Gondolatok Karácsony ünnepéről 2018

Szenteste üzenete
A Szenteste - mint ahogy az a nevében is benne van - szent! Ezen a napon el kell felejteni a civódásokat, az ellentéteket, ilyenkor csak béke és szeretet lakozik a szívekben. Ilyenkor jön el az ideje a régi sérelmek megbocsátásának, ne bántsd meg hát a békülni vágyót azzal, hogy közönyösen félredobod az ajándékát! Fogadd akkor is szeretettel, ha arra volt a legkevésbé szükséged. Mert az ajándék csak a tárgyi valója annak, amit úgy hívunk: szeretet.
http://www.femina.hu/karacsony/karacsony_varakozas_nelkul

Jó lenne, ha a szeretet ünnepnapjait ne csak a külsőségek, a magunk, s mások által elvárt, rendkívüli erőfeszítéseket igénylő körítések megteremtésével próbáljuk emlékezetessé tenni. Igen, kellenek a szürke napoktól megkülönböztető külsőségek is, kell egy kis fenyő és fahéj illat, kellenek kis meglepetések, gyertyafény, de sokkal jobbat teszünk testünknek, lelkünknek ha egy kicsit megpihenünk,összejövünk, őszintén kérdezünk, érdeklődünk, mesélünk, felidézünk, ha megbocsátunk, elismerünk, elfogadunk, ha megértünk és egyetértünk, s ha mosolygunk, sőt nevetünk - vagyis őszintén BESZÉLGETÜNK.
Én mindenesetre már nagyon várom a beszélgetéseket, a Jézuskát. Olyan családi környezetben nőttem fel és iskolai (piarista) nevelésben részesültem, ahol fontosnak tartották a karácsonyi ünneplés áhítatát. Ezt az érzést próbáltam tovább adni gyermekeimnek és a mai családtagjaimnak.

Ünneplés előzményei

A karácsonyi megemlékezés mai helyzete
Németország és Nyugat-Európa szerte a többségi keresztény társadalom elkezdett „alkalmazkodni”. Az Advent, a Karácsony szó szinte tiltólistára került. Párizsban a karácsonyi vásárt is betiltották.
A németek pragmatikusabb emberek, ők inkább átkeresztelték őket. Immár„Lampionos fesztivált” vagy a  „Nap, Hold és csillagok vásárát” hirdetik meg. Brémában például a város „Csodálatos fényeit” ünneplik karácsony helyett. Pár száz kilométerrel arrébb „Stockholm színes városképe” és „Koppenhága mesevilága” csábítja a helyieket és turistákat. Ismerjük el, hogy karácsonykor még az ateisták is a „szeretet és család” ünnepét ülik
Az Európai Unió központjában meglepően hanyagok voltak, egyelőre még„ Brüsszel Téli Csodavilágát” reklámozzák Advent helyett. Meggyőződésem, hogy csak órák kérdése, és a belga és uniós hatóságok rájönnek arra, hogy a rasszizmus útjára léptek.
Tessék tűrni és alkalmazkodni ahhoz, hogy a migránsoknak még kell pár évtized, amíg megtanulják a mi nagyszerű toleranciánkat. Azután meg úgyse lesz már se templom, se kereszténység, se Karácsony.
Fotó: sputnik.deutschland.de

Beligumban nincs többé Karácsonyfa, helyette van üvegkockából álló “télfa”van (foto) 

Angol nyelvterületen azt halljuk, hogy a Christmas kifejezés önmagában is sértő azok számára, akiknek sem Krisztus (Christ), sem a mise (mass) nem kell a karácsonyból. A muzulmánok érzékenységére szoktak hivatkozni, holott számos muzulmán vezető nyilatkozott már, hogy őket nem zavarja.
Merry Christmas!”-ból lett “Happy holidays!”

