Élettelennek hitt élő Univerzum

Élettelennek hitt élő Természet

Mi tekinthető élőnek?

A legtöbb kutató a több mint 3,8 milliárd évvel ezelőtti ősi Földön keresi az élet keletkezésének magyarázatát Alexander Oparin (1961) definíciója szerint minden olyan rendszer élőnek tekinthető, amely szaporodásra és mutációra képes. A legtöbb evolúcióbiológus egyetért ezzel a nézettel
A biogenezis elmélet szerint élő csak élőből jöhet létre
Kérdés, hogy lehetséges-e logikailag, hogy az anyagból bizonyos körülmények hatására élő szervezet képződjék. Ugyanis, ha ez logikailag lehetetlen, vagyis ellenkezik a gondolkozás örök érvényű törvényeivel, akkor semmiféle kísérletezés, és semmiféle természetes körülmények között sem jöhetett ily módon létre. Ebből pedig egyenesen következik, hogyha így nem jöhetett létre, de mégis létezik, akkor valakinek létre kellett hoznia azt.
Ma a legtöbb kutató egyetért abban, hogy az őslégkör gyengén redukáló lehetett, vagyis főleg CO2-ból, N2-ből és H2O-ből állhatott, elegyítve CO-dal és H2-nel. A probléma azonban az, hogy vajon megjelenhettek-e az ilyen légkörben a biológiában fontos szerves molekulák?

„A materializmus transzcendenssé válik” (Materialismus transcends itself!).
Evva Ferenc Az élet keletkezése és a világnézet Valóság 2013. I-VI

http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=980&lap=0

Az okság elve szerint semmi nem adhat másnak olyasmit, amivel ő maga nem rendelkezik! Az atomok, molekulák sem egyenként, sem összevéve sem rendelkeznek az élőlényekre jellemző magasabb tulajdonságokkal. Erőik és hatásaik csak fizikai és kémiai erőket és hatásokat eredményezhetnek.

Ha nincs minőségi különbség élő és holt állapota között, akkor az nem élőlény. Ha egy élőlény elpusztult, akkor ami hátramaradt, a tetem, az az élőlény anyagi része. „Eltávozott belőle az élet” mondjuk. Márpedig ha eltávozott, akkor korában benne volt. Ha az anyag hordozná az életet, akkor miért nem él a tetem, hiszen a fizikai része most is jelen van?

Kutatások során rájöttek, hogy a lélek és a bio-elektromágneses tér között sok figyelemreméltó hasonlóság található. Olyan hasonlóság, amely a materialista felfogás számára a legnyilvánvalóbb. Az elektromágneses tér is illékony, mint a lélek. Látszólag testetlen mindkettő. A lélek pedig nem más, mint az élettevékenység irányítója, s ha testetlen, elillanhat, a halál után is fönnmaradhat

Ha a lélek lelki jellemzőiből akarunk fizikai megismerésre jutni, akkor olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkező tényezőt kell keresnünk, amely a lélekhez hasonlóan könnyed, szabad, öntörvényű, messze ható, röpülésre hajlamos. De létezik-e ilyen fizikai tényező? Igen, és ez az elektromágneses tér. Az elektromágneses hatás nagyon finom, láthatatlan, testetlen, ugyanakkor nagyon is valóságos

A fák egészét elektromágneses tényező vezérli (lásd G. A.: A Hold titokzatos ereje, Harmadik Szem, 1996/1). A sejtek életét, a molekulák, az atomok szerveződését elektromágneses rádióvevő irányítja. A Föld, a Hold, a Nap tevékenységét, változásait az elektromágneses tér váltja ki. Lehet, hogy a lélek elektromos természetű? Ez megmagyarázná a lélek légies természetét.

A legújabb kutatások bebizonyították, mérésekkel és elméleti számításokkal egyaránt, hogy egy elektromos töltéssel rendelkező rendszer képes tömegközéppontját külső segítség nélkül felgyorsítani. Ennek oka, hogy amíg az Ampere-erő teljesíti a hatás-ellenhatás newtoni egyenlőségének követelményét, addig a Lorentz-erőre ez a követelmény nem teljesül.

Mégis, mindkét erő fellép meghatározott feltételek között, s hogy éppen melyik, azt a vákuum energetikai mezőjével fennálló kapcsolat szabja meg. Az öngyorsítási képesség pedig spontán jelenségek fellépéséhez vezet. Ez a nemrég felfedezett tény a szabad akarat fizikai értelmezésére is módot ad! Az anyag tehát - meghatározott feltételek között - spontaneitással, szabad akarattal rendelkezik!

Patrick Cornille:The Lorentz force and Newton’s third principle, Canadian Journal of Physics, Vol. 73, 619-625, 1995)

Magyarázat

A Lorentz-erő az elektromágneses térben egy elektromos töltésre ható erő

A Lorentz-erő nagysága

ahol q az elektromos töltés, E az elektromos térerősség, B a mágneses indukció és v az elektromos töltés sebessége. A Lorentz-erő mágneses komponense nem végez munkát, a mágneses tér egy mozgó töltött részecske kinetikus energiáját nem változtatja meg.

Ampère törvénye az elektromos áram és az általa gerjesztett mágneses mező kapcsolatát kapcsolatát írja le.

A lélek tér-jellege azt is jelenti, hogy az ember nemcsak levegőfelvétele és táplálkozása, anyagcseréje miatt nyitott rendszer. Az ember belső tudatállapotai, belső érzékelése is nyitott a külvilágra, a külvilág emberi tényezőire!

A magától mozgás az élet jelenségének jellemzője?

Kérdés lehet, hogy miért nem élő a mozdony annak ellenére, hogy mozog? Logikai megfontolás szerint az élettelen tárgyak tehetetlenek és csak a rájuk ható erőnek hatására mozognak. Ezzel szemben azok a testek, amelyek képesek saját maguktól mozogni, azok élőlények lehetnek, mert képesek önállóan cselekedni, azaz élni. A tapasztalat megerősíti a logikai következtetést: ami magától mozog az él. Arisztotelész erről így vélekedik: „minden élőlény helyszerinti mozgást ébresztve mozgatja önmagát”

A modern tudomány elvetette többek között az önmagától mozgást is, mint az élet ismertető jegyét. Ha nem az önmozgás az élet lényege, akkor micsoda? Erre a kérdésre a modern tudomány a mai napig nem adott választ

Az, hogy az önmozgás az élet jele lenne azt tagadják. Az érvelésük a következő: A mozdony is magától mozog, noha nem él, tehát a magától mozgás nem alkalmas az élet meghatározására. A mozdonyhoz hasonlón az ember is fel van töltve üzemanyaggal, kémiai energiát tartalmazó táplálék molekulákkal és éppen úgy megépített, mint egy mozdony , csak egy kicsit más jóval bonyolultabb gép. Mármost az a kérdés, hogy helyes-e ez az ellenvetés?

Az élet=önmozgás

Ha az élet önmozgás, öntevékenység, akkor az élethez szabad energiatartalomra van szükség, ami fizikailag meghatározható. Ezt a szabadenergiát fizikai-kémiai energiák alakjában kell előállítsa az élő szervezet, ha ezt fizikai-kémiai mozgásra akarja felhasználni. Ugyanakkor ezt a szabadenergiát biológiai szabadenergiának kell irányítania ahhoz, hogy az önmozgás ne tetszőleges, hanem értelemszerű legyen. A biológiai szabadenergia legfőbb jellemzője pedig a szerveződés magas szintje a biológiai-tudati információ átadásának képessége. Nyilvánvaló a földi élőlények, növények állatok és az ember esetében ezt a magas információtartalmat a DNS teszi lehetővé - vagy/egyrészt maga hordozza, vagy/másrészt a DNS közvetítésével jut el az információ az élőlény szervezetébe.

http://users.atw.hu/bubutacsi/ismtan/itbio/azujbiologia3.htm

Magától indul be a mozdony?

