Elbutulás (Demencia) sokféle megnyilvánulása főleg 60 éven túl

Fogalma, jellegzetességei
A demencia lényege a magasabb intellektuális szintről induló, jelentős hanyatlás. A tünetek három fő csoportja
(1) Kognitív tünetek: Gyakori a súlyosabb emlékezet- és figyelemzavar, A tünetek általában fokozatosan alakulnak ki,

(2) Pszichés tünetek: a szorongás, depresszió főleg a megélt hanyatlás idején kifejezett. Sajátos téveszmék vagy hallucinációk is felléphetnek, a páciens magatartása nyugtalanná válhat.

(3) Előrehaladottabb demencia: a páciens segítségre szorul a mindennapi működésekben: tisztálkodásban, toalett használatban, étkezésben. A napi tevékenység teljes körű felügyeletet, ellátást igényel.

Demencia fokozatai
A demencia enyhe, közepesen súlyos és súlyos szakát lehet megkülönböztetni.
Enyhe hanyatlás esetén a ‒ főleg a közelmúltban történtekre vonatkozó ‒ emlékezetzavar kifejezett: a páciens pár percen belül többször újrakérdezi, mit is mondtak neki, fontos találkozókról megfeledkezik, figyelme hamar kifárad, főleg ha egyidejűleg több inger éri. Tájékozódási zavar jelentkezhet új környezetben, míg a megszokott helyzetben még zavartalan a viselkedés; összességében sokan határozatlanná, bizonytalanná válnak.
Közepesen súlyos demenciában a páciens időben tájékozatlanná válik; szótalálási nehézség, beszéd- és írászavar jelentkezhet; az összetett műveleteket, például pénzügyeit nem tudja megfelelően kézben tartani; mozgásügyessége, cselekvés-előretervezési képessége hanyatlik. Ez megnyilvánulhat például abban, hogy a főzést vagy a barkácsolást abbahagyja, testi higiénéjét elhanyagolja;

Súlyos demencia esetén az emlékezetzavar még kifejezettebb, van, hogy közeli hozzá­tartozók nevére, saját személyi adataira sem emlékszik; hozzátartozóit nem ismeri meg, súlyos magatartászavarok, nyugtalanság és/vagy a hólyag és bélműködés kontrolljával kapcsolatos zavarok jelentkezhetnek.

A tüneti spektrum sokkal szélesebb is lehet, és miként az idős emberek, úgy a demensek sem egyformák, nagyok az egyéni különbségek. Nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy a demencia tünetcsoport, aminek nagyon sokféle oka lehetséges, így lefolyása is különböző. A leggyakoribb ok az Alzheimer-betegség, de természetesen nem minden demens Alzheimer-kóros

Demencia jellemzői
A demencia lényege, hogy az agy bizonyos területein az idegsejtek károsodnak elhalnak, vagy megszűnik a sejtek közötti kapcsolat.  Az, hogy milyen tüneteket észlelünk, milyen funkciók károsodnak, attól függ, hogy az agynak melyik része, illetve mely idegsejtek érintettek. A demens betegekre - függetlenül a kiváltó októl - jellemző az emlékezőképesség jelentős károsodása, valamint a tájékozódási képtelenség mind térben, mind pedig időben. Emellett viselkedésük, személyiségük megváltozik, önkontrolljuk elvész, hangulatuk is ingadozik, és nem képesek már mindennapi tevékenységük önálló ellátására. https://www.webbeteg.hu/cikkek/demencia/545/a-demencia-hattere

Demencia okai
A demencia hátterében sokféle betegség állhat. A leggyakoribb ok – az esetek 40-60%-ában –
1./ az Alzheimer-kór, mely elsődlegesen érinti a központi idegrendszert,
2./ második leggyakoribb az agyi érbetegség következményeként kialakuló szellemi hanyatlás. Sok országban – így nálunk is – e kettő együtt jelentkezik
3./ Néhány demencia típus, ritkán az Alzheimer-kór is öröklődhet. A génekbe kódolva adja át egyik generáció a másiknak. Más demencia fajták, többek között az Alzheimer-kóros esetek legnagyobb része és a vaszkuláris demencia genetikai és egyéb tényezők kombinációjának következménye. Nincs bizonyíték arra, hogy a stressz vagy a szorongás demenciát okozna. Ugyanakkor a stressz és a szorongás feledékenységet és zavartságot eredményezhet, amit össze lehet téveszteni a kezdődő demenciával. A szorongás az időskori depresszió általános tünete, a depresszió pedig komoly memóriaproblémákat okozhat, amelyek esetenként összetéveszthetők a demenciával.
A szellemi leépülés hátterében leggyakrabban a közismertnek mondható Alzheimer-kór áll. Emellett az úgynevezett vaszkuláris típusú demenciák is gyakran szerepelnek kiváltó okként. A kettő együtt az összes demencia 90%-át teszik ki.

