Biológiai létünk működése és kapcsolata az Univerzummal

Prológus

A mai emberképben szerencsére feltűnnek olyan elvárások, mint az élet értelmének filozófiai kimunkálása, az életcélok, a megbocsátás képessége, az önzetlenség, a hála és a segítőkészség.

Mindez az ember transzcendens dimenziója, új értékvilág és spiritualitás felé mutatnak irányt.  Fontos, hogy a társadalom valamennyi tagját  az egészséges optimizmus, derű hassa át, aki szeret élni, és akit a magasabb célokra törekvésben  a közösségi felelősségvállalás vezérli.  Képes az empátiás decentrációra, mások tekintetbe vételére.

Az emberről alkotott ontológiai és ismeretelméleti szempontból korszakfordító képet a kvantum fizikának köszönhetjük, amely új világképbe helyezi be a szellemi méltóságában rehabilitált embert és az őt teremtő erő elvét.

A fizikai és szellemi környezet szennyezéstől megtisztulva a diszharmonikus életviteltől megszabadulva törekedjünk az öt spirituális jellegű kérdés megválaszolására vagyis

• Mit jelent számomra emberi lénynek lenni?
• Ki vagyok én – magamnak, neked, nektek?
• Miért vagyok itt, mi a célja, értelme, jelentése az életemnek?
• Honnan jöttem, hová tartok, milyen kapcsolatban állok a teremtéssel, a kozmosszal, az emberiséggel, közösségekkel, szeretteimmel?
• Hogyan tehetném a világot lelkileg-testileg egészségesebbé?

Ezen gondolatok jegyében kérem, tekintsék át összefoglaló dolgozatom első részét. Olvasás utáni elmélyült átgondolást kívánok minden kedves Olvasómnak!

Az élet értelme

„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek”

Mi ad örömet földi életünkben – kérdezhetné valaki. A tárgyi és anyagi ellátottság, a birtoklás, a tulajdon, a vagyon, azaz a „van valamink” érzésétől csak 10%-nyi boldogság várható. Campbell (1981) vizsgálatai szerint az USA-ban a magas anyagi jólétben élő felső tízezernek nem magasabb a boldogságszintje, mint az amerikai középosztályhoz tartozóknak. Nickerson és munkatársai (2003) 20 éven át követték egyetemi hallgatók boldogulását és boldogságszintjét Az egyik csoport tagjai úgy vélték, hogy a boldogság a pénztől várható. Ők 20 évvel a diploma megszerzése után boldogtalanabbak voltak, mint azok a társaik, akik a boldogság mértékének nem a pénz mennyiségét tartották, hanem az emberi kapcsolati értékeket

A boldogság-index a legmagasabb értékeket nem a gazdag országokban érte el, hanem a szegény, illetve a közepes jövedelmű államokban. A felmérést végző intézet szakemberei tehát azt állapították meg, hogy a jövedelmi szint és a boldogság között, ha van is valamiféle kapcsolat, akkor az inkább negatív, mintsem pozitív.

Angyal András (1902-Erdély, 1960-Boston). emberi célként jelölte meg: "...lenni annyi, mint valaki más számára jelenteni valamit..." Ha van valakid, akinek te vagy a legfontosabb, és terád nagy szüksége van, akkor ez a tudat köt az élethez és boldogít fontosságodnak a tudata

Paul Sartre azt mondja: aki az anyagi javak birtoklásán, hatalmán át határozza meg identitását az homokvárra épít. Retteghet, mert ha javait elveszíti, akkor semmivé válik. A közelmúlt világgazdasági és bankcsődje egyértelműen szembesített bennünket ezzel

Diogenész szerint az anyagi javaktól való függetlenségre azért van szükség, hogy az ember felismerje, hogy csak egyetlen dolog van az ő saját birtokában: a lelke

Gondolkodásunk az élet értelméről az is jelenti, hogy az elembertelenedett világunkban még a csapból is, a karrierhez és az anyagi sikerhez vezető utakra invitáló tanfolyamok és egyéb marketing hülyítések folynak. Sokunk már eljutott ugyan, hogy mindezek használata mégsem az igazi, de a kérdésre csak keresi a választ olyat, ami önmaga számára elfogadható. Életünk meghatározó célja a boldogság elérése". Őszentsége, a Dalai Láma egyszerű tanácsokat nyújt ahhoz, miként legyünk úrrá a mindennapi idegességen, dühön, a depresszión, féltékenységen és az érzelmek milliárdjain, amelyek letérítenek bennünket a boldogság útjáról

Biztosan tudjuk, hogy az evilágon való tartózkodásunk nem tart sokáig, ezért szerencsétlen gondolkodás és elvesztegetett munka olyan tudományokkal foglalkozni, amelyek csak az evilági életet szolgálják. (...) Így kidobott munka az, ha valaki olyan tanulmányoknak szenteli magát, melyeknek egyetlen célja a pénzkereset.... Ha a dolog így áll, a legnemesebb tudományok azok, amelyek az örök életben való megváltáshoz vezetnek. Aki ilyen tanulmányoknak szenteli magát, az olyan, aki a rövid szenvedést felváltja az örök boldogságra. Ibn-Hazmandalúziai jogtudós aki 400 könyvet írt

Freud zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter, akinek a tanítványa, Viktor Frankl  Frankl kiemeli, hogy Freud számára mind a vallásos hit, mind a filozófia nem más, mint a neurózis. Számára az élet értelmére irányuló kérdések már eleve a betegség jelei.

Frankl ezzel szemben azt állítja, hogy a beteg az értelmet, a célt keresi az életben. Vegyük észre, hogy Frankl Bécsben született, szintén zsidó család gyermekeként.

Amit azonban érdemes szem előtt tartanunk a következő: „Az új paradigma egy megosztó, spiritualitást tagadó, az anyagon alapuló tudománytól egy olyan tudomány irányába vezet bennünket, amely integrálja a tudományt és a spiritualitást”. Prof Dr Amit Goswami PhD indiai-amerikai elméleti kvantum fizikus

Életminőség (Quality of life)

• Általános megközelítésben: az egyén "jól-lét" érzésének fokmérője, a különböző, számukra fontos testi és lelki tényezők figyelembe vételével Az életminőség objektív és szubjektív tényezőket egyaránt kifejezésre juttat. .

A különböző tudományágak különféleképpen határozzák meg.

• A 20. szd. hatvanas éveiben a fejlett országokban újrafogalmazták a társadalom alapvető célkitűzéseit, amely szerint a fejlődés útja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az emberek jóllétének, életminőségének javítása. .
• Az életminőség-javítás a modern társadalmakban igen fontos célkitűzéssé vált.
• Az életminőség-kutatás több tudományterületnek is szerves része lett. Az életminőséget meghatározó, befolyásoló tényezők és hatásaik vizsgálatára különböző életminőség-modelleket alkotnak, újabb és újabb egészségmutatókat hoznak létre.

http://fogalomtar.eski.hu/index.php/%C3%89letmin%C5%91s%C3%A9g_(Quality_of_life)”

http://fogalomtar.eski.hu/index.php/%C3%89letmin%C5%91s%C3%A9g_(Quality_of_life)

Életminőségek összehasonlítása

Összehasonlíthatunk két várost/országot is egymással

• Budapest egészségügyi ellátásra vonatkozó indexe például 54,56, míg Kiotóé 100, illetve
• Magyarországé 51,58 és Japáné 87,
• Az életminőség helyzetéről közölt átfogó statisztikát az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat a 28 tagú közösség tagállamaira vonatkozóan. A statisztikában több különböző indikátor – mint például egy főre eső GDP (PPS), várható élettartam, nők és férfiak közötti bérkülönbségek, vagy a nem várt kiadások esetén mennyire tudnak az emberek tartalékhoz nyúlni – alapján mutatták be az államokat. Magyarország több mutató esetében sem szerepelt jól.
• Jövedelem viszonyok

Magyarország (7386 euró) Horvátország (7375 euró) és Észtország (7686 euró) értékkel a középszinten van

Lengyelországban több mint 1000 euróval nagyobb a jövedelem (8 529 euró), Szlovákiában majdnem 2000 euróval magasabb (9574 euró) ez az összeg, mint Magyarországon.

A legalacsonyabb értékeket Bulgária (5793 euró) és Románia (3509 euró) produkálták.

• Élettartam

Várható élettartam tekintetében csak egy évvel többet jósolnak nekünk, mint a legrosszabb kilátásokkal bíró országoknak (balti államok, Bulgária és Románia), Magyarországon átlagosan 75,3 évig élhetünk. Az EU-átlag 80,1 év.

A szlovákok várható élettartama 76,3 év, míg a lengyeleké 76,9 év.

A leghosszabb várható élettartam tekintetében a spanyolok 82,5 év, illetve a franciák 82,1 év állnak az élen.

• Megtakarítás

Magyarországon a teljes népesség több mint 74%-a nem rendelkezik megtakarítással. Az uniós átlag 40%. A régió legrosszabbul teljesítő országainál – Lettország (73%), Bulgária (68%), Horvátország (67%) – is gyászosabb mutatókat hoztunk.

• Bér különbségek férfiak és nő között

A magyar férfiak átlagban 20%-kal keresnek többet, mint a nők. Az EU-átlag 16%. 

Nálunk rosszabb mutatókat produkált Csehország (22%), Németország (22%), Észtország (30%), Ausztria (23%), illetve Szlovákia (21%).

• Elégedettség az élettel

Egy 10-es skálán a magyarok 5,8-ra tették az életükkel való elégedettség szintjét. Ennél alacsonyabb értéket csak a bolgárok mondtak (5,5), régiónkból a cseh és a szlovákok is 6,4, a lengyelek 7,1 értékre tették az elégedettségi szintjüket.

http://hvg.hu/gazdasag/20140401_Koran_halunk_es_apropenzt_keresunk

• Brittek helyzete

Az árak magasak, a munka kemény, a közszolgáltatások színvonala rosszabb Nagy-Britanniában, mint más európai országokban. A britek többet fizetnek az élelemért és az üzemanyagért, mint "kontinenstársaik", hosszabb a munkaidejük és kevesebb napfénynek örvendezhetnek - ismertette a Switch.com összehasonlító tanulmányát a Daily Telegraph című brit lap

Boldogság érzésének összetevői

Martin Seligman amerikai pszichológus megalkotta a "PERMA" betűszót, amely szerinte a boldogság alkotóelemeit reprezentálja: vagyis az emberek akkor boldogok, amikor jelen van a pleasure (élvezetek, mint egy finom étel, forró fürdő stb.),

engagement (vagy flow, az elmélyülés egy élvezetes vagy kielégítő tevékenységben), relationships (szociális kapcsolatok, amelyek a boldogság egyik legmegbízhatóbb fokmérői), meaning of life, vagyis az élet értelme, valamilyen felsőbb cél vagy küldetés) és végül accomplishments (eredmények, vagyis valami kézzelfogható siker).

Megjegyzés

Prof Dr Martin Seligman amerikai pszichológus egyetemi tanár Princetoni Egyetem

Életelv

Elv, melyet követnünk kell, ha itt a földi életben boldogulni akarunk

Buddha beszédei. Életelvek

• Van olyan életelv, amely a jelenben boldogít, a jövőben szenvedést okoz.
• Van olyan életelv, amely a jelenben is szenvedéssel jár, a jövőben is szenvedést okoz.
• Van olyan életelv, amely a jelenben szenvedéssel jár, a jövőben boldogságot okoz.
• Van olyan életelv, amely a jelenben is boldogít, a jövőben is boldogságot okoz

1./ életelv, amely a jelenben boldogít, a jövőben szenvedést okoz.

Elmerülnek az élvezetekben, felkötött hajú apácák társaságában szórakoznak, Elmerülnek az élvezetekben, és testük pusztulása után, haláluk után mélyre buknak, rossz útra, nyomorúságba, pokolba kerülnek. Ott fájdalmas, keserves, kínos gyötrel­me­ket szenvednek. Ekkor így szólnak: “Azok a tiszteletreméltó remeték és papok ezért mondják hát, hogy át kell látni az élvezeteken, ezért hirdetik a lemondást az élvezetekről, ezt a jövendőbeli veszedelmet sejtik az élvezetekben! Íme, mi most az élvezetek miatt, az élvezetek következtében fájdalmas, keserves, kínzó gyötrelmeket szenvedünk.”

2./ jelenben is szenvedéssel jár, a jövőben is szenvedést okoz.

