Materialista tanok csendes hanyatlása

„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek”  Max Plank

Sem a fizika, kémia és a biológia törvényei  nem adnak magyarázatot az élet  legalapvetőbb jelenségeire.  Ismerjük el, hogy  az életünket, a gondolataink és érzéseink irányítják. 

„Rendkívül érdekes módon sok ember elfogadja, hogy az egész világegyetemet törvények irányítják, de amikor a saját életükről, sikereikről és bukásaikról van szó, akkor sorsról, szerencséről, "szerencsés véletlenekről" beszélnek. Pedig te is a világegyetem része vagy, és a te életed is teljesen azoknak a törvényeknek engedelmeskedik, amelyeknek a Hold, a csillagok és a kertedben növő gaz. És te vagy annak az oka, ami az életedben történik. Te okozod a gondolataiddal.

Gondolataink körülményeket vonzanak és teremtenek. Ahogyan mi változunk, úgy változnak a körülményeink is”. (Andrew Matthews)

Ami az anyagelvűség talaján nehezen magyarázható 

• Az anyaghoz kötött  kommunikáció megértését nehezíti Dr. Egely György PhD mérnök, fizikus által végzett kísérlet eredménye, amelyben  a legnagyobb önálló sejttel a tojással végzett.  

Sejt beszélgetés

A tojás a legnagyobb önálló sejt,  ami vizsgálható, tehát nézzük meg, mi történik, ha két tojást egymás közelébe viszünk. Kisvártatva egymásra rezdülnek. Ezt EEG- (elektroenkefalogram) vizsgálattal, a tojásokra helyezett elektródákkal ellenőrizhetjük. Az egyik ad egy kis jelzést, majd ugyanilyen szinkronjelzést ad a másik is.. A kísérlet nagyon különleges volt. Az egyik tojást átviszik a másik szobába, és várnak. Rövidesen azt tapasztalják, hogy jelzéseket ad le a másiknak, amelyik a szomszéd szobában veszi a jeleket. Vagyis a két sejt tovább kommunikál egymással. Ezután az egyik tojást belepottyantják a forró vízbe, vagyis hát megfőzik, megölik. Abban a pillanatban a másik szobában lévő tojás "elájul", 24 óráig ingerületi állapotba nem hozható. Egyszerűen beleájul az ijedelembe..."

• Meditáció

New Yorkban  egy meditációval foglalkozó tudós azt állította, hogy ha 4000 ember közösen meditál egy bizonyos ideig, akkor garantálja, hogy egy év alatt 25%-kal csökken a bűncselekmények száma az államban  A rendőrfőnök engedélyt adott arra, hogy egy  teret erre célra kibéreljenek és ott közösen meditáljanak. Az eredmény az lett, hogy valóban 25%-kal csökkent a bűnözés Erre azt mondhatjuk, hogy a tudatnak teremtő hatalma van

• Ólomfalon át

Ólomkamrában izolált beteg nő magneto-enkefalogrammal vizsgálva pontosan jelezte, mikor gondol rá  gyógyító gondolatokkal  az őt szerető férje Az ilyen jelenséget  rendre bizonyítani lehetett

Pearl E (2009)  A kapcsolatteremtő gyógyítás Agykontroll Budapest

• Érzékszerveken túl…

Az ESP (extra-sensory perception), magyarul az érzékszerveken túli érzékelés  legalapvetőbb formája az információközlés két személy között, amely többnyire az érzelmekkel erősen átitatott kapcsolatok organikus, kifinomult kifejezési módja. Közhely, hogy a szeretet nem ismer határokat, mégis való igaz, hogy a szeretett személlyel nem szakad meg a kapcsolatunk akkor sem, ha ő elutazik. Mert „leszedjük” a vibrációját. A „bekötöttség” tovább működik, az egyén rendszeresen információkat küld a társának, és viszont, annyira érzik egymást.

Maga Jung is megérezte egyik - úszni nem tudó - unokája majdnem rosszul végződő vízbe pottyanását.

A Csillagok háborúja epizódjaiban Luke Skywalker ugyanígy képes megérezni, mi történik Leila hercegnővel és más hozzátartozóival. Az ikertestvérek paranormális jellegű összekötöttségéről számos legendás történet szól.

Paulinyi Tamás tíz éve foglalkozik parajelenségekkel, laboratóriumi szinten végez az ELTE Kísérleti Pszichológiai Tanszék tanáraival, fizikusokkal, pszichológusokkal olyan kísérletsorozatokat, amik teljesen normálisan, az egyszerű tudományos módszertan szerint zajlanak, és a napnál világosabban mutatják, hogy a parajelenségek valóban léteznek.

• A gondolat elektromágneses sugárzás?

A kutatók már az 1800-as évek vége felé  feltételezték, hogy a gondolatok az agy által kibocsátott az információ hordozója az elektromágneses hullámok Kísérletük szerint a gondolatot adót és a gondolat vevő személyét ólomkamrába zárták, ami egy Faraday- kalitkához volt hasonló és arra volt hivatva,  hogy a feltételezett elektromágneses hullámok útjába akadályt állítson.  A gondolatátvitel ennek ellenére sikeres volt . A gondolatátvitelt a távolság sem akadályozta, mert 1700 km távolságban is az átvitel sikeres volt. Az akkori szovjet kutatók szerint a gondolat áthalad  az ólomkamrák falán és az 1700 km távolságra lévő vevőt is eléri

Amennyiben  a gondolat az ólomkamra falán áthatol az vagy lényegesen alacsonyabb  energia szintre utal (infravörös azaz hő), ami viszont nem elegendő az 1700 km távolságban  lévő vevő eléréséhez A gamma sugárzás is kizárható minthogy káros a szervezetre hasonlóan a röntgen sugárzáshoz. Ha a gondolatok az ibolyán túli  hullámsávban helyezkednének el a gondolatokra itt sem lehetett rábukkanni..

• Az emberi agy rendkívül bonyolult, de végső soron viszonylag alacsony energiaszintű, egyszerű, „földi” anyagokból áll. Amennyiben létünket és lehetőségeinket agyunk viszonylag alacsony frekvenciái, azaz az agyunkat alkotó anyag határozná meg, akkor egyáltalán nem nyílna lehetőségünk arra, hogy bármit is felfogjunk, vagy feltételezzünk ezen a frekvenciasávon kívül.
• Az anyag leírható állóhullámok halmazaként, és érzékelésünk számára ezek frekvenciája a látható fény és a gammasugárzás felső határa között van. Ha bennünk nem léteznének ennél magasabb energiaszintek és frekvenciák, akkor az olyan energiákat, mint a kozmikus sugárzás, sem mérni, sem vizsgálni nem tudnánk, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy puszta létükről sem volnánk képesek fogalmat alkotni.
• Amennyiben a gondolat is energia, léteznie kellene valamilyen hozzárendelhető frekvenciának. Más szóval: amit az anyagi világ bocsát ki, annak anyagi műszerekkel mérhetőnek kellene lennie. A gondolattal viszont nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a kozmikus sugárzással. Csak közvetett hatásai alapján tudjuk mérni, közvetlen módon nem. Amennyiben gondolatainkat „agyunk termékének” tekintjük, a gondolatoknak megfelelő elektromágneses hullámokat műszereink segítségével meg kellene találnunk valahol a rádióhullámok és a gammasugárzás felső határa közötti intervallumban. Az agyműködés mérésénél az EEG (Elektro-Encefalo-Gram) adja az eddig elért legjobb eredményt.
• A gondolat magasabb frekvencián létezik, mint amit mérőműszereink segítségével el tudunk érni. Jelen idejű tudományos álláspont szerint a gondolat az agyban nem lokalizálható. Csupán aktívabb vagy kevésbé aktív területek kijelölése lehetséges.
  Luria, Alexander Romanovich: Higher Cortical Functions in Man. 25. old. Consultants Bureau Enterprises, 1980
• Azt mondják, az agyi struktúrák átfedik egymás funkcióit. Sérülés esetén az épen maradt rész gyakran át tudja venni a sérült rész szerepét.
  Filimonov, I. N.: Localization of functions in the cerebral cortex and Pavlov’s theory of higher nervous activity. 1951,; Hess, WR.: Diencefalon; Automatic and Extrapyramidal functions. Monnographs in Biology and Medicine. No. 3., Grune & Stratton; 1954; Luria, 1980;)
• A gondolat kutatásának során a tudósok már minden frekvenciasávot végigpásztáztak, nem utolsó sorban katonai célokból. Minden általunk ismert szegmens nagy biztonsággal kizárható. Milyen irányban kutathatnánk tovább? Merre keressük a gondolat forrását? Úgy vélem, egyetlen lehetőség marad, éspedig az, hogy a gondolat magasabb frekvencián létezik, mint amit mérőműszereink segítségével el tudunk érni.
  http://paranormal.hu/?p=127742