Változások az idegrendszerben
A kor előrehaladtával bizonyos változások bekövetkeznek az idegrendszerben, ezek biológiai jelentősége azonban nem egyértelmű. Ilyenek:

Demencia Gyakorisága
Annak esélye, hogy valaki demens lesz, a korral együtt növekszik, de a 60 évnél fiatalabbak között nagyon ritkák a demens esetek. 65 év fölött 100 emberből kb. 6 demens, míg 80 év fölött ez az arány 100-ból 20-ra nő. 2002-ben az Egyesült Királyságban becslések szerint 700 000 demens ember élt. Hazánkban jelenleg kb. mintegy 250-300 000-re becsülhető a demenciában szenvedők száma.

A demencia tünetei és jelei

emlékezetzavarok, különösen a közelmúlt eseményeire nézve; 
a gondolkodási képesség romlása;
a beszéd és a társalgás észrevehető romlása; 
új képességek, készségek már nem elsajátíthatók; 
a beteg nem tudja uralni az érzelmeit; 
növekvő nyugtalanság; elkóborlás; 
viselkedészavarok;
depresszió és/vagy szorongás.

Vaszkuláris (ér-eredetű) demencia
A vaszkuláris demencia az agyi verőerek elzáródása miatt jön létre. A demenciák második leggyakoribb oka. Kisebb, helyi vérhiányos epizódokat követően a test egyes részeinek vérellátása romlik. Így a vérhiány az agyban is oxigénhiányt, az pedig az idegsejtek pusztulását eredményezi, és funkciókiesést okoz egy-egy területen.
Az alapbetegség az érelmeszesedés, amit az artériák szűkülete okoz. Ez pedig a magas zsírtartalmú étrend, a dohányzás, mozgáshiány és egyéb tényezők következménye. A magas vérnyomás is jelentős rizikófaktor. E betegség tünetei nem annyira nyilvánvalóak, mint az Alzheimer-típusú elbutulásé. Függ az érintett (elpusztult) terület nagyságától, de a folyamat nagyon lassú, fokozatos, és még jellemző neurológiai tünetei sincsenek, mint például gyengeség vagy zavart beszéd.
A demenciának ez a formája a tünetek mintázata alapján gyakran felismerhető, de érdemes agyi CT, ill. MR felvételeket készíteni a diagnózis igazolása céljából, és egyéb lehetséges okok kizárására.

Kockázatcsökkentők 
Több vizsgálat egyöntetűen alátámasztotta, hogy csökkenti a kockázatot a magasabb iskolai végzettség. A 8 általánosnál kevesebbet végzettek között 70 éves kor felett kétszer gyakoribb a demencia, mint a magasabb végzettségűeknél. Ez egyben a mentális tréning fontosságát is aláhúzza
Egyéb betegségre vagy egészségügyi problémára szedett fájdalomcsillapító-gyulladásgátló szerek, hormonpótlásra szedett ösztrogén vagy a vérlipoidok csökkentésére szedett szerek; a már kialakult betegséget azonban e molekulák nem befolyásolják.

A kezelés lehetőségei
Az ér eredetű demencia által okozott agykárosodást nem lehet helyreállítani. A kezelés inkább a későbbi epizódok és egy esetleges életveszélyes szélütés megelőzésére irányul. A gyógyszerek közül a vérnyomáscsökkentők adása fontos, valamint a vérrögképződést gátló aszpirin adagolása.

A demencia késleltetése 
Mind az öregedés, mind a demencia késleltetése szerény, de egyértelműen hatékony lehetőségeivel rendelkezünk.
Az elsődleges megelőzés terén az Alzheimer Europe 2009-ben a következő ajánlást fogalmazta meg. Csökkenti a kockázatot a szociális kapcsolatok őrzése, gazdagítása és a rendszeres fizikai és szellemi aktivitás.

A fenti esetek betartásával demencia kockázata több mint 20%-kal kisebb.

Pszichoszociális terápiák
A pszichoszociális terápiák fő eleme a család, hozzátartozó támogatása, amihez megfelelő intézményrendszer kell, hogy társuljon. A társadalom sokoldalú segítsége nélkülözhetetlen. Az otthoni segítségnyújtás rendszere az elmúlt években bővült, de változatlanul nagy hiány van demens pácienseket foglalkoztató napközi otthonokban. A demens ellátásban civil szerveződések nagyon sokat segíthetnek. Erre számos amerikai és nyugat-európai példa van. Ilyen kezdeményezések hazákban is vannak, például az 1997 óta működő Memória Alapítvány és a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága, melyek évek óta küzdenek azért, hogy nagyobb figyelem forduljon a betegségben szenvedők felé, az ellátásuk javuljon.

