Világnézetről mindenkinek

Az élet csak egy pillanat. De ez a pillanat elég, hogy örökkévaló dolgokat cselekedjünk

                                                                                                                              E. Bersot

„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek

Diogenész szerint az anyagi javaktól való függetlenségre azért van szükség, hogy az ember felismerje, hogy csak egyetlen dolog van az ő saját birtokában: ez pedig a lelke

Világnézet

Világnézetnek nevezzük a világ legáltalánosabb, legátfogóbb értelmezését. Ez állhat

• objektív tudományos ismeretből, annak különböző értelmezéséből,
• a tudománnyal ellenkező nézetekből, és állhat
• szubjektív véleményekből, életszemléletből, értékrendből.

A három vallás, bár kétségkívül eltérő, ám mindhárom (iszlám, judaista és a keresztény) egyistenhívő (monoteista) világnézet alapján áll. Ebből következően elvben lehetne köztük akár olyan egység is, amely világnézeti szemszögből békére alapozná magatartásukat, életüket... A világnézet fogalmát használtuk. Érdemes és szükséges leírnunk, pontosítanunk a jelentését.

Nincs mindenkinek világnézete

Az emberek nagy részének nincs kiforrott, saját világnézete, nincs véleményük olyan dolgokról, melyeket nem ismernek. Ugyanakkor a kisgyermeknek is vannak tapasztalatai, nézetei (véleményei) és sémái a világról. Ez persze a lexikonok szerint sem jelenti azt, hogy az, akinek egységes, összefüggő világnézete volna, annak automatikusan bizonyító érve is lenne e nézetek igazságáról vagy megvédhetőségéről.

Csatlakozás valamely nézethez. „egyéni világnézet”

Az emberek egy része általában egy közismert elfogadott világnézethez csatlakozik, vagy néhány ilyenből rakja össze saját „egyéninek" tartott világnézetét, ehhez adva hozzá tapasztalatait, amivel rendelkezik. Az „egyéni világnézet" megfogalmazásnál újabb filozófiai bukfencet találni: a világnézetet bár az egyén „birtokolja", az mégsem az egyén, hanem valamely közösség társas lelki viszonya. A világnézet - „társadalmi termék". A tudatosságot nélkülöző, „kölcsönfogalmakkal" operálók sokszor árulják el, hogy mások számára hordozott világnézeti emblémájuk épp ellenkezője a valóságosnak. Több „buzgó" keresztényről is kiderült már, hogy nem hiszi a feltámadást, és sok gyakorló ateista vallotta be, hogy bízik az isteni gondviselésben. Ha másként nem, hát úgy, ahogy a pesti vicc mondja: „A zuhanó repülőgépben nincsenek ateisták..."

Miért fontos a világnézet?

• A világnézet azért fontos, mert az életünknek az értelméről van itt szó, és az élet-értelemnek a kérdése nagyon fontos, mert ez adja meg a reményt, hogy legyen hosszú távú célja az életünknek, ne csak a pillanatnak éljünk. Mert ha az embernek nincsen reménye, akkor nincs is értelme annak, hogy éljen." (Bolberitz Pál teológus.)
• Normális embernek van hite/vallása; akarata/társadalma; értelme/tudománya; érzelme/művészete; életérzése/joga. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy mindenkinél más és más kap hangsúlyt. Szoktunk „érzelmi beállítódottságú" és „akarati beállítódottságú" emberekről beszélni. Van, akinél a szomatikus reláció dominál, van, akinél a spirituális, pneumatikus, azaz a szellemi.
• Lelki viszonyaink közt vannak erősebbek, gyengébbek. Egészséges embereknél minden életkorban (a gyermekkortól a felnőttség felé tartó növekedés során) változnak a hangsúlyok. A világnézet egy életkori csoportnál kap különleges helyet - az adoleszcenseknél. Az ifjaknál ott jó helye is van. A normális ifjú a világot nézve mindent kritizál és mindenben kételkedik, szükségszerűen vívja világnézeti harcait. Ebben a fejlődési szakaszban ez a természetes. Úgy „építi" az ifjú a maga világnézetét, mintha az lenne a vallása. Pedig csak kultusz. Ezért is mondhatja találóan Karácsony Sándor , hogy „A világnézet sajátos adoleszcens vallás".

