Időjárási frontok hatása szervezetünkre

 Üzenet: köszöntöm, hálás vagyok, hogy rátaláltam az írásaira, Isten áldja továbbra is a munkáját. Kérdésem: hogyan hat az idegrendszerre a fronthatás, mi játszódik le az ingerület átvitelnél ha az idegrendszer károsult? Köszönöm. Anna

Válasz

Az emberi szervezet, és az atmoszférában lejátszódó folyamatok között fennálló összefüggés van. Amikor az időjárás hat ránk, alkalmazkodási folyamat játszódik le. Ha az életfolyamatok gyors átállása szükséges, az alkalmazkodást az idegrendszer végzi, a lassú, fokozatos áthangolásért, pedig a hormonális szabályozás felel.

A hideg, és meleg front érkezésekor a vegetatív idegrendszer különböző módon aktivizálódik. A meleg front érkezésekor a hideg légtömeg helyébe meleg nyomul, emelkedik a páratartalom, a légnyomás csökken, és a szimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására fokozódnak az anyagcsere folyamatok, a vérnyomás emelkedik, szaporábbá válik a szívműködés, erősödnek a gyulladásos jelenségek.

 

A meleg fronti hatások számos más tünetben is megnyilvánulnak, az arra érzékeny egyéneknél pedig kifejezett panaszokat okoznak.

A keringési betegségekben és cukorbetegségben szenvedő betegek fokozottan reagálnak ezekre a jelenségekre.

A hidegfront átvonulásakor a meleg légtömeget hideg követi, csökken a páratartalom, a légnyomás növekszik, és a paraszimpatikus idegrendszer kerül izgalomba. Hatására csökken a vérnyomás, a keringés lassul, a migrénes, reumás jellegű fájdalmak erősödnek, a reflexidő megnyúlik, és ezeken túl még sokféle módon érezzük a hatását. hatékony kezelés csak megfelelő vizsgálatok alapján, tudományosan megalapozott, egyénileg megállapított kezelési módszerekkel lehetséges. Bizonyára már Ön is megtapasztalta, hogy az "univerzális" megoldásoktól hiába várunk hathatós segítséget. Érdemes és ajánlott a Meteo Klinikát felkeresnie, az első vizsgálat díja 14.800 Ft.

 

A frontérzékenység gyógyítható, gyermekeknél, fiataloknál is! Sok életminőséget rontó panasz mögött a fokozott frontérzékenység áll, ami jól kezelhető, ettől már kár tovább szenvednie. Segítünk abban is, hogy felismerhesse frontérzékenységét.  Ide klikkelve feliratkozhat a Frontértesítőre!

 

A légnyomás és hőmérséklet változására, ingadozására minden második ötven év feletti lakos reagál érzékenyen, míg a negyvenes korosztály soraiból minden harmadik ember, a húsz és harminc év közöttiek 30%-a érintett ebben a kellemetlen állapotban. Sajnos az időjárás-érzékenység nem kerüli el a csecsemőket, a kisgyermekeket, az iskolásokat, a serdülőket, az ifjakat sem. A legveszélyeztetettebbek az idősek, a tartós betegségekkel élők, a rendszeres gyógyszerszedők, a kismamák és a reumatikus, keringési és szívbetegek, illetve a neurotikus kórságokban szenvedők, a túlsúlyos, az operációkon átesett emberek, valamint a fekvő betegek. Sokan vannak, akik csupán legyintenek arra, ha az időjárás közelgő változásával hozzuk összefüggésbe a fejfájást, a migrént, a fáradékonyságot, aluszékonyságot, a szédülést, az ingerültséget, a vérnyomás ingadozását, a rossz éjjeli alvást, a reumatikus panaszok erősödését, a korábbi műtéti beavatkozások helyének, területének érzékenységét, kínzó fájdalmát. Ez viszont nem legendára épülő megállapítás és észrevétel, hiszen időszámításunk előtt 400 évvel már Hippokratész is azt hirdette az orvoslásban, hogy forróságban, nagy melegben tilos eret vágni, sebet bolygatni és bármilyen olyan orvosi gyógyító tevékenységet végezni, ami megterheli a beteg szervezetét és vérzéses állapottal jár.