Válaszként azt kérdezzük: Képes-e magát bekapcsolni egy gép? A mozdonyt ugyanis vagy ember vagy robot indítja be. Ha nem ember, hanem egy számítógép akkor magát kapcsolja-e be a számítógép segítségével a robot, vagy ember? A mozdony tehát nem magát indítja be, hanem ha nem is közvetlenül, hanem közvetve egy külső személy, az ember. A mozdony tehát nem magától mozog, hiába van meg hozzá az energiája, magát nem képes elindítani. A mozgás beindítása mindig idegen a mozdonytól Vagy más fizikai hatás indítja be , vagy más élőlény, de sohasem a mozdony. Azt mondhatjuk, hogy amíg az élettelen rendszerek természetétől idegen az önmagát mozgatás, addig az élőlények természetének szükséges és elégséges feltétele, hogy saját maguk indítsák be saját változásaikat

Az önmagától indított változás tehát az élet lényege. .

Amikor az élőlény magát indítja be

A magától beinduló változást a biológusok nem ismerik el, de a fizikusok igen. Ilyen lehet például a radioaktív bomlás. A fizikusok ezt spontán jelenségnek nevezik Ilyen például hogy a melegebb test a hidegebb környezetben lehűl. A magasról elejtett test lefelé esik. Ezek a spontán jelenségek azonban mind valamiféle erőhatásra lépnek fel. A leejtet testet le kell ejteni, el kell mozdítani a polcról ahhoz, hogy a tömegvonzás ereje hasson rá Ha ezek a folyamatok a fizikai erők vagy az emberi tevékenység hatására indulnak be, akkor valóban nem maguktól indulnak be.

Igen ám, de a radioaktív bomlás nem fizikai erők hatására indul be. A mai tudomány azonban nem tudja megmondani, előre jelezni, hogy melyik atom mikor fog elbomlani csak ennek valószínűségét tudja megadni A klasszikus fizikai keretein belül gondolkodó fizikusok véleménye szerint az egyes radioaktív atommagok bomlásának nincsen fizikai oka. Szerintük a folyamat ok-nélküli oktalan.

A kvantum-elektrodinamika szerint viszont a radioaktív bomlás nem ok nélkül jön létre, hanem a kvantum- vákuumban lezajló folyamatok idézik elő.

Így jutunk el a kvantum vákuum jelenségéhez

A kvantum vákuumról

Először néhány alapfogalom ismétlésére kell sort keríteni, nevezetesen:

Az atmoszférikus nyomás 760 Torr A világűrben a nyomás: 10⁻⁶ – 3·10⁻¹⁷ Torr
A Plank állandó jelentése: h=6,62 x 10^-34 Ws². Valamely elemi részecske (pl. elektron) energiájának csökkenése és a keltett elektromágneses sugárzás frekvenciája közötti összefüggés: hf=Δ W, ahol f a keltett sugárzás frekvenciája; ΔW a részecske energiájának változása
A Planck-állandó mértékegysége energia szorozva idővel, amely a hatás egysége. A redukált Planck-állandó, vagy másik nevén Dirac-állandó:sok esetben kényelmesebben használható

A vákuum fluktuáció meghatározása: az energia mennyiségében bekövetkező pillanatnyi változás az űr egy pontján Az energia és az idő kapcsolatát az alábbi egyenlet fejezi ki

Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb a részecske energiája, annál rövidebb az élete és fordítva. A kvantum fluktuáció az univerzum szerkezetének eredete szempontjából fontos tényező.

A határozatlansági elv formája arra utal, hogy vákuumban egy vagy több részecske kelthető ΔE energiával a vákuum felett egy rövid Δt időre. Ezek a virtuális részecskék benne foglaltatnak a vákuum definíciójában

Kvantum fluktuáció

Meglepő kvantumfizikai felfedezés az, hogy az üres térben, vagyis a vákuumban a Heisenberg-féle határozatlansági tétel szerint úgynevezett kvantumfluktuáció lép fel, amelynek következtében a térben szüntelenül keletkeznek részecske-antirészecske párok, amelyek azonban igen rövid idő alatt megsemmisítik egymást. A vákuum ezért úgy is felfogható, mint potenciálisan létező virtuális elemi részecskék óceánja

Egymástól független események zajlanak a kvantum vákuumban. A kvantum vákuum nem lokális jellegét kísérletileg már igazolták. Vagyis egymástól független eseményekről van szó.

A multiverzumok népszerű elmélete szerint a mi világunk csak egy az egymás után, vagy épp egyszerre keletkező világoknak, de a folyamat örökké tart. Azaz egy univerzum megszűnhet, de a folyamat örök.

A kvantum vákuum mögött lennie kell valaminek, ahonnan a biológiai okok hatnak a vákuumra. Ez azt is jelentheti, hogy minden anyag mögött ott rejlik a biológia vagyis az élet. Minden fizikai erő a virtuális részecskék kölcsönhatásaiból ered..

Wikipedia „quantum electro-dynamics” Enc. Brit.

A kvantumvákuum anyag?

A kvantum-vákuumról nagyon nehéz megmondani, anyagi vagy nem anyagi. Az anyagnak van színe, szaga, mérete, alakja. A kvantum-vákuumnak nincs színe, szaga, mérete, alakja. Nincs állandósága sem, folyamatosan változik, semmi sem állandó benne. Bármikor, bárhol születhetnek benne újabb részecskepárok, és ami megszületett, még mielőtt mérhetővé válna, már el is illan.

Ezzel szemben a részecskék a kvantum vákuumban nagyon gyengéd, nagyon parány, biológiai hatásokra a lehető legérzékenyebbek, nyitva áll mindenre, ami nem fizikai hatás, eszményi arra a célra, hogy a szellem befolyásolni tudja az anyagot

Itt kell válaszolni arra a felvetésre, hogy a kvantum-vákuum anyag-e?

1./ Ha az anyagot úgy határozzuk meg, hogy az érzékszerveinkkel észlelhető jelenség, akkor a kvantum-vákuum nem anyag, minthogy nem észlelhető.

2./ Ha az anyagot úgy határozzuk meg, hogy az anyag az, aminek van határozott mérete, alakja, kémiai összetétele, akkor a kvantum_vákuum nem anyag.

3./ Ha az anyagi világ az, amiben az energia megmaradás tétele fennáll, akkor a kvantum-vákuum nem az anyagi világhoz tartozik A kvantum-vákuum lényege a folyamatos változás és még csak közelítőleg sem lehet megmondani, hogy hány darab virtuális részecskét tartalmaz.

Magyarázat

Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy zárt rendszer teljes energiája állandó marad. Más szavakkal az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni, vagy lerombolni.

A fizikai törvények változatlanok maradnak az idő múlásával.

A termodinamika első főtétele (vagy törvénye) így is megfogalmazható:

a rendszerrel közölt energia

a rendszer belső energiájának növekedése

rendszer által végzett munka

Részecskepárok keletkezése

A kvantumfizika nem tudja megmagyarázni milyen fizikai folyamatok idézhetik elő a részecske párok keletkezését. Mi lehet az oka a részecske párok keletkezésének a vákuum-fluktuációnak? . Ha nincs fizikai okuk akkor miért történnek meg? Azt a választ adhatjuk, hogy olyan természetes okra kell gondolnunk,, amely nem fizikai, mégis a természethez, a természettudományokhoz tartozik Ha biológiai okokra vezethetők vissza a véletlenszerű vákuum folyamatok, akkor csak a fizikai szemlélet számára változik látszólag magától

Az a feltevés, hogy a kvantum vákuum mögött biológiai okok vannak.

A kozmikus űrt beláthatatlan számú virtuális részecske népesíti be. Ezek rendkívül rövid élettartamúak. Életükben csak egyszer adnak hírt magukról, amikor kölcsönhatásba kerülnek egy atommal vagy molekulával.
Ezek a részecskék párokban születnek egy részecske és egy ellen-részecske formájában . Ha az egyik balra röpül akkor a másik jobbra. A két részecske minden tulajdonságának összege nulla, kivéve az energiájukat. Rendkívül sok részecske-pár születik folyamatosan a kvantum-vákuumban . A virtuális részecskék élettartamának és energiájának szorzatára felső határt ad. a Heisenberg féle bizonytalansági reláció Vagyis, minél nagyobb energiájú a virtuális részecske, annál rövidebb ideig létezhet..

Kérdés lehet, hogy mi okozza a részecskepárok keletkezését? A fizikusok azt mondják, hogy ennek nincs fizikai oka. A fizikusok el is nevezték az ilyen folyamatokat, akauzális folyamatoknak. De ez éppen azt jelenti, hogy oktalanul, ok nélkül menne végbe.