A nevelés világnézeti viszony

A nevelés maga is világnézeti viszony. Éppen ezért hat ma már komikusnak a „világnézeti semlegesség" üres kategóriája a nevelésben, az oktatáspolitikában. Ha az imént az iskola világnézethiányáról szóltam, az igazság kedvéért el kell mondani azt is: ez a kisebbik hiány. Meghatározza persze az iskolarendszer egészét, ha világnézet nélküli pedagógusok nevelnek világnézet nélküli növendékeket. Ám van nagyobb baj is. Nagyobb baj azáltal lesz, ha az időhöz, a múlthoz, jelenhez, jövőhöz, s az „élet utáni élethez" nem adnak értést, kulcsot, nyelvet. . Világnézeti betegség a társadalom betegsége

A nevelés bizonyíthatóan világnézeti viszony. Sok iskolában csak az azonnal hasznosítható jelen technikái érdeklik a diákokat. Nevelés nincs, nem lehetséges, csak a „konvertibilis" oktatást tűrik el.

http://www.magyarszemle.hu/cikk/20080302_ha_a_vilagnezet_potlek_lesz_

Világnézeti semlegesség

Az már szinte közhelyszámba megy, hogy világnézeti semlegesség nem létezhet. Ismeretelméleti nonszensz. A világnézeti semlegesség is világnézet. Ez az ideológia egész egyszerűen azt akartja mondani, hogy nem azonosul semmiféle eddig ismert történeti valóságértelmezéssel, ide értve a vallásokat is. Azért  „semleges”,  mert egyenlő távolságot tart minden eddigi vallási alapú elbeszéléssel szemben. Az alapja pedig a multi kultúra eszméje, amely azon a meggyőződésen nyugszik, hogy a világnézeti sokféleséget csak akkor lehet megvalósítani, ha létrejön a világnézetileg semleges állam, amely nem sérti senkinek az érzékenységét sem.

Európában a második világháború után valamely rejtélyes oknál fogva a világnézeti semlegesség világnézete vált uralkodóvá. A csapdahelyzet abban van, hogy már régtől fogva tudható, hogy ez a filozófiai konstrukció önellentmondás. Bukása csak idő kérdése

A csapdahelyzet abban van, hogy Európában a világnézeti semlegesség világnézete értelemszerűen a kereszténységtől való távolságtartást jelenti elsősorban. Ez a körülmény egész egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy Európa önmagát kulturális értelemben keresztényként határozza meg. Sőt, miután a multi kultúra ideológiájául szolgáló világnézeti semlegesség rendkívül érzékeny arra, hogy a semlegesség jegyében érzékenységeket ne sértsen, beindul a különféle közösségi identitások szimbólumrendszerének a lebontása is. „Ne csak a muszlim nők ne hordjanak burkát a nyilvánosság előtt, hanem a keresztet is ki kell tiltani nyilvános helyekről. Ez ugyebár a semlegesség.”

Köntös László A világnézeti semlegességről 2015.04.26. -

http://reposzt.hu/blog/kontos-laszlo/2015-04-25/vilagnezeti-semlegessegrol?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201506

Néhány világnézet bemutatása

Világnézetnek nevezhető tehát a tudományok átfogó rendszere önmagában, vagy egy bizonyos értelmezésben, egy politikai ideológia, egy filozófiai iskola nézetei, és egy hitrendszer, vallás is, vagy ezeknek keveréke.

Az értékrendet bizonyos esetben a világnézetbe bele veszik, bizonyos esetben azonban nem.  A 20. században  a naturalizmus és az idealizmus világnézete került szembe egymással

• A vallásos világnézetek (világvallások, kereszténység) alapja a teremtő Isten elfogadása;
• Az ateista világnézetek alapeszméje az istentagadás vagy az agnoszticizmus

Idealizmus  az az irányzat, amely a tudatot tartja elsődlegesnek, és hozzá képest az anyagot származékosnak. Az idealizmus tehát lényegénél fogva a materializmussal szemben álló, azzal ellentétes irányzat.

Az objektív idealizmus az anyagi valóság feletti lényt (istent) tart elsődlegesnek, amely egyben teremtője és kormányzója is a világnak:

A szubjektív idealizmus viszont az emberi tudatot tartja elsődlegesnek és azt állítja, hogy amit mi rajtunk kívül létező világnak nevezünk, az voltaképpen nem más, mint emberi érzet, tudatunk szubjektív terméke

http://www.kislexikon.hu/idealizmus_a.html#ixzz3bvA4h7VF

Materializmus

Olyan irányzat, amely a kézzel fogható anyagot tartja elsődlegesnek a tudattal szemben.

A materializmus olyan filozófiai irányzat, amely szerint a világ minden dolga, jelensége visszavezethető materiális okra. Az anyagelvű elméletekben a lelki-szellemi jelenség nem különül el a fizikaitól: minden mentális állapot, tulajdonság, folyamat és működés elvben azonos valamely fizikai állapottal, tulajdonsággal, folyamattal. A materialista ismeretelmélet szerint ezért bármely bonyolult jelenség vizsgálható, értelmezhető és megérthető egyszerűbb jelenségek vizsgálata alapján

Jerry Fodor: A test-lélek probléma, pp. 22.

