Lélek útja a túlvilág felé 2. rész

A dolgozatom 1. részét itt olvashatja: http://nelegybeteg.hu/tanulmany-lelek-utja.php

Az élet értelme

Az  ember keresi az életének az értelmét. Életünket a munka és a szabadidő  tölti ki. Közben terheket viselünk, örömeink és gondjaink vannak.  Ugyanakkor szenvedések és sikertelenségek  teszik változatossá életünket. Az évek múlásával növekednek ismereteink és tapasztalataink, de az élet végén elkerülhetetlenül ott van a halál. Lehet a halál témáját kikerülni, de tudomásul kell venni, hogy az emberi élet egyszer megszakad és létünket a halálra utalt lét jellemzi. Felvetődhet a kérdés, hogy érdemes-e valamiért élni?  Mi a létünk végső értelme? 

Érdemes elgondolkodnunk - a napi ügyes-bajos dolgaink intézése mellett- nagy ritkán azon, hogy mi az életem értelme, célja, honnan jöttem, hová tartok, van-e élet az élet vége után, hogyan vélekednek a hazai és külföldön korábban és jelenleg is élő nagy tekintélyű világhírű tudósok arról, hogy létezik-e központi értelem és irányítás, vagy minden a termodinamika törvényeinek és a véletlen játékának engedelmeskedik.

 

Véleményem szerint ezzel az átgondolással az a baj, hogy egyrészt a sehova sem tartó, őrjöngő, sokszor hisztériába fullad, értelmetlenül rohanó életünk nem teszi lehetővé, hogy a fenti kérdésekről egy kicsit néha elgondolkodjunk

 

Az élet értelmét kutató kérdés nem új keletű, napjainkban azonban fokozottabban tör elő. Ennek egyik oka, hogy a mai ember már nem él a vallásos hit biztonságában. Azt is megtapasztalhatja, hogy a modern technikai civilizáció és a jóléti társadalom nem ad megnyugtató értelmezést számára. A haladás vívmányai azt a látszatot keltik, hogy minden lehetséges az ember számára. Ennek ellenére úgy érezzük, hogy az emberi alapproblémák nincsenek megoldva, sőt inkább kiéleződnek az ipari társadalomban. A maradandó értékek veszélybe sodródtak és az ember tanácstalanul áll szembe az élet értelmének kérdésével.   

A modern ember elidegenedett önmagától, szülőföldjétől, az emberiségtől, és szenved az önmeghasonlástól, a devianciától, a depressziótól. Velem együtt sokan gondolják, hogy a fejlődés célja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az emberek jólétének, életminőségének javítása. Az ember azért született, hogy a földi élővilág gondozója, az élet felemelője és kibontakoztatója legyen. Összetartozunk az elme csodálatos képességeinek feltárásában, az élet boldoggá tételében és a tudás mindannyiunk javára fordításában.

A válasz hiánya belső ürességet, mély szorongó érzést vált ki az emberben Kérdezhetjük, hogy van-e  az emberi életnek végső, valóban érvényes és irányadó értelme? Marx számára az egyedi ember értelmére  vonatkozó kérdés csak  polgári előítéletként jelentkezett. Úgy vélte, hogy a kérdésnek a szocializmusban nem lesz már létjogosultsága. E. Bloch  az emberiség jövőbeli fejlődésében  látja a megoldást . Figyeljük meg, hogy  az ezen kérdésre adandó válaszban   csak a haladásban betöltött funkcióra figyelnek   és csekély jelentőséget tulajdonítanak az ember személyes, individuális létére. Az emberiség történetét nem csak a győzelmes előre futás jellemzi. Felmerül a kérdés, hogy ugyan volt-e értelme a sikertelen fáradozásoknak és küzdelmeknek, a hiába kiontott vérnek, fájdalmaknak és könnyeknek, a számtalan igazságtalanságnak, amit a névtelen tömegek csendesen viseltek el. A megoldási kísérletek  pozitív értékeik mellett  elégtelenek tűnnek, mivel mind az egyes ember, mind  az egész emberiség történelme végső és abszolút értelem után kiált. 

Az ember csak akkor tudja magát értelmesen megvalósítani, ha felülmúlva önmagát megfelel azoknak az igényeknek, amelyek benne lakoznak (az igazság megismerése, a jó követelménye,  a szép utáni vágy, az emberi méltóságunk és más emberek méltóságának  megbecsülése). Az ember lényegénél fogva transzcendens irányultságú. Életünk értelmének végső oka  valamiféle transzcendens Nagyság lehet. A megélt Isten-hitből adódóan a világ új értelmet kap, mivel a végső ok alapján áll. Az Isten-hit tulajdonképpeni eredete és helye az emberi lét kérdésében és az arra kapott válaszokban gyökeredzik.

Frank professzornak egy egyetemi hallgató levélben írt, idézem: "Akadémiai fokozatot szereztem, van egy luxus autóm, pénzügyileg teljesen független vagyok, több szexet és presztízst fogyaszthatok, mint amire szükségem van. Amit kérdezek a tanár úrtól az nem más, minthogy van-e ennek az egésznek valami értelme?"

Az élet értelme a vagyon gyarapítása?
Tim Kasser (2005) „Az anyagiasság súlyos ára” c. könyvében arról ír, hogy a társadalmi/gazdasági folyamatok hatására az anyagias értékek egyre uralkodóbbá válnak Minél nagyobb szerepet játszanak az életükben az anyagi értékek, annál kevésbé lesznek elégedettek az életükkel. Elhatalmasodnak rajtuk a lelki betegségek Minél elégedetlenebbé és lelkileg zavarodottabbá  válnak, annál erősebben próbálnak az anyagi értékekbe kapaszkodni  Ez a folyamat  túllép az emberek személyes életén  és milliók életét viszi ebbe az irányba, ami társadalmi, sőt történelmi szinten is negatív folyamatok beindulásához vezet.

Kasser, T 2005 Az anyagiasság súlyos ára Ursulus Libris

 

A mindennapi élet lélektelen, elgépiesedett, érzelem szegény, boldogság hiányos, reménytelen, célját, értelmét illetően kiüresedett.

Az euro-atlanti valóság a reklám befolyásoló  manipulációjával   korlátlan mennyiségben önt ránk fogyasztói álértékeket, hamis örömpótlékokat Ugyanakkor más kontinenseken  Afrika, Ázsia területein több milliárd ember számára a túlélés az életcél. Észre kell vennünk, hogy az új kapitalista konzumvilágnak sincs szüksége a valódi autonómiával rendelkező, közösségi emberre. Itt jegyzem meg, hogy a világhálót alkotó konzumizmust Theodor Mieth, a tübingeni egyetem teológus professzora hedonista fasizmusként aposztrofálta.

 

Életünk célja a Konzumvilágban

A konzumkultúra azt üzeni, hogy legyen „neked” (!) jó, mert megérdemled. Carpe diem!

Ha egy kapcsolat megromlik, ne javítsd meg, vegyél újat, van másik.

természetünktől való elidegenedés manipulálhatóvá tehet bennünket” (C. Korten).

A konzumkultúra a velünk született altruizmusnak is a kárára van. Az érdek vezérelt, önszempontú viselkedés egyre jobban megerősödik Azt halljuk, hogy csak magunkkal törődjünk, mások segítéséből haszon nem származik, azt látjuk, hogy jobban jár, aki önző.

Korten professzor részletes, tényadatokra épülő elemzésekkel, hibátlan okfejtéssel mutatja be a gazdasági globalizáció káros hatásait, korunk társadalmi, gazdasági és politikai válságainak alapvető, mélyebb okait.

Meggyőzően dokumentálja, hogy az ideológiai, politikai és technológiai hatalom összjátéka következtében miként összpontosul egyre nagyobb gazdasági és politikai
hatalom maroknyi tőkés társaság, multinacionális vállalat és pénzügyi intézmény kezébe,

Világhírű fizikusok azért küzdenek, hogy a tudat kerüljön bele a fizikai modellekbe, de sajnos a fizikus társadalom jelentős része nem fogja fel, hogy ezoterikusabb megközelítésre van szükség (Roger Penrose, Hery Strapp és Brien Josephson). „Amikor a tudomány a nem fizikai jelenségeket is elkezdi tanulmányozni, akkor több haladást fog elérni egyetlen évtized alatt, mint a korábbi száz évben”. (Nikola Tesla)

 

 

 

A lélekről

 Általános megállapítások

Az anyag osztható. Részekből áll. Van fele és negyed része, lehet belőle elvenni és hozzáadni. A lélek, a szellem ebben is ellentéte. Oszthatatlan, nincsenek részei. Vagy van egészen, vagy nincs. 

A lélek, abban is elüt az anyagtól, hogy nem látható, nem tapintható, tehát nem lehet megmutatni, nem lehet érzékeink tapasztalása alá bocsátani. Azt bebizonyítani, hogy lélek van, szintén csak az ész útján, annak működtetésével lehet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy létét nem lehet épp oly bizonyosan tudni, mint azt, amit látunk vagy megfogunk. Az ész alapján és segítségével épp oly bizonyosan meg lehet ismeri az igazságot, a valót, mint érzékeinkkel, például látással.

 A lélek tudja, hogy ő van, tudja, mire képes és mire nem képes, tudatában van a környező dolgoknak és azok tulajdonságainak és tetteiben mindezek figyelembevételével jár el. Ez a tulajdonsága teszi a lelket, a szellemet a természet urává, nála százszorta erősebb állatok féken tartójává és szolgálatába állítójává, a természet erőinek felfedezőjévé, törvényeik megállapítójává s gépek szerkesztésével ezeknek a maga szolgálatába állítójává.

Az anyag öntudatlan. Nem tudja, hogy ő van. Nincs tudatában létezésének, sem erejének, sem hiányainak, sem a környező dolgoknak. Az asztal nem tudja, hogy ő bükk- vagy tölgyfából van-e, nem tudja, kerek-e vagy szögletes, milyen színű, mekkora, mi van rajta, ki ül mellette. 

 

A léleknek két képessége van, amelyek működését állandóan tapasztaljuk és így megfigyelhetjük. Az egyik a gondolkodás, a másik a szabad akarat. Ha ezeket élesebben szemügyre vesszük, bizonyosan meg tudjuk állapítani, hogy egyik se származhat csak a testtől, csak az agytól. Tehát a lélekről, noha nem látható, épp úgy megállapíthatjuk, hogy van, mint a szobáról azt, hogy nemcsak bútorok vannak benne, hanem olyasmi is, amit nem láthatunk, például levegő.

Az anyag osztható. Részekből áll. Van fele és negyed része, lehet belőle elvenni és hozzáadni. A lélek, a szellem ebben is ellentéte. Oszthatatlan, nincsenek részei. Vagy van egészen, vagy nincs. 

http://www.eucharisztikuskongresszus.hu/PA_hit_123.html

 

A materialista tudósok, filozófusok és az egyre inkább a hatásuk alá kerülő társadalom azonban, úgy tűnik, elmulasztotta meggondolni, miféle következményekkel jár egy ilyen szűk szakmai módszertan, ha világnézetté akarják általánosítani, és kivinni a laboratóriumokból, fizikai kutatóintézetekből a társadalomba.

A materializmus, ahogy ezt képviselői egyre nyíltabban vállalják is, lényegében fizikalizmus, hiszen az anyagot a fizika tudománya vizsgálja. A materialista tudósok, filozófusok és az egyre inkább a hatásuk alá kerülő társadalom azonban, úgy tűnik, elmulasztotta meggondolni, miféle következményekkel jár egy ilyen szűk szakmai módszertan, ha világnézetté akarják általánosítani,

Richard Lewontin, a Harvard Egyetem marxista világnézetű genetika professzora így nyilatkozott: … ragaszkodásunk az anyagi oksághoz az, ami arra kényszerít bennünket, hogy olyan vizsgálati módszereket és fogalomkészletet hozzunk létre, amely materialista magyarázatra vezet, nem számít mennyire ellentmond ez intuíciónknak, nem számít mennyire misztikus ez a be nem avatottaknak.” Johnson (1997) megjegyzi, hogy a „tudományos materialisták számára a materializmus az első, a tudomány csak ezután jöhet.”

Nemcsak Hobbes korában, de ma is elképzelhetetlen, hogy bármely lélektani probléma kezeléséhez ne szakorvoshoz, pszichológushoz, hanem elméleti fizikushoz és számításaihoz küldjük gyermekünket, szeretteinket. Ha valaki erre alapozná pénzkereső tevékenységét, ma is olyan közveszélyes lenne, amitől törvényekkel kellene megvédenie magát a társadalomnak

Johnson, P. E.: The Unraveling of Scientific Materialism. 1997, First Things, the Journal of

 

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének megválasztott Freund Tamás (nemzetközi hírű és számos rangos tudományos elismerésben részesített neurobiológus, agykutató) egy 2014-es interjúban nyíltan beszélt arról a meggyőződéséről, hogy az agy – amelyet szerinte az evolúció hozott létre – „nem képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára.” „Inkább azt tudom elképzelni” – tette hozzá –, „hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára.” Arra a kérdésre, hogy akkor a lélek külső beavatkozásra került-e belénk, az alábbi gondolatmenettel válaszolt:

„Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában. Ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.”

Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. 

https://divinity.szabadosadam.hu/?p=25909

 

A lélek a testtől külön áll és független tőle, hiszen már evilági életében is időlegesen ki tud jönni belőle: álom, ájulás stb. idején hagyja el.^[751] Olykor hosszabb időre is távol maradhat, anélkül hogy ez halált vonna maga után; e távolmaradások során azonban az élet lecsökken, sőt meg is áll, ha a lélek nem tér vissza hajlékába.^[752] Mindamellett különállása és függetlensége leginkább a halálkor válik hangsúlyossá. Test már nincs, nem marad látható nyoma, a lélek azonban fennmarad; valahol egy külön világban önálló életet él.

 

Lélek, mint biomágneses elektromosság

Dr. Grandpierre PhD azt mondja, hogy kutatásaim során rájöttem, hogy a lélek és a bio elektromágneses tér között sok figyelemreméltó hasonlóság található. Olyan hasonlóság, amely a materialista felfogás számára a legnyilvánvalóbb. Az elektromágneses tér is illékony, mint a lélek. Látszólag testetlen mindkettő. A lélek pedig nem más, mint az élettevékenység irányítója, s ha testetlen, elillanhat, a halál után is fönnmaradhat. És ami az élettevékenység irányítása számára fontos: az elektromos erő rendkívül hatékony. Leglényegesebb, hogy szervezetünk egységes szerveződését nem is tarthatja fenn más, mint a bio-elektromágneses tér.

Ha szervezetünk egységes, és központi szervezőerejét léleknek hívjuk, akkor fontos észrevenni, hogy az egységes szerveződésnek át kell tekintenie, és össze kell hangolnia szervezetünk összes sejtjének folyamatait. Ilyen áttekintőképességgel és irányítóképességgel éppen az elektromágneses tér rendelkezik. A sejtekben zajló folyamatokat a legújabb kutatások szerint az elektromágneses tér irányítja (lásd erről részletesebben „Biolektromosság ” c. írás az IPM februári számában).

Az elektromágneses tér (EM tér) az a tényező, amely megszervezi és irányítja az élőlényt, mint egységes rendszert. Az elektromágneses tér az a tényező, amely biztosítja és fenntartja egyediségünket, és amely annak dacára, hogy testünkön milliónyi különböző és változó fajtájú, mennyiségű anyag szalad át, mégsem változunk meg ennek függvényében egyszer ilyenné, máskor olyanná, hanem ugyanaz a személy maradunk.

A kémiai anyagcsere szerepe csak annyi, hogy energiával látja el a szervezetet, amelynek döntő, hosszú távú viselkedését, fejlődéstörvényeit, sorsát az elektromos tér mintázatai tartalmazzák, ahogy az EM tér határozza meg, hogy ugyanabból a magból ugyanaz a növény fejlődik ki egész más talajon és klíma mellett is. Az elektromágneses tér tehát képes kell legyen a nála jóval robusztusabb, nagyobb energiát jelentő részecske-halmazt egészében irányítani, tehát csodamód a kisebb energiájú, jóval gyengébb tényező irányítja, vezeti a jóval súlyosabb, nagyobb tényezőt, azt a tényezőt, amely maga a gyengébb tényező forrása is egyben. http://users.atw.hu/bubutacsi/tudomany/csil/kozmobiol14.htm

Szervezetünk elektromágneses tere. Az Aura

Az aura az élő és az élettelen testekből kisugárzó, azokat fátyolszerűen körbevevő energiamezők együttese.

Az ember fizikai testét körülvevő, szabad szemmel "láthatatlan",különböző színű és vastagságú rétegekből álló,állandóan változó nagyságú és sűrűségű energia burok. Az embert tojás formában veszi körül. A rétegeinek száma 7. Maximális mérete 7m. Átlag emberé:1-1,5m. Az aurát a lélek fejleszti ki az égben, a halál után megsemmisül.

Az aura nem a modern kor ezoterikus tanainak „találmánya” – középkori keresztény képeken is megjelenik az ábrázolása, gondoljunk például a szentek glóriájára. Az auránknak 7 rétege van, melyek tükrözik az illető mentális, érzelmi és egészségügyi állapotát, és összekötik másokkal és a világegyetemmel.

 

A halál után az 1-3-5-ös égi gyűjtőhelyre száll. A többi a lélekkel és a fizikai testtel 3 napig együtt marad a földön, de közben a 2-4-6-8-9-es eggyé alakul, és 3 nap után távozik a lélekkel és az energiatesttel együtt a Földről. Az aura képek és színek alapján, minden lényeges leolvasható rólunk! Hogy milyenek vagyunk? Csak az aurára kell nézni és azonnal látszik.

aura rétegei

 Aurája minden élőnek és "élettelennek" van. Az "élettelen" anyagoknak csak egy fizikai, a növényeknek viszont fejlettségüktől függően 2-3 vagy 4 aura rétege van

Az egészséges ember aurája a test körül elliptikus. Mérete egy átlagos testalkatú embernél mintegy 2,5-3 méter, és buraként veszi körül a testet. Minél erősebb az aura, annál kevésbé vagyunk kitéve a külső erők hatásának. A gyönge aurával rendelkező ember könnyebben manipulálható és fáradékonyabb. A legyengült auraterek kudarcot, és egészségi problémákat, élethelyzetek megoldására való képtelenséget okoznak.

https://aura-foto.webnode.hu/aura/

 

A természetgyógyászatban a bioelektromos és biomágneses energiarezgések összességeként fogható fel. Ez az energiatér, amely körülveszi a fizikai testet,. Az egészséges felnőttnél ez a kisugárzás általában hét rétegű. Az aura rétegeinek együttese az átlagos képességekkel rendelkező ember esetében nyugalmi állapotban 6–8 Hz-es energiahullámként jelenik meg. Ezek közt az infravörös színű rezgések dominálnak. Az emberi aura minden egyes rétegének megvan a sajátosan rá jellemző színe, rezgésszáma, hullámhossza. A rétegek nem különülnek el élesen, hanem valójában egy és ugyanazon „energiatest” különböző hullámhosszúságú és sűrűségű részeiről van szó, amelyek áthatják egymást. Ezek az ún. rétegek csak a fényképeken látszanak elkülönülőknek egymástól. A természetgyógyászati és az ezoterikus irodalom 7 réteget említ, amelyek közül itt most csak kettő említünk.

•          Az asztráltest lazán és finoman követi a fizikai test körvonalait. Kb. 2,5–7,5 cm széles. Színei az érzelmektől függően különböző árnyalatokban ragyoghatnak vagy rossz hangulat esetén beszürkülhetnek. Ezeken mintegy áttűnnek a működő csakrák.

• A mennyei test kb. 60–85 cm széles. A fizikai testből kisugárzó gyertyalánghoz hasonlít. Az ezoterikus gyógyítók szerint ezen keresztül érezzük a világegyetemmel való kapcsolatunkat. Időnként ragyogó fénysugarak figyelhetők meg benne.

A szervezetünk bio-elektromágneses tere nem tűnik el, hanem csak eltávozik. Mivel a bio elektromágneses tér mégiscsak egyfajta anyagiságot jelent, és anyag nem tűnhet el, legfeljebb átalakul, ezért a bio elektromágneses tér, és funkciója, a hozzá tartozó lélek nem tűnhet el a haldoklás során a semmibe! A lélek, illetve a bio elektromágneses tér egyszerűen csak elutazik, mégpedig a fény sebességével, és a benne rejlő információkat magával viszi. Elhagyja testünket, és egyik része az ionszférába költözik, másik része kiröpül az űrbe, a csillagok világába. Eközben bármennyire szét is szóródik, mégsem bomlik fel, hiszen az elektromágneses hullámok ugyanazt a hírt röpítik égnek, minden irányba egyszerre. Ezért nem kell attól tartanunk, hogy ez az információ felbomlik halálunk után: inkább arra gondolhatunk, hogy halálunk után megsokszorozódunk, sokfelé, mindenhol jelen vagyunk, amerre csak fényünk terjed! Mivel a materializmus nem hajlandó elismerni a lélek önálló létét, csak a lélek anyagi oldalait, ezért azt is mondhatjuk: a lélek elektromágneses ruhájának felismerésével meghatároztuk a lélek utazási sebességét a halál után, és azt is, hová repül! Érzéseink, gondolataink egységes szerveződésüket megőrizhetik földi életünk után is. Sőt, ez nemcsak lehetőség, hanem inkább törvény! Igaz, mi itt a lélek fogalmát újszerű módon közelítettük meg, hiszen az életelvvel azonosítottuk. Vizsgáljuk meg még közelebbről, mit is jelent ez! A lélek mint végső elv, elvontan hangzik. Sokkal közvetlenebbül felfoghatóvá válik azonban, ha meggondoljuk, hogy a lélek elsődleges megnyilatkozásai az érzések. Az életnek éppen azért az érzékenység, az érzőképesség a lényege, mert érzések, érzékenység, érzőképesség nélkül az élet üres maradna, érzéstelen, jelentéstelen, nem jelenthetne érezhető, átélhető, élményszerű életet számunkra. Ez újabb alapot ad a lélek és az életelv azonosítására, mert a lélek nem más, mint érzésvilágunk egységes szervezettsége. Ha pedig a lélek az érzések világát jelenti, akkor a lélek és az életelv azonossága miatt egész érzésvilágunk fennmarad halálunk után! Érzésvilágunk minden rezzenése egy-egy parányi eleme a lélek teremtő munkájának, és nemcsak az információk, de maguk az érzések is túlélik a halált. Sejtjeink elektromágneses sugárzása révén átkelnek új otthonukba, az ionoszférába, (vagyis ott, hol a légkör legfelső rétege, a levegőmolekulák többsége ionizált állapotban van), a csillagok világába. Érzésvilágunk azonban nem élhet tovább a megszokott, testünkhöz kötődő létmódban, mert testünk nemsokára hasznavehetetlenné válik. Ha érzésvilágunknak nem lenne elsődleges valósága, akkor a haldoklás során fokozatosan lebomolhatna, összeeshetne, fokozatos, átalakulás során. Mégis, maga a tény, hogy a haldoklás rendszerint viharos jelenség, arra utal, hogy a lélek az elsődleges valóság, és a haldoklás viharos természete csak a lélek költözése, létmódjának alapvető, ugrásszerű változása miatt alakul ki. A haldoklás azért szükségszerű, mert szükségszerű, hogy az érzésvilágunkat átmentsük a testhez kötött üzemmódból a csillagvilághoz kötött üzemmódba! Ugyanoda megyünk, ahonnan jöttünk: a mennyekből, a csillagvilág lélek-központjából. Nem is lehet ez másként: a halál nem más, mint átváltozás, visszatérés eredeti honunkba, a csillagok közé. Mi marad fönn személyiségünkből halálunk után? Elsősorban igazi lényegünk, az az érzésvilág, az az eszmeiség, aminek érvényre juttatásáért a Földre születtünk.

Dr. Grandpierre Attila PhD A lélek halhatatlansága IPM 2003 április, 84-87.

 

Ha a lélek lelki jellemzőiből akarunk fizikai megismerésre jutni, akkor olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkező tényezőt kell keresnünk, amely a lélekhez hasonlóan könnyed, szabad, öntörvényű, messze ható, repülésre hajlamos. De létezik-e ilyen fizikai tényező? Igen, és ez az elektromágneses tér. Az elektromágneses hatás nagyon finom, láthatatlan, testetlen, ugyanakkor nagyon is valóságos. A lélek testetlensége, könnyedsége elektromágneses természetével fizikai magyarázatot kaphat. (Harmadik Szem, 1996 január-szeptember). Ha tehát a lélek, a szellem elektromágneses hordozót is igénybe tud venni, vagy maga elektromágneses természetű, akkor lelkünk, szellemünk tevékenysége, rezdülései testünk határain túl is léteznek, kiterjednek az Univerzum egészére. 

A legújabb kutatások bebizonyították, mérésekkel és elméleti számításokkal egyaránt, hogy egy elektromos töltéssel rendelkező rendszer képes tömegközéppontját külső segítség nélkül felgyorsítani. Az öngyorsítási képesség spontán jelenségek fellépéséhez vezet. (Patrick Cornille: The Lorentz force and Newton's third principle, Canadian Journal of Physics, Vol. 73, 619-625, 1995)

A bioelektromosság tudománya megmutatta, hogy az életjelenségek lényegi összefüggésben állnak a kozmikus, a földi, bioszferikus, kollektív és individuális elektromágneses terekkel. A bioelektromosság tudományának elméleti megalapozása még távolról sem teljes, de a gyakorlatban már egy sor orvosi eljárás (biorezonancia-terápia, elektroterápia, magnetoterápia stb.) alkalmazza a szerzett felismeréseket. A bioelektromosság tudománya alapvető jelentőségű tudománnyá képes kifejlődni, hogy választ adjon az élet és a pszichikum természetének és működésének kérdéseire.

Institute for New Energy: http://www.padrak.com/ine
Elektromagnum: http://nucleus.ibg.uu.se/elektromagnum/physics
Tom Bearden: http://www.hsv.com/writers/bearden/tommenu.htm

A téma első részét, amely ennek a 2.-nak a bevezetője itt olvasható: http://nelegybeteg.hu/tanulmany-lelek-utja.php