Akik rendszertelen életet élnek Nem esznek halat, húst, nem isznak bort Napjában egyszer esznek, másod­na­pon­ként esznek, [...] hetednaponként esznek, félhavi böjtölésig menő, szigorú önmegtartóz­tatást folytatnak. Vadnövényekkel táplálkoznak, kölessel, rizzsel, gabonaszemekkel, Kendervászon ruhába öltöznek, daróc­ruhába öltöznek, hullákról lehúzott leplekbe öltöznek, szemétdombról felszedett rongyok­ba öltöznek

Mozdulatlanul állnak, lemondanak az ülésről, sarkukon guggolnak a sarkon guggolás szertartása szerint. Töviságyon feküsznek, tüskéken készítenek fekhelyet maguknak, minden este harmadszor is szertartásosan meg­merítkeznek vízben.

Testük pusztulása után, haláluk után mélyre buknak, rossz útra, nyomorúságba, pokolba kerülnek. Erről az életelvről mondják, szerzetesek, hogy a jelenben is szenvedéssel jár, a jövőben is szenvedést okoz.

3./ életelv, amely a jelenben szenvedéssel jár, a jövőben boldogságot okoz

Akik természetüktől fogva vad szenvedélyek rabjai, és szenvedélyük állandó szenvedést és bánatot okoz nekik. Természetüktől fogva vad gyűlölet rabjai, és gyűlöletük állandó szenvedést és bánatot okoz nekik. Természetüktől fogva vad tévelygések rabjai, és tévelygésük állandó szenvedést és bánatot okoz nekik.

Ők azonban, bár kínlódva és szenvedve, bár könnyes arccal és jajgatva, de erényes, tiszta, önmegtartóztató életmódot foly­tatnak.

Testük pusztulása után, haláluk után jó útra, égi világba kerülnek. Erről az életelvről mondják, szerzetesek, hogy a jelenben szenvedéssel jár, a jövőben boldogságot okoz.

4./ életelv, amely a jelenben is boldogít, a jövőben is boldogságot okoz.

Vannak olyanok, akik természetüktől fogva mentesek a vad szenvedélyektől, és nem okoz nekik állandó szenvedést és bánatot a szenvedély. Természetüktől fogva mentesek a vad gyűlölettől, és nem okoz nekik állandó szenvedést és bánatot a gyűlölet. Természetüktől fogva mentesek a vad tévelygésektől, és nem okoz nekik állandó szenvedést és bánatot a tévelygés. Minden vágytól távol, minden bajtól távol, e távolmaradásuk szülte, elmélkedve elgondolkozó, boldog örömben az első révület állapotába jutnak.

Majd az elmélkedést és gondolkozást feladva, elérik a belső nyugalmat, az elmélkedés és gondolkozás nélküli, feloldódásból fakadó, boldog örömet: a második révület állapotába jutnak.

Majd az örömről is lemondva, egykedvűen, az emlékezést és tudatot összpontosítva azt a boldogságot érzik testükben, amelyről az igaz emberek ezt mondják: “Az egykedvűen emlékező boldogan él”: a harmadik révület állapotába jutnak. Majd a boldogságon túljutva és a szenvedésen túljutva, az egykori vidámság és bánat megsemmisítése után elérik a szenvedés nélküli, boldogság nélküli, egykedvű és tiszta emlékezést: a negyedik révület állapotába jutnak.

Testük pusztulása után, haláluk után jó útra, égi világba kerülnek. Erről az életelvről mondják, szerzetesek, hogy a jelenben is boldogít, a jövőben is boldogságot okoz

http://www.szakja.hu/magyar/Buddha/Beszedek/eletelvek.html

Buddha gondolataival szemben a mai modern időkben  mély agyi elektródás stimulációval tesszük a betegeket örömtelibbé (foto)

Buddha tanítása helyett a neurobiológusok így vélekednek, íme:

Morten Kringelbach oxfordi neurobiológus elárulja, mire jutott kutatásai során az élvezet, öröm és bűntudat témájában

• Mindennapi életükben mit találnak legélvezetesebbnek az emberek?
  A szexet. De a második helyezett a baráti társaság. Az evést-ivást is beleértve szinte minden kellemes tevékenységben nagyobb örömünket leljük, ha valaki mással együtt művelhetjük.
• Alkalmazható-e gyógyszerként az öröm?

Ha fájdalmaktól szenvedő személy agyába elektródokat ültetünk, és a megfelelő pontokat ingereljük, a fájdalom megszűnik, és a megkönnyebbülés igen örömteli.

• Miért érzünk olykor bűntudatot, ha élvezetekbe merülünk?

A bűntudat olyan, mint egy záró szelep. Ha túlzottan belemerülünk valamibe, például a szexbe, evésbe vagy drogfogyasztásba, akkor az függőséggé válhat, és rovására megy annak, ami hosszú távon a legtöbb örömöt nyújtja – társas kapcsolatainknak.

• Hogyan élhetünk örömtelibb életet?
  Nincs ebben semmi ördöngösség. Élvezzük a családunkat meg a barátainkat, és dolgozzunk kevesebbet! A legegyszerűbb élvezetek egyúttal a legjobbak is.

http://www.rd.hu/%C3%89lvezetes_%C3%A9letelvek

„ A boldogság és az erény titka... hogy az ember szeresse azt, amit úgyis meg kell tennie. Minden kondicionálás célja ez: az emberekkel megszerettessük elkerülhetetlen társadalmi rendeltetésüket”Aldous Huxley: Szép új világ

Világnézet

Meghatározása

Világnézetnek nevezzük a világ legáltalánosabb, legátfogóbb értelmezését. Ez állhat

• objektív tudományos ismeretből, annak különböző értelmezéséből,
• a tudománnyal ellenkező nézetekből, és állhat
• szubjektív véleményekből, életszemléletből, értékrendből.

Világnézetnek nevezhető tehát a

• tudományok átfogó rendszere önmagában, vagy
• egy politikai ideológia,
• egy filozófiai iskola nézetei, és
• egy hitrendszer, vallás is, vagy ezeknek keveréke. Az értékrendet bizonyos esetben a világnézetbe bele veszik, bizonyos esetben nem.”(Wikipédia)
   

• A világ egészét és azon belül az ember helyzetét átfogó szemlélet.. A világnézet szó Immanuel Kantnál tűnt fel. Más filozófusok szerint a világnézet az elméleti. természettudomány és a történelem tudományos szemléletének eredménye.
• Hegel a világnézetek fokozatosságáról beszélt, s ezzel fölhívta a figyelmet a világnézet sokféleségére és változásaira.
• A 20. században  a naturalizmus és az idealizmus világnézete került szembe egymással.
• A nemzeti szocializmus és a marxizmus–leninizmus ideológiai fegyverré tette világnézetét
• A 20. század végére világossá vált a világnézet és a személy vallási beállítottságának összefüggése.
• A vallásos világnézetek (világvallások, kereszténység) alapja a teremtő Isten elfogadása;
• Az ateista világnézetek alapeszméje az istentagadás v. az agnoszticizmus (→ateizmus, →materializmus, →marxizmus, →antropozófia, →szabadkőművesség). Ezeknek is megvan a maguk etikai rendszere és következménye. A pluralizmus helytelen értelmezésével szemben a kat. Egyház vallja a kinyilatkoztatott vallásra és az objektív filozófiára támaszkodó világnézet fontosságát és elsőbbségét.

Magyarázat Agnoszticizmus

Az agnoszticizmus (gör. 'a megismerhetőség tagadása'): Olyan filozófiai irányzat, amely a tapasztalati világon túl lévő dolgok megismerhetetlenségét vallja. Az agnoszticizmus fogalma Th. Huxley-tól származik,

Az agnoszticizmus nem jelent szkepticizmust, vagyis a megismerés bizonyosságában való kételkedést, hanem inkább azt az irányzatot, amely a tapasztalati világon túl levő dolgokat megismerhetetlennek mondja, s így kétségbe vonja a metafizika tudományos jellegét, s ezzel együtt a filozófiai istenbizonyítást is

A tapasztalati világ a maga esetlegességében, végességében, változékonyságában feltételez egy világfölötti végső okot, egy teremtőt, akiben meg kell lenni minden tiszta tökéletességnek, ami a tapasztalati világban található.

Az emberek nagy részének nincs kiforrott, saját világnézete, véleménye sincsen sokszor olyan dolgokról, amelyeket nem ismer.

Viszont már a kisgyermeknek is vannak tapasztalatai, nézetei (véleményei) és sémái a világról.

Ennek ellenére ez nem jelenti azt, hogy az, akinek egységes, vagy összefüggő világnézete van, annak tapasztalata is van e nézetek igazságáról, tarthatóságáról vagy megvédhetőségéről. Általában

• egy közismert világnézethez csatlakozik, vagy
• néhány ilyenből rakja össze saját világnézetét, ehhez adva hozzá még azokat a tapasztalatait, amivel rendelkezik

A világnézet olyan átfogó szemléletforma, amelyet az ember a lét és az élet legfőbb kérdéseiről, az

• élet eredetéről és céljáról,
• az Istenről,
• világról, emberről magában kialakít.

Olyan egyetemes érdeklődésű szemlélet kialakításáról van szó, amelyben helyet kap az élet egésze:

• Teremtő-teremtmény,
• evilág-túlvilág,
• test-anyag, lélek-szellem,

Ez a maghatározás a leginkább elfogadható, mert nem zár ki semmit, sőt tág kaput nyit Ezzel elejét veszi a kirekesztésnek, egyoldalúságnak.

Lehetőséget nyújt a további kérdések feltevéséhez, nem tilt, hanem feltár és mindenről elmondja, mit érdemes beépítenem önmagam számára. .

Képzeljünk magunk elé egy hatalmas piramist / \ A csúcson rendíthetetlenül áll egymagában, a vár őrtornyában a világnézet. Ez az, amit meg kell vallani, - amiből, mint ősforrásból ered minden: erkölcs, magatartás, filozófia, logika, ... esztétika ... és a politika

A probléma ott kezdődik, amikor valaki a maga világnézetét akár opportunizmusból, akár csalárdságból, sőt a nyílt félrevezetés szándékától vezetve meghazudtolja, vagyis mást hirdet, mint ami a meggyőződése... A világnézetet legélesebben a politika tükrözi

Itt idézem Petőfi Sándor „Bölcselkedés és bölcsesség” című versének egy részletét: .

„Teremtve van-e a világ,

Vagy örök idők óta áll?

S fog-e örökké állani,

Vagy egykor semmiségbe száll?

 -.-.-.-.-.-.-

Egy-e a lélek és a test?

Honnan jövénk, hová megyünk?

Elalszik-e a sírba’, vagy

Új lángra lobban életünk?

Úgy gondolom, hogy senki sem szeretné, ha vallási vagy filozófiai alapon ellenségeskedés keletkezne  Senki világnézeti meggyőződése miatt se előnyös, se hátrányos helyzetbe ne kerülhessen. 

• „A technikai műveltség fenyegeti és sokszor elzsibbasztja a lelket;
• a szocializmus felőrli az egyéniséget;
• a természet elnyeli a szellemet;
• az ember elvész a magasrendűvé fejlődött állatban.
• A nemzeti eszme új gyűlöletet és ádáz ellentétet hoz olyan nemzetek számára, amelyek úgy érzik, hogy útjában vannak egymásnak.
• A gazdasági javakért vívott irtózatos harcban üressé válik és elnyomorodik az emberi lélek s megint az fenyeget, hogy mikor az ember megnyeri az életet, akkor veszíti el. (Dr Ravasz László, Duna melléki református püspök).

a./ A kisgyermek „világképe”, kategóriái nem racionális tanulás útján alakulnak ki, hanem elsősorban az anyával, illetve a szülővel volt érzelmi azonosulás révén (primér szocializáció). A gyermek azonosítja magát a szeretett lénnyel, a számára érzelmileg döntően „jelentős másikkal”, majd különösebb okoskodás nélkül átveszi annak „világát”.

b./ A szocializációnak és a „világkép” kialakulásának másik oldala kifejezetten „közösségi” jellegű: itt kezdődik a családi közösség jelentősége. A gyermek elsajátítja a társas élet alapszabályait, megtanulja a szeretetet, önzetlenséget. – Azonban a család nevelő tevékenységében is lényegesen fontosabb szerepe van az érzelemnek az értelemnél, a példának az elméleti magyarázatoknál. A gyermek csak közvetlenül tapasztalt magatartásformákkal képes azonosulni. .

c./ A továbbiakban szükség van a közösség egy (vagy több) tagjával való elmélyült barátságra, s közben a közösség egészének tanúságtételére, amelyek által a „kívülálló” személyesen is közel kerül világnézetükhöz

d./ Az átlag emberi találkozásokban az egyén – zártságából és gyanakvó természetéből következően – előítéletekkel telve figyeli a másik személy magatartását, szavait, addig a szimpatikus én-te kapcsolatban félreteszi gyanakvását, mert a másik személy garanciát jelent számára. –

A materialista gondolkodásról

A materializmus korunk (2012) uralkodó világnézete. A materializmus alapelve, hogy a valóság minden jelensége leírható anyag és energia kölcsönhatásaként - a tudatot és gondolatiságot beleértve. Amikor itt materializmusról beszélünk, a modern fizikaiságot is a materializmushoz soroljuk; annak ellenére, hogy a modern fizika ismer anyagtalan kölcsönhatásokat.