Materialista nézetek

Materialista világnézet által felvázolt folyamat alapján az alábbi képet kapjuk:

• Élettelen anyagból a véletlen és az evolúció hatására létrejön az élet, ami aztán olyan komplex sejt együttesekké fejlődik, mint például az emberi agy.
• Annak a valószínűsége, hogy élettelen anyagból egy élő sejt alakuljon ki, kisebb, mint annak a valószínűsége, hogy egy orkán végigsöpör egy roncstelepen, és összeállít egy működőképes Boeing 747-es repülőgépet.”
  Fred Hoyle, rádióinterjú, 1980
• Ez az agy megírja saját programjait, sőt végre is hajtja őket.
• Fejlődik, gyarapodik, de bizonyos idő elteltével furcsa módon lebontja magát és elpusztul. Más szóval egy önfejlesztő rendszerrel állunk szemben, ami a termodinamika második alaptételével, az entrópia princípiumával ellentétes irányban halad. Mindezt csak azért, hogy egy idő után „meggondolja magát”, alávesse magát az entrópia törvényének és elpusztuljon
• Ma azt tanítják, hogy minden információ a sejt DNS-struktúrájában van kódolva. Az élettelen anyag élő szervezetté állt össze,
• kifejlődött, és kialakult az öntudata, tehát olyan valami, ami az alkotóelemekből hiányzik. Az élőlény kialakított egy életösztönt is, hiszen nem létezik olyan élőlény, ami meg szeretne halni. És most szembe kell néznünk egy rejtéllyel!Hogy létezik az, hogy ennek a csodálatos struktúrának, aminek sikerült elhagyni az élettelen anyag stádiumát, és önmagát az agy és a fizikai test komplexitásáig eljuttatni, időben nem sikerül fenntartania ezt a komplexitást?
• Az alábbi történet materialista szemlélettel nehezen magyarázható, íme egy példa

Edgar Cayce (foto) 1877. Hopkinsville, Kentucky, USA Negyvenhárom év alatt harmincezer dokumentált eset maradt fenn. Elsősorban betegeknek adott pontos képet betegségükhöz és gyógymódot, illetve gyógyszereket ajánlott hipnotikus álomba merülve. A diagnózis és terápia az esetek kilencven százalékában helyesnek bizonyult. Soha nem tanulta az orvoslást, a tudósok, orvosok megvizsgálták, és nem találtak tudományos magyarázatot a jelenségre. Soha nem kereste a népszerűséget, nem a pénz hajszolásáért tevékenykedett. A Föld fizikai változásairól 14000 közlést tartanak számon ma. Edgar Cayce különös képességét leszámítva rendelkezésre áll még több könyvre való anyag azoknak a betegeknek a beszámolóiból, akik túlélték a klinikai halál állapotát.
Stearn, Jess:Edgar Cayce, the Sleeping Prophet, Bantam Books, 1990)
Forrás:Balogh Béla: Végső Valóság című könyve/

„.... Ahogy idősödtem, egyre inkább rájöttem, hogy Pilinszky Jánosnak van igaza: nincs minden problémának megoldása. Ne áltassuk magunkat. Vannak helyzetek, amelyeket - jól, rosszul - legfeljebb elvisel az ember." (Popper Péter)

A gondolatok, lelki tevékenységek nem mérhetőek

A gondolatokat és érzéseket  nem lehet mérni.  Mérő műszereink ugyanis nem árulják el, hogy egy elefántra vagy egy naplementére gondolunk.  Nem tudjuk mérni továbbá sem a szeretetet sem a félelmet 

A különböző vallások tanításai  közös alapra, tehát azonos vagy  hasonló „parancsolatokra”  épülnek. Igen sok tudományos kutatás eredményei ellenére sem sikerült megalkotnunk  az Univerzum modelljét. Ugyanakkor egy 2011. évi közlés szerint az alábbi modell kísérletet végezték el a kutatók:

Az Univerzum modellje

A szimuláció alapvetően az univerzum struktúrájának kialakulását modellezi, így például a sötét anyag evolúcióját és elterjedését - azokon a pontokon ugyanis, ahol a sötét anyag nagy arányban van jelen, számos galaxis egyesülés történik,

Az univerzum ősrobbanás utáni fejlődésével kapcsolatos jelenleg legszélesebb körben elfogadott elméletet Lambda-CDM modellnek (Cold Dark Matter, azaz 'hideg sötét anyag') nevezik. A modell szerint nem sokkal az univerzum keletkezését követően a gravitáció gyengén, hullámszerűen jelent meg és terelte össze a sötét anyag első "csomóit" Mi váltotta ki a gravitáció megjelenését? .

Bár pontos természetét egyáltalán nem ismerjük, a sötét anyag világegyetemünk anyagának mintegy 82%-át teszi ki. Ezért aztán a világegyetem struktúrájának kifejlődéséért elsősorban a sötét anyag gravitációs hatásai felelnek A szimuláció segítségével modellezték a 8,6 milliárd sötét anyag-részecske viselkedését egy egymilliárd fényév oldalhosszúságú négyzetnek megfelelő térben - a szimuláció lefuttatása hatmillió processzorórát igényelt a Pleiades szuperszámítógépen, amely egyébként a világ hetedik leggyorsabb számítógépe.

Az itt közölteket  Joel Primack, a Santa Cruzban található Kaliforniai Egyetem professzora. mondta el.

http://hihetetlen.blog.hu/2011/10/06/elkeszult_az_univerzum_legpontosabb_modellje

Az Univerzum  mérete 26-28 milliárd fényév, a jelenlegi belátható(!!) távolság a Hubble űrteleszkóppal

Vajon végtelen-e a Kozmosz?

Voyager 1 esete jól szemlélteti, hogy hol tartunk a világegyetem határának kutatásában, és mennyire gyerekcipőben járunk még. Mégis, a kérdésre, miszerint végtelen-e a kozmosz, rengeteg kutató próbált választ találni különféle számítások és mérési eredmények elemzése alapján.