Tebofortan®
Javítja a szellemi teljesítményt, memóriát és a koncentrációt és hosszú távon is szedhető!  A Ginkgo bilobát tartalmazó étrend kiegészítők vásárolhatók akár a gyógyszertárakon kívül is, fontos azonban tudnunk, hogy ezek az étrend-kiegészítők nem azonosak a gyógyszerként regisztrált Tebofortan®-nal!
Az agyi vérátáramlás elégtelenségéből eredő együttműködési zavarok, Alzheimer-típusú ér eredetű és kevert típusú elbutulás enyhe és közepesen súlyos formái, továbbá az artériás vérellátási zavarok miatt a karokban és lábakban jelentkező görcsös fájdalom, valamint a nyakcsigolyák károsodása által okozott halláscsökkenés kiegészítő kezelésére szolgáló gyógyszer.  A készítmény hatóanyaga: 120,0 mg Ginkgo bilobae folii extractum siccum (26,4-32,4 mg ginkgo flavon-glikozidot és 6-8,4 mg terpén laktont tartalmaz)
https://benu.hu/shop/tebofortan-120-mg-filmtabletta-30x

Extraszűz olivaolaj
A mediterrán étrend számos különféle egészségügyi előnnyel jár, ideértve a demencia kisebb gyakoriságú előfordulását. A kutatók egy speciális összetevőt azonosítottak, amely védi a kognitív hanyatlást: az extraszűz olívaolajat. Egy új tanulmányban a kutatók kimutatták, hogy az extraszűz olívaolaj fogyasztása megóvja az emlékezetet és a tanulási képességeket, és csökkenti az amyloid-béta plakkok és a neurofibrilláris képződést az agyban – amelyek az Alzheimer-kór klasszikus markerei.
Elisabetta Lauretti, Luigi Iuliano, Domenico Pratic
Annals of Clinical and Translational Neurology , 2017; DOI: 10.1002 / acn3.431
https://www.sciencedaily.com/releases/2017/06/170621103123.htm

Süngomba
2018-ban hazánkban az Év Gombájának választották. 
2009-ben publikáltak egy kettős vak, placebo kontrollált vizsgálat eredményét, amelyet 30 enyhe demenciában szenvedő betegnél végeztek. A vizsgálat igazolta a süngomba alkalmazásának pozitív hatását az enyhe demencia során. A 3 g/nap süngomba test kivonatot fogyasztó betegek nagy részénél a kezelés 4. hetétől jelentős javulást észleltek a kognitív funkciókban, szemben a nem kezelt, kontroll csoporttal. Az eredmények nagyon biztatóak. reméljük, hogy további, nagyobb betegszámot átölelő vizsgálatot is fognak még végezni a klinikai hatékonyság egyértelmű bizonyításához. A megnövekedett NGF (idegi növekedési faktor) termelés

A süngomba (más néven  Yamabushitake vagy Hericium erinaceus)elkülönül, mivel az összes ismert gyógyfaj közül ez az egyetlen gomba , amelyrőlkimutatták, hogy javítja az agy egészségét  Jellemzője, hogy alkotó elemei átjuthatnak a vér-agy gáton. Egyes kutatók javasolták, hogy gyógyszerként vegyék nyilvántartásba olyan degeneratív idegrendszeri rendellenességeknél, mint például az Alzheimer-kór és a perifériás idegek regenerálása. A süngomba hatékonyan javítja az enyhe kognitív károsodást ."

A Mori-tanulmány kimutatta, hogy 750 mg javította a megismerést, de a mentális teljesítmény a kiegészítés megszűnése után meggyengült.
https://supplementsinreview.com/nootropic/lions-mane-nootropic/

A Süngombáról itt is olvashat: http://nelegybeteg.hu/tanulmany-sungomba.php

Japán kutatók klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy négyhetes süngomba fogyasztás csökkenti a depressziós és szorongásos tüneteket. Azt is kimutatták, hogy ezen hatást nem csak az „idegsejtek növekedését stimuláló faktor” növelése váltja ki. Feltehetően a benne lévő számos hasznos anyag összessége által kifejtett antioxidáns, idegrendszeri védő hatás, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító, egymást erősítő hatásai állnak az említett kedélyjavító és szorongásoldó hatás hátterében.
Japán kutatók szerint a süngomba daganatellenes hatása is ígéretes. Bio minőségű gyógygombák rendelhetők:
Gombakirály Webáruház
https://gombakiraly.hu
https://www.delmagyar.hu/pr/2018-ban-az-ev-gombaja-a-sungomba-1443952