A materialista ismeretelmélet szerint bármely bonyolult jelenség vizsgálható, értelmezhető és megérthető egyszerűbb jelenségek vizsgálata alapján – így pld. az emberi tudat is, a társadalom gyakorlati és megismerő tevékenysége, vagy éppen az élet. Ugyanígy a materialista lételmélet elfogadja, hogy a bonyolult jelenségek létrejöttének és fennállásának végső okai náluk egyszerűbb jelenségek – így pld. az emberi társadalom, vagy általánosabban: az élővilág létezését is a tudomány által ismert jelenségek teszik lehetővé, létezésük előfeltételeként.

Köznyelvi értelemben a materializmus az anyagi szempontok, a mindennapi örömök elsődlegességét hirdető szemlélet és az ezt követő gyakorlat az elvontabb szellemi-eszmei értékek követésével szemben.

Jerry Alan Fodor  amerikai filozófus és megismerés kutató. A Rutgers Egyetem professzora, az elme szimbólum feldolgozó – más néven reprezentációs vagy komputációs – elméletének fontos képviselője.

A test-lélek problémára adott funkcionalista megoldás egyik kidolgozója. Fodor a lélekkel foglalkozó filozófiákat két nagy csoportra osztja: a dualista és a materialista elméletekre.

• A dualista felfogás szerint a lélek nem anyagi minőség.
• A materialista elméletekben a lelki, szellemi jelenség nem különül el a fizikaitól: a lelki jelenségek fizikai állapotokra redukálhatók. Materialisták egy része elfogadja a pszichikus okok létezését, azonban azt állítják, hogy ezek csak az agyban végbemenő neurofiziológiai események.

Az uralkodó világnézet a materializmus egyik specifikusabb fajtája: a tudományos materializmus. A "tudományos" szó arra utal, hogy az alapvetően materialista világnézet ötvöződik a formális logika, analitikus gondolkodás és kauzalitás alapelveivel.

Lange még határozottabban aláhúzza a materializmus tudományos és az idealizmus tudományellenes jellegét: „A materializmus mondja - a természeti jelenségeket változhatatlan, szükségszerűen működő törvényekből vezette le

Lange itt az idealizmust megint, mint a tudományellenes reakció ideológiáját jellemzi, úgy még fontosabb, hogy a materializmust ezzel szemben kénytelen, mint szigorúan tudományos világnézetet jellemezni.

Rudas László: Materialista világnézet

http://doksi.hu/get.php?order=DisplayPreview&lid=5875&p=10

A világ megértését kézzelfogható dolgokban keresik, azonban a hitet aláásó filozófiák hanyatlását, a tudományok új útkeresését kísérhetjük nyomon. Megbukott, meghiúsult minden ígéret, amely azzal kecsegtette a világot  hogy ha megszabadítja az embert a hitétől, a misztériumtól, akkor végre szemtől szembe láthatjuk majd a „tiszta valóságot”,  és benne magunkat, mint a világ tisztafejű urait.

Scruton R (1994) Filozófus a Doveri-öbölben In: Buddhista Misszió Internuma  BDM Kiadó Budapest.

Az ember anyagivá redukálódott világban úgy jelenhet meg, mint cél és jelentés nélküli atomok találkozásának materiális eredménye

Polányi (1990) A modern észről Polányi Mihály Szabadelvű Társaság Budapest

A tudomány tiszta művelése szellemében száműztük a természetből mindazt, ami nem mérhető, számszerű és objektív, amel miatt az érték, a minőség, a lélek, a szellem,  a lelkiismeret, a felelőssség, kiszorult a tudományos fogalmak köréből

Hamvas B.(1988) Scientia Sacra Magvető, Budapest

A hübrisz (gőg, elbizakodottság) , amely elhitette velünk, hogy  a tudomány minden kérdésre választ ad és hogy mi halandó állatok vagyunk, hogy életünk egyedüli értelme az önigazolás, vagy a túlságosan röghöz kötött önmegvalósító célok keresése, oktalan babona, amely magában hordozza a büntetését. Most szembe kell néznünk azzal, hogy mégis van láthatatlan, mérhetetlen, megfoghatatlan valóság (Scruton 1994).

A Heisenberg-féle  határozatlansági reláció a tudományos megismerés objektivitását kérdőjelezte meg. Nincs tiszta megfigyelés, és még az atomfizikában sem beszélhetünk a természetről anélkül, hogy önmagunkról ne nyilatkoznánk

Heisenberg 1989  A részben az egész. Kritérion Budapest

Sheldrake morfikus rezonancia elmélete viszont azt bizonyította, hogy a fizikai-kémiai-biológiai  rendszerek viselkedését láthatatlan szervező  az úgynevezett morfikus mezők befolyásolják

Tarski A. (1990) Bizonyítás és igazság. Gondolat Kiadó, Budapest.

A híressé vált kísérlet, az ún. századik majom effektus döbbenetes bizonyítéka e jelenség valóságosságának

Kelemen G. (1992b): A 12. Nemzetközi Transzperszonális Konferencia. Pszichoterápia 1. évf. 1:55-58

Be kell látnunk, hogy a lineáris oksági törvényszerűségek világa szegényes, alkalmatlan a valóság jelenségeinek a leírására

C G Jung szinkronicitás-elmélete a létező világ újabb dimenzióját tette láthatóvá előttünk. A tudományból azonban száműzték a tér-idő és okság összefüggéseken kívül létező szinkronisztikus jelenségeket, a telepátiát, a clairvoyance-t (távolbalátás)  , az extraszenzorális percepciót (ESP) noha ezeket a  a pszichológia jelenségeinek kell tartanunk

Schnell E. (1988) A szinkronicitás elmélete

Magyarázat Extraszenzoriális percepció (E.S.P.)

Érzékszerveken kívüli érzékelés. Ez egy általános kifejezés a normális érzékszervekkel nem elérhető eseményekről történő információszerzésre. Ide tartozik a telepátia (elmék közötti közvetlen kommunikáció), a clairvoyance (más helyeken történő események észlelése), prekogníció (előérzet, jövőbelátás), a különleges aspektusok észlelése (pl. auraolvasás).

Neumann János matematikai minimax tétele alapján hasonlóan kétségbe kell vonnunk a lineáris kauzalitás univerzalitását. Bebizonyította, hogy egyes matematikai tételek igazolásához illetve feladatok megoldásához csak a véletlen segítségével juthatunk el.

Schnell E. 1988

A Gödel tétel  - miszerint  bizonyos matematikai axiómák ellentmondás mentessége nem  bizonyítható, de nem is cáfolható  -  hittételekké tesz olyan  tudományos téziseket mint pl.: a 4 dimenziós világ felvetése (Einstein) vagy a kvantumfizikai holografikus elv, amelyben minden egyes rész implikálja a nagy egészet. Gödel nem teljességi  tételében tehát visszalátjuk a kanti antinomiákat

Tarski A 1990 bizonyítás és igazság Gondolat Kiadó

Magyarázat  Antinómia

Az antinómia <görög, ’ellentmondás a törvényben’> egy filozófiai fogalom, de emellett – hasonló értelemben – használatos a matematikában is, ahol az ellentmondás, a halmazelméleti antinómia és a paradoxon fogalmával kapcsolatos. A matematikában az antinómia, mint ellentmondás annak a teljesülését jelenti egy axiómarendszeren belül, hogy mind egy állítás, mind pedig annak a tagadása is egyszerre igaz [ennek fennállása esetén az adott axiómarendszer matematikai értelemben használhatatlan, viszont az axiómarendszerek antinómia-mentességének bizonyítása elvi nehézségekbe ütközik (Gödel-tétel)

Magyar Nagylexikon. Hetedik kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998. 237.

Skinner szerint „…. le kell tenni arról, hogy a viselkedést érzésekre, jellemvonásokra, az emberi természetre, a lelkiismeretre és hasonló bizonytalan fogalmakra vezessük vissza” Frankl erre azt mondja, hogy az ilyen embergépet lehet tanulmányozni, de nem lehet szeretni. A gép-embertől  felelősségvállalást és lelkiismeretet nem is várhatunk. A céljaitól megfosztott ember viselkedő ösztön automatává válik, akárcsak a freudi pszichoanalízis totálisan determinált embere, aki,  mint Freud állította  „…abban a pillanatban, amikor az élete értelme, értéke után  kérdez  betegnek tekinthető , mert egyik sem  létezik objektív módon Az illető ezzel csak azt vallotta be,  hogy kielégítetlen libidókészlete van „

Frankl V.E. (1973) Die Sebst Transzendez menschlicher Existenz versuch einer demensionaler Antropologie In: Wer ist eigentlich der Mensch? Kösel, München

A végső kérdéseket hitünk szerint magunk döntjük el.

Sztálin megismételte Engels kijelentését és hozzáfűzte, hogy Lenin volt az, aki a maga idejére teljesítette azoknak a legfontosabb eredményeknek az elméleti általánosítását, amelyeket a tudomány Engelstől Leninig adott a materialista filozófia terén. Éppen ezért nevezi Engels a dialektikus materializmust a materializmus modern formájának. A materializmus hosszú és dicső múltra tekinthet vissza

A materializmus oly régi, mint maga a filozófia, de nem régibb - mondja Fr. A. Lange, a materializmus ismert történetírója, aki maga azonban nem volt materialista, hanem a materializmus ellensége -

http://ahimre.blogspot.hu/2014/12/bruce-lipton-hit-es-vilagnezetunk.html

Megjegyzés

Lange Friedrich Albert, német filozófus és közgazdasági író, *1828, +1875. A zürichi, majd a marburgi egyetem tanára volt. Főművel: Zur Arbeiterfrage, (1865), Geschichte des Materializmus, (1866); utóbbi tette nevét közismertté

A materialista felfogás szerint emberi létünk egyetlen alkotóeleme az anyag. A tudományos materializmus vált a korai 20. század meghatározó filozófiai álláspontjává. A materializmus alapvető feltevése tehát, hogy az anyagon kívül semmi más nem létezik

A haláltól való félelem a materialista világnézet szerves része. Egy ilyen világnézet, ami elutasítja a magasabb szférák és ezen belül a magasabban fejlett élet lehetőségét – korlátokat állít a technika fejlődésének útjába. A magasabb szférák létének tudatosítása  segítségünkre lehet abban, hogy halálfélelmünket legyőzzük, sőt mi több, előbb-utóbb fejlettebb technológia  megteremtését is elősegítheti.

Itt kell felfigyelnünk a következőkre:

• Egy magasabb energia szinten lévő szféra az alacsonyabb energia szinten lévő szféra kialakulásának és fennmaradásának elengedhetetlen feltétele. Semmiféle hullám nem jöhet létre forrás nélkül. Gondoljunk itt arra, hogy az anyag nem más, mint  egy széles és összetett hullámsáv, ami állóhullámokból áll Ezek a hullámok is addig léteznek, amíg energiával tápláljuk őket. Az anyag hullámsáv tartománya  10¹⁴-től a 10²⁶ rezgések száma/sec (frekvencia)– ig terjed. A logika törvényei szerint léteznie kell egy Központi Forrásnak, még akkor is, ha jelen ismereteink és tudat szintünk nem ad magyarázatot ennek a forrásnak az eredetére.
• Egyetlen élet létezik úgy, hogy a földi és a földön kívüli életformák sincsenek egymástól elválasztva Ennek az egységes életnek a különböző részei tudatában vannak létüknek, ezért semmi logikai alapja nincs annak a feltételezésnek, miszerint az egységes egész öntudatlan lenne 

• Ha az egységes élet részei tudatosak, akkor az egésznek is tudatosnak kell lennie! A Központi forrás nem hozhat létre önmagából olyat, ami belőle hiányzik.

A forrásnak tehát rendelkeznie kell a részekben fellelhető tulajdonságok összességével Ez olyan mint a tölgymakkban, kicsiben és kifejletlen állapotban, benne van az egész tölgyfa.

