Tudományos megállapítások és hipotézisek az anyagon túli világról
3. rész

A több évezredes hitetlenség dacára mindmáig nem szűnt meg a természetes kötődés az élet örökkévalóságához. Úgy tűnik, a lélek halhatatlansága velünk született, tudás által adott alaptény. A Nobel-díjas John Carew Eccles és más tudósok, mint Bruce Greyson, Pim van Lommel, Peter Fenwick és Sam Parnia kutatásai bebizonyítják az emberi lélekkel, elmével és tudattal kapcsolatos materialista elméletek alaptalanságát.

Az emberről és a világról alkotott ateista elképzelést nem támasztják alá tudományos kutatások eredményei. Ez csak egy ideológia, vakhiten alapszik, Napjaink ateizmusa a 18. században megfogalmazott, elavult nézeteken alapszik, melyek azt állítják, hogy az emberi lélek, a szellemi élet és a szabad akarat az agysejtek működésének szüleménye Ez a materialista ideológia nem tudományos kutatásokból és tényekből fakad, hanem abból a vakhitből, hogy csak az anyagi valóság létezik. Az effajta hit ellene szegül az emberi megismerés logikájának, hiszen olyan messzire megy el, hogy tagadja a tudományos kutatás eredményeit, melyek egyértelműen egy intelligens terv és szándék létezésére mutatnak rá az egész világegyetemben s a minket körülvevő valóság legkisebb részleteiben is. A materialisták a tudományt az ideológiájuk eszközének tartják, melynek az a feladata, hogy alátámassza az ő ateista hipotéziseiket.

John Carew Eccles (1903—1997), fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas (1963) ausztrál neurofiziológus, az emberi agy egyik legnagyobb kutatója ezt írja: „El kell ismernünk, hogy lélekkel rendelkező, szellemi világban élő szellemi lények vagyunk, ugyanakkor anyagi testtel és aggyal rendelkező, anyagi világban élő anyagi lények is vagyunk” (Evolution of the Brain, 241. o.).
„Mivel a materialista koncepció nem képes megmagyarázni azt a valóságot, hogy minden egyes ember megismételhetetlen, kénytelen vagyok elismerni, hogy a megismételhetetlen, szellemi, személyes »én«, vagyis a lélek, természetfölötti módon lett megteremtve. Ha ezt teológiai fogalmak segítségével magyarázzuk, akkor minden egyes lélek Isten új teremtménye egy emberi magzatba oltva” (J. C. Eccles)
John Eccles arra a következtetésre jutott, hogy az anyag nem képes pszichikai jelenségeket előállítani, mivel nincs olyan, hogy a fizikai energiából pszichikai energia lesz. Egyedül a lelki erők képesek pszichikai jelenségeket előállítani. Tudományos szempontból nézve egyértelműen el kell vetnünk a materialisták állítását, hogy az emberi tudat az anyag terméke.
https://szeressetekegymast.org/kerdesek/2018/2018-26/tudosok-az-emberi-lelekrol-elmerol-es-tudatrol/

A lélek, a szellem, a tudat, vizsgálataink alapján elektromágneses természetűnek tűnik. Lehet, hogy a lélek elektromos természetű? Ez megmagyarázná a lélek légies természetét. Az elektromágneses tér is illékony, mint a lélek. Látszólag testetlen mindkettő. A lélek pedig nem más, mint az élettevékenység irányítója, s ha testetlen, elillanhat, a halál után is fönnmaradhat. És ami az élettevékenység irányítása számára fontos: az elektromos erő rendkívül hatékony.
Ha a lélek lelki jellemzőiből akarunk fizikai megismerésre jutni, akkor olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkező tényezőt kell keresnünk, amely a lélekhez hasonlóan könnyed, szabad, öntörvényű, messze ható, röpülésre hajlamos. De létezik-e ilyen fizikai tényező? Igen, és ez az elektromágneses tér.
Ha szervezetünk egységes, és központi szervezőerejét léleknek hívjuk, akkor fontos észrevenni, hogy az egységes szerveződésnek át kell tekintenie, és össze kell hangolnia szervezetünk összes sejtjének folyamatait. Ilyen áttekintőképességgel és irányítóképességgel az elektromágneses tér rendelkezik. A sejtekben zajló folyamatokat a legújabb kutatások szerint az elektromágneses tér irányítja.
Valami, ami a legfontosabb, maga az élet, elillant: eltűnt vagy eltávozott a testből. A kérdés éppen ez: eltűnt, végleg, vagy csak eltávozott? Azzal, hogy az élet elillant, nyilvánvalóvá vált, hogy az élet lényege nem a testiségben rejlik. Valamiféle testetlen valóság irányítja a testet, valamiféle testetlen valóság az, ami él. Azt gondolhatjuk, a mai materializmus nézeteinek ismeretében, hogy a lélek végleges eltűnését a materializmus, a lélek eltávozásának lehetőségét pedig egyéb felfogások vallják.

