Alapvető gondolatok a házasságról 2.rész

A házasság igen komoly dolog. A. házasság: egy férfi és egy nő egész életre szóló, szabad akarattal vállalt szövetsége, amely a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul.


Miről szól a dolgozatom 1. része? – Röviden itt olvashatja:
A házasság szövetség, ami azt jelenti, hogy nem egyszerűen jogokról és kötelességekről van szó egy házasságban, hanem arról, hogy a férj és a feleség egész életre szóló társ. Vajon melyek azok az okok, amelyek miatt az emberek házasodnak? Mi a lényege a házaspárok szövetségének? A házasság olyan szövetség, ami a jogokon és a kötelességeken túl azt is jelenti, hogy a férj és a feleség egész életre szóló társa egymásnak. A házasság tehát nem „társas” kapcsolat. Ha nagyon nagy különbségek vannak világnézet, értékrend területén a házastársak között, akkor a házasság nem tud fennmaradni Igaznak tartja a kedves olvasó azt a mondást, hogy „similis simili gaudet”, azaz a hasonló a hasonlónak örül? A teljes elköteleződés rövid ismertetése. 

Tudja-e a kedves olvasó, hogy magunkkal hozzuk a párkapcsolatba a családunkból eredő viselkedési programokat és ezeket személyiségünkbe építjük. Miért nem akarnak a mai fiatalok megházasodni? A házasság emelte ki az emberiséget a kőkorszakból. Nem véletlen tehát, hogy a bolygón található számtalan népcsoportból, számtalan kultúrából pont az európai, a keresztény gondolkodású emelkedett ki. Hogy szól a református fogadalom? Az Alkotmánybíróság véleménye 1990 óta egyértelmű, egy család egy férfiből és egy nőből áll. A dolgozatban olvashat továbbá a vegyes házasságról, a muszlim házasságról, a a szerelem szerepéről a házasságban. A dolgozat elérhetősége: http://nelegybeteg.hu/tanulmany-gondolatok-a-hazassagrol.php

Ezek után jöjjön itt a 2. rész

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Mit akar valójában a nő és mit a férfi?
A nő elsősorban azt a férfit preferálja, aki mellett biztonságban érezheti magát anyagi és érzelmi tekintetben egyaránt. Gondoskodik róla, és ha kell, napjában többször is megerősíti őt szerelméről szavakkal és akár tettekkel. A férfi rendelkezzen ambícióval, státusszal, tekintéllyel, amelyre a nő felnézhet. A szerelmen kívül kapjon megbecsülést, tiszteletet, illetve lehessen alapozni a férfira a családalapítás és az egység megteremtése szempontjából is. Emellett kiemelkedő helyen áll a hűség, az elköteleződés, az intelligencia és az egészséges, ápolt külső. Mivel a nők szeretnek mindent ki-, be-, meg- és átbeszélni, fontos a kommunikáció, a megértő és empatikus figyelem a férfi részéről. Vonzó a nő számára a humorérzék, a közös nevetések, az együtt töltött intim idő, ami nem feltétlenül csak a szexuális együttlétet jelenti, lehet ez akár közös főzés, tánc, társasjáték, kirándulások.

A férfi prioritásai és igényei lényegében egyszerűbbek, mint a nőé. De ez nem azt jelenti, hogy sekélyesek és felszínesek. Bár a nőnek - aki hajlamos a dolgok túlkomplikálására – ezt az egyszerűséget nehéz megértenie és elfogadnia. Kár lenne tagadni, hogy a férfi számára első helyen általában a szexualitás áll, és mivel vizuális típus, fontos a vonzó, attraktív külső. Ehhez szerencsére nem kell feltétlenül szépségkirálynőnek lenni. Hiszen a külső szépség relatív, mindenkinél mást jelent, ami lényeges az a belső szépség és kisugárzás. Egy nőn mindig látszik, ha kibékült és elégedett önmagával, ez a harmónia belülről fakad, ilyenkor a nő sugárzik és ragyog. A férfi számára is fontos – akárcsak a nőknél - a szerető szívű gondoskodás, az intelligencia és a humorérzék. A legtöbb férfinak van egy különleges szobája: ez a „semmi-szoba”, ezt a nőnek nehéz megértenie. Neve pontosan kifejezi, ami itt történik: semmi. Sok férfinak ráadásul ez a kedvenc helye. Erre a helyre vonul el, ha horgászik, tévét néz, vagy csak ül és bámul maga elé. A „semmi-szobának” azonban rendeltetése van: ez a férfi számára az énidő, a zavartalan egyedüllét, hogy újratermelje a szellemi energiáit. És ha ilyenkor a nő megkérdezi a férfit: „Most mire gondolsz?”, és a válasz erre: „Semmire”, akkor higgyük el, hogy ilyenkor tényleg nem gondol semmire.
A férfiak és a nők tehát mások. Nem jobbak, nem rosszabbak: csupán mások. Mindenki maga dönthet afelől, hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez. Azonban ha megértjük és tiszteletben tartjuk a másik nem különbözőségeit, körültekintőbben dönthetünk a boldogabb jövőnkről.
Pap Ildikó,  life coach, Három Királyfi, Három Királylány  Mozgalom
https://haromkiralyfi.blog.hu/2017/04/19/talaljon_ujra_egymasra_a_no_es_a_ferfi_133