Gábor Dénes Nobel díjas magyar fizikus a holográfia felfedezője szerint is fizikai bizonyítékunk van arra, hogy a rész valóban tartalmazhatja az egészre vonatkozó információt. Az emberi test minden sejtjében ugyanis jelen van az egész szervezetre vonatkozó felépítési kód. A sejt azonban nem magától jön létre. Léteznie kell egy irányító egységnek, ami létrehozza és fenntartja.

Analógia törvénye

A mai pszichológiai  gondolkodásunkban az analógia törvénye a legismertebb: "Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van..." Ez hétköznapi szavakkal kifejezve azt jelenti, hogy az ember (a mikrokozmosz) ugyanúgy működik, mint a világ (makrokozmosz). Az analógiás gondolkodás nem oksági, azaz nem az okot és az okozatot kutatja, hanem ugyanazt a lényegi mintát, összefüggést fedezi fel a látszatra (formára) egymástól teljesen különböző dolgokban

A materializmus elterjesztésével, az emberek elvesztették az élet értelmébe vetett hitüket. Ezzel belekényszerítették őket az egész életen át tartó menekülésbe a halál elől

Minden anyag csak egy bizonyos erő által keletkezik és létezik, amely erő az atomrészecskéket rezgésbe hozza, és azt az atom legparányibb naprendszereként összetartja. de mivel a világűrben sem egy intelligens sem pedig egy örök erő nem létezik, azt kell feltételeznünk, hogy e mögött az erő mögött egy intelligens szellem létezik.” (Max Planck)

Az élet eredete

• A világegyetemnek, az életnek nincs eredet, mivel ezek nem valami forrásból erednek, hanem  az élet maga a végső forrás, amelyből minden más ered.
• Az ősrobbanás a kvantum-vákuumból ered Az életnek itt a Földön  kellett keletkeznie, noha alkalmatlan volt minden sejt számára. mégis  az első sejtnek létre kellett jönnie valahogyan.. Erre vonatkozóan az egyik magyarázat, hogy a baktériumok például szélsőséges körülmények között is megőrizhetik életképességüket. Az extremophil baktériumok például kizárólag szélsőséges körülmények között érzik jól magukat Kérdés, továbbra is az,hogy honnan erednek az első sejtek a Földön?
• A pánsperma hipotézisről most itt nem beszélünk (Fred Hoyle, Chandra Wickramasinghe, Francis Crick) .

Az élet keletkezésének kérdése egyike a legbonyolultabbaknak az emberiség kultúrtörténetében. Erre vall az, hogy ennek csupán ismeretelméleti része az idők folyamán állandó hullámzásban volt és van, kezdettől fogva a mai napig. A megoldásra keresett két szélsőséges válasz végső soron ma is azonos:

• Az élet keletkezése az élettelen anyagból megfelelő körülmények között az anyagi világban természetes folyamat.
• Az élet keletkezéséhez közvetve teremtő erő kell, amelynek végső oka az anyagi világon kívül keresendő

Holizmus

A holizmus szerint az élet, főleg a biológiai információ, nem vezethető le tisztán anyagi folyamatokból. Az információ az anyagtól és az energiától független valóság, bár megszerzéséhez energia szükséges.

Az élet egy új kategória, amelyre érvényesek az anorganikus anyag törvényei, de keletkezése pusztán ezekre nem vezethető vissza.

A holizmus az élet keletkezésének okozati tényezőjeként elfogadhatónak tartja a teremtettséget, ezt azonban nem metodikai tényezőként, hanem metafizikus vonatkozásban veszi figyelembe.

Evva Ferenc Az élet keletkezése és a világnézet

http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=980&lap=0

Abiogenezis  

Meghatározása Az élő anyag keletkezése élettelenből. Az abiogenezis pontos működése ismeretlen: jelentős elméletei világítottak rá a jelentésbeli események egybeesésének a jelentőségére.

(RNS alapú szaporulat) és a vas-kén világ elmélet (gének nélküli anyagcsere).

• A másik magyarázat szerint az első földi sejt az élettelen anyagból keletkezett (Oparin, Gánti Tibor, Szathmáry Eörs)  

Az elképzelés  „abiogenezis” néven ismeretes Ebben az elképzelésben az élet nem  egy előző életből keletkezett, hanem az élettelen anyagból. Ezen elmélet szerint a korai földön kedvező véletlenek sorozata következtében alakultak ki a fehérjék (RNS, DNS)  Ezeket alkotó molekulák véletlenül, fizikai viszonyok hatására  úgy kapcsolódtak egymáshoz, hogy autokatalitikus ciklusok, folyamatok egymással versenyezve beindult a darwini kiválasztódás. Ezt kémiai fejlődésnek nevezik. Itt azonban felmerülhet a kérdés, hogy milyen élőlény felügyeli a kémiai evolúciót, az önmaguk előállítását?

Az abiogenezis elmélet hibái

• Az abiogenezisnek az a hibája, hogy az alapfeltevése vitatható, az ugyanis, hogy az anyagból keletkezik az élet. Az élet lényege azonban nem az anyag, hanem a szervezettség. Az abiogenezis egy elmélet az atomok, a molekulák térbeli rendjének létrejöttére . Csakhogy figyelmen kívül hagyták, hogy egy ilyen sejt még tökéletesen életképtelen Amíg a biológiai szervezettség nem alakul ki , amíg az egyes molekulák nem kapják meg biológiai feladatukat, addig hiába áll össze egy molekula halmaz amely ugyan megegyezik molekula szinten egy élő sejttel, - addig a biológiai molekulák nem tudják feladataikat ellátni. Ha például a sejtvédő fehérje nem védi a sejtet, a sejt nem tud lélegezni, nem képes magát mozgatni akkor a sejt ha létre is jön véletlenül – halottan jön létre.
• Az első földi sejt „véletlenül” jött létre, de ennek valószínűsége közel zérus.  Mint említettük vannak olyan sejtek, amelyeknek a feladatuk, hogy minden kórokozótól megvédjék a sejtet. Egy ilyen funkció azonban összetett, célszerű irányítást igényel, ami nem oldható meg fizikai-kémiai úton. A fizikában és a kémiában célszerűség nem áll fenn, mert a fizikai testek és a kémiai molekulák nem dönthetnek viselkedésük felől.  Amennyiben a sejtvédő feladathoz célszerű irányításra van szükség, úgy ezt az irányítást mindaddig nem kaphatják meg, amíg nincs a földön élő sejt, amely ezt biztosítaná. Az első élő sejt azonban védelem hiányában nem jöhetett létre.  Ha az első élő sejt azért nem jöhetett létre, mert az élettelen anyagból nem tud a fehérjéknek  sejtfunkciót adni akkor hogyan jött létre az első sejt a Földön, vagy bárhol a világegyetemben?.
• Az első sejtnek megfelelő sejtfunkciókat kellett kapnia De honnan  kaphattak ilyen sejt funkciókat a fehérjék Az élettelen anyagtól? Ha az a tényező, amely biológiai funkciót adott a fehérjéknek nem lehetett fizikai, akkor csak biológiai lehetett. Ez egyrészt azt jelenti, hogy
• az első sejt anyagával azonos anyagúnak kellett lennie,
• másrészt időben meg kellett előznie az első sejtet.

A fizikai folyamatoknak biológiai  irányba való terelését  a kvantum-vákuum részecskéi végezhették. Ezt a folyamatot Christian de Duve nyomán „biológiai determinizmusnak” neveznek  Ez segítette az első sejthez szükséges alkotóelemek  létrehozását  Ha viszont  a kozmikus életforma segítette  az első sejt kialakulását , akkor nem az élettelen anyagból, hanem egy kozmikus életformából jött létre az első sejt a Földön Ez azt jelentik hogy a földi élet kozmikus eredetű. élet  Ez viszont azt is jelenti, hogy a sejt akkor is kozmikus eredetű, ha itt keletkezett a Földön

Mindez megfelelő megoldást jelenthet a földi élet keletkezésére és így azt mondhatjuk, hogy az ember nem a porból vétetett, hanem a kozmikus életforma hozta létre.

Megjegyzés

Christian de Duve (2013.) belga biokémikus, sejtbiológus volt, akit 1974-ben a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal tüntettek ki. Kutatásai elsősorban a sejtek biokémiai folyamataira és a sejtek, illetve a sejtszervecskék működésére irányultak,

Az abiogenezis cáfolata

Az abiogenezis elméletének nem a részleteiben vannak hiányosságai, hanem abban az alapfeltevésben, hogy az anyagból keletkezik az élet. Az élet lényege ugyanis nem az anyag, hanem  a szervezettség. 

Miben áll a szervezettség lényege? Ezt egy futball csapat példáján szemléltethetjük, íme:

       1./ szükséges egy térbeli elrendezettség (például felsorakoznak egy vonalban)

       2./ az edző kiosztja a feladatokat: ki a kapus, hátvéd, csatár stb

       3./ az edző összehangolja a feladatokat

       4./ stratégiát és taktikát alakít ki

Értelmezzük ezt a példát az abiogenezis elméletére.

• Az abiogenezis  egy elmélet az atomok, a molekulák térbeli rendjének a létrejöttére. Ekkor még a sejt tökéletesen életképtelen Amíg a biológiai szervezettség nem alakul ki, amíg az egyes molekulák nem kapják meg a biológiai feladatukat, addig hiába állna össze egy molekula halmaz, ami molekuláról-molekulára megegyezik egy élő sejttel – addig a biológiai molekulák nem tudják a feladataikat ellátni.
• Tovább menve: amennyiben a sejtvédő fehérje nem védi a sejtet, ha a sejtmozgató  pl. a flagellum (ostor) nem mozgatja a sejtet, ha a sejt nem tud lélegzeni, nem képes magát mozgatni, akkor a sejt, bár „véletlenül”  létrejöhetett  – de halottan jött létre. A biológusok véleménye, hogy a véletlenül képződött sejt  képződésének valószínűsége gyakorlatilag nulla.
• Másrészt tegyük fel, hogy minden fizikai feltétel adott volt itt a földön a sejt  létrejöttéhez nevezetesen szén, nitrogén, oxigén, hidrogén víz stb.  és tegyük fel azt is (noha ezt elég nehéz elképzelni), hogy ezek mind összeálltak pont olyan molekulákká, mint a fehérjék, az RNS, vagy a DNS. Megjegyezzük, hogy vannak olyan fehérjék, amelyeknek az a feladatuk, hogy  minden kórokozótól védjék meg a sejtet.
• Mindez amit fentebb említettünk olyan összetett, célszerű irányítást igényel, ami nem oldható meg fizikai-kémiai úton A fizikai testek, a kémiai molekulák ugyanis  nem dönthetnek viselkedésük felől A fehérje sejtvédő  ezt az irányítást csak akkor kaphatja meg, ha a  Földön van már élő sejt. Az első sejt viszont nem jöhet létre, amíg nincs ez a védő fehérje Csakhogy az első élő sejt nem jöhetett létre az élettelen anyagból mert az élettelen anyag nem tud  a fehérjéknek sejtfunkciókat adni.

Ezek után az a kérdés, hogyan jöhetett létre mégis az első sejt a Földön?

Az első sejtnek megfelelő sejtfunkciókat kellett kapni, de az élettelen anyagtól ezt nem kaphatta. Válasz a következő lehet, amennyiben nem akarunk természetfeletti magyarázatot adni. Nem ismert az a tényező, amely biológiai funkciót adott az első sejtnek, a  fehérjéknek,

• egyrészt nem lehetett fizikai, viszont természetesnek kellett lennie, akkor  viszont  csak biológiai lehetett.
• másrészt olyannak kellett lennie, amely magában foglalja a későbbi sejt anyagát és létrejötte  időben megelőzi

Ilyen életforma, amely ezt kielégíti  a kvantum-vákuum mögötti kozmikus életforma lehet  (Grandpierre 2008: Cosmic Life Forms)

Ez az életforma mindenhol és mindig jelen van, teht képes biztosítani a fizikai folyamatok biológiai irányba terelését, amelyet Prof Dr. Dhristian Duve (belga biokémikus, sejtbiológus volt, akit 1974-ben a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal tüntettek ki.) nyomán sokan „biológiai determinizmusnak” neveznek.

Mármost amennyiben a kozmikus életforma segítette  az első sejt kialakulásának útját, akkor nem az élettelen anyagból, hanem egy kozmikus életformából jött létre az első sejt a földön. Ez pedig azt jelenti, hogy , az első sejt, a földi élet, ahogyan  mi ismerjük  -  kozmikus eredetű! 

Ha ez így történt, akkor, ennek a jelentősége nemcsak az, hogy  természettudományos megoldást jelenthet a földi élet keletkezésére, hanem az is,  hogy az embert a kozmikus életforma hozta létre.