Biomágnesség
A biomágnességet élő szervezetben zajló biokémiai folyamatok hozzák létre, ez az egyik legfontosabb életjelenség. A növelhetőségében jelentős része van az emberi tudatnak és a genetikai adottságoknak. Megfigyelték, hogy amikor egy sejttenyészetben valamilyen módon elpusztítanak egyszerre sok sejtet, akkor azok biofoton-leadása hirtelen impulzusszerűen megnő, mintegy ezerszeresére, majd rögtön és véglegesen leáll a folyamat. Ebből arra következtethetünk, hogy az élet elvétele jár a legnagyobb energia kibocsátással, átadással. Az élet keletkezéséhez hasonlóan nagy energiamennyiséget szükséges fókuszálni, összegyűjteni, hogy a vákuumból kiléphessenek az anyagi testet alkotó szubmolekuláris részecskék.
A nyerskoszt-fogyasztók közvetlenül a növények sejtjeiben felszabaduló biofotonokat hasznosítják. A sejthalál a főzés folyamatában az enzimek elbomlásával és a sejtmembrán tönkremenetelekor következik be, így ezért tartják hasznosnak a hozzáértők a minél kevesebb hőkezelésnek kitett élelmiszerek fogyasztását. Egy egészséges sejt esetén a sejtmembránon az említett 80 millivolt körüli feszültségkülönbség mérhető, amely beteg sejt esetén ennek az értéknek a harmada alá is csökkenhet. A biopotenciál szintjét befolyásolja a tudatosság minősége.
A szélsőséges érzelmek feszültsége akadályozza a részecskék áthaladását, mintegy zárlatot okozva a sejtek közötti áramlásban. Ily módon károsan hatnak a sejtek, illetve azokon át az egész szervezet életfunkcióira, túl magas vagy túl alacsony potenciált keltve. Az érzelmek túlzott intenzitása – legyenek azok akár pozitívak, akár negatívak –, durva hatások esetén, gyorsan megrongálják a sejtmembránokat, blokkolják a sejteknek ezt a finom működését. Ez áll a korai betegség, öregség és halál jelensége mögött. A mai ember életére jellemzőek a nagy kilengésű érzelmek, a disszonáns, zajos zenék stb., vagyis az erős hatások. A keleti kultúrákban ismert semleges dimenzió a nyugati ember számára ismeretlen vagy élvezhetetlen. Nagy feszültségkülönbségek hatására erős áramok alakulnak ki, azonnal zárlatot okoznak, amelyek végső esetben szétzilálják a test finom elektromos rendszerét, szinte „kicsap a biztosíték”.
Majoros János Károly Természet gyógyász magazin XVIII. évfolyam 1. szám
http://tgy-magazin.hu/holisztika/az-ember-magneses-mezoi

