő agyát is megtámadta egy ritka betegség. A homloklebenye, amely az érzelmekért és gondolatokért felelős – mindazon dolgokért, amelyek emberré tesznek minket –, teljesen leállt. Dr. Alexander hét napig kómában feküdt, majd amikor az orvosai már

feladták a reményt, egyszer csak kinyitotta a szemét, és visszatért az életbe. Gyógyulását orvosi csodának tartják, de az igazi csoda nem csupán erre korlátozódik. A kóma alatt dr. Alexander megjárta a túlvilágot, és találkozott egy angyalszerű lénnyel, aki bevezette a testentúli létezés legapróbb rejtelmeibe. Az orvos útja során az univerzum isteni forrásával is találkozott. Dr. Alexander története nem a fantázia műve. Betegsége előtt képtelen volt természettudományos nézeteit összeegyeztetni az istenhittel, a lélekbe és a túlvilágba vetett hitével. Ébredése óta azon orvosok közé tartozik, akik úgy gondolják, a teljes egészséget csak azáltal lehet elérni, ha tudatosul bennünk: Isten és a lélek létező dolgok, és a halál nem minden dolgok vége, csupán egy következő állomás kapuja. Ez a történet az egész világnézetünket felforgathatja. Sem a tudósok, sem a hívők nem intézhetik el egyetlen kézlegyintéssel. Mert aki elolvassa az erről szóló könyvet, annak meg fogja változtatni az életét.

A halál közeli élménynek (HKÉ) nagyon gazdag, óriási irodalma lehetővé teszi, hogy megértsük a földön túli utazást A magasabb rendű világokba való átkelés szükséges feltétele hogy az ember megszabaduljon az énje kötelékeitől

Thorwald Dethlefsen, Az „Út a teljesség felé” c. könyv szerzője rendszeresen végzett regressziós kísérleteket, amelyek során a médiumot hipnózisban korábbi életkoraiba vezette vissza. Az alany ilyenkor felidézi rég elfeledett élményeit, s az újra átélt életkornak megfelelően beszél és viselkedik. Egyik alkalommal a pszichológus-írónak merész ötlete támadt. Mi történne, ha a regressziót nem fejezné be röviddel a születés előtt? Hátha

kiderülne, hol kezdődik az emberi élet? Próbálkozása döbbenetes eredményhez vezetett: a páciens a regresszió során visszament előző életeibe. A több tanú jelenlétében lezajló kísérleten olyan ember válaszolt a feltett kérdésekre, aki más korban és más helyszínen élt. Thorwald Dethlefsennek ez a kötete több szenzációs beszélgetést tartalmaz, amelyekben kísérleti alanyai beszámolnak előző életeikről."

German pro astrologer, a popular occultist, psychologist, reincarnation-therapist and published author

Manapság a legtöbb tudós úgy tekint az emberi tudatra, mint ami digitális információkból áll. vagyis olyan adatokból, amelyek a számítógépben is vannak. Az agyunk úgy modellezi le a külső valóságot, hogy fogadja az érzékszerveinken át érkező információkat és ezek felhasználásával egy gazdag mintázatú digitális kárpitot képez. Azt mondják, hogy a tudat nem több, egy nagyon összetett számítógépes programnál. Ezen érvelés szerint egy közel 10 milliárdnyi neuron az agyunkban lehetővé teszi egy életnyi tudatosság és emlék létrejöttét

Ahhoz hogy megértsük, hogyan gátolja az agyunk a magasabb rendű világok megismerését ezért elméletben és átmenetileg el kell fogadnunk hogy nem maga az agy hozza létre a tudatot Az agy lecsökkenti a nála nagyobb fizikai tudatosságnak kapacitásait földi életünk idejére. Ez hasznos, hiszen az agyunk megszűri a környezetünkből áradó szenzoros információk káoszát. Ebből választja ki azokat az anyagokat, amelyekre konkrétan szükségünk van Mindezt úgy teszi ahogyan megszokott életünkben, amely túl sok információt tartalmaz igen sokat kiszűr. mert egyszerre befogadni úgy sem tudjuk.

Kijelenthetjük talán azt is, hogy ha túl sokat tudnánk a spirituális birodalmakról és tudatában lennénk nagyszerűségének és mélységének, akkor ez akadályozhatná a cselekvéseinket itt a földön. Itteni döntéseink kevesebbet érnének, ha emlékeznénk a ránk váró földön kívüli életre. A sok millió HKÉ-t átélőket a földi gondolatok nem gátolták az univerzum természetének és felépítésének a megismerhetőségében.

A materiális agyunkkal erre képtelenek lennénk A HKÉ-t átélők ismertetését azért nehéz megérteni, mert ezzel úgy vagyunk, mintha egy csimpánz lenne valamelyikünk, aki egy napra emberé válik, átélhette az emberi tudás minden csodáját, majd visszatér a csimpánz barátaihoz és megpróbálja elmagyarázni nekik, milyen volt több nyelven beszélni és érteni az integrál számításhoz valamint tisztában lenni az univerzum hatalmasságával

Southampton Egyetem kutatói, a valaha legnagyobb és legátfogóbb tanulmányt készítették a testen kívüli és halálközeli élményekről.(HKÉ). A vizsgálatuk négy éven át zajlott tizenöt különböző - amerikai, brit és osztrák - kórházban, több mint kétezer, szívinfarktuson átesett páciens részvételével. A kapott beszámolók összegzése után a kutatók arra jutottak, hogy létezhet tudatosság azután is, hogy az agy leállt - írja a Telegraph című brit lap.

