Az életközösség transzcendens jellegét az fejezi ki, ha ez Isten képviselőjének jelenlétében a két fél családja és barátai előtt történik, akik a pár számára a világot képviselik
A jó házas életért, fiataloknak és időseknek amit tenniük kell, és amit kerülni szükséges
A házastársi kapcsolatban élők lényegesen kiválóbbnak látják partnerüket, mint ahogyan mások, vagy a partner látja magát. Párjukat tökéletesnek, egyetlennek tartják, akinek a szeretetében biztosak lehetnek. Az emberek csak akkor tudnak viszont szeretni, ha szeretik őket.
A jó házasságban pozitív illúzió alakul ki, mivel egymást sokkal pozitívabban minősítik, mint amilyenek ők kívülről látszanak. A kapcsolat meggyengülését, felbomlását mindenki, aki életközösségben él veszélyként éli meg. A kapcsolat védelme érdekében a partnerek megváltoztatják a társukról korábban kialakult elképzelésüket, és hozzá igazítják partnerük jellemzőihez.
A partnerre vonatkozó biztonságérzethez a partner pozitív értékelése szükséges. Egy angol kutatás szerint a nők azt a férjet tartják ideálisnak, aki őket ideálisnak tartja. Ez a pozitív értékelés befolyásolja a partner személyiségfejlődését. Az életközösség által létrejött többletet, az életközösségen kívül lévők nem képesek érzékelni. A férfiaknál a nem tudatos lelki, részben a nőies tulajdonságok (anima), a nők esetében a férfias tulajdonságok (animus) húzódik meg. Egy sikeres párkapcsolatban a férfi megfelel partnere animuszának és a nő megfelel partnere animájának. Az életközösség lehetőséget ad arra, hogy egymást kiegészítve megközelítsék közös önmagukat, ami mindkettőjüket magasabb létformába juttatja. Minden férfi a nőben és minden nő a férfiban öntudatlanul a saját animáját vagy animuszát keresi. Hajlamosak lehetnek arra, hogy egy nőbe, vagy férfiba belevetítsék, projektálják a saját animájukat vagy animuszukat. Ha a szerelemben lévő két személy nem olyan, mint amit a partner belevetített - mindketten a projekció áldozatai lehetnek.
Az életközösség lényegesen több, mint két partner külön- külön. Ezt a közösséget nem lehet birtokolni, csak a részévé lehet válni. Aki birtokolni akarja partnerét és a párkapcsolatot, az alkalmatlan az életközösségre és csak érdekközösséget képes létrehozni. Ha egy életközösség létrejött ennek alapja, egymás feltétel nélküli elfogadása . A partner minden másnál fontosabb kell hogy legyen, érte semmilyen áldozat nem sok. Két személy között az elkötelezettség életszövetséget hoz létre. Itt az érdekközösséggel ellentétben a férjet vagy a feleséget nem lehet lecserélni egy másik férfire vagy nőre.
Az, hogy valaki egy másik személlyel ugyan, de nem felbonthatatlan érdekeken alapuló kapcsolatra törekszik Erikson elmélete szerint - a kis gyerekkori fejlődés zavaraira vezethető vissza. Az életközösségbe az otthonlétet az együttlét jelenti. A fizikai otthon a másik nélkül üres, de a pár tagjai otthon érezhetik magukat, ha kitartóan otthon együtt vannak. Ha valaki az életközösség szándéka nélkül nemi kapcsolatba lép, akkor ezzel a maga és a partnere számára is megnehezíti egy másik személlyel az életközösség kialakulását. Akik a házasság előtt élettársi kapcsolatot létesítenek, a statisztikai adatok szerint később gyakrabban bontják fel a házasságukat, mint azok, akik a házasságkötés előtt nem élnek együtt. Az életközösség kialakulásának feltétele, hogy azt a felek felbonthatatlannak tekintsék Ez ugyanis egymásba vetett bizalmat, biztonságot jelent, ami nélkül nem jön létre az életközösség. J.G. Holmes szerint a pozitív gondolkodás hiánya váláshoz vezethet. A szerződéses házasságot instabillá teheti az is, hogy bármikor megjelenhet egy harmadik személy, akivel előnyösebb kompromisszumot lehet kötni és ilyekor a korábbi kapcsolat felbomolhat.