Fekete áfonyalé
igen kedvező hatása a demencia megelőzésére
http://fekete-afonya.bioplus.hu/kognitiv-elonyok/

D3 vitamin
Kérdés volt, hogy a D-vitamin pótlásával késleltethető-e vagy megelőzhető-e az Alzheimer-kór vagy az elbutulás. Azt nem mutatta ki a kutatás, hogy a D-vitamin alacsony szintje demenciát okozna

Rozmaring
Newcastle-ban Mark Moss professzor a Northumbria Egyetemen komoly kutatásokat végez a rozmaring jövő memóriára kifejtett hatékonyságáról. Évszázadok óta összekötjük az emlékezést a rozmaringgal. Ophélia a Hamletben így szól fivéréhez, Laerteshez: „Itt egy rozmaringszál az emlékezetre”. De Shakespeare mondata természetesen nem képezheti egy kutatás alapját, s tény, hogy apja halála után Ophélia megőrült és öngyilkos lett. A rozmaringos szobában tesztelt egyének sokkal jobb eredményt produkáltak, mint a kontrollcsoport.
Érdemes tehát a rozmaringot illóolaj formájában belélegezni, ha memóriánkat frissen szeretnénk.
Az ókori Görögországban és Rómában úgy vélték, hogy a rozmaring erősíti a memóriát. A kutatások azt mutatják, hogyha belélegezzük a  rozmaringolajat segít a gondolkodásba, növeli a koncentráció és a memória készségünket. Amikor 20 fiatalnak feltettek matematikai kérdéseket egy kis szobában, melyet rozmaringolajjal szétoszlattak, sebességük és pontosságuk az aroma diffúzor hatására arányosan nőtt.
Más kutatások arra utalnak, hogy a rozmaring és más illóolajok belégzése javíthatja az agyi funkciókat idős felnőtteknél, beleértve az Alzheimer-kórban szenvedő demenciát is.
https://jopofabolt.hu/collections/rozmaringolaj-hatasa

Nootropil
Nootropil az agy egyes funkcióinak javítására (tanulás, memória, figyelem stb.) szolgál, Elsősorban idõskori dementia, memória zavar, stroke, Parkinson sindrómán átesetteknél hatásos. Szédülés és ahhoz társuló egyensúlyzavarok kezelésére. Az agy egyes funkcióinak javítására (tanulás, memória, figyelem stb.) szolgáló gyógyszer.

Ginko biloba
A korábbi feltételezések ellenére, mely szerint a Ginkgo bilobának antioxidáns és más összetevői segíthetnek megőrizni az emlékezőképességet, ezt azonban egyes kísérletek nem igazolták hanem kimutatta, hogy semmilyen hatása nincs az elbutulás és az Alzheimer-kór kialakulására

Kurkumin
A kurkumin nem oldotta fel ugyan a modell állatokban az amiloid fehérjeplakkokat, de felgyorsította az új idegszálak képződését azáltal, hogy csökkentette az úgynevezett oligomerek (összecsapódott fehérjék) mennyiségét, amelyek a káros plakkok előformái. "Az eredmények igazolták, hogy az oligomerek azok, amelyek a leginkább ártanak az idegsejteknek" - hangsúlyozta Per Hammarstrom kutatásvezető

Áfonya
Kimutatták, hogy az áfonya nem csak javítja a kognitív funkciókat Alzheimer-kórban tesztelt állatokon, de csökkenti az amyloid plakkot felgyülemlését, és fokozza azoknak az immunrendszer általi lebontását az agyban [29]. (Az amyloid plakkok lerakódása egyértelműen megtalálható Alzheimer kórban szenvedő páciensek agyában.)
Kapcsolódó cikk: Az antocianin molekulák széles spektrumú védelme »

Ergotrop (nicergolin) 30 mg, 28x
Az Ergotop hatóanyaga, a nicergolin félszintetikus anyarozs-alkaloid származék, amely az agyban fokozza az anyagcserét, növeli az agy vérátáramlást, és javítja a keringést.
Az Ergotop az alábbi betegségek esetén alkalmazható: Szellemi hanyatlással jellemzett állapotok (Alzheimer-kór, érrendszeri eredetű szellemi hanyatlás) tüneti kezelésére, valamint agyvérzést követő állapotok kezelésére ajánlott, mivel kedvezően hat a hangulat- és/vagy viselkedési zavarokra, az éberségre és koncentrálóképességre. Ezen túl a szem és a belső fül anyagcserezavara vagy vérellátási zavar eredetű betegségeiben; a láb keringési rendellenessége esetén.
https://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/ergotop_30_mg_filmtabletta/6288

Vinpocetin-Covex 5 mg
Az agyi vérkeringés zavarával járó meghatározott betegségek kezelésére, továbbá pszichés vagy neurologiai tüneteinek csökkentésére, valamint vérkeringési elégtelenségen alapuló egyes szemészeti és fülészeti kórképek kezelésére, illetve ezek tüneteinek enyhítésére szolgáló gyógyszer.

