A lélek, a tudat, a gondolat léte és működése a tudományos világban

A kedves olvasó szíves figyelmébe ajánlom, hogy a lélekkel foglalkozó dolgozatom első részét is tekintse át a jobb megértés érdekében. Ennek elérhetősége: http://nelegybeteg.hu/tanulmany-halhatatlan-lelek.php

William James szerint a társadalom alapvető funkciója, hogy tagjait ellássa értelemmel és ezáltal segítsen nekik abban, hogy felejtsék el a Lét ürességét és az élet mulandóságát. Az elmúlás félelmetes és érthetetlen, fölfoghatatlan és fájdalmas, megrendítő és hihetetlen. Alapjaiban kérdőjelezi meg az élet, a születés értelmét, a szeretetet, a boldogságot, az egymáshoz tartozást, mindent.
William James eredeti gondolkodó volt a fiziológia, a pszichológia és a filozófia tudományterületein

Nem kell-e továbblépnünk? Az univerzumon túlra, ha van az univerzumon túli, kívüli, körüli „transzcendens” tartománya a Létnek/Nemlétnek. (…)
A legkiválóbb fizikusok és kozmológusok is a mai napig vitatkoznak azon, hogyan jött létre a Világmindenség. Náluk is kérdés kérdést követ, az anyag egyre kisebb részecskéi bukkannak fel, az elektronok, pozitronok mögött a kvarkok, leptonok, húrok, szuperhúrok.
Valahonnan jövünk, s valahova megyünk, amikor belépünk az életbe, és amikor kilépünk belőle. Jó volna hinni ebben.”
Prof Dr. Hankiss Elemér Széchenyi-díjas magyar szociológus, filozófus, értékkutató, irodalomtörténész. Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója volt. Számos külföldi egyetemen volt vendégprofesszor, többek között a Stanfordon, a Firenzei Európa Egyetemen, a bruggei Európa Egyetemen, illetve a Közép-európai Egyetemen.

„Egyetlen természeti törvény, folyamat vagy eset sem létezik, amely által az anyagból információ keletkezne.”
Werner Gitt, Kezdetben volt az információ, Evangéliumi Kiadó, 2004

A genetikai információ döntő bizonyítékot jelent arra nézve, hogy az élőlényeket Valaki teremtette.”
David Rosevear Teremtéstudomány, A Biblia igazságának megerősítése, MKKA, 1997

A tudományos materializmus egylényegű, élettelen világban gondolkozik, teljesen kizárva a biológia önállóságát, (Bauer elv) az élet alapvető mivoltát. A végső szó azonban nem a mai tudományé, hanem a valóságé a Természeté kell legyen.
Steven Pinker (2002) Massachusetts Institute of Technology professzora

Az akaratunk szerepe az életünkben
Tény, hogy képes vagyok az ujjamat akkor behajlítani, amikor csak akarom, és ezt képes vagyok akár egy fizikai laboratóriumban is előre jelezni úgy, hogy előrejelzésem tapasztalatilag mindig beigazolódik. Mindig akkor hajlik be az ujjam, amikor akarom, és erről tudatom révén képes vagyok előre beszámolni. Ez pedig nem lehet másképp, csak úgy, hogy a tudatom irányítja az anyagot. Ha a tudatom irányítja testem anyagát, például az ujjamat, akkor képesnek kell lennie bioáramot létrehozni, és ehhez testetlen akaratomnak képesnek kell lennie az agyamban nyugvó elektromos töltéseket éppen olyan mozgásra bírnia, ami megfelel az akaratom értelmi tartalmának, a szavakban megfogalmazható értelmi jelentésnek. Az elemi részecskék tehát legalábbis a szervezetemen belül, az agyamban akaratom által irányíthatók! A virtuális részecskék létrejöttét fizikai törvény nem korlátozza, és képesek minden fizikai ok nélkül létre jönni biológiai vagy pszichológiai okból! A mai tudományt ki kell egészíteni, vagy fel kell váltani olyanra, amely képes megismerni az ember és a természet viszonyát