Neoliberális világunkban ezt természetesnek tartják, és arra biztatják a házasulandó feleket, hogy jó szerződést kössenek, amely minimális veszteséggel felbontható, és ha felbomlott találjanak alkalmasabb partnert. Ez a felfogás nem számol a szerződéses házasságban megvalósult életközösség felbomlásával járó veszteséggel. A valóságban a válás drámaiságát barátaink, ismerőseink körében is megtapasztalhatjuk, függetlenül az elváló partnerek világnézetétől.
A tartós házasság egyik fontos jellemzője a teljes ELKÖTELEZŐDÉS
A mai neoliberális társadalmakban sokan törekszenek arra, hogy semmilyen elkötelezettségük ne legyen. Ezért is van az, hogy nem törekszenek tartós kapcsolatra, vagy életközösségre, de valljuk be, hogy nem is alkalmasak rá. A házasság előtt kompromisszumokat kötnek az emberek. A kompromisszum kölcsönös lemondást feltételez, noha a két fél szövetsége inkább a kiteljesedésről kell, hogy szóljon, annak felismerése révén, hogy együtt jóval többre jutunk, mint külön-külön. Az életközösség létrejöttének kulcsponti eleme a teljes elköteleződés, amit a két partner egymásnak tesz. Amikor az egyház erkölcsi útmutatást ad a házasság szentségéről, akkor nem valamiféle életidegen szabályt akar ránk erőltetni, hanem egy évezredek során kiérlelt, a férfi és a nő természetében gyökerező tanulságot ajánl a figyelmünkbe, a közös boldogságunk érdekében. Ezen feltétlen elköteleződést nagyon szépen fogalmazza meg a református szertartásokban használt fogadalom. Olvassák el kellő tisztelettel:
„Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomiglan, vagy holtáiglan hűtlenül el nem hagyom”
Tegyük fel a kérdést: szabad-e annak az embernek, akivel sorsunkat végérvényesen egybefontuk, keserűséget okozni? Megéri-e néhány pillanatnyi kellemes érzés oltárán feláldozni egy egész életközösséget? Helyes-e ezek után alakoskodni, képmutatónak lenni és a félrelépés leplezésére piti hazugságokba bonyolódni?
Egyes társadalmi rétegeknél hiába erősek a családellenes törekvések, a hűséges párkapcsolat eszméje ellen fenekedők nem tudják végérvényesen megnyerni a lelkek felett vívott csatát. Ennek oka, hogy az egymást követő nemzedékekből még nem sikerült kitörölni egy több ezer éve átörökített tulajdonságot, nevezetesen, hogy a szerelem illetve az abból fakadó házasság kizárólagosságot és örök érvényességet feltételez. Az embernek erről az ősi kiirthatatlan reflexéről beszél az Újszövetség is. Máténál olvashatjuk, hogy Jézus kijelentette, hogy a házasságra lépő férfi elhagyja apját, anyját, feleségéhez ragaszkodik és a kettő egy test lesz. „Amit Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét”
A fiatalok egy része azért nem akar megházasodni, mert nem akarják elkötelezni magukat. Sokan úgy gondolják, hogy a boldogság az elkötelezettségek alóli mentesség. Az elkötelezettség nélkül élő ember számtalan vágy bűvöletében él. A döntési szabadság a vágyai tárgyainak megszerzését illetve kötöttség mentes cseréjét jelenti. A vágyak fogyasztási cikkekre vonatkoznak, de a személyes kapcsolatok is fogyasztási cikké válnak. Csakhogy az ilyen ember nem kötődik senkihez. Gordon Allport amerikai szociálpszichológus ezzel szemben az érett személy legfontosabb ismérvének a hosszú távú célok kitűzését, a tartós elkötelezettségre való képességet tartja. Amikor egy férfi és egy nő megszeretik egymást mindennél értékesebbnek tartják azt az életközösséget, amelyet csak ketten képesek létrehozni. Ebben az esetben az elköteleződés egy magasabb létforma elnyerését jelenti.