Rendkívül sok részecske pár születhet folyamatosan a kvantum vákuumban
A virtuális részecskék csak közvetve figyelhetők meg, amikor elnyelődnek

Az okságot olyan nagy becsben és olyan szigorúan tartják a fizikában, hogy ha valami megsérti az okság törvényét, akkor, az általánosan elfogadott megfontolások szerint, az nem következhet be.

Részecske fizika

A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja. Nagyenergiájú fizikának is hívják, mivel sok elemi részecske nem fordul elő normális körülmények között a természetben, hanem más részecskék nagy energiájú ütközései során kell őket kelteni, ahogy az a részecskegyorsítókban történik

A részecskék között négyféle kölcsönhatást ismerünk. Ezek egyre csökkenő erősséggel a következők:

erős kölcsönhatás: a kvarkok között hat, a hadronokat és az atommagokat tartja össze.
elektromágneses kölcsönhatás: az elektromos töltéssel rendelkező részecskék között hat,
gyenge kölcsönhatás: az atommagok radioaktivitása ennek következménye,
gravitáció: minden, energiával rendelkező fizikai tér között hat.

Magyarázat

Anti-részecskék

Minden részecskének) van olyan párja, amelynek az összes töltésjellegű kvantumszáma (például elektromos töltése, barionszáma és leptonszáma) ellentétes, de a tömege azonos a részecskéével. Ezeket hívjuk anti-részecskéknek. Az elektron anti-párja a pozitron. Vannak olyan részecskék is, amiknek a saját maguk anti-részecskéi (például foton), ezeket valódi semleges részecskéknek hívjuk.

Mindenféle részecskének van egy megfelelő antirészecske párja azonos tömeggel, de ellenkező elektromos, gyenge és erős töltéssel. Néhány részecske esetén az antirészecske azonos a részecskével, ilyen a foton és a semleges pion

Részecske-antirészecske párok létrejöhetnek csupán energiából és eltűnhetnek úgy, hogy csak energia marad utánuk többnyire foton formájában. Létrejöhetnek magreakciókban és kozmikus sugárzás hatására.

Megjegyzés

Jelenleg az antirészecskéket a pozitronemissziós tomográfban (PET) használják fel, hogy az elektron és a pozitron találkozásakor két ellentétes irányban haladó foton (gamma-sugárzás) keletkezik a lendület megmaradás törvénye miatt. Cukorral olyan radioaktív atomokat vihetnek be a szervezetbe, amely pozitronokat hoz létre. Figyelve az egy időben megjelenő fotonokat, meghatározható, hogy az agy mely részébe épült be a cukor, vizsgálhatóak az agyfolyamatok, az agy aktív területei.

Mi okozza a részecskepárok keletkezését?

A fizikusok azt mondják, hogy ennek nincs fizikai oka. A fizikusok el is nevezték az ilyen folyamatokat, akauzális folyamatoknak. De ez éppen azt jelenti, hogy oktalanul, ok nélkül menne végbe.
Bármikor, bárhol születhetnek benne újabb részecskepárok, és ami megszületett, még mielőtt mérhetővé válna, már el is illan. Ezzel szemben nagyon gyengéd, nagyon parány, biológiai hatásokra a lehető legérzékenyebb, nyitva áll mindenre, ami nem fizikai hatás, eszményi arra a célra, hogy a szellem befolyásolni tudja az anyagot.
Két fontos tényt kell megjegyeznünk, nevezetesen

1./ semmi nem történik ok nélkül . Mindennek meg kell, hogy legyen a maga oka

2./ ami magától változik az élő

Ha keletkezésüknek nincs fizikai oka, akkor megszületésüket mivel magyarázzuk? Válaszul olyan természetes okra kell gondolnunk, amely nem fizikai, de mégis a természethez tartozik ez pedig a biológia lehet. Ha viszont biológiai okai vannak a véletlenszerű keletkezésüknek, akkor

a./ egyrészt természet tudományon belüli magyarázatot kapunk

b./ másrészt azt gondoljuk, hogy csak a szűkös fizikai szemlélet mondja, hogy magától változik.

Valójában azonban nem magától, hanem biológiai okok miatt változik, amelyek azonban fizikai magyarázattal nem írhatók le. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az élet a kvantum fizikán túl kezdődik

A Világegyetem csupán Plank-méretű volt vagyis a kiterjedése a centiméter billiomod része billiomod részének milliárdod részét érte csak el. Ebben a mérettartományban azonban nem hagyható figyelmen kívül a kvantumelmélet

Ezek után arra is gondolhatunk, hogy ha az ősrobbanás is a vákuum fluktuációból indult, akkor a vákuum megelőzte időben az ősrobbanást Vagyis az ősrobbanás számos tudós megállapítása szerint a kvantum vákuumból eredt

Tryon E. 1973 Is the Universe a Vacuum Fluctuation? Nature 246:396-397

Hawking S. 1988 A Brief Story of Time. Bantam, New York 174

Davies P. 1992 The Mind of God Touchtone, New York, 73 Kuturtrade Kiadó Kft 1996

Grandpierre, Kafatos: Biological Autonomy Philosophical study 2012)

A véletlennek látszó kvantum vákuum események tehát valóságos folyamatokra vezethetők vissza: egymástól független eseményekre vagyis közelebbről biológiai eseményekre. A kvantum vákuum mögött tehát léteznie kell egy mélyebb valóság-szintnek, ahonnan a biológiai okok hatnak a vákuumra. Az említettek miatt tegyünk egy kis kitérőt és beszéljünk az Ősrobbanásról egy keveset.

Ősrobbanás

Ha elfogadjuk, hogy volt ősrobbanás (amit a tudósok közül többen vitatnak, nevezetesen Halton C. Arp, a galaxis atlaszáról ismert csillagász, aki makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy rosszul értelmezzük a kvazárok távolságát, ezáltal pedig maga az Ősrobbanás elmélete is kétségbe vonható), - tehát az Ősrobbanás sem jöhetett létre a semmiből, mert a semmiből ok nélkül nem lesz valami. Ha pedig oka van, akkor az oka is létezik, és ha létezik, akkor az is, mint minden létező, a Világegyetemhez tartozik. Régebben teljesen nyilvánvaló volt, hogy semmiből nem lehet valami. Ezt a tudomány is megkövetelte. Manapság azonban, elfogadhatatlanul, a legtöbb tudós felteszi, hogy a semmiből keletkezett a Világegyetem, mégpedig minden ok nélkül.
Ismereteink csak az Ősrobbanást követő néhány század másodperctől kezdődnek
A kvantum vákuum számára lehetséges a gerjesztett állapot. (Ez megfelel az anyag egy halmazállapotának, fázisának a szilárdtest fizikában.) Bár a gerjesztett vákuum „üres” marad olyan értelemben, hogy nincsenek benne részecskék, mégis hatalmas energiával és nyomással rendelkezik. A nyomás azonban különleges tulajdonságú, éspedig negatív... (feltéve, hogy az Univerzum az instabil állapotú fázisában van), és ennek következtében anti-gravitációs hatása van. Alan Guth úgy okoskodott, hogy ha az univerzum a vákuum gerjesztett állapotában keletkezett, egyáltalán nem kellett, hogy egy nagy csattanással induljon, elég volt egy kis kvantum-szösszenet, ami az Univerzumot instabil állapotából kizökkentette

http://www.termeszetvilaga.hu/fizika_eve/tortenet/fiztort/simonyi/alap.html

Albert Einstein relativitáselmélete szerint az ősrobbanás feltételezhetően gravitációs hullámok háttérsugárzását is létrehozta, olyan hullámokét, amelyek a téridő finom torzulásaiként ma is kitöltik a világűrt, és információt hordoznak az univerzum ősrobbanást követő legkorábbi állapotáról. Tudósok évtizedek óta keresik ezeket a gravitációs hullámokat, mivel két elméletnek is fontos hiányzó bizonyítékai

Alan Guth amerikai fizikus által 1979-ben közzétett elmélet szerint a világegyetem keletkezését 13,8 milliárd évvel ezelőtt elindító ősrobbanás után a másodperc tíz a mínusz harminckettediken 10^-32 része alatt a világűr eredeti méretéről sokszorosára, egy atom méretéhez képest egy focilabdáéra tágult.