Egy francia-amerikai kutatócsoport számításai szerint az univerzum alakja egy gigantikus focilabda formáját idézi. Ez a struktúra illeszkedik ugyanis leginkább az ősrobbanás eddig kiértékelt műholdas adataihoz. Az elméletet a kutatók a NASA mikrohullámú megfigyeléseket végző műholdja (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, WMAP) adataira alapozzák. A műhold képes érzékelni a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, az ősrobbanás lenyomatát. A háttérsugárzásban megfigyelhetők ingadozások, "csúcsok", és ha a világegyetem végtelen lenne, mindenféle méretű csúcsnak jelen kellene lennie a sugárzásban, állítják a kutatók. A WMAP műhold azonban nem talált igazán nagy csúcsokat, és ez arra utal, hogy az űr véges, érvelnek.

A legjobb magyarázat minderre az, hogy az univerzum formája Poincaré-féle dodekaéder, állítja a Jeffrey Weeks amerikai matematikus által vezetett kutatócsoport. A tizenkét hajlított ötszögből álló test ugyanis pontosan képes létrehozni a háttérsugárzásban megfigyelt mintákat.

Az új elmélet szerint bár a világűr véges, mégis végtelennek tűnhet: egy 60 milliárd fényéves utazás után újra a Földre érkezne az innen indult űrhajós, anélkül, hogy bárhol kilépett, illetve belépett volna a világegyetembe. Ez az elmélet sem áll stabil lábakon, mert egyes kutatók szerint pusztán arról van szó, hogy mikrohullámú háttérsugárzásban fedeztek fel ismétlődő mintákat. Ha ugyanis a sugárzás idővel saját magával interferál, ilyen mintáknak kell képződniük.

A modern űrkutatás Einstein általános relativitáselméletére épül. Az elmélet kimondja, hogy az anyag körüli gravitációs mező megváltoztatja a teret és az időt oly módon, hogy a tér görbültté válik, az idő pedig felgyorsul vagy lelassul. Az anyag gravitációs mezeje a fénysugarat is elhajlítja.

Ha elfogadjuk, hogy az elmélet a világmindenségre, mint egészre alkalmazható, a kozmológusnak el kell fogadnia einsteini elmélet végkövetkeztetését is. Azt, hogy az univerzumnak nincs határa. Hogy pontosak legyünk, az elmélet két lehetőséget kínál a kozmosz alakját illetően.

• Az egyik szerint önmagába görbül vissza, mint a gömb felszíne. Bár nincs határa mégis véges. Az űrhajós, ha elindulna egy bizonyos irányba és útvonalát sohasem változtatná meg, végül visszajutna oda, ahonnan útra kelt. Ez a zárt univerzum modellje.
• A másik alternatíva az, hogy a világegyetem végtelen: a tér minden irányába korlátlan kiterjedésű. Ebben a nyitott univerzumban bármilyen messze utaznánk, az űrnek mindig újabb és újabb tartományai tárulnának fel előttünk. Hogy melyik lehetőség helytálló, azt a kozmoszban lévő anyag mennyisége határozza meg. Ha elég sok van belőle, a gravitáció visszagörbíti a világmindenséget, úgyhogy zárt lesz. Ebben az esetben a gravitáció elég erős ahhoz, hogy végül megállítsa az univerzum tágulását, és elindítsa az ellenirányú folyamatot, a galaxis összehúzódását.

Meddig tágul az Univerzum?

Nem tudni, csak teóriák léteznek rá. Az eddig legelfogadottabb elmélet szerint idővel minden csillag (a napunk is) fekete lyukká válik, majd ezek a fekete lyukak szépen elpárolognak, illetve fölfalnak minden anyagot maguk körül. Ennek, plusz az univerzum folyamatos tágulásának az lesz az eredménye, hogy a világegyetem ismét homogén lesz, kisimul. Ekkor következik be valaminek a hatására a Nagy Reccs, azaz a hirtelen összehúzódás, vagy pedig – ha a húrelméletet alapul vevő teória szerint gondolkodunk – a kisimult univerzum sík fodrozódni kezd, mígnem összeér a velünk párhuzamos univerzum síkjával, és be nem következik a kettő találkozásából egy újabb ősrobbanás, ami plazma anyagot, és egyéb anyagokat lök a térbe.

A galaxisok egymáshoz viszonyított távolsága nő, de a galaxisok mérete változatlan marad. A távoli galaxisok úgy távolodnak el tőlünk mintha az egész kozmosz egy óriási léggömb felületén helyezkedne el.

Mi volt az Ősrobbanás előtt?

A tudomány afelé hajlik jelenleg, hogy az ősrobbanás nem az első ősrobbanás volt. Stephen Hawking kijelentése nyomán haladva azt sem állíthatjuk, hogy maga Isten volt az ősrobbanás előtt, hiszen a híres csillagász-matematikus szerint nem szükséges Isten jelenléte a Nagy Bummhoz, mert az pusztán kémiai reakciók alapján végbemehetett. De ez egyben paradoxon is. Elvégre valakinek, vagy valaminek – egy felsőbbrendű erőnek – ki kellett váltania az ősrobbanást, és ha nem is egy ilyen ősrobbanás volt, akkor az elsőt valaminek ki kellett váltania. Ki teremtette a világmindenséget, miért, hogyan? Az ősrobbanás előtt a tér és az idő végtelen volt, és egyetlen pontba zsugorodott össze az a hihetetlen anyagmennyiség, melyből ma mi is vagyunk.

Ez egy nagyon érdekes aspektus, ugyanis ez felveti annak a lehetőségét, hogy egy feketelyukban létezik a világunk. Bennük a tér és az idő elnyelődik, soha nem szabadul még a fény sem. Látszólag egy pontba sűrűsödik minden. Tehát a fekete lyuk belsejében, vagy túloldalán olyan állapot jön létre, mely kísértetiesen hasonlíthat az ősrobbanás előtti „pillanatokhoz”. Ha ez így van, akkor az magával vonja a multiverzum elméletét, vagyis eszerint galaxisok, és univerzumok milliárdjai létezhetnek azóta.

1965-ben jöttek rá arra, hogy az egész teret gyenge mikrohullámú háttérsugárzás tölti ki, ami pontosan olyan, mint amit a konyhai mikrohullámú sütőben használunk csak a háttérsugárzás esetében ez ennél sokkal kisebb intenzitású A háttér sugárzás az Ősrobbanás utáni állapot maradványa. Ahogyan a Világegyetem tágult úgy hűlt le a sugárzás A jelenlegi hőmérséklete
-270 °C.

Na jó, de mi van az univerzum határán túl?

Ha végtelen az univerzum, akkor magától értetődően sohasem lesz vége. Ha valaki útnak indulna egy űrhajóval, amely képes az univerzum határáig utazni, az azt tapasztalná, hogy azt elérve mindig újabb látómezők, a tér újabb darabkája nyílna meg előtte.

Az univerzum azonban  úgy végtelen, hogy önmagába görbül vissza, mint egy gömb. Eszerint a gömb felületén az űrhajósunk szabadon utazhatna a végtelenségig, és más időben ugyan, de visszatér arra a pontra, ahonnan indult. Egyesek szerint a tér éppen emiatt válik végtelenné, mivel akkora területet kell bejárni, hogy az eredeti pontra visszatérve annyi idő telik el, hogy az a hely sem időben, sem állapotban, vagy térben nem lesz már az a hely, ahonnan elindult. Mértanilag tehát lehet véges, mégis végtelen, mert nem ugyanabban a korban térnénk haza egy ilyen útról.