Minden élőlény képes mozgatni a testét, még az amőba is, tehát léteznek a valóságban olyan folyamatok, amelyek biológiai indítóokok hatására jönnek létre. Adott tehát a lehetőség: akaratom képes arra, hogy irányítsa a virtuális részecskék létre jöttét. Akaratom az a nem fizikai tényező, amely képes előidézni a virtuális részecskék létrejöttét! Ha képes vagyok például az ujjamat az akaratommal irányítani, akkor magyarázat adódik arra a materialista alapon rejtélyes és megmagyarázhatatlan tényre, hogy minden ember minden nap számtalan hasonló “kísérletet” végez el sikeresen: akaratlagosan mozgatjuk karjainkat-lábainkat, egész testünket, ahogy csak akaratunknak tetszik. A 21. században eljött az ideje a korszakváltásnak.
http://www.grandpierre.hu/site/wp-content/uploads/2014/10/20140909EletOnallo3.pdf

Tény, hogy az élet elillanása során szervezetünk bioelektromágneses tere nem tűnik el, hanem csak eltávozik. Mivel a bioelektromágneses tér mégiscsak egyfajta anyagiságot jelent, és az anyag nem tűnhet el, legfeljebb átalakul, ezért a bioelektromágneses tér, és funkciója, a hozzá tartozó lélek nem tűnhet el a haldoklás során a semmibe! Egyszerűen csak elutazik a fény sebességével, és a benne rejlő információkat magával viszi. Hová, merre viszi? A Föld felülete és az ionoszféra visszaverik az elektromágneses hullámokat. Az az óriási információ-mennyiség, ami életünk során sejtjeinkben felhalmozódott, a haldoklás során szemünkkel láthatatlanul az agyhullámokhoz hasonlóan elhagyja testünket, és egyik része az ionoszférába költözik, másik része kirepül az űrbe, a csillagok világába. Eközben bármennyire szét is szóródik, mégsem bomlik fel. Ezért nem kell attól tartanunk, hogy ez az információ felbomlik halálunk után: inkább arra gondolhatunk, hogy halálunk után megsokszorozódunk, sokfelé, mindenhol jelen vagyunk, amerre csak fényünk terjed!

• Mivel a materializmus nem hajlandó elismerni a lélek önálló létét, csak a lélek anyagi oldalait, ezért azt is mondhatjuk: a lélek elektromágneses ruhájának felismerésével meghatároztuk a lélek utazási sebességét a halál után, és azt is, hogy hová repül! Materializmus szerint nem a tudat, hanem az anyagi törvények irányítják a tevékenységünket és így a gondolkodásunkat is. Ennek figyelembevételével azonban felesleges bárkit meggyőzni tudati tartalom alapján ennek ellenkezőjéről
• Ha tőlünk független anyagi törvények irányítják a gondolatainkat, akkor nincs szükség a materializmus magyarázatára

• Megjegyzés: Életelv
  Olyan irányelv, erkölcsi elv, amelyet követnünk kell, ha itt a földi életben boldogulni akarunk. Életelv vagy princípium, a test éltető formája, amely a testnek emberi létet ad. http://lelek-tudomany.hupont.hu/#ixzz6lPu6cI32