Az életközösség megteremtése megváltoztathatja a világot, mivel azt mondhatjuk, hogy ez egy világra szóló esemény. Ez történik a házasság megkötésekor, hiszen az életközösség kettőjük alkotása, ami viszont a világra tartozik.
Az életközösség transzcendens jellegét az fejezi ki, ha ez Isten képviselőjének jelenlétében a két fél családja és barátai előtt történik, akik a pár számára a világot képviselik
A magyarság 87,3%-a a maga számára a házasságot tartotta a legjobb életformának. A teljes populáció 29%-a, a házasok 35,6%-a a házasságot előzetes élettársi viszony nélkül tartotta jónak. Jó tudni, hogy a felmérések szerint általában ritkábban válnak el azok, akik előzetes élettársi viszony nélkül kötnek házasságot. A Hungarostudy adatbázisainak feldolgozása azt bizonyítja, hogy a házasság és az élettársi viszony számos szempontból nem tekinthető azonos társadalmi ténynek.
Az elköteleződés a társadalmat összetartó erő. Tény, hogy a legnagyobb fokú elköteleződést azzal lehet elérni, ha valaki áldozatot hoz. Az esküvőnek is az elköteleződés a célja.
Gondoljunk itt arra, hogy a mesék hősei is próbatételek után nyerhették el a király lány kezét. Az ősi tapasztalatoknak a birtokában nem kell csodálkozni azon, hogy a házasság előtti megtartóztatás olyan próbatétel, amely igen nagy elköteleződést eredményezhet. Teljes szívvel együttműködünk olyan emberekkel, akik Istenről nem vesznek ugyan tudomást, de elkötelezettek a társadalom építésében, a többi ember jólétének a megteremtésében.
Megéri házasságban élni. Egy kapcsolat akkor lesz működőképes, ha a tagok állandóan törődnek azzal, hogy a kapcsolatuk bensőséges legyen, az maradjon is, vagy ha nem az, akkor azzá tegyék.
Minden jó kapcsolat állandóan hullámzik és változik, sosem folyamatosan jó. Az hazugság, hogy egy kapcsolat folyamatosan jó, mert olyan kapcsolat nincs.
Minél alacsonyabb az önértékelésem, annál jobban vonzódom azokhoz, akik szeretnek engem. Minél erősebb az önértékelésem, annál szabadabb vagyok abban, hogy kivel vagyok, létesítek és tartok fönn kapcsolatot.
Hosszú távon nem használ, ha másnak mutatom magam, mint aki valójában vagyok.
A hölgyek esetében a vizsgálat azt bizonyította, hogy a
párválasztás során a belső értékek számítanak leginkább. De az talán meglepő, hogy majdnem pontosan azokat a tulajdonságokat említették, amelyek a férfiak számára is döntő szempontot jelentenek.
A házasság szövetség
A szerződés a felek kölcsönös egybehangzó nyilatkozata, amelyből kötelezettségek és jogok keletkeznek. És mi a szövetség? Valamely célra kötött egyezség, egyesülés, összetartás, együttműködés. a szövetség akkor is érvényben van és marad, amikor a szerződés minden pontja teljesült, azaz lejárt. Egy előre nem látható helyzetben is kitartunk egymás mellett. A szerződés véges dolog, a szövetség viszont élő, mert akkor is hatályban marad, ha a kiinduló feltételek jelentősen megváltoznak. A szövetség hozzáidomul a folytonosan változó élethelyzethez, anélkül hogy újra írnánk, kiegészítenénk, mint ahogy azt a szerződések esetében szokás
A házasság szövetség, a jogokon és a kötelességeken túl azt is jelenti, hogy a férj és a feleség egész életre szóló társa egymásnak. A szerződés a felek kölcsönös egybehangzó nyilatkozata, amelyből kötelezettségek és jogok keletkeznek. Ma már következetesen a szövetség kifejezést használják a házasságra. Ez is azt mutatja, nem egyszerűen jogokról és kötelességekről van szó egy házasságban, hanem arról, hogy a férj és a feleség egész életre szóló társ. Ezt nehéz megígérni, kell hozzá bátorság, mert nem tudjuk, mit hoz a jövő. A szövetség akkor is érvényben van és marad, amikor a szerződés minden pontja teljesült, azaz lejárt.