• Grandpierre, A. 2015, The Fundamental Biofriendly Activity of the Universe. Talk presented at the 64th Congress of Phenomenology, Milano, 1-3 October, 2014
• Grandpierre, A., Chopra, D. and Kafatos, M. 2014, The Universal Principle of Biology: Determinism, Quantum Physics and Spontaneity. NeuroQuantology 12: 364-373.
• Grandpierre, A. 2014, Does The Universe Have a Physical, Biological or Psychological Nature? In: Brain, Mind and Cosmos. E-book (published: http://www.amazon.com/Brain-Mind-Cosmos-Existence-Scientists-ebook
• Grandpierre, A. 2014, Biologically Organized Quantum Vacuum and the Cosmic Origin of Cellular Life. in: Phenomenology of Space and Time. Book 1. The Forces of the Cosmos and the Ontopoietic Genesis of Life. Analecta Husserliana 116: 107-133. [pdf version] http://www.springer.com/philosophy/book/978-3-319-02014-3

Szervezetünk belső intelligenciája

• Szervezetünk tökéletes belső rendjét a szervezet „belső intelligenciája” irányítja Ennek forrása pedig a minden sejtben megtalálható DNS rendszer.  Ez irányítja és ellenőrzi a sejtek életét.  Ugyanakkor a sejtmagban a DNS-t  is az információk tömkelege éri, amiből a DNS megtudja, hogy aktivitását fokozza-e vagy csökkentse. 
• A DNS-ben rejlő összes információ azáltal fejeződik ki a sejtben, a sejt működésében, hogy a sejtmagban az információ (utasítás) átíródik az RNS-re. Az RNS szállítja az információt a sejtmagból a citoplazmába, ahol az utasításoknak megfelelően enzimek képződnek Az RNS információi, utasításai hozzák működésbe a sejtállomány motorjait, amelyek a sejt termékeit a hormonokat, fehérjéket, vitaminokat állítják elő.

• A rendszer működése csak teleologikus szemlélet (az egyes részek célszerű működése) alapján értelmezhető helyesen.  Az egész program cél-orientált ami azt jelenti, hogy bizonyos célok megvalósítása érdekében szerveződik.  Ebben a célirányos szemléletben az fejeződik ki, hogy a szervezet sok millió része, sejtjei, szövetei, szervei egy meghatározott cél  működésének fenntartása érdekében fejti ki a tevékenységét, azon túl, hogy mindegyik sej a saját kis szervezetének működésének a fenntartásáról is gondoskodik.
• Térjünk vissza a DNS-RNS kapcsolatra.  Mint tudjuk a DNS alkotórészei láncszerűen fűződnek egymáshoz, hosszú láncot alkotva, ami egy spirál alakzatot képez

A szervezet kialakulásához vélhetően szükség van a DNS-ekben tárolt összes információra. Nem tudjuk pontosan, hogy a DNS-ek nem tartalmaznak-e latens formában olyan információkat, amelyek nem aktiválódnak, soha nem fejeződnek ki, mert az egyed életében nincs talán szükség rájuk.

• Nem tudjuk elképzelni, hogy mi lenne abból, ha egy szerv sejtjeinek genetikus állományában tárolt összes információ kifejeződne és így az összes benne rejlő program megvalósulna! Csodálatos mechanizmusok gondoskodnak azonban arról, hogy ez a zűrzavar ne következzen be. és csak azok a funkciók érvényesüljenek, amelyekre a szervek és az egész szervezet  élete szempontjából szükség van. Mind erről a sejt a következőképen gondoskodik:

• A sejtmagban egy DNS-ről készült RNS-minta  tökéletesen azonos a DNS-el vagyis rendelkezik a DNS-ben is fellelhető összes információval.  Miután elkészült az RNS akkor az enzim ollók szétdarabolják, kivágják belőle mindazokat az információkat, amelyekre nincs szükség. Ezekre ugyanis sem a sejtnek, sem a sejt speciális feladatainak ellátásához (pl.: hormon termeléséhez) nincs szüksége.
• Ezt követően a megmaradt darabokat az „enzim-ragasztók” ismét összekötik, összetapasztják, hogy egy új egységes egész RNS lánc jöjjön létre. Ez az újra gyártott RNS, amely most már csak a szükséges parancsokat szállítja a  citoplazmába, határozza meg a citoplazmában folyó fehérje (enzim) szintézisét amelynek képződményei vesznek részt a sejtben folyó különböző vegyületek előállításában.

Felvetődik a kérés, honnan tudják a sejtmag ollói, hol és mit kell vágni a hosszú RNS-ből, majd hol és hogyan kell összekötni a sok-sok RNS darabkát ahhoz, hogy az egész szervezet működéséhez  célszerűen  hozzájáruljanak. A sejtekben tárolt ezen tudás függvénye, hogy a makro méretekben szerveink tökéletesen működjenek. Minden sejt egy kis világmindenség, egy mikrokozmosz

Az ember a tudatával, mintegy rátelepszik erre a csodálatosan működő biokémiai, biológiai, kibernetikai rendszerre, de az égvilágon semmit sem tud annak életéről, működéséről.

A sejtek célszerű működésére lássunk egy példát. Íme

A szem esetében a szem célja hogy lásson, míg a szem alkotórészeinek, így a szemlencsének, a szaruhártyának, csarnokvíznek stb. egyiknek sem az a célja „hogy lásson” Tehát önmagában véve  egyiknek sincs önálló célja, mivel a szem céljának, mint összműködésnek a szolgálatában állnak.  Ugyanakkor ehhez számos alkotórész együttműködése (lencse, csarnokvíz, pupilla, üvegtest, ideghártya, számos szemizom) szükséges. Itt a célt a Tervező szándéka határozza meg. Az anyagi determináltság nem magyarázza meg  a célszerűséget, mert az csak egyes részfolyamatokra érvényes.

Nem tudjuk elképzelni sem, hogy ezt a szinte áttekinthetetlen organizációt egy közönséges mechanikus alkalmazkodás hozta volna létre. Az anyagi folyamatok önmagukban erre képtelenek. Ez a célszerűség a gondolkodó, illetőleg  alkotó elme-hátteret jelzi  Képtelenség, hogy a természet  spontán erői létre hozzanak például akár egy közönséges baltát. Hogyan képzelhető el mégis akkor, hogy alkotó nélkül megalkossák a legbonyolultabb organizációt

A Nobel-díjas  J. Watson, a DNS egyik kutatója írja „….különösen rejtélyes  hogyan alakulhatott ki a genetikai kód és a hozzá illeszkedő  fehérje szintetizáló mechanizmus (…) ez a rendkívül bonyolult mód, ahogyan ma a genetikai információ megkettőződik  megoldhatatlanná teszi , hogy létrejöttének körülményeit  rekonstruálhassuk”  

  A probléma bonyolultságára nézzünk még egy példát, íme:

A DNS  egy bonyolult makro molekula amely egyben a genetikai kód letéteményese.  Létrejöttéhez számos enzimre van szükség. Az enzimeket, mint fehérjéket a sejt állítja elő a DNS „parancsára” a genetikai kód utasításának megfelelően. A DNS nélkül nincsen fehérje (enzim), viszont fehérje (enzim) nélkül nem jön létre DNS.  A mai tudásunk szerint egyik a másik nélkül nem jöhetett létre.

F. Crick Nobel-díjas biológus akinek úttörő szerepe volt a DNS felfedezésében ezt írja:  „ (…..) az élet eredete jelenleg csodának tulajdonítható, hiszen olyan sok föltételnek kell egyszerre jelen lennie, és együttesen közreműködnie az élet elindulásakor”   

Ezek után néhány világhírű tudós véleményéből idézünk szó szerint

Meyer Stephen amerikai filozófus így vélekedik: Az, hogy a DNS információt tartalmaz, arra a következésre juthatunk, hogy az egy tervezés eredménye, és a történelmi tudományok nézete szerint ez a következtetés logikus és természetes.

A sejt tanulmányozása alapján, amely információval telített rendszert képez, megérthetjük, hogy ilyen rendszer létrehozásában döntő szerepe volt az elmének… Erősödik annak a megértése, hogy a DNS molekula egy olyan bizonyíték, amely alapján elfogadhatjuk a Magasabb Intelligencia létezését.” (…)

A DNS ugyan olyan tulajdonsággal, információs tartalommal rendelkezik, mint a számítógépes programok és a természetes nyelven leírt szövegek, amelyek az elme produktumai.”

Meyer St. The Return of the God Hypothesis, Seattle, Discovery Institute Center for the Renewal of Science and Culture, 1998

Shannon és Weaver információelmélete szerint:

„A genetikai anyagban lévő információ egyszerűen nem jöhetett létre a véletlenszerűség által irányított természetes kiválasztódás útján. Ezért a genetikai információ döntő bizonyítékot jelent arra nézve, hogy az élőlényeket Valaki teremtette.”

David Rosevear Teremtéstudomány, A Biblia igazságának megerősítése, MKKA, 199

Szathmáry Eörs biológus, egyetemi tanár

„….az evolúcióbiológusok többsége a metafizikai kérdésektől szabály szerint irtózik, és ezeket úgy tekinti, mint olyasfajta gondolatoknak a becsempészését, amelyek a kutatási programjukat csak zavarossá teszik és aláássák...

Ha viszont a mai fizikát nézzük, akkor látjuk, hogy a vezető elméleti fizikusok jó része igenis hagyja magát érinteni a metafizikai problémáktól. Kutatásaikból arra a következtetésre jutottak, hogy - ugyan nagyon absztrakt, nagyon filozófiai síkon - a meta fizikum majdhogynem szükségszerű.”

Richard Lewontin Harvard Egyetem genetikai professzor

„….nekünk van egy elkötelezettségünk a materializmus iránt   (….) arról van szó, hogy a priori  ragaszkodásunk az anyagi okokhoz, ami rákényszerít minket,  hogy olyan fogalmakat hozunk létre, amelyek materialista magyarázatra vezetnek, és nem számít, hogy  ez mennyire ködösítő a be nem avatottaknak A materializmus abszolút!”

Ez már világos beszéd. Le kell számolni az illúziókkal

Max Planck (1858–1947) Nobel díjas német fizikus híres beszéde az 1944-es Firenzei tudományos kongresszuson „Az anyag lényegé”-ről:

 „Uraim, fizikusként, azaz olyan emberként, aki egész életét a legjózanabb tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte, bizonyára felette állok annak a gyanúnak, hogy rajongó volnék. Kutatásaim alapján tehát a következőket tudom elmondani Önöknek az atomokról: Anyag önmagában véve nem létezik. Minden anyag csak egy olyan erő hatására keletkezik és marad fenn, amely az atomi részecskéket rezgésbe hozza, és összekovácsolja az atom parányi naprendszerévé. Mivel azonban az egész világegyetemben nincs sem intelligens, sem

örökkévaló erő, kénytelenek vagyunk azt feltételezni, hogy ezen erő mögött egy tuda-tos, intelligens szellem áll. Ez a szellem az eredeti oka minden anyagnak. Nem a látható, de múlékony anyag a valós, az igazi, a tényleges, hanem a láthatatlan, halhatatlan szellem a valóság. Mivel azonban szellem önmagában szintén nem létezik, hanem minden szellem valamilyen lényhez tartozik, így kénytelenek vagyunk egy szellemi lény létezését feltételezni. Mivel azonban önmaguktól szellemi lények sem létezhetnek, hanem teremtett lényeknek kell lenniük, nem röstellem ezt a titokzatos teremtőt ugyanazon a néven nevezni, amelyen a Föld valamennyi ősi kultúrnépe nevezte a korábbi évezredekben: Isten”.

Az egyetemes tudású Albert Einstein (1879–1955) is megállapította:

 „Aki komolyan foglalkozik a tudománnyal, az végül arra a meggyőződésre  jut, hogy a világegyetem törvényeiben egy szellem nyilvánul meg, amely messze  fölötte áll az emberi szellemnek, és amellyel szemben korlátozott képességeink tudatában alázatot kell tanúsítanunk”

Richard Feynman  (20. század egyik legnagyobb hatású amerikai elméleti fizikusa.)

„A kvantumtér egyetlen négyzetméterének energiája elegendő a világ összes óceánjának felforralásához.”

Minthogy a kvantum már több ízben szóba került, néhány alapfogalom tisztázására tekintsék át az alábbi igen rövid, címszavas  feljegyzéseket, íme:

Kvantummechanika

A kvantummechanika egy rendszer pillanatnyi állapotát a hullámfüggvénnyel ábrázolja, ami a mérhető tulajdonságok – másképpen megfigyelhető mennyiségek – valószínűségi eloszlását írja le.