Ki teremtette a világot, miért vagyunk benne?

Hosszú évtizedek óta az egyik leghátborzongatóbb kérdés a mai tudomány számára. Olyan kérdés, amelyet minden kutatási eredményeink ellenére képtelenek vagyunk megmagyarázni. Elméletek, különféle teóriák persze itt is akadnak. A vallásbarát magyarázat szerint Isten. Igen ám, de – félretéve mindenféle vallásellenességet – ha valóban Isten a maga képmására teremtette az embert, miért léteznek más civilizációk is a galaxisban?

Más civilizációk létezése

Mert léteznek, ez matematikai bizonyosság. Létezik ugyanis egy formula – amely mára már ugyan elavult a rengeteg felmerülő új faktor miatt, ezért egy tovább bővített változatát használják – amelyet azért alkottak meg, hogy ki lehessen vele számolni, hogy hozzávetőlegesen hány idegen, kommunikálni képes faj él a galaxisunkban. A Drake-formulát (vagy Drake-egyenletet) dr. Frank Drake alkotta meg 1960-ban.

N - az egymással  kommunikálni képes civilizációk száma 

R -  a csillagok keletkezésének gyorsasága (db/év) a Tejútrendszerben
fp - a bolygórendszerrel rendelkező csillagok aránya
ne  -  a lakható bolygók átlagos száma egy bolygórendszerben
fl  -  az élet kialakulásának valószínűsége
fi -  értelmes lények kialakulásának valószínűsége
fc  -  technikai civilizáció kialakulásának valószínűsége
L  -  a technikai civilizáció várható élettartama (a kommunikációnak kétirányúnak kell lennie)

A Drake formula alapján a mai számítások szerint is legalább 10 olyan fejlett civilizációnak kell léteznie valahol az univerzumban, mint a miénk.

A Drake-formula napjainkra túlhaladottá vált, mert minden egyes tényezőjében akkora bizonytalanság van, ami lehetetlenné teszi még a nagyságrendi becslést is, emellett például egyáltalán nem biztos, hogy csak csillagok körül keringenek bolygók. A becslés pontatlanságára jellemző, hogy maga Drake 2008-ban 10 000-re becsülte a galaxison belül élő fejlett civilizációk számát, ezerszer nagyobbra, mint kitalálásakor. A formula néhány tényezőjének megértésére csak nagyszámú idegen civilizáció ismeretében lesz lehetőség, ekkor viszont a használata válik szükségtelenné.

A Drake formula, és a tény, hogy nem vagyunk egyedül, felveti a kérdést:

• Isten – már ha létezett – nem csak minket teremtett?
• Megdőlne a Biblia?
• Egyáltalán, az idegenek hisznek-e Istenben? Vagy ateistaként tekintenénk rájuk, mert nem hisznek az egy igaz Istenben?

Az egyházban ma már sokan feltételezik az általános fejlődés gondolatát, és mivel azt nem csupán a Földre vonatkoztatják, felmerült a Földön kívüli élet lehetősége is. A Vatikán főcsillagásza, Gabriel Funes jezsuita atya 2009-ben a következőket mondta a vatikáni újságban, az „Idegenek a testvéreink” című cikkben:

"Nem lehet kizárni az életet a Marson és azt sem, hogy az Úr által teremtett egyéb értelmes élet is létezhet a világűrben. A Földön kívüli élet utáni kutatás nem ellentétes az Istenbe vetett hittel. Nem szoríthatjuk korlátok közé Isten szabadságát a teremtésben."

Teológiai kérdések

A  fent említettek nagy teológiai kérdéseket vet fel. Például:

• ha léteznek Földön kívüli értelmes lények, akkor Jézus értük is meghalt-e a kereszten?
• Esetleg nem is volt szükségük megváltásra?
• Nem kizárt, hogy az univerzumnak volt egy teremtője, melyet minden idegen civilizáció elismer, és Istennek hív. Ez azonban nem feltétlen egyenlő az általunk ismert Istennel.
• Az sem biztos, hogy egy személyt takar, akihez el lehet menni, vagy beszélgetni vele, hanem sokkal inkább valamiféle kozmikus erőt, amely egyszerre vesz el, és teremt.
• Továbbá azt az elméletet is érdemes megemlítenünk, miszerint az emberiséget az idegenek teremtették, s maga Jézus is egy idegen volt, ezért tudott csodát tenni, ezért volt hatalma az emberek felett. E felfogás szerint a mennybemenetel sem volt több mint egyszerű utazás: Jézus visszatért fajához.
• van-e válasz Istenen, és a  kémiai módon, ősrobbanás által létrejött életen kívül?
• Létezik egy sokkal radikálisabb, merőben új elmélet, miszerint az egész univerzum mesterséges, és az emberiség tulajdonképpen egy szimulációban él. A kérdés 2003-ban fogalmazódott meg, amikor egy brit filozófus közzétett egy elemzést, ami annak a lehetőségét boncolgatta, hogy mindannyian egy számítógép szimulációban élünk.
• A filozófusokat, tudósokat és írókat már az első számítógépek megalkotása óta foglalkoztatja a gondolat, hogy univerzumunk, amiben élünk, valójában is létező dolog-e, vagy csak egy rendkívül bonyolult és nagyméretű szimuláció, amiket valamilyen nálunk elképzelhetetlenül nagy lények futtatnak ugyancsak óriási számítógépeiken, rendkívül hasonlóan azokhoz, amilyeneket mi is működtetünk - csak sokkal kisebben - saját gépeinken.

Ha a  számítógép világa fertőzi a gondolatainkat

Scifi  kategóriába tűnő kérdés az, hogy  az Univerzum nem más, mint szimuláció

Fizikusok egy csoportja kidolgozta egy olyan kísérlet elméleti modelljét, ami lehetővé teheti annak megvizsgálását, hogy valóban egy szimulációban létezünk-e. Az elgondolás arra épít, hogy ha univerzumunk is egy olyan numerikus szimulációt képez, mint amilyeneket mi is építünk és futtatunk saját számítógépeinken, akkor rendelkeznie kell bizonyos, az utóbbiakhoz hasonló olyan sajátosságokkal, amik a szimuláción belülről is érzékelhetők, ill. észlelhetők lesznek.

Egyesek szerint egyébként meglehetősen valószínű, hogy univerzumunk csak egy szimuláció részét képezi, Emellett az szól, hogy azt már tudjuk és bizonyítottnak tekintjük, hogy a számítógépek belsejében létre tudjuk hozni világok szimulációját - hiszen mi magunk is számtalan ilyent alkottunk, igaz, egyelőre még csak viszonylag kis méretben. Ugyanakkor, ha ez igaz, az azt jelenti, hogy az úgymond valós világból rengeteg ilyen szimuláció indítható - és az ezekben a szimulációkban esetlegesen létező vagy létrejövő szimulált lények vagy mechanizmusok is további, belső szimulációkat indíthatnak, amik megint további szimulációkat hozhatnak létre.

