Fiataloknak és korosabbaknak egyaránt: Nem elég vágyni a boldogságra, tenni kell érte! A kék madár nem sült galamb! 2.rész

Életünk a konzum kultúrában

Egy nemrégiben publikált brit kutatás szerint mindezek ellenére a legtöbb nő még mindig szívesebben megy hozzá egy olyan férfihoz, aki sokat keres, és ha a nő anyagilag megtehetné, szülés után inkább otthon maradna a gyerekkel.
Bár a pénz nem minden, de a párválasztásban ma is rendkívül fontos tényező. Egyfelől a nők az utódnevelés céljából olyan partnert keresnek, aki más férfiakhoz képest nagyobb érzelmi és egzisztenciális biztonságot nyújt, másfelől a nők a pénzügyi stabilitás mellett olyan társra vágynak, aki magabiztos, ambiciózus, és tervei megvalósítása érdekében kitartóan dolgozik.
Egy német felmérés szerint a megkérdezettek könnyebben beszélnek a szeretkezésről, mint arról, hogy ki mennyit keres, vagy ki fizeti a számlákat. A legtöbb nő nem tervez komoly partnerkapcsolatot egy olyan férfival, aki feltűnő külsőségekkel igyekszik felhívni magára a figyelmet. Egy érett kapcsolat legfontosabb mutatói az érzelmi kölcsönösség, egymás tisztelete és a partneri viszony, ami sokkal fontosabb, mint az anyagi érdek A tárgyi és anyagi ellátottság, a birtoklás, a tulajdon, a vagyon, azaz a „van valamink” érzésétől csak 10%-nyi boldogság várható.
Dr. Győri Szilvia, szexuálpszichológus,
https://www.life.hu/intim/20120124-gazdag-vs-csoro-pasi-mennyit-szamit-egy-kapcsolatban-a-penz.html 

Életcél
Az egzisztenciális jóllétet jellemzi, hogy az ember harmóniában van önmagával. Életcéljai vannak, másokkal pozitív, építő jellegű kapcsolatokat tart fenn, életét az autonómia jellemzi. Ez utóbbi azt jelenti, hogy mástól függetlenül jogosult döntéseket hozni, feladatot, szerepet ellátni.
Az életcélok és az értelem az egzisztenciális jóllét jellemzői. Hangsúlyozom, hogy a három féle jóllét állapot nem zárja ki egymást, éles elkülönítés nem szükséges. Az egzisztenciális jóllét, azaz az élet értelmességének belátása, elfogadása a személy viszonyát tükrözi a létezés kérdéseihez, az életének céljaihoz, az emberi mivolthoz és a halálhoz.
A boldogság nem más, mint ismert cél felé haladni, megismerhető akadályok leküzdése által.

Az erkölcs hatása
Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük. Az eudaimonista etika („boldogságetika”) hívei szerint az erkölcsi tevékenység kiindulópontja nem a pillanatnyi gyönyör, hanem a tágabb értelemben vett boldogság.

Erkölcsi jónak tartják mindazon fizikai és szellemi értékeket, amelyek együttesen az ember, mint biológiai és társadalmi lény boldogságát eredményezik. Kiemelkedő eudaimonista gondolkodók: Démokritosz (i. e. 460-370), Epikurosz (i. e. 341-270), Feuerbach (1804-1872), de hasonlót találhatunk számos keleti tanításban is.

Amorális vagyis erkölcs nélküli jellem
Ez arra utal, hogy a szóban forgó embernek nincsenek egységes vezérelvei, amelyek összefüggővé tennék viselkedését. Ők korántsem buta vagy együgyű emberek, ellenkezőleg, gyakran igen éles eszűek, tárgyilagosak, életrevalók. Első tekintetre nehéz felismerni őket, mert kitűnően megtanulták az erkölcsös viselkedés művészetének játszását. De igazi, személyes erkölcsi elveik nincsenek. Ezért hideg számítással kihasználják mások lojalitását, vagy becsületességét anélkül, hogy ez bűntudatot okozna bennük.

Az erkölcs nélküli jellemtípusnak négy ismertetőjele van:

Megalkuvó erkölcsjellem

Elvárások

A boldogság titka a megfelelő cél megtalálása, ami képes az ember inspirálására, vágyainak felébresztésére, képes az egyént tűzbe hozni. A potenciális apajelöltnek tudni kell gondoskodni gyermekeiről.
Diogenész állítása szerint, csak az erényes élettel érhetjük el a boldogságot. Az erényes élet pedig csak úgy lehetséges, ha megszabadulunk minden fölösleges anyagi javunktól és csak a legalapvetőbb dolgainkat tartjuk meg. Az anyagi javaktól való függetlenségre azért van szükség, hogy az ember felismerje, hogy csak egyetlen dolog van az ő saját birtokában: a lelke.

Intézkedés a szingliség felszámolására
Két kínai cég is bejelentette, a 30-as szingli női munkavállalóiknak évi plusz nyolc nap szabadságot adnak azért, hogy ez idő alatt férjet fogjanak maguknak. A Telegraph szerint az országban nem nézik jó szemmel, ha a hölgyek a húszas éveik végére, harmincas éveik elejére is egyedülállóak, gyakorlatilag „maradék nőknek” hívják őket.

Saját célok
Amíg neked nincsenek saját céljaid, addig mások céljaiért dolgozol. Kérdés, hogy

A cél elérése nem jelent mindig boldogságot

Nagyon sok olyan ember van, akik elértek célokat, mégsem boldogok.