A lélek elillanása során szervezetünk bioelektromágneses tere nem tűnik el, hanem csak eltávozik. Mivel a bioelektromágneses tér mégiscsak egyfajta anyagiságot jelent, és anyag nem tűnhet el, legfeljebb átalakul, ezért a bioelektromágneses tér, és funkciója, a hozzá tartozó lélek nem tűnhet el a haldoklás során a semmibe! A lélek, illetve a bioelektromágneses tér egyszerűen csak elutazik, mégpedig pontosan a fény sebességével, és a benne rejlő információkat magával viszi. Az egyik része az ionoszférába költözik, másik része kiröpül az űrbe, a csillagok világába. Eközben bármennyire szét is szóródik, mégsem bomlik fel, hiszen az elektromágneses hullámok ugyanazt a hírt röpítik égnek, minden irányba egyszerre. Ezért nem kell attól tartanunk, hogy ez az információ felbomlik halálunk után: inkább arra gondolhatunk, hogy halálunk után megsokszorozódunk, sokfelé, mindenhol jelen vagyunk, amerre csak fényünk terjed! Mivel a materializmus nem hajlandó elismerni a lélek önálló létét, csak a lélek anyagi oldalait, ezért azt is mondhatjuk: a lélek elektromágneses ruhájának felismerésével meghatároztuk a lélek utazási sebességét a halál után, és azt is, hová röpül!
A materializmus nem tagadhatja meg a fizika törvényeit, mert azok nélkül a fizika tökéletesen hatástalan lenne. De honnan erednek a fizika törvényei? És hogyan képesek érvényt szerezni maguknak? Ezekre a kérdésekre a materializmus azért nem tud választ adni, mert a törvények, az elvek nem fizikai létezők, és ezért vizsgálatuk kivezet a materializmus köréből.

Életünket nemcsak a bioelektromágneses tér, hanem a végső elv, az életelv alkotja. Az ÉletElv, olyan elv, amelyet követnünk kell, ha itt a földi életben boldogulni akarunk. Az elv nem más, mint vezérlő gondolat, szilárd meggyőződés, elképzelés. Ez lehet olyan alapvető gondolat, ami szerint valaki cselekszik, ami alapján valaki dönt, ítél. 

Az Életelv egy kissé zavaros magyarázata
A lélek lényegében azonos az életelvvel! Az élőlényekben az élet, a lélek a közös tényező. Az életelv kozmikus szervezőerő. És ha tovább élünk, biztosak lehetünk benne, hogy szerveződésünk is fennmarad, még ha más módon is. A lélek halhatatlanságának kérdése tehát ahhoz a kérdéshez vezet: elveszti-e az életelv az érvényét halálunk bekövetkeztével? Erre a válasz: Ahogy egyetlen fizikai test elpusztulása sem vezet a fizikai törvények érvényének csökkenésére, úgy halálunk bekövetkezte sem vezet az életelv érvényének csökkenésére. Ha pedig az életelv az életünk lényege, akkor életünk lényege semmit sem veszít érvényéből halálunk bekövetkeztével! Más szóval: az életelv örökkévaló mivolta eleve biztosítja életünk fönnmaradását halálunk után!
A lélek fogalmát az életelvvel azonosítottuk. Vizsgáljuk meg még közelebbről, mit is jelent ez! A lélek mint végső elv, elvontan hangzik. Sokkal közvetlenebbül felfoghatóvá válik azonban, ha meggondoljuk, hogy a lélek elsődleges megnyilatkozásai az érzések.
Mivel a lélek az érzések világát jelenti, ezért a lélek és az életelv azonossága miatt egész érzésvilágunk fennmarad halálunk után! Érzésvilágunk minden rezzenése egy-egy parányi eleme a lélek teremtő munkájának, és nemcsak az információk, de maguk az érzések is túlélik a halált, sejtjeink elektromágneses sugárzása révén átkelnek új otthonukba, az ionoszférába, a csillagok világába.
Azok a gondolataink maradnak fenn elsősorban, elevenen, amelyek összhangban állnak a Természet, a Világegyetem rendeltetésével, meghatározó szellemi irányultságával. Kozmikus érzelmi-értelmi rend ítél érzésvilágunk fölött, nem elvontan, hanem tényszerűen. Azok az érzések, amelyek nem illenek a Világegyetem fejlődésének irányához, egyszerűen nem tudnak megvalósulási terepet találni, és így lassan elhalnak. Azok az érzések viszont, amelyek összekapcsolódnak a Világegyetem élettevékenységével, nemes lelkűségével, lenyűgöző szépségével, tisztaságával, azok lényegi átalakulás nélkül otthonukra találnak a Világegyetemben.
http://users.atw.hu/bubutacsi/ismtan/pszic/alelek.htm