Dr. Sam Parnia PhD (foto), a southamptoni kutatás vezetője emlékeztetett arra, hogy jelen tudásunk szerint az agy működése alig 20-30 másodperccel azután áll le, hogy a szívműködés megszűnik. Csakhogy a túlélők beszámolóiból épphogy az derül ki, hogy létezhet némi ,,tudatosság" a szívleállás és az újraélesztés között

A 2060 szívleállásos eset 330 túlélője közül 140-en állították, hogy tapasztaltak valamilyen ,,tudatosságot". A legtöbben nem tudták pontosan körülírni élményeiket, de szinte minden ötödik tapasztalt szokatlan nyugalmat, éles fényt, felgyorsult vagy épp lelassult időt, 13 százalékuk a testét hagyta el, és körülbelül ugyanennyien vallottak úgy, hogy felerősödtek az érzékeik a szívleállást követően

Dr Parnia szerint nem elképzelhetetlen, hogy ennél jóval többen tapasztalnak hasonló élményeket, csak ők a kezeléskor kapott gyógyszerek miatt nem emlékeznek ezekre. A szakember reméli, hogy a tanulmány, ami a Resuscitation (vagyis szó szerint fordításban ,,újraélesztés" című magazinban jelent meg) rábírja majd az orvosokat, hogy bátrabban vizsgálódjanak azzal kapcsolatban, mi is történik akkor, mikor meghalunk.
http://tudnodkell.info/ujabb-bizonyitekok-a-halal-utani-eletre/

Dr Moody professzor (foto) könyveiben hangsúlyozta, hogy ma sem értjük ezeket a jelenségeket, és hogy mindenkinek magának kell eldöntenie, mit jelentenek. A különböző irányzatok a parapszichológiától kezdve a fundamentális vallásosokig sokan magukénak érezték ezeket az élményeket, és tovább is gondolták őket. Azonban egy dolog biztosnak tűnik: ezek az élmények reálisak. Moody 90 millió olvasója, további 6-8 neves nemzetközi szaktekintély tanulmányai,

publikációi - különösen az USA-ban - azt eredményezték, hogy a kórházakban már nem küldik pszichológushoz az élményeseket. Családjuk is felfigyel a vallások felett álló, de azok leírásaihoz hasonló témákra. A „messziről visszajött" családtag pozitív életmódváltozása szinte bizonyító erejű, hogy ő olyan valamivel került kapcsolatba, ami még ismeretlen a társadalom számára.

Prof Dr Raymond A. Moody, Jr. (born June 30, 1944) is a philosopher, psychologist, physician and author. He is most famous as an author of books about life after death and near-death experiences (NDE), a term that he coined in 1975 in his best-selling book Life After Life

Dr Michael Newton, pszichoterápiából doktorált. Tagja az Amerikai Pszichológusok Szövetségének. Felsőoktatási intézményekben folytatott oktatói és pszichoterápiás tevékenységet.

Emanuel Swedenborg eredetileg Emanuel Swedberg (Stockholm, 1688. január 29 – London, 1772. március 29.) svéd tudós, filozófus, teológus, Swedenborg mögött már gazdag tudományos és feltalálói életpálya állt, amikor érdeklődése szellemi síkra terelődött. Tanulmányait az upsalai egyetemen végezte s négy éven át Angliában, Hollandiában, Francia- és Németországban élt. Az upsalai egyetemen a matematikai tanszéket felajánlották de nem fogadta el.

Tűnődtél már azon, hogy az életnek van-e terve számodra? Az Átmenet Rítusai szeminárium az emberi lélek fejlődésének 12 misztikus állomását írja le. Az Átmenet Rítusai egy holisztikus, spirituális modell, amely azon az elkerülhetetlen utazáson alapszik, amelyet minden ember élete során végigjár. Ez a modell leírja lelkünk fejlődésének tizenkét állomását. Bemutatja a spirituális csúcspontokat vagy a „transzformáció pontjait” az életben. Az Átmenet Rítusai tisztázza számunkra, mikor és miért tapasztalunk életkríziseket, és ami még fontosabb, alternatív megközelítéseket ad, hogy ezeket a dilemmákat átalakítsuk. Előadás hangzik el többek között

A valódi gondolatnak nincs köze az agyhoz A valódi gondolat prefizikális. Döntéseinkért a gondolkodás mögötti gondolkodás a felelős, ami nem a lineáris dedukció elvén működik hanem villámgyorsan hoz létre kapcsolatokat A hétköznapi gondolkodásunk reménytelenül lassú A rejtett gondolkodás azonban mindig ott van amikor szükségünk van rá. Hozzászokásunk miatt az agyunkkal hozzuk összefüggésbe a gondolatainkat. Elveszítettük azt a képességünket annak felismerésére, hogy sokkal többek vagyunk a fizikai agyunknál és a testünknél

Prof Dr Freund Tamás akadémikus agykutató így vélekedik: „Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, én-tudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ, és ami fontosabb, a többi lélek számára.”

„Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. A kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy, mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei… A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa.”

Vannak, akik nem tudnak eltekinteni attól, hogy a világ materiális alapokon nyugszik, mindennek alapja az anyagi létezés. Napjainkig nagyon kevés ember tudott ettől a feltételezéstől eltérően gondolkodni, mivel a közel múltban a tudományos világkép erre épül. Ha valaki ennek ellenkezőjét csak említette, akkor valamelyik "neves, nagy tekintélyű tudós", nagyon hamar kijelentette hogy ez áltudomány. Ez általában az a jelző, amellyel az intézményesített tudomány képviselői jelölnek valamit, amit nem értenek és/vagy a materiális paradigma keretei között képtelenség megmagyarázni.

A kvantumfizika megjelenése alapjaiban rengette meg azt a több száz év alatt kialakított elméleti modellt, amelyet objektív tudománynak neveznek Az emberi érzékelés a szubatomi szintre jutott el Ezekben a dimenziókban más törvények uralkodnak, mint az emberi érzékszervekkel megfigyelhető valóságtartományban. Be kell látnunk, hogy azok a törvényszerűségek, amelyek a kvantumvilágban uralkodnak, meghatározzák a mindennapi életet

Ez a tudomány nem ad kényelmes logikus válaszokat, mint tette azt a klasszikus newtoni fizika, amely egy kiszámítható, biztonságos világképpel szolgált. A kvantumvilág ezzel szemben a bizonytalanságon alapul, amely az emberi elmének a legnagyobb félelme. Ráadásul ezeknek a törvényszerűségeknek értelmezése a mai napig nem lezárt

A tudat kulcsfontosságú szerepet kapott a kvantumfizika értelmezésében a belső világ kérdése fontosabb lett, mint a külső, mivel a külső világ kérdéseire nem adható értelmes válasz a belső nélkül. A legfontosabb kérdés tehát a következő lett: Ki a figyelő és mi a tudat?

A Tudat alapú tudományt ("science based on consciousness") nem csupán egy adott tudományra lehet vonatkoztatni, hanem a teljes tudományos szemlélet alapjaiként szolgálhat. Ennek az új világképnek a lényege egyetlen mondatban összefoglalható: A létezés alapja a Tudat ez kapcsolja össze a kvantumfizikát a pszichológiával, a vallással, a misztikával Ez a nézőpont képes megteremteni a vallás, és a tudomány integrációját, megszüntetve a több évszázados elkülönülést.

Hartley, Hume mechanisztikus világképet épített, Wolff, aki orvos volt, az emberre is kiterjesztette ennek érvényét, és a tudatot úgy tekintette, mint az agyban zajló folyamatok vetületét. Ezt az antropológiai materializmust aztán a francia Lamettrie, Holbach fejlesztették tovább.

Hogyan gondolható el az a materialista tétel, hogy az élőlények fizikai rendszerek?

Daniel Stoljar (2001) megfogalmazásában “a fizikalizmus az a tétel, hogy minden létező fizikai. Természetesen a fizikalisták nem tagadják, hogy a világ tartalmazhat sok elemet, amelyek első pillantásra nem tűnnek fizikainak – például a biológiai, pszichológiai, erkölcsi vagy társadalmi természetű elemek. Mégis ragaszkodnak ahhoz a követelményhez, hogy végső soron ezek az elemek is teljesen fizikaiak.”

A kvantumelmélet alapjai megtanulhatók. Ez messze túlmutat a racionális elme felfogásának keretein. A Tudat alapú tudomány alap elveit kell megérteni és ezt követően felhasználható a mindennapi életünkben.

A világhírű matematikus Neumann János és a Nobel díjas fizikus Wigner Jenő (foto) . elsőként vetették fel azt a feltevést, amely a tudatot jelölte meg olyan hatóerőként, amely a kvantumvilágban létező lehetőségeket aktuális valósággá alakítja. Hogy milyen hihetetlenül fontosnak tartották ezt a kérdést jól szemlélteti az alábbi idézet, amelyet élete vége felé vetett papírra emlékirataiban Wigner Jenő: "Az utóbbi 20 évben érdeklődésem egyre fokozottabban arra irányult, hogy hogyan lehetne az elméleti fizikát kiterjeszteni a tudat működésének vizsgálatára."

„A fizikusok felismerték: lehetetlen az atomi jelenségekről kielégítő leírást adni anélkül, hogy a tudatra ne hivatkoznának".

Létezni kell egy mezőnek, amely összekapcsol mindent mindennel. Egyetlen ilyen közvetítő közeget ismertek: magát a tudatot. Úgy fogalmaztak, hogy végtelen lehetőségek várnak a kvantummezőben arra, hogy a tudat válasszon belőlük, és anyagi valóságként (tapasztaltként) jelenhessen meg. A materiális elv alapján azonban a Tudatot egyéninek az agy részének, eredményének tekintették.