Ha az univerzum szimulált, de mi nem, akkor van rá esély, hogy rájövünk az igazságra. De ha mi sem létezünk, csak programok vagyunk, akkor nem feltétlenül, hisz lehet, eleve úgy vagyunk megírva, hogy vannak korlátaink, például nem jöhetünk rá, hogy ez csak szimuláció, nem szállhatunk szembe a teremtővel stb. De lehet a teremtő, vagy szimuláló azt várja, hogy mikor jövünk rá, hogy ez szimuláció, esetleg mikor, vagy hogyan vesszük fel vele a kapcsolatot.

A túlvilágot hirdető vallások gyakorlatilag azt mondják, hogy létezik a valóságnak egy magasabb szintje, ahol az igazi, valós énünk létezik (a lelkünk), és a fizikai világ és az élet csak egy ezen a magasabb szintű valóságon belül létező "szimuláció", próbatétel, sandbox, amibe a fogantatással, születéssel jutunk be, és amiből a halállal törünk ki.

Magyarázat: SANDBOX Biztonságos futtatókörnyezetek létrehozását lehetővé tevő technológia, amelynek lényege, hogy egy a külvilágtól gyakorlatilag teljesen elválasztott saját kis "világot" hoz létre

Alighanem mindenkiben felmerül a kérdés: ha egy szimulációban vagyunk, van-e arra lehetőség, hogy erről megbizonyosodjunk? Martin Savage, a Washington Egyetem fizika professzora szerint a számítástechnika jelen korlátai és irányzatai fényében évtizedekre vagyunk akár a primitív világegyetem szimulációk futtatásától is, azonban úgy véli, már most, vagy a közeli jövőben is elvégezhetők olyan tesztek, amik felfedhetik egy szimuláció árulkodó jeleit.

Holografikus világ

Ne felejtsük el a repertoárból a holografikus világegyetem elméletét sem. A párizsi egyetemen 1982-ben különleges kísérletre került sor. Az Alain Aspect fizikus vezette kutatócsoport egyes vélemények szerint a 20. század egyik legfontosabb megfigyelését tette. Az eredményekről nem tudósított a média, és Alain Aspect nevéről is csak azok hallhattak, akik folyamatosan bújják a tudományos szaklapokat. Mégis vannak, akik szerint az adott felfedezés felfordíthatja a tudományt.

A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a szubatomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. Így nem számít, hogy 3 méterre vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól. A jelek szerint valahogyan mindegyik részecske tudja, hogy mit csinál a másik. A probléma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tézisének, miszerint semmilyen információ nem haladhat a fénysebességnél gyorsabban. Mivel a fénysebességnél gyorsabb haladás egyet jelent az időkorlát áttörésével, a megdöbbentő kilátások arra indítottak néhány fizikust, hogy megkíséreljék megmagyarázni, mi állhat valójában az Aspect-féle megfigyelések hátterében. Másokat viszont az eredmények ennél is radikálisabb kísérletek elvégzésére ösztönözték. David Bohm, az University of London fizikusa például arra jutott, hogy Alain Aspect eredményei közvetve az objektív valóság cáfolatát jelentik. Tehát az univerzum kézzelfogható szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki által megélt valóság gigantikus hologram.

Joggal merülhet föl bennünk, hogyha szimulációban élünk, ki vagy kik csinálták a szimulációt, és miért. Ahogyan az ember is képes már apróbb szimulációkra, és előszeretettel kísérleteznek a biológusok hatalmas terráriumokban, akváriumokban, úgy nem kizárt, hogy egy idegen faj is épp úgy kísérletezik az univerzummal, mintha egy hangyabojt vizsgálnának.

A szimulációt ők alkották, ők szabják a szabályokat. Ez megmagyarázná miért nem találkoztunk értelmes lényekkel eddig, és miért nem fogjuk soha tudni elérni az univerzum határát. Azért, mert a szimuláció úgy lett tervezve, hogy a szimulált világban élő alanyok ne legyenek ennek tudatában, és soha ne tudjanak kitörni magából a szimulációból.

Egy másik lehetőség, hogy a szimuláció alkotói mi magunk vagyunk. Hogy pontosítsuk: a jövőbeli emberiség alkotta szimulációban élünk. Talán ez az egyik leghátborzongatóbb gondolat a teóriák kapcsán.

Hogy mi az igazság? Sajnos azt senki sem tudja. Ez a cikk is csupán egy kísérlet arra, hogy választ adjunk az emberiség történetének legégetőbb kérdéseire.

• Honnan vagyunk, és
• mi célunk az univerzumban?
• Ki teremtett minket?
• Elérjük valaha az általunk ismert világ határait?

Igaz a mondás: minél jobban beleássuk magunkat a nagy rejtélybe, annál több kérdést találunk.

Ezek a kérdések már túlmutatnak az emberi elme felfogásán, ugyanis nem feltétlenül materiális, technikai magyarázatokat, vagy kicsinyes emberi válaszokat kell adnunk ezekre a jelenségekre. Az érzék feletti világban pedig az ún. “szuper lényt”, vagy “lényeket” akik, vagy amik e mögött állnak meg nevezhetjük akár Istennek, vagy egy magasabb rendű létnek (Mennyországnak, Nirvanának, Valhallának, kinek hogy tetszik), amelynek különböző megnyilvánulásai formáit, leképezését, vagy lenyomatát észlelhetjük.

Ez már persze a filozófiai részéhez tartozik, de a tudomány filozófia nélkül sokszor elválaszthatatlan, hiszen ha ki is mutatjuk a jelenségeket, meg is kell értenünk azok igazi jelentőségét is. Mindenesetre tudományos választ ez utóbbira nem mostanában fogunk kapni, az is elképzelhető, hogy sohasem.

Szerkesztő: Zavatszki Milán

http://legendavadasz.hu/csillagaszat/mi_van_az_univerzum_peremen_tul

Gondolatok, elképzelések, hipotézisek az Univerzumról

Úgy gondoljuk, hogy léteznie kell egy mindent átfogó elméletnek, ami a különböző világszemléleteket közös nevezőre hozhatja.

A tudományos kutatás elsősorban anyagi szempontok szerint vizsgálja az Univerzumot, a vallások alapjait pedig az emberi erkölcsi értékekre vonatkozó  tanítások képezik

Vannak persze olyan jelenségek, amelyeket az emberek többsége megmagyarázhatatlannak  paranormálisnak  vagy véletlennek  illetve egyszerűen csak csodáknak nevez. 

• A fizikus Capra PhD (◄foto) lényeges párhuzamokat fedezett fel a fizika tudomány és a keleti filozófia között.
  

Paul Davies (foto) szerint a Világegyetem olyan, mintha valamiféle terv, vagy tervrajz folyamán bontakozna ki. A világegyetem működéséről nem igen van tudásunk. Olyan magyarázatra lenne szükség, amely nem kerül összetűzésbe a fizika törvényeivel.

A Világegyetem keletkezéséről

Eddigi ismereteink szerint a Világegyetem keletkezése a következő módon zajlott le:

• A Világegyetem egy nagyon sűrű és forró állapotból indult, azóta folyamatosan tágul. A kezdeti folyamatot nevezzük Ősrobbanásnak (Big Bang)  Arról, hogy ez a forró sűrű állapot mikor és hogyan keletkezett sajnos nem tudjuk. Ismereteink csak az Ősrobbanást követő néhány század másodperctől kezdődnek.

• Az Ősrobbanás kifejezést 1949-ben alkotta meg Fred Hoyle cambridgei asztro-fizikus.