Általánosan elfogadott, hogy az ősrobbanás egy olyan folyamat, amelynek során a kvantum-vákuumban részecske-antirészecske párok keletkeztek, spontán folyamatban, azaz maguktól, azaz olyan folyamatban, amelynek nincs fizikai oka. De ha nincs fizikai oka, akkor, még lehet természeti oka, hiszen a természettudományok nem merülnek ki a fizikában, mert a biológia és a pszichológia is alapvető természettudomány.

Ha már idáig eljutottunk, akkor felmerülhet a gondolat: az ősrobbanásnak biológiai oka kellett legyen! Ha így volt, akkor ez egyben magyarázatot adna a Világegyetem egyébként érthetetlen életre-hangoltságára. Az utóbbi évtizedekben ugyanis egyre világosabbá vált, hogy azok az alapvető fizikai tulajdonságok, mint például az elektron, a proton, a neutron tömege, a fénysebesség, a tömegvonzás és az elektromágneses erő egymáshoz viszonyított aránya, sőt a magerők erőssége, és így tovább, mind-mind éppen pontosan akkora értékkel bírnak, ami ahhoz szükséges, hogy a Világegyetemben létezhessen élet.

A Big Bang nem szükségszerűen a kezdete a világnak. Vagy lehetnek más okai a robbanásnak, például a kvantumgravitáció. Tehát ezt az érvet fenntartásokkal kell kezelni: A Nagy Robbanás nem bizonyítja Isten létét.

A kozmikus életre hangoltságot fejezi ki az antropikus elv is (lásd erről Barrow és Tipler 1986-ban, vagy Paul Davies 2006-ban megjelent könyvét).

Az ősrobbanás, ha valóban létezett, tehát csak egy az élő Világegyetem számtalan életjelensége közül! Alapvető különbséget jelent ez az ősrobbanás materialista, ok nélkülinek értelmezéséhez képest.

Barrow John D. and Frank J. Tipler 1986 The Anthropic Cosmological Principle Oxford University Press, 132

Carl Woese, a mai világ legjelentősebb biológusa, „Új biológiát az új évszázadnak” (New Biology for a New Century) című, nagy hatású cikkében megírta, hogy a molekuláris biológia alaptudomány-korszakának vége, alapvetően új biológiára van szükség. Az új biológia küszöbön áll! S ha léteznek a biológiának egyetemes törvényei, akkor éppúgy áthatják a Világegyetemet, mint a fizika törvényei. S ha a biológia, az élettan törvényei az egész Mindenséget áthatják, akkor a Világegyetem él.

Ha a Világegyetem él, akkor az élet nem az anyagból ered, ahogy azt ma tanítják, hanem a Világegyetemet átható életadó tényezőktől származik.
Ha a Világegyetem él, akkor a Homo Sapiens nem a majomtól származik, hanem, ahogy azt „Az élő Világegyetem könyve – 2012”-es kiadásában a szerzők állítják az Élő Világegyetemből született. Mennyire más távlat ez!
Ha nem a majomtól eredünk, akkor az emberiség múltja nem alantas, hanem felemelő. És akkor nem a barbárságból fejlődtünk, hanem egy magas szintű, kozmikus állapotból!
Stephen Hawking is, akit Albert Einstein óta a legismertebb tudósként ismerik - elismeri:

"...a világegyetem és a természet törvényei úgy tűnnek, hogy sajátságosan ránk vannak tervezve. Körülbelül 40 féle olyan fizikai tulajdonság van, amelyekből ha akár egynek is az értéke egy kicsit is eltérne, az élet, ahogy most ismerjük, nem létezne…”

A biológiai törvények létezése esetén a sejteket nem fizikai törvények irányítják, hanem biológiaiak. Minden sejt törvényszerűen élőlényként viselkedik, törvényszerű, hogy életfolyamatait fenntartsa.

Materialista vélekedések

2012-ben jelent meg Thomas Nagel, a New York Egyetem filozófia professzora nagy feltűnést keltő műve, a „Tudat és kozmosz” (Mind and Cosmos) az Oxford University Press kiadásában. American Academy of Arts and Sciences és a British Academy tagja. Filozófiai munkásságáért több jelentős díjat kapott, és a Doctor of Letters from the University of Oxford tiszteletbeli tagjává választották.

Könyvének fő tétele, hogy a modern materialista világfelfogás nyilvánvalóan nem képes számot adni a világ olyan központi jelentőségű tényeiről, mint a tudat, az élet, és az érték. Úgy gondolja, hogy a tudatról és az életről számot adni képtelen materializmus kudarca alapvető jelentőségű, kiterjed az egész tudományos világképre, beleértve a biológiát, az evolúció elméletét, és a kozmológiát.

Megoldásként azt javasolja, hogy léteznie kell a fizikán túli természettörvényeknek is, és ezeknek köszönhető az élet és a tudat létrejötte a Világegyetemben. Ezekről a feltételezett törvényekről csak annyit ír, hogy ezek valószínűbbé kell tegyék az élet és a tudat kifejlődését. Olyan többlet-lehetőségeket kell ezeknek a természettörvényeknek teremteniük, amelyek elősegítik azoknak a magasabb szerveződési formáknak a létrejöttét, amelyek felé a Természet halad. Ezek a törvények a Természetben rejlő célszerűséget képviselik anélkül, hogy ez szándékos lenne – vagyis Nagel a Természetben, az életben és a tudatban megnyilvánuló célszerűséget nem vallásos módon képzeli el, hanem természettudományos módon, magasabb lény közreműködése nélkül, a természettörvényeknek köszönhetően.

Hawking (foto) is ellent mond saját magának. Hawking ugyanis 1988-ban kiadott legnagyobb sikerkönyvében, az „Idő rövid történetében" még arról ír, elfogadható lenne egy felsőbb teremtő léte. Ám a közelmúltban megjelent „The Grand Design" című könyvében szembeszáll korábbi állításával, és azt mondja, a fizika megmagyarázza a dolgok keletkezését, ezért nincs szükség arra, hogy higgyük, „egy jó szándékú Teremtő csak a mi kedvünkért hozta létre az univerzumot".

Azért a hihetetlen pontos tervszerűségben kellett lennie valaminek, mert ha a gravitáció csak néhány tízezred értékkel nagyobb, úgy a tér önmagába hajlott volna vissza és megsemmisül minden. Miért nem így történt?

Valójában a világegyetemet nem véletlenszerű és értelem nélküli folyamatok hozták létre. A kvantumfizikusok igazolták, hogy a szubatomi részecskék „teremtéséhez” tudatos elmére van szükség. Az elmét, amely a teremtési folyamatot elindította a legtöbb vallásban Istennek nevezik

Earle Hesse Kennard (és tőle függetlenül egy évvel később Hermann Weyl), a hely és az impulzus mért értékeinek szórásait kapcsolja össze.

ahol a redukált Planck állandó.

Semmilyen tudományos kísérlet vagy mérés nem lehet kielégítő a mérés valószínűségi eloszlása ismerte nélkül.

Mi bizonyítja a materializmus fizikán túli tarthatatlanságát?

A tárgyalás alapjául először a világhírű matematikus Gödel tételeinek egyszerűsített változatás olvassuk el, íme:

Gödel tétel egyszerű megfogalmazásban

Nincs olyan logikai rendszer, amelyen belül minden igazság belátható, levezethető.
Nincs olyan következtetési rendszer, amelyről a saját eszközeivel belátható, hogy ellentmondásmentes, vagyis minden következtetése helyes.
A világ összes ténye, igazsága, következtetése nem biztos, hogy egy nézőpont felhasználásával levonható, lehet, hogy a dolgokat több helyről is meg kell vizsgálni.
Létezhet olyan értelmes kérdés, amelyre nem létezik értelmes válasz.