A házasság egy nő és egy férfi tartós szövetsége, akik szeretik egymást, és örömüket lelik egymás társaságában.”
Néhány viselkedési tényező meglétének szükségessége
Ha valami nem tetszik, ne rejtsd véka alá, mert később több gondod származik belőle, ráadásul a leendő párod is inkább társra vágyik, akitől nem csak egyhangú bólogatásra számíthat, hanem felelős véleményre tőled és persze saját véleménye formálására általad.
Fontos a hasonló érdeklődési kör is. Minél több a közös vonás két emberben, annál nagyobb az esélye a tartós kapcsolatnak. A közös hobbi, értékrend adja a jó kapcsolat "cementjét".
Intimitás. Az intimitás azt jelenti, hogy képes vagyok a másik felé kinyitni magamat. Szavakba tudom önteni, ki tudom fejezni, mi jár a fejemben, minek örülök, mitől félek. Képes vagyok beengedni a belső világomba, megosztani vele a lényem lényegét. A gondolataimat, hitemet, nézeteimet, érzéseimet, vágyaimat, meglátásaimat – bármit. Úgy tudok vele lenni, megosztani vele magamat, mintha magammal tenném. Elengedhetetlen a sok-sok beszélgetés magunkról, a másikról, kettőnkről, értő, odaforduló figyelemmel.
Az igazi szerelem a közös élet, a család, az otthon felépítése. Idővel elérkeznek egy pontra, ahol mindkét társ úgy érzi, hogy a másikhoz tartozik, és nem tudják elképzelni egymás nélkül az életüket.
Beszélgetés fontossága. Ha már nem beszélünk magunkról és a számunkra fontos dolgokról, csak történésekről, filmekről, képekről, az intimitás elillan, és egyre idegenebbek leszünk. Nem együtt élünk már, csak egymás mellett.
Michigani Egyetem pszichológusai megfigyelték, hogy a nős férfiak kedvesebbek, komolyabbak és kevéssé antiszociálisak, mint egyedülálló társaik. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a férfiak magaviselete a frigy után még tovább javul
Itt kell megemlítenem, hogy a párkapcsolat egy jóval nagyobb halmazt ölel fel, mint a házasság.
Manapság a házasság intézménye válságban van. Ezzel általában minden normális ember egyetért, csak azok nem, akik a lerombolásán fáradoznak. Egyre kevesebben kötnek házasságot, és egyre többen válnak!
Similis simile gaudet
Hasonló a hasonlónak örül, ez a régi mondás a párválasztás esetében is érvényes. Egy olyan nő, akinek a családja mindennél fontosabb, el fog utasítani egy olyan férfit, aki nem tudja, mi a feltétlen odaadás, összetartás.
Kalergi terv (1922)
Kalergi egyértelművé teszi, hogy Európa népeit sárga mongoloid népekkel és harmadik világbeli színes népekkel kell keresztezni, hogy létrejöjjön egy identitás, etnikai hovatartozás nélküli gyökértelen és soknemzetiségű sokaság, melyen a jövőbeli hatalmi elit könnyűszerrel tudna uralkodni.
Kalergi és a Páneurópai Mozgalom nem az egyetlen, ahol úgy gondolják, hogy időszerű lenne eltörölni a különböző rasszokat és egy kevert emberfajt megalkotni – például úgy, hogy bizonyos népcsoportokat gyakorlatilag ráömlesztünk egy másikra, és ezzel egyfajta erőszakos migrációt hajtunk végre.