Goswami,(foto) nemzetközi hírű fizikus professzor dolgozott tovább a két magyar zseni által felvetett irányvonalon. Az ő nevéhez fűződik az a modell, amely létrehozta a kvantumfizika paradoxonmentes értelmezését. "Mindössze" annyit változtatott Neumann és Wigner felismerésén, hogy azt a Tudatot tekinti a létezés alapjának, amely nem a dualitás szintjén létezik. Ez azonban nem az egyéni agyhoz kapcsolódó tudat, hanem a keleti filozófiákban megjelenő egységes, metafizikai, mindent magába foglaló Tudat.

Amit Goswami, Ph. D. is a retired professor from the theoretical physics department of the University of Oregon in Eugene, where he had served since 1968. He is a pioneer of the new paradigm of science called "science within consciousness".

Az agyműködésnek is kvantum-sajátosságokkal kell rendelkeznie. A kvantumelmélet megjelenése után nagyon sok tudós reménykedett abban, hogy segítségével végre talán fényt deríthetünk és magyarázatot adhatunk az emberi elme és tudat talányára is. A gondolkodási és a kvantumos folyamatok között azonosságot figyeltek meg. Ezzel megszületett az agyműködés úgynevezett kvantumhipotézise Az agy kvantumos leírása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Freund akadémikus szerint az agy kialakulása nem lehet spontán, véletleneken alapuló mutációk eredménye, legalábbis ennyi idő alatt biztosan nem juthatott el az anyag evolúciója az atomoktól az emberi agy komplexitásáig. Ez magyarázza talán, hogy a neurobiológusok - de számos más tudományág képviselői - között sok a hívő ember. Biológusként nem vonom kétségbe a mutációkat, nem hiszem azonban, hogy ezek véletlenszerűek volnának. Azt hiszem, irányított evolúciónak kellene neveznünk azt a folyamatot, amely az első egysejtűektől az emberig vezetett. Freund: „ha természettudományos alapon gondolkodik az ember, a hit soha nem válhat bizonyítékká”, valamint a „hit által nem lehet megismerni valamit”,

Feltehetjük a kérdést, hogy vajon valóban szükségünk van-e a kvantummechanikára az agy működésének magyarázatánál?

Ma már tudjuk, hogy a több napig teljes sötétséghez szoktatott egyén képes a zöld színű fény egy fotonját is tudatosan érzékelni, ami azt jelenti, hogy az érzékelési küszöb elérte az egykvantumos szintet. Ha pedig az érzékszerveink képesek erre, akkor joggal feltételezhetjük, hogy az ennél is finomabb gondolati impulzusok érzékelése kvantumos szinten zajlik. Az ilyen eredmények valójában csak tovább erősítették azon fizikusok hitét, akik már korábban azzal a feltételezéssel éltek, hogy a tudatosság valójában kvantumos jelenség

A gondolkodó, tudatos agy jelensége sem a klasszikus, sem a kvantumfizikához nem sorolható. A tudatosság megértéséhez az információfizikának a ma létező elméletek keretein túlra kell tekintenie. Stern véleménye szerint a keresett új irányvonal a topológiában rejlik.

A Stern–Gerlach-kísérlet a kvantummechanika fontos részét képezi. A Stern–Gerlach kísérletet Otto Stern és Walther Gerlach fizikusokról nevezték el, akik 1922–ben a részecskék eltérítésével kapcsolatos kísérletüket végezték, s amelyet azóta a kvantummechanika alapvető elvének illusztrálására is alkalmazzák. A kísérlet azt demonstrálja, hogy az elektronok és az atomok lényegében kvantum tulajdonsággal bírnak és a mérés hogyan befolyásolja a mért rendszert a kvantummechanikában.

Ha az ezüstatomoknak nem lenne mágneses momentumuk (és ennek megfelelően spinjük), akkor egy kupacba kellett volna beérkezniük, de ha van, a klasszikus értelmezésben akkor is szétkent, folytonos eloszlás mentén, és nem két elkülönülő pontban. A megfigyelés szerint az ezüstatomok két elkülönülő pontban észlelhetők. Az ezüst atom impulzusmomentuma kvantált. Két tudós megismételte a kísérletet hidrogén atomokkal és ezzel megcáfolta, hogy a kísérlet csak ezüst atomokra érvényes. (1926-ban a Schrödinger-egyenle t hibásan jósolta meg a hidrogén mágneses impulzusát 0-nak alapállapotban)

Gerlach, W.; Stern, O. (1922). "Das magnetische Moment des Silberatoms". Zeitschrift für Physik 9: 353–355

Ma már tudjuk, hogy az információnak és az energiának különböző formái léteznek: klasszikus és kvantumos, fizikai és biológiai. Emellett még létezik úgynevezett topológiai energia és információ is,