A materializmusnak van egy olyan változata, amely elismeri, hogy a lelki tulajdonságok valóban létező tulajdonságok, de tagadja, hogy redukálhatók lennének a fizikai tulajdonságokra; ehelyett a lelki tulajdonságok egy sajátos módon függnek a fizikaiaktól: a lelki tulajdonságok a fizikaiakra “épülnek”. Lehetséges, hogy két egyén ugyanabban a lelki állapotban legyen, még akkor is, ha fizikai állapotuk nem tökéletesen azonos. De az nem lehetséges, hogy tökéletesen azonos fizikai állapotban lévő egyének lelki állapotai különbözzenek.

Megválaszolatlan kérdés ma is, hogy ha nem pusztán belső idegrendszeri állapotaink, akkor vajon mi határozza meg gondolataink tartalmát? Ez a modern elmefilozófia egyik legvitatottabb kérdése,

Huoranszki Ferenc Modern metafizika

Osiris Kiadó

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/modern-metafizika/ch08s06.html

Az agnoszticizmus (gör. 'a megismerhetőség tagadása'): Olyan filozófiai irányzat, amely a tapasztalati világon túl lévő dolgok megismerhetetlenségét vallja. Az agnoszticizmus fogalma Th. Huxley-tól származik

A naturalizmus az a filozófiai irányzat, mely szerint csak egy, természetes világunk van, amelyet a tudomány segítségével ismerhetünk meg, és amelynek mi is teljes mértékben részei vagyunk. A matematika és a tudományos elvek segítségével érthetjük meg az ember működését és viselkedését. Naturalista filozófiai irányzat például a materializmus, amely szerint minden az anyagra vezethető vissza, és a fizikalizmus, amely szerint minden a fizikára vezethető vissza

Funkcionalizmus

Megjelent egy új - sem nem materialista sem nem dualista "lélekfilozófia" a funkcionalizmus. A funkcionalizmus állítása szerint az olyan különböző rendszerek, mint az emberi lények, számítógépek egyaránt rendelkeznek mentális állapottal, pszichológiájuk pedig nem azon múlik, hogy miből vannak, hanem azon, hogy milyen a felépítésük.

Jerry A. Fodor: A test-lélek probléma; in: A tudat pszichológiai kérdései I. (szöveggyűjtemény). Budapest, Tankönyvkiadó, 1987. p. 97-115.

Redukconizmus

A materializmus csak úgy értelmezhető, ha lelki tulajdonságokat (gondolatokat, érzéseket) bizonyos típusú fizikai tulajdonságokkal azonosítunk

Ha valamennyi kémiai jelenséget a fizika nyelvén leírhatunk, akkor azt mondhatjuk: a kémiát a fizikára, pontosabban a fizikai tulajdonságokkal történő magyarázatra redukáltuk.

A redukcionizmus szerint csak azok a tulajdonságok léteznek, amelyeket azonosítani tudunk meghatározott fizikai tulajdonságok összességével.

Ha a fizikalizmus redukcionista értelmezése helyes, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy a gondolatok (meggyőződések, vágyak, remények) csupán illúziók. Valójában, akárcsak egyesek szerint a színek, ezek sem léteznek.

A liberalizmus ott kezdődik, hogy tisztelem az enyémtől eltérő álláspontot is. Nem gondolom azt, hogy aki az enyémmel ellentétes nézeteket vall (tehát pl. keresztény, vagy buddhista, vagy konzervatív), az csak "korlátolt", buta, "tekintélyelvű", szolgalelkű, "kritikátlan" lehet, aki csak a legyek száma alapján képes megítélni a lószart..

Nincs mindenkinek világnézete

Az emberek nagy részének nincs kiforrott, saját világnézete, véleménye sincsen sokszor olyan dolgokról, amelyeket nem ismer.

Viszont már a kisgyermeknek is vannak tapasztalatai, nézetei (véleményei) és sémái a világról.

Ennek ellenére ez nem jelenti azt, hogy az, akinek egységes, vagy összefüggő világnézete van, annak tapasztalata is van e nézetek igazságáról, tarthatóságáról vagy megvédhetőségéről. Általában

• egy közismert világnézethez csatlakozik, vagy
• néhány ilyenből rakja össze saját világnézetét, ehhez adva hozzá még azokat a tapasztalatait, amivel rendelkezik

A világnézet olyan átfogó szemléletforma, amelyet az ember a lét és az élet legfőbb kérdéseiről, az

• élet eredetéről és céljáról,
• az Istenről,
• világról, emberről magában kialakít.