Életelv
Habsburg Ottó életelve is szóba került a példák sorolásakor. Ő ezt vallotta: Isten tőlünk azt kívánja, hogy minden nap a legjobbat tegyük lelkiismeretünk szerint
Miért időszerű beszélni az életelvekről?  tehetnénk fel a kérdést. A válasz erre az, mert az embereknek szükségük van kapaszkodókra ahhoz,  hogy életüket, sorsukat irányítani tudják – Marcus Auréliust idézve: “Kell, hogy legyenek olyan szabályaid, amiket beégetsz a lelkedbe, és amiket bizonyossággal tudsz használni.” A technológiai fejlődés és a modern gondolkodás nem tette élhetőbbé a földet, hiszen a minket körülvevő technika mellett az embert is jobbá kell tenni ahhoz, hogy teljes életet élhessen. Mindent megváltoztattunk a környezetünkben, csak magunkat nem tudtuk megváltoztatni 
https://www.feol.hu/cimlapon/eletelvek-nelkul-ures-az-elet-1124494/

Mindenkinek szüksége van, szüksége lenne életelvekre. De ma nincs könnyű dolga annak, aki választani szeretne, hiszen sorra csalódnunk kellett a különböző vallási, filozófiai és egyéb – például tudományos – irányzatokban. De talán magunk is eldönthetjük, mi az, amiben érdemes hinni, amire érdemes egy életet alapozni, ha egy kicsit gondolkodunk. A módszer egyszerű: fogalmazzunk meg egy életelvet (nem kell, hogy új legyen) és vizsgáljuk meg különböző élethelyzetekben milyen döntéseket hoznánk, milyen tetteket hajtanánk végre, milyen emberek vennének körül, mivel töltenénk időnket, és legfőképpen milyen emberré válnánk, ha hosszú időn keresztül ennek az elvnek szellemében élnénk. Például, képzeljük el, hogy mostantól folyamatosan fejleszteni igyekszünk magunkban azokat a szunnyadó emberi képességeket, melyek révén nagyobb harmóniában élhetünk önmagunkkal, embertársainkkal és a természettel. Aki ilyen elv szerint él, az kevésbé fogja halogatni vitás kérdései megoldását, jobban képes lesz megbocsátani, nem lesz haragtartó, nem fogja szennyezni környezetét, nem fogyaszt feleslegesen, nem káromkodik, nem lesz dühös, örömmel ad és kevéssel beéri, és még sorolhatnánk.
https://filozofiaikavehaz.blog.hu/2011/02/14/a_filozofiai_eletelvek

További próbálkozás a lélek magyarázatára
Szókratész állítja − a lélek a test létezése előtt is volt, A filozófus tehát úgy véli, hogy a lélek és a test két külön létező dolog, a lélek magasabb szinten helyezkedik el a testnél, azaz a lélek igenis létezhet test nélkül.
A lélek fogalma nem valamiféle érdekből vagy naivitásból származó agyrém. Ez ügyben hallgatnia kell minden ideológia kritikának csakúgy, mint a józanságával kérkedő redukcionizmusnak. A lélek az a szervünk, amin keresztül a környező világgal tartjuk a kapcsolatot.
Három része van, 1./az értelem, 2./az érzelem és 3./az akarat. A lelkünk (héber: nephesh) akkor keletkezett, amikor Isten életet lehelt az emberbe, és az a testtel kapcsolatba került. A lélek eredeti helyzete magában foglalja a tudást, az öröklétet, és a boldogságot.
A lélek nem ismer sem születést, sem halált. Soha nem keletkezett, nem most jött létre, és a jövőben sem fog megszületni. Születetlen, örökkévaló, mindig létező és ősi, s ha a testet meg is ölik, ő akkor sem pusztul el. Bh.G.2.20." Bhagavad Gíta híven tükrözi a lélek alapvető tulajdonságait.
A tudósok, akik az utóbbi évszázadban a lélek létezésével vagy nemlétével foglalkoztak, már jobbára nem voltak istenhívők, és nem is ezért érdekelte őket ez a kérdés. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az emberben csakugyan van valami plusz, ami ezen a bolygón tudomásunk szerint más élőlényekben nem található. Ám hogy ez csupán a tudatban rejtőzik-e, vagy csakugyan valami olyasmi, amit léleknek, isteni hozzáadásnak, valamiféle metafizikai többletnek is nevezhetnénk, azt eddig még senkinek sem sikerült bebizonyítania. Továbbá:

• A lélek általában az a halhatatlan rész, ami a halál után megmarad. Egyesek szerint a szellem a lelek szó szinonimája, de a Bibliából kiderül, hogy két különböző dologról van szó.