Megfigyelhető mennyiség például az energia, térbeli helyzet, impulzus, impulzus momentum stb.

A kvantummechanika általában nem rendel határozott értékeket a megfigyelhető mennyiségekhez, hanem becsléseket ad a valószínűségi eloszlásukra

Kvantum függvények

Egy megfigyelhető mennyiség tényleges megmérése megváltoztatja a rendszert és a hullámfüggvényét. Közvetlenül a mérés után a hullámfüggvény teljesen kompatibilis a méréssel, azaz olyan, amelyik 100% valószínűséget ad az éppen kapott eredményre. Ez a jelenség a hullámfüggvény összeomlása

A kvantummechanika bizonyos interpretációiban a hullámfüggvény összeomlása azt jelenti, hogy a kvantumrendszerek a kvantummechanika törvényeinek engedelmeskednek.

Példa: Nézzük az üres térben mozgó részecske példáját. Ha megmérjük a részecske helyzetét, véletlenszerű eredményt kapunk. Általában lehetetlen megjósolni a kapott x értéket,. Közvetlenül a mérés után a hullámfüggvény egy olyan hullámfüggvénybe omlik össze, ami élesen a mért x érték körül összpontosul. A részecske sebességének a mérése egy teljesen más hullámfüggvényhez vezetne.

A hullámfüggvény időfejlődése determinisztikus abban az értelemben, hogy adott időben, az adott hullámfüggvényből kiindulva határozott becslést kapunk arra, hogy bármely későbbi időben milyen lesz a hullámfüggvény. Ezt a folytonos időfüggést írja le a Schrödinger-egyenlet, amit relativisztikus esetben a Dirac-egyenlettel kell helyettesítenünk. Mérés közben a hullámfüggvény változása viszont valószínűségi, nem determinisztikus. A kvantummechanika valószínűségi jellege tehát a mérés folyamatában rejlik.

A kvantumállapotok időbeli változásait nem relativisztikus esetben a Schrödinger-egyenlet – másodrendű differenciálegyenlet –, relativisztikus esetben a Dirac-egyenlet – elsőrendű differenciálegyenlet – írja le,

A kvantummechanikában a kvantumrendszer energiáját a Schrödinger-féle egyenlet határozza meg

Time-dependent Schrödinger equation (general)

where i is the imaginary unit, ħ is the Planck constant divided by 2π, the symbol ∂/∂t indicates a partial derivative with respect to time t, Ψ (the Greek letter Psi) is the wave function of the quantum system, and Ĥ is the Hamiltonian operator (which characterizes the total energy of any given wave function and takes different forms depending on the situation).

http://en.wikipedia.org/wiki/Schroedinger_equation

Kvantum biológia

Eljött az idő, amikor felismertük, nem fejthetők meg a betegségek puszta ok-okozati összefüggésekkel, hiszen számtalan faktor befolyásolja az életfolyamatokat. A fizika és matematika fejlődése, visszatarthatatlanul húzza magával kémiai és biológiai ismereteink újra értelmezését, új tudományok megjelenését. Legtöbbjük, mint a bioelektronika, a bioinformatika, a kibernetika vagy éppen a kvantumbiológia nem új keletű fogalom, hiszen a múlt század közepétől egyre inkább beépül a vizsgálatokba és a gyógyításba, így ideje túllépnünk, de legalább is továbbtekintenünk a hagyományos biokémián, élettanon vagy a ma még csúcsnak tekintett molekuláris biológián, genetikán.

A kutatókat az motiválta, hogy megtalálják a biológiai élet átfogó magyarázatát, Ma már mindannyian érezzük, tudjuk, hogy többek vagyunk, mint kémiai vegyületek egyszerű gyűjteménye.

Az alap orvosi biokémia azt kutatja, hogy az atomok hogyan alakulnak molekulákká, és hogy ezek a molekulák hogyan lépnek, látszólag csupán kémiai, kölcsönhatásba az élő szervezetben. Amit a kémia azonban nem mutat ki, hogy ezek igazából hogyan és miért történnek.

A kvantumfizika már értelmezi az atomok közötti információátvitelt. A biofizikusok pedig az atomi információátvitel magyarázatát kiterjesztették a biológiai szervezetekre, és kimutatták, hogy ez hogyan hozza létre az élet létfontosságú összetevőit.

E vizsgálatok szerint létezik egy specifikus, információ alapú bio-mező (morfogenetikus mező vagy Mátrix), amit Emberi testmezőnek, angolul Human Body-Field-nek hívnak. Ez a mező integrálja, szabályozza és koordinálja az élő, tudatos szervezetet. A biofizikusok azt kutatják, hogy ez az információátvitel miként valósítja meg, hogy az élettelen kémiai vegyületek élő szervezetté szerveződjenek.

Elektromágneses rezgések

 „Az elektromágneses energia az, az alapvető energia, amelytől az egész szervezet működése függ.” Heisenberg Nobel-díjas fizikus

Az ember tehát egy olyan rendszerbe van integrálva, ami elektromágneses rezgésekből áll. Az elektromágneses test az emberi érzékszervek számára nem látható. Ugyanúgy viselkedik, mint a rádió-, tv hullámok, amelyek szintén nem észlelhetőek. Ellentétben a fizikai testtel, amelyben minden meghatározott kiterjedéssel és pontosan meghatározott körvonalakkal rendelkezik, az elektromágneses testben nincsenek konkrét körvonalak.

Biofizikai hullámokból áll, amelyek szüntelen és hihetetlen sebességgel a test sejtjeiben és azok között információkat cserél ki. Korábban úgy vélték, hogy a test egyes szervrendszerei információs utakkal vannak összekötve, amelyek mind a testnedveket, mind az idegrendszert érintik.

Ma már tudjuk, hogy a szervek, szövetek és sejtek rezgések által kommunikálnak, amelyek fénysebességgel terjednek. Csak így magyarázható, hogy az élő test a sejtek lebontását és felépítését egyensúlyban tudja tartani. Másodpercenként 7-10 millió sejtet kell a szervezetünkben megújítani és minden másodperben 30 billiárd biokémiai reakció megy végbe testünkben.

Ahhoz, hogy ez megtörténjen, az idegszálak ingerületvezető rendszere és a testnedvek túlságosan lassúak lennének. Tudatos és tudattalan érzékelésünk, minden anyagcsere folyamat, a hő- és vízháztartás szabályozása – csak, hogy néhányat említsünk – egy elektromágneses információs rendszertől függnek. Ebben a rendszerben először az információ szükséges, csak azután lehetséges a biokémiai reakció.

Csak jól működő információ áramlás esetén vagyunk egészségesek. Amennyiben a belső kommunikációs rendszerre rezgési blokkok hatnak, akkor diszharmonikus és megbetegítő rezgésminták keletkeznek. Ilyesfajta „kisiklások” mindig előfordulnak. Ameddig a test abban a helyzetben van, hogy öngyógyító folyamataival szabályzón hasson, addig az ember egészsége biztosítva van. Csak ha már nem működik az önszabályzó mechanizmus, akkor fejlődhetnek ki ezekből a zavarokból betegségek.

Ilyenkor az emberi szervezetnek szüksége van egy kívülről jövő lökésre; ez pedig elektromágneses rezgések és sugárzás által következik be. A rezgések belső rendszerének mindig új, harmonikus impulzusokat kell a testre vinnie ahhoz, lendületbe jöjjön és abban is maradjon. Ezt szolgálhatja a rezgésterápiák számtalan változata. A Magyarországon kifejlesztett VitalMobil készülék a fenti alapelveket figyelembe véve került kifejlesztésre

https://ctibi.wordpress.com/2014/03/18/biorezonancia-osszefoglalo-irasok/

Megjegyzés

Dr. Bruce Lipton „Tudat, a belső teremtő” című könyvében szó esik arról, miként cserélnek információt a sejtjeink, ennek hatására miként módosulhat akár a DNS is. Bruce Harold Lipton (born 1944) is an American developmental biologist, who is best known for promoting the idea that genes and DNA can be manipulated by a person's beliefs  

Bruce H.Lipton PhD received a B.A. in biology from C.W. Post Campus of Long Island University and a PhD in developmental biology from the University of Virginia in 1971.[2] In 1973, he taught anatomy as an assistant professor at the University of Wisconsin School Of Medicine, before coming to American University of the Caribbean School of Medicine, where he was professor of anatomy for three years.

Lipton has said that sometime in the 1980s he abandoned his life-long atheism and came to believe that the way cells functioned demonstrated the existence of god.

Tachionok

Minden egyes sejtünk egy elektromágneses egységként képzelhető el, amely energiát ad le és vesz fel. Így rezgés keletkezik, amely az ember körül energiamezőt hoz létre. A megfelelő energetikai mező létfontosságú, hiszen elektromos impulzusok által az elektromágneses tér váltja ki, és szabályozza sok milliárd sejtünk kémiai folyamatait. Az emberi biológiai frekvencia azaz az agy által kibocsátott hullámok rezgésszintje, egy spektrumban mozog a szabad energia frekvenciájával. Képzelj el egy eszközt, amely adóvevőként és átvivőként működik, így tisztítja meg és tölti fel, az univerzum szabad energiájával, - az életerővel, és testi lelki harmóniával az embert, az állatokat, a növényeket, a vizet, táplálékunkat és levegőt...

A tachionok, a test elektromágneses tulajdonsága következtében oda vándorolnak először, ahol energiahiányos területek vannak, így egy egyensúlyt hoznak létre az energiamezőben.

Magyarázat Tachion

A tachyon  vagy tachyonic particle is a hypothetical particle that always moves faster than light. Most physicists think that faster-than-light particles cannot exist because they are not consistent with the known laws of physics.

Lisa Randall, Warped Passages: Unraveling the Mysteries of the Universe's Hidden Dimensions, p.286: "People initially thought of tachyons as particles travelling faster than the speed of light...But we now know that a tachyon indicates an instability in a theory that contains it. Regrettably for science fiction fans, tachyons are not real physical particles that appear in nature

Az energiahiányos területet feltöltik új energiával, és mivel a sejtek optimális működése az optimális energiaáramlástól függ, így azon a területen a sejtek működése optimálissá válik. Mindig azokon a területeken kezdődik a regeneráció, ahol a legnagyobb szükség van rá, és így fokozatos, és végül teljes regeneráció következik be. 

http://ibon.biz/tesla/tesla_energialemezei-_prezentacio.php

Morfogenetikus mező

Dr. David Bohm a "Revisions" című folyóiratban azt állítja, hogy az Einstein-Podolsky-Rosen kísérlet szerint van helyhez nem köthető, vagy szubtilis kapcsolat a részecskék között. Azaz a rendszernek egy kollektivitása, amit nem tulajdoníthatunk csupán e részecske sajátjának, hanem az egésznek.

Emiatt bármi, ami a távol lévő részecskékkel történik, más részecskék alaki mezőjére is hatással lehet. Bohm továbbmegy, és azt állítja, hogy az "univerzumot kormányzó időtlen törvényekről alkotott elképzelés úgy tűnik, nem tartható fenn tovább, mivel maga az idő is kifejlődött szükségszerűség része".

• Ugyanebben a cikkében Rupert Sheldrake a következő következtetésre jut: "A kreatív folyamat, hasonló az alkotó valósághoz, amely az evolúciós folyamat során nyújt lehetőséget új teljességek felmerülésére. Az alkotó folyamat úgy tekinthető, mint különálló dolgok egymáshoz kapcsolódása útján létrejött komplett és magasabb szintű egészek következő fejlődési állomása.”

Állatkísérletekkel bizonyították, hogy amikor egy fajon belül elég sok egyed elsajátított egy bizonyos viselkedést, az szinte robbanásszerűen elkezdett terjedni a többi egyed között is, még ha fizikailag nem is volt köztük kapcsolat

Néhány kísérlet ami a morfogenetikus mező létezését igazolja:

• 1952-ben a Koshima japán szigeten végeztek kísérletet makákókkal természetes élőhelyükön. Homokos édes burgonyát adtak nekik, amit nem túl nagy örömmel, de elfogyasztottak. Egyik makákó rájött, hogy a homokot le lehet mosni, és így minden probléma nélkül élvezhető az étel. A tudás apránként elterjedt, főleg a fiatalabb egyedek között. Amikor azon egyedek száma, akik megmosták a burgonyát, elért egy kritikus értéket, a tudás sokkal gyorsabban kezdett terjedni, mint az logikusan következett volna, hirtelen szinte az egész makákó törzs rászokott a krumpli mosásra, sőt a szokás ekkor hirtelen megjelent a tengeren túlon Takasakiyamaban is.