Ha életcélt választ valaki, akkor pár kérdést, mindenképpen érdemes feltenni saját magának.:

+ Hova szeretnék eljutni? Miért? Mit várok ettől?
+ Mostantól milyen életet szeretnék élni?
+ Ebben tudom-e én irányítani az életem?
+ Akik nálam sikeresebbek, egészségesebbek, boldogabbak, mit csinálnak másként?
+ Mi a legfontosabb számomra az életben?
+ Mi az, amit igazán szeretek csinálni?
+ Mi volt a gyerekkori álmom? Ez miért nem valósult még meg?
+ Kész vagyok-e magamat egyszer s mindenkorra elkötelezni egy cél mellett?
+ Van-e olyan jövőképem, amely jelenemet is meghatározza, vagy csak légvárakat építek, melyeket nem tudok a valóságba átültetni?
+ Képes vagyok-e a nehézségekben is megtalálni a pozitívumokat?
+ Képes vagyok-e már élvezni az életet és a célhoz vezető utat?
+ Vannak-e olyan céljaim, amellyel mások számára segítséget adhatok?

Kérdések az életcél meghatározása után
Ha kiválasztottad az életcélod, akkor néhány kérdést érdemes még feltenni magadnak, hogy megtudd, vajon jól választottál-e. Ha a kérdések többségére igen a válaszod, akkor jól .

+Felelősnek érzem magam az egészségemért és a sorsomért?
+ Én irányítom az életem?
+ Hallgathatok-e a megérzéseimre és az érzelmeimre?
+ A kitűzött cél az egészségemet szolgálja-e?
+ Lelkes és lelkesítő lehetek-e?
+ Céltudatos, bátor lehetek-e?
+ Tanulhatok-e folyamatosan?
+ Maradhatok-e megértő, kedves, kitartó és igazságos?
+ Képes vagyok-e élvezni az életet?
+ Szorgalmas és vállalkozó kedvű maradok-e?
+ Lehetek-e sportszerű, toleráns, aki motiválja a környezetét?
+ Élhetek-e egy békés, boldog, harmonikus életet?
+ Élvezetet találok-e a hivatásomban?.
+ Sikeres és környezettudatos lehetek-e?
+ Lelkesedem-e az életért?
+ Életcélomban szabad vagyok-e? Semmit nem kell muszájból csinálnom.

Az Életcél Konzultáció a világhíres személyi tréner Bernard Percy által több évtizedes tapasztalat és több ezer személyes konzultáció alapján kidolgozott, méltán népszerű speciális coaching technika, amelynek segítségével bárki képes megtalálni az alapvető küldetését és precízen, végrehajtható formában megtervezni a célja felé vezető utat. Az eredmény nem kevesebb, mint egy személyre szabott cél és az annak megvalósításához szükséges eszköz.

Az Életcél Konzultáció nem spontán beszélgetés, nem hagyományos értelemben vett tanácsadás, hanem egy precíz mérnöki munkához hasonlítható önismereti és stratégiai program, amelyet egy erre kiképzett coach (Életcél Konzultáns) és egy személy közösen végeznek.
Az eljárás során a coach nem mondja meg neked, hogy mit csinálj, hanem egy speciális technika révén felismerteti veled ami rejtve maradt előtted, elfedve hamis célok, külső befolyások és egyéb tényezők miatt.

Az Életcél Konzultáció során azt is megtudod, pontosan mit kell tenned annak érdekében, hogy az áhított célt garantáltan elérd. Ehhez egy ahhoz hasonló, konkrét lépésekből álló stratégiai és megvalósítási tervet ad, amilyet számos multinacionális vállalat alkalmaz – csak éppen egy magánemberre adaptálva.
A cél egy elérendő dolog vagy állapot. A siker biztosan el fog maradni, ha nem a hozzád illő célt választod. Azaz nem a személyiségednek, a képességeidnek és a szándékaidnak megfelelő célt tűzöd ki.
Olyan emberek, akik hatással vannak rád (szülők, barátok, példaképek, házastárs vagy a szerelmed) olyan módon képesek (akarva vagy akaratlanul) befolyásolni, hogy gyakorlatilag észre sem veszed. Amikor az ember nem a valódi, alapvető célján dolgozik, akkor csak ritka esetben ér el sikert. A siker első alapfeltétele tehát az, hogy olyan célt találj, ami teljes mértékben hozzád illik, ami a tiéd, amivel azonosulni tudsz, amire vágysz, ami képes megmozdítani, és amit képes vagy elérni. A rengeteg külső befolyás miatt ez egyáltalán nem könnyű. És sajnos a hosszas elmélkedések sem válaszolják meg azt a kérdést, hogy mi is a te igazi célod.
http://privatelifecoaching.hu/boldogsag.html

A boldogság növelésének tízparancsolata
1./ Fejezzük ki köszönetünket, hálánkat annak, akit ez megillet.
Akinek egyszer valamit megköszönünk az ezt követően másként fog velünk viselkedni

2./ Gyakoroljuk az optimizmust
Az optimizmus és az egészségállapot között szoros korreláció van. Aki pesszimista, annak legalább az egyik szülője ilyen volt, ő pedig ezt eltanulta és azonosult vele. Ami pótolható annak elvesztésén nem kell keseregni. Az optimista ember bizakodó, barátságos,vidám. Ma már létezik nevetés terápia, amit amerikai pszichiáter Robert Olden dolgozott ki. Van örömtréning is, amelynek szerzője Vidovszky Gábor
Dr. Vidovszky Gábor a reménység filozófusa, az örömteremtés pszichológusa, a lelki egészség titkainak pszichiátere. Rávezet minket, hogy nincs elveszett helyzet, segíthetünk magunknak és egymásnak. Megtanít arra, hogyan hozzuk mozgásba örömteremtő képességeinket. Megmutatja, milyen kincseink vannak, melyekkel magunkat és társas környezetünket egyaránt jobb, élmény gazdag és derűs lelkiállapotba hozhatjuk. Kesergés helyett nyissuk szívünket az örömtréningre, tanuljuk és használjuk a boldogság-teremtés eszközeit, lehetőségeit.
Dr. Vidovszky Gábor
Örömtréning - Gyakorlati tanácsok, hogy azzá válhass aki lenni szeretnél. Libri könyv