Lélek, mint az érzések világa
A lélek elsődleges megnyilatkozásai az érzések. Az életnek éppen azért az érzékenység, az érzőképesség a lényege, mert érzések, érzékenység, érzőképesség nélkül az élet üres maradna, érzéstelen, jelentéstelen, nem jelenthetne érezhető, átélhető, élményszerű életet számunkra. Ez újabb alapot ad a lélek és az életelv azonosítására, mert a lélek nem más, mint érzésvilágunk egységes szervezettsége. Ha pedig a lélek az érzések világát jelenti, akkor a lélek és az életelv azonossága miatt egész érzésvilágunk fennmarad halálunk után! Elkerülhetetlen ugyanis, hogy halálunk után érzésvilágunk tovább éljen, ha a lélek halhatatlan. Érzésvilágunk azonban nem élhet tovább a megszokott, testünkhöz kötődő létmódban, mert testünk nemsokára hasznavehetetlenné válik. Mégis, maga a tény, hogy a haldoklás rendszerint viharos jelenség, arra utal, hogy a lélek az elsődleges valóság, és a haldoklás viharos természete csak a lélek költözése, ami alapvető, ugrásszerű változása miatt alakul ki.
Minden élő sejt energia-többlettel bír a halott sejthez képest. Egy gramm élő anyagnál ez a többlet 10 kalória, egy 70 kg súlyú embernél ez a többlet 700 kilokalória. Bauer Ervin kimutatta, hogy ez az energia jórészt elektromágneses sugárzássá alakul. Ha ez az energia 10 perc alatt szabadul fel, az megfelel 50 darab 100 wattos izzólámpa fényének, jórészt az agyhullámok láthatatlan, a falakon is könnyen áthatoló tartományában! Mivel szervezetünk átlagosan 100 wattos teljesítményt nyújt, a haldoklás mintegy 50-szeres energia-kisugárzással jár

Észrevehetjük, hogy eredményünk szerint ugyanoda megyünk, ahonnan jöttünk: a mennyekből, a csillagvilág lélek-központjából. Nem is lehet ez másként: a halál nem más, mint átváltozás, visszatérés eredeti honunkba, a csillagok közé.
Mi marad fönn személyiségünkből halálunk után? Elsősorban igazi lényegünk, az az érzésvilág, az az eszmeiség, aminek érvényre juttatásáért a Földre születtünk. Ha ráébredünk erre a természetes, velünk született érzésvilágra és eszmeiségre, és arra, hogy ez adja legmélyebb, legemberibb lényegünket, rájövünk, kik is vagyunk tulajdonképpen, és mi a dolgunk itt a Földön.

Érzelmi és értelmi belátó képességünk a Világegyetem életéből fakad, és ezért mindent átérezhetünk, mindent megérthetünk, bensőséges otthonosságban. Ha tartani akarjuk magunkat önmagunkhoz, ha meg akarunk felelni önmagunknak, ha élni akarunk legmélyebb, legvalóságosabb képességeinkkel, akkor élnünk kell lelkünkkel, lelkünk Kozmoszból eredő és Kozmoszba visszatérő égi folyamával. Ez adhat életünknek kozmikus mélységű tartást, igazi távlatot, irányt, célt és értelmet.
https://web.archive.org/web/20071121123143/http://www.grandpierre.hu/20036/lelek.htm

Minthogy a világban mindennek értelme van, ezért mindennek oka van, így a földi ittlétünknek is oka kell, hogy legyen” (Prof Dr. Popper Péter egyetemi tanár, pszichiáter, filozófus)

Ha a fizika törvényei irányítják az életet, lelkivilágunkat, erkölcsi mivoltunkat és társadalmi életünket, akkor tetteinkért nem mi magunk, hanem a fizika törvényei lennének felelősek! Nem lehet az ember egyszerűen egy bonyolult gép. Az ember nem robot. A robotok ugyanis nem felelősek tetteikért, viszont az ember igen.

A materialisták elismerik, hogy létezik lélek vagy elme – nevezzük, ahogy tetszik (bár az első kifejezés határozottan népszerűtlen a materialisták között) – csak azt gondolják, hogy az fizikai természetű.
Amit a materialisták tagadnak, az úgynevezett szubsztanciadualizmus elképzelése, amely szerint az elme vagy a lélek egy a testitől lényegileg különböző, szellemi, mentális szubsztancia, egyfajta testetlen szellem, amely valamilyen rejtélyes módon kapcsolódik a testhez.

A Gallup, Inc., az Európai Értékrendszer Tanulmányi Csoport és Theos által végzett különböző felmérések szerint az emberek meglehetősen magas százaléka hisz az emberi lélek létében, és az emberek jelentős része hisz a halál utáni létben. A hivatalos tudományos közösség álláspontja teljes mértékben fizikai és materialista nézeteken alapul, amelyek a lélek és a tudat eszméjét, mint az agyi tevékenység termékeit magyarázzák.