A párkapcsolat elősegítése
Elsősorban személyes találkozásokat szervezünk, hogy minél többen megismerkedhessenek az igazival! Programok szervezésével biztosítunk lehetőséget, hogy párkapcsolatra vágyó fiatalok ismerkedhessenek, találkozhassanak egymással! Mi nem a virtuális teret, hanem inkább a személyes találkozásokat preferáljuk!
Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom
Levelezési cím: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/A
E-mail: parkereso@haromkiralyfi.hu
Web: www.haromkiralyfiparkereso.hu
Közösségi oldalunk: www.facebook.com/haromkiralyfi
 Nyitottak vagyunk minden javaslatra, ötletre, amivel segíthetjük, hogy a fiatalok egymásra találjanak! Az általunk szervezett Párkereső alapítónk, Kopp Mária kérésére indult, hogy segítsük a fiatalok egymásra találását!

Kopp Mária Prof. Dr orvos, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, a Semmelweis Egyetem–MTA „Mentális Egészségtudományok” társult kutatócsoportjának vezetője volt. A pszichológiai tudományok akadémiai doktora.

A házasság előtti együttélés megnöveli a házasság majdani felbomlásának valószínűségét. Miért? Itt az merülhet fel magyarázatként, hogy az élettársi kapcsolatban élők liberálisabban gondolkodnak a párkapcsolatokról, tehát a későbbiekben is könnyebben választják ezt a kevesebb elkötelezettséggel járó formát.  A házasság és az élettársi viszony nem tekinthető azonos társadalmi ténynek. Ma már a párkapcsolatokban a szerelem másodlagos. Legtöbben nem örök, hanem változatos szerelemre vágynak. A szerelem érzése és ennek megfelelően hossza elég szubjektív, és ha elmúlik valós képünk lesz a párunkról. A szerelem jó esetben átalakul és kölcsönös szeretetté válik. A változást követően is igaz: „szeretik egymást, és örömüket lelik egymás társaságában”.

Házas társak spirituális beállítottsága
Bár a vallás és hit nagyon fontos része lehet személyiségünknek és életünknek, mégis gyakran legbelsőbb magánügyként kezeljük, pedig a  párkapcsolat szempontjából nagyon meghatározó lehet a felek spirituális beállítódása. Megemlítem itt, hogy a vallásosság egyébként több szempontból is átörökíthető, egyrészt van genetikai alapja is, hogy ki mennyire nyitott a természetfeletti világ felé, másrészt a nevelés és a hagyományok befogadása révén életünk részévé válik.  Vannak párok, akik képesek belátni azt, hogy bár nem egyezik a hitük, a világnézetük, ettől még szeretik egymást és lehetnek társak, hiszen más dolgokban nagyon is egyetérthetnek és jól kijöhetnek. A hitetlenek, szkeptikusok hajlamosak arra, hogy megpróbálják meggyőzni a másikat arról, hogy nincs igaza, mese habbal, amiben hisz. Vitát kezdeményez, „bizonyítékokat” gyűjt, hogy a másik orra alá dörgölje, hogy a Nagy Bumm hatására jött lére világegyetem, nem Isten teremtette és hogy a Föld sem hét nap alatt készült el. Mivelhogy ilyenek az emberek java része, szeretik a saját igazukat hangoztatni. Nem elég érettek sem lelkileg sem agyilag ahhoz, hogy elfogadják a másikat és annak nézeteit. Ilyenkor előnyösebb, ha találnak egy magukhoz hasonlót vagy legalábbis egy olyan valakit, aki elfogadja őt úgy, ahogy van.. Néha csak egy érintés is elég, egy kósza sugallat, és tudod ki a másik, tudod mi dolgod van vele, hiszen a Lélek felismeri azonnal a másik Lelket, mielőtt még az elméd bekapcsolna.

Mikor kössünk házasságot?
A házasság komoly dolog, ezért jól át kell gondolni, kivel köti össze az életét az ember. Viszont nagyon lényeges, hogy ne akarjanak rögvest kiszállni a kapcsolatból, ha netán egy akadály eléjük gördül, hiszen a „jóban és rosszban” fogadalmat meg is kell tartani. Többen azt gondolják, hogy a fiatalok olykor felelőtlenül mondják ki az igent az oltár előtt, és ráadásul óriási rizikóval jár:– Én nem házasodnék meg fiatalon. Szerintem ez nagyon kockázatos. Megbízható párt sem egyszerű találni manapság. Gyakran hallani, hogy az egyik fél hűtlenkedik, csalja a másikat. Megesik, hogy állandóan vitáznak, a végén pedig elválnak – mondta el a véleményét egy középiskolás tanuló.