Olyan egyetemes érdeklődésű szemlélet kialakításáról van szó, amelyben helyet kap az élet egésze:

• Teremtő-teremtmény,
• evilág-túlvilág,
• test-anyag, lélek-szellem,

Ez a maghatározás a leginkább elfogadható, mert nem zár ki semmit, sőt tág kaput nyit Ezzel elejét veszi a kirekesztésnek, egyoldalúságnak.

Lehetőséget nyújt a további kérdések feltevéséhez, nem tilt, hanem feltár és mindenről elmondja, mit érdemes beépítenem önmagam számára.

• „A technikai műveltség fenyegeti és sokszor elzsibbasztja a lelket;
• a szocializmus felőrli az egyéniséget;
• a természet elnyeli a szellemet;

A gazdasági javakért vívott irtózatos harcban üressé válik és elnyomorodik az emberi lélek

Beleszületünk egy világnézetbe

A világnézetet nem magunk alakítjuk ki, hanem kapjuk:

• A kisgyermek „világképe”, kategóriái nem racionális tanulás útján alakulnak ki, hanem elsősorban az anyával, illetve a szülővel volt érzelmi azonosulás révén (primér szocializáció).
• a család nevelő tevékenységében is lényegesen fontosabb szerepe van az érzelemnek az értelemnél, a példának az elméleti magyarázatoknál.

A világnézet kialakulásához szükség van a közösség egy (vagy több) tagjával való elmélyült barátságra, s közben a közösség egészének tanúságtételére

Ezek után nézzük meg a materialista világnézetet, mint korunk egyik legelterjedtebb nézetét

Materializmus

• A materializmus bölcseleti irányzat, amely a valóság nem-anyagi formáit (mint a tudat, a szellem, az értelem) az anyagi létre vezeti vissza
• A materialista világnézet alapvetően azt jelenti, hogy az élet az élettelen anyagon alapszik, élettelen környezetben tenyészik, és így végső soron értelmetlen, múló, mellékes, átmeneti jelenség egy vele szemben közömbös, idegen környezetben
• Az élettelen anyag nem képes az élő szervezetekhez hasonlóan önmagát mozgásba hozni
• Mint említettük a fizikalizmus az a tétel, hogy minden létező fizikai ha az élőlények, a lelki jelenségek, az erkölcs és a társadalom mind teljes egészükben fizikai természetűek, akkor ez azt jelenti, hogy a fizika törvényei irányítják az életet, lelkivilágunkat, erkölcsi mivoltunkat és társadalmi életünket? De ha ez így lenne, akkor tetteinkért nem mi magunk, hanem a fizika törvényei lennének felelősek.
• Sajnos károsan lerombolt olyan erkölcsi oszlopokat, mint a szeretet, a kegyelem, az önfeláldozás, a becsület és az igazság. A materialisták által félrevezetett emberek életüket pusztán érdekek harcának látták,
• A modern tudományos felfedezések újra és újra azt bizonyítják, hogy a darwinizmusnak nincs köze a tudományhoz. A tudományos bizonyítékok teljes mértékben cáfolják a darwinizmust Richard Lewontin, a Harvard Egyetem marxista világnézetű genetika professzora így nyilatkozott: “Mi a (materialista) tudomány oldalára állunk dacára néhány konstrukciója kétségtelen abszurditásának, dacára annak, hogy kudarcot vall az egészségre és az életre vonatkozó sok extravagáns ígéretében, mert a materializmus iránti elkötelezettségünk minden más szempontot megelőz.

Figyelem a magyar baloldali értelmiség világképe eszmetörténetének kezdetétől a mai napig mereven elzárkózott minden olyan kísérlettől, amely nem materiális (anyagi) alapon magyarázta a világot

A materializmusnak van tehát egy olyan változata, amely elismeri, hogy a lelki tulajdonságok valóban létező tulajdonságok, de tagadja, hogy redukálhatók lennének a fizikai tulajdonságokra; ehelyett a lelki tulajdonságok egy sajátos módon függnek a fizikaiaktól: a lelki tulajdonságok a fizikaiakra “épülnek”.

A materializmus azt állítja, hogy a világ minden ténye fizikai tényekre épül rá. Metaforikusan fogalmazva ez azt jelenti, hogy Istennek kizárólag a világ fizikai tényeit kellett rögzítenie, minden más ebből következik. Ez utóbbiak a következők:

• a tudatos és a szándékos (intencionális) állapotokkal kapcsolatos tények,
• az erkölcsi és esztétikai, valamint az egyedi "én"-t meghatározó tények,
• a kémiai és biológiai tények,
• a világban fennálló oksági relációk illetve a fizikai törvények is.