Karácsony az egyik legérzékletesebb bizonyítéka annak, hogy az évezredes kulturális-civilizációs beágyazottságokat nem lehet egy racionálisnak tűnő média kampánnyal felszámolni.
A kérdés ma az, vajon sikeres lehet-e egy neoliberális kísérlet, amely a keresztény kulturális emlékezetet fel akarja számolni? Karácsony ünnepének hihetetlen ellenálló képessége a legbiztosabb jele annak, hogy létezik egy közösségi informális tudat, mentalitás, nehezen megragadható érzelmi beállítottság, kötődés, amely mindenféle racionális-tudatos megfontolás ellenére is tovább viszi a Karácsonyban váratlan erővel megjelenő keresztény hagyományt.
A korábbi dolgozatomban említett 2050 évre vetített előrejelzés szerint a kereszténység növekedésének lelassulásával a Karácsony is lassan kikopik az emlékezetből. Ha a mai európai társadalmakban hanyatlik a keresztény kultúra, akkor a Karácsony is veszít a mai jelentőségéből. Ennek ellenére meg tudott maradni a legnagyobb ünnepnek! úgy, hogy nincs helyette valami más. Az emberek túlnyomó többsége –világnézettől függetlenül – szereti a Karácsonyt, ragaszkodik hozzá, s még csak fel sem merül, hogy akár el is lehetne törölni.

Emlékezés, ha van mire
Ha tíz év múlva visszatekintünk a mostani karácsonyra, nem arra fogunk emlékezni, volt-e negyedik féle desszert az asztalon, vagy ragyogott-e a lakás a hetek óta tartó takarítás után Arra fogunk emlékezni, ami a saját családi rituálénk (ha van ilyen):

Úgy gondolom, hogy a mai Magyarországon azért is időszerű erről egy kicsit elgondolkodni, mert hihetetlenül devalválódtak az emberi kapcsolatok, silány, érzelem nélküli, érdek- és virtuális viszonyok váltak általánossá. A mindennapjaink dehumanizálódtak!! 

Születéstörténet
Valószínűleg nem december 25-én született Jézus. Azonban egy pogány ünnep már létezett december 25-én, a NAP születésnapját ünnepelték ekkor. Ugyanis az antik időszámítás szerint ekkor volt a legrövidebb a nappal, de innentől kezdve egyre hosszabb ideig volt világosság, vagyis a nappal legyőzte az éjszakát. Ez volt a „Sol invictus” vagyis a Legyőzhetetlen Nap születése. A keresztények ezt a pogány ünnepet akarták kiszorítani, ezért tették Jézus születésnapját december 25-re.

A Római Birodalom fővárosában már 336-ban megünnepelték a Karácsonyt. Jézus Krisztus születésére emlékezünk szent Karácsony ünnepén. Jézus élettörténetét az Újszövetség írásai, az Evangéliumok őrizték meg
A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.
Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális keresztény ünnep, sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként.

Betlehemi csillag
Jézus a júdeai Betlehem városában születését egy csillag jelezte az égen, egy rendkívüli égi jelenség, amit követtek a napkeletről származó bölcsek. Ma már asztronómiai számítások bizonyítják, hogy a betlehemi csillag a Jupiter és a Szaturnusz együttállása volt a Halak csillagképében

Napkeleti bölcsek
Elterjedt vélekedés, hogy három bölcsről van szó. Ennek alapja az általuk hozott háromféle ajándék: „Kinyitották kincses ládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.” 
Az is feltételezhető, hogy nem hárman, hanem tizenketten lehettek, hiszen a kor szokásai szerint gyakran ennyien utaztak együtt. A keresztény hagyomány névvel is illeti őket, magyar nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. A bibliai napkeleti bölcsek a csillag vezetésével keletről Betlehembe érkeztek, hogy hódoljanak Jézusnak, a zsidók új királyának.

„ Adjonisten Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta – biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem, Segíts, édes Istenem Istenfia, jónapot, jónapot; Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk, megszülettél szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, Aki szerecseny király. Irul-pirul Mária, Mária boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok! (József Attila: Betlehemi királyok)

A szent családról
Mária Jézus anyja
Mária édesanyja Anna volt, édesapja  Joákim. Anna a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége. Mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak.