Ruff Nikoletta mediátor és párkapcsolati szakértő szerint nem lehet meghatározni, hány éves kortól házasodhatnak össze az emberek:
– Minden kapcsolat egyéni, ezért az igen kimondását nem lehet korhoz kötni. Az esküvő legideálisabb időpontja az, amikor a szerelmespár mindkét tagja elérkezettnek látja az időt erre.
A szakértő szerint mind a két félnek muszáj dolgoznia a kapcsolaton, ha pedig olyan komoly konfliktusok vannak, amelyek már a váláshoz vezetnének, tanácsos szakemberhez elmenni, mert ő külső szemmel olyan problémaforrásokat is megtalálhat, ami a pároknak nem is tűnt volna fel. A szerelem ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny – Több kapcsolat megy tönkre az érdektelenség, mint az ellentétek miatt. A kapcsolatra oda kell figyelni, a kapcsolaton dolgozni kell ahhoz, hogy fejlődjön – ha pedig nem fejlődik, előbb-utóbb meghal, nincs köztes megoldás. Hosszú távon legalábbis.
Gyakori eset, hogy a párok egy idő után elveszítik a motivációjukat, „nyeregben érzik magukat”, tudják, hogy kialakult már a közösségük, esetleg össze is házasodtak, ami még inkább adott nekik egy plusz megnyugvást, hogy most már révbe értek. Ugyanakkor az, hogy nem tesznek erőfeszítést a kapcsolat erősítésére, előbb-utóbb visszahat, és megmutatkozik a kapcsolat minőségében

Amik a kapcsolat széteséséhez, a párok eltávolodásához vezethetnek:
Nem vagyunk egyformák, következésképpen különbözőek vagyunk. Esetenként ellentétesek. Eleinte ebből kevesebb probléma adódik, hiszen túlsúlyban van az, amit kaphatunk belőle: valamit, ami bennünk nincs meg. Később azután sok-sok frusztráció származhat az ilyen különbözőségekből, ami miatt azt mondjuk: inkább hozzánk hasonló emberrel érdemes hosszú távon is kezdeni. Ez csak azért van így, mert amit kapunk azt hosszú távon egyszerűen megszokjuk, elfelejtünk odafigyelni rá. Az akár apró bosszúságokra, frusztrációkra viszont annál érzékenyebben reagálunk

A kapcsolat gyengüléséhez vezető néhány ok:

1, Beszélgetés közben szemkontaktus hiánya, mobiltelefon nyomkodása, számítógépezés
2, Késő estig számítógépezés, csetelés másokkal, rendszeres esti elfoglaltság a Társ bevonása nélkül
3, Jeles napok, közös ünnepek elhanyagolása
4, A Társ folyamatos leértékelése szóban és testbeszéddel
5, Mások előtt vicc tárgyává tenni a Társat
6, Panaszkodni, szidalmazni a Társ szüleit, családtagjait
7, Figyelmen kívül hagyni, bagatellizálni a Társ érzéseit, vágyait, kéréseit
8, Szeretetmegvonással reagálni a kevésbé tetsző eseményekre. Lehet haragudni a tett miatt, de nem szabad elutasítani az embert.
9, Megbocsátás, bocsánatkérés hiánya, régi sérelmek folytonos felemlegetése
10, A Társ korlátozása szabadságában, egyéni tervei megvalósításában

A mexikói törvényhozásban került elő egy elsőre meglehetősen furcsának tűnő javaslat: a házasulandó párok a hagyományos házasságkötés mellett a jövőben az ideiglenes házasságot is választhatnák, ez utóbbit minimálisan 2 évre lehetne megkötni. Ha a házasság nem működik, az időtartam lejárta után mindenféle válási procedúra nélkül, automatikusan érvénytelenné válik, ha viszont a pár boldog együtt, az érvényesség meghosszabbítható, akár élethosszig is. Az egyház ugyanakkor hevesen tiltakozik a javaslat ellen, mondván, hogy az felelőtlen, erkölcstelen, és épp a házasság intézményének lényegével ellenkezik.

Bár manapság az élettársi viszony a favorizált együttélési forma, a házasság intézménye mellett még mindig több érv szól dacára annak a törvénytervezetnek, amely a házastársakéhoz hasonló mértékű jogokat biztosítana az élettársi viszonyban élőknek.

