Reflux okai, életmódbeli kezelésük  Válasz Olvasóimnak 17. rész

Olvasó felkérő levele

„Kedves Zsoldos Bence Úr! Többször átolvastam a reflux témában írt értekezését. Sajnos én lassan 6 hónapja küzdök vele, leginkább az égő hátsó garatfal és török ami a legkellemetlenebb tünetem. Ez alatt a 6 hónap alatt 6 féle gyógyszerrel próbálkoztak ennek enyhítésére, amelyek közül nálam egyik sem vált be és az utolsónál már én magam hagytam abba szedést. Beszéltem az orvosommal, hogy nem látom értelmét a további gyógyszerek szedésének, hiszen még rosszabbul voltam mint előtte. A kezelő orvosom azt mondta, hogy sajnos azok közé az emberek közé tartozom, akiknél ezek a gyógyszerek nem hatásosak, nem tud mit tenni velem, szedjek A-vitamit. Azért kerestem fel, mert alternatív gyógymódokkal is próbálkoztam, gyógyteák, vitaminok, stb., de semmi sem hoz számomra enyhülést a tünetek az utóbbi két héten fel is erősödtek, igaz nem is szedek mást, mint a Gasztro-Bon rágótablettát. Az étkezésre odafigyelek, tehát nem eszem zsíros, fűszeres ételeket, alkoholt nem fogyasztok, és mégsem vagyok jobban......

Tud esetleg nekem Valakit ajánlani, aki esetleg segíthet a refluxos panaszaim kezelésében, vagy esetleg valamilyen alternatív gyógymódot? Válaszát előre is nagyon köszönöm. Tisztelettel: F Zs”

A választ valamennyi kedves Olvasó az alábbiakban olvashatja, íme

Reflux tünetei

• A reflux betegségre jellemző tünetek – gyomorégés, rekedtség, köhögés, fejfájás – gyakran közvetlenül étkezés után vagy lefekvéskor jelentkeznek, súlyosbodnak.
• A betegség legtipikusabb velejárója a szinte folyamatosan jelentkező savas vagy epés felböfögés.
• Bizonyos gyógyszerek csökkentik a záróizom tónusát, mint például az asztmaellenes szerek, bizonyos szívgyógyszerek, vagy a nyugtatók.

Nyelőcső gyulladás

A felmaródásos nyelőcsőgyulladás (erozív özofágitisz GERD) során a nyelőcső  nyálkahártya egyes területei begyulladnak, elpusztulnak.

A betegség leggyakoribb oka a krónikus sav-viszszafolyás (reflux).Egyes tabletták (pl. az aszpirin vagy más nem-szteroid gyulladás gátlók, az alendronat, a doxiciklin és bizonyos nagyméretű vas- és kálium tabletták is fájdalmas felmaródásokat okozhatnak, ha átmenetileg elakadnak a nyelőcsőben

A reflux valódi oka

Reflux betegségben legtöbbször a záróizom ellazulása a normálisnál gyakrabban és tartósabban következik be, lehetővé téve a gyomor tartalom visszaáramlását. Sajnos a záróizom működését javító gyógyszer még nem áll rendelkezésre, de intenzív kutatások folynak, és már vannak ígéretes vegyületek, melyek segítségével talán ez is elérhető lesz.

• A Refluxot a nyelőcső alsó végét és a gyomrot elválasztó simaizomból álló alsó nyelőcső zárógyűrű, más néven cardia működési zavara okozza.

Ez a záróizom normális esetben szélesre nyílik, hogy a lenyelt étel és ital könnyen átjuthasson a gyomorba. A büfögésen kívül, ez az egyetlen eset, amikor a cardiának nyitva kell lennie.

Ha a cardia jól működik, akkor mindegy, hogy mennyi sav van a gyomrunkban, az nem fog visszajutni a nyelőcsőbe. De ha működési zavar lép fel, mint a GERD esetében, akkor a gyomorsav visszakerül a nyelőcsőbe és károsítja annak érzékeny belső falát.

• A Gastroenterology c. folyóiratban nemrég megjelent cikkben a szerző megjegyzi:

"A gastro-oesophagealis (gyomor-nyelőcső) reflux betegséget erős savlekötőkkel kezelni soha nem lesz ideális megoldás, mert a savkiválasztás nem az elsőszámú mögöttes rendellenesség".