A megváltozott légköri hatások, melyek jó néhány éve hatalmas próbatételt jelentenek a hazánkban élők számára is, a gyors felmelegedés, a kánikula okozta forróság, hőség, az UV-sugárzás égető ereje, majd a levegő hirtelen csökkenő hőmérséklete, a viharosan tomboló széllökések, a légnyomás ingadozása, a váratlanul érkező esőzések, viharok, szinte követhetetlenek a szervezet számára. Valamilyen formában az egészséges emberek is megérzik a hőmérséklet radikális ingadozását, a fronthatásokat, az időjárás-változásokat. Nem véletlen, hogy szerte a világon, kutatócsoportok ellenőrzik az időjárás hatását az emberi szervezetre és a viselkedésre, a betegségek tüneteinek felerősödésére, az idegrendszeri panaszok féktelenségére.

          Önkényesen senki nem hagyhatja abba a megszokott, az egészségét szolgáló gyógyszerek szedését. Ez vonatkozik a vízhajtókra is, de erről ajánlatos időben konzultálni a családorvossal. Nem érdemes a gyógyteák fogyasztását erőltetni liter számra, mert nem tudhatja a páciens, hogy a hőségben az izzadás, nehéz légzés, szapora szívverés és az egyéb tünetek mellett abban a szituációban a korábban áldásos gyógyteák miként hatnak az irreálisan kialakuló időjárás-változás során. Ne kísérletezzünk! Fontos pihenéssel, ágynyugalommal, napi 2-3 liter tisztavíz-fogyasztással, sok és friss gyümölcs vagy frissen mixelt gyümölcsök és zöldség fogyasztásával – a görögdinnye kimondottan alkalmas az egészséges folyadékpótlásra vagy a citromos, mentaleveles, bodzás limonádé csapvízből vagy szénsavmentes ásványvízből készítve – pótolni a folyadékhiányt. A tömény és nagy mennyiségű alkohol, a kávé, az energiaital határozottan ártalmas lehet. A gyakori zuhanyzással vagy langyos-hűvös váltóvizes fürdővel, zuhannyal, a tarkótáj, a csuklók vizes borogatásával érdemes enyhíteni a szenvedésen. Az ödémára, vérzékenységre való hajlam is sokkal erősebb ilyen körülmények között, így a frontok érkezésekor az érzékenyebb személyeknél gyakoribb az orrvérzés vagy gyomorvérzés, a nőknél köztes vérzés a menstruációs ciklusok közt. A nőket egyébként is jobban megviseli az időjárás-változás kínzó tünete, akárcsak a kismamákat, a szépkorúakat, a kisdedeket, a betegeket. Az időjárás szélsőséges változásának hatására a stresszes, feszült állapotra szinte mindenki hajlamos lesz.

- Miként válhatunk edzettebbé a gyakori időjárási fronthatásokkal szemben, ha azt kikerülni nem lehet?

- Muszáj megbirkóznunk a szélsőséges időjárási változásokkal. Más esélyünk nincs. Edzetté kell tenni magunkat a korábban említett módszerekkel, valamint a rendszeres mozgással, testedzéssel mindenkinek az életkorához, egészségi állapotához igazodva. Kerülni kell a súlyfelesleget, az elhízás amúgy is veszélyes következményeit, a túlevést. Azok az emberek, akik nem ágyban fekvő betegek, vagy segítséggel, vagy saját elhatározásukból, de naponta keljenek útra, ne csak a lakásban üljenek. Muszáj a szervezetnek hozzászoknia a hőmérséklet-különbséghez, ami a lakásban uralkodik és kint, a szabad levegőn. A klímaberendezések használata a lakásban, üzletekben, a gépkocsiban mindig figyelmet kíván, elkerülhetetlen a rendszeres tisztításuk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ha az utcai 35-40 fokból belépünk a 20 fokos, légkondicionálóval ellátott üzletekbe, rendelőkbe, lakásokba, akkor az izzadt, felhevült test és szervezet nem mindenkor tudja elfogadni ezt a hatalmas hőingadozást. Aki tudja, hogy erre érzékeny, kerülje a hasonló helyeket vagy legyen a táskájában egy kardigán, vállkendő, ami a kisgyermekekre is vonatkozik. Nagy forróságban legkedvezőbb vízparton pihenni, vízben hűsölni vagy épp az árnyat adó fák között, hegyvidékeken tartózkodni, de semmiképpen nem a tűző napon. Kedvezőbb a helyzet, ha tengerparton nyaralunk.