A topológiai tulajdonságok „tachion” jellegűek, vagyis terjedésük azonnali. A topológia nyelvezete nemcsak a fizikában, de az agykutatásban is teljesen újszerű. Einstein óta a legtöbb fizikus meg van győződve arról, hogy a fizikai erők törvényszerűségei tisztán geometriai sajátosságokból – ha kell akár a magasabb dimenziójú terek geometriájából – levezethetők. Mivel a geometria tudománya megelőzte a topológiát, így történelmi és oktatási okoknál fogva a világról, és vele együtt az agyról vallott nézeteink és elképzeléseink legfőképpen geometriaiak

Az agy biofizikai és neurológiai aktivitásának tanulmányozása nem ad kielégítő választ a tudatosság mechanizmusára. Azok, akik ezt a kérdést a neuronaktivitások mechanisztikus látásmódján, vagy az agyi elektromosságon, vagy a neurokémián, illetve a kvantummechanikán keresztül akarják megválaszolni gyakorta hasonlóan terméketlen talajra tévednek, mint azok, akik ugyanezt a problémát csakis a filozófia, a spiritualitás vagy a teológia nézeteivel próbálják megoldani.

Az egyik legfontosabb észrevétel ezen a fronton: a gondolat, annak ellenére, hogy tapasztalata kapcsolatban áll az agyban zajló anyagi folyamatokkal, mégis megfoghatatlan, anyagtalan.

Ennek ellenére az elvont gondolatok erőteljes fizikai hatást gyakorolnak az agyra. A szavak és a gondolatok mérhető változást idézhetnek elő az agyban, mely felerősített formában akár tudatállapot-váltást is előidézhetnek – gondoljunk csak a meditációkban használt mantrákra.

A gondolat fogalmát mostanáig még senkinek sem sikerült izoláltan megfigyelnie.

Egyszerre van mindenütt és sehol. A gondolat olyan az agy számára, mint a neutrínó a Világegyetem számára. Az agy felépítése rendkívül egyedülálló a benne megfigyelhető plaszticitás miatt, melynek révén az egyes területek funkcióját szükség esetén könnyedén átveheti egy másik terület. Ezt hallva a legtöbben azonnal a kvantumos nem-helyhezkötöttség jelenségére asszociálnak, ám az igazat megvallva emögött egy sokkal alapvetőbb képzet,

mégpedig a topológiai töltések fogalma húzódik.Ennek megértéséhez azonban pontosan meg kell értsük a a topológiai és a Noether-töltések közötti különbséget.

A topológiai töltés valójában egy csomó, amely nem helyhez kötött, hisz az erővonal torzulásaként az egész vonalat jellemzi. Ezzel ellentétben a geometriai Noether-töltés helyhez kötött és a határozatlansági reláció keretein belül könnyedén lokalizálható a téridő egy pontjában. Míg tehát egy elektron helyzete könnyedén behatárolható az agyban, addig ugyanezt a gondolatról már nem mondhatjuk el.

Amikor létrejön egy gondolat, valójában egy topológiai csomó keletkezik, ami definíció szerint tehát egy térben kiterjedt objektum. A matematikai törvényeknek engedelmeskedő természetről tehát elmondható, hogy elsődlegesen geometriai jellegűek, addig az értelem szempontjából a mögöttes matematikai elmélet lényegét tekintve topológiai. Jelenlegi ismereteink szerint a topológiai áramok (gondolatok) objektív valóságtól való izoláltsága miatt a hagyományos fizikai berendezésekkel történő kimutatásuk nem lehetséges. Amit ma megtehetünk az a hermitikus Noether-áramok megmérése, mely az agy elektromos és neurokémiai aktivitásának vizsgálatát takarja (fMRI, PET stb).

Amalie „Emmy“ Noether ( Bajorország, 1882. március 23. – Bryn Mawr, Pennsylvania, USA, 1935. április 14.) német fizikus-matematikus volt. Zsidó származása miatt. Pennsylvania államban a Bryn Mawri Női Főiskola vendégprofesszoraként dolgozott. Emellett egyetemi előadásokat tartott a Princeton Egyetemen.

Noether-tétel matematikai tétel, amely alapvető jelentőségű a modern fizikában. Kimondja, hogy ha egy (fizikai) rendszerben valamilyen folytonos („differenciálható”, azaz ha kis változtatáshoz csak kis változás tartozik a rendszer viselkedésében) szimmetria érvényesül, akkor ahhoz megmaradási törvény, illetve megmaradó mennyiség (az ún. „Noether-töltés”) tartozik.

A szimmetriaelvek a kémiában vagy a szilárdtest fizikában is fontos szerepet játszanak, de talán a részecskefizikában a legalapvetőbbek. Előbbiekben az anyagok fontos tulajdonságaira következtethetünk a különböző atomi, molekula- és kristályrács-szimmetriákból, a részecskefizikában viszont gyakorlatilag minden a szimmetriákból (vagy éppen azok sérüléséből) származik: a megmaradási törvények, a kölcsönhatások, sőt a részecskék tömege is.

A Tudat kérdésének "megvilágításához" csak egyetlen dolog szükséges: ne az elméd szűrőjén keresztül érzékeld a világot. Ez azonban nem könnyű, mert az egyéni és a társadalmi elmeprogram mindenkiben hihetetlenül erős, és az új ismeretek befogadásának legnagyobb akadálya ebben rejlik.