• A tudományos irodalomban elfogadott tény, hogy a GERD-t a megnövekedett hasüregi nyomás okozza. Savas reflux akkor alakul ki, amikor a hasüregi nyomás gyomor felfújódást okoz és ez felnyomja a gyomor tartalmát a savval együtt a cardián keresztül a nyelőcsőbe.

Egyes vélemény szerint a hasüregi nyomás oka a baktériumok túlszaporodása és a szénhidrátok elégtelen emésztése - mindkettőt részben az alacsony gyomorsav szint okozza.

A gyomorra ható nyomás

A túlsúlyos emberekben a hasüregi zsírtartalom miatt nő a nyomás a gyomorban, helyes tehát ezen esetekben a testsúly csökkentése. Szerepe van a refluxban a hasűri nyomás fokozódásának is. Nyomásfokozódást okozhat a hasüregben a köhögés, tüsszentés, nevetés vagy pl. a telt húgyhólyag vagy a terhesség miatt megnagyobbodott méh is.

Károsan befolyásolja a refluxot az elhízás is. A plusz kilók hatására ugyanis a gyomor számára még kevesebb hely jut a hasüregben, ezáltal a nyelőcső és gyomor közti izomra is nagyobb nyomás hárul

Reflux vizsgálata

Az endoszkópos vizsgálat hátránya, hogy érzékenység reflux betegség esetében nem jó, mert a betegek közel felében nem látható endoszkópos eltérés a nyelőcsőben (ún. nem erozív reflux betegség).

• Reflux betegség okozhat krákogást, krónikus köhögést, attól függetlenül is, hogy van-e látható felmaródás vagy egyéb savas panasz. Ilyen esetben 3 hónapos dupla dózisú savcsökkentő "próba" terápiát javasolnak. (Esomeprasole-ból 2x40mg). Ha szűnik a panasz, akkor savas természetűnek tarthatjuk, ha nem akkor más irányban kell keresni az okot (fül-orr-gégészet, tüdőgyógyászat).

• A nyelőcső-gyomor átmenet gyulladása. Ez azt jelenti, hogy a nyelőcső-záróizom gyengesége következtében a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Az esetek egy részénél emellett ún. rekeszsérv fennállása is megfigyelhető (hiatus hernia).

• A 24 órás savelválasztás mérésének célja a gyógyszeres kezelés ellenőrzése és a sebészi esetek kivizsgálása. Egy vékony kis pH-mérő szondával pontos információt kapunk a refluxok időtartamáról. A további vizsgálatok (nyomásmérés, izotóptechnika, röntgen) kiegészítő jellegűek. A gyógyszerteszt szerint (ún. protonpumpa-gátló gyógyszer adása 1–2 hétig), ha e tünetek megszűnnek, nagy valószínűséggel reflux áll fenn.

Reflux kezelése

A savcsökkentés  nem megoldás a bajra 

A visszaáramló sav semlegesítése nem befolyásolja a nyelőcső alsó záróizmának az ellazulását, így a kevésbé savas gyomortartalom változatlanul visszaáramolhat

Gyomortartalom ürülés gyorsítása

Jelenleg a gyomorürülését gyorsító gyógyszerek javíthatnak a betegség tünetein.

Gyakori kis mennyiségű étel fogyasztásával elkerülhető a gyomor feszülése, mely az alsó nyelőcső záróizom ellazulását provokálja.

Motilitásfokozó gyógyszerek (pl. betanekol, metoklopramid, ciszaprid) adása. 

Eltérés a megrögzött étkezési szokásoktól

• Bár a refluxosok sok esetben nem bírják a savanyú, vagy csípős ételeket, ezek elhagyása nem akadályozza a gyomortartalom visszaáramlását, azonban a tünetek megjelenését befolyásolja. Ennek a diétának a betartására nem kell biztatni a betegeket, mert maguktól is kerülni fogják a panaszt fokozó táplálékot.
• Sokan nem tudják, hogy a mentol, amit ezek a betegek sok esetben rossz szájíz miatt rágógumi, vagy cukorka formájában fogyasztanak, rontják a záróizom működését, emiatt nem javasolhatók. A nem mentolos rágógumi rágása viszont a nyáltermelést növelve segíti a nyelőcső tisztulását.
• A gyomor zárógyűrü izomlazító előnytelen hatása érvénysül a csokoládéban, a kávéban, teában található koffeinnek és teofilinszerű anyagoknak, így ezeket is célszerű elhagyni.
• A helyes étkezési szokások önmagukban nem jelentenek megoldást a problémára, csupán a megfelelő terápia kiegészítéseként hozzájárulnak a beteg életminőségének javulásához.
• Alaposan rágja meg az ételt, minden falatot! Inkább többször étkezzen kevesebbet, mint egyszerre sokat! Ajánlott a fehérjékben és élelmi rostokban gazdag táplálkozás, melynek részét kell, hogy képezze párolt zöldségek, halak és tejtermékek (tej, joghurt, túró) fogyasztása.
• Ki kell hagyni az étrendből: A zsíros húsokat és a feldolgozott hústermékeket (pl. kolbász, hurka), valamint a csípős fűszereket, a nyers zöldségeket, a káposztát, illetve a hagymát és a fokhagymát ki kell iktatni az étrendből. Ezek ugyanis is nagyban befolyásolják a záróizom működését
• Igyon sok folyadékot! Fogyasztható szénsavmentes ásványvíz. Előnyös lehet az  édeskömény-, mályva- vagy zöld tea