Megjegyzés

Mária Dávid vér szerinti leszármazottja volt

József, Jézus nevelő apja
József Szűz Mária férje, és Jézus nevelőapja. József Dávid utóda volt. Józsefet a katolikus, ortodox és anglikán egyházakban szentként tisztelik. Hosszabb ideig a galileai Názáretben élt, és néhány évig a júdeai Betlehemben lakott,

Utazás Názáretből Betlehembe
Názáretből mintegy 130 kilométer hosszú, hegyvidéki út vezetett Szamárián át Betlehembe. Ezt az utat az áldott állapotban lévő Mária szamárháton, József pedig mellette gyalogolva tette meg. Azért utaztak ennyit, hogy a római népszámláláson Betlehemben regisztrálják őket. Augustus császár ugyanis népszámlálást rendelt el, ezért a birodalomban mindenkinek abba a városba kellet visszatérnie az összeírásra, ahonnan az ősei származtak.
József is felment Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek hívnak, mivel Dávid házának és családjának volt a tagja” (Luk 2:1–4). Vegyük észre, hogy Betlehem több mint 760 méter magasan helyezkedik el.
Megemlítem, hogy már hét évszázaddal korábban egy prófécia megjövendölte, hogy a Messiás Betlehemben fog megszületni. 

Mikor született a kisJézus?
A csillagászok számítása alapján a teljes hold fogyatkozás Kr. e. 6-ban volt látható Júdea egén, így egyesek erre az évre teszik Jézus megszületését is.
A Biblia nem említ dátumot a Megváltó születésével kapcsolatban. Említi azonban azt (Lukács 2:7-8), hogy a születésekor a pásztorok éjjelente a mezőkön vigyáztak a nyájaikra. Ez télen egészen biztosan nem történhetett, mivel akkor Júdeában túl hideg van ehhez. Másrészt  a népszámlálások nem télen voltak, mert ilyenkor a hideg és esős idő miatt az utak nehezen voltak járhatók.
Amit a napkeleti bölcsek a betlehemi csillagnak tekintettek az nyáron, pontosan június 17-én történhetett, a Vénusz és a Jupiter együttállásakor, ami különösen fényes, sokáig látható csillagként jelent meg az égbolton. Csakhogy ez időszámításunk előtt 2-ben történt. Ami át is vezet az évszám kérdésére.
A történészek szerint Heródes időszámításunk előtt 4-ben meghalt. Ebből adódik, hogy Jézusnak valamikor időszámításunk előtt 4 és 6 között kellett születnie.
https://index.hu/tudomany/til/2014/12/24/karacsonyra_jezus_nem_karacsonykor_szuletett/

Mária és József istállóban szállt meg, amely akkor sem volt, és ma sem mondható jó levegőjű, higiénikus helynek. Őszintén, melyik szülő akarná, hogy a gyermeke istállóban jöjjön a világra?

Menekülés Egyiptomba
Amikor a kisJézus nyolcnapos lett, Mária és József a mózesi törvény előírása szerint elvitték körülmetélni, és az angyal  utasításának megfelelően a Jézus nevet adták neki (Luk 1:31). Az asztrológusok, akik Jézus látogatására jöttek nagy veszélybe sodorták a kis Jézust. Ugyanis a csillag először nem Betlehembe, hanem Jeruzsálembe vezette őket a gonosz Heródes királyhoz..Az asztrológusok elmondták Heródesnek, hogy egy gyermek után, a zsidók leendő királya után kutatnak. Heródes féltékenységében éktelen haragra gerjedt. József ezt a figyelmeztetést kapta Isten angyalától: „Kelj fel, fogd a kisgyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba, és maradj ott, amíg nem szólok neked; mert Heródes keresni készül a kisgyermeket, hogy elpusztítsa” (Máté 2:13)
Egy idő elteltével az angyal újból megjelenik Józsefnek, hogy elmondja, Heródes meghalt. József ezért visszaindult a családjával a szülőföldjére
József elővigyázatos. Jó okkal tart Heródes utódától, Arkelausztól, aki szintén kegyetlen és vérengző ember hírében áll. És mivel ismét figyelmeztetést kap Istentől, szülővárosában, Názáretben telepednek le, távol Jeruzsálemtől és annak minden ármánykodásától.
József és Mária családja szépen gyarapodik, Jézuson kívül még legalább hat gyermekük születik (Máté 13:55, 56). Józsefnek ezért egyre keményebben kell dolgoznia, hogy gondoskodni tudjon róluk.