A házasság egészségi előnyei
Régóta foglalkoztatja a tudományos élet szereplőit, hogy mennyi előnnyel és hátránnyal jár, ha megházasodunk. A statisztikák és megfigyelések szerint, eddig többségben vannak az előnyök, s közülük a legfontosabb talán az, hogy a boldog házasságban élő emberek hosszabb életre számíthatnak és egészségesebbek – az egyedülállókhoz, az elváltakhoz vagy a boldogtalan házasságban élőkhöz képest.
A házasság akár öt évig is kifejtheti védő hatását egy koszorúér-bypass műtétet követően: a halálozás kockázata összességében közel duplája az egyedülállók esetében, mint a házasok körében. A tanulmány a Journal of Health and Social Behaviour lapban jelent meg.
Egy másik szaklap, a Cancer Epidemiology a vastagbélrák és a házasság összefüggéseit vizsgálta: kutatásaik során arra jutottak a szakemberek, hogy a házas férfiak és nők 14%-kal nagyobb arányban gyógyulnak fel a vastagbélrákból, mint egyedülálló társaik (ezt a következtetést nem kevesebb, 127 ezer amerikai eset tanulmányozása után vonták le).
Arra is rámutattak, hogy a házasok esetében sokkal korábbi stádiumban fedezik fel a betegséget, és a kezelésük is hatékonyabb. A Pennsylvania és a Birminghami Egyetem kutatói e két tényezőnek tulajdonítják e csoport kedvező gyógyulási statisztikáját.

A British Medical Journal egyik tanulmánya szerint. a tudósok arra jutottak, hogy az elkötelezett kapcsolatban élő nők lelkiállapota kielégítőbb, a férfiak pedig egészségesebbek.
Ez előbbi annak köszönhető, hogy a nők nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válnak, amint a kapcsolatnak súlya lesz, azaz házassággal pecsételik meg a viszonyt.
A férfiak lelki átalakulása is megfigyelhető, amint házasságra adják fejüket: a Michigani Egyetem pszichológusai megfigyelték, hogy a nős férfiak kedvesebbek, komolyabbak és kevéssé antiszociálisak, mint egyedülálló társaik. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a férfiak magaviselete a frigy után még tovább javul, feltehetően azért, mert úgy érzik, több lett a vesztenivalójuk, emellett pedig kevesebbet szórakoznak kizárólag férfitársaságban, ami hajlamosabbá tesz “garázdaságra”

Egy jól működő házasságban a partnerek könnyebben birkóznak meg a stresszel, mint az egyedül élők: két kereset egyesítésével például több bevétellel lehet számolni, illetve lehet spórolni a háztartás költségein. Stresszcsökkentő tényező lehet az is, hogy a támogató háló is megnő – a két fél családja, barátai ugyanis “egyesülnek”. A fenti állítások természetesen a jó házasságra igazak csak, hiszen egy rossz kapcsolat legalább olyan veszélyes lehet ránk nézve, mint maga a dohányzás. https://nlc.hu/eletmod/20160510/hazassag-elonyei-egeszseg/

A család intézménye mellett és ellene
Egy nemzet alapja a család, és ezt védeni kell. Csak egy férfi és egy nő házasodhat össze és alapíthat családot. A házasság a  család alapja, a társadalmi rend első pillére - tehát alapvető társadalmi intézmény. Az Alkotmánybíróság véleménye 1990 óta egyértelmű, egy család egy férfiből és egy nőből áll. A házasság a szellemnek, léleknek és testnek az egysége egy férfi és egy nő között.
Quentin Skinner a University of London történész professzora által szerkesztett kötetben neves szerzők 7 nyugati állam családpolitikáját valamint a család ezekben a társadalmakban betöltött szerepét vizsgálják. A szerzők szerint az állam meggyengülése a korszakban felerősítette a hagyományos családmodellek felbomlását is. Így a 21. század hajnalán megfigyelhető az állam és a családok meggyengülése, amely szerintük hosszú távon veszélyeztetheti a nemzetállamok fennmaradását is Európában. 

Konklúzió
Nincs tökéletes modell. A család megerősítésében mind a civil társadalom, mind az állam fontos szerepet tölthet be. A legtöbb nyugat-európai család modell bukásában azonban jelenleg főként az játszik meghatározó szerepet, hogy az állam kivonult a családpolitikából. Így a jövőben szükséges, hogy az államok több erőforrással és nagyobb intenzitással vállaljanak szerepet a családok megerősítésében.
https://szazadveg.hu/hu/kutatasok/az-alapitvany-kutatasai/otletmuhely/a-csalad-nyugat-europaban-is-a-legfontosabb-tarsadalmi-piller

Ignacio Socias, a Családfejlesztés Nemzetközi Szövetségének Nemzetközi Kapcsolatokért felelős igazgatója hangsúlyozta: a cél az, hogy a család perspektíva legyen mindenki számára. „2030-ra az Egyesült Királyság lakosságának negyede gyermektelen, idős ember lesz. Ha ezt már régen tudják, mit tettek eddig a brit politikusok? Nem kellett volna már nagyon régen cselekedniük? Nem kellene megkérdezni a családokat, miért nem születik annyi gyerekük, amennyit akarnának?” – tette fel a kérdést Socias.