• Kerülendők tehát az alkohol, illetve a koffeintartalmú, valamint a szénsavas italok, a citrusfélékből és paradicsomból álló készítmények.
• Segíthetnek a könnyen emészthető és pépes ételek, a joghurtok, főzelékek, krémlevesek. Nagyon jók a gabonák, a pelyhek és a müzlik, az élőflórát tartalmazó natúr joghurt és kefir, valamint a növényi eredetű tejek. A joghurtok, kefirek illetve a tej különösen hatásosak kétszersülttel, korpás keksszel fogyasztva.
• A napi többszöri étkezéssel elérhetjük, hogy lerövidüljenek azok az időszakok, amikor az üres gyomrot irritálja a sav, de egyszerre természetesen csak keveset együnk. Erre nem csak súlyunk megtartása miatt van szükség, hanem azért is, mert a nagy mennyiségű étel megemésztéséhez több gyomorsav termelődik.
• Étkezések után igyunk egy pohár vizet, amely segít eltávolítani az esetleg a nyelőcsőbe jutott gyomorsavat, megelőzve a maró hatást
• "Az egészség kizárólag a helyes életmód kialakításán alapul. Személyre szabott életmód programunkban ezt Ön is elsajátíthatja. Ez az egyetlen mód, amellyel tehet egészségéért."

Dr. Hegedűs György életmód tanácsadó orvos a CHILOPASS Egészségközpont vezetője. Az elérhető egészség című könyv szerzője

Refluxpárna használata

Azon betegeknek, akiknek éjjeli savas felböffenésük van, vagy a felszippantott savas gyomortartalom asztmatikus tüneteket, krónikus köhögést provokál, javasolni szoktuk, hogy magas párnán aludjanak, vagy az ágy feji végét emeljék meg. Persze ez a javaslat  vagyis hogy alvás időben a fejünk párnákkal legyen megemelve  -  nem sokat ér. Ettől ugyanis a gyomortartalom a nyelőcsőben akadály nélkül felfelé áramolhat. Deréktól felfelé kell megemelni a testet kb. 300 mértékben így egyenletesen a lejtős testhelyzetben a savas gyomortartalom nem tud felfelé áramlani.

Reflux elkerülhető  de hogyan?

Mitől szeretnék mentesülni? 

• az újabb nyelőcső vagy gyomortükrözés
• az újabb egyéb kellemetlen vizsgálatok
• a rendszeres gyógyszerszedés, amely lehet, hogy nem vagy csak kevéssé hatékony
• a refluxhoz társuló betegség, mint az allergia, asztma, torokgyulladás, rossz szájszag, romló fogak stb.
• a reflux hosszú távú szövődményeit, mint a nyelőcsőszűkület vagy nyelőcsőrák

Mivel a reflux betegség csak egy tünet, egy következmény, ezért nem azt kell kezelni, hanem az igazi okát, az életmódot, amelynek alappillérei:

• a pszichés állapot és a stressz
• a táplálkozás
• a folyadékbevitel
• a testmozgás

Tekintsük át az alábbi összefoglaló táblázatot

Gyógyszeres kezelés

Dr. Jonathan Wright, a Washington állambeli Tahoma Klinika orvosa szerint, valójában amikor gyomorégésben és GRED-ben szenvedő páciensek gyomorsav szintjét megmérik, akkor azt találják, hogy az majdnem mindig alacsony, és nem magas.