A lélek fontos tulajdonságai
Bárhová nézünk is, ott találjuk a test és lélek kettősségét. Számos kifejezés van rá: anyag és forma, matéria és energia, anyagi világ és szellemiség. Egy könyvben például a papírra nyomtatott szavak alkotják a testet, az általuk hordozott szöveg a lelket. Érzékszerveinkre csupán azért van szükségünk, hogy a rajtunk kívül eső világgal kapcsolatot tartsunk. Önmagunk látásához nincs szükségünk szemre, önmagunk hallásához nincs szükségünk fülre. Érzékszerveink használata nélkül is tudjuk, hogy vagyunk; ez egyszerűen a tudat. Érzékeink nélkül is élünk tehát. Lélek nélkül azonban nincs élet. Amikor a lélek táplálékra vágyik, tudatja ezt. Bárhogy próbáljuk is elhallgattatni, bárhogy próbáljuk is anyagi javakkal elterelni a figyelmét, akkor is kiáltani fog, akkor is közli velünk, hogy életünkből hiányzik valami. Ez a közlés időnként nyugtalanság, céltalanság, üresség érzéseként jelentkezik. Valami több után sóvárgásként. A test, míg önös érdekeit kielégítik, nem vágyik emelkedettségre. A lélek ad irányt és harmóniát életünknek.
A lélek szerénységre is tanít. A test önző – a lélek alázatos. A lélek biztosítja számunkra azt a képességet, ami által önmagunk fölé emelkedhetünk, hogy észrevegyük mások szükségleteit is, s hogy érzéssel reagáljunk azokra. Lélek nélkül a test önző vágyai rabszolgasorba hajtanak, s végső fokon elpusztítanak minket. A lélek lényünk magasztos fele, állandóan fölfelé törekszik, ahogy a gyertya lángja, szüntelenül igyekszik minket az Örökkévalóhoz kapcsolni. Próbáljon ám a test a földön marasztalni – a lélek képes minket ezen túl is felülemelni. https://zsido.com/fejezetek/test-es-lelek-egy-test-ket-vilag/

A tudat létezhet a fizikai szervektől függetlenül. Ezt kell először bizonyítani. Nincs értelme a lélekről beszélni addig, amíg bárki azon a véleményen van, hogy a gondolat az agy terméke, vagyis talán úgy, mint Carl Vogt hasonlata szerint, mint az epe a máj terméke.
Mivel mindenki megegyezik abban, hogy a lélek összefügg a tudattal, ha ki tudjuk mutatni, hogy tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, akkor megtettük az első lépést a materializmusból kifelé haladva. A zsidó vallás alapkönyve a Tóra azonban nem említi sem a lélek, sem a túlvilág létezését.

Minden emberi lélek egyéni és halhatatlan. A lélek nem hal meg a testtel, amelytől a halál elválasztja, és amellyel a végső feltámadásban újra egyesül. A lélek reálisan létező, nem bölcselet- vagy vallástörténeti fikció, Kérdés, hogy ha a lélek része az örökkévalóságnak, hol tartózkodik a test pusztulása után? A képzeletnek el kell jutnia a túlvilág feltételezéséhez.

Prof Dr. Hámori József orvos, biológus akadémikus: „Mi hordozza az emberi lelket? ”Az emberi lélek természettudományi szempontból nem lokalizálható, viszont lélek nélkül nincs élet. Ennek az értelmes felfogásában játszik döntő szerepet a vallás és a keresztény hit. Csak a hit oldja meg ezt a kérdést, ehhez pedig egyfajta világkép, világnézet szükséges

Nem lehetséges tehát, hogy anyagi tényező, anyagi faktor legyen a lélek létrehozója és a lélek sem keletkezésükben, sem lefolyásukban nem követik a fizika, vagy kémia törvényeit.

Melyek a lelki funkciók?