Ez igazából mind ugyanazt jelenti, csak máshogy megfogalmazva

Tudjuk, hogy a materializmus a mai emberiség két fő eszme rendszere, több ezer éve nem képes szót érteni egymással. Ahelyett, hogy elfogulatlanul az igazságot keresnék, mindkettő megelégszik saját gondolat körével Nem hajlandók egymás érveit megérteni.
A mai egyetemeken és fizikai kézikönyvekben a Világegyetemet, az élőlényeket és az emberi viselkedést lényegében anyaginak tekintik. Ezek szerint magunkat is a fizika törvényei által irányított élettelen jelenségekként fogjuk föl egy élettelen és istentelen világban
A Harvard Egyetem genetikai professzora Richard Lewontin az mondja, „ A tudomány oldalára állunk dacára néhány képtelenségének, mert nekünk egy előzetes elkötelezettségünk van a materializmus iránt. Ez a kijelentés egy tudóstól eléggé megdöbbentő

Lewontin R.C. 1997 Billions and billions of Demons Random House

Steven Pinker „Hogyan működik az elme?” c. könyvében többek között azt írja, hogy „….az erkölcs olyan létezőket tételez fel, amelyekről a tudomány azt állítja, hogy valótlanok” Az ilyen megfogalmazások azt szemléltetik, hogy a materializmus egy lényegű, élettelen világban gondolkodik, teljesen kizárva a biológia önállóságát.

Pinker, S 2002 Hogyan működik az elme? Osiris Kiadó Budapest

A materializmus szükségszerűségét az jelenti, hogy az anyagi folyamatok materialista módszerű vizsgálata részletes, ellenőrizhető, ezért a tudás szempontjából nélkülözhetetlen Nincs egészséges tudomány materializmus nélkül, mert az eredményei a részletkérdésekben nem nélkülözhetőek

Amennyire hasznos a természettudományok részletkérdéseiben, annyira jogosulatlan és a tudomány fejlődése számára hátrányos a kizárólagossága átfogóbb kérdésekben nevezetesen az életről, az emberről és a világról alkotott felfogásban A világképet alkotó kérdésekben azonban le kell mondania a kizárólagosság igényéről

Annak a valószínűsége, hogy élettelen anyagból egy élő sejt alakuljon ki, kisebb, mint annak a valószínűsége, hogy egy orkán végigsöpör egy roncstelepen, és összeállít egy működőképes Boeing 747-es repülőgépet.” Fred Hoyle, rádióinterjú, 1980

Az a tény, hogy minden cselekedetünket mi kezdeményezzük, vagyis életünk eseményeit önállóan és tevékenyen alakíthatjuk. Az élet lényegét a modern tudomány nem ismeri. Az élet lényege éppen a cselekvőképesség. A bizonyítékok sorát tudjuk bemutatni arra vonatkozóan, hogy a Világegyetemet átjárja egy életadó, az élet kifejlődése felé terelő tényező.
Ha a materializmus igaz lenne, akkor a tudatunktól független folyamatok irányítanának bennünket Ekkor nem lehetne jelentősége annak sem, hogy szeret-e bennünket édesanyánk, házastársunk vagy gyermekünk A materializmus az érzéseket, gondolatokat látszatnak vagy mellékesnek minősíti és az anyagi érdekeket állítja előtérbe.
Rosemaey Redfern 2011-ben megjelent „A materializmus hatása a személyes értékekre” c. írásában azt írja, hogy „aki nem áll be a sorba, nem adja be a derekát, azt nehéz esetnek vagy egyenesen veszélyesnek tekintik”

Redfern R.: 2011 The effect materializm on personal values. http://www.helium.com/items/2249962-materializm-v-personal values

John West megállapítja, hogy valóság materialista felfogása a modern kultúra, gazdaság és politika egészét megfertőzte. Véleménye szerint ennek a legkárosabb következményei a következők

Az értelem tagadása
Az erkölcs, a felelősség, a szabad akarat tagadása
Az emberi érzések illúziónak minősítése
„A nagy hal felfalja a kis halat” ideológia tudományos színezetű alátámasztása
Kényszerítő társadalmak kialakítása

West John G Jr. 1996 The Death of Materializm and the Renewal of Culture The Intercollegiate Review – Spring http://www.mmisi.org/ir/31_02/west.pdf

Tim Kasser „Az anyagiasság súlyos ára” c könyvében azt írja, hogy amikor a társadalmi/gazdasági folyamatok hatására az anyagias értékek egyre uralkodóbbá válnak akkor azoknál akiknél valóban ezek válnak a legfontosabbá egy ördögi kör indul be. Minél nagyobb szerepet játszanak az életükben az anyagi értékek, annál kevésbé lesznek elégedettek az életükkel és annál inkább elhatalmasodnak rajtuk a lelki betegségek legkülönfélébb formái. Sajnos ez a folyamat milliók életét viszi ebbe az irányba Ez társadalmi és történelmi szinten is egyensúlyvesztéshez, negatív folyamatok beindulásához vezethet.

Kasser T 2005 Az anyagiasság súlyos ára. Ursula Libris.

Kuhn: „Criticism of Science” könyvében megállapítja, hogy a tudományos gondolkodásra is egyre jobban jellemző a materializmus. A materializmust nem lehet elfogulatlannak tartani mivel végleges érvényűnek tekinti a saját materialista alapfeltevését. A materializmus a kritikai, logikai, tudományos megfontolást félretéve túllép eredeti, egyébként rendkívül tágas illetékességi körén (az anyagot vizsgáló tanokon) és egyetemes érvényre formál igényt. Egy világkép csak akkor nevezhető világképnek , ha valóban az egész világról ad képet.

Kuhn, T.S: 1961/1984 A tudományos forradalmak szerkezete Gondolat, Budapest

Az élet felé terelő világtörvény természetszerűen nem lehet más, mint az élet törvénye. Az élet tudományának, a biológiának tehát éppúgy létezik egyetemes törvénye, mint a fizikának.
Ha a Világegyetemet azért gondoljuk fizikainak, mert a fizikai törvények mindenhol és mindig érvényesek rá, akkor a biológiai törvény hasonlóan egyetemes jellegének felfedezése azt jelenti, hogy a Világegyetem alapvetően élő természetű, bár külső érzékszerveinkkel csak fizikai megnyilvánulásait láthatjuk. A fizika tehát nem elegendő a Világegyetem természetének feltárásához.
A fizikai és a biológiai okok között a Természetben olyan típusú kapcsolat áll fenn, amire a modern tudományban még nem gondoltak. A fizikai és a biológiai okok között ugyanolyan típusú kapcsolat áll fenn, mint a fizikai ok és okozat között! Más szóval: a fizikai okot biológiai okok is előidézhetik. Mivel az okokkal irányítani lehet az okozatokat, a biológiai okokkal irányítani lehet a fizikai okokon keresztül a fizikai okozatokat! A biológiai ok megismerése tehát az irányítás mélyebb és teljesebb szintjét fedi fel, mint a fizikai okok általi. A biológia tehát több, mint fizika.
A fizikai testek nem maguk határozzák meg mozgásuk végállapotát, tehetetlenek. Ezért száműzte a modern felfogás a célszerűséget a tudományból. A fizika összes alapvető differenciálegyenletét magában foglaló elve, a legkisebb hatás elve.
A hatás egy olyan mennyiség, amelynek mértékegysége az energia és az idő szorzata. A legkisebb hatás elve azt fejezi ki, hogy a fizikai testek tehetetlenek, nem képesek energiát befektetni és külön időt ráfordítani folyamataikra.
Ezzel szemben az élőlények alapvető tulajdonsága, hogy időt és energiát fektetnek be azért, hogy eltérjenek a tehetetlenségi pályától.
Bauer Ervin, az elméleti biológia megalapítója, kimutatta, hogy minden élőlény minden szabad energiáját mozgósítja az egyensúly ellen, amelynek az adott kezdeti feltételek között a fizikai és kémiai törvények alapján be kellene állnia. Az élőlények arra törekszenek, hogy minél tovább éljenek és minél több energiával rendelkezzenek. Élettörvényük tehát a legnagyobb hatás elve. A legnagyobb hatás elve nem vezethető le a legkisebb hatás elvéből, mert ellentétes irányultságúak. Következésképpen a biológia nem vezethető le a fizikából. Újabb tudományos bizonyíték ez arra, hogy a materializmus nem elegendő az élet leírásához.