Akik tehát elutasítják a materializmust, azok kétségbe vonják a fenti ráépülési tézisek valamelyikét

• A materializmus nem tagadhatja meg a fizika törvényeit, mert azok nélkül a fizika tökéletesen hatástalan lenne. De honnan erednek a fizika törvényei? És hogyan képesek érvényt szerezni maguknak? Ezekre a kérdésekre a materializmus azért nem tud választ adni, mert a törvények, az elvek nem fizikai létezők, és ezért vizsgálatuk kivezet a materializmus köréből
• A materializmus korunk (2012) uralkodó világnézete A materializmus az anyagi szempontok, a mindennapi örömök elsődlegességét hirdető szemlélet és az ezt követő gyakorlat az elvontabb szellemi-eszmei értékek követésével szemben.

• A materialista elméletekben a lelki, szellemi jelenség nem különül el a fizikaitól: a lelki jelenségek fizikai állapotokra redukálhatók. Materialisták egy része elfogadja a pszichikus okok létezését, azonban azt állítják, hogy ezek csak az agyban végbemenő neurofiziológiai események.

• Azt állítják, hogy a tudomány tiszta művelése szellemében száműztük a természetből mindazt, ami nem mérhető, számszerű és objektív, amely miatt az érték, a minőség, a lélek, a szellem,  a lelkiismeret, a felelősség, kiszorult a tudományos fogalmak köréből

• A materialista felfogás szerint emberi létünk egyetlen alkotóeleme az anyag

Az abiogenezis elméletének nem a részleteiben vannak hiányosságai, hanem abban az alapfeltevésben, hogy az anyagból keletkezik az élet. Az élet lényege mint számos nagy tekintélyű tudós megállapította  ugyanis nem az anyag, hanem  a szervezettség

• A materialista világnézet óriási károkat okozott az emberi szellem világában. Erőszakosan eltakarta az ember szellemi dimenzióját, s ennek következményeként alakult ki a ma emberének a pénzközpontú profilja.

• A materialista ideológia olyan lavinát indított el, amely mára kicsúszott az ember ésszerű kontrollja alól és emberi civilizációkat és értékes kultúrákat semmisít meg. Az önmagát civilizáltnak és műveltnek nevező posztmodern ember a lehető legprimitívebb szintre süllyedt le azzal, hogy megalkotta a pénzközpontú és fogyasztói társadalom világát. A kommunikációs csatornákon keresztül áradnak a reklámok agymosó, hazug üzenetei, és a jól kitalált csalafintasággal szinte kénytelenek vagyunk ezeket tehetetlenül nézni. Kiképezett szakemberek tömege azért kapja a fizetést, hogy egy hamis anyagi világ tetszetős koncepcióját felépítse, amely a dúsgazdagok malmára hajtsa a vizet.

Néhány jellemző állítása, íme

• Élettelen anyagból a véletlen és az evolúció hatására létrejön az élet, ami aztán olyan komplex sejt együttesekké fejlődik, mint például az emberi agy.
• A gondolatokat és érzéseket  nem lehet mérni.  Mérő műszereink ugyanis nem árulják el, hogy egy elefántra vagy egy naplementére gondolunk.  Nem tudjuk mérni továbbá sem a szeretetet sem a félelmet  mai módszertani tudásunk szerint  nem mérhető, nem kvantifikálható számos lelki tevékenység mint például az unalom, a gyávaság, a legtöbb személyiség- és karaktervonás. 
• Úgy gondolom azonban, hogy nem a lelki jelenség a mérés tárgya, hanem amit a jelenség az anyagi testünkben okoz. Az érzelmek materialista elképzelése szerint  nem külön álló jelenségekről, hanem egyazon agyi ingerület kétféle jelentéséről van szó. Jonathan Haidt és Jesse Graham  szerint 5 lélektani rendszer alakult ki amelyeknek a működése hozza létre a morális érzelmeket

Haidt J., Graham J.: When morality opposes justice: conversatives have moral intuitions that  liberals may not recognize Social Justic Research, 2007, 20(1): 98-116

Fizikalizmus

Vannak olyan fizikai jelenségek, amelyeket nem magyarázhatunk a kémia nyelvén, de nincsenek olyan kémiai jelenségek, amelyeket ne magyarázhatnánk a fizika nyelvén. Ezért állítják a (redukcionista) fizikalisták, hogy ha minden más tudomány redukálható a fizikára: a nem fizikai jelenségek is valójában fizikaiak.[

Ha úgy gondoljuk, hogy a fizikalizmus redukcionista értelmezése helyes, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy a gondolatok (meggyőződések, vágyak, remények) csupán illúziók.