• Az ősrobbanás után nem sokkal (10⁻² s) az anyag nagyon forró volt, és kvarkokból gluonokból állt, amely a hűlés során protonokká és neutronokká alakult. De hogyan és mikor  keletkezett a forró anyag és ebben a kvarkok? 

• Az ezt követő (10⁻² s) másodperc alatt összeállnak a legkönnyebb atommagok (²H, ⁴He, ⁷Li,) az  ¹H atommag már létezik, hiszen az a proton. Ez a folyamat nagyjából 3 perc alatt véget ér. Az akkor kialakult elemösszetétel megmaradt egészen az első csillagok születéséig. A galaxisok színképében mutatkozó  vörös-eltolódás segítségével   a világegyetem tágulásának mértéke kiszámítható. A tágulásból pedig  visszaszámolható a Világegyetem kora., ami 13,8 milliárd év.  No, de mi volt ezen 13,8 milliárd évvel korábban?

Stephen W. Hawking „Az idő rövid története”  Maecenas Könyvek, Budapest,  1998

Magyarázat

A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a protonok és neutronok  felépülnek. Két kvark közötti erős kölcsönhatás, szemben az elektromágnesessel, nem csökken akkor, ha növekszik a két kvark távolsága. Ezért ha két kvark nagy sebességgel távolodik egymástól, akkor energia szempontjából kedvezőbb,

A kvarkok tömegéről szokás sokszor ugyanúgy beszélni, mint más részecskék tömegéről, a tömeg fogalma a kvarkok esetén azonban mégis bonyolultabb, mivel a kvarkok nem figyelhetők meg szabadon. Ezért a kvarktömeg fogalma egy elméleti konstrukció

Gluonoknak nevezzük a kvarkok közötti erős közvetítő részecskéket. Ezek a részecskék a kvarkok között közvetíti a kölcsönhatást, éppúgy, mint az elektromágneses kölcsönhatást a foton..

Világegyetem keletkezése a semmiből?

• Az M-elmélet szerint a mi Világegyetemünk nem az egyetlen Univerzum és az elmélet előre jelzése szerint rendkívül sok Univerzum létezik, amelyek a semmiből teremtődtek. Teremtésükhöz nincs szükség semmiféle természet fölötti lény vagy Isten közbeavatkozására.
• Feltehető a kérdés, hogy ki vagy mi teremtette meg a világegyetemet. Ha a válasz az, hogy Isten, akkor azt kérdezhetjük, hogy akkor ki teremtette az Istent? Egyes felfogás szerint egyes dolgok úgy is létezhetnek, hogy nincs teremtőjük. Az Isten létezése mellett szóló érvelést első oknak tekintő érvelésnek nevezzük. A materialista szemléletet képviselők azt állítják, hogy a kérdés megválaszolható Isten segítségül hívása nélkül
• A fejtegetés szerint létezik egy gravitációs jellegű törvény, ezért az Univerzum létrehozza saját magát a semmiből. A spontán teremtődés az oka annak, hogy a semmi helyett a Világegyetem létezik és mi is létezünk benne. Nem szükséges tehát Istent segítségül hívni ahhoz, hogy működésbe hozza a Világegyetemet
• A tudósok szerint Einstein elmélete érvényét veszti annak megállapítására, miként kezdődött a Világegyetem története. Csak az számítható ki hogy ezt követően miként fejlődött.
• A legvisszafogottabb becslések szerint a Világegyetem mérete 10^-34 másodperc alatt 10³⁰-szorosára nőtt Ez olyan mértékű növekedés, mintha 1 cm átmérőjű pénzérme hirtelen a Tejútrendszer átmérőjének tízmilliószorosára növekedne
• A kvantum elméletnek nincs sok köze a Világegyetem szerkezetének leírásához Ha azonban elég messze megyünk vissza az időben, akkor elérkezünk olyan távoli múltba amikor a Világegyetem csupán Plank-méretű volt vagyis a kiterjedése a centiméter billiomod része billiomod részének milliárdod részét érte csak el. Ebben a mérettartományban azonban nem hagyható figyelmen kívül a kvantumelmélet.
• A Világegyetem nagyon kori állapotában az időnek az általunk ismert formája még nem létezik A térről-időről alkotott képünk nem alkalmazható a nagyon korai Világegyetemre.
• A korai Univerzumnak eltérő a sűrűsége. A nagyobb sűrűség erősebb gravitációt jelent és ez lassítja a tágulást. A gravitáció lassan együvé kezdi vonzani az anyagot, ami a galaxisok és a csillagok összetömörülését eredményezi Ez elvezet az ember kifejlődéséig – állítják egyes tudósok. Ennek megértésére azonban nem tudok vállalkozni különösen akkor, amikor ezek után felteszik a kérdést A Világegyetemet egy jó szándékú Teremtő tervezte?

Gödel Istenérve

Gödel világhírű matematikus Isten létére nem megfigyelésekből, hanem tisztán logikai úton, szükségesnek tartott premisszákból következtet.

Gödel ontológiai istenérve egy olyan matematikai modell, amelyben Anzelm eredeti istenérve ellentmondásmentesen megfogalmazható, és elméletének keretén belül az Istenhez kapcsolódó egyéb fogalmak egymáshoz való viszonya is vizsgálható.

Gödel ezzel megnyitotta az utat további kutatások számára, amelyek előítéletektől mentesen szeretnék legalább azt tisztázni, hogy az Istennel kapcsolatos állításainknak és fogalmainknak van-e, s ha igen, milyen belső struktúrájuk.

Gödel rendszere messze nem teljes, kicsit olyan, mintha az euklideszi geometria fogalmai közt ott lenne a pont és az egyenes, de még hiányozna az "illeszkedés" fogalma.

Gödel tétel egyszerű megfogalmazásban

• Nincs olyan logikai rendszer, amelyen belül minden igazság belátható, levezethető.
• Nincs olyan következtetési rendszer, amelyről a saját eszközeivel belátható, hogy ellentmondásmentes, vagyis minden következtetése helyes.
• A világ összes ténye, igazsága, következtetése nem biztos, hogy egy nézőpont felhasználásával levonható, lehet, hogy a dolgokat több helyről is meg kell vizsgálni.
• Létezhet olyan értelmes kérdés, amelyre nem létezik értelmes válasz.

Ez igazából mind ugyanazt jelenti, csak máshogy megfogalmazva

A Gödel tétel további elemei (a teljesség közlése nélkül ZsB)

• Az istenjellegűség tulajdonsága definíció szerint azonos azzal, hogy egy dolog az összes pozitív tulajdonsággal rendelkezik
• Egy tulajdonság egy dolognak lényegi tulajdonsága, amennyiben az illető tulajdonság a dolog összes tulajdonságát szükségszerűen maga után vonja (minden dologra vonatkozóan)
• A szükségszerű létezés tulajdonsága megillet egy dolgot, amennyiben a dolog mindegyik lényegi tulajdonságára szükségszerű, hogy létezzen olyan tulajdonságú entitás
• A szükségszerű létezés tulajdonsága pozitív tulajdonság
• Istenjellegű az a létező, amely az összes pozitív tulajdonsággal rendelkezik . Mivel (Ax. 2) szerint tetszőleges tulajdonság és annak tagadása közül az egyik (és csak az egyik) pozitív, így az istenjellegű entitás csak pozitív tulajdonságokkal rendelkezik.