 A kiszáradás veszélyét kell elkerülni, ha beteg lett valaki. Pici kortyokban, hűvös teát, szénsavmentes ásványvizet fogyasszon, legalább 2 litert naponta, valamint kevés kekszet, főtt krumplit, majd ha stabilizálódik az állapot, reszelt almát, rizst is lehet enni. Ehhez az szükséges, hogy a hányás és a hasmenés is megszűnjön.

Az időjárás változásának különféle formái más-más befolyással vannak a szervezetünkre. Az új időjárási helyzet következtében létrejövő reakciók akár egy beteg állapotának romlását is előidézhetik.

Asztma Az asztma (orvosi nevén asthma bronchiale) a tüdőbe vezető főbb légutak – elsősorban a hörgők – krónikus (véglegesen nem gyógyítható) gyulladásos megbetegedése.

Az extrém meleg és az extrém hideg egyértelműen rontja az asztmás kórképet. A magas páratartalom valamint a légszennyezettség ugyancsak a kórkép romlását eredményezheti.

További hatások, így a magas légnyomás, pollenek, szél, viharok szintén hatással lehetnek a betegségre. A viharok és az egyidejűleg érkező hideg- és meleg frontok esetén léptek fel gyakrabban asztmás rohamok. Az összes asztmarohamos nap 33%-án volt frontátvonulás, míg a kontrollnapoknak csak a 3%-án

 

Idegrendszer

Belső szerveink működését a vegetatív idegrendszer irányítja, amely szimpatikus és paraszimpatikus oldalból áll. E kettő normális esetben egyensúlyban van, ám a frontok ezt megbonthatják. A hidegfrontot kísérő páratartalom-csökkenés és légnyomás-növekedés ugyanis ingerli a paraszimpatikus, a meleg fronttal járó páratartalom-emelkedés és légnyomás-csökkenés pedig a szimpatikus idegrendszert.

·         A szimpatikus idegrendszer rostjai a gerincvelő mellkasi és ágyéki szakaszából indulva hálózzák be a testet. Ingerlése vészreakciót vált ki a szervezetben, felkészíti a testet a stresszhelyzetekre. Ennek hatására a szív szaporábban kezd verni, több vért pumpál az erekbe, és ezzel az izmok oxigénellátást fokozza, hogy jobban bírják a terhelést. A máj raktáraiból cukor szabadul fel. A fokozott oxigénigény kielégítésére a hörgők kitágulnak, a légzés fokozódik. A bőr és a belső szervek kevesebb vért kapnak, lassul a bélmozgás, az emésztés.

· Paraszimpatikus idegrendszer

A paraszimpatikus idegrendszer rostjai a központi idegrendszerből és a keresztcsonti gerincvelői idegekből lépnek ki. Feladata a szervezet nyugalmi helyzetének visszaállítása, a regenerálás és a raktárak feltöltése. Amennyiben azonban ingerlésre túlsúlyba kerül, fokozódik a belső szervek működése, az emésztés, a felszívódott tápanyagok elraktározása.

Fejfájás

Magasabb hőmérsékletek súlyos fejfájást, migrént okozhatnak. Az alacsony légnyomás és légszennyezettség rontja a tüneteket.

 

Szív-érrendszeri betegségek

A meleg hatására fokozott dehidratáció alakulhat ki, amely rontja a szív- és érrendszeri betegek tüneteit, könnyebben jelenik meg hőpangás, hőguta, infarktus. Szívbetegeknek fokozottan figyelniük kell a folyadékpótlásra a kánikulai napokon.

A hideg koordinációs zavarokat, kábultságot, megnyúlt reakcióidőt okozhat. Az alacsony hőmérséklet ischaemiás szívbetegeknél anginás rohamot eredményezhet, és a szívelégtelenség tüneteit is súlyosbítja. Szívbeteg gyermekek esetében nagyobb veszéllyel járhat a hideg. A szív eredetű halálozás akár 70%-kal magasabb a téli hónapok alatt.

Alacsonyabb hőmérsékleten a vérnyomás is magasabb.