Néhány szó az Agyi tevékenységről 

Ha alacsonyabb energia minőség nem képes önmagától magasabb energiaminőséget létrehozni - de ez a magas energiaszint és energia-minőség mégis létezik, akkor itt mindennek fordítva kell történnie! Ebben az esetben a magasabb frekvencia, a magasabb energiaminőség az, ami képes létrehozni az alacsonyabbat és annak változásait. Más szóval: nem az agy képes gondolatot teremteni. Az agy csak elektromágneses hullámokat és hőt képes termelni, és ezt a műszereink segítségével fel is ismertük. Itt pontosan az ellenkezőjének kell történnie.

Valójában a gondolat az, ami képes megteremteni az anyagot alkotó állóhullámokat, az anyagi világként ismert teljes elektromágneses spektrumot, és persze a fizikai testet és az agyat is. Ennek felismerése váratlan, drámai fordulatot jelent minden anyagelvű világkép számára..."

A jelenlegi agytomográfiás technológiák felbontóképessége jelentős előrelépést jelent az 1950-es és 1960-as évek viszonyaihoz képest, amikor csak az agyhullámok változásait tudták vizsgálni ilyen esetekben. A jelenlegi technológia elérhetővé teszi, hogy az agyhullámok változásainak okát is vizsgálják.

• Eric Kandel Nobel díjas memória kutató  az egyik híres tanulmányában az alábbiakat fogalmazta meg:  Minden mentális folyamat, még a legkomplexebb is az agy  működéséből ered. A gének meghatározó hatást gyakorolnak a viselkedésre

Lélek, elme, gondolkodás materialista szemmel

A materialisták elismerik, hogy létezik lélek vagy elme – nevezzük, ahogy tetszik (bár az első kifejezés határozottan népszerűtlen a materialisták között) – csak azt gondolják, hogy az fizikai természetű. Amit a materialisták tagadnak, az úgynevezett szubsztanciadualizmus elképzelése, amely szerint az elme vagy a lélek egy a testitől lényegileg különböző, szellemi, mentális szubsztancia, egyfajta testetlen szellem, amely valamilyen rejtélyes módon kapcsolódik hozzá a testhez.

• Mivel mindenki megegyezik abban, hogy a lélek összefügg a tudattal, ha ki tudjuk mutatni, hogy a tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, akkor megtettük az első lépést a materializmusból kifelé.
• Ha materialisták vagyunk, úgy nem kell azt gondolnunk, hogy ami testi vagy fizikai, az szükségképpen alantas. Persze – és ez nagyon fontos – egy materialistának azt sem kell gondolnia, hogy ami testi, fizikai, az szükségképpen jó vagy magasztos
• A materialisták mindössze azt tagadják, hogy az értékek vagy az erkölcs forrása egy „magasabb”, a minket körülvevő világon túli dolog volna. Ehelyett úgy gondolják, hogy az erkölcsiség éppen hogy a minket körülvevő természeti világban van megalapozva
• materializmus semmi mást nem jelent, mint hogy minden, ami van, az a téridőben kiterjedt. Ennek a kijelentésnek semmi köze az egoizmushoz, vagy ahhoz, hogy ki mit tart értékesnek. Elvben semmi nem akadályozhat meg egy materialistát, hogy a számunkra ismerős és kedves értékeket valamiféle fizikai vezesse le
• A szellemi jelenségek, amelyeket éppen az jellemez, hogy kiterjedés nélküliek és éppen ezért nem mérhetők, nem is ábrázolhatok a térben és semmiképpen, még képzeletben sem oszthatók Miután tehát a szellemi lények az anyagiaktól egészen elütő, egészen másnemű, egészen más kategóriába tartozó lények, nem is jöhetnek az anyagból létre.

Az elme mint az agy terméke

Az emberi lényeknek nincs független lelkük vagy szellemük, csupán egy fizikai agyuk, amelynek működése az elmét eredményezi. Mivel az elménk, és így személyként való létezésünk és azonosságunk teljes mértékben fizikai folyamatok eredménye, több következtetést is levonhatunk.

• Először is minden mentális tartalom (mint például ideák, elméletek, erkölcsi és személyes értékek, vagy maga a szépség fogalma) kizárólag, mint az agyunkban kialakuló konstrukció létezik, és nem pedig valami tőlünk független fogalom.
• Másodszor, az agy sérülései (például betegség, drogok, helytelen táplálkozás vagy egy balesetben szerzett sérülések) gyakran a személyiség sérülésével járnak, így fokozottan oda kell figyelnünk ezekre a veszélyekre.
• Harmadszor pedig, agyunk megsemmisülését nem élhetjük túl, vagyis minden ember halandó. A jelenlegi technológiai lehetőségek mellett a halál elkerülhetetlen és végérvényes. Mivel jelenleg nincsen remény túlvilági életre, a naturalisták egyetértenek abban, hogy ezt kell fogadnunk, és abból kell a legtöbbet kihoznunk, ami van.