Családellenes konferenciát tartottak a CEU-n, Soros György magánegyetemén, ahol a konzervatív családmodell elavultságát tárgyalták a liberális előadók. Aggasztónak tartják a gender-ellenes mozgalmakat, ezért jó kezdeményezésnek tartják a családellenes konferenciát. Dr. Katja Kahlina a népességfogyás megállítását nem a migrációban, hanem a nagycsaládokban látják. A résztvevők nem értették annak okát, hogy a bevándorlók helyett a saját gyermekeinket neveljük, akik ráadásul unalmas, hagyományos szexuális aktus után születnek.
https://pestisracok.hu/nonszensz-ferfi-es-no-kozotti-hazassag-gyomorforgato-csaladellenes-konferenciat-tartottak-ceu-n/

Házasság feminista szemmel
A radikális feminista eszme rengeteg nőt elvitt egy rossz irányba világszerte. Azt neveli a nőkbe, hogy legyenek kegyetlenül céltudatosak, határozottak és engedjék el azt a kényszert, hogy csak akkor teljesedhetnek ki, ha egyszer családanyákká válnak, hiszen vannak ennél sokkal fontosabb dolgok is, mint például a karrier és a materiális javak. Olyan példaképeket állít a modern női társadalom elé, akik egyedülálló, sikeres üzletasszonyok, olyanok, akik kitörtek valamiféle elnyomásból és most mindent hátra hagyva boldogabbak, mint valaha. Azonban itt felmerül számomra néhány kérdés: Ez a nő boldog lesz tíz év múlva is egyedül? Ez a nő soha nem fogja igényelni azt a szeretet, amit csak a saját családjától kaphatna meg.  Ennek a nőnek soha nem lesz szüksége egy férfira, aki szereti és aki mellett néha jó lenne kicsit elgyengülni. Mert hát feminizmus ide vagy oda, vannak bizonyos szerepek, amiket nem lehet és nem is szabad felcserélni.
Egy nő nem lehet mindig rideg, kegyetlen és tudatos szingli, aki csak a munkájának él. Egy nőnek tudnia kell nőként viselkedni, gyengédnek és olykor sebezhetőnek lenni. Nekünk kell megteremtenünk az otthon melegét akkor is, ha nincs családunk, „csak” egy párkapcsolatunk. Ellenkező esetben mi történik? Kapunk egy „kiherélt” férfit, akire nem tudunk igazán felnézni, hiszen átvette a szerepünket. Ez pedig melyikünknek vonzó?! A radikális feminizmus tehát nyersen fogalmazva egy női testbe zárt férfit kreál, ami nem jó a társadalomra nézve sem hosszú távon. Míg a modern feminizmus egy olyan nő képét festi le, akire mindenki büszke lehet, hiszen szuper munkája van, de mellette van egy jól működő párkapcsolata, vagy egy boldog családja is. Ez a két dolog együtt az, ami egy álmot testesít meg. „Férfi és nő, hogyan is érthetnék meg egymást amikor mind a kettő mást akar; a férfi a nőt, a nő a férfit.” Karinthy Frigyes

A zsidó vallást sok kritika éri a feministák részéről. Szerintük a zsidó vallás a nőket nem tekinti egyenjogúaknak a férfiakkal, A zsidó vallás álláspontja tehát, hogy férfi és nő különbözik, biológiailag és természetben egyaránt, és ez a különbség fontos és jó. Ezért teremtett Isten két embert, egy férfit és egy nőt, akik kölcsönösen tudnak adni egymásnak. A zsidó vallásban fontos, hogy az ember ki tudjon teljesedni. A női természetben inkább jelen van a megértés és empátiás készség, ezért jár például legtöbbször annyival több lány a pszichológia és szociológia szakokra, mint fiú, csak hogy egy példát említsünk, és emiatt fontos a szerepük a gyerekek nevelésében, illetve „emberivé” nevelésében.
https://lativ.hu/man-i-feel-like-a-woman-zsidosag-es-feminizmus/

A párkapcsolat stabilitását a házasság biztosítja
A korábbi időkben a hagyományok szerint azért házasodtak, mert ez a szerződés törvényesítette a két fél szexuális kapcsolatát A legális szexhez azonban ma már nem muszáj házasodni. És ha még gyereket sem akar az ember, akkor egyáltalán mi értelme a házasságnak? Statisztikai felmérések is megerősítik azt a feltevést, hogy az olyan pároknak, akiknek közös az életszemléletük és a vallási értékrendjük, nagyobb esélyük van a szilárd házasságra. Ebben mind az ortodox, mind a progresszív judaizmus is egyetért. 
Harvard Egyetem orvosi kara munkatársai 75 éven keresztül 724 ember életét követték nyomon, és több tízezer oldalnyi feljegyzés alapján arra jutottak, hogy nem a gazdagság, de nem is a hírnév tesz minket igazán boldoggá, hanem a szeretetteljes társas kapcsolatok. Kutatásaikból az is kiderült, hogy a házasságok stabilabbak az élettársi kapcsolatoknál, utóbbiak kétszer-háromszor gyakrabban szakadnak meg, mint az anyakönyvvezető előtt köttetett frigyek.