A szeles időjárás az alacsony hőmérséklet okozta tüneteket tovább

 

Stroke

A meleg és a légszennyezettség növeli a 65 év felettiek körében előforduló stroke-os halálesetek számát. Az idősebbek nyáron minél többet tartózkodjanak hűvös, egészséges levegőjű környezetben.

 

 

Az idegrendszer betegségei

A neurológia – más néven ideggyógyászat – a pszichiátriához hasonlóan, az idegrendszer megbetegedéseinek diagnózisával és kezelésével foglalkozó terület, feladata azonban nem a lelki, hanem a szervi eredetű zavarok feltárása és terápiája.

Az ideggyógyászat körébe tartoznak az alábbi betegségcsoportok: idegrendszer fejlődési rendellenességei, az agyi keringés betegségei, az agyi és nyaki erek elváltozásai, eszméletvesztéses rosszullétek, epilepszia, mozgászavarok (remegéses kórképek, Parkinson-betegség), idegrendszeri gyulladásos betegségek (agyhártya és agyvelőgyulladás), immunológiai eredetű kórképek (Sclerosis multiplex), szellemi leépüléssel járó betegségek (Alzheimer-kór, agyvízkeringési zavarok), fájdalomszindrómák, a környéki idegrendszer betegségei, idegrendszeri sérülések (koponya és gerinctraumák), anyagcsere betegségek neurológiai szövődményei

Az általános ideggyógyászati vizsgálat átlagosan 30-60 percig tart. A kórelőzmény felvétele után, rövid általános tájékozódást követően (vérnyomásmérés, szív, erek, tüdő meghallgatása, has megtapintása) az idegrendszert vizsgáljuk részletesen. A betegek egy részénél ezután célzott, kiegészítő, illetve eszközös vizsgálatokra is szükség lehet.

A szükséges terápia lehet gyógyszeres kezelés, mely történhet tabletták vagy injekciók, infúziók formájában, elektromos kezelések, ideg-izom ingerlés, fizikoterápia, gyógytorna. 

 

 

 

Depresszió, egyéb pszichiátriai kórképek

A hideg és a fény hiánya súlyosbító tényező pszichiátriai kórképek esetében. A depresszió meleg front hatására is romolhat.

Egy kérdőívek kitöltőinek 30-70%-a időjárási változásokra érzékenynek tartja magát. Feltűnő, hogy többségük olyan nő, aki éppen változókorban van. Időjárás-érzékenységről ugyanis akkor beszélhetünk, ha az időjárás már valamilyen meglévő betegségre gyakorol negatív hatást, például reumára vagy artrózisra

A hidegfront átvonulása magában hordozhatja az anginás panaszok, az embólia, valamint a kólika veszélyét is. A melegfront-átvonulás viszont nagyon gyakran szívinfarktust, epilepsziás rohamot, migrént, tüdőembóliát, illetve emésztési panaszokat idézhet elő. A hideg és meleg légtömegek találkozása, ami ugyancsak fokozza a reumás panaszokat, szintén vezethet kólikához, a hörgők fokozott reakciójához és anginás panaszokhoz. Néhány reumás beteg különösen érzékenyen reagál bizonyos vihartípusokra. A reumás páciensek 75-90%-a szenved időjárás-érzékenységtől is.

A fronthatások enyhítése érdekében a legfontosabb feladat a megelőzés.

Amennyire lehet, próbáljuk meg kiiktatni a mindennapi életünkből a stresszt. Táplálkozzunk egészségesen, együnk vitaminokban (C-, B-vitaminok), ásványi anyagokban (Zn, Mg) gazdag, könnyen emészthető ételeket (sok zöldség, gyümölcs), valamint ügyeljünk a megfelelő (kb. napi 2-3 liter) folyadékbevitelre.

Fontos a rendszeres testmozgás, ne kíméljük magunkat, sétáljunk sokat akár melegben, esőben, szélben, vagy hóban, hogy hozzászoktassuk ezzel szervezetünket a szélsőséges időjárási viszonyokhoz is.

Neurohormonális vizsgálatokkal kimutatták, hogy a nők gyakrabban és jobban szenvednek markáns időjárás-változással együtt járó tünetektől, mint a férfiak (Fülöp, 2008).