B-vitaminok
A nagy dózisban, naponta szedett B-vitaminok jelentősen lassítják idős embereknél az elbutulást, csökkentik az agyzsugorodást. Az eredmények szerint a vitamint szedő emberek agya 30%-kal kisebb ütemben zsugorodott, mint azoké, akik placebót kaptak. A legnagyobb mértékben azok profitáltak a vitaminszedésből, akiknek a vérében a vizsgálat kezdetekor a legmagasabb homocisztein szintet mérték: náluk az agyzsugorodás aránya fele volt, mint a placebót kapó önkénteseké, ugyanakkor 70%-kal nagyobb eséllyel adtak jó választ a kérdésekre. The Daily Telegraph brit napilap hírportálja.
http://medicalonline.hu/haziorvostan/cikk/a_b_vitamin_lassitja_az_idoskori_elbutulast

Magányosodás
Corki Egyetem kutatásában nyolc olyan emberrel készítettek interjút, akiket az elmúlt néhány évben diagnosztizáltak demenciával. A velük folytatott beszélgetésekből az derült ki, hogy a magány érzését nem a fizikai egyedüllét, hanem a kapcsolatok vagy a kapcsolati háló, valamint a helyi közösségi támogatásának hiánya okozza. Azok, akiknek a családja számára elérhető volt az otthoni gondoskodás és kijárós ápolók, sokkal jobb minőségű életet élhettek – szemben az ellátást nem élvezők szorongásával, frusztrációjával és magányosságával. Az elmagányosodás és a társadalmi elszigetelődés önmagában is a demencia rizikófaktorai.

Mire számíthat a demens beteg?
A demencia bárkit érinthet, de a demencia kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő, az állapot rendszerint a 65 évesnél idősebb emberek körében fordul elő. A demencia leggyakoribb okait azok az állapotok jelentik, amikor az agysejtek gyorsabban degenerálódnak és halnak el, mint ahogy ez a normál öregedési folyamatban megtörténne. Ez a károsodás a személy mentális – és néhány esetben testi – képességeinek hanyatlásához vezet.
Az Alzheimer-kór és a Lewy-testes demencia fokozatosan károsítják az agyat. Egyes gyógyszerekről kimutatták, hogy jótékony hatást fejtenek ki az Alzheimer-kórra és a Lewy-testes demenciára. Ezek a kezelések úgy enyhítenek a tüneteken, hogy a többi agysejtet egy kicsit keményebb munkára fogják. Ezek a gyógyszerek nem gyógyítják meg a demenciát, azonban jelentősen javítanak az ön napi életvitelén és tevékenységein.
A demencia tünetei általában fokozatosan rosszabbodnak. A lefolyás gyorsasága függ a demenciával élő személy általános egészségi állapotától és a demencia típusától.
Idővel a demenciával élő embereknek segítségre lesz szükségük az otthoni életvitelükhöz. Természetes dolog, ha valaki aggódik a jövője felől, de ön nincs egyedül – akár ön él demenciával, akár ön gondoz ilyen állapotú személyt. Gyakran előfordul, hogy ön vagy a gondozásában levő demenciával élő személy magányosnak vagy elszigeteltnek érzi magát. A másokkal való kapcsolattartás jótékony hatással van a demenciával élő emberek számára, mert segíti őket az aktív és ingergazdag életvitel fenntartásában

Viselkedés leírása
Bizonyos viselkedés általános az ilyen állapotú embereknél. Ilyenek például:
• kérdések ismételgetése vagy egy tevékenység ismételt elvégzése
• fel-alá járkálás kisebb vagy nagy léptekkel
• ingerültség és kiabálás
• egyre gyanakvóbb másokra. Ha ilyen fajta viselkedést tapasztal, vagy olyan személyt gondoz, aki így viselkedik, akkor fontos tudatában lenni annak, hogy a viselkedés összességében a kommunikáció egyik formája, és a személy az érzéseit próbálja közölni ezáltal.
A demenciával küzdő személy kevésbé képes elmondani, hogy mire van szüksége, vagy mit érez, ezért a viselkedésén keresztül próbálja ezt közölni velünk. Nem szándékosan okoznak nehézséget. Ha megőrzi a nyugalmát és kideríti, hogy az illető személy miért így fejezi ki magát, akkor képes lesz megnyugtatni őt.