• A lélek a fizikai testtel együtt meghal, vagy megsemmisül, vagy öntudatlanul alszik (soul sleep) a feltámadásig. Ez az elképzelés az ószövetségi emberképre épít, és a nyugati egyházon belül is újra meg újra előkerült (Luther, Kálvin).
• A lélek az emberben az életnek és a személyiségnek a testtől független létezőként képzelt hordozója. Az ember belső valósága. (Magyar Értelmező Kéziszótár)
• A fiziológusok ragaszkodnak a materialista fölfogáshoz, vagyis az agyvelõt tekintik a lelki jelenségek egyedüli szervének és annak alkatában valamint funkcióiban keresik a lelki élet jelenségeinek magyarázatát
• Filozófia, vagy tudományos szempontból a lélek egy olyan közhasználatú szó, amelynek jelentése változó, és rosszul körülhatárolt. A lélek szó körülbelüli jelentéséhez kapcsolódó tudományos szempontból kezelhetőbb fogalmak a psziché, érzés, tudat, éntudat.
• Mivel mindenki megegyezik abban, hogy a lélek összefügg a tudattal, ha ki tudjuk mutatni, hogy tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, megtettük az első lépést a materializmusból kifelé, és azután szabadon haladhatunk tovább a tudat természetének feltárásában.
• A lélek az agyon keresztül kapcsolódik a testhez és a lélek fizikailag is jelen van, mint egy elektromágneses mező. Tegyük fel, hogy az agy "gerjeszti", "csinálja" a lelket. Ez esetben az agyműködés ideiglenes vagy végleges leállása után nem lenne tapasztalható semmilyen lélekre utaló jelenség. Ez azért is kétséges, mert a halál közeli élmények messze nem ezt tanúsítják. A materialisták argumentuma, hogy a lelki jelenségek közül akárhány szinte szemmel láthatólag az agyvelő működésétől függ, azonban nem sikerült valóságos lelki jelenségeket az agyvelőben lokalizálni.
• A lélek lényünk valósága, ott van mindenütt, „a test körül, a test felületén, a testen belül”, nem a test valamely kitüntetett részében, amilyen az agy vagy a szív például, még csak nem is az egész test alakjaként vagy sémájaként, hanem inkább átitatja, befonja, a test egészét. Maga azonban nem testi, hanem „testetlen”, mondja Foucault Ettől azonban még nem a szellem fészke, nem is res cogitans, egyáltalán nem res, nem dolog, nem szubsztancia
• Szókratész meg van arról győződve, hogy a lélek „egy”, azaz nem alkotórészek összessége. Ez által a lélek, mint „egy” nem pusztítható el, hiszen a pusztulás létrejötte egyenlő az alkotóelemek szétválásával.
• Ha a lélek, a szellem elektromágneses hordozót is igénybe tud venni, vagy maga elektromágneses természetű, akkor lelkünk, szellemünk tevékenysége, rezdülései testünk határain túl is léteznek, kiterjednek az Univerzum egészére. Így tehát lelkünk rezdülései szervezetünk elektromágneses tevékenysége következtében szétterjednek.
• A lélek mindenhová elröpítő tulajdonsága fizikai magyarázatot kaphat. De lehet-e fizikai magyarázatot adni a legkevésbé anyaginak tűnő tulajdonságra, az akarat, a gondolat, a lélek szabadságára? - A legújabb kutatások bebizonyították, mérésekkel és elméleti számításokkal egyaránt, hogy egy elektromos töltéssel rendelkező rendszer képes tömegközéppontját külső segítség nélkül felgyorsítani. A lélek tér-jellege azt is jelenti, hogy az ember nemcsak levegőfelvétele és táplálkozása, anyagcseréje miatt nyitott rendszer. Az ember belső tudatállapotai, belső érzékelése is nyitott a külvilágra, a külvilág emberi tényezőire! Nemcsak a társadalom tudati erőterei, hanem a természet elektromágneses- és vákuum-erőterei is átjárják belső világunkat, s ezek mindig képesek a társadalom manipulációitól, a torzító hatásoktól mentesíteni, meggyógyítani bennünket, ha mozgósítjuk belső világunkat és ráhangolódunk legmélyebb, természeti adottságainkra http://www.grandpierre.hu/site/1998/04/a-lelek-es-az-elektromossag/