• 1) az ember öntudata.
• 2) értelmi működése és ennek három foka:
  • a) fogalomképzés,
  • b) az ítéletek megalkotása,
  • c) következtetés.
• 3) a szabad akarati elhatározások

A gondolat, mint a lélek egyik funkciója
A gondolat vizsgálatakor a japán kutatók az agyat, az agy jeleit vizsgálják, ezért számukra nyilvánvaló, hogy a gondolat székhelye az agy. Ebben ma szinte mindenki egyetért, hozzátéve, hogy sejtelmünk sincs arról, hogy a gondolat úgy egyébként micsoda. A japán kutatók pragmatikusak. A gondolat az, ami az agyban képződik, és az agyban mérhető és elektromágneses jeleket hoz létre. Az agyban folyamatosan létrejönnek kémiai, mágneses és elektromos jelenségek, röviden elektromágneses jelenségek. A gondolatot eszerint a mérési elv szerint úgy lehet megfigyelni, hogyha ezeket az elektromágneses jelenségeket megfigyeljük. Az agy elektromágneses jelenségeit 100 éve tanulmányozzuk. Korábban ezekről sosem állítottuk, hogy a gondolatot tanulmányozzuk. Mi dönti el, hogy az éppen megtalált agyi jel gondolat vagy nem gondolat?
Az agy jól definiálható testrész. A gondolat viszont fogalom, és nagyon nehéz definiálni. William H. Calvin (foto)
Az Agy működése EEG készülékkel mérhető, de a mérés eredményéből nem állapítható meg, hogy a paciens a vizsgálat alatt például egérre, vagy elefántra gondolt-e.

A tudat nem anyagtól függő és nem anyaghoz kötött jelenség. Idetartozik a telepátia, a hipnózis és a távolba látás. Művelt emberek nőttek fel úgy, hogy azt hitték, a telepátia nem létezik. Ahogy más úgynevezett lelki jelenséget is elutasítottak, mint például az illúziót.

A telepátia nem más, mint gondolatátvitel, vagyis az a jelenség, amikor két vagy több ember között szavak, hangok, jelek, vagyis az érzékszervek kizárása nélkül jön létre kommunikáció. A szovjet kutatók kísérletei szerint a gondolat áthalad az ólomkamrák falán, és az 1.700 km távolságra lévő „vevőt” is eléri. Az Apollo 14 esetében, dr. Edgar D. Mitchell kísérleteiben az áthidalt távolság 250.000 km volt. Megkérdőjelezzük a telepátia és a távolbalátás létét csak azért, mert ezek nem igazán illenek bele a materialista világképbe. Azért járunk el így, mert nem akarjuk megváltoztatni a világról alkotott elképzelésünket

A gondolat mérésére tett sikertelen kísérletek viszont arra utalnak, hogy a gondolatot – mint szervező, irányító, rendszerező erőt – az általunk ismert elektromágneses spektrumon kívül kellene keresnünk. Ha a gondolat az ólomkamrán áthatolna az lényegesen alacsonyabb szintre utal pl.: infravörös sugárzásra, de ez nem elegendő az 1700 km távolságban lévő másik személy (vevő) eléréséhez. Ha a gondolatok mérhetőek lennének, úgy nem volna szükség például vallatásra A gondolatot az általunk ismert elektromágneses spektrumon kívül kellene keresnünk. A kutatók véleménye az, hogy az agy „kívülről” kapja az információt és úgy működik, mint egy antenna.