Ezt a kritikus értéket hívják a Századik majomnak. 

• 1920-ban a Harvard egyetemen William McDougall tizenöt évet áldozott az életéből a patkányok megfigyelésére. Ő arra jutott, hogy az első generációja a patkányoknak 200 hibát vétett átlagosan a labirintusból kifelé. Az utolsó generáció már csak

20-at. McDougall arra jutott, hogy a megszerzett tudás valahogy tovább örökíthető. 

Később McDougall elvégezte ezt a kísérletet Ausztráliában, ahol a patkányok első generációja szignifikánsan kevesebb hibát vétettek, mint a régi patkányok első generációja, habár nem voltak leszármazottai az előbb említett patkánypopulációnak. A későbbi generációk is sokkal jobban teljesítettek. Rájött, hogy mégsem a gének örökítik át a szerzett tudást, ám ennél tovább senki sem vizsgálódott. 

• Az 1920-as Angliában egy kék cinege (angol nevén kék csöcs) rájött, hogy az ajtók elé kiszállított tejes üveg tetejét átütve hozzáfér a tejhez. Ez a tudás nem sokára 100 mérfölddel arrébb is megjelent, habár a cinegék nem nagyon repülnek 15 mérföldnél messzebbre. 1947-re ez egy általános viselkedése volt a cinegéknek Angliában, míg ugyanez a felfedezésük megjelent Hollandiában, Dániában és Svédországban is. A német megszállás miatt 8 évre megszűnt a tejkiszállítás Hollandiában, s tudni kell, hogy a kék cinegék átlagosan csak 5 évet élnek, ám amikor nyolc év után újra megjelentek a tejes üvegek az ajtók előtt, a cinegét ott folytatták ahol abbahagyták. 

Maga a mező az, ami megmondja, hogy a sejt mivé alakuljon. Maga az elnevezés is erre utal, morpho ~ alak ,genesis ~ születés. A tudósok által felfedezett elemek kristályosodása sokkal gyorsabban lezajlik az ellenőrző kísérletek folyamán, mint a legelső alkalommal. Ezt persze az újból el-nem-követett hibákra fogják, mindenesetre érdekes, mert úgy tűnik, mintha az új anyagok is megtanulnának megszilárdulni

Morfogenetikus mező - A tudomány legújabb állása szerint Rupert Sheldrake nyomán így nevezzük ezt a "kollektív valóságot", tudat-mezőt – pszí-mező, ahogyan Prof Dr  László Ervin hívja ezt, a „Kozmikus kapcsolatok” című könyvében.

A sejtek, kristályok "emlékeznek", információt képesek tárolni. Egyfajta "kollektív tudatok", amikben tárolódnak, bevésődnek a hatások. Izgalmas látni, hogyan tágul a tudomány látóköre ez ügyben. A "Kozmikus Tudatot", "Istent" lassan matematikailag bebizonyítják (jelenleg 11 dimenziónál tart a fizika, ami 11 lehetséges "világot", valóságot jelent - eddig.)  Bár az is elképzelhető (vannak erre ötletek), hogy az egész Kozmosz egy hatalmas emlékező, megnyilvánító hatás; ahol az ok és okozat ugyanaz... "A Mindenség-tudat maga a Mindenség…”

Laboratóriumi kísérletek:a DNS-átalakításról:

Emberi hajat vákuumban izoláltak, és "érzelmeknek tettek ki"... a haj DNS-e megváltozott! Ez hasonló a híres japán Prof Dr. Masaru Emoto kísérletéhez ("A víz üzenetei"), ahol hanggal változtatta meg a víz kristály-szerkezetét.

Megállapítás

1./ Ez a tudat-mező, az Univerzum maga: és nem egy halászháló odakinn, a fejünk felett, hanem mi is ebből állunk, ez tart össze, és bármit, amire ránézünk.

2./ Ennek a mezőnek a szerkezete, minősége megváltoztatható! Pl. az emberi tudat megváltoztathatja ennek a mezőnek a szerkezetét: Például az "anyag" (DNS) információja megváltoztatható (sejtemlékezés=vízkristályok átalakulása).

Az érzelmeink, gondolataink programozzák, megváltoztatják, átalakítják ezt a mezőt - a tudatunkat is.

Ezt igazolja a Princeton Egyetem GSP (Global Consciousness Project – Globális Tudatosság)  kísérlete, amikor felkértek több 1000 embert, hogy koncentráljanak a "békére", bármilyen formában... a komputerekkel pedig azt detektálták, hogy megváltozott az erőtér szerkezete...mégpedig olyan formában, mintha már létrejött volna a béke...vagyis a "sok tudat" átalakította a kollektív tudatod, a mezőt, a mátrixot.

http://www.cropcircles.org/Princeton_GCP.html http://noosphere.princeton.edu/index.html

Vagyis egy döntésünkkel, megváltoztathatjuk a történéseket, amik a testünkön kívül, vagy belül zajlanak! Ezt a számtalan spontán gyógyulás is megmutatta. És erről szól a Dr.Hamer-féle "Új Medicina", ami lélek-agy-szerv szinten szemléli az embert. 

A lélekben bekövetkezett változás, konfliktus nyomot hagy az agyban /CT-felvételeken körkörös elváltozások/, ez pedig, ha tartós, elváltozást okoz a szervben.

Ez a betegség, és ezt feloldva, visszafelé is lejátszhatja a tudat: ez pedig a gyógyulás!)

http://ujmedicina.hu/video/youpilis.html

Következtetések

1./  Minden élőlény tudata képes ezt megváltoztatni: ami úgy jelentkezik, hogy először a lény tudatában beállt változás a saját testében hat! (lásd:. Új Medicina, spontán gyógyulások, stb.) Ezután lesz észlelhető ez a programozás a "nagy mezőben" is.

2./ Bármilyen változás, amit egy lény előidéz ebben a tudat-mezőben, azonnal megjelenik és más lények számára is hozzáférhető lesz! (“Pillangó-effektus”, ami a hatást illeti.)

Pillangó effektus magyarázatát itt olvashatja a kedves olvasó
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pillang%C3%B3hat%C3%A1s_(elm%C3%A9let)

A legfontosabb, ami ebből következik: ismerjük, hogy a nagy felemelkedettek (Hermész, Buddha, Jézus, stb.) műve nem múlt el nyomtalanul. A tanítások szerint minden egyes lény felemelkedése, megszabadulása megkönnyíti az utat a többiek előtt! Minden ilyen forradalmi átalakítás bevésődött ebbe a tudat-mezőbe, ami elérhető mások számára is, akik szintén a tudatukat, valóságukat ilyen állapotba hozzák..

http://belsoszepseg.premium.shp.hu/morfogenikus-mezok

Kvantumrészecske és tulajdonságai

• A határozatlansági elv formája arra utal, hogy vákuumban egy vagy több részecske kelthető ΔE energiával a vákuum felett egy rövid Δt időre. Ezek a virtuális részecskék benne foglaltatnak a vákuum definíciójában
• A vákuum a lehető legalacsonyabb energiájú kvantumállapot. Definíció szerint nem tartalmaz anyagi részecskéket.
• Meglepő kvantumfizikai felfedezés az, hogy az üres térben, vagyis a vákuumban a Heisenberg-féle határozatlansági tétel szerint úgynevezett kvantumfluktuáció lép fel, amelynek következtében a térben szüntelenül keletkeznek részecske-antirészecske párok, amelyek azonban igen rövid idő alatt megsemmisítik egymást. A vákuum ezért úgy is felfogható, mint potenciálisan létező virtuális elemi részecskék óceánja.
• A kozmikus űrt  beláthatatlan számú  virtuális részecske népesíti be. Ezek a részecskék párokban születnek  Tulajdonságára példa, hogy  ha az egyik balra röpül, akkor a másik jobbra, mert a fizika megmaradási tétele  így teljesül. Minden tulajdonságuk olyan, hogy a kettő összege nulla, kivéve az energiájukat.
• Az általunk teljesen üresnek vélt térben, a vákuumban tehát mégiscsak van valami. A kvantumfizikai vákuumban ugyanis nagy mennyiségű részecske nyüzsög. Ezek úgynevezett virtuális részecskék, amelyek nagyon rövid életűek Egy virtuális elektron például átlagosan
  10^-21 másodpercig létezik. Ez alatt az idő alatt azonban megtehet egy bizonyos távolságot,
  10^-8 centimétert. Olyan rövid idő ez a 10^-21 másodperc, hogy soha nem fogjuk tudni megfigyelni őket. A virtuális részecskék azonban jól látható nyomokat hagynak maguk után, amelyekre könnyen rábukkanhatunk. A virtuális fotonok apró elváltozást okoznak az atomok energiaszintjében, illetve az elektronok mágneses momentumában. Ezeket az elváltozásokat laboratóriumokban, színképelemzéssel már sikerült kimutatni.

• Rendkívül sok részecskepár születhet folyamatosan a kvantum vákuumban. Ezek a részecskék csak közvetve figyelhetők meg, amikor kölcsönhatás révén elnyelődnek Ezért nevezik őket virtuálisnak. Minél nagyobb energiájú részecske születik, annál rövidebb ideig létezhet
• A kvantumvákuum nem észlelehető tehát nem anyag. A kvantumvákuum nem az anyagi világhoz tartozik A részecskék törvényszerűen és véletlen szerűen is keletkeznek. „Ok nélkül” jönnek létre. A részecskék keletkezését akauzálisnak nevezik, mert a kvantumfizika nem tudja megmagyarázni milyen fizikai folyamatok idézik elő a részecskepárok keletkezését.
• Ami magától változik az élő. Bár a keletkezésük nem fizikai  mégis a természethez tartoznak. A fizikához a legközelebb áll a biológia Ha biológiai okokra vezethetők vissza a véletlenszerű folyamatok, akkor a  kvantum vákuum csak a fizikai szemlélet számára változik látszólag magától Valójában nem magától, hanem biológiai okok miatt változik. Fizikával nem írhatók le.  Ha ez így van, akkor a kvantum vákuum mögött ott található az élet birodalma.
• A kvantum vákuum mögött léteznie kell egy még mélyebb valóság szintnek, ahonnan biológiai okok hatnak a kvantum vákuumra. Ez azt is jelenti, hogy minden anyag mögött ott rejlik az élet. A kvantum elektrodinamika szerint minden fizikai erő a virtuális részecskék kölcsönhatásaiból származik. („,exchange force” „quantum electro-dynamics” Enc, Brit)

• Abban az esetben, ha a kvantumfizikai vákuumnak, mi, mint külső megfigyelők energiát adunk, ezzel egy csomó virtuális részecske energiakölcsönét kifizetjük ki.. Így ezek a virtuális részecskék tovább élhetnek, mozoghatnak, igazi (reális) részecskékké válnak, s már nem különböztethetők meg az igazi elektronoktól, fotonoktól, neutronoktól. És bekövetkezik a csoda; a semmiből valami lesz.
• Ha a kvantum vákuum jelenségei  biológiai okokra vezethetők vissza, akkor minden  fizikai jelenség kozmikus életjelenségek következménye. Eszerint tehát  az Univerzum biológiai szervezet, vagyis élőlény.

Hatáselv

Definíció

A legáltalánosabban használt elnevezés a legkisebb hatás elve, de tartalmilag ez az elnevezés nem pontos. Az elvet precízebben stacionárius hatás elvének nevezhetnénk, vagy egyszerűen Hamilton-elvnek.

A hatás egy skalár mennyiség (egy szám), energia × idő mértékegység dimenzióval. Az elv egyszerű, általános és hatásos elmélet a klasszikus mechanika mozgásainak leírására. A hatáselv kiterjesztése leírja az elektrodinamikát, relativitáselméletet és kvantumelméletet.

Az összes fizikai törvény egyetlen mélyebb szintű törvényre, a hatáselvre (régebbi nevén: a legkisebb hatás elve) vezethető vissza. A legkisebb hatás elve nemcsak összefoglalja az összes alapvető fizikai törvényt, hanem lényeges többletet is tartalmaz hozzájuk képest. A fizikai törvények szokásos alakjukban (differenciál-egyenletek, vagyis különbségekre vonatkozó egyenletek formájában) ugyanis pontról-pontra történő változásokat írnak le időben és térben egyaránt,

A legkisebb hatáselv viszont integrális, azaz magyarul: átfogó, vagyis a kezdeti és a végállapot közötti időszak egészére vonatkozó kijelentést tesz: az összes lehetséges eset közül a természetben az valósul meg, amelyre a hatás az adott folyamat kezdeti és a végső állapota között szélsőértéket (rendszerint minimum vagy esetleg maximum) vesz fel.