Why Stomach Acid is Good For You (Miért jó a gyomorsav?) c. könyvében Dr. Wright elmagyarázza:

"Amikor alaposan megvizsgáljuk azokat a negyvenen túli embereket, aki gyomorégéstől és puffadástól szenvednek, akkor kiderül, hogy több mint 90 %-nál elégtelen gyomorsav termelést találunk."  

Dr. Wright és klinikus társai azt tapasztalták, hogy ha sósav tartalmú gyógy készítményt adnak gyomorégéstől és GERD-től szenvedő pácienseknek, ez gyakran megszünteti a problémát:

„Az én saját klinikai tapasztalom, ami ugyan sokkal szerényebb, mint Dr. Wrighté, ugyanezt támasztja alá. Idáig minden gyomorégéssel vagy GERD-val küszködő páciensem jól reagált a sósav tartalmú gyógy készítményekre. Ha ezeket a problémákat a túl magas gyomorsav okozná, akkor ennek pont az ellenkezője lenne igaz”

Chris Kresser a GERD (Gastro Esophageal Reflux Disease, magyarul: gastro-oesophagealis reflux betegség) járványról és annak orvosi félrekezeléséről ír.

http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/reflux-gyomoreges-gerd.php?olvas

Amit meg kell értenünk,  hogy bármilyen mennyiségű sav problémát okoz a nyelőcsőben. Ez azért van, mert a nyelőcső érzékeny nyálkahártyája nem véd a sav ellen úgy, mint a gyomoré. Nem szükséges túl sok gyomorsav ahhoz, hogy gyomorégést okozzon.

A savlekötők nemhogy nem gyógyítják meg, de még rontják is a mögöttes állapotot (túl kevés gyomorsav). Ez gyakorlatilag élethosszig tartó gyógyszerszedést tesz szükségessé. Miközben ez egy remek üzleti stratégia a gyógyszergyárak részéről,

Egy betegség meggyógyítása azt jelenti, hogy megszüntetjük az okát. Amikor egy betegség meggyógyul, akkor a tünetek nem térnek vissza a kezelés megszüntetése után. Ez pedig nem igaz a gyomorégés és a GERD elleni gyógyszerek esetében. Ahogy a páciens abbahagyja a szedésüket, a tünetek visszatérnek, és gyakran még erősebbek, mint a gyógyszerszedés megkezdése előtt voltak.

A gyógyszergyárak tisztában vannak azzal, hogy a GERD-t nem a túl sok gyomorsav okozza, és hogy az alacsony gyomorsav szint súlyos egészségi problémákat és komplikációkat okozhat, mégis folytatják a milliárd dollárokat érő savlekötők árusítását

http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/reflux-gyomoreges-gerd.php?olvas

Protonpumpa gátlók  (PPI)

A protonpumpa gátló gyógyszer az omeprazol, a pantoprazol, a lansoprazol, a rabeprazol, és az esomeprazol. Naponta általában egyszer kell bevenni, de az orvos másképp is rendelheti szedésüket. működését, és ezzel akár teljes mértékben meggátolhatják a gyomor savtermelő képességét  A protonpumpa gátlók olyan gyógyszerek, amelyek megakadályozzák ennek a pumpának a működését. Ez azonban több szempontból előnytelen

Állítólag a PPI gyógyszerek nem csupán a tüneteket szüntetik meg, hanem a kiváltó okokat,  a nyelőcső és a záróizom károsodását is.

Azt mondják, hogy ha PPI gyógyszerek hatására nincsen javulás  úgy azok nem függenek össze a savtermeléssel, hanem valamilyen más betegség áll a panaszok hátterében

Vigyázat

• A protonpumpa-gátlók 3 hónapnál tovább történő szedése függőséget, és elhagyása erősen megsokszorozódó savtermelést vált ki.
• a protonpumpa-gátlók leggyakoribb mellékhatásai: májelégtelenség, izomgyengeség, kiütések, fényérzékenység, izzadás, látászavarok, hajhullás, hasmenés, székrekedés, fejfájás, szédülés, ízületi fájdalom lehetnek.
• A H2-blokkolók tartós szedésekor mellékhatásként hasmenés vagy székrekedés, magas testhőmérséklet, ízületi fájdalom, depresszív hangulatváltozás, mellmegnagyobbodás. jelentkezhet

http://balaicza.hu/ovatosan-gyomorsavtermeles-gatlassal/

Magyarázat

A gyomor sejtjeinek sejthártyájában olyan csatornák találhatók, amelyek a savasságot okozó hidrogénionokat, vagyis protonokat juttatnak a gyomorba, a gyomorban lévő káliumionokat pedig bejuttatják a sejtbe, vagyis kicserélik őket. Mindezt energia felhasználásával tudják megtenni, hiszen a két oldal közötti koncentráció-különbséget tovább kell növelniük. Ezért nevezzük ezeket a csatornákat protonpumpának.