Bauer Ervin 1935/1967 elméleti biológia Akadémiai Kiadó, 32-78

Bauer Ervin 1920 Die Grundprinzipien der rein naturwissenschaftlichen Biologie. Roux Vortrage und Aufsatze über Entwicklungsmechanik der Organismen Heft 26, Springer, Berlin

Mind a legkisebb, mind a legnagyobb hatás elve—nem differenciál-egyenlettel írható le, hanem integrál-egyenlettel, azaz alapvetően átfogó természetű. A mozgást egészében átlátja és irányítja. Ezt szokták úgy kifejezni, hogy amíg a differenciál-egyenletek az egymásra következő végtelen rövid időszakaszok közötti, lokális változásokat adják meg, addig a hatáselv globális jellegű.

Ez a tulajdonság teszi a hatáselvet képessé a biológiai irányításra. Ha ugyanis az élőlény maga képes megválasztani mozgásállapotának kívánt végpontját, mégpedig az élet követelményének megfelelően, azaz a lehető legtávolabb a halált jelentő fizikai egyensúlytól, akkor a hatáselv a biológiai irányítás eszközévé válik. Az élőlények képessége arra, hogy fenntartsák életüket, és ehhez célszerűen cselekedjenek, ugyanolyan alapvető tény, mint az, hogy fizikai testek léteznek. Mivel a végpont-megválasztás képessége a célkitűzés képességét jelenti, és ez a képesség hiányzik a fizikából, ebből adódóan a fizikai világkép nem tarthat igényt a teljességre.

Amikor például egy élőlény eldönti, hogy felemeli a lábát, akkor számtalan sok fizikai részecskéjének mozgásállapotát kell megváltoztatni, ráadásul nem akárhogyan, hanem úgy, hogy az összes változás együttesen éppen a kívánt eredményre vezessen A biológiai ok nem pontszerű, hanem átfogó. Mintegy rálátása van az összes fizikai okra. Képes az összes fizikai okot tetszése szerint és értelemszerűen egyszerre éppen a megfelelő mértékben megváltoztatni ahhoz, hogy a változások az óhajnak megfelelő eredményre vezessenek.

A pontszerű, fizikai okokhoz képest a biológiai okok egy teljesebb létszintről hatnak a fizikai okokra, amely tartalmazza az egész fizikai világot, és mintegy magasabb dimenzióból, avatkozik be a fizikai okok világába. A kétdimenziós lények közötti materialisták szerint csakis és kizárólag a kétdimenziós világ létezik.

A földi élet nem eredhet az anyagból. A ma divatos “abiogenezis” (nem biológiai úton keletkező élet) elképzelés azt állítja, hogy az élethez szükséges molekulák véletlenül keletkeztek és véletlenül sodródtak egymáshoz éppen úgy, ahogy az élő sejtben találhatóak egymáshoz képest.
Ez ellen rendszerint azzal érvelnek, hogy a sejt rendkívül bonyolult, tehát ennyi molekula megfelelő találkozása rendkívül valószínűtlen. Tegyük hozzá, hogy a véletlennel történő magyarázat nem igazi magyarázat. De az abigonezis elmélet téves voltának fő oka az, hogy a sejtben minden fontosabb molekulának olyan biológiai funkciója kell legyen, amely a sejt egésze számára hasznos. Például kell benne legyenek olyan fehérjék, amelyeknek az a feladatkörük, hogy minden idegen anyagtól megvédjék a sejtet, de azért minden hasznos anyagot hagyjanak a sejt számára felhasználható alakban

Léteznie kell tehát egy, a molekulákat az életnek kedvező irányba terelő élettörvénynek, életelvnek. Másrészt léteznie kell egy olyan sejt-előtti életformának, amely képes a sejt molekuláit a megfelelő funkciókkal felruházni. Ez az életforma a kozmikus kvantum-vákuum. A kvantum-vákuum léte megelőzi az ősrobbanást, hiszen az ősrobbanás anyaga a kvantum-vákuumból születik a vákuumfluktuációkból. Ha a kvantum-vákuum egy kozmikus életforma, akkor az ősrobbanás előtt is létezett élet.

Grandpierre A.: Az élet önálló valóság – 1. rész

Megjelent: KAPU 2014/06-07, 60.-63.o.

Kémiai evolúció?

A „kémiai evolúció” paradoxonja, hogy

vagy azt kellene megmagyarázni, hogyan állhatnak össze aminosavak fehérjékké, fehérjék élőlénnyé, genetikai kód nélkül;
vagy azt, hogyan jöhet létre ilyen kód spontán, „véletlenül”.

Egyikre sincs válasz, mert önmagában mindegyik lehetetlen. Tehát a „kémiai evolúció” lehetetlen

Téves fizikai felfogás

Fizikai alapokra visszavezetni az életet annyit tesz, mint az élőlényeket tökéletes robotokként, zombikként elképzelni. A fizika biológiai alkalmazásai tehát a biológia önálló törvényeinek megkeresése nélkül legfeljebb a zombi biológiát, egy látszólagos biológiát írhatnak csak le.

Legkisebb hatás elve

Észre kell vennünk, hogy a legkisebb hatás elve értelmezése sem nélkülözhet egyfajta tudatosság megnyilvánulását. Honnan tudja ugyanis egy anyagi részecske, melyik viselkedés vezet majd a legkisebb hatásra? Ehhez át kell tekintenie az összes lehetőséget, és ki kell választania a legkisebb hatásnak megfelelő változatot.

A legáltalánosabban használt elnevezés a legkisebb hatás elve, de tartalmilag ez az elnevezés nem pontos. Az elvet precízebben stacionárius hatás elvének nevezhetnénk, vagy egyszerűen Hamilton-elvnek.

A hatás egy skalár mennyiség (egy szám), energia × idő mértékegység dimenzióval. Az elv egyszerű, általános és hatásos elmélet a klasszikus mechanika mozgásainak leírására

A hatáselv képes áttekinteni a helyzetet a tényleges kezdeti állapot és a folyamat majdani végállapota között

A klasszikus fizika hatás-elve a kvantumfizikában kapott mélyebb magyarázatot, Richard Feynman (A „Mai fizika” című világszerte ismert fizikai kézikönyv-sorozat szerzője, Nobel-díjas fizikus) út-integrál elmélete figyelembevételével Feynman rájött, hogy a hatáselv az egyes kvantumok szintjén jelentkezik először, és a klasszikus, kézzelfogható fizikai testek viselkedése saját részecskéik viselkedéséből következik.

Feynman R.P- Leighton R.B Sands, M 1969 Mai fizika, 5. 61.6 A villám. Műszaki könyvkiadó 199

Ibid 1970 Mai fizika, 7. kötet Műszaki KK 199.

A legkisebb hatás elve magában rejti a biológiával való kapcsolatát Maupertuis szerint a legkisebb hatás elve: "Amikor változás lép fel a természetben, az ehhez a változáshoz szükséges hatás mennyisége a legkisebb."

Megjegyzés

Pierre-Louis Moreau de Maupertuis (French: 1698 – 1759) was a French mathematician, philosopher and man of letters. He became the Director of the Académie des Sciences, and the first President of the Prussian Academy of Science, at the invitation of Frederick the Great.

A hatás mennyisége = test tömege x sebessége x megtett út

A természet az összes lehetséges pálya közül a leggazdaságosabbat választja ki! Ebben a célszerűség nyilvánul meg.

Euler szerint: "az egész dinamika és hidrodinamika ebből az elvből származtatható"

Az egész fizikai tudomány legalapvetőbb elvévé vált a legkisebb hatás elve. A hatáselvből származtatható Newton egyenletei, a hullám egyenlet, a Poisson-egyenlet a Maxwell, Einstein és Schrödinger-egyenlet

A fizikai jelenségek leírása

A fizikai jelenségek differenciál egyenletekkel írhatóak le. Az egyenlet különbségeket ad meg, mivel pontról pontra adja meg a fizikai mennyiség különbségeit az előző ponthoz képest. Newton azt mondta, hogy a „természet törvényeit differenciál egyenletek írják le”

Ezek az egyenletek nem képesek előre látni a végállapotot, a célt, mivel csak pontról pontra jelzik előre a fizikai mennyiségek értékeit. A fizikusok az egyenleteik kapcsán úgy vélik, hogy ez a világ rendje. Ilyen világrendben azonban célszerűség nem lehetséges

Magyarázat

Differencia- és differenciál hányados Az f(x) függvény x=a helyen felírt differenciahányadosa definíció szerint a függvényérték változás és a független változó (x) megváltozásának a hányadosa:

Az f(x) függvény x=a helyen érvényes differenciálhányadosa definíció szerint a differenciahányadosa határértéke,

f differenciálható az a pontban, ha létezik a határérték és ez véges szám

A differenciahányados pedig a következő:

és ennek határértéke, az y=f(x) függvény differenciálhányadosa, a Leibniz-féle jelölés szerint:

A fizikai rendszer az egyenletnek megfelelően pontról pontra a vég állapot felé változik így sem a pályáját sem a végpontját nem befolyásolhatja, mivel ezeket a kezdeti feltételek és a differenciál egyenlet teljes mértékben meghatározzák.