3./ Gyakoroljuk az altruizmust
A konzum kultúra az altruizmusnak is a kárára van. Sokan azt állítják, hogy jobban jár az, aki önző. Az állatvilágban a fajtavédelem akár az élet kockáztatásával is megnyilvánuló altruista tevékenység.
Az ember is ösztönösen védi szeretteit, gyermekeit, sőt embertársait, felebarátjait. Emlékezzünk az irgalmas szamaritánus bibliai történetére. Az etikus viselkedés kódexeiben minden kultúra altruista magatartást kíván az embertől. Albert Schweitzer a legalapvetőbb morális feladatnak az emberi élet védelmét tartja az elidegenedéstől. Minél szabadabban, változatos módokon, és minél inkább a saját döntésünk alapján teszünk jót, annál nagyobb a boldogságfokozó hatás. A segítségnyújtás akkor jó, és boldogságfokozó, ha önkéntes.
Aki esetleg nem ismerné az irgalmas szamaritánus bibliai történetét annak itt röviden elmondom.
Egy embert útja során rablók támadtak meg, kifosztották és véresre verték. A szerencsétlenül járt férfit nem szánták meg a mellette elhaladók. Végül egy arra járó embernek megesett rajta a szíve: bekötözte sebeit, elvitte egy közeli fogadóba és ott ápolta tovább. Másnap a fogadós gondjaira bízta a beteget: pénzt adott neki, hogy addig gondozza a szerencsétlenül járt embert, amíg az fel nem épül.
Darley és Latane szociálpszichológusok kezdek el szisztematikus kutatásokat folytatni: azt vizsgálták, hogy milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy a segítő viselkedés megjelenjen. Érdekes eredményekre jutottak: minél több ember szem- és fültanúja a másik szenvedésének, akkor annál kevésbé valószínű, hogy valaki segíteni fog. Ennek egyik oka lehet, hogy az emberek között megoszlik a felelősség „ha mások nem tesznek semmit, nem lehet nagy gond” alapon.
A pszichoanalitikus megközelítések szerint az irgalmas szamaritánusok azért segítenek, hogy megküzdjenek saját belső bűntudatukkal, szorongásukkal és agresszivitásukkal. Gyermekkorukban ugyanis kevés törődésben részesültek, így felnőttként jótékonykodni kezdenek, hogy ne érezzék saját elesettségüket. 
Kutatások eredményei alapján feltételezhetjük, hogy igenis létezik geniun altruizmus, ami nem önző érdekekből, hanem az empátiás beleélésből származik. Az empátiás beleélés során figyelmünk teljes mértékben a szenvedőre irányul, átvesszük az ő nézőpontját, gondolatait, érzéseit, s ez sarkall minket arra, hogy segítsük őt. Tehát egyszerűen együtt érzünk a szenvedő másikkal – lehetséges, hogy így tett maga az irgalmas szamaritánus, Teréz anya, vagy Albert Schweizer is. A Nobel békedíjas Teréz anya szobra Budapest 12. kerületében (foto)
http://www.onlinepszichologia.hu/blog/blogpost/58

Itt említem Bill Gates példáját, aki 2008-ban feladta a Mikrosoft elnöki tisztét, és azóta idejét arra áldozza, hogy vagyona nagy részét (több, mint 50%-át) elosztogassa. Úgy véli, hogy a jó cselekedetei jobban megváltoztatják a világot, mint a szakmájának a gyakorlása. Felszólításra persze nem keletkezhet boldogságnövekedés!

4./ Erősítsük szeretet kapcsolatainkat (családi, baráti, társas együttlét)
A szeretet kapcsolatok jelentik a legnagyobb örömforrást és boldogságot az emberi lény számára Minél jelentősebb, értékesebb számunkra valaki, annál többet tudunk tenni érte, ezért állítja a boldogságpszichológia, hogy a legértékesebb forrás a boldogsághoz a szeretet kapcsolat A mosoly, a nevetés, a viccelődés, a humor a lélektan vitalitásgenerátoroknak nevezi. Ahová tartozunk, ott számíthatunk szeretteink, társaink segítségére A jó párkapcsolatról ngyon sok írás szól, ezek közül csak azt említem, amelyek boldogság megalapozóak:

Gary Chapman kutatása szerint a szeretet nyelvén folyó kommunikáció jellemzői a következők:

5./ Gyakoroljuk a testi érintés szeretetnyelvét. Ha társunk mellett elmegyünk és megsimogatjuk adunk egy játékos érintést. Legyünk képesek a másik eredményének úgy örülni, mint a sajátunknak

6./ Tanuljuk meg az ártó stresszek feloldását magunkban majd a párunkban. Gyakoribb az a szituáció, amikor nincs lehetőségünk intézkedésre, megoldás keresésre, mert a probléma lelki természetű például: szeretteink halála, párkapcsolat összeomlása. Ezek olyan események, amelyeket „ki kell bírni”! Akiben istenhit lakik, annak könnyebb a helyzete. A hívő emberek még a párkapcsolati konfliktusokban is más fajta megküzdés módot használnak Pennebaker (2002) azt javasolja , hogy írd le bánatodat, mintha valaki fontos személynek írnál.

7./ A megbocsátás képességének gyakorlása
A megbocsátás a zsidó- keresztény kultúra vallás gyakorlatának részét képezi. Egy német felmérés szerint a megbocsátást 61%-uk egyházi szertartás keretében gyakorolta.. 29%-uk egyetértett ennek szükségességével. A buddhizmusban is létfeltétel a megbocsátás képessége. Aki meg tud bocsátani önmagának vagy embertársainak, az öröm és megkönnyebbülés lelki állapotába jut. Az őszinte bocsánatkérés a te tetteidről szól, és nem a másik reakciójáról
„Sajnálom, hogy megsértődtél” – ez nem bocsánatkérés. A helyes formula: „sajnálom, hogy olyat tettem, ami megbántott, ez nem volt helyes a részemről.”