Jelen idejű tudományos álláspont szerint a gondolat az agyban nem lokalizálható. Csupán aktívabb vagy kevésbé aktív területek kijelölése lehetséges. (Luria, Alexander Romanovich: Higher Cortical Functions in Man. 25. old. Consultants Bureau Enterprises, 1980)
Nem lehet azt állítani, hogy az agy bizonyos részei bizonyos testi funkciókat irányítanak A telepátiával és a gondolatátvitellel kapcsolatban az alábbi összefoglaló megállapítás tehető:

• 1./ Nem elegendő az elektronvolt nagyságrendű kémiai reakciókból származó energia, amit az agysejtek produkálni képesek
• 2./ Ha a gondolat magasabb energia szintekből tevődik össze, és ezek a hullámok az anyag termékei, akkor ezt az anyagi műszerekkel tudni kellene mérni
• 3./ Ha pedig magas energiaszintekről van szó, amit műszerekkel mérni nem tudunk, akkor feltételezhetjük, hogy a gondolat energiája még a kozmikus energiánál is magasabb. Megállapítható tehát, hogy sem az agy, sem más biológiai szerv nem képes gondolatot létrehozni. A gondolat energiája ugyanis még a kozmikus sugárzás energiájánál is magasabb.

A kémiai reakciók nagyon lassúak. Az egyes kémiai reakcióknak megvan a maguk reakcióideje, ami általában meglehetősen hosszú, ezért a kémiai folyamatokra épülő gondolkodás egyszerűen nem lehet elég gyors ahhoz, hogy életben maradásunkat biztosítsa a gyorsan változó körülmények között. Megállapítható, hogy a gondolkodás képessége és a tudat nem anyaghoz kötött.
A magyarázatot magasabb energiaszinten kell keresnünk. A gondolatok léte nem a fizikai test termékei ezért a léte nem függ a fizikai test lététől, annak életétől vagy halálától. A gondolataink tehát túlélik a fizikai testet. vagyis nem az agy képes gondolatot teremteni. Egy magasabb szféra, ami magasabb frekvenciájú elektromágneses hullámokból áll az anyagi világ létezésének szükséges, és elengedhetetlen feltétele.
Ha abból indulunk ki, hogy a magasabb szférák valóban léteznek, akkor már nem kell a távolbalátást, a gondolatátvitelt paranormálisnak tekinteni. Ha az agy nem képes gondolatokat létrehozni, akkor álmokat sem képes. Tudjuk, hogy az energiát nem lehet elpusztítani és mivel a gondolat és érzés energia ezért túléli a fizikai test halálát.
Az általunk halálnak nevezett jelenség pusztán a fizikai test halála Egyesek tévesen úgy vélik, hogy a rádiókészülék szétesése egyben az adás megszűnését is jelenti. Halálunkkor az anyag szétesik alkotóelemeire, de ez nem befolyásolja azon összetevőinket, amelyek magasabb szinten léteznek Ez nem vallási kérdés. A halál után magunkkal kellene vinnünk gondolatainkat, érzéseinket és minden emlékünket, vagyis azokat a rezgéseket, amelyek soha nem tartoztak a fizikai testhez.

Szent-Györgyi Albert felvetette, hogy erre a gyors gondolkodásra csak az elektronok lehetnek alkalmas anyagi hordozók, tekintve, hogy a kémiai reakciók lassú és kötött reakcióidejével szemben ezek közel fénysebességgel száguldhatnak agyunkban. Ha az elektronok információhordozásra alkalmassá válásához az kell, hogy az elektronok hullámfüggvényét a tudat az agyra lokalizálja, úgy ehhez becslések szerint 10^-29 erg energia szükséges. Az elektronokkal való gondolkodás így energetikailag mintegy 15 nagyságrenddel kedvezőbb, mint a kémiai vegyületekkel.

A lélek jelleme bizonyos alapvető gondolatokban jelenik meg, axiómákban, elvekben, és ezeknek a gondolatoknak, elveknek az összessége a “bölcsesség”, az életbölcsesség, vagy más szóval: a világnézet.