 

 

Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór oka az agy egyes területeinek (elsősorban a halántéklebenyeknek) a sorvadása. Ebben számos tényezőnek lehet szerepe, jelenleg mindez még intenzív kutatások tárgya. A betegség megelőzésére és gyógyítására egyelőre nincs sok lehetőség. A rendelkezésre álló kezelések egyes tüneteket enyhíthetnek- és ezzel a beteg gondozását megkönnyíthetik - de a romlást megállítani nem képesek. Megfelelő gondozás mellett az Alzheimer-kóros beteg akár 10-15 évet is élhet a betegség felfedezését követően. Fontos megjegyezni, hogy az öregedés nem feltétlenül és szükségszerűen jár elbutulással,

 

Fejfájás

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. A fejfájás lehet valamilyen szervi idegrendszeri megbetegedés tünete, vagy önálló betegség.Az előbbieket tüneti, vagy másodlagos, az utóbbiakat primer fejfájásoknak nevezzük.

A másodlagos fejfájások okai a következők lehetnek: - nyomásnövekedés a koponyán belül, melynek hátterében agydaganat, agyduzzadás, agyvelő és agyhártyagyulladás, agyvérzés, jelentős vérnyomásemelkedés, fejsérülés következményei és még számos folyamat állhat. - a szem, fül, orrmelléküregek, a fej ereinek megbetegedése szintén járhat fejfájással.- a legtöbb lázas betegséghez szintén gyakran társul fejfájás.- vegyi anyagok, mérgezések, vagy éppen ellenkezőleg, rendszeresen használt gyógyszerek, anyagok hirtelen megvonása (pl. koffein) igen erős fejfájást okozhatnak.

A másodlagos fejfájások esetében a panaszok jellegéből – általában - nem lehet biztosan megállapítani a kiváltó okot. Ebben az esetben a kísérő tünetek és a vizsgálati leletek lehetnek segítségünkre.

Az elsődleges – primér - fejfájás-betegségek hátterében szervi idegrendszeri elváltozás nem mutatható ki. Egyes esetekben örökletesen meghatározott hajlamnak van szerepe, máskor kiváltó okot egyáltalán nem lehet találni.


Migrén

Közismert kifejezés, melyet azonban sokszor helytelenül használnak. A migrén ugyanis nem egyenlő a nagyon erős fejfájással. A diagnózist a beteg elmondása alapján, a jellegzetes panaszok együttállása esetén állíthatjuk fel. Ezek a következők: a fejfájás rohamszerűen, havonta 1-4 alkalommal, 4-72 órás időtartammal jelentkezik, görcsös, lüktető jellegű, a fej fél oldalát vagy az egész fejet érinti. Legjellemzőbb kísérő tünete a hányinger, hányás, fénykerülés. Az erős fájdalmat fizikai erőkifejtés tovább fokozza. A fejfájás megjelenése előtt bevezető (úgynevezett aura) jelenségek is előfordulhatnak, látászavar, zsibbadás, beszédzavar formájában. Az egyes rohamokat külső és belső tényezők provokálhatják. Ilyenek az időjárási frontok, bizonyos ételek, italok, fáradtság, stressz, menstruáció stb. Az alvás gyakran megszünteti a fájdalmat.


A migrénes panaszok általában a serdülő években kezdődnek, évtizedeken keresztül rendszeresen jelentkeznek, és a nőknél lényegesen gyakoribbak. A migrénre való hajlam családon belül gyakran öröklődik.


A migrénes beteg vizsgálatakor idegrendszeri tünetet nem találunk. Típusos esetben képalkotó vizsgálat (agyi CT vagy MRI) nem szükséges.A migrén kezelésében a hagyományos fájdalomcsillapítók csak mérsékelten hatásosak, és ennek csak egyik oka a gyakori hányás.


Melyek azok a körülmények, amelyek fejfájás esetén mindenképp odafigyelést illetve kivizsgálást igényelnek?

- Hirtelen kialakult igen erős fejfájás, hányingerrel, hányással, tudatzavarral, lázzal vagy anélkül – azonnali orvosi segítséget igényel!
- Korábban nem fejfájós személynél újkeletű fejfájás megjelenése, ennek állandósult, fokozódó jellege
- A fejfájáshoz kísérő tünetek társulnak (a hányingeren kívül látászavar, végtagbénulás, zsibbadás, aluszékonyság, gondolkodászavar)
- A korábban (akár évtizedek óta) rendszeresen jelentkező fejfájás jellegének megváltozása

 

Neuropátia

Neuropátiának (polyneuropathia) a környéki idegek valamely általános okból bekövetkező bántalmát nevezzük. A két leggyakoribb kiváltó tényező a cukorbetegség (diabetes mellitus) és az idült alkoholizmus.