A célszerűség tehát kizárható. A célszerűség olyan mértékben idegen a fizikától, mint a lélek a materializmustól

A differenciál-egyenletekkel leírható jelenségek a Természet felszínét alkotja. A differenciál-egyenletek szintje mögött létezik egy mélyebb szint. A természeti törvények ugyanis nem a megfigyelhető jelenségek szintjén léteznek Az említett mélyebb szint az elvi szint A differenciál-egyenletek pontról pontra menő helyi szomszédsághoz kötött látásmódot adnak A fizika első elve azt mondja meg, hogy milyen pályát kell a fizikai rendszernek befutnia ahhoz, hogy a kezdeti állapotból a végállapotba jusson.

A fizikai rendszer nem képes a végpontját megválasztani. Az élőlények esetében viszont a végpont megválasztásának képessége alapvető életfeltétel. Az az egysejtű például, amely nem képes a célokra irányuló funkcióit ellátni és kedvező módon irányítani az élet fenntartásához szükséges anyagot, energiát, információt biztosítani - életképtelenné válik.

Figyelem az élő szervezet képes megválasztani saját mozgása végpontját. A fizikai rendszer erre képtelen. Az élő szervezet lényege, hogy képes önálló döntéseket hozni és viselkedését a döntéseknek megfelelően irányítani.

Legnagyobb hatás elve

A biológiában nem a legkisebb, hanem legnagyobb hatás elve érvényesül

Grandpierre A.: Biological Extension of the Action Principle: Endpoint Determination beyond the Quantum Level and the Ultimate Physical Roots of Consciousness Neuroquantology, Vol. 5. (4), 346-362

Az élőlények nem arra törekszenek, hogy lehető legrövidebb ideig és a lehető legkisebb energia ráfordítással éljenek Éppen ellenkezőleg! Minden élőlény alapvető célja - amint azt a Bauer elv bizonyítja - hogy a legnagyobb energiával rendelkezzen a lehető leghosszabb időn át, vagyis az életet a legnagyobb hatás elve irányítja Más a helyzet, mint a fizikában. Az életelvet persze nem követi minden élőlény, minden pillanatban, teljes mértékben az élet hosszú távú kiteljesedése érdekében, noha azt az életelvet az élőlény életének legtöbb szakaszában teljesíti.

A legnagyobb hatás elve egyetlen elemi lépéssel több, mint a legkisebb hatás elve. Ez a többlet a végpontválasztás képessége.

Grandpierre A 2007 Biological extension of the Action Principle: Endpoint Determination beyond the Quantum Level and the Ultimate Physical Roots of Consciousness, Neuroquantoloogy, Vol. 5. (4), 346-362 http:6 /arxiv.org/abs/0802.0601

Az élőlények képesek meghatározni, hogy milyen állapotot szeretnének elérni és el is tudják érni a kitűzött célt.

"Az élő és csakis az élő rendszerek soha nincsenek egyensúlyban, és szabadenergia tartalmuk terhére állandóan munkát végeznek annak az egyensúlynak a beállta ellenében, amelynek az adott külső feltételek mellett a fizikai és kémiai törvények értelmében létre kellene jönnie"

(Bauer Ervin: Elméleti biológia. Akadémiai Kiadó,Budapest, 1967, 51. old.)

Az élettelen anyag lényegében más módon viselkedik, mint az élő szervezetek. Az élettelen anyag nem képes az élő szervezetekhez hasonlóan önmagát mozgásba hozni. A fizika legkisebb hatás elvének megfelelően a fizikai rendszerek előírt módon a fizikai egyensúly felé törekszenek
Az élettelen testek erre nem képesek. Ennek megfelelően a legkisebb hatás elve a legnagyobb hatás elvéből levezethető. Mondhatjuk ezért hogy az anyagelv az életelvből ered. Az anyagelv az életelv egyik alesete. .A fizikai elv az életelv segítője. Ebből a szakemberek arra következtetnek, hogy a Világegyetem végső alapjában biológiai vagyis élő, érző lény. Ez az oka az anyagi világ létrejöttének Ebből látható, hogy a hatáselv nem a valóságtól elvont létező. Meg kell azonban különböztetni az emberek fejében létező képet a valóságtól. A fizikai törvények az elmélet értelmében a legkisebb hatás elvének következményei, ez viszont az életelvből ered

A fizikai törvények azért képesek a kvantum vákuum folyamatokat beindítani, mert mindkettő biológiai okokra vezethető vissza. A világegyetemet tehát egy kozmikus biológiai alanya, a Természet irányítja.

Bauer Ervin megmutatta (1935, 1968: Elméleti biológia, Akadémiai Kiadó, Budapest), hogy a biológia saját törvényekkel rendelkezik, amelyek tökéletesen függetlenek a fizika törvényeitől. A biológiai rendszerek legfőbb sajátossága, hogy önálló, belső viszonyaikból fakadó változásokat idéznek elő, olyan változásokat, amelyek az adott feltételek között érvényesülő fizikai és kémiai törvények érvényesülésével szemben hatnak.

Az élet lényege túlmutat a fizikán, ahogy az élet jellege különbözik az élettelen világ (tapasztalattól részben elvont) viselkedésétől. A fizikusok gyakran azt állítják, egész világszemléletünknek a fizikán, az élettelen világ jelenségkörén kell alapulnia. Ezzel tulajdonképpen azt állítják, hogy az élőlények lényege az élettelenség. Ennek a felfogásnak életképtelenségét bizonyítja, hogy mindmáig a fizikusok képtelenek voltak egyetlen alapvető életjelenséget fizikai úton felfedezni.
Az ambiciózus fizikusok a Nagy Egyesítés elméletének kidolgozásával ijesztgetik már majd egy évszázada az emberiséget. Mivel egyetlen alapvető életjelenséget sem sikerült előre jelezniük, leszármaztatniuk egyenleteikből, tudományos elméleteik ebből a szempontból teljesen meddők. Az elméleti fizikusokban mindenesetre erős a meggyőződés, hogy az emberi elme képes olyan absztrakt, a mindennapi fogalmainktól messze elrugaszkodó gondolati (logikai) struktúrákat létrehozni, amelyekkel a világunk keletkezésével kapcsolatos problémák adekvát módon tárgyalhatók, vagyis segítségükkel következtetések vonhatók le a „megbízható”, a mérő fizika számára is.
A materialista szemlélet azonban nemcsak szűklátókörű, hanem egyben tetszés szerinti alkalmazkodó képességű is egyben. A fizika egyenleteihez mindig tud olyan kezdeti- és határfeltételeket választani, ami egy darabig jó közelítéssel írja le a vizsgált jelenséget. Olyan ez, mint amikor egy fizikus meg akarja magyarázni egy részeg botorkálását. Hiába dülöngél ide-oda a szerencsétlen részeg, a fizikus kimérheti súlypontjának és végtagjainak mozgását, és egy lépés erejéig képes megjósolni, merre halad a részeg pályája. Mégis, még ha képes is lenne egyszer a fizika egy biológiai jelenségtöredéket egy pillanatra előre jelezni, nem állíthatja, hogy az atomok mozgása alapján képes a részeg viselkedését leírni. Még mozgását sem képes előre jelezni! Az atomok, a fizika objektumai ugyanis sohasem lehetnek részegek.
Fény derült arra, hogy a „vákuum” fedőnév alatt valójában nem egy és kizárólag fizikai létező, hanem egy kozmikus életelvet is magába foglaló tényező is rejlik. A „vákuum” szót tovább használhatjuk, de hozzá kell tennünk, hogy ez a vákuum, a fizika vákuumfogalmától eltérően, életelvet hordoz, és új, általánosabb tudományt kell létrehoznunk