A savtermelés-gátlók kellemetlen hatásairól a legtöbben elfeledkeznek, vagy nem vesznek róla tudomást, esetleg elbagatellizálják. Ezekről a fél vállról vett negatív hatásokról számol be: https://ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21976459)

A vizsgálat megállapítása szerint a legenyhébb gyomorpanaszokra is könnyedén felírt savtermelést gátló szerek sok esetben sajnos komolyabb következményeket vonhatnak maguk után, mint ami miatt a beteg beszedte őket.

http://balaicza.hu/ovatosan-gyomorsavtermeles-gatlassal/

Savlekötők és hatásuk

A savlekötők - mint arra a nevük is utal - lekötik, semlegesítik a gyomorsavat, ezáltal enyhítik a reflux (GERD) tüneteit. Ezek a vény nélkül kapható gyógyszerek önmagukban nem gyógyítják meg a gyomorsav által megrongált begyulladt nyelőcsövet, ezért elsősorban az alkalmanként előforduló gyomorégés esetén használatosak.

A gyógyszeres kezelés - amely sokszor egy életen át tartó is lehet - bizonyos esetekben nem segít, ilyenkor is a műtéti megoldás választandó. Az elhúzódóan fennálló panaszok ill. a nyelőcső elváltozások az évek során súlyosbodnak, későbbiekben a nyelőcső fekély, valamint a nyelőcső rák fokozott kockázatát hordozzák

A gyomorban nem kell lúgosítani, sőt, nem szabad lúgos kémhatású italt inni, vagy savlekötőket bevenni. (Ilyen a szódabikarbóna is!) Ezeknek ugyanis éppen az lenne a hatása, hogy csökkentené a gyomor savasságát. A gyomorban erősen savasnak kell lennie a közegnek. Különben nem tudja a gyomor a feladatát ellátni

A savas reflux elleni gyógyszerek hatalmas bevételt generálnak a gyógyszergyáraknak. 2004-ben több mint 60 millió ilyen recept került felírásra. Az amerikaiak 2006 folyamán 13 milliárd dollárt költöttek savlekötő gyógyszerekre. A Nexium, a legnépszerűbb, önmagában 5,1 milliárdot hozott - így a Lipitor után a második leggyakrabban eladott gyógyszerré vált.

Életmódváltás

Stressz elkerülése

Kerüljük a stresszt! Ha lehetőségünk van rá, naponta legalább egyszer tudatosan lazítsuk el magunkat 15-20 percre, relaxáljunk

Túlsúly

Egy meghatározó kutatás összefüggést mutatott ki a reflux kialakulása és az érintett személyek testtömeg-indexe (BMI) között. A túlsúlyos, illetőleg kövér emberek háromszor akkora eséllyel alakítanak ki gyomorégéses vagy refluxos panaszokat, mint a normál testsúlyúak

A lúgosítás nem jó megoldás, mert savhiányt okoz

A gyomorsav segíti a szénhidrátok emésztését és felszívódását azáltal, hogy stimulálja a hasnyálmirigy enzimek kibocsátását a vékonybélbe. Ha a gyomor pH-ja túl magas, (az elégtelen gyomorsav miatt), a hasnyálmirigy enzimek nem választódnak ki a vékonybélbe, és a szénhidrátok lebontása nem lesz teljes.

Amikor a gyomorsav szint elégséges és kevés az elfogyasztott szénhidrát mennyisége, akkor a szénhidrátok rendesen lebomlanak glukózzá, és gyorsan felszívódnak a vékonybélbe, mielőtt a mikróbák megerjesztenék őket. De ha a gyomorsav kevés és/vagy túlzott a szénhidrát fogyasztás, egy részük kimarad a felszívódásból és a bélrendszeri mikróbák erjeszteni kezdik.

Az alábbi diagram bemutatja, hogy az életkor előrehaladtával a savkiválasztás csökken. Ezt is figyelembe kell venni  a lúgosítási stratégiánál.

Szénhidrát hatása

Minél több emésztetlen szénhidrát van a belekben, ► annál több hidrogén gázt termelnek a baktériumok. ► Minél több hidrogén gáz termelődik, ► annál több baktérium fog termelődni. ► és minél több baktérium van a belekben, ► annál több gázt fog termelni az emésztetlen szénhidrát erjedése. Az egész egy ördögi körré válik.