Tünetek

A tünetekre jellemző, hogy az idegek fokozatosan, szimmetrikusan betegszenek meg, - minél hosszabb a méretük, annál korábban és annál súlyosabban. A panaszok ezért először az alsó végtagokon, a lábujjakon szoktak megjelenni. Zsibbadás, égő fájdalom, majd később gyengeség, bénulás, izomsorvadás alakul ki. Az érzészavar fokozatosan felfelé terjed a lábakon, később a kezeken is megjelenhet. Egyes esetekben a vegetatív idegrendszer is károsodik. Mivel a végtagok bőrének tápláló beidegzése is zavart szenved, sérülések, fekélyek alakulnak ki, melyek nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyulnak, elfertőződnek. Cukorbetegek láb-amputációjának gyakran ez az oka.

A polyneuropathiának jellegzetes fizikális tünetei vannak, melyek az általános neurológiai vizsgálat során észlelhetőek. A pontos kórismét elektromyographia és elektroneurographia (EMG, ENG) adja meg. A kiváltó okok megállapításához azonban ezeknél szerteágazóbb, speciális vizsgálatokra is szükség lehet.

Számos szervi idegrendszeri betegség jár a mozgáskészség megváltozásával. Ez jelentheti a mozdulatok ritkulását, lelassulását, vagy éppen ellenkezőleg, kóros, akaratlan túlmozgások megjelenését. A háttérben általában az agy ismeretlen eredetű vagy örökletes megbetegedése áll.

 

Parkinson-kór

A mozgászavarok közül leggyakoribb a Parkinson-kór. Kiváltó oka ismeretlen, örökletes formája igen ritka. Általában idősebb embereken jelentkezik, a korral egyre gyakoribbá válik. Három fő tünete van, melyek az egyes betegekben különböző kombinációban jelenhetnek meg. Ezek a következőek: a mozgás lelassulása, kóros izommerevség (rigor) és nyugalmi remegés. Ezekhez egyéb tünetek, például testtartási instabilitás, vegetatív és pszichés zavarok is társulhatnak.
Kezdetben a tünetek a test egyik oldalán jelentkeznek (egyik kéz illetve láb lassabb, ügyetlenebb, merevebb lesz, esetleg remeg. A panaszok lassan, fokozatosan romlanak, később, akár évek múlva, a másik oldalon is megjelennek. A járás lassú, csoszogó lesz, a fordulás nehéz. Az arckifejezés szegényessé válik. A gondolkodás lassul, de számottevő szellemi leépülés jó ideig nem következik be. A betegek gyakran depresszióssá válnak. A vegetatív működések zavara székrekedést, vizelettartási problémákat okozhat.A betegség későbbi szakaszában gyakorivá válnak az elesések, majd súlyos mozgáskorlátozottság alakul ki, a beteg ágyhoz kötötté válik, teljes ápolást igényel. Megfelelő kezelés és ápolás mellett Parkinson betegséggel a diagnózist követően akár még 30 évet is le lehet élni.A Parkinson-kór diagnózisa neurológiai vizsgálattal, a tünetek alapján felállítható, ehhez nem szükségesek egyéb, kiegészítő vizsgálatok (pl. koponya CT vagy MR). Ezekre csak esetenként lehet szükség, más betegségek elkülönítése érdekében.
A betegséget meggyógyítani, vagy romlását megállítani nem lehet, azonban ha a felismerés a korai szakaszban történik meg, megfelelő kezeléssel akár évekig szinte teljes tünetmenteség érhető el.