Kutatások bizonyították azt is, hogy azoknál az idős embereknél kétszer nagyobb a demencia kialakulásának kockázata, akik depresszióban szenvednek. Érdemes tehát észben tartani, hogy a lelkiállapotnak igenis közvetlen hatása van az agy egészségére!

Alvásproblémák
A demenciával elő emberek sok esetben rosszul alszanak. Előfordul, hogy éjszaka felébrednek vagy álmatlanok. Ezek a problémák a betegség lefolyásával várhatóan egyre rosszabbodnak. A demenciával elő emberek egyidejűleg fájdalmas betegségekben – például ízületi gyulladásban – is szenvedhetnek, amelyek alvási problémákat okozhatnak, vagy ezeket súlyosbíthatják. Egyes gyógyszerek nappali álmosságot okozhatnak, és megzavarják az éjszakai alvást. A demenciával elő emberek esetében körültekintően kell alkalmazni az altatókat. A legjobbak azonban az ’alváshigiéniai’ intézkedések. Ide tartozik az, hogy nappal nincs szunyókálás, betartjuk a rendszeres lefekvési időpontokat, és este kerüljük az alkohol vagy koffein fogyasztását.

Ismétléses viselkedés
A demenciával elő emberek gyakran ismételgetnek kérdéseket vagy végeznek tevékenységeket újra meg újra. Ennek az oka lehet: • emlékezetkiesés • unalom • szorongás • gyógyszerek mellékhatásai.

Ingerült viselkedés
Az ingerült viselkedés a demencia ismert tünete. Ez megnyilvánulhat agresszióban, és különösen rémisztő és nyugtalanító lehet, ha az illető személy kikel magából. A szeretett ember személyiségének megváltozása aggasztó, és az emlékezetkiesésnél is nyugtalanítóbb megnyilvánulása lehet a demenciának.
Az ingerült viselkedés leggyakoribb formája a kiabálás, ordítozás vagy durva szóhasználat, amikor mindennek elmondja a másikat, ugyanazt a szót kiabálja, vagy mindig ugyanazt ordítozza. A demenciában az ingerültségnek számos oka van:

Ingerültség esetén lehetőleg ne rontsa tovább a helyzetet vitatkozással vagy agresszív álláspont felvételével, mert ezzel csak növeli az ingerültséget

Gyanakvás másokra
A demencia miatt egyesek gyanakvóbbak lehetnek. Ennek okai közé tartozhat az emlékezetkihagyás, az ismerős arcok felismerésének hiánya, vagy csupán az agy állapotából fakadó általános zavarodottság. Előfordul, hogy a gondozására bízott személy önt vagy barátait és szomszédait vádolja azzal, hogy elvették valamijét. Sokszor azt gondolja, hogy mindenki az ő ellensége.
Ha elveszít valamit, akkor pánikba esik és meggyőződése, hogy valaki kirabolta. Viselkedése téveszmésnek és paranoidnak hathat, de gondozóként ne feledje, hogy a beteg érzései valódiak a számára. Hallgassa meg az aggályait, nyugtassa meg, és próbálja másra terelni a szót, ha biztos benne, hogy a személy gyanúi alaptalanok.

A demens személy kommunikációra ösztönzése
Próbáljon meg beszélgetést kezdeményezni a gondozására bízott személlyel, különösen akkor, ha észreveszi, hogy saját magától egyre ritkábban szólal meg. A kommunikációra ösztönzés módjai lehetnek:

• érthetően és lassan beszéljen, rövid mondatokban;
• beszélgetés, kérdés feltevése vagy párbeszéd kezdeményezése közben nézzen a személy szemébe;
• hagyjon időt a válaszadásra, különben kényszerként éli meg, ha sürgeti a válaszát;
• amikor csak lehet, ösztönözze arra, hogy kapcsolódjon be mások beszélgetésébe;
• beszélgetések során hagyja beszélni önállóan a saját jóléti vagy egészségügyi problémáiról;
• ne bánjon vele lekezelően vagy ne nevesse ki, amit mond;

Kommunikáció testbeszéddel és testi érintkezéssel
Ha valakinek nehézséget jelent a beszéd vagy a megértés, akkor az alábbiakkal könnyíthetjük meg a kommunikációt:
• legyen türelmes és őrizze meg a nyugalmát, mert ez hozzásegíti a személyt a könnyebb kommunikációhoz;
• lehetőség szerint tartsa meg a pozitív és barátságos hangvételt;
• tiszteletet sugalló távolságból beszéljen hozzá – ha a személy leül, akkor jó ötlet lehet a vele azonos vagy nála alacsonyabb szinten elhelyezkedni, hogy ezzel is segítsük azt az érzését, hogy ő is irányítja a beszélgetést;
• beszéd közben a személy kezének paskolása vagy megfogása magabiztosságot ad neki, és így közelebb érzi magához önt –
figyelje a testbeszédét és figyeljen arra, amit mond, ebből látni fogja, hogy számára kellemes-e ez.
Fontos, hogy ösztönözze a személyt arra, hogy úgy közölje, mit akar, ahogy képes rá. Ne feledje, hogy mindnyájan frusztrálónak érezzük, ha nem tudunk valamit hatékonyan közölni vagy félreértenek bennünket.