A fruktóz különösen problémás. Egy 3,5dl-es doboz Coca-Cola-ban például  30 g fruktóz van.:

Egy kisebb eset tanulmány sorozat elhízott egyéneknél jelentős, szinte azonnali megoldást hozott a GERD tüneteire, amikor nagyon alacsony szénhidrát tartalmú diétát kezdtek. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a nagyon alacsony szénhidrát tartalmú diéta csökkentette a nyelőcsőbe jutó savat, és csökkentette a GERD tüneteit. Talán az a legfontosabb eredmény, hogy a javulás mértéke hasonló volt a proton pumpa gátlókkal elért eredményekéhez.

• A közelmúlt tanulmányai ugyancsak kimutatják, hogy a rossz gyomor funkcióból és a GERD-ből eredő károsodás nemcsak fölfelé, a nyelőcső érzékeny nyálkahártyája felé terjed, hanem az emésztőrendszeren keresztül lefelé is. Így hozzájárul az IBS (irritábilis bélszindróma) és egyéb gasztroenterológiai betegségek kialakulásához is. Az IBS ma a nátha után a munkából való hiányzás második leggyakoribb oka.

Összefoglalva, a GERD-t a gyomorban megnövekedett nyomás okozza, ami a záróizom  rendellenes működéséhez vezet.

A megnövekedett nyomás oka:

• a bakteriális túlszaporodás és
• a szénhidrátok elégtelen emésztése

Mindkét jelenséget az alacsony gyomorsav szint váltja ki. Mind a bakteriális terhelés, mind a szénhidrát bevitel csökkentése jelentősen javítja, és bizonyos esetekben teljesen meggyógyítja a savas refluxot.

Rostok és keményítő hatása

Bizonyos fajta rostok és keményítők ugyancsak hozzájárulnak a hidrogén termeléshez. Az általunk elfogyasztott rost majdnem teljes mennyisége, és a keményítő kb. 15-20%-a nem szívódik fel.

Az emésztetlen szénhidrátok által termelt gáz mennyisége hihetetlenül nagy lehet. Suarez and Levitt szerint, egy nap alatt 30 g szénhidrát (egy kis muffin fele), ami nem szívódott fel,  több mint 10,000 ml (10 liter) hidrogén gázt tud termelni. Ez annyi, mint tíz darab egy literes üveg tele bélgázzal!

A tej laktóz  tartalmának káros hatása

• A tejallergiás embereknek, kiváltképpen a nőknek, semmiképpen sem szabadna tejet inniuk. Á felnőttek számára a tej igenis mérgező. Dr. Daniel Cramer a Harvard Egyetem orvosi karán például kimutatta, hogy az egyszerű (és ún. „egészséges”) tej fokozza a laktózra érzékeny nőknél a petefészek rák kockázatát. Más kutatókkal együtt a 90-es évek elején tett közzé aprólékos elemzést 36 ország laktóz érzékeny női lakósságára vonatkozóan, azon kívül számos ember- és állatélettani tanulmányt, amelyek azt bizonyítják, hogy a laktóz cukor alkotórésze a galaktóz, mérgező hatású a petefészekre, akadályozza a teherbe esést, és károsodott gyermekek születését idézheti elő.
• Egy új tanulmány kimutatta, hogy a laktóz fogyasztás (a tejben található szénhidrát) az alsó nyelőcső záró izomjának  elernyedését és emiatt refluxot okoz.  A tanulmányok arra mutatnak rá, hogy az emésztetlen szénhidrátok bélrendszerben történő erjedése hozzájárul a GERD kórfejlődéséhez.
  

Gyomorégés

• A gyomorégés a szegycsont mögött keletkezik, és az érzés a mellkas, illetve nyak felé sugárzik. Leggyakrabban étkezés vagy lefekvés után egy órán belül lép fel, és akár 1-2 óráig is eltarthat.
• Az étkezés, a fekvő testhelyzet vagy az előrehajlás fokozhatja a tüneteket.
• A gyomorégés mellett gyakran egyéb panaszok is jelentkeznek. Ilyen lehet a torokban jelentkező maró érzés vagy a savanyú íz a szájban. Néha horkolást, nyelvégést, fokozott nyálképződést okoz a betegség.
• Sok refluxos beteg panaszkodik böfögésre, csuklásra, émelygésre, hányingerre is, mások számára pedig a korai teltségérzés és a hasi puffadás jelent gondot

Ha megkérdezzük az utca emberét, hogy mi okozza a gyomorégést, akkor ezt fogja válaszolni: "A túl sok gyomorsav." A reklámok többsége is ezt sugallja. Ezzel a teóriával van egy óriási probléma: a gyomorégés és a GERD előfordulása az életkor előrehaladtával nő, míg a gyomorsav szint általában csökken. (ábra).