http://www.napkut.hu/naput_1999/1999_07/079.htm

A mesterséges látszat-világról

A sejtek nem párttagok, nem néznek televíziót, nem agymosottak, hanem természeti lények. Ez pedig azt jelenti, hogy alapvetően mi is természeti lények vagyunk. Ha nem akarunk saját magunkkal ellentétbe kerülni, meg kell tanulni minden elfogultságtól, pártszellemtől, felekezetektől, még a korszellemtől is függetlenül átgondolni az életünket abból a szempontból, hogy milyen valójában, mert a sejtjeink így gondolkodnak, éreznek és cselekednek. Nekünk is ezt kell tennünk, ha nem akarunk sejtjeinkkel ellentétbe kerülni.
Nem csak mi magunk vagyunk sejtjeinkből álló természeti lények, hanem embertársaink, az állatok és a növények is, sőt az egész Természet, az egész Világegyetem él.
A társadalom, ami ilyen élőlényekből áll, azt mondja, hogy csak az a mesterséges látszat-világ számít, amit érdekeinek szolgálatára kitalál és ránk akar kényszeríteni.
Ha behódolunk a mesterséges látszat-világnak, azzal nem teszünk jót az egészségünknek, saját emberi lényegünknek. Az ember életét két helyről származó forrás tartja fen: .

a./ Belülről életünket a sejtek élete tartja fenn. Ha ez elhalványul, kialszik, földi életutunknak vége.

b./ Kívülről életünket a Világegyetem élete tartja fenn. Ha ezt az életlángot nem látjuk, nem érzékeljük, életünk elveszti azt az Egész-et, ami értelmet ad a résznek, s óhatatlanul beszűkül, lesorvad.

Ha figyelembe vesszük, hogy a sejtek élet ereje is a Világegyetemből fakad, akkor láthatjuk, hogy milyen életfontosságú számunkra a Világegyetem élő mivoltának ismerete. De hogyan foghatjuk fel, hogyan érthetjük meg minden előzetes felkészültség nélkül, hogy a Világegyetem él?

Erről a következő dolgozatomban ejtünk szót

A dolgozat az egyes fejezeteknél írt hivatkozásokon kívül Grandpierre A.:„Az élő világegyetem könyve” Titokfejtő Lap- é Könyvkiadó Budapest 2012 könyv tartalmának felhasználásával került összeállításra

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Mi érdekli az embereket?

Minthogy a testi egészségen túl az élet eredetéről, értelméről és céljáról is említést teszek a dolgozataimban, keresve a választ arra, hogy az igazán nagy gondolkodók, tudósok, (fizikusok, orvosok, biológusok, kutatók) filozófusok, teológusok adnak-e választ arra hogy honnan jöttünk, hová tartunk? - Szíven ütött az a gondolat, hogy talán ezek a kérdések nem is érdeklik a mai embereket. De akkor vajon mi érdekli? Felmérés eredménye alapján néhány választ itt közlök szíves tájékoztatásra, íme

http://www.portfolio.hu/vallalatok/erdekel_mi_erdekelt_iden_a_legjobban.207967.html

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9001515

„Sajnos az emberek nagy részét manapság olyan dolgok foglalkoztatják, amikre nem érdemes időt pazarolni vagy ami nem rájuk tartozik.”
„Szerintem az embereket egyre inkább az érdekli, ami iránt felkeltik az érdeklődését! Azt veszik, amit reklámoznak, arról beszelnek, amit a média sulykol a fejükbe, stb...
Én úgy latom, hogy az emberek kezdenek agyilag ellustulni... lassan mar nem csak saját gondolataik nincsenek, de saját 'kérdéseik' se...”
„A saját érdekei, de ez így is van rendjén”
„A többséget sajnos semmi. A Nagy nihil. De ez is az ötven év bolsevizmus terméke. Ezt örököltük Kádár elvtárstól „
„Hogy mi érdekel?

Hát az emberi természet, annak megnyilvánulásai, a psziché, az ösztönök és ami ezek felett létezik”

„A nőkön, a családomon, a barátaimon, a pénzen, a munkámon, a hobbiimon és a Depeche Mode-on kívül az érdekel a legjobban, hogy megtaláljam az egyensúlyt a saját és mások érdekeim között, úgy hogy önmagam tudjak maradni”.

Megjegyzés a Depeche Mode –hoz: Ők voltak azok a srácok, akiket kötelező volt utánoznia minden rajongónak - hajban, ruhában, hangulatban egyaránt

„Foglalkoztatnak a nekem fontos emberek, az ő életük, a rejtélyek, misztériumok, az írás, olvasás, a zene, hogy miért röpít el egy zene, a könny, meg egy csomó olyan dolog, amiket nem írok le, mert lehülyéznek”

„Bizonyos ideig az embereket minden érdekli, ami iránt felkeltik az érdeklődésüket.

Bár mostanában kezdjük megszokni hogy helyettünk gondolkodjanak, meghatározott sémák szerint megy a figyelem felkeltés. Valahogy így: Hé Emberek itt van, nesztek : Háború!

Ez érdekeljen titeket es semmi más. Tessék másnap a munkahelyen ezt megbeszélni, no meg a tegnapi sorozatot.”

„Engem speciel nagyon érdekel a barátnőm, munkám /tényleg szeretem !/ , barátaim, családom, a kefélés, a pénz a siker „

„Sajnos az emberek nagy részét manapság olyan dolgok foglalkoztatják, amikre nem érdemes időt pazarolni vagy ami nem rájuk tartozik”

„Mi érdekli manapság az embereket, ebben az amúgyis ultragyors életben, a hétköznapokban? A háború? A parkolási gondok? A klónozás?

A Google összegyűjtötte, hogy mire kerestek rá a legtöbbet a felhasználók 2014-ben.

A világ fontos eseményeire fókuszáltak a felhasználók, mint az ebola kitörése, vagy az ISIS konfliktusai a Közel-Keleten.

Megjegyzés ISIS konfliktus

2014-es észak-iraki konfliktus júniusban kezdődött, amikor az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezet, Baasz Párti szövetségeseivel karöltve, gyors hadműveletekkel jelentős területeket foglalt el Irak északi területein.

Robin Williams vezeti a keresések listáját, aki saját kezével vetett véget életének
A második helyen a futball-világbajnokság áll, míg
a harmadik helyet az afrikai ebola -válság "szerezte meg".
negyedik helyen szerepel a maláj légitársaság, a Malaysia Airlines, amely két katasztrófával volt kénytelen szembenézni
Az ötödik helyre került az ALS nevű betegség
a hatodik helyet az év legnépszerűbb mobil játéka, a Flappy Bird szerezte meg.
A top 10-ben szerepel még az ISIS terrorszervezet,
a Szocsiban megrendezett téli olimpia,
a "Jégvarázs“ című film, valamint
a megosztó osztrák énekesnő, Conchita Wurst, aki megnyerte az Eurovíziós dalfesztivált.

Korábban írt dolgozataim egy része a most itt olvasható tanulmány további kiegészítője. Tisztelettel ajánlom minden kedves olvasómnak, hogy néhányat ezek közül tekintsenek át

Vajon nekem kell elpirulnom azért, mert az általam feldolgozott témák nem illenek be az emberek érdeklődési körébe? Ennek megválaszolását a kedves Olvasóimra bízom.

Igazán örömmel töltene el ha intelligens embereknek tartott Olvasóim a rohanó világ által adott sok ügyes-bajos, hétköznapi dolgainak küzdelmes intézése mellett, egy félórát szakítanának a fent idézettől eltérő más gondolatvilágba való bepillantásra.

Az élet értelme és célja a mai konzum világban

http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-valtozasok-gondolkodasunkban.php

Világnézetről mindenkinek

http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-csak-a-testem.php

Biológiai létünk működése és kapcsolata az Univerzummal

http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-eletero-eletelv.php

Életünk jelene és jövője a fizikai és biológiai világkép tükrében

http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-fizikai-es-biologiai-vilagkep.php

Amiről nem beszélünk: tudat, gondolat, lélek 2. rész

http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-amirol-nem-beszelunk2.php

Amiről nem beszélünk: tudat, gondolat, érzelem Élet az élet után 1. rész

http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-amirol-nem-beszelunk.php