Végül Gödel feltételezi, hogy a szükségszerű létezés pozitív tulajdonság [Ax. 5], ennek értelmében pedig az istenjellegű entitásnak a szükségszerű létezés tulajdonságával is rendelkeznie kell.

A levezetés további lépései abból, hogy az istenjellegű lény definíció szerint a szükségszerű létezés tulajdonságával is rendelkezik, ahhoz a konklúzióhoz vezetnek el, hogy kikötéseink értelmében ilyen lénynek minden lehetséges világban léteznie kell.

Az ontológiai istenérvek klasszikus értelmezése alapján a "lehetséges" fogalmát az "elgondolható" fogalmával azonosítják, továbbá a létezés fogalmát magával az objektív létezéssel. Ilyen módon értelmezve Gödel fenti tétele úgy is olvasható, hogy ha Isten elgondolható, akkor szükségszerűen létezik a világunkban.

http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6del_ontol%C3%B3giai_isten%C3%A9rve

Magyarázat

• Canterburyi Anzelm nagy hatású teológus, filozófus, a szellemtörténet a „skolasztika atyjaként” is tisztelik.

A hithez szerinte az ész belátásán keresztül is el lehet jutni, mivel a hittételeket semmilyen észérv nem képes érvényesíteni. E gondolatának jelentősége abban áll, hogy így a hittételek az egyházatyák tekintélye nélkül is képesek megállni.

• Kurt Gödel

Minden idők egyik legnagyobb logikusa volt. Amikor az amerikai Time hírmagazin 1999. március 29-én különszámot jelentetett meg a 220. szd. száz legfontosabb tudósáról, két matematikusról írtak cikket: egy hosszút Gödelről és egy rövidet Erdős Pálról..

Gödel nemteljességi tétele (rövidítve ZsB) Minden ellentmondásmentes, formális-axiomatikus elméletben megfogalmazható olyan mondat, amely se nem bizonyítható, se nem cáfolható.

Ha van olyan mondat, amely se nem bizonyítható, se nem cáfolható, akkor az elméletet nemteljesnek mondjuk

Gödel felteszi a kérdést: „Van-e okunk azt gondolni, hogy a világ ésszerűen van berendezve? Azt hiszem igen.  (…) mert mindenben szabályszerűség é rend uralkodik. A rend pedig az ésszerűség egyik formája. Nem csaj azt nem tudjuk, hogy honnan és miért vagyunk itt, hanem azt sem,  hogy lényegileg  és belülről nézve mik vagyunk

Néhány hónappal ezelőtt két európai matematikusnak egy számítógépet, és az osztrák matematikus Kurt Gödell kapcsolódó tételét felhasználva sikerült matematikailag bizonyítani Isten létezését! Nem sokkal halála előtt a nagy osztrák matematikus Kurt Gödel közzétett egy matematikai bizonyítást Isten létezéséről, amelyen már 30 éve dolgozott.

A bizonyítás gyenge pontja

A kezdeteketől fogva a "bizonyítéknak" két gyenge pontja volt.

• Először is, ezek az axiómák tényleg nyilvánvalóak-e, másrészt valóban kompatibilisek egymással úgy, hogy nincsen bennük rejtett ellentmondás? Az elsővel nincs sok teendő, hiszen az axiómák a matematikában "ésszerűnek" tűnhetnek, ugyanakkor önkényesek is, így ha ezek az axiómák igazak, Isten létezését sejtetik.
• Ugyanakkor a második gyenge pontot több mint 40 éve vizsgálták, mert szükséges azt bizonyítani, hogy az öt alaptétel nem tartalmaz rejtett ellentmondásokat, és így belső ellentmondásoktól mentes.

Anzelm lételméleti érvelésének feltevése a következő volt:

• Isten a legfőbb lény
• Isten létezésének elképzelése az elménkben létezik
• A lény, aki a gondolatainkban és a valóságban is létezik nagyobb, mint a lény, aki csak az elménkben létezik
• Ha Isten csak az elménkben létezik, akkor el tudunk képzelni egy magasabb lényt, aki a valóságban létezik
• De nem tudunk elképzelni egy Istennél nagyobb lényt
• Következésképpen Isten valóban létezik

Két európai matematikusnak, Christoph Benzmüllernek Németországból és Bruno Woltzenlogel Paleonak Ausztriából sikerült matematikai jelekkel ábrázolni Gödel axiómáit. Ezután speciális szoftver segítségével, amely a logika szerint működik a számítógépen megállapították, hogy az axiómák nem tartalmaznak rejtett következetlenségeket, és megerősítették a tétel igazolását.

Univerzum keletkezésének  materialista  magyarázata és cáfolata

Boa és Moody kifejtik, hogy alapjában véve három lehetőség van az univerzum keletkezésére és Isten létére:

1. Az univerzum a semmiből keletkezett.

Itt meg kell állnunk egy pillanatra. A semmiből nem keletkezik semmi. (A semmi semmit termel ki magából). Ez a hipotézis sem nem logikus, sem nem ésszerű.

2. Az univerzum örökkévaló.

Komoly tudományos indokok vannak arra nézve, hogy a világegyetem miért nem örök:

(a) az ősrobbanás elmélet,

(b) a hidrogén nagy mennyisége és

(c) a világegyetem visszafordíthatatlan pusztulása.

Ad a. Edwin Hubble felfedezése, hogy a világegyetem minden irányban ugyanakkora kiterjedésű, azt vonja maga után, hogy az univerzumnak volt keletkezési ideje

.

Ad b. A hidrogén folyamatosan héliummá alakul nukleáris fúzió által. Ez a folyamat visszafordíthatatlan, így a kozmoszban lévő hidrogén véges mennyisége megcáfolja az örökké fennálló univerzum képzetét.

Ad c. A termodinamika második törvénye kimondja, hogy bár a világmindenségben fellelhető energia mennyisége állandó, a hasznos munka végzésére rendelkezésre álló energia folyton csökken (ugyanakkor az entrópia, a felhasználhatatlan energia mértéke állandóan növekszik).

Ha eltekintünk a természetfeletti személy beavatkozásától (Isten), akkor a csillagok kiégnének és az egész világegyetem úgy járna, mint egy hagyományos óra, amit senki sem húz fel újra. Logikus következtetés, hogy végtelen idő telt már el, mert akkor az univerzumnak egy hideg élettelen állapotba kellett volna kerülnie, egy abszolút egyensúlyi helyzetbe.

Az univerzumot egy örökkévaló lény teremtette. Kizárásos alapon tehát a (világ) eredetére egy mindenható Isten létezése a leglogikusabb magyarázat

A fizika korlátai

A fizika számszerű, mérhető viszonyokkal foglalkozik csak, hiszen ezek foglalhatók törvényekbe. Ebből következik egy újabb korlát: a fizika nem képes meg nem mérhető dolgokról valamit is mondani. Már itt jó, ha megelőlegezünk egy nagyon fontos, és mindenképpen szükséges kijelentést ”a fizikai elmélet nem a ’létezésről’ illetve az ontológiáról szól, hanem csak a már létező dolgok mennyiségi aspektusairól.”

Ellenvetések a tudomány részéről a hittel szemben

1. A vallásos hit tudománytalan. Ez igaz, de ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Napjaink gondolkodását nagyban áthatja egyfajta tudománytisztelet, melynek elhibázott következtetései is lehetnek. A fenti érv arra épül, hogy ami nem tudományos, az gyanús, ésszerűtlen, stb. Ez azonban bizonyíthatatlan állítás. Saját létezésünkben például valószínűleg nem tudományos alapokon hiszünk.