Átlagos gyomorsav kiválasztás a másodiktól a nyolcadik évtizedig

http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/reflux-gyomoreges-gerd.php?olvas

Számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomorsav kiválasztás a korral csökken. Egy bizonyos tanulmányban a kutatók azt találták, hogy a 60 feletti nők és férfiak több mint 30%-a szenved atrophiás gastritis-ben. Ezt a gyomorsav kiválasztás csökkenése vagy teljes megszűnése jellemzi. Egy másik tanulmány azt találta, hogy a 80 év fölötti nők 40%-a egyáltalán nem termel gyomorsavat. 

Rekeszsérv

Befolyásolja a reflux betegség kialakulását a rekeszsérv egyidejű fennállása is. A rekeszsérv nem más, mint a mell- és hasüregünket elválasztó rekeszizmon a nyelőcső átlépésére szolgáló nyílás kitágulása. A tágulaton a nyelőcső hasi szakasza felkerülhet a rekeszizom fölé, sőt akár a gyomor legfelső része is ide kerülhet

A rekeszsérvnek három formáját különböztetjük meg.

1.A gyomor bizonyos része a mellkasba fel Időnként visszacsúszik a hasüregbe. Kialakulásában a has űri nyomásfokozódás játszik szerepet.

2.A gyomorszáj a normális helyén van, de az igen tág rekesznyíláson át a gyomor egy része felcsúszik a mellüregbe.

3. A "rövid nyelőcső" típus esetén a nyelőcső felhúzza a gyomrot a mellkasba.

http://www.informed.hu/index.nfo?tPath=/betegsegek/gyacs/application/&article_id=41717

• A panaszok erőlködés, hajlás, emelés, azaz minden olyan tevékenység után jelentkeznek, amelyek fokozzák a hasűri nyomást. Kövér embereken, terheseken ezért sokkal gyakoribb a kórkép.
• A betegnek sokszor nincs panasza, viszont esti étkezés után többnyire rosszul érzi magát, néha rosszullétre ébred, amely járkálásra megszűnik.
• A panaszok a szegycsont mögötti égő érzés formájában jelentkeznek, szívtájékra vagy karba sugároznak, és nehéz megállapítani, hogy nem szíveredetű panaszról van-e szó. A rekeszsérvet sok esetben ezért hosszú ideig szívbetegségként kezelik.

• Mivel a gyomorszáj nem zár jól, gyakori, hogy a sav visszafolyik a nyelőcsőbe és nyelőcsőgyulladás (GERD) alakul ki . A panaszok és a tünetek igen változatosak lehetnek. A beteg sokszor hosszú ideig panaszmentes, majd sokat szenved a panaszaitól. Előfordul, hogy nehezen befolyásolható köhögés, asztmás rohamok, böfögés alakul ki

Műtéti megoldás

Az operáció célja a szövődmény megszüntetése, illetve a nyelőcső záróizom funkciójának visszaállítása

A reflux betegség megszüntethető műtéti úton, de gyakran látjuk, hogy a műtét után néhány éven belül újra gyógyszerszedésre kényszerülnek a betegek. Ha köhögéskor vér jelenik meg, tüdőgyógyászati irányba érdemes vizsgálódni, mert ennek nem feltétlen nyelőcső az eredete.

A műtét lényege olyan beavatkozás elvégzése, amely megakadályozza a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlását. A beavatkozás altatásban történik.

A betegség műtéti megoldása történhet a hasüreg megnyitása által vagy ún. "laparoszkópos" úton. Utóbbi esetben a hasüreget nem nyitják meg. Az eljárás ez esetben az, hogy csupán egészen kis nyílásokon keresztül csöveket, műszereket vezetnek be. Ezek segítségével végzik el a beavatkozást. A műtétek kb.60-70%-át ma már így végzik el.

Ennek előnyei:

• kisebb műtéti megterhelés
• rövidebb kórházi tartózkodás
• jobb kozmetikai eredmény

Az eljárás világszerte alkalmazott módja a refluxbetegség és/vagy rekeszsérv sebészeti gyógyításának. Természetesen a beavatkozás közben kiderülhet, hogy mégis hasmetszésre kerül sor. Ehhez a beteg előzetes hozzájárulását kérik.