Fontos eloszlatni két tévhitet a Parkinson-kórral kapcsolatban:

- A betegség nem jár feltétlenül remegéssel, a betegek negyedénél ez a tünet egyáltalán nem jelentkezik
- Az idős korban jelentkező remegés nem feltétlenül a Parkinson-kór jele, különösen akkor nem, ha a fejet is érinti.

https://drrose.hu/hu/szolgaltatasok/neurologia

 

Meleg front hatása

A meleg frontot kísérő páratartalom emelkedés és légnyomás csökkenés hatására a szimpatikus idegrendszer kerül irritált állapotba (Zimmermann, 1999). Fokozódik az anyagcsere, szaporább lesz a szívműködés, emelkedik a vércukorszint, halmozódnak a vérzéses kórformák (Csiszár et al., 1976). A betegek álmatlanságról, nyugtalanságról, ingerlékenységről panaszkodnak, és a depressziós tünetek megjelenése is gyakoribb. A szívbillentyű elégtelenségben szenvedők nehézlégzése fokozódik. A vérben emelkedik a fehérvérsejtek száma, a kalciumszint emelkedik, a káliumtartalom csökken, ami súlyosabb esetekben izomgyengeséghez, légszomjhoz, szívelégtelenséghez vezethet (Fülöp,2008).

Fülöp, A., 2008: Az időjárás egészségügyi hatásai. In: Holicska, Sz. (szerk.): Emberpróbáló időjárás – Orvosmeteorológia mindenkinek. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, pp. 31-50.

 

Hideg front hatása

Hidegfront esetén a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. A csökkenő hőmérséklet és páratartalom mellett nő a légnyomás. Ezt ízületi fájdalmakkal, reumás panaszokkal, asztmás rohamokkal, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel, illetve mellkasi panaszokkal, sőt a koraszülések számának emelkedésével, illetve a szívinfarktusok gyakoribb előfordulásával hozták összefüggésbe a rendelkezésre álló megfigyelések alapján.

Bizonyos általános idegrendszeri tünetek mindkét fronthatás esetében jelentkeznek, mint például levertség, ingerlékenység, nyugtalanság, alvászavar, a reflexek lassulása, a koncentrálóképesség csökkenése és a fejfájás.

 

 

Kezelése

Ha tehetjük, a frontok idején pihenjünk sokat, és fogyasszunk sok folyadékot. A vitamindús ételek, az egészséges táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás alapvetően erősítik az immunrendszert, és az efféle életmódváltással javulhat a frontokra való érzékenység. A magnézium és a kálium nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. Ha természetes forrásból vinnénk ezeket be, akkor a paradicsom, a banán, a narancs vagy például a búzakorpa remek döntés lehet. A citromfű és a cickafarkfű jól jön a házi patikában, az ezekből készített tea nyugtatja a szervezetet. Válasszunk szálas teát, mely minden értékes hatóanyagot tartalmaz.  A fronthatások enyhítése érdekében a legfontosabb feladat a megelőzés. Amennyire lehet, próbáljuk meg kiiktatni a mindennapi életünkből a stresszt, táplálkozzunk egészségesen, együnk vitaminokban (C-, B-vitaminok), ásványi anyagokban (Zn, Mg) gazdag, könnyen emészthető ételeket (sok zöldség, gyümölcs), valamint ügyeljünk a megfelelő (kb. napi 2-3 liter) folyadékbevitelre.

Fontos a rendszeres testmozgás, ne kíméljük magunkat, sétáljunk sokat akár melegben, esőben, szélben, vagy hóban, hogy hozzászoktassuk ezzel szervezetünket a szélsőséges időjárási viszonyokhoz is.

 

A Béres Antifront Herbal kapszula. komplex készítmény 4-féle gyógynövény erejével Felnőtteknek naponta 2 x 1 kapszula

Beszerzés: https://unipatika.hu/termek/6099/beres-antifront-herbal--kapszula-30db

MAGNE B6 Stress Control  étrend-kiegészítő tabletta (30db)

A Magne B6 Stress Control étrend-kiegészítő tabletta 100% növényi eredetű Rhodiola kivonattal, magnézi­ummal, B6- és B9-vitaminnal.

Beszerzés: https://unipatika.hu/kapcsolat-elerhetoseg

MAGNE B6 Extra

Beszerzés: gyógyszertárakban vény nélkül

 

Brandenburg Neuro

Az összetevők hatásait tudományos kutatások igazolják, de az egyénenként változó anyagcsere, táplálkozás, valamint életmód miatt, az eredmények eltérőek lehetnekhttp://brandenburg.hu/wp-content/uploads/2019/03/Brandenburg-Neuro_tablett%C3%A1val_PNG.png. A Brandenburg Neuro összetevői hozzájárulnak az idegrendszer megfelelő működéséhez

 

Lelki feszültség

B vitaminok, Withania somnifera, Magnézium, Cink. Hozzájárulnak a megfelelő pszichológiai, szellemi és mentális funkciók fenntartásához, támogatják az idegrendszert mentális feszültség esetén.