A létezés alapja a Tudat, nem pedig az anyag és nem is az energia. A tudat hozza létre az anyagi világot Egyetlen dolog szükséges: Vágy az ébredésre, és a látható világon túli Valóság megismerésére

Annie Besant a „Lélek létezésének bizonyítékai” (Chicago, USA, 1911.) írásában az alábbiakat mondja:

„Érvelésem ezen első lépéseiben nem bizonyítom a lelket, hanem csak azt, hogy a tudat létezhet a fizikai szervektől különállva; mert ezt kell először bizonyítani, mielőtt egy materialista hallgatna az emberre egyáltalán.

Nincs értelme a lélekről beszélni, míg bárki azon a véleményen van, hogy a gondolat csak az agy terméke, hogy Carl Vogt kifejezését használjam, mint epe a máj terméke. Amíg valaki ezen a nézeten van, a gondolkodásából tényekkel kell kizárni ezt, mielőtt a lélekről elkezdhetnénk beszélni. Mivel mindenki megegyezik abban, hogy a lélek összefügg a tudattal, ha ki tudjuk mutatni, hogy tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, megtettük az első lépést a materializmusból kifelé, és azután szabadon haladhatunk tovább a tudat természetének feltárásában

Nincs magyarázat arra vonatkozólag sem, egyáltalán miképpen válhatna a tudatlan anyag önmagáról tudatos, gondolkodó lénnyé. Az uralkodó tudományos szemlélet szerint minden, ami a fejünkben történik (beleértve a tudatot is), végső soron csupán valahogy az idegsejtek működési folyamataiból áll össze.

Napjainkban szaporodik azoknak az agykutatóknak a száma, akik a tudat jelensége és eredete

mögött valami, az agytól független dolgot sejtenek. Például

Dr. Wilder Penfield (foto) kanadai sebész, akit pszichológiai és orvostudományi Nobel-díjjal jutalmaztak, négy évtizednyi agykutatás után arra a végső következtetésre jutott, hogy a neurológiai magyarázat nem elegendő. „Kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy létünket két alapelemből kiindulva kell megmagyarázni. …Az agy egy számítógép, és olyan valami programozza, ami rajta kívül van.

A kétkedők joggal feltehetik a kérdést, hogy vajon létezik-e bármiféle tapasztalati bizonyíték, ami a tudat „természetfelettiségét” támasztja alá. Azt kell mondanunk, hogy léteznek olyan jelenségek, amelyek a testtől függetlenné váló tudat létezését valószínűsítik. Például a halálközeli élmények (HKÉ) léte mindig is sok fejtörést okozott a tudomány művelőinek. Ugyanis ez a „csoda” nem fér bele a jelenségek hagyományos kategóriáiba – túlmutat a mindennapok átlagos történésein és törvényszerűségein. Azok számára pedig, akik csak a puszta anyag létezését ismerik el, teljességgel megmagyarázhatatlan.

A HKÉ-ek minden esetben tartalmaznak standard elemeket. Ezek közül az egyik a testenkívüliség átélése. Vagyis az illető egy külső pontból pillantja meg azt a testet, amit addig saját magának vélt, majd egy idő után visszatér a testébe.

Az egyik esetben például a műtőasztalon fekvő páciens a klinikai halál állapotába került. Beszámolója szerint újjáélesztését a testén kívülről, a mennyezetnél lebegve nézte végig. A műtét után az orvosok kérdésére meg tudta mondani, hányas szám van írva a műtőlámpa tetejére, ami csak a mennyezet felől volt látható!

Sebom így összegzi kutatásának eredményeit: „A testen kívüliség feltételezése tűnik a rendelkezésre álló adatok legjobb magyarázatának... Vajon a fizikai agytól elvált tudat hordozhatja a lélek lényegét, mely a vallási alapelvek szerint a fizikai test halála után tovább hordozza a létezést

2./ megrögzött hitetlenek, akik úgy gondolják, hogy a tudatot az agy hozza létre és nem fogadják el a testen kívüli lélek gondolatát,

3./ azok, akik hallottak a HKÉ-ről akár úgy, hogy olvastak róla, vagy barátjuk, rokonuk átélt ilyesmit Ők azok, akiknek segíthet pldául Dr Alexander agykutató, idegsebész története.

A tudós Dr Eben Alexander (foto) idegsebész és agykutató E. coli vírus fertőzte meg az agyát, aminek hatására a cortex (agykéreg) elpusztult. Betegségének jellemzői, cáfolják, hogy agyi tevékenység lett volna az oka az átélt transzcendens élményeknek

“A modern fizika szerint a világegyetem egy egység. Bár a világban, amelyben élünk, látszólag a tárgyak, az élőlények, az események elkülönültek, de a fizika szerint a felszín alatt minden tárgy, az univerzum minden eseménye összeköttetésben áll. Valójában nincs elkülönülés. Ez előtt a tapasztalásom előtt, számomra mindez csak absztrakció volt, ma már azonban valóság. És az univerzumot nem csak az egység tartja össze, hanem most már tudom, hogy a szeretet is összeköti.”.