2. A vallásos hit bizonyíthatatlan. De a mindennapos meggyőződéseink sem bizonyíthatók, mégis együtt élünk velük. Második ellenérvként ugyanaz mondható, mint az 1. pontban: ez az állítás maga sem bizonyítható, így értéke kétes

3. A vallásos hitet nem támasztják alá nyilvánvaló tények, tapasztalatok. Az érvhez azt is hozzá szokás tenni, hogy a tudomány semmit nem fogad el ilyen evidenciák nélkül.

Itt arról van szó, hogy a vallásos ember úgy véli, hogy a világot (annak létét, a fizika törvényeit, a törzsfejlődést, stb.) legjobban úgy magyarázhatja, ha Istenre hivatkozik – vagyis meg van arról győződve, hogy a fenti dolgok (a zárójelben felsoroltak) evidenciakánt szolgálnak mindarra, amiben hisz.

Ha a vallás bírálója úgy véli, hogy ezek nem evidenciák, akkor értelem szerint nem a világ, fizikai törvények stb. létét vonja kétségbe, hanem azokat a háttérben meghúzódó vallásos elveket, amelyek a világot, a fizika törvényeit, stb. evidenciákká teszik. Ám a vallás bírálója sem tud erősebb háttérmagyarázatot adni pl. a világ létezésére, csak annyit, hogy az teremtetlenül jött létre, ami nem erősebb állítás, mint az, hogy Isten teremtette a világot.

4. A vallásos hitre nincs szükség. Hangoztatói szerint a tudomány előbb-utóbb feleslegessé teszi a vallást. Ez az ellenvetés a következő logikai utat követi: ha a világ megértésének eddigi hézagait sikerül természetelvű magyarázatokkal kitölteni, akkor végül minden hézagot sikerül betömni. (Itt az is szerepet játszik, hogy a természetelvű magyarázatokat előnyben kell részesíteni más magyarázatokkal szemben.) Ez nem más, mint egy induktív következtetés, az induktív következtetések pedig logikai értelemben nem szigorúan igazoltak.

Másik gyenge pont, hogy semmi nem biztosítja, hogy a tudomány minden hézagot be tud fedni. Ui., ha a valóság túlnyúlik a természeti világ határán, a tudomány – metodológiája miatt – ennek magyarázatából kizárja magát

Magyarázat Induktív következtetés esetén az egyes eredményekből, adatokból következtetünk az általános törvényszerűségekre. Például a fogalomalkotás is az induktív következtetés példája. A matematikai feladatok megoldásánál is gyakran alkalmazzuk a logikai következtetésnek ezt a formáját. Például amikor számsorozatoknál ki kell következtetni azt az általános szabályt amely szerint az felépül.

Számos tudományos bizonyíték mutatja be Isten létezését. Még a nem keresztény (zsidó származású)  Stephen Hawking is, akit Albert Einstein óta a legismertebb tudósként ismerik - elismeri:

"...a világegyetem és a természet törvényei úgy tűnnek, hogy sajátságosan ránk vannak tervezve. Körülbelül 40 féle olyan fizikai tulajdonság van, amelyekből ha akár egynek is az értéke egy kicsit is eltérne, az élet, ahogy most ismerjük, nem létezne! Vagy az atomok nem lennének stabilak, vagy nem lennének képesek egymáshoz kapcsolódni vagy a csillagok nem alakulnának ki a nehezebb elemekből, vagy a világegyetem az élet megjelenése előtt már összeomlott volna és így tovább...”

Elfogadjuk, hogy a fizikai törvények egy korlátlan hatalmú és racionális Istentől származnak Austin American-Statesman, October 19, 1997.

Az élet keletkezésének evolúciós interpretálása

• Az életet az anyagvilágból eredezteti.
• A biológiai evolúciót megelőzte egy kémiai evolúció (a sejt megjelenése a határ) → az első élő sejt egy, aminosavakban és más szerves anyagokban gazdag kémiai közegben, az ősóceánban („ősleves”) fejlődött ki.
• „Őslégkör”: nagy ammónia-, metán- és vízgőztartalom + sok elektromos kisülés (energiaforrás) + magas hőmérséklet, napsugárzás → aminosavak → szervetlen proteinek

Aminosavak: az élet „alapkövei” (alapvetően 20 aminosav). 

Problémák

• a Föld eredeti légkörében nem volt szabad oxigén! Az aminosavak sohasem jöhettek volna létre oxigéntartalmú levegőben, mert a molekulákat oxidálta volna → gyorsabban szétrombolja, mint amilyen gyorsan keletkezik. De! Az oxigénnek mégis jelen kellett lenni (vagy ózonnak): az aminosavakat oxigén nélküli légkörben a kozmikus sugárzás azonnal megsemmisítette volna → ?
• : a vízfelszín alatt már nincs a további reakciókhoz elegendő energia.
• A legalapvetőbb típusú fehérjemolekula, amely élőnek minősíthető, legalább 400 összeláncolt aminosavból tevődik össze. Annak az esélye, hogy ezek véletlenszerűen a helyes sorrendben kapcsolódjanak össze: 1: 10450
• A sejtműködéshez kb. 2000, enzimként működő fehérjére van szükség → véletlen kialakulásának valószínűsége: 1:1040000
• A teljes genetikai kód kialakulása DNS → a fehérjék keletkezése a DNS-ektől függ, DNS viszont nem képződhet fehérje hiányában.
• Az élet egy központi ismertetőjegye az információ → szellemi eredetű mennyiség (információt csak akarat hoz létre).

A DNS tartalmazza a teljes információt. De pl.: a növényi magban viszont nincs meg a teljes információ, hogy fa legyen.

• A fotoszintézist eddig még nem sikerült kísérleti körülmények között megismételni.

Az élet fejlődése

Az egyszerűből jutunk el a bonyolultabb felé. Ennek ellentmond →

• Termodinamika 2. főtétele: a dolgok a rendezettből a rendezetlen felé haladnak. (Amivel azonban szembe lehet fordulni, ha újra és újra energiát viszünk be. → ez irányítja az összes kémiai, fizikai és biológiai kölcsönhatást, amit valaha tanulmányoztak.
• Tengerben kezdődött az élet.
• A Nap a világosság forrása  De! A tudósok a mai napig nem tudják, mi a fény.
• Az egyik faj fokozatosan alakul át egy másik fajba → Mutációkkal („génbaleset”!), természetes kiválasztódás útján
• Darwin: „Ha számos faj… csakugyan egyszerre keletkezett volna, ez a tény valóban végzetes lenne… a fejlődés elméletére.”

Az Ember

• Evolúció útján jött létre, a majommal közös őstől származik. A pleisztocénben, kb. 2 millió évvel ezelőtt jelent meg az ember.
• Valamennyi mai ember egyetlen közös populáció leszármazottja.

2000-ben közzétett nemzetközi kutatócsoport eredményei kromoszóma vizsgálatokról: az Európában élő férfiak túlnyomó többsége 10 ősatyára vezetheti vissza származását. A leletek közül sokról kiderült, hogy hamisítvány

Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat (Focus)
Henry M. Morris: Kreacionizmus – A teremtéselmélet (Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, Bp., 2000)

http://pecs.hit.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=21:teremtes-kontra-evolucio&catid=8:kultura&Itemid=17

A Világegyetem eredetének és az élet értemