Álmatlanság, horkolás, légzéskimaradás

Számos nemzetközi felmérés mutat rá, hogy a pihentető alvásra annak ellenére nem fordítunk elég figyelmet, hogy az egészséges táplálkozás és a rendszeres sport mellett egészségünk harmadik legfontosabb pillére. Alvás közben létfontosságú folyamatok zajlanak a szervezetünkben. Ilyenkor termelődik például a növekedésért és a sejtek megújulásáért felelős hormon, regenerálódik az immunrendszer és az agy feldolgozza, rögzíti a nap eseményeit. Ha tartósan, 30 napon túl nem tudunk eleget és elég jól aludni, alvászavarral szembesülhetünk

Az Alvászavarok Nemzetközi Osztályozása (ICSD-2) mintegy 90 féle alvászavart különböztet meg, amelyek között megtaláljuk a legveszélyesebbnek tartott alvásbetegséget, az alvási apnoe szindrómát is.

A hangos, egyenetlen horkolással, légzéskimaradásokkal kísért alvási apnoét nem csupán kellemetlen tünetei miatt kell komolyan venni, de azért is, mert tízszeresére emeli az éjszakai szívinfarktus és a stroke kialakulásának kockázatát. Ne nyugodjunk hát bele, ha a hálótársunk horkol, hiszen ha időben eljut egy műszeres alvásvizsgálatra, akár az életét menthetjük meg. Az alvási apnoe szindróma legalább 800 ezer embert érinthet hazánkban.

Az éjszakai légzéskimarást légúti szűkület okozza. Más kifejezéssel OSAS (Obstruktív Sleep Apnoe Szindróma). Gyakori jelenség, amit átmeneti garatelzáródás okoz alvás közben. Az éjszakai légzéskimaradás ártalmatlan tünetnek tűnhet, viszont ha alvás közben sokszor előfordul, már komoly egészségi károsodást is okozhat, sőt életveszélyt is okozhatAz éjszakai légzéskimaradás becslések szerint több mint 500 ezer embert érint hazánkban.

Éjszakai légzéskimaradás akkor jön létre, amikor alvás közben a légző-izmok ellazulása miatt a felső légút beszűkül, az alvó pedig átmenetileg nem jut oxigénhez. Alvási apnoe-ban az izmok túlzottan elernyednek, a laza szövetek a légáramlással rezonálnak és a légutak szűkületét, időnként teljes elzáródását okozzák.

Tíz másodpercet meghaladó ismétlődő légzéskimaradás már egészségi kockázatokat rejt magában a szervezet oxigénhiányos állapot miatt. Az éjszakai légzéskimaradás megakadályozza a pihentető alvást és krónikus fáradtsághoz vezethet.

Alvási apnoe-ban azonban az izmok túlzottan elernyednek, a laza szövetek a légáramlással rezonálnak és a légutak szűkületét, időnként teljes elzáródását okozzák.

A légút szűkülete, a légáramlás gátoltsága okozza a horkolást. Amennyiben a légáramlás teljesen gátolt, légzési apnoe jön létre, a vér oxigénszintje lecsökken. Ezt az oxigénhiányt érzékeli az agyunk és mély, erőltetett légzésre ad parancsot, így újra kezdődik a normális légzés néhány mély légvétellel. Ha valaki figyel egy alvási apnoe-ban szenvedőt, azt fogja észrevenni, hogy rövid időre kimarad a légzése, majd egy mély horkolás, fulladozó légvétel után visszaáll a normál légzés

Az éjszakai légzéskimaradás általános tünete az egyenetlen horkolás, szünetekkel megszakítva. Gyakorlatilag a légzés ilyenkor átmenetileg leáll, majd újra indul. Akinél az éjjeli légzéskimaradás jelentkezik, gyakran fáradt nappal, ingerlékennyé válik, kevésbé tud koncentrálni. Jelentkezhet az éjjeli ébredéskor szájszárazság, gyomorsav visszacsorgás a nyelőcsőbe (reflux), fejfájás, éjszaka jelentkező magas-vérnyomás.

Mind a horkolás, mind pedig az alvási apnoe az alvási zavarokhoz sorolható. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy horkoláskor a felső légutak területén csak részleges áramlási akadály alakul ki, míg alvási apnoéban a légutak teljes lezáródása tapasztalható. Ilyenkor a horkolást akár 10 másodpercre, vagy annál is hosszabb időre légzéskimaradás szakítja meg.

A horkolás által jelzett alvási apnoe betegség nagymértékben növeli az elhízás, a magas vérnyomás, a szívbetegségek és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor az elhízott betegek között gyakoribb az alvási apnoe előfordulása, és súlyossága a testsúllyal párhuzamosan változik. Ördögi kör alakul tehát ki, amelyből a túlsúlyos beteg gyakran önhibáján kívül nem tud kikerülni. Ezen folyamatok pontosabb megértését segítik a legújabb kutatási eredménye

Többségében a felnőtt, 30-60 év közötti férfiaknál fordul elő a légzéskimaradás. A változókort követően azonban hölgyeknél is előfordul az alvási apnoe probléma. Az óránként 5-10 alkalomnál többször észlelt legalább 10 másodpercig tartó légzéskimaradás esetén, már betegségről beszélhetünk.

A betegség minden életkorban kialakulhat. A gyermekkori apnoe hátterében rendszerint orvosolható gégészeti ok áll. Fiatal felnőtt korban arckoponya rendellenesség, amelyek közül a leggyakoribb és legenyhébb az úgynevezett mélyharapás, amikor a hátrébb helyezett harapás miatt a nyelv a garatba csúszik alvás alatt. Az alvási apnoénak minden életkorban gyakori okozója az elhízás, a száj-, és garatizmok elzsírosodása ugyanis hajlamosít a felső légúti elzáródásra.

A középkorú férfiak esetében gyakoribb az alvási apnoe előfordulása (10:1), amely a hölgyeknél bekövetkező változókor környékén megváltozik, s az arány 4:1-re csökken.

Alvási apnoe többszöri éjszakai ébredést jelent, ennek többségére a beteg reggel nem emlékszik viszont az alvási folyamat súlyos zavart szenved. Az éjszakai légzéskimaradás számos egészségügyi kockázat okozója lehet:

Az apnoe legmodernebb kezelési eljárása az ún. CPAP készülékkel történik.

A CPAP készülékek az obstruktív alvási apnoé, azaz a nagyon hangos horkolással kísért légzéskimaradás kezelésére használt terápiás eszközök. Az általuk előállított enyhe légúti nyomás a bezáródó garatot nyitva tartva biztosítja a sikeres, erőlködés nélküli légvételt alvás közben. A készülék használata azonnali hatállyal szünteti meg a betegség tüneteit, így az alvási apnoé betegség nyomtalanul, az összes kísérő tünetével azonnal eltűnik!

Gyártó: Weinmann

SOMNO Balance e Auto CPAP

250.825 Ft

Gyártó: Weinmann

PRISMA A20 Auto CPAP

299.720 Ft

Gyártó: Philips Respironics

Remstar Auto A-flex CPAP

292.989 Ft

Hogy a garatizomzat alvás közben ne tudjon elzáródni, a berendezés folyamatos pozitív légúti nyomással nyitva tartja. Így megszűnik a horkolás, az éjszakai légzéskimaradások, normalizálódik a vér oxigénszint, létrejön a pihentető, mélyalvás. Az U.S. Agency for Healthcare Research and Quality (AHRQ) legújabb jelentése szerint az éjszakai, kizárólag alvás közben jelentkező légzéskimaradás, vagyis alvási apnoe kezelésére a leghatékonyabb módszernek a CPAP készülék használata bizonyult. A szerkezet ugyanis rendkívül hatékonyan javítja az alvás minőségét, és csökkenti az alvási apnoe tüneteit. Mindemellett okoz kellemetlen mellékhatásokat is, például szájszárazságot és orrvérzést. A készülék hatékonysága abban rejlik, hogy az alvás során a felső légúti szűkületnek vagy elzáródásnak megfelelően folyamatosan változó pozitív nyomást biztosít a ki- és belégzés során. Az alvási apnoénak - azon kívül, hogy kellemetlen, súlyos betegségek

kialakulásához is vezethet -, egyebek között a magas vérnyomás, szívbetegség vagy cukorbetegség kialakulásában is szerepe lehet. Az érintettek a rossz alvás következtében napközben is aluszékonyak és kimerültek, ami növeli a munkahelyi hibák, illetve a közlekedési balesetek számát.

Az agyi központ rendellenes működése miatt nem vesz a beteg levegőt. Gyógyszeres terápiát igényel.

A páciens vesz levegőt, de az nem jut el a tüdőbe, mert a levegő útja akadályozva van. Ez lehet a komoly túlsúlytól, a megnőtt nyaki körfogattól is.

Légsín terápiával kezelhető: orrmaszkot kap a beteg, amely egy kis készülékhez (lélegeztető géphez) csatlakozik. A gép alvás közben a levegővel szabadon tartja a levegő útját.

A használata fájdalommentes. A páciens megvásárolhatja a készüléket, az OEP egyéni elbírálás alapján támogatja, vagy bérelheti is. Gépet és maszkot (légsín-terápia) használó betegek tapasztalata mindig pozitív: arról számolnak be, hogy még kipihentek, energikusak, eltűnik a nappali aluszékonyságuk is.

Az alvásvizsgálat során a szervezet alvás alatti működését, ill. ennek kóros eltéréseit vizsgáljuk, így a vizsgálatra is alvás alatt, klasszikusan éjszaka kerül sor. Az alvásfüggő légzészavar, amelynek leggyakoribb tünete a horkolás, két módon vizsgálható.

A poliszomnográfiás vizsgálat a legösszetettebb alvásvizsgálat, amely a lehető legteljesebb

képet nyújtja az alvás alatti rendellenességek és azok lehetséges okainak feltárásához. A poliszomnográfiás vizsgálat, amellett, hogy megmutatja az alvás minőségét és mennyiségét, lehetővé teszi valamennyi alvás közbeni élettani folyamat megfigyelését is. Így egyidejűleg kapunk információt az agyi elektromos tevékenységről (EEG), a szemmozgásról (EOG), az izomtónusról (EMG), a szívritmusról (EKG), a véroxigén szintről (SPO2), a mellkasi és hasi légzésről, a szájon és az orron keresztüli légáramlásról, a horkolásról, az alvás közbeni testpozícióról, a lábmozgásról, valamint szükség esetén a légsínterápiás készülék adatairól.

A poliszomnográfiás vizsgálattal valamennyi alvászavar kimutatható, de kiemelten ajánljuk inszomnia, alvásfüggő légzészavarok - például alvási apnoe szindróma - és különböző alvásfüggő mozgászavarok – például nyugtalan láb szindróma – gyanúja esetén.

Az egyéjszakás vizsgálatot alvászavar központjainkban, szakasszisztensi felügyelet mellett végezzük.

A vizsgálat során elektródákat helyezünk el a fejen, a testen és a végtagokon, melyek segítségével rögzítjük az adatokat. A vizsgált személy ilyenkor az éjszakát központunk egy kényelmesen berendezett, szállodai szobához hasonló vizsgálóhelyiségében tölti, majd másnap, megszokott életvitelének megfelelően folytatja napközbeni tevékenységeit.

Alvás alatti endoszkópos vizsgálat segítségével határoztam meg az obstrukció helyét. Azt tapasztaltam, hogy az alvás alatti endoszkópia alkalmas az elzáródás helyének, valamint mértékének meghatározására, segítségével pontos terápiás tervet tudunk felállítani.

Az Alvás Világnapján a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy figyeljünk jobban a tünetekre, és törekedjünk arra, hogy megelőzzük a komoly egészségügyi és baleseti kockázatokkal járó alvászavarok kialakulását. Számos esetben az alapvető alváshigiéniai szabályok betartásával is sokat tehetünk a megelőzésért. Ha pedig több mint egy hónapja szenvedünk a kellemetlen tünetektől, keressünk fel egy alvásközpontot, ahol neurológus-szomnológus szakorvosok segítenek az alvászavarok diagnosztizálásában és kezelésében.

POLISZOMNOGRÁFIÁS ALVÁSVIZSGÁLAT TELJES KÖRŰ (22 CSATORNÁS) EEG MONITOROZÁSSAL

A SomnoCenter Alvászavar Központokban az alvászavarok vizsgálatához alkalmazható valamennyi műszeres vizsgálat a rendelkezésünkre áll. Így célzott vizsgálati módszerekkel tudjuk diagnosztizálni a ma ismert valamennyi alvászavart.

Az alvás közben, otthon mért adatok elemzése a műszerekről történő letöltés után válik lehetségessé, ami az alvásambulancián történik, az alvást követő napon. Az eredmények birtokában kezelőorvosa felállítja a diagnózist és terápiát javasol, vagy – ha szükséges – további vizsgálatokat ír elő.

A negatív folyamat kétirányú, a University of Chicago kutatói által végzett vizsgálatokból ugyanis az is kiderül, hogy az alvási apnoe gyakran glükóz-metabolizmus eltéréshez vezet, így önmagában is hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség megjelenéséhez. Az állítást igazolja az is, hogy a vizsgálatban résztvevő 2-es típusú diabéteszes betegek mintegy

83%-ánál jelentkeztek az obstruktív alvási apnoe (OSAS) tünetei. Az OSAS kezelésére alkalmazott pozitív nyomású légsín-terápia (CPAP) használatával a résztvevőknél egyértelmű javulás következett be mind a glükóz-metabolizmus, mind pedig az inzulin rezisztencia terén.

A légzéskimaradás következtében fellépő „fulladásoknak” minden esetben az idegrendszer vet véget, köszönhetően egy úgynevezett arousal (ébresztési) mechanizmusnak, amikor az agyunk néhány másodpercre otthagyja az alvást a levegővételért. Ez az ébresztő mechanizmus már csecsemőkorban kialakul (hiányában jön létre a bölcsőhalál). Egyes központi idegrendszert ért károsodások, mint a stroke, vagy súlyos fokú szívbetegségek következtében felnőtt korban is előfordul, amit centrális apnoe szindrómának nevezünk, de megjelenhet kevert formában súlyos fokú alvási apnoe szindrómákban is. A biztonságot jelentő ébresztő mechanizmusnak azonban súlyosan megfizetjük az árát a másnapi, illetve a fokozatosan felgyülemlő alvásadóságban.

Címünk: Budapest, I. ker., Ostrom u. 16. (10 kapucsengő, udvaron jobbra)
Telefonszámunk: 06 30 631-93-09

Honvédkórház Neurológiai Osztály Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központ, Budapest

Jelenleg az ország vezető alváslaboratóriumaként számon tartott központ, tevékenysége felöleli az alvásgyógyítás teljes spektrumát. Lehetőség van valamennyi ma ismert alvászavar kivizsgálására és kezelésére. Az itt folyó szakmai tevékenység nemzetközileg ismert, elismert.

dr. Terray-Horváth Attila (foto)
neurológus, szomnológus főorvos
A Honvédkórház Neurológiai Osztály Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjának vezető főorvosa

A 2015 februárjától vadonatúj, megújult környezetben működő, modern alvásközpontban a hatékony terápiás gyakorlatot magasan képzett, az alvászavarok gyógyításában több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakorvosok, a vizsgálati eredmények pontosságát és megbízhatóságát a csúcsminőségű műszerek garantálják (PHILIPS Respironics).

Néhány alvásvizsgálat nem igényel szakasszisztensi felügyeletet, mivel nem az alvás folyamatát, hanem a beteg szervezetében az alvás közben zajló élettani folyamatokat vizsgálja. Ezért egyaránt elvégezhető alvászavar központjainkban és az Ön otthonában.

A CPAP terápia (foto) egy CPAP nevű korszerű légsín terápiás készülék segítségével történik, úgy hogy miközben a beteg alszik, a készülék folyamatosan levegőt fúj a garatba, ezzel az enyhe túlnyomással megakadályozva, hogy a garat kóros mértékben beszűküljön vagy elzáródjon. A beteg így folyamatosan megfelelő mennyiségű levegőhöz jut, ami lehetővé teszi a szervezet egészséges működését, éjszakai regenerációját.

A levegő a készülékből egy másfél méteres flexibilis gégecsövön át egy orr- vagy arcmaszkon keresztül jut el a betegig. A maszk minősége, formája, mérete, anyaga rendkívül fontos, hiszen közvetlenül ez érintkezik az alvó ember testével. A felső légutak kiszáradásának megelőzésére fűtött levegőjű párásítóval egészíthető ki a készülék.

Az úgynevezett automatikos CPAP pedig figyeli a horkolást és a garatelzáródásokat, így csak akkor és annyi sínező nyomást biztosít, amennyi éppen szükséges a légutak nyitva tartására.

„A CPAP készülék használata szinte azonnal megszünteti az alvási apnoe szindróma tüneteit, így például abbamarad a hangos horkolás, az éjszakai magas vérnyomás és az éjjeli többszöri vizelés.”

Az obstruktív alvási apnoe szindróma, azaz a hangos horkolással kísért légzéskimaradás leghatékonyabb kezelési módja a pozitív légúti nyomás terápia, az úgynevezett CPAP terápia (Continuous Positive Airway Pressure therapy).

Egyes súlyosabb alvásfüggő légzészavarok, mint az obstruktív alvási apnoe esetén, nem mindig elég a CPAP készülékkel adható maximális nyomásszint. Ilyenkor két különböző nyomásszintet (Bi-level PAP) előállító légsínterápiás eszköz használata ajánlott, ami belégzéskor magasabb, kilégzéskor pedig alacsonyabb sínező nyomást biztosít.

Ha a légvétel további támogatására is szükség van, mint a centrális alvási apnoe szindrómában szenvedő betegek esetében, a BiPAP S/T készülék használatával meg lehet szabni egy bizonyos minimális légzésszámot, és ha ez alá csökken a légzés, a gép automatikusan kompenzálja azt.

Fontos, hogy hálótársunkat megkérdezzük, hogy van-e alvás alatt hosszabb légzéskimaradásunk, ugyanis a SLEEP APNOE-nak nevezett kórjelenség (magyarul alvási apnoe) már egy lényegesen összetettebb és következményeit tekintve sokkal súlyosabb probléma, amelynek rendezése pusztán életmódbeli változtatásokkal szinte lehetetlen.

A kezelési program elemeit hétről-hétre, lépcsőzetesen célszerű beépíteni az életvitelébe! Ezek elsősorban mindenki által könnyen megvalósítható életmódbeli tanácsok, melyek akár azonnal mérsékelni tudják a horkolást.

Az alábbi összefoglaló táblázatban látható a négy hetes program, részletesebben lejjebb olvashatnak az egyes elemeiről.

	Megemelt felsőtest	Étkezés kontroll	Oldalfekvés	Orr öblítés	Gargarizálás	Garattorna
1. hét	+	+	-	-	-	-
2. hét	+	+	+	+	-	-
3. hét	+	+	+	+	+	-
4. hét	+	+	+	+	+	+

Ezt úgy érheti el a legegyszerűbben, hogy az ágy fejoldali két lábát 5-10 cm-rel megemeli. Ez mérsékli a nyelv hátraesését alvás alatt, könnyebbé teszi a légzést a rekeszizom munkájának mérséklése által, illetve csökkenti a horkolás miatt megnövekedett gyomorsav-visszaáramlás (reflux) mértékét a nyelőcsőbe. Ha Önnek gyakorta gyomorégése van és emellett horkol is, ezt a pozícionális változtatást mindenképpen érdemes megtennie. Hagyományos párnát ne használjon, mivel ez a porcos vázzal nem rendelkező felső légutak megtöretését okozhatja, és ezáltal tovább szűkítheti a légutak kaliberét. Speciális nyakpárna használata természetesen ajánlott.

A tervezett lefekvés előtt 2 órával csak könnyű ételt fogyasszon, kerülje a magas zsírtartalmú tej vagy szójatej fogyasztását, mivel ez nyákképződést okoz éjszaka a garatban, ami a horkolást fokozza. Az altatók és nyugtatók fokozzák az izomzat relaxációját, és erősítik a horkolást, így szedésük nem tanácsolt. Különösen veszélyes ebből a szempontból a Rivotril, és a Seduxen.

Megengedett a Xanax és Frontin használata, ha szükséges. Az előbbi ok miatt az alkohol fogyasztása lefekvés előtt ugyancsak kerülendő.

A háton fekvést el tudja kerülni, ha teniszlabdát, vagy pingpong labdát rögzít a pizsamakabát hátoldalába. Ez kellemetlenné teszi, és ilyen módon meggátolja a háton fekvést. A másik lehetőség, hogy ruhával vagy puha szivaccsal kitömött kis méretű hátizsákot vesz fel lefekvéskor, ami csak oldalt fekvést tesz lehetővé. Ha 3 nap alatt nem tudja megszokni az erőltetett oldal fekvést, felesleges tovább kísérleteznie vele.

A jó orrlégzés szinte elengedhetetlen feltétele a horkolás mentes éjszakának. Ha az orrlégzése állandóan gátolt, érdemes felkeresnie a fül-orr-gégészt, mivel orrsövény ferdülés, orrpolipózis, szénanátha is állhat a panaszok mögött. Ha orrszárnyai az orrjáratok fele domborodnak, tegyen kísérletet a Respir Aktiv orrtapasszal, ami mechanikusan, kívülről tágítja az orrjáratokat.

Elkészítése egyszerű: 1 pohár hideg vízbe 1 csepp borsmenta olaj. Vigyázzon, ne nyelje le, ne alkalmazzon töményebb koncentrációt.

Ha úgy tűnik, hogy az életmódbeli tanácsok kevésnek bizonyultak, végezzen garattornát!

Néhány egyszerű tornagyakorlat, ami a garatizmok tónusát fokozza, és a horkolás ellen hat. Az alábbi 3 gyakorlatot naponta legalább kétszer végezze el, nem tart tovább 2-3 percnél. Ha biztosan egyedül van, csak akkor kezdjen neki!

1. Mutató és középső ujját tegye a szájába, majd próbáljon hangosan olvasni 1 percig. Ez a gyakorlat főleg a nyelvgyök és az állkapocs izmait erősíti.

2. Ásítozzon 6-8x egymás után hosszasan. Ez a garattágító izmokat kényszeríti munkára.

3. Próbálja meg a nyelve hegyével megérinteni először az orrát, majd az állát 6-8x. Feltehetően ez nem fog sikerülni, de a nyelv ezen tréningje fontos az alvás során fellépő nyelvizom elernyedés és nyelv hátraesés kivédése szempontjából.

Személyes konzultációra is van lehetőség keddenként délután 4 és 8 óra között. További információ és bejelentkezés az itt jelzett telefon számon: +36-70-3424298

Egy egyetemi kórház klinikai vizsgálatai folyamán, amelyen összesen 218 fogyasztó (és partnere) vett részt hat hónapon keresztül, megállapították, hogy a résztvevők 70%-a a vizsgált időszak idején sokkal kevésbé vagy akár egyáltalán nem horkolt az Asonornak köszönhetően. A résztvevők válaszaiból az is kiderült, hogy a termék azok esetében is segített, akik általában torokszárazságra panaszkodtak.

Az Asonor ® egy orrspray, amely úgy működik, hogy megnedvesíti a nyálkahártyát és részben megfeszíti az izmokat a torokban. Ez azt jelenti, hogy a lélegzés könnyebb lesz és reggel nem érzünk szárazságot a torokban.

A spray speciális alkalmazásmódjának köszönhetően a készítmény az orron keresztül közvetlenül a torokba jut. A termék egyaránt elérhető a gyógyszertárakban és online. További információk erről a forradalmian új horkolás elleni készítményről az

Asonor ®www.horkolas-horkolni.hu honlapján találhatók .Ha több információra van szüksége, hívja az Asonor ügyfélszolgálat telefonszámát (06) 1 999 6211.

Respir Active légzéskönnyítő orrtapasz csökkenti a horkolást előidéző orrdugulást. Hatását úgy fejti ki, hogy megemeli az orrcimpákat, ezáltal kitágítja az orrcimpákat és azonnal csökkenti az orrdugulást. Így a légzés könnyebb lesz (kutatási adatok szerint javítja a légzést a horkolók 75%-nál) és az álmuk is nyugodttá válik (javítja az alvás minőségét a horkolók 90%-nál). Megfázás vagy allergia okozta orrdugulásban szenvedőknek Használhatják-e gyermekek az orrtapaszt? 5 év alatti gyermekek nem használhatják! Száraz, érzékeny bőröm van, használhatom-e a tapaszt? Használja az átlátszó tapaszt, amelyet kifejezetten száraz/érzékeny bőrre fejlesztettek ki.

A horkolás hátterében gyakran a lelógó, nem ritkán a nyelvig lecsüngő nyelvcsap, valamint a vitorlaszerűen lebegő, fellazult izomzatú lágy szájpad áll. Súlyos fokú alvási apnoe szindróma kizárása esetén műtéti eljárással megszüntethető a hangos horkolás.

Alvási apnoe betegség esetén a sikeresség azonban nagyrészt attól függ, hogy az elzáródás hátterében egyszeres, vagy többszörös elzáródás áll. Ennek eldöntésére fekvő helyzetben elvégzett endoszkópos vizsgálatot kell elvégezni.

Azokban az esetekben, ahol a fekvő helyzetben elvégzett endoszkópos vizsgálat igazolja, mód van a lágy szájpadon végzett műtéttel (UPP – uvulo-pharyngoplastika) a horkolás erősségét jelentősen csökkenteni és a légzéskimaradások is sok esetben eltűnnek vagy enyhébbek lesznek. Szerző: ALVÁSCENTRUM.HU · 2015. február 20.

Az uvulo-pharyngoplasty (UPP) eljárás során a sebész eltávolítja a megnyúlt nyelvcsapot (uvula), valamint megkisebbíti a lelógó lágy szájpad vitorlát. A műtétet rendszerint altatásban, lézeres sebészeti technikával végzik. Hátránya a műtétet követő gyógyulási szakban tapasztalható fájdalom, amely fájdalom csillapítókkal megszüntethető.

.A horkolás rádiófrekvenciás sebészettel is orvosolható. A beavatkozás során helyi érzéstelenítéssel elektródát szúrnak a nyálkahártya alá, majd 20-30 másodpercig rádiófrekvenciás impulzust alkalmaznak. Hatására a lágy szájpad feszesebb lesz, a horkolás pedig jelentősen csökken.

A Rádiófrekvenciás Lágy szájpad Plasztika (SRUP – Submucosal Radiofrequency Uvulo Palatoplasty) a nagyfrekvenciás elektromos energia segítségével a nyálkahártya alatti lágyrészekben (izmok, kötőszövet, zsírszövet) hegesedést hoz létre, így a lágy szájpad feszesebbé válik, az éjszakai légvételek alatt a rezonátor tulajdonsága csökken, ideális esetben megszűnik. A kívánt hatás eléréséhez 4-6 hét múlva a SRUP kezelést meg kell ismételni.

A beavatkozás következményeként minden alkalommal számolni kell néhány napig tartó garatfájdalommal, ami főként nyeléskor érezhető, de a hagyományos fájdalomcsillapító tablettákkal könnyen megszüntethető. Az elektróda beszúrási pontja körül duzzanat, esetenként kis nyálkahártya fekély alakulhat ki, amely helyi kezelésre, ha szükséges antibiotikum, kalcium szedésére gyorsan megszűnik.

A beavatkozással a legtöbb esetben jó eredményt lehet elérni. A lágy szájpad feszesebbé válása csökkenti, ideális esetben megszünteti a horkolást. A két alkalommal történő beavatkozás általában elegendő, ám ritkán szükség lehet egy harmadik kezelésre is. Ennél többszöri kezelés ellenjavallt!

Magyarországon a lakosság közel harmadának nem pihentető az alvása. Az érintettek napközben folytonos fáradtságot, álmosságot, ingerültséget, figyelemzavarokat és munkahelyi teljesítményük jelentős csökkenését tapasztalják.

A tünetek hátterében számos alvásbetegség állhat, amelyek közül a leggyakoribb az inszomnia, azaz az álmatlanság. Aki álmatlanságban szenved, nem tud elaludni, vagy többször felébred éjszaka, az ébredéseket követően pedig nehezebben vagy egyáltalán nem tud visszaaludni, illetve jóval korábban felébred, mint ahogyan szeretne. Kivédésére egy akupresszúrás lehetőség a szemek közötti nyomás gyakorlása (ábra)

A nem pihentető alvás következtében elmarad a szervezet regenerálódása, ami hosszú távon egyfajta stressz reakciót jelent a szervezet számára, vagyis fokozza azoknak a betegségeknek a kialakulását, amelyeket egyébként a stressz okoz: magas vérnyomás, cukorbetegség, depresszió, pszichiátriai, továbbá szív- és érrendszeri betegségek.

Az álmatlanság az elalvási és/vagy átalvási képesség legalább egy hónapig fennálló zavara, amely napközbeni mentális deficit tünetekkel, stresszel és/vagy aluszékonysággal jár.
Elsődleges inszomniáról beszélünk, ha az alvászavar nem függ össze más (szomatikus, belgyógyászati, pszichiátriai) betegséggel, míg a másodlagos inszomnia esetén beazonosítható a kiváltó ok. Az álmatlanság elsősorban tünet, melynek számos testi vagy lelki betegség (tüdőbetegség, szívbetegség, cukorbetegség, depresszió, stb.), életvezetési szokás (nem megfelelő alvási szokások, alkohol, élénkítő szerek használata) állhat a hátterében. Lényege, hogy az alvás nem felel meg az alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, s nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújításához..

Az inszomnia bármely életkorban jelentkezhet. A legtöbb ember élete során egy-két éjszaka erejéig szembesül a rosszul vagy a nem alvással. Néhányan azonban hetekig, hónapokig vagy akár évekig is szenvedhetnek benne. A betegség leginkább a nők és az idősebbek körében gyakori. Az inszomnia bármely életkorban jelentkezhet.

Az altatók segíthetnek az elalvásban, de nem tekinthetők az inszomnia gyógymódjának. Az altatók néha egy másik rendellenességet kezelnek tüneti szinten. Ideiglenes segítséget jelenthetnek például az alváshoz köthető légzési problémák terén. Ezért az inszomnia pontos diagnózist igényel, és a kezelési alternatívákat fontos megvitatni orvosával, mielőtt kezdetét venné a gyógyszeres kezelés.

Elsősorban a macskagyökér vagy valeriána és a melatonin kiegészítő segít. Sharon Plank, orvos, a Pittsburghi Egyetem egészségügyi iskolájának szakértője elmondta: tudományos bizonyítékok is alátámasztják a valeriána és a melatonin jótékony hatását. Kezdjük el ezeket kis adagban használni, és tájékoztassuk róla orvosunkat, hogy mit szedünk (van, akinek nem szabad kiegészítőket alkalmaznia). Egyiket se használjuk viszont hosszútávon!

A melatonin természetes hormon, amely szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusunkat. Tanulmányok támasztják alá, hogy a melatonin nemcsak segíti az embert az elalvásban, de az alvás minőségét is javítja.

A macskagyökér vagy valeriána gyökér már több mint 2 ezer éve használatos szedatív és szorongást csökkentő gyógyírként. 16 kisebb tanulmány összegzéséből kiderül, hogy az ember gyorsabban elalszik a hatására. Javítja az alvás minőségét is. Idővel egyre hatékonyabb lesz, tehát rövidtávon célszerű minden este bevenni.