A naturalisták úgy gondolják, hogy az eszünk minden más eszköznél előrébb való az igazság megállapításában, így ha valaki több igaz és kevesebb hamis képzettel szeretne rendelkezni, akkor tökéletesíteni kell érvelési és gondolkodási képességeit és azokat konzisztensen alkalmaznia kell a képzeteire. Ebből az elvből az is következik, hogy az empirikus módszerek (különösen azok, amelyek a tudományokban bizonyítottak) mindennél alkalmasabbak a valósággal kapcsolatos tények megállapítására, míg pusztán gondolkodással csak a gondolati rendszerekről tudhatunk meg igaz dolgokat.

A materializmushoz tartozó fejlődési elmélet

Evolució

• Az evolúciós elmélet ellentmondásban van a fizika törvényeivel. Az emberi agy működése még ma is rejtély,   a kozmikus sugárzás egy részének eredete  teljesen érthetetlen   és a stabil materialista világnézetet minduntalan megzavarják olyan jelenségek, amit összefoglalóan és jobb híján, paranormális jelenségnek nevezünk Viszonylag könnyen elfogadjuk, hogy a fajok mutálódnak, fejlődnek, átalakulnak, de azt már nehezen tudjuk elképzelni, hogy például a vízilónak és a kolibrinek közös a gyökere
• Az evolúciós elmélet a priori, azaz logikai, bölcseleti úton is cáfolható. Ha valami logikailag nem állja meg a helyét, akkor az a gyakorlati életben is így van.

A logikai és a tapasztalati úton levont következtetések természetesen nem mondhatnak ellent egymásnak, hiszen a valóság egy, ami logikailag lehetetlen, akkor annak gyakorlatilag is lehetetlennek kell lennie

• Logikai úton, a priori -, kimondhatjuk, hogy az élőlények „törzsfejlődése”, evolúciója is teljes képtelenség. Nincs a természetben semmiféle olyan szervező erő, amely az élőlényeket magasabb fejlettségi fok felé hajtaná. Amikor egy magból kifejlődik egy növény, vagy amikor egy petesejtből az ember, az a bennük tárolt információ alapján történik, nem spontán

A „kémiai evolúció” paradoxona, hogy

• vagy azt kellene megmagyarázni, hogyan állhatnak össze aminosavak fehérjékké, fehérjék élőlénnyé, genetikai kód nélkül; vagy
• azt, hogyan jöhet létre ilyen kód spontán, „véletlenül”.

Egyikre sincs válasz, mert önmagában mindegyik lehetetlen. Tehát a „kémiai evolúció” lehetetlen

Az evolúció okozat, amely okot kíván. Az ok és cél nélküli evolúciót, más szóval az evolucionizmust a holizmus (teizmus) elutasítja. Az evolúció úgy fogható fel, mint a teremtés időbeli és térbeli kibontakozása

Biogenezis elmélete szerint élő csak élőből jöhet létre. Számos kísérlet történt az utolsó két évtizedben, melyek alapján az élet keletkezését számítógépes szimulációval próbálják levezetni. Ez az elképzelés a kémiában valójában nem új. Egy új tudományág van keletkezőben, amelyet összefoglaló névvel „számítógépes kémiának” (computer chemistry) lehet nevezni.

Ma is megfigyelhető fajkeletkezés, ami nem egy nagy evolúciós törzsfához vezet, hanem sok egymás mellett lévő fából álló erdőhöz. A terület kiemelkedő művelői például Todd Wood, Kurt Wise, és Walter ReMine.

Az evolúció már föltételezi a létet, de azt nem magyarázza meg. A teremtés éppen magát a létet magyarázza, tehát a kezdetét annak, ami magát nem magyarázza. A kezdet és a vég a teológia és a filozófia. tudományának fogalmai, és nem a természettudományé

Teilhard de Chardin francia jezsuita tudósnak a múlt század közepére sikerült az evolúciót beleillesztenie a teremtéstörténetbe úgy, hogy az a hit és a tudomány oldaláról is egyértelműen elfogadhatóvá vált

Irányított evolúciónak kellene neveznünk azt a folyamatot, amely az első egysejtűektől az emberig vezetett. Freund: „ha természettudományos alapon gondolkodik az ember, a hit soha nem válhat bizonyítékká”, valamint a „hit által nem lehet megismerni valamit”,

Materialista gondolatok az Univerzumról

Az univerzum a semmiből keletkezett. Itt meg kell állnunk egy pillanatra. A semmiből nem keletkezik semmi. (A semmi semmit termel ki magából). Ez a hipotézis sem nem logikus, sem nem ésszerű.