Kezelés és támogatás
A demencia nem gyógyítható, és fokozatosan egyre súlyosabb problémákat okoz. Az emlékezetkiesés egyes típusait vitaminok és pajzsmirigyhormon hiánya okozza, ami táplálék kiegészítőkkel kezelhető.
A demencia ugyan jelenleg nem gyógyítható, azonban egyes típusú gyógyszerek egy ideig megakadályozhatják a tünetek rosszabbodását. Ezeket a gyógyszereket rendszerint a betegség korai és középső szakaszaiban adják az embereknek, hogy próbálják megőrizni vagy javítani függetlenségüket.

A demenciával élő személyek körében gyakori a depresszió. Ha ön demenciával és depresszióval él, akkor a háziorvosa mérlegelheti az antidepresszáns gyógyszerek felírását, vagy idősebb emberekkel foglalkozó pszichiáterhez való beutalását.

A demenciával élők számára talán a legfontosabb kezeléstípus a családtól, barátoktól és egészségügyi szakemberektől kapott törődés és támogatás. Ha önnél vagy szeretteinél demenciát diagnosztizáltak, akkor el kell kezdeni a jövőbeli gondozás megtervezését.

Az idő előrehaladtával a demens betegeknek a mindennapi élet legalapvetőbb tevékenységeiben, így a tisztálkodásban, öltözködésben, táplálkozásban is segítségre lesz szükségük, valamint magukba fordulóvá, zárkózottá és inkontinenssé (vizelet- és székletvisszatartásra képtelenné) válhatnak.

Néha komoly viselkedési zavarok is előfordulhatnak. A betegség súlyosbodásával a legtöbb demens betegnek állandó gondozásra lesz szüksége. A demencia legtöbbször évekig – 5, 10 vagy akár 20 évig is – eltart, és rendszerint nem közvetlen oka a halálnak.

A kezelés lényege a betegről való gondoskodás, a felügyelet, amely sajnos a legtöbb betegnél az egész napos állandó felügyeletben és ápolásban végződik —az élet hátralevő időszakára nézve. Létfontosságú a demenciás betegekről való gondoskodás! Különösen fájdalmas és nehéz lehet, ha szeretteink valamelyike esetleg erőszakossá válik, vagy nem is emlékszik ránk... Fontos az is, hogy az ápolással foglalkozó (hozzátartozó) kellő szakmai segítséget kapjon egészségügyi és szociális szervezetektől, hálózatoktól. Lehetővé kell tenni, hogy a hozzátartozók akár állásuk, munkájuk feladásával teljes tevékenységüket a demenciás beteg ápolásának szentelhessék.

Antipszichotikumok
Az antipszichotikumok olyan gyógyszerek, amelyeket időnként a saját magukat és másokat felidegesítő emberek kezelésére írnak fel – például ha hajlamosak agresszív vagy agitált viselkedésre. Ezeket általában akkor alkalmazzák, amikor a viselkedési intervenció sikertelen volt. Ezeket rendszerint rövid ideig és körültekintően alkalmazzák, mert növelik a szív- és érrendszeri problémákat, álmosságot okoznak és hajlamosak a demencia egyéb tüneteinek súlyosbítására. A legtöbb esetben az antipszichotikumokat csak akkor alkalmazzák, ha az ingerült viselkedés olyan súlyos tünetei állnak fenn, amelyeket nehéz megérteni és veszélyt jelentenek. Ha antipszichotikumokat kell alkalmazni, akkor ezeket a lehető legkisebb dózisban és a lehető legrövidebb időre írják fel.

A kognitív stimuláció
Ez az eljárás a memória, a problémamegoldó készségek és a nyelvi képességek javítását célzó tevékenységekben és gyakorlatokban való részvételt foglalja magába. Bizonyították, hogy a kognitív stimuláció javíthatja a gondolkodást és az emlékezési készségeket a demenciával élő embereknél. Jelenleg ez az Egészségügyi és Gondozási Kiválóság Nemzeti Intézete (National Institute for Health and Care Excellence – NICE) által az enyhe vagy közepes fokú demenciával élő személyek támogatására közvetlenül ajánlott a pszichológiai kezelés.

Viselkedési intervenció
A depresszió, agresszió és téveszmés gondolkodás kezelésére alkalmazható.
A viselkedési intervenció a viselkedés megértését és nem gyógyszeres kezelését kínálja. A cél a magatartás okainak a megkeresése. A viselkedés sok esetben a demenciával élő személy által átélt stressz és ingerültség jele, ami a betegségével való együttélés napi kihívásaival való küzdelem során jelentkezik. Fontos, hogy az adott személy szemszögéből próbáljuk megérteni a viselkedést annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsük a személy viselkedésének jelentését.

A környezet egyszerű változtatásaival vagy tevékenységekbe való bevonással csökkenthetjük az ingerültséget. Például lehetséges, hogy a demenciával élő személy rendszeresen elkóborol lakásából vagy a gondozóközpontból, mert nyughatatlannak érzi magát. Ezért a tornagyakorlatokban való rendszeres részvételre ösztönzés segíthet a nyughatatlanság csökkentésében.
https://www.publichealth.hscni.net/sites/default/files/the%20early%20stages%20of%20dementia_
HUNGARIAN.pdf

A keringési kockázati tényezők - mint a magas vérnyomás, az elhízás és a cukorbetegség - lassan pusztítják az agyat, mely emlékezetzavarokban nyilvánulhat meg. A testgyakorlásnak másfelől azonban tisztán látható előnyei vannak az agyra nézve. Mikor Gatz páciensei arra panaszkodnak, hogy bűntudatuk van, ha hanyagolják a keresztrejtvényeket, arra biztatja őket, hogy inkább menjenek sétálni egyet.

A szabadidős tevékenységek éppen ezért késleltetik a memóriazavarok kialakulását, egyszerűen azért, mert csökkentik a stresszt. Tehát, ha a szombat esti keresztrejtvénytől megfájdul a fejünk, valószínűleg jobban járunk, ha inkább kimegyünk a parkba.
http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/neurologia/cikkek/most_akkor_karban_tart_az_agytorna_vagy_sem/
20090226000203
Animáció: HáziPatika.com

Dr. Laura Phipps, az Alzheimer's Research UK megkérdezett kutatója szerint a tanulmány rámutat arra: az agyunk képes ellenállni az Alzheimer fehérjéi által okozott korai károsodásoknak,

Jonathan Swift, Henry Ford, Winston Churchill, Frank Sinatra, Ronald Reagan, Peter Falk, Puskás Ferenc - híres emberek, akiknek egy közös tulajdonságuk bizonyosan van: Alzheimer-kórban szenvedtek

A helyzet nem túl biztató: Az elkövetkező 40 év során várhatóan 682 millió ember fog Alzheimer-kórban szenvedni. Ez a szám jelentősen magasabb, mint Észak-Amerika népessége és majdnem eléri az európai lakosok számát.

A BBC értesülései szerint a The Lancet Neurology című szaklapban publikált kutatás szerint az Alzheimer legfőbb kiváltó okai mozgáshiány, a dohányzás, a depresszió és az alacsony szintű oktatási háttér

Sajnos a tudósok egyelőre nem tudják, ki miért kapja meg e betegséget, s aki nem szenved idősköri emlékezetkiesésben, az miért nem. Nehezítette a gyógyszerfejlesztést, hogy az Alzheimer-kórt későn lehet diagnosztizálni, s az elpusztult idegsejteket a jelenlegi technikával még nem tudják pótolni. A genetikai érintettség nagy rizikófaktort jelent, az emberi genom feltérképezése óta ez irányban folyó kutatásoknak köszönhetően jelenleg már azt is tudjuk, hogy tíz gén kedvezőtlen kombinációja idézhet elő Alzheimer-kórt. A tudomány előrehaladását jelzi, hogy ma már egy egyszerűnek mondható vértesztből is kimutatható a betegséget okozó "genetikai örökség"

A jelenleg elérhető innovatív készítmények (tabletta, kapszula, oldat, injekció, tapasz) is eredményesnek bizonyultak a betegség előrehaladásának lassításában és jelentősen hozzájárulnak a beteg életminőségének javításához: a terápia során a betegek állapota stabilizálódik, memóriájuk javul, önállóbbak lehetnek, javul beszédkészségük és ezáltal növekszik önbizalmuk is. Megismerik házastársukat, unokájukat, közeli rokonaikat, önállóan képesek kimenni a fürdőszobába, vagy akár segítség nélkül végezni napi rutinfeladataikat. Az okosgyógyszerekkel végzett kezeléssel a még meglévő szellemi képességek erősíthetők, kihasználhatók, kezelhető az agresszió, az álmatlanság, a szorongás, a koncentrációs

A feledékenység nem azonos a demenciával; és a demencia sem azonos az Alzheimer-kórral.