  A hely, ahol Jézus született

Maga a bazilika valóságos erődnek tűnik (foto). Mindkét oldalról kolostorok veszik körül. Jobb felől a görögök és az örmények kolostora, bal felől pedig a ferencesek kolostora és vendégháza található. (Ezeket a kolostorokat zarándokok vagy turisták nem látogathatják). 
A templom pontosan azon a helyen épült, ahol a keresztények szerint Jézus Krisztus megszületett

A 2012 júniusában az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította a Betlehem közepén található születés-templomot, amely a kereszténység legszentebb helyei közé tartozik.
http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-karacsony-igazi-arca1.php

Karácsonyfa
Az első „magyar” karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz az első magyarországi óvoda megalapítója állította Aszódon. Báró Podmaniczky Frigyes evangélikus édesanyja állított először fenyőfát karácsonykor, az 1820-as években. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa első említése 1854-ből, Jókai Mór „A koldusgyermek”című, karácsonyi tárgyú elbeszéléséből van.
A magyar hagyomány szerint a fát december 24-én állítják, és vízkeresztig (január 6.) áll.
Magyar jellegzetesség a szaloncukor – selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, csokoládé bevonatos cukorka –, amit a díszekhez hasonlóan a karácsonyfa ágaira kötöznek


http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/civilizacio/karacsonyfa-tortenete

Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est

 

ZSOLDOS BENCE: Mi a karácsony?
Van, aki tudja, de nem mondja 
Van, aki némán hallgat, titokban tartja 
Van, aki hiszi, van, aki elveti 
Van, aki az ünnepből a pihenést szereti 
Van, kinek ez ünnep időt ad wellnessre, 
és eszébe sem jut a szenteste. 
Van, akit sért, mások lenéző mosolya 
„te még itt tartasz?”- van, aki ezt mondja 
Van, aki nem tudja, de nem is akarja 
Van, aki tudni szeretné, de neki senki nem mondja 
Van, akit zavar, ha más szóbahozza 
Van, aki a nép butításának tartja 
Van, aki nem hisz benne, mert 
Családja így nevelte. No meg a közösség, 
amelyben örömét lelte 
De ha nem osztja elvét, magából kivetette. 
Van, akinek műfenyő 
Van, akinek Normand 
Másoknak Hanuka, de ez egy más csoda 
Van, kinek gondot okozója 
Pénz kidobás buta ajándékra 
Van, akinek fárasztó takarítás, 
Plázákban tülekedés, piaci sorállás 
Van, aki meghallja: Urbi et Orbi 
Akinek az ünnep Natalis Domini 
Van kinek Santa Claus, vagy karácsony Mikulás 
Pedig a karácsony nem ez, hanem egészen más. 
A karácsony gyermeki csodavárás 
Mert vagyunk, akik nem csak abban hiszünk, amit látunk, 
Hisz ha így lenne, milyen sivár lenne ez a kis világunk 
Amit nem láthatunk, nem jelenti azt, hogy nincsen 
Nem kell osztoznunk ezen az égi kincsen. 
Van, aki bízik, de van aki tudja, 
hogy az igazi karácsony jelene és múltja 
az embereket egymással szeretetbe fogja.. 
Van, aki tudja, ha nem volna hit, nem volna költészet, 
nem volnának álmok, 
amelyek elviselhetőbbé tennék ezt a földi világot. 
Van, aki tudja, a karácsony összetart sok széthulló kezet. 
A karácsony visszahoz eltévedt lelkeket. 
Ha a karácsony nem téves, hanem igazi álma 
valóra válna, 
mások lennénk mink is és minden házunk tája. 
Valódi boldogság szállna a világra!

 

Békés, meghitt, örömteli, szeretetben gazdag áldott karácsonyt kívánok valamennyi kedves olvasómnak Zsoldos Bence