• A materializmus nem hajlandó elismerni a lélek önálló létét, csak a lélek anyagi oldalait, ezért azt is mondhatjuk: a lélek elektromágneses ruhájának felismerésével meghatároztuk a lélek utazási sebességét a halál után, és azt is, hová repül
• Minden elveszik az emberből egy idő után: a hangja, nevetése, mozdulatai szögletesek lesznek. De intellektuális, emocionális és cselekvő energiái megmaradnak (Buddha tanítása).
• Nincs értelme a lélekről beszélni, amíg bárki azon a véleményen van, hogy a gondolat csak az agy terméke. mindenki megegyezik abban, hogy a lélek összefügg a tudattal. Ha ki tudjuk mutatni, hogy a tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, megtettük az első lépést a materializmusból kifelé. Itt említem, hogy számos jelenség arra utal, hogy a tudat nem anyagtól függő és nem anyaghoz kötött jelenség. Egyesek szerint az újszülött gyermek a lelkét a szüleitől kapja, más szóval, hogy a felnőtt ember lelke mintegy osztás útján szaporodik. Ez természetesen lehetetlen, mert a lélek egyszerű, nem áll részekből tehát nem osztható és ezért megosztódni sem képes.
• Az ember csak formát képes meglátni. Ha Istennek nincsen formája, akkor láthatatlan. A formáltság azonban nem feltétele a létezésnek, vagyis a láthatatlanság nem zárja ki a létezést. Példa: a fény akkor is létezik, ha nem alkot formát.

A gondolkodás képessége és a tudat nem anyaghoz kötött. A magyarázatot – ugyanúgy, mint az anyagot alkotó állóhullámok esetében – magasabb energiaszinten, magasabb szférákban kell keresnünk. Ha a gondolatok és érzések nem a fizikai test termékei, akkor ezeknek a léte nem függ a fizikai test lététől, annak életétől vagy halálától! A test és az agy csupán „vevőkészülék”. Az adás folytatódik akkor is, ha a vevőkészülék tönkre megy. A gondolatainkat, érzéseinket és emlékeinket nem befolyásolhatja a fizikai test halála, szóval ekkor nagy lépést tettünk az Univerzum és bene önmagunk megismerése felé.
„A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit” (János 6:63). Jézus ezt tanította több, mint 2 ezer évvel ezelőtt (Biblia Szent István Társulat 1976) A magas energiaszinten létező gondolat léte nem függ az alacsony energiaszinten létező agy állapotától. Gondolataink és érzéseink „túlélik” tehát a fizikai testet. Ugyanez érvényes emlékeinkre is, hiszen azok is gondolatok. Nem az agy képes gondolatot teremteni. Az agy csak elektromágneses hullámokat és hőt képes termelni, és ezt a műszereink segítségével fel is ismertük. Itt pontosan az ellenkezőjének kell történnie. Valójában a gondolat az, ami képes megteremteni az anyagot alkotó állóhullámokat, az anyagi világként ismert teljes elektromágneses spektrumot, és persze a fizikai testet és az agyat is.
Ha a gondolat teremti az anyagot, akkor könnyen érthetővé válik, hogy a gondolat segítségével hatni tudunk az alacsonyabb energiaminőségekre, és alakítani tudjuk a fizikai világot.

• Materialista nézet szerint a gondolat az agy terméke Ez tévedés, ami azzal magyarázható, hogy egy magasabban szerveződött rendszer megismerhet egy alacsonyabb rendűt. De ez fordítva ez nem igaz! A fejletlenebbnek ugyanis nincsen eszköze a fejlettebb rendszer folyamatainak, törvényszerűségeinek a megértésére. Ez a fejtegetés azután oda vezet, hogy nem lehetséges racionális Istenbizonyítás még ha Aquinói Tamástól is származik. Ez az oka annak, hogy a vallások és az igazi ezoterika pl. a kabbala az irracionális istenbizonyítékok felé fordul, nevezetesen a misztikus élmények felé. Mivel mindenki megegyezik abban, hogy a lélek összefügg a tudattal, ha ki tudjuk mutatni, hogy a tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, megtettük az első lépést a materializmusból kifelé.