A KSH legújabb adatai szerint mégsem kell temetnünk itthon a házasság intézményét, ugyanis 2010 óta évről évre emelkedik azok száma, akik törvényesen is egybekelnek. Nicholas Wolfinger, a Utahi Egyetem professzora szerint a 32 éves kor fölött kötött házasságok esetén évente 5 százalékkal nő a válások aránya. A kutató ezt azzal indokolja, hogy bizonyos kor fölött az emberek egy része mindenáron házasodni akar, ezért a partnert illetően gyakrabban kötnek kompromisszumokat. A tudós szerint azok a házasságok a legtartósabbak, ahol a menyasszony és vőlegény kora nem kevesebb 25, de nem több 32 évnél.
Az Egyesült Királyságból Richard és Maria Kane kezdeményezésére 1996-ban indult a „házasság hete” rendezvény- és kampánysorozat. Magyarországon 2008 óta minden februárban civil szervezetek és keresztény egyházak együttműködésével rendezik meg a programot. A mozgalom a házasság fontosságára és értékeire hívja fel a figyelmet.
Hazánkban a rendezvénysorozat egy nemzetközi mozgalom része, fővédnöke Áder János felesége, Herczegh Anita

Olyan kapcsolatban,olyan házasságban gondolkodjunk, amely tartós, életre szóló szövetség, lelki, szellemi, spirituális és fizikai egyesülés nő és férfi között, akik szeretik egymást, és örömüket lelik egymás társaságában. Viselkedésünk, modorunk művelt, udvarias emberhez legyen méltó. Sohasem zaklatjuk a másik nemet, de belátó, megértő, empatikus viselkedéssel hívjuk fel magunkra a másik nem figyelmét. Sajnos ez ritkán valósul meg.  Beteg világ ez! De mi tettük beteggé! A férfi és nő egymás iránti elköteleződése egyben a társadalmat összetartó erő, ezért szociológiai szempontból is igen nagy jelentőségű. A társadalom gyógyulása tehát mindannyiunkon múlik.

Társadalmi változások negatív hatása
A szociológia a házasságot és a családot társadalmi intézménynek tekinti, kifejezve ezzel, hogy olyan szerveződés, amely minden társadalomban, együtt élő nagyobb közösségben ősidők óta létezik, fontos funkciókat tölt be.
A szemléletek és világnézetek. változásai miatt a házasságon és családon belüli feszültségek - és működési zavarok mélyrehatóan befolyásolják az emberek életvitelét.
A társadalmi, kulturális és lelki tényezők szünet nélkül hatnak (és visszahatnak) egymásra. Fontos figyelembe venni, hogy a társadalmi változások különböző ütemben és mértékben érintik a lakosságot. A változások mintaátadása hosszú időn át elsősorban közvetlen érintkezések, találkozások alkalmával terjedt. A múlt század közepétől azonban ebben a folyamatban mind önállóbb közvetítő eszköz lett a média, különösen a televízió.
A párkapcsolatok terén szembetűnővé vált a házasságkötés életkori kitolódása, számszerű csökkenése, a házasság nélküli, átmeneti, akár családszerű együttélések számának emelkedésével.. A család, a házasság általánosan pozitív megítélése napjainkban változóban van. Emellett, a család, mint társadalmi intézmény számos válsággal is küzd. A válságjelenségek megnyilvánulnak olyan tényekben, hogy egyre kevesebb a hagyományos, ideálisnak tekintett családmodellben élők aránya, hiszen csökken a házasságkötések száma; változatlanul magas arányú a válás; a csökkenő termékenység mellett egyre több gyermek születik házasságon kívül. a házasság, mint a párkapcsolat preferált formája elvesztette kizárólagos fontosságát. Előtérbe kerültek, felnagyítódtak a házasság negatívumai: a házassággal járó elköteleződés több hátrányt, mint előnyt hordoz.
„Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat, embereket csak a halál vehet el tőlem örökre. Pedig sokkal kevésbé drámai módon is elveszíthetünk valakit, ha eljön egy pont, és megszakad valami. És onnantól fogva nem beszélünk vele, nem az ő mosolyával ébredünk minden reggel, nem érinthetjük meg szabadon minden porcikáját, és nem legeltethetjük rajta a szemünket. Soha többé. Ez a fajta elválás is ugyanolyan végleges tud lenni, mint a halál. És ugyanúgy fáj.”(Laurell Kaye Hamilton)