Az igazi bocsánatkérésben benne van, hogy nem fogod még egyszer elkövetni a nehezményezett dolgot. A vallásgyakorló, vagy spirituálisan elkötelezett emberek nagyobb készséget mutatnak arra, hogy megbocsássanak másoknak, mint a nem hívők. A megbocsátás esetében nemhogy rosszat, de jót kívánunk a sértőnek és azt a bibliai elvet követjük, hogy „aki téged megdob kővel, dobd vissza kenyérrel”. A megbocsátó ember lemond a bosszúról. 
Helytelenül kérsz bocsánatot, ha azt mondod, hogy „Sajnálom, hogy ezt mondtam, de mindez nem történt volna meg, ha te nem így viselkedtél volna”.Ha úgy próbálsz meg bocsánatot kérni, hogy azt mondod a párodnak, hogy „Erre a tettemre te késztettél”, akkor ezzel nem bocsánatot fogsz kérni tőle a viselkedésed miatt, hanem őt fogod hibáztatni mindazért, amit te elkövettél.
Részleteket a 2018. októberében írt dolgozatomban olvashatnak. Elérhetősége: http://nelegybeteg.hu/tanulmany-megbocsajtas.php

8./ Legyen életcélunk
Legyünk elkötelezettek,motiváltak és reménykedők abban, hogy céljaink megvalósíthatók. A hosszú távú céljaink esetében állapítsuk meg a fontossági sorrendet. Ennek a témának a részleteit ezen dolgozat első részében már ismertettük.

9./ Éljünk a jelenben
A pillanatokban felbukkanó apró örömök átélésének képességét érdemes gyakorolni, mert ennek birtokában növekszik az önbizalom,, elégedettségérzés. Aki gyönyörködni tud a napkeltében, a természet szépségében az könnyebben képes magát jól érezni.
Állandóan a múlton kérődzünk, vagy a jövő miatt rágjuk a körmünket. Így hát balga módon egyszerre három idősíkban élünk: a múltban, a jelenben és a jövőnkben. Ennek köszönhetjük azt, hogy a pillanataink java részét - azaz magát az életünket - nem tapasztaljuk meg igazán.
Tudnál a múltadban boldog lenni? Nyilván nem, hiszen az már elmúlt. Nem létezik. Visszaemlékezhetsz ugyan egy-egy jó pillanatodra, de az csak halvány árnyéka annak, amit a jelenben élhetnél meg. Tudnál a jövődben boldog lenni? Nyilván nem, hiszen az még nem létezik. Elképzelheted, milyen jó is lesz majd, ha... De az az öröm csak halvány árnyéka annak az örömnek, amit a jelenben élhetsz meg.
Ha van valami, ami biztosan közös mindannyiunkban, akkor az az, hogy mind boldogok szeretnénk lenni és szeretnénk elkerülni a csalódást. Ennek ellenére sokszor saját magunkat hozzuk olyan helyzetbe, ami fájdalmat okoz nekünk. Boldogságunkat emberektől, helyzetektől és dolgoktól tesszük függővé, melyekhez egész életünkön át ragaszkodunk és annak lehetősége miatt stresszelünk, hogy elveszíthetjük ezeket, ha valami rosszul sül el
Nem tudjuk megváltoztatni a múltat. Még akkor sem, ha újra és újra felidézzük. Tolsztoj szerint: „Csak egy idő a fontos, a MOST! Ez a legfontosabb, hiszen csak ezt tudjuk befolyásolni.”. Ha tehát teljes életet szeretnénk élni, cselekednünk kell. A cselekvés képessége csak a jelenben áll rendelkezésünkre. A múlt már megtörtént, a jövő még nem létezik, csak itt és most van lehetőség a tettekre.
Aki a múltat és a jelent ismeri, az tud jövőt építeni. A múlt ismeretének egyik fontos része a hagyományok ismerete, tudása.
A „hagyományok” fogalom köre széles. A legfontosabb jellemzője, hogy ebbe beleszületünk. Ehhez köthető a hitvilág kialakulása az egyén lelki békéjének egyensúlya. A hagyományaink szerinti életvitelünk, lelki biztonságot ad a mai világunk uniformizálódó kihívásaival szemben. Lehetőséget teremt a kreatív szellem megnyilvánulásának
Az emlékezés nagyon fontos része az életünknek, tulajdonképp összefűz minket egybe. Nem széthulló láncszemekként járunk-kelünk, hanem egyben lévő emberként. Az emlékektől való menekülés örökös békétlenség, és darabjaira hulló, nyugtalan ember. A pszichológia a múltbeli történésekkel magyarázza a személyiség kialakulását. Úgy csinálunk, mintha a múlt létezne. Valójában csak lenyomatok vannak a lelkünkben itt és most. De ha a múlt nem létezik, akkor hogy lehet, hogy még mindig alapvetően meghatározza viselkedésünket, gondolkodásunkat, törekvéseinket, önértékelésünket, mi több olykor álmainkat is? nem a múlttal van bajunk, hanem az emlékekkel. Az emlékek itt-és-most arra valók, hogy értsük és értelmezzük magunkat. Véleményem szerint – ellentétben sokakkal - a múlt lelkünkben és ez ad magyarázatot jelenbeli gondolkodásunkra, viselkedésünkre.

10./ Fizikai élénkség, mozgékonyság
A testi inaktivitás pszichikai renyheséget és testi gyengeséget eredményez. Minden testi aktivitás elősegíti az endorfin termelést, ha elegendő ideig és megfelelő intenzitással mozgunk (torna, úszás, atletizálás gyors séta, ha a 20 percet meghaladja, kerékpározás kertészkedés stb.)