A laparoszkópos refluxgátló műtét kibővülhet a rekeszsérv műtéti megoldásával. A műtét során a nyelőcső alsó szakaszát megerősítik úgy, hogy a záróizom működése megfelelő legyen. A nyelőcsövet a hasüregbe visszahúzzák, gyomorfal részlettel mandzsetta szerűen körbefogják majd rögzítik.  Így hoznak létre egy visszaáramlást gátló szelepet. Amennyiben rekeszsérv is van, azt rekonstruálják.

A műtét lehetséges szövődményei

A kezelés eredményességéért, a rizikómentességért a tudomány mai állása szerint teljes felelősséget az orvos nem vállalhat. A kis metszés természetesen nem jelen kis műtétet is. A szövődmények aránya a laparoszkópos műtétek után kisebb, kb. 1-2 %.

A szövődmény típusát és súlyosságát a betegség oka, annak kiterjedtsége, továbbá a szükséges műtéti beavatkozás határozzák meg. Ezek jelentős része még a műtét alatt észrevehető és korrigálható.

Műtét alatti szövődmény lehet a nyelőcső ill. gyomor falának sérülése és annak következtében kialakuló mellüregi- vagy hashártyagyulladás. A "gyomorideg" (nervus vagus) átmetszéséből eredően kialakulhat bélműködési zavar. A lép műtéti sérülése a lép eltávolítását teheti szükségessé. Bizonyos esetekben hagyományos hasi műtétre kényszerülhetünk, s ismételt műtétre is sor kerülhet. Szövődmények kialakulásának okozója lehet fennálló egyéb kísérőbetegség is (pl: magas vérnyomás, különféle szívbetegségek, cukorbetegség, stb.).

Műtétet követő gyógyulási kilátások

• Reflux betegség műtéti kezelése során a gyógy eredmények jók, kicsi a műtéti kockázat. A műtét utáni állapot nem befolyásolja lényegesen az emésztőrendszert.
• Átmeneti nyelési nehezítettség előfordulhat. A tartósan fennálló nyelési panasz  tágítással kezelhető.
• Egyes esetben a megfelelő műtéti technika ellenére a betegség kiújulhat, ismételt műtét válhat szükségessé.
• A műtét után a kórházi tartózkodás ideje általában 4-6 nap, A műtét előtti aktivitás visszatérése 1-3 hét múlva várható. Mindezeket természetesen a kísérőbetegségek, a végzett műtét típusa, esetleges szövődmények, a beteg általános állapota és munkaköre befolyásolhatják.

http://www.surg.szote.u-szeged.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=92&ite..

Gyógyszeres kezeléssel és műtétel azonos hatás érhető el.

In most people who have laparoscopic surgery for GERD, the surgery improves symptoms and heals the damage done to the esophagus.

Over time, some people have symptoms come back, have esophagitis come back, need to take medicine for symptoms, or need another operation.

Surgery can cause new and troublesome symptoms. Over time, some people have trouble swallowing, have increased flatulence (gas), and/or have trouble belching.

• Lundell L, et al. (2007). Seven-year follow-up of a randomized clinical trial comparing proton-pump inhibition with surgical therapy for reflux oesophagitis. British Journal of Surgery, 94(2): 198–203.

• Galmiche J-P, et al. (2011). Laparoscopic antireflux surgery vs esomeprazole treatment for chronic GERD. JAMA, 305(19): 1969–1977.

CONCLUSION:

To evaluate optimized esomeprazole therapy vs standardized laparoscopic antireflux surgery (LARS) in patients with GERD.

This multicenter clinical trial demonstrated that with contemporary jelenkori antireflux therapy for GERD, either by drug-induced acid suppression with esomeprazole or by LARS, most patients achieve and remain in remission at 5 years.

http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/gyomoreges-gerd-rejtett-okai.php?olvas

.

 A Téma egyik szakértő orvosa

Dr Balaicza Erika  belgyógyász főorvos/természetgyógyász

Cím: 1126 Budapest, 12. kerület, Hertelendy u. 13. (Déli Pályaudvar és a MOM között)

Bejelentkezés, időpont egyeztetés:

Tel: 00-36-20/588-28-10, 06-1-784-12-06

E-mail: balaicza@balaicza.hu

Web:  www.balaicza.hu