Rettegés a házasságtól
Ma egyre több húszas évei végén és harmincas évei elején járó fiatal meghátrál attól, hogy elköteleződjön egy másik ember mellett. „Az elköteleződés döntés kérdése, annak meghozatalára pedig csak olyan ember képes, aki szilárd személyiséggel vagy legalábbis az életkorának megfelelő érettséggel rendelkezik”

Ha valaki elvált szülők gyermeke, illetve egy sikertelen kapcsolaton van túl, könnyen kialakulhat nála szorongás. Van olyan is, aki az elutasítástól tart, ezért ő előzi meg, hogy bármi rossz történjen. Esetleg tévesen úgy gondolja, hogy az addigi élete, az identitása vész el, ha szorosabbra fűzi a viszonyt a párjával. Az okok közé lehet sorolni még, ha valaki érzelmileg silány családban nevelkedett, gyermekkori bántalmazás áldozata volt, vagy más korábbi traumát élt át, és ezért úgy érezheti, nem érdemes mások szeretetére. Aki fél az elköteleződéstől, az a beszéd során sem törekszik a világos álláspont kifejezésére, ezért gyakran használja a „talán”, „meglátjuk”, „esetleg” szavakat. Fontos kiemelni, hogy attól, hogy egy ember fél az elköteleződéstől, még nem azt jelenti, hogy ne szeretne komoly kapcsolatot, egyszerűen csak azt, hogy a miatta érzett szorongása sokkal erősebb a vágyánál. Fogadjuk el, hogy az elköteleződés mindig némi bizonytalansággal jár, ám ez nem szabad, hogy megakadályozzon abban, hogy meglépjük. Ne várjunk arra a pillanatra, amikor minden kétségünk szertefoszlik, mert az a perc sosem fog eljönni.

Nem árt elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy párunkkal a lényeges dolgokban egy irányba gondolkodjunk. Az ellentétek vonzásában élni egy ideig izgalmas lehet, ám hosszú távon a hasonló értékrendszerrel rendelkező emberek kapcsolata működhet jól. Sose feledjük el, hogy az élet akkor jutalmaz meg minket, ha hajlandóak vagyunk kockázatot vállalni. Kötelezzük el magunkat egy olyan partner irányában, akivel kölcsönös tisztelettel viseltetünk egymás iránt, aki mellett boldogan, biztonságban, szeretetben, jól érezzük magunkat. Ez ugyanis mindennek az alapja.

A félelemről általában
A félelemnek több oka van. Elképzelhető, hogy gyermekkorunkban visszaéltek bizalmunkkal. Lehet, hogy egy traumatikus élmény kitörölhetetlen nyomot hagyott lelkünkben. Még az is megeshet, hogy soha senki nem magyarázta el nekünk az élet célját és azt sem, hogy azt miképpen érhetjük el. A félelem akkor tud gyökeret verni, amikor azt képzeljük, hogy az élet véletlenszerű események láncolata A szorongás a múlandóság félelméből táplálkozik: félünk attól, hogy elveszítjük a körülöttünk lévő világot, amelyet már megszoktunk  Félünk, hogy kilógunk a sorból, és állandóan az foglalkoztat, hogy mások miként vélekednek rólunk.
Ha a materiális világot mindennél fontosabbnak tartjuk, továbbra is a félelem és a szorongás hálójában vergődünk. A körülmények foglyai leszünk, az anyagi világ szeszélyeinek áldozata. Ha elfogadjuk, hogy életünk nem a pénz, a rang és a társadalmi elfogadottság körül forog, zavarodottságunk szertefoszlik. Magabiztossá tesz bennünket a tudat, hogy magasabb rendű cél felé törekedünk,  Osszuk meg félelmeinket, aggodalmainkat barátainkkal és családunkkal, akik segítségünkre lesznek, új megvilágításba helyezik a problémáinkat, és pozitív megoldást sugallnak. Vágjunk bele olyan tevékenységbe, ami maradéktalanul boldoggá tesz, s mire felocsúdunk, életünk megtelik értelmes cselekedetekkel, míg a félelem és a szorongás örökre eltűnik. http://zsido.com/fejezetek/felelem-es-szorongas/