A lelkünk létezésére, folyamataira azonban csak következtetni lehet, közvetlen tárgyi megragadására a pszichológia sem képes. Nincs értelme a lélekről beszélni, amíg bárki azon a véleményen van, hogy a gondolat csak az agy terméke,

o A lélekkel is csak sejtéseink vannak Sejtés az, amit igaznak gondolok és érzek, de nem tudom bizonyítani Szóval a lélekkel is így vagyunk. A test önmagában még nem egyenlő az emberrel. Az embernek kell, hogy legyen egy olyan komponense, amely hasonlatossá teszi őt a Teremtőhöz, és ez ad nekünk reményt az öröklétre. A lelket és a Teremtőt azért nem ismerhetjük meg, mert ami nem anyagi, nem térben és időben létezik, ahhoz a természettudományok nem tudnak hozzányúlni.

Hit nélkül az életünk, mond mit ér?
A hit foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyeket a természettudomány fel sem tehet magának, például hogy: mi az élet értelme?
Prof Dr Freund Tamás interjú Figyelő (2014. 51-52. szám) 44-48 old
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-amirol-nem-beszelunk2.php

A hit jelentőségét ma még sajnos sokan nem ismerik fel pedig nem csak egészségünk visszaszerzésére ad jelentős lehetőséget, hanem az egész társadalom érdekét szolgálja.
Prof. Dr. David C Korten a könyvében így ír: „Spirituális ébredésünk nélkülözhetetlen lehet a politikai ébredésünkhöz. Spirituális természetünktől való elidegenedés manipulálhatóvá tett bennünket. Megjegyzem, hogy ezt a könyvet a Nobel-díjas Desmond M. Tutu érsek egyenesen kötelező olvasmánynak minősíti.
Werner Heisenberg (Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik alapítója) azt írja: „Hinni nem annyit jelent, hogy ezt vagy azt igaznak tartom, hanem mindig azt jelenti, hogy hitem szerint döntök, erre alapozom egész életemet” A hit egy korlátlan hatalom, amivel szemben nincsen olyan erő, ami bármilyen befolyásolással bírna.
A hitünk változtatja meg a fizikai világunkat. A hit változtatja meg az energia hullámokat A hitünk a kvantum lehetőségeket, amiket mi elképzelünk, lefordítja a fizikai valósággá. A kvantum lehetőségek hullámokban léteznek. A mező határozza meg, hogy az atomok hogyan viselkednek. Az energia szint változását a külső energia mező okozza, amit Zeeman effektusnak hívunk.
„Mi hordozza az emberi lelket?”Az emberi lélek természettudományi szempontból nem lokalizálható, viszont lélek nélkül nincs élet. Ennek az értelmes felfogásában játszik döntő szerepet a vallás és a keresztény hit. Csak a hit oldja meg ezt a kérdést, ehhez pedig egyfajta világkép, világnézet szükséges.

A versrészlet szerzője:
Sík Sándor piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Kossuth-díjas

Heidegger általános kritikája abban foglalható össze, hogy a pszichológia érdeme, hogy

• elfogadta a nem anyagi jelenségek létezését a világban.
• A hibája viszont az, hogy ezeket materiális eszközökkel, természettudományos módszerekkel akarja kutatni és megismerni

• Kell, hogy legyen valami azon túl, amit a tudósok anyagi világegyetemnek hívnak. Ezt hívhatjuk a valószínűség világának, kvantum mezőnek, a tiszta energia világának, más dimenziónak, párhuzamos világegyetemnek vagy bármi másnak. Mindenképpen kell, hogy legyen a magasabb rezgéseknek egy világa, amelyben csak tiszta energia van, de nincs sem fizikai anyag, sem fizikai energia. Ahogy a tiszta energiahullám rezgése csökken, akkor szubatomi részecskeként jelenik meg a térben, és ezek a részecskék később az anyag építőkockáiként működnek, vagy pedig olyan fizikai energiahullámokként, mint a fény.
• A két világ átjárható. Valójában az anyagi világot egyfajta energiaáramlás hozza létre és tartja fenn. A világhírű matematikus Neumann János és a Nobel díjas fizikus és Wigner Jenő elsőként vetették fel azt a feltevést, amely a tudatot jelölte meg olyan hatóerőként, amely a kvantumvilágban létező lehetőségeket aktuális valósággá alakítja.