Heisenberg és a kvantum mechanika többi úttörői szerint a szubatomikus jelenségek vizsgálata során lehetetlen teljesen különválasztani a megfigyelőt, mármint a kísérletet végző tudóst a megfigyelés tárgyától.

A mai napig is különálló tárgyakként tekintünk az univerzumra A szubatomikus szinten azonban kiderült, hogy ez a különállás csupán illúzió. A materiális univerzumunkban minden kapcsolatban van minden mással. Az univerzumban egyébként nincsenek tárgyak csak energia kapcsolatok.

Tudatosság nélkül lehetetlen volna az univerzum felépítését kutatni. A tudatosság nem csupán a fizikai folyamatok mellékterméke. Az univerzum részecskéiről azt tudjuk (atom, proton, neutron, elektron) hogy mindegyik kapcsolatban áll az összes többivel.

A tudatos élmény létezését három kérdésben lehet összefoglalni, nevezetesen:

A tudósok egy része szerint ezekre a kérdésekre a válasz a „tudomány” határain kívül esik.

Kizárólag a materiális világra vonatkozó megközelítés miatt elveszítettük kapcsolatunkat a létezésünk központjában lévő misztériummal - a tudatosságunkkal. Bele szerettünk a modern tudomány és technológia hatalmába. A mai technológia sötét oldala a következő:

Talán ennél is rosszabb, hogy a technológia exponenciális fejlődése megfosztott attól, hogy az életünk hogyan illeszkedik az örökkévalóságba. A tudat kiterjesztett jelenségei (parapszichológia: telepátia, gondolatátvitel, távolbalátás, pszichokinézis stb.) a mai elfogadott eszközökkel nem mérhetők tehát kialakult azon vélemény, hogy ezek nem is léteznek.

A nem fizikai jelenségek elismerése, és hogy a tudat hogyan gyakorol közvetlen hatást a fizikai, anyagi világra, egy fontos lépés lenne a tudományos fejlődés, és az egész emberiség szempontjából. Ma a tudományon belül a hiányzó láncszem a tudat, és az, hogy az érzelmeink, érzéseink és rezgési frekvenciáink hogyan játszanak óriási szerepet és vannak hatással arra, amit az emberek megtapasztalnak ezen a világon.

Van egy nagyon erős vágy arra, hogy a tudat spirituális jellegét elutasítsák, noha a bizonyítékokat meg sem nézik. Ezt nevezzük kognitív disszonanciának, és sokszor ez a leggyakoribb reakció az új igazságokra.

Távolba látás/távérzékelés [remote viewing] egy olyan folyamat, amely során egy személy képes információkat gyűjteni tőle akár nagy távolságban lévő helyszínekről, eseményekről, személyekről stb, és az információgyűjtés során nem alkalmaz semmiféle tárgyi segédeszközt

A remote viewing folyamatát a CIA megbízásából a kaliforniai Stanford Kutató Intézetben alakították ki egy 1973-ban kezdődő kísérletsorozattal.

Kezdetben a kísérletek lényege az volt, hogy paranormális képességekkel rendelkező emberek számára földrajzi koordinátákat adtak meg. A kísérleti alanyok feladata az volt, hogy adjanak leírást az ily módon megjelölt tájakról. A földrajzi koordináták a Föld különböző pontjainak jellemző tájrészleteit jelölték, de voltak közöttük olyan koordináták, amelyek a naprendszerünk más égitesteire vonatkoztak. A kísérleti személyek leírásait összevetették az adott tájról készült fényképfelvételekkel, ill. műholdképekkel.

Ez egy eljárás, amelynek segítségével az ember képes megtalálni problémái forrását a múltban, és ha már megtalálta, akkor képes megváltoztatni annak hatását a jelen életre.

Dianetikát, amelyet a "Mentális egészség modern tudományának" nevezett 1951-ben adták ki Dianetika: Az eredeti tézis címmel, és később újra kiadták, Az élet dinamikái címen.)

A távérzékelésnek a lényege A lehető legteljesebb módon leszűkíteni és kizárni a hétköznapi élet zajait, zörejeit, zavarait; a kísérletben részt vevő személy figyelmét elterelni az öt fizikai érzékszervről, és tudatosságát elmozdítani szubtéri észlelésének irányába. Ez az állapot abban a pillanatban elérhetővé válik, amikor az alany tudatossága nem szegeződik az élet fizika oldalához.

A megfelelő állapot előidézéséhez különféle meditációs technikák használata javasolt. Ilyen pl. a transzcendentális meditáció. Más módszerek is alkalmazhatók, mindenekelőtt a hemi sync technika.

Stanford Egyetemen a CIA és az NSA által végzett távolbalátási kísérletekről és azok eredményeiről senkinek sem volt tudomása. Arról különösen nem, hogy mire használták azokat. A távolbalátás bizonyos személyek azon képessége, hogy távoli helyekről és jellemzőiről adjanak leírást akár több ezer kilométeres távolságra a saját fizikai helyüktől.