Az elektromágneses hatás nagyon finom, láthatatlan, testetlen, ugyanakkor nagyon is valóságos. A lélek testetlensége, könnyedsége elektromágneses természetével fizikai magyarázatot kaphat. Ha tehát a lélek, a szellem elektromágneses hordozót is igénybe tud venni, vagy maga elektromágneses természetű, akkor lelkünk, szellemünk tevékenysége, rezdülései testünk határain túl is léteznek, kiterjednek az Univerzum egészére. De lehet-e fizikai magyarázatot adni a legkevésbé anyaginak tűnő tulajdonságra, az akarat, a gondolat, a lélek szabadságára?
https://mek.oszk.hu/02500/02572/02572.htm#3

• „Lélekbizonyíték” lehet annak a kísérletnek a végkimenetele, amelyet elmegyógyászati intézetekben végeztek kezelőorvosok a betegeikkel. Megfigyelték, hogy hipnózisban egyes betegek, akik éber állapotban valamilyen mentális betegségben szenvedtek, a tudatosságnak és intelligenciának meglepő fokát mutatták.

• De bizonyító erejű lehet a számtalan halál közeli élmény, amelyekről a klinikai halál állapotából visszatért betegek és sérültek számoltak be.
• A lélek nem anyagi természetű, de szüksége van az anyagra, hogy meg tudjon nyilvánulni a fizikai világban. Minden sejtünk idővel kicserélődik, azaz egy 30 éves emberben már nincs olyan agysejt, ami kiskorában megvolt. Mégis vannak emlékeink kiskorunkból, azaz az agy megfelelő sejtjei átadták egymásnak az információt. De mi ennek a mechanizmusa, hogy képes egy sejt emlékképeket, érzéseket közvetíteni? Vajon itt tetten érhető valami más is, ami túlmutat puszta sejtosztódáson, és anyagon?

Mindebből az következik, hogy a lélek létezik, s a gondolat nem az agynak, mint szervnek a terméke, hanem épp ellenkezőleg: a lélek, mint eszközt használja fel az agyat gondolatai kifejezésére.
http://hu.ezo.tv/spiritualitas/bizonyitekok-a-lelek-letezesere.html

A tudat létezhet a fizikai szervektől függetlenül Ezt kell először bizonyítani. Nincs értelme a lélekről beszélni addig, amíg bárki azon a véleményen van, hogy a gondolat az agy terméke, vagyis talán úgy, mint Carl Vogt hasonlata szerint, mint az epe a máj terméke.

Mivel mindenki megegyezik abban, hogy a lélek összefügg a tudattal, ha ki tudjuk mutatni, hogy tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, akkor megtettük az első lépést a materializmusból kifelé haladva.

Jelenleg még mindenki a maga véleményéhez keresi a logikai érveket, mint a kabáthoz a gombot. Tehát leginkább az a jellemző, hogy van egy kialakult érzelmi alapállás, és ehhez ezen felül vannak még a magyarázatul szolgáló logikai érvek is.

Túlvilági élet
A halál utáni élet vagy túlvilági élet azon nézetek összessége, amelyek a különböző kultúrákban és vallásokban megtalálhatók arról, hogy mi vár az emberekre a halál után, illetve egyes vallásokban az idők végezetén.

A halál utáni életben való hitnek sok formája van, ebből két fő ág emelhető ki:

• A keresztények és muszlimok hiszik, hogy a halál után Isten kinek-kinek megfizet a maga érdeme szerint.

• A keleti vallások nézete a lélekvándorlás tézise mögött álló karma, mely alapján az ember következő életét előző életének tettei határozzák meg.