Két dologban általában minden ember egyetért. Az egyik az, hogy létezik egy univerzum, a másik pedig az, hogy ennek volt egy kezdete, vagyis nem örök. Ahol a vélemények elválnak egymástól, az a kezdetnek a hogyanját érinti.

• Abban senki nem hihet komolyan, hogy a semmiből jött létre minden, de
• abban sem, hogy az univerzum létrehozta önmagát; mint ahogyan az is ellene szól a józan észnek, hogy
• a személytelen anyag a véletlennel karöltve az időt is segítségül híva létrehozta mindazt, ami létezik, a személyes (értelemmel, akarattal, érzelmekkel, lelkiismerettel bíró) embert beleértve.

Mindezt felvázolva, sokan arra a logikus és ésszerű álláspontra helyezkednek, hogy minden fennálló dologért egy önmagában és öröktől fogva élő személyes Alkotó lehet csak felelős. Csak egy léttel bíró (létét senkitől, semmitől nem származtató) mindenható, bölcs és jó, Isten tudta mindazt megteremteni, ami ma létezik. Tehát minden létezés forrása a „VAGYOK”, vagyis a nagy és örök Létező.

Világegyetem egésze és benne az élet, egészen az emberrel bezárólag, az önmagát szervező anyag még nagyrészt ismeretlen tulajdonságai és a véletlenek összjátékaként alakult ki sok-sok milliárd éven át tartó fejlődés következményeként.

„Ha elfogadjuk, hogy volt ősrobbanás, az sem jöhetett létre a semmiből, mert a semmiből ok nélkül nem lesz valami. Ha pedig oka van, akkor az oka is létezik, és ha létezik, akkor az is, mint minden létező, a Világegyetemhez tartozik.

Régebben teljesen nyilvánvaló volt, hogy semmiből nem lehet valami. Ezt a tudomány is megkövetelte. Manapság azonban, a legtöbb tudós felteszi, hogy a semmiből keletkezett a Világegyetem, mégpedig minden ok nélkül.

• Mivel ok nélkül semmi sem történhet, az anyag őse sem robbanhatott szét csak úgy „magától”, ha valamilyen ok nem kényszerítette erre.

Mivel a feltételezett ősrobbanás egy határozott időpillanatban bekövetkezett esemény kellett, hogy legyen, fel kell tételeznünk egy okot is, amely előidézte azt. az anyagi világot szabályozó törvények, állandók (pl. az energia-megmaradás törvénye, a fény sebessége, az erős- és gyenge magerők mértéke, a gravitáció mértéke stb.) sem kapcsolhatók az anyaghoz. Az anyagra hatnak, de nem részei annak. Ezek származását szintén meg kellene magyaráznunk.

• Ha léteznek a biológiának egyetemes törvényei, akkor éppúgy áthatják a Világegyetemet, mint a fizika törvényei. S ha a biológia, az élettan törvényei az egész Mindenséget áthatják, akkor a Világegyetem él.

• Ha a Világegyetem él, akkor az élet nem az anyagból ered, ahogy azt ma tanítják, hanem a Világegyetemet átható életadó tényezőktől származik. Ha a Világegyetem él, akkor a Homo Sapiens nem a majomtól származik, hanem, ahogy azt „Az élő Világegyetem könyve – 2012”-es kiadásában részletesen is megvilágítja, az Élő Világegyetemből született.

Ha bebizonyosodik, hogy a Világegyetem él, akkor az is bebizonyosodik, hogy az iskolában tanított alapvető nézetek világnézetileg nem semlegesek. Pedig törvény van rá, hogy nem lehet világnézetileg elfogult az oktatás, tehát a jelenlegi gyakorlat törvénysértővé válik.

• Edwin Hubble felfedezése, hogy a világegyetem minden irányban ugyanakkora kiterjedésű, azt vonja maga után, hogy az univerzumnak volt keletkezési ideje
• a fizikai elmélet nem a ’létezésről’ illetve az ontológiáról szól, hanem csak a már létező dolgok mennyiségi aspektusairól.”
• a vallás bírálója sem tud erősebb háttérmagyarázatot adni pl. a világ létezésére, csak annyit, hogy az teremtetlenül jött létre, ami nem erősebb állítás, mint az, hogy Isten teremtette a világot.