Manapság a házasság helyett nem ritka, hogy sokan az együttélést választják, vagy ezért vagy azért. Vannak, akik képtelenek elköteleződni, mások a válástól, vagy a felelősségtől félnek, és olyan is van, ahol a döntés mögött gyermekkori trauma rejtőzködik. Bizonyos emberek, legyenek akár férfiak vagy nők egyszerűen képtelenek elköteleződni. Ők azok, akik az élet kiszámíthatatlan oldalát kedvelik, és felelősséget sem szeretnek vállalni tetteikért. Sok esetben gyermekkori problémák okozzák félelmünket. Azok, akik átéltek gyerek fejjel egy válást, vagy a szülők vitáit, attól tartanak, hogy saját házasságuk is így végződik majd. Az is közrejátszik, hogy nem szeretnék, ha saját gyerekeiknek is át kéne élniük a családi háborút. Legtöbbször attól félnek, hogy a házasság elromlik, vagy egy nem kívánt kapcsolatban ragadnak, illetve, hogy drasztikusan megváltozik házasságkötés után kapcsolatuk és életük.
A házasságtól való félelem bizonyos szintig normális, ám, ha túlzó méreteket ölt, betegség, vagyis fóbia is lehet. Akár fizikai tünetei is lehetnek, mint a légszomj, szabálytalan szívverés, izzadás. A betegséget kizárólag egy másik ember tudja orvosolni, aki különleges, és megtalálja az utat a házasságfóbiás szívéhez. http://lifemagazin.hu/parkapcsolat/felelem-az-elkotelezodestol-avagy-a-hazassagfobia

Postadolescencia
Megjelent a posztadoleszcencia: a felnőtt, potenciálisan önálló életre képes fiatalok továbbra is éveken át benne maradnak a szülői családban, gyakran a harmincas éveik végéig, általában szoros partnerviszony nélkül. E jelenség is gyengíti a házasság intézményét. A késleltetett felnőtté válásban kötött házasságok felbomlásának aránya igen nagy. Erre a jelenségre a szokványos reakció a házasságkötés késleltetése vagy elkerülése.

Élmény társadalom
Elterjedt az „élmény-társadalom” fogalma is. Ez azt fejezi ki, hogy a tárgyi fogyasztásról a hangsúly a különleges élmények megszerzésének igénye felé tolódott. Ezeket az élményeket is a fogyasztói világ közvetíti szervezett kalandok, utazások, kockázat- és szenzációkereső viselkedésformák ajánlatával, árusításával, de ezt is főként a média eszközeinek révén teszi. Az ifjúkori kultúra általában kedvez ennek az igénynek.

A nők helyzetét nehezíti, hogy a párkapcsolati elköteleződés, illetve a gyermekvállalás miatt hátrányba kerülhetnek a munkaerőpiacon. De mindkét nemre jellemző a magány vagy „szingliség” érzése. A válások és a férfihalandóság fokozott mértéke miatt ezért nálunk különösen magas számban élnek csonka (egyszülős) családban nevelkedő gyerekek.
Nem erősödött sem a vallásos, sem más, hagyományosan konzervatív értékrend a lakosság körében olyan mértékben, hogy ettől több házasság köttetne, és koherensebbé válna vagy erősödne a család és a gyermekvállalás.

Világszerte az a jellemző a házasság és a család problémakezelésére, hogy csak átgondolatlan és rövid távú törekvések jelennek meg. Szembetűnő, hogy a nyugati világ mintha más társadalmi problémák kezelésénél tájékozatlanabbul és bizonytalanul állna a házasság és a család változásaival és jellemző jelenségeivel szemben. Ha új ügyekhez a lakosság eszmei megnyerésére van szükség, az különösen nehéz a politikai ellentétek okán.
A házasság vagy a család értékének helyreállítása és erősítése elsőrendű társadalmi érdek. Bizonyos, hogy a keresztény kultúrkörben a házasság intézményének eszmeisége és közösségi rítusa, az elkötelezettséget kifejező fogadalmak és vállalások, valamint ceremóniák sora, és a hagyományos szakralitás is nagy jelentőségű. Ezeknek azonban nehéz visszaadni régi rangját. Ehhez lenne szükség a kereszténység életvezetési irányadó szerepére, s ennek leginkább a vallás és más közös értékek által összekötött közösségekben kellene megnyilvánulnia. Ez lehetne a család kötelékeinek megerősödési alapja is. A család a gyermekekkel való együttélésben bontakozik ki és alakítja át a házasság intézményét. . Figyelemreméltó, hogy a meglévő kísérletek szinte kizárólag egyházi keretek között, tehát a keresztény értékrendet vállalók körében, és csoportos – tehát a közösséget jelképező – formában zajlanak. Kérdés, lehet-e az intézmény eszményét, az elkötelezettség esküvel vállalt elhatározását hosszabb távon fenntartani a mai emberekben, akiket igen sok és intenzív újszerű hatás ér életük folyamán. A hit eleven rendszerében azonban a házasság és a család igenlése erős tud maradni
A mai elidegenedett, nárcisztikus, csak az önmegvalósításra koncentráló ember számára a pszichoterápiák csak hosszú időn át képesek közvetíteni, mert a hagyományos módszerek már nem segítenek rajtuk. Ez a sokszor rejtett, posztmodern törekvés – mint sok minden a mai világunkban – ellentmondásos is lehet, például, embereket szektákba vagy új vallásokba hajt.