A Globális Tudatosság kísérletet a Szellemi Tudományok Intézete kezdeményzte a Princeton Egyetemmel együtt A kísérlet célja az volt, hogy megvizsgálja az összefüggéseket, amelyek tükrözik a tudatosság jelenlétét és aktivitását a világon. Az eredmények azt mutatják, hogy amikor több millió ember osztja meg szándékait és érzelmeit, az adatok jelentős eltéréseket mutattak az elvárttól. Mindez azt jelenti, hogy amikor az emberi tudat következetessé és összehangolttá válik, a véletlenszerű rendszerek viselkedése megváltozhat.

Az érzelmek és az érzések a legfontosabbak a változás létrehozásában, ha több ember érkezik a szeretet, a megértés és a béke helyéről, ami magunkban található, akkor ez a másfajta valóság lassan, de kétségtelenül elkezd megnyilvánulni ezen a bolygón, ami jelenleg is történik.

A tudat ezen képessége képes közvetlen hatást gyakorolni a fizikai, anyagi világra. Ez a tudat hatása az anyagra. A Pszichokinézis sokkal többet jelent, mint tárgyak mozgatását az elmével, amit többnyire telekinézisnek neveznek. Ugyanúgy foglalkozik a tudatosság gondolatával, és a fizikai világgal való összefüggésével,

2004-ben az Egyesült Államok légierejének "Teleportációs Fizikai Tanulmányok" című kutatási projektje, amelynek szerzője Eric Davis volt azt mutatja, hogy a Pszichokinézisnek és egyéb parapszichológiai jelenségeknek szigorú kutatása és dokumentációja volt több éven keresztül, és számos kutató részvételével.

Az USA kormánya által támogatott program, mely vizsgálta az ESP-t (érzékszerveken túli észlelés), és potenciális használatát a hírszerző közösségen belül. A végleges jelentést 1995-ben adták ki, és a CIA arra a következtetésre jutott, hogy a statisztikailag jelentős hatását laboratóriumban már bizonyították. Ezt a műveletet CSILLAGKAPUNAK nevezték, és a legtöbb kutatás és eredmény titkosítva lett. A védelmi minisztérium elnyomta a 24 évnyi vizsgálat nagy mennyiségű adatait.

Princeton Mérnöki Rendellenességek kutatócsoportot, több ellenőrzött kísérletet végzett tudományos feltételek mellett, amelyek során az emberi elme hatását mérték számos eszköz segítségével.

A fenti észrevételek és a sok ezer HKÉ-ket átélt emberek beszámolóival szemben azt állítják, hogy a tudatosság nem csak másodlagos fontosságú jelenség, hanem egyenesen nem is létezik A tudatosság neurobiológiájának és az elme filozófiájának sok vezető alakja viszont nem ért ezzel egyet. Így Prof. Dr David Chalmers (foto) sem, aki 1996-os könyvében a The Concious Mindban mindezt megfogalmazta A könyve a tudatos élmény létezéséről szól.

A tudatunk alapvető része a létezésünknek. Nincsen semmi, amit közvetlenebbül ismernénk... de mégis ez a legrejtélyesebb jelenség az univerzumban

Jelenleg senki sem tudja a választ ezekre a kérdésekre. Úgy vélem, hogy a tudatosság tudományokba való integrálásához radikális ötletekre van szükségünk. Vannak, azonban olyanok, akik a tudatosság tudományát lehetetlenségnek tartják

Pszichológusok a viselkedést vizsgálták objektíven, a neurológusok az agyat vizsgálták objektíven, és senki sem említette a tudatosságot. Neurológusok, mint Francis Crick, és fizikusok, mint Roger Penrose, azt mondták, itt az ideje, hogy a tudomány célba vegye a tudatosságot

Tudatosság jellemzői * Schrödinger, Heisenberg tudat és a kvantummechanika kapcsolata * Prof Dr Strauss azt állította, hogy Isten létezésének tudományos bizonyítékára a világegyetem keletkezésének tanulmányozása során találtak rá * Prof Dr PAUL DAVIES

Nobel-díjjal vetekedő Templeton-díjjal jutalmazták „a tudomány és a vallás közötti híd építéséért”, elsősorban az ISTEN GONDOLATAI című könyvéért. * Miért létezünk, mi és a Világegyetem?. Stephen Hawking korunk legnagyobb elméje ezen kérdések megválaszolásán is dolgozik * A telepátia és pszichokinézis képességek nem ellenkeznek a kvantumfizika lehetőségeivel állítja a fizikai Nobel-díjas Brian D. Josephson * Dr László Ervin professzor szerint a parapszichológiai jelenségek bizonyítva vannak * Telepátia * Távérzékelés * A Hemi-Sync® segít biztonságosan megváltoztatni az agyhullámokat * Mentális mező * A lélek, és tulajdonságai, lelki működés * Zsidóság hite a lélekvándorlásban * Emberi értékek * Prof Dr Stanislav Grof a tudat kutatásról * Prof Dr William H. Calvin a gondolatról * A gondolat, az érzelem túléli a test halálát * A gondolatok elektromágneses hullámok * Kísérletek a gondolat hullám tartományának megállapítására * A gondolat hatalma: 1./ Washingtoni kísérlet 2./ Kísérlet a vízzel * Gondolatátvitel * Következtetések * Felhasznált irodalom