Összefoglalva a tíz boldogság parancsról azt mondhatjuk, hogy ha egy kicsit elmozdítasz kedvező irányban az életedben, akkor az egész nagy életmintázat is megváltozik

A boldogság nem a cél, hanem az út (Skrabski Fruzsina)
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola egyetemi tanára, Skrabski Árpád kutató, mérnök-szociológus, édesanyámmal Kopp Máriával együtt öt könyvet írtak 
Nekünk könnyű dolgunk volt, mert a szüleink úgy éltek, mint ahogyan tanították, hogy hogyan lehetünk boldogok. Példaként voltak közöttünk. Biztos vagyok benne, hogy most velünk örülnek ennek a könyvnek, hiszen ez nagyon sok fiatalnak, családosnak, de még az idősebb generáció tagjainak is hasznos és jól megtérülő tanácsokkal szolgál. Egy kicsit olyan ez nekünk, mintha feltámasztottuk volna őket – mondta Skrabski Fruzsina, 
A boldogság nem a cél, hanem az út, amin haladunk. A mama mindig azt mondogatta nekem, hogy a „férjeinket dicsérjük, dicsérjük, dicsérjük!”, a férfiaknak pedig azt tanácsolta: „pelenkázz, tovább élsz!”, ezzel felhívva a figyelmet a pozitív dolgok és a gyermekvállalás boldoggá tévő és egészségvédő hatásaira is – mesélte Fruzsina.
A Skrabski házaspár lányától azt is megtudtuk, a könyvben leírtak bizonyítják, hogy a szerelemnek nem kell kialudnia a házasságban az évek múlásával. Óriási hangsúlyt fektettek a közösség erejére, mind a család, a munkahely, mind a helyi kisközösségek megtartó erejét tekintve. Azt gondolom, A „Boldogságkeresés útjai” könyv igazi kultuszkönyv, jól illeszkedik a mai népszerű pszichológiai könyvek sorába. Rengeteg praktikus tanáccsal és szakmai kutatásokkal alátámasztott személyes tapasztalataival hasznára és javára válik olvasóinak.
Apukám a betegségével dacolva hatórás előadást tartott Vácon a szociálpedagógus hallgatóknak. Kedvenc tantárgya a házasságszociológia volt. A fiataloknak be akarta mutatni, hogy a jó emberi kapcsolatok, különösen a jó házasság mennyire fontosa boldogsághoz, és ezt hogyan lehet elérni a mai magyar társdalomban.
https://www.lokal.hu/tag/skrabski-fruzsina/

Magyarázat
Kopp Mária (Budapest, 1942. január 14. – Budapest, 2012. április 3.) magyar orvos, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, a Semmelweis Egyetem–MTA „Mentális Egészségtudományok” társult kutatócsoportjának vezetője volt. A pszichológiai tudományok akadémiai doktora. Kutató professzor, aki 332 tudományos közleményt és 11 könyvet adott közre, 66 monográfiába, szakkönyvbe írt fejezetet vagy részletet. 1965-ben kötött házasságot Skrabski Árpád (1939–2009) mérnök szociológussal, akivel két gyermeküket nevelték fel, Luca (1974) és Fruzsina (1975). Kitüntetése többek között: A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2012)

Skrabski Árpád a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett számítógépes mérnöki diplomát Első munkaállomása a Műszeripari Kutatási Intézet, itt mint fejlesztő mérnök dolgozott  Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola közgazdasági, pénzügyi és jogpedagógiai tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára, a szociológiai tudományok kandidátusa több mint százharminc publikációja jelent meg.

Mitől függ a boldogság?
„A boldogság nem függ a holnaptól, a tegnaptól, s nem függ az anyagi javaktól, karriertől sem. S nem függ egy másik embertől sem. Csakis magunktól függ. Magunkban kell először megtalálni, hogy aztán tudjunk belőle másnak is adni. Önzetlenül, csupán a jó szándék által vezérelve. Mert erről kell szólnia az életnek.”
Ryan RM, Deci EL. (2001): On Happiness and Human Potentials: A Review of research on hedonic and eudaimonic well-being. Ann Rev Psychol, 52: 141-166.

Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egykori igazgatója és férje, Skrabski Árpád több kutatásban igazolták: jobb házasságban élni, mint egyedül. Az egyedüllét még az alkoholizmusnál és a dohányzásnál is rosszabb hatással van a szervezetre, a magányosok pedig jóval hamarabb halnak meg, mint a harmonikus párkapcsolatban élők. 
A tényt a Harvard Egyetem kutatásai is igazolják: egy longitudinális, 75 éven át tartó kutatás során 724 ember életéről rögzítettek adatokat, rengeteg feljegyzés után pedig arra a következtetésre jutottak: a hírnévnek, de a gazdagságnak sincs annyi köze a boldogsághoz, mint a szeretetteljes társas kapcsolatok. Kutatásuk azt is bizonyítja, hogy az élettársi kapcsolatnál stabilabb a házasság: utóbbiak ugyanis vagy 3-szor ritkábban szakadnak meg. 

Jóllét és vallásosság
A vallások – a hinduizmust is beleértve – arról szólnak, hogy a valóságnak egy más dimenzióját ismerik meg, aminek következtében a hívők másként értelmezik a körülöttük zajló eseményeket, mint a nem hívők. Ebben találják meg boldogságukhoz a kapaszkodókat

A pénz nem boldogít
Kutatások igazolják, hogy az átlagosnál jobb anyagi helyzet önmagában nem feltétlenül tesz boldogabbá is minket. Ráadásul miközben az anyagi javakat üldözzük, könnyen elhanyagolhatunk olyan tevékenységeket, amelyek valóban pozitív hatással lehetnének ránk. 
A legújabb felmérések szerint bár a több pénz növelheti az elégedettség érzetét az emberekben, mégsem tesz senkit boldoggá.
A Gallup felmérése során összesen 136 000 embert kérdeztek meg 132 országból. A résztvevőknek nullától tízig kellett pontozniuk napi élményeiket és boldogságérzetüket. Az eredmények alapján egyértelműen kiderül, hogy a pénzügyek rendezettsége, azaz a rendszeres anyagi bevétel növeli az elégedettség érzését, de mégsem ez tesz egyértelműen boldoggá, hiszen a pozitív érzések inkább olyan dolgokhoz köthetők, mint a családi támogatás, a baráti kapcsolatok rendezettsége és a munkahelyi siker.
"Nem kell, hogy dúskáljunk az anyagi javakban ahhoz, hogy jól érezzük magunkat és pozitív hatások érjenek. Persze az anyagi biztonság jelentős terhet vehet le a vállunkról, de nem kell, hogy a boldogság egyet jelentsen a pénzzel." Ed Diener, az Illinois Egyetem pszichológus professzora.

Ha a különbségekre fókuszálunk, mindig csak azt láthatjuk, ami elválaszt bennünket. Amiben biztosak lehetünk az az, hogy mindenki boldog szeretne lenni. Az egyetlen, amiben biztosak lehetünk hogy mindegyikünk örömteli életre vágyik
A boldogság bennünk van, s az akadályokat kell eltávolítanunk, hogy feltáruljon az a csoda, ami bennünk van, s ami valójában mi magunk vagyunk.

Nem attól vagyunk boldogok, hogy jó állásunk van, sok pénzünk van, szép házunk, jó autónk, de még csak nem is attól, hogy egészséges családunk van, barátok vesznek körül, mi is egészségesek vagyunk. Általában ezeket a dolgokat kergetjük, mert azt hisszük, majd, ha ezek meglesznek, akkor igazán boldogok leszünk. De van ebben egy óriási csavar, amit a legtöbb ember nem vesz észre, ezért válik az egész élete egy nagy boldogságkergetéssé.

Pszichológiai vizsgálatok tanulsága szerint a hirtelen meggazdagodás örömei is csak ideig-óráig tartanak; – ehhez lottónyertesek sorsát követték nyomon, akik egy idő után semmivel sem tartották boldogabbnak magukat, mint a főnyeremény megütése előtt. Igaz, egy alsó anyagi határ alatt a boldogságszint is érthetően alacsony, de a döntést – hogy hogyan érezzük magunkat az adott helyzetünkben – ilyenkor is magunk hozzuk.
Kísérletekben olyan emberek boldogságszintjének alakulását vizsgálták, akik balesetben lebénulva váltak ágyhoz vagy tolószékhez kötötté, azonban a lottónyertesekhez hasonlóan náluk is azt figyelték meg, hogy egy-két éves időszak elteltével ugyanúgy hasonló lelki szintre állt vissza a boldogságuk foka.

Vágy és a boldogság kapcsolata
A sok vágy sok szenvedést szül, és kevés boldogsággal jár, míg kevés vágyból kevés szenvedés ered, így boldogabbak lehetünk. Ez a nyugati gondolkodásmóddal szemlélve logikátlannak tűnhet, hiszen az életben való előrejutásunkat vágyaink ösztönzik, nélkülük aligha haladnánk bármerre. A vágyakkal önmagukban véve nincs baj. A gond onnan ered, hogy vágyaink irányítása, „használata” helyett vágyaink rabjaivá, hű követőivé válunk. Ha megismerjük vágyaink természetét és működésmódját, teret nyerhetünk azok tudatosabb irányítására.

Ha vágyunk beteljesül, az kezdetben örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket. Ez azonban gőgössé tehet minket, ami – a fentebb leírtakkal ellentétben – önmagunk felülértékelését jelenti. Önértékelésünk tehát könnyen vágyaink be- és be-nem-teljesülésének tárgyává válhat. Ráadásul az elérést követő öröm rövid életű. Egyfelől elkezdünk kötődni a megszerzett tárgyhoz vagy elért eredményhez, értékhez, s e kötődés által megjelenik az elvesztésétől való félelem is. Hatványozottan igaz ez az elért sikerekre, erényekre: „Most jól teljesítettem, aminek örülök, de máris rettegek is egyben: mi lesz, ha legközelebb nem hozom ugyanezt a szintet?” Továbbá felbukkan a mohóság érzése is. Aminek ma örültünk, egy hónap múlva már nem fogunk, mert az már nem lesz elég, és újabbat, többet, jobbat akarunk. S a vágyak láncolata máris csapdájába ejtett.

Át kell gondolnunk, hogy mindaz, amire vágyunk, valóban fontos-e. Mi az, ami igazán értékes, lényeges az életünkben? Ezen kérdések mentén aztán érdemes felülvizsgálnunk, majd limitálnunk a vágyainkat. „Kevesebb vágy, kevesebb szenvedés, több boldogság.” Ez azonban még önmagában kevés. Fontos felismerni a vágyak és a szenvedések hátterében rejlő elégedetlenséget. Az önmagunkkal és körülményeinkkel való elégedetlenség lelki fájdalmat, zavart, rossz érzéseket kelt.
A vágyak korlátozása nem azt jelenti, hogy ne törekedjünk, ne legyenek céljaink. Inkább azt jelenti, hogy lehetőségünk nyíljon megtalálni a megelégedettségünket. Vágyaink teljesítésére ugyan törekszünk, de hogy teljesül-e vagy sem, az nem befolyásolja sem önértékelésünket, sem lelki jóllétünket.
https://mindsetpszichologia.hu/2018/01/24/boldogsagunk-akadalyai-avagy-miert-kell-ennyit-szenvednunk/

A boldogság akadályai
Akik a boldogság pillanatában már félnek, hogy elveszítik a boldogságot, sosem tudnak igazán boldogok lenni. Hogy ezt beismerjük, nem kell szakképzett pszichológusnak lenni, hiszen mindenki tudja, mennyire meg tudja mérgezni a szorongás, a jövő miatti aggódás a legcsodálatosabb perceinket is.
Persze nem mindenkinél van így: vannak a „szerencsések”, akik személyiségükből adódóan nem foglalkoznak a jövővel, a „mi lesz?”-szel, hanem csakis a jelenben élnek. De nem mindenki születik ilyennek, sőt, statisztikák szerint az „aggódósak” vannak többségben, és nekik a boldognak mondott állapot eléréséért sokkal keményebben meg kell küzdeniük.
Már az ókori filozófusok is megmondták: a boldogság fő akadálya, ha a múlton rágódunk, a jövőtől pedig félünk. Ez azt jelenti, hogy a boldognak látszó – vagy magukat őszintén annak mondó – emberek egyik titka az, hogy e kettőt nem csinálják

Emberi kapcsolataink
Ahol a legtöbbet tehetünk életünk minőségének jobbításáért, az az emberi kapcsolataink. A kapcsolataink az a területe az életünknek, ahol a legtöbbet tudunk rontani. A kapcsolataink minősége zömmel csak rajtunk múlik.
A kapcsolataink jobbításának legalapvetőbb eszköze, ha megtanulunk hallgatni. Figyelmesen meghallgatni másokat nagyon nehéz feladat. Ennek ugyanis az a feltétele, hogy képesek legyünk magunkat a háttérbe helyezni. A beleérző képesség, a fontos, amikor képes vagyok mögé látni az emberek szavainak.
Mindig azt adjuk az embereknek, amire igazából szükségük van, s csak annyit, ami után már önállóan is képesek lépéseket tenni. Ne azt adjuk, amit kérnek, Viszont nem szabad elhallgatni, hogy a figyelmes hallgatás képessége nélkül nagyon nehéz másoknak megfelelő támogatást adni.
A párkapcsolatok és az új házasok részére elmondható, hogy a boldogságot nem lehet csak egyszerűen megtalálni, hanem azért meg is kell küzdeni, mégpedig kölcsönös türelemmel és önmegtagadással. Ex nihilo nihil fit. " = "Semmiből semmi se lesz.

Tanácsok Feleségeknek a boldogság elérése és megtartása érdekében

  1. Akkor is mosolyogj, ha férjed fáradt, kimerült, kedvetlen!
  2. Mindig mutass érdeklődést férjed munkája és tervei iránt! Ne felejtsd el őt ezekért dicsérni.
  3. Soha ne hagyd felelet nélkül a családbeliek egyetlen kérdését sem!
  4. Szeretettel fogadd férjed és gyermekeid barátait!
  5. Elismeréssel nyilatkozz férjedről gyermekeitek előtt, soha ne bíráld őt mások füle halltára!
  6. Férjed ház körüli munkáját mindig értékeljed!
  7. Férjedet minél többször örvendeztesd meg apró figyelmességgel!
  8. Férjed rokonait olyan szeretettel fogadd, mint a sajátjaidat!
  9. Szívesen főzd férjed kedvenc ételeit!
  10. Ha megbántottad, kérj tőle bocsánatot azzal, hogy igyekezni fogsz hogy lehetőleg többé ne ismétlődjék meg!
  11. Az apróbb nézeteltéréseket ne sokáig tartsd számon!
  12. Akármilyen fáradt vagy, említsd meg, de ne panaszkodj kimerültségről!
  13. Adj szabadságot hobbi tevékenységre, baráti társaságban egyedüli részvételére!

Tanácsok Férjeknek a boldogság elérése és megtartása érdekében

  1. Tarts fontosabbnak feleséged örömét, mint a magadét.
  2. Gondoskodj gyermeke(i)d nevelkedéséről, vegyél részt benne. Ügyelj vallási életükre!
  3. Szívesen menj piacra és boltba feleségeddel, vagy helyette!
  4. Ne felejtkezz meg feleséged születés-, névnapjáról, házassági évfordulótokról!
  5. Ha jó az ebéd, dicsérd meg, de akkor is ha nem a kedvedre való.
  6. Feleséged hivatali/otthoni munkáját értékeld és dicsérd meg!
  7. Ne csinálj tréfát sohasem feleséged rovására!
  8. Soha ne beszélj gorombán, trágár szavakkal!
  9. Legyél figyelmes, udvarias, előzékeny és tisztelettudó feleségeddel. Ne feledd, ő nem a haverod, hanem a társad!
  10. Ha lehangolt, kedvetlen, rossz kedvű vagy, akkor is uralkodj magadon!
  11. Gondoskodj feleséged pihenéséről!
  12. Szervezz olyan közös programokat, amelyekben feleséged is jól érzi magát.
  13. Ha megbántottad, kérj tőle bocsánatot és biztosítsd, hogy többé nem teszel ilyet.
  14. Őszintén, nyíltan és érdeklődve beszélgess vele.
  15. Adj szabadságot hobbi tevékenységre, baráti társaságban való egyedüli részvételére!
  16. Akármilyen csekélység, de okozz vele örömteli meglepetést.

Sok olyan helyzet lehet az életünkben, amikor nem vagyunk képesek kivonni magunkat mások próbálkozásai alól. Minden áron bele akarnak rángatni minket különböző csavaros helyzetekbe, amiben mi nem érezzük jól magunkat.
Ezekre is mondhatunk nagyvonalúan nemet, mert ezek alapvetően nem a mi történetünk részei.

Társadalom szabályrendszere
Az életcélt, a boldogságot a szabályrendszerek betartásával kell kialakítani. Alapvető szabályokra épült rá a társadalom aktuális szabályrendszere. Ezek határozzák meg a törvények alkalmazásának a kereteit, a közteherviselés módozatait, azon szabályok tengerét,:amelyek a mindennapi élet kereteit meghatározzák. A közösségek egy szabályrendszer mentén szerveződnek, melyek egy része írott, másik része íratlan. Amit ezekről tudni érdemes az, hogy íratlan szabályok képesek felülírni az írott törvényeket.
Az európai jogrend viszonylag egységesnek tekinthető, nincsen benne halálbüntetés, csonkításos retorzió, vagy a nemiség, a vallási és az etnikai hovatartozás alapján való megkülönböztetés.
A jogalkalmazás mégis országonként eltérő, mert a kultúra eltér. Németországban például mindent lehet, amit a törvények megengednek, míg Angliában mindent lehet, ami nem tilos.

A mindennapokban  többnyire az íratlan szabályokhoz igazodunk. A belső (lelki eredetű) törvényekkel szöges ellentétben álló döntéseket és szabályokat az emberek sokszor gond nélkül felülírják. Példa: Szophoklész Antigoné dráma esetében alapvető konfliktus Antigoné és Kreón a thébai király szembenállása. Antigoné eltemeti testvérét, Polüneikészt, mert csak így juthat a túlvilágra. Antigoné az emberség és a lelkiismeret parancsát, az istenek íratlan törvényeit képviseli, hogy a halottakat el kell temetni; Kreón király az ember által hozott törvény nevében lép fel, amely zsarnoki törvény, és szemben áll az istenek törvényével: nem engedi a halott Polüneikész eltemetését.

Újkori példa: amikor zsidókat kimenekítettek a második világháborúban; Egy másik történet: támogatta és ápolta a haldoklókat a kalkuttai Teréz anya; vagy egy ferences szerzetes gyerekek tömegét neveli egy pici faluban (Déván).
http://lelki-egyensuly.hu/5-erzelmi-serules/

A liberalizmus egykor az ember személyes szabadsága és politikai részvételi jogának garantálására irányult. Mára azonban teljes társadalomi erkölcsi és kulturális vetületének átformálására igényt tartó agresszív ideológia. A szabadság vonzó jelszava alatt az egyéni önrendelkezés abszolutizálásáig jutott el. Ennek alárendelt mindent: Istent, hazát, családot, sőt ma már a biológiai adottságokat is (genderizmus). Társadalmi rendre úgy tart igényt, hogy ki-ki háborítatlanul kiélhesse vágyait az egyéni önmegvalósítás jól hangzó címszó alatt.

A Hegyi beszéd keretében elmondott „nyolc boldogság törvény”
A Hegyi beszéd Máté evangéliumának 5-7. fejezete. A leghíresebb rész belőle a nyolc boldogság.
A nyolc boldogságról nagy számú tudományos s lelki témájú könyv jelet meg. A következő dolgozatomban mindegyik boldogság mondásról rövid, nem vallásos olvasóim számára is érthető gondolatokat fogalmazunk meg. Az ismertetésben utalok a boldogság hiányára az ebből fakadó veszteségre.

Az első beszédgyűjtemény a Hegyi beszéd (Mt 5–7), amelyet Máté Jézus működésének kezdetére helyez. Eszerint a Hegyi beszéd Jézus programbeszéde, tanításának foglalata.  A nyolc boldogság tartalma nem más, mint Jézus embertana, Isten elgondolása az emberről. Azt mondja el, milyennek kell lennie annak az embernek, akihez tanítása szól.
A boldogmondások szövege nyolc egyforma szerkezetű rövid összetett mondat. Minden főmondat a „Boldogok” szóval kezdődik, minden mellékmondat „mert” szócskával vezeti be a magyarázatot, amely megindokolja a főmondat állítását. Arra hívja fel a figyelmet, hogy mindaz, amit az előbb általánosságban  elmondott, az személyesen értendő, a mindenkori olvasóra is vonatkozik: „ti vagytok ezek”, „tirólatok beszélek itt”. 
Jézus szerint az ember életének célja a boldogság. Isten azért teremtette az embert, hogy az ember boldog legyen. Boldogságra teremtett minket. Ilyen egyszerű. Nagy írók, gondolkodók, filozófusok sokat elmélkedtek arról, mi is az emberélet célja és értelme. Jézus válasza az, hogy ez a cél nem az anyagi jólét, nem a hatalom, nem is a küzdelem a haladásért, vagy más efféle. Ezek lehetnek a boldogság eszközei, de az ember célja maga a boldogság.
Annak, aki Isten értékrendje szerint nézi saját magát, sorsát; és ez sikerül, akkor a boldogság még nehéz életkörülmények, szenvedések közepette is lehetséges számára.

A Hegyi beszédben elhangzott mondások tehát azt tárják fel, miként lehet boldog az ember. Ezért a nyolc boldogságot így is nevezik: „A boldogság törvénye.” Meglepő dolgot tudunk meg: A boldogságnak törvénye van! Nagyon kevés ember gondolja ezt így. Az ember hajlamos azt hinni, hogy boldogsága rajta kívüli tényezőktől függ, pénztől, jó állástól, egészségtől és más hasonlóktól, csupa olyasmitől, ami végső soron a kiszámíthatatlan szerencse dolga. Jézus ellenben azt állítja, hogy a boldogság nem a véletlenen és nem a rajtunk kívüli körülményeken múlik, hanem törvénye van, tehát mindenki elérheti, mindenki boldog lehet, ha megszívleli ezeket a törvényeket.
Arról van szó, hogy a boldogságnak nem akadálya a pénz hiánya, a szépség, a kivételes adottságok hiánya, a jó állás, a hatalom hiánya, de még az egészség hiánya sem.Kijelenti, hogy boldogságunk egyedül tőlünk függ, csak azon múlik, akarunk-e ezen törvények szerint élni, vagy nem. Ez a hallatlan újdonság, amelyet Jézus mégis oly megingathatatlan bizonyossággal hirdet – igazi örömhír, vagyis evangélium.

Magyarázat
Az evangélium görög eredetű szó, jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik Ezen könyvek szerzőit nevezzük evangélistáknak (Máté, Márk, Lukács, János). Az evangéliumok Jézus tanítását és beszédeit, születését, életét, szolgálatát, keresztre feszítését és feltámadását írják le.. 

A nyolc boldogság értékrendje azonban merőben ellentétes a világban szokásos értékrenddel.

A boldogmondások címzettjei tehát olyan emberek, akik vállalják, hogy benne élnek ugyan a világban, de nem a világ erkölcsi törvényei szerint élnek.
https://www.karizmatikus.hu/hitvedelem/tanitas-atyak-tanito-testverek/877-a-boldogsag-toervenye.html

A 8 boldogság elemzését a következő dolgozatban olvashatják.