A lélek halhatatlansága az egyik sarkpontja számos világnézetnek. Ez a hit irányítja a temetési szertartásokat, egyes kultúrákban a halottkultuszt vagy az ősök tiszteletét, s visszahat az emberek életvitelére is. A legtöbb vallás híveinek életét a halál utáni életre való készülődés erősen meghatározza.
A túlvilág léte tudományosan nem bizonyított, de ez nem jelenti azt, hogy nem létezik. Ugyanis nemléte sincs bizonyítva, és kérdés, hogy lesz-e valamikor. Innentől kezdve csak a filozófia és a vallás segít.
Figyeljük meg, hogy a lélek helyére becsempésszük a tudat fogalmát sőt sokszor a tudatot azonosítjuk a lélekkel 
Az elmúlás rejtélye Mikor hagyja el a lélek a testet? https://ujvilagtudat.blogspot.com/2018/04/az-elmulas-rejtelye-mikor-hagyja-el.html

Túl az anyagon (részletesen a 4. részben)

Távérzékelés
Stanford Egyetemen a CIA és az NSA által végzett távolbalátási kísérletekről és azok eredményeiről senkinek sem volt tudomása. Arról különösen nem, hogy mire használták azokat. A távolbalátás bizonyos személyek azon képessége, hogy távoli helyekről és jellemzőiről adjanak leírást akár több ezer kilométeres távolságra a saját fizikai helyüktől.

Érzékszerveken túli érzékelés, ESP
A természetfeletti képességek egyik leggyakrabban megnyilvánuló formája az érzékszerveken túli érzékelés, más néven ESP. Ez azt jelenti, hogy tulajdonosa képes olyan információkhoz jutni, mely térbeli vagy időbeli eltolódás miatt „hagyományos” módon nem lenne lehetséges

Reinkarnáció
Két neves  professzor, nevezetesen  Jim Tucker és Jurgen Keil  sok reinkarnációs esetet jegyezett fel. Publikációikat az alábbiakban közlöm:

• Keil, [H. H.] J. (1991). New cases in Burma, Thailand, and Turkey: A limited field study replication of some aspects of Ian Stevenson's research. 

• Journal of Scientific Exploration, 5, 27-59.
• Keil, [H. H.] J. (1996). Cases of the reincarnation type: An evaluation of some indirect evidence with examples of “silent” cases. 
• Journal of Scientific Exploration, 10, 467-485.
• Keil, [H. H.] J. (2010a). A case of the reincarnation type in Turkey suggesting strong paranormal information involvements. 
• Journal of Scientific Exploration, 24, 71–77.
• Keil, [H. H.] J. (2010b). Questions of the reincarnation type. 
• Journal of Scientific Exploration, 24, 79-99.
• Chavez, Donna (September 1, 2005). "Tucker, Jim B. Life before Life: A Scientific Investigation of Children's Memories of Previous Lives".
• Booklist (brief book review) 102 (1). p. 23.
• Tucker, Jim B. (2005). Life Before Life: A scientific Investigation of Children's Memories of Previous Lives. New York: St. Martin's Press.

Morfogenetikus mező

• A morfogenetikus tér következménye a madarak V alakban repülése, a madarak és halak vándorlása, a hangyák, méhek szerveződése, az élővilág reakciója az évszakok változására, stb.
• A morfogenetikus tér fogalmával a materializmusba ragadt tudomány még nem tud mit kezdeni, bár egyre több biológus, fizikus bizonyítja és egyre precízebben le is írja e tér működését.

Gondolatátvitel (Telepátia)
Meghatározása Az a folyamat, amelynél fogva egy egyén gondolatait vagy érzéseit egy másik egyénre képes átvinni anélkül, hogy a két személy egymással bárminemű, az érzékszervek által létesített összeköttetésben lenne
A telepátia létét ma már világszerte több ezer sikeres kísérlet igazolja, és pozitív eredmények érkeztek többek között az amerikai, Princeton University kutatóitól, de más forrásokban is bőven válogathatunk. A gondolatátvitelt a távolság sem akadályozta, mert 1700 km távolságban is az átvitel sikeres volt. Az akkori szovjet kutatók szerint a gondolat áthalad  az ólomkamrák falán és az 1700 km távolságra lévő vevőt is eléri.
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-vilagszemlelet.php