„A bevándorlás lehet a megoldás a csökkenő és idősödő népességre. Európának 2025-ig 159 millió bevándorlóra van szüksége”. Ez a megállapítás az ENSZ New York-i kirendeltségének 2000 év január havában közzétett jelentésében olvasható.
A rasszok közötti vonzódás irányai
A fehér nők és fekete férfiak viszonyának agresszív reklámozása annyira hétköznapi jelenség, hogy újabban már azok sem tudják nem észrevenni, akik a legkevésbé figyelnek oda a társadalmi trendekre. A hirdetésekben leggyakrabban ábrázolt párkapcsolat a fehér nő és fekete férfi viszonya.
A vegyes házasság: nem magánügy
A vegyes házasság fogalma azt jelenti, hogy egy római katolikus férfi evangélikus lányt vesz feleségül. Vagy egy református lány egy unitárius fiúval köt házasságot. Amikor egy zsidó fiú keresztény lánnyal köti össze az életét, felesleges a “vegyes” jelzővel élnünk. Akkor arról van szó, hogy a zsidó fiú búcsút mond a zsidóságnak, mert házassága által determinálja, hogy a gyermekei már nem lesznek zsidók.
Ezen semmiképpen sem tud változtatni a házasulandó zsidó ember, mert a zsidóság alapvető törvénye, hogy az a zsidó, aki zsidó anyától születik.
https://zsido.com/fejezetek/tul-a-tolerancia-hatarvideken/
A zsidó nép több mint 3000 éves fennállása óta (a Tóraadás több mint 3320 évvel ezelőtt volt), szembesül a vegyes házasság problémájával és védekezik ellene. A Tóra következetesen tiltja a vegyes házasságot, mivel annak egyenes következménye, hogy a nem zsidó fél eltéríti a zsidó felet a zsidóságtól. Ez a Tóra parancsa, ami ma is érvényes és aktuális, mint évezredekkel ezelőtt.
Hasonló értelemben minősíti semmisnek rabbi Mose Feinstein amerikai kodifikátor, az askenáz zsidóság elfogadott poszékja, a polgári esküvőket, amiket zsidók kötnek nem-zsidókkal.
Ha egy zsidó nem zsidóval házasodik össze, az nemcsak vallási szempontból kedvezőtlen. Nem is tekinthető csupán az érdekelt személy magánügyének, hiszen az egész zsidó népet érinti. A zsidó és nem zsidó között kötött „házasság” a zsidótörvény szerint nem bír összekötő erővel, és a vallás szempontjából nem tekinthető érvényesnek, akkor sem, ha száz rabbi áldotta meg.
A judaizmus szerint a házasságkötés nem pusztán arra való, hogy a házaspár fizikai vagy érzelmi vágyainak kielégítése törvényesen jóváhagyott módon történjék. A vegyes házasságban, amelyben az egyik félnek más a hite, eltűnik a zsidó házasság alapja és célja. Az ilyen “házasságból” született gyermekek azonban nem számítanak törvényteleneknek. Zsidó voltuk attól függ, hogy az anya zsidó-e. https://zsido.com/fejezetek/a-hazassag/ Naftali Krausz (foto)
A modern tudomány feltárta, hogy a viselkedés jellemzői közül a legmélyebb gyökerekkel rendelkező karakter jegyeket a nemzedékek átörökítik. A statisztikai tények és adatok azonban világosan tükrözik, hogy a különélések és válások száma a vegyes házasságok között összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a nem vegyesekben
A zsidótörvény értelmében a gyermek az anya vallását követi. Akinek az édesanyja zsidó, az zsidó, ezért köteles teljesíteni a parancsolatokat, és betartani az összes vallási előírásokat akkor is, ha az apja nem az.
http://zsido.com/fejezetek/a-vegyes-hazassag-nem-maganugy/
https://zsido.com/fejezetek/a-hazassag/
http://zsido.com/fejezetek/hazassag-amikor-ket-elet-eggye-valik/
https://orizdaszerelmet.hu/no-ferfi/a-hazassag-szerzodes-vagy-szovetseg
Ami eltávolít egymástól
a házastársi kapcsolatban