A hatáselv tehát képes áttekinteni a helyzetet a tényleges kezdeti állapot és a folyamat majdani végállapota között. Ez az áttekintő-képesség páratlan a fizikában, viszont nélkülözhetetlen feltétele az élőlények egységes szervezettségének. Ismerős az emberi öntudat számára is: hiszen az emberi tudat csak akkor képes értelmesen mérlegelni, ha először áttekinti a helyzetet, mint egy hadvezér a dombtetőről. De hogy kerülhet bármiféle öntudat, bármiféle hadvezér – a fizikába?

A modern fizikának sikerült választ adnia arra az alapvető kérdésre, hogy honnan tudják a fizikai testek, hogyan kell mozogniuk. A klasszikus fizika hatás-elve a kvantumfizikában kapott mélyebb magyarázatot, Richard Feynman (A „Mai fizika” című világszerte ismert fizikai kézikönyv-sorozat szerzője, Nobel-díjas fizikus) út-integrál elméletével. Feynman ugyanis rájött, hogy a hatáselv az egyes kvantumok szintjén jelentkezik először, és a klasszikus, kézzelfogható fizikai testek viselkedése saját részecskéik viselkedéséből következik. Az egyes kvantumok viszont látszólag nagyon különösen viselkednek.

A kvantum-összefonódás

A kvantumok a legkisebb definiálható részecskék a modern fizikában. Megállapították, hogy azok a tárgyak, amelyek bármikor is információs, energetikai  vagy anyagi érintkezésben voltak egymással, az érintkezést követően mindig kapcsolatban lesznek, kvantum-összefonódásban maradnak.

Az összeköttetésben, azaz kvantum-összefonódásban lévő dolgok ennek következtében akkor is úgy viselkednek, mintha még mindig összeköttetésben volnának, miután szét- választották őket. Ezt a jelenséget a tudomány Einstein–Podolsky–Rosen- (EPR-) paradoxonként ismeri.

Az amerikai Princeton Egyetem három híres kutatója felfedezte, hogy két összetartozó, majd szétválasztott anyagrészecske örökre kapcsolatban marad egymással. Ha a részecskék egyike később megváltozik, arra a másik késedelem nélkül reagál, még ha időközben fényévnyi távolságokra került is az elsőtől. A kvantumrészecskék a múlt, jelen és jövő kvantitatív, lineáris idejében épp-úgy fel tudják venni egymással a kapcsolatot, mint az itt és most kvalitatív, pontról pontra zajló idejében.

Az ember minden egyes döntése hatást vált ki a világmindenségben, amely  viszont őreá hat vissza, valamint vele együtt az egész világra. A kvantum-összefonódású tárgyak időeltérés nélkül, azaz a fénysebességnél gyorsabban képesek egymástól információt átvenni. Ugyanez érvényes gondolatainkra, érzelmeinkre, hitünkre és egész emberi szervezetünkre nézve is.

Figyelem: Ami egyszer információs, energetikai vagy anyagi kapcsolatban volt egymással, az örökre kapcsolatban is marad. Két együtt keletkezett fénykvantum = foton kvantum-összefonódásban van és marad is örökre. Ha szétválasztják őket, és fénysebességgel két ellentétes irányba röpítik, az eltávolított ikerkvantum akkor is felveszi ugyanazt az impulzust, amely a másik részecskét éri. Méghozzá idő-eltérés nélkül, vagyis az információcserét nem köti a másodpercenként 300 ezer kilométeres sebességkorlátozás, ami azt engedi feltételezni, hogy a jelenség oka a mindent összekötő kvantumtér. Ezt már John Archibald Wheeler (1911–2008) amerikai fizikus is kimondta:

 „Minden, de minden összeköttetésben áll mindennel.”

DNS kapcsolatok a tér és idő mellőzésével 

Az amerikai hadsereg által 1993-ban végzett kísérletben ismét elkülönítették egy emberi DNS egyik részét az adótól, majd 14 mérföldnyi (22,4 km) távolságban különféle video szekvenciák hatásának és erős érzelmi terhelésnek tették ki. Erre a tizennégy mérföldnyire lévő adó hasonló érzelmi reakciókkal reagált. A kísérletben részt vevő tudósok végkövetkeztetése egy-értelmű volt:

• Az élő anyagok között létezik egy mindent összekötő erőtér.
• Az emberi sejtek és a DNS tér és idő határain túl kommunikálnak ezen az egyetemes kvantumtéren keresztül.
• Az érzelmek közvetlen hatást gyakorolnak az emberi DNS-re, és fordítva.

• Minden egyidejűleg történik. A térbeli távolságok lényegtelenek

http://hu.scribd.com/doc/212270335/Dr-Diethard-Stelzl-Ho-oponopono

Kvantumgyógyítás

A kvantumgyógyítás definícióját legszebben talán Deepak Chopra, a világhírű orvos és író fogalmazta meg , amikor ezt írta: „A kvantumgyógyítás a tudatosság egyik formájának (az elmének) azon képessége, hogy spontán módon kijavítsa a tudatosság egy másik formájában, (a testen) jelentkező hibákat.” 

A kvantumgyógyászat alaptételei a kvantumfizikusok azon felismeréseiben is megtalálhatóak, amely szerint minden élő szervezet, egészséges szerv vagy testrész ép vibrációkat, azaz frekvenciát közvetít, míg a beteg szerv és szervrendszer elváltozott hullámokat ad ki. A kvantumgyógyászat alapjait több ezer éves vallási és filozófiai rendszerek, valamint nagy gondolkodók is közvetítették, ma már a technikai fejlődésnek köszönhetően, akár mérni is lehet ezt a vibrációt és szükséges esetben meg is lehet változtatni a gyógyulás érdekében

A kvantumszemlélet azonban teljesen más értelemben használja a tudatosodás, tudatosság kifejezéseket. Arra a jelenségre utalunk vele, amikor valaki felismeri – akárcsak pillanatokra is - a személyiségén túli részt a teljesebb lényében, és újra létrehozza a belső egyensúlyt a létezésben. Ez a tudatállapot-változás mindig egy gyökeres belső minőségi változással jár együtt, amelynek mintegy „mellék” hatása lehet az öngyógyító folyamatok aktivizálódása.

A kvantumszemlélet és a tudat alapú valóságmodell megismerése, megértése és gyakorlati felhasználása nyitottá tehet bárkit, hogy észrevegye a mentális és érzelmi feszültségeket önmagában, és azok hatásait az életében. Ezt követően kerülhet sor a Test – Elme – Tudat egyensúlyának kialakítására, ami az öngyógyítás másik alapvető feltétele. Az első lépés tehát az, hogy felismered: a testi elváltozás mindig valamilyen mentális vagy emocionális feszültség megjelenése a testi szinten. A következő lépés, hogy nyitottá válsz a fizikai test testen túli „finomtestek” létezésére és megismered azok összefüggéseit a fizikai testtel. Ez a tudatosság jelentése a gyógyításban, amit nevezhetsz akár a gyógyítás spirituális megközelítésének is.

http://www.harmonet.hu/ezoteria/62520-keddi-kvantumtukor:-a-kvantumgyogyitas.html&harmo=182007

A kvantumszemlélet szerint a fizikai test, és maga a fizikai világ is kifejeződése az egyre finomabb, s végül már nem anyagi testeknek, valóságoknak, elveknek. Ebből a nézőpontból teljesen természetes jelenség és lehetőség, hogy a nem anyagi testek hatnak a fizikai formára. Tulajdonképpen bármilyen elváltozás az anyagi testen, melyet az orvostudomány betegségnek érzékel, a finomtestekben zajló folyamatok következménye. Ha ezt felismerjük és megértjük, akkor többé már nem csak a fizikai testen akarjuk a gyógyítást végrehajtani, vagy nem kizárólag azon.

A gyógyítás tekintetében tehát az anyagi test szerepe fontos, de nem kizárólagos. A tudományos kutatás számára a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a finomabb testeket leginkább már csak az egyén ismerheti fel önmagában, tehát azokat mérni, vizsgálni nem igazán lehetséges. A tudat alapú valóságmodellel az alternatív gyógyászat tudományosan is igazolható, mert elismeri a nem fizikai testek létezését. Így lehetőséget, teret ad azok kutatására, elveinek megismerésére, és a mindennapi felhasználás természetessé válhat. A kvantumgyógyítás alkalmazását pedig Te magad is megtapasztalhatod a gyakorlatban.

A kvantumszemlélet gyógyításban történő felhasználásának a lényege röviden összefoglalva tehát a következő.

Ha bármilyen testi elváltozás jelenik meg, azt nem szabad leszűkíteni a fizikai test formájára, hanem egységben kell vizsgálni a különböző testek tekintetében is. Meg kell keresni, mi az, ami a mentális-érzelmi testben túlzott diszharmóniát okoz. Ha az megszűnik, akkor a kialakuló egyensúly és harmónia természetes módon a fizikai testben is megnyilvánul. A betegségként aposztrofált fizikai testi elváltozás egyszerűen egy feszültég a finomabb testekben, amely túllépett egy bizonyos tűréshatárt. A legfontosabb cél a kvantumgyógyításban, hogy harmóniát teremts a különböző finomságú testek között, s létrejöjjön a belső egyensúly.

Dr. Hamer szerint  szigorú természettudományos feltételeknek megfelelően is megállapítható, hogy az ún. megbetegedés csak érzelmi konfliktus következtében alakul ki, és az elváltozásnak (biológiai) értelme van! A túlélést és fajfenntartást elősegítő értelme. Egy különleges konfliktushelyzetben, egy megoldhatatlannak tűnő stressz-helyzetben, ahol érintettnek (szenvedő alanynak, netalán áldozatnak!) érezzük magunkat, szervi elváltozással reagálunk!

http://users.atw.hu/bubutacsi/ismtan/itbio/biologia2.htm

Megjegyzés

Dr. med. Mag. theol. Ryke Geerd Hamer belgyógyász szakorvos, fizikus és a teológia magisztere

Quantum Balance

A kvantumszemlélet gyakorlati szintű felhasználására jött létre a QUANTUM BALANCE MÓDSZER (QBM). amely egy harmonizációs eljárás, és az egyensúly és belső Béke létrejöttében segít, ami minden gyógyulás alapja. Többek között megtanítja azt az ősi módszert (az éber Figyelem), amellyel harmonizálhatod az anyagi és nem anyagi testek működését és egymáshoz való viszonyát. Az elsajátításával és alkalmazásával képes leszel a kvantumgyógyítást a gyakorlatban is megtapasztalni és alkalmazni.

Az elme és a tudat egyensúlya, valamint a tudatos figyelem és szándék energiája kvantumszinten képes változást létrehozni a kvantummezőben, s ennek a változásnak természetes következménye a mentális blokkok feloldódása, a stressz megszűnése, vagy a fizikai testen megjelenő gyógyulás. A finomtestek folyamainak felismerése sok gyakorlást és tapasztalatot igényel, de bárki számára elérhető és megtanulható. Nem kell hozzá orvosi diploma vagy különleges gyógyítói képességek, egyszerűen csak nyitottság, kíváncsiság és befogadó elme és szív

A Quantum Balance Módszer (QBM) talán a legfiatalabb, s így ma még kevésé ismert. Azonban egyre többen ismerik fel a kvantumszemlélet előnyeit, s használják a mindennapi életben. Abban különleges, hogy a modern tudomány elméleti eredményeinek és a hagyományos szellemi utak gyakorlatának összehangolását hozta létre. Megmutatja számodra, hogyan hozd létre az egyensúlyt az anyagi világba ágyazott fizikai tested és elméd, valamint a kvantumdimenzióból születő Tudat között. Ez az egyensúly tesz képes téged arra, hogy képes legyél az öngyógyító folyamatok kiteljesítésére és haladóbb szinten mások gyógyítására.

Oktatás

Quantum Balance gyógyítás elmélete és gyakorlata

Információs és Kvantumgyógyítás alapelvei A Tudat Alapú Tudomány pszichológiája és világképe, Az Elme és Tudat fontossága, A Hit szerepe a gyógyításban, elengedés, figyelem, szándék, ragaszkodás, kötődés, szabadság, Hit és illúzió, Erős és gyenge „kvantummérés”, kvantumugrás, nem folytonos változás, nem lokális kapcsolatok, nem helyhez kötöttség.

Oktatás szervező és előadó

Az Ébren-Lét Közhasznú Egyesület és a Quantum Balance Nonprofit Kft. Az oktató: Szatmári L. Miklós Quantum Balance tanácsadó és tréner.

http://kvantumszemlelet.hu/tanfolyamok