 

Fronthatás, frontérzékenység

A Brandenburg Neuro Cinkkel, Magnéziummal és B-vitaminokkal segít enyhíteni a frontérzékenység tüneteit.

Alvászavar

A pihentető alvás egyik alappillére, a megfelelő vitamin, nyomelem és ásványi anyag ellátottság. A Brandenburg Neuro étrend-kiegészítő tabletta összetevői között, ott vannak ezek az anyagok, kiegészítve a Withania somnifera nevű gyógynövénnyel.

 

Érzékeny idegrendszer

A B komplex, a Magnézium, a Cink és a Withania somnifera, hozzájárulnak az idegrendszer megfelelő működéséhez.

Kimerültség, fáradtság

A B3, B5, B6, B12 vitamin, a Folsav és a Magnézium, hozzájárulnak a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez.

Szív és érrendszer

A Brandenburg Neuro egyik összetevője, a Tiamin, hozzájárul a szív megfelelő működéséhez

http://brandenburg.hu/termek/brandenburg-neuro/#toggle-id-1


Az érzékszervek egyike a vestibularis vagy egyensúlyozó rendszer, amely információt kap a test és fej mozgásáról, azok helyzetének megváltozásáról. A vestibularis rendszer működése fenntartja a test egyensúlyi helyzetét a gravitációval szemben, és a fej mozgásaival párhuzamosan koordinálja a szemmozgásokat. valamennyi érző rendszer közül az egyensúlyozó rendelkezik a legkiterjedtebb agytörzsi kapcsolatrendszerrel.

Számos vizsgálat ellenére ma sem ismerjük részleteiben az egyensúlyozó rendszerrel kapcsolatos agytörzsi neuronhálózatok szerkezetét és működését. A test elmozdulása során ugyanis folyamatosan szükség van arra, hogy a tekintet az adott testhelyzetnek megfelelően fixálódjon. Ennek megvalósulásához a vestibularis rendszerből az információnak rendkívül gyorsan el kell jutnia a szemmozgató agyidegi magokhoz. Az egyik ilyen környezeti tényező a légnyomás, amelynek statikus vagy dinamikus változása az egyensúlyozó rendszer közvetítésével befolyásolja a vérkeringést és a vérnyomást. Emberek esetében is tudományosan elfogadott tény az időjárási frontok negatív/pozitív hatása. Ismert a hőmérséklet és változásának hatása az egyensúlyozó rendszer működésére, ugyanakkor a vestibularis receptoroknak szerepet tulajdonítanak a test hőszabályozásában is.

A klinikai gyakorlatban régóta ismert az a tény, hogy vestibularis izgalom hatására változások lépnek fel a cardiovascularis, légző és a gastrointestinalis rendszer működésében. Ennek ellenére nagyon keveset tudunk a hátterében lévő neuronális hálózat jellemzőiről. A vestibularis rendszer és a vegetatív funkciók kapcsolatával foglalkozó irodalom elég szegényes, ennek illusztrálására álljon itt egy majdnem harminc éves, de tartalmát tekintve ma is aktuális idézet: „ …the surprising reluctance of essentially all

physiologists to look for an adaptive role of the definitely existing connections between the vestibular complex and the various subunits of the autonomic nervous system” (Erdélyi és mtsai., 1981). A megállapítás nemcsak a fiziológusokra és a fiziológiára igaz: a morfológiai kapcsolatok elemzése csak a modern neuronális jelölési technikák bevezetése után kezdődött és feltehetően a vestibularis rendszer bonyolultságának köszönhetően a mai napig nem vált a morfológusok témájává.

Az agytörzsi vegetatív központok szerepe a szervezet homeosztázisának fenntartása. Ennek keretében szabályozza a cardiovascularis, a légző és az emésztőrendszer működését. Ezeknek a központoknak a szerkezetét és működését elsősorban az emlősök idegrendszerében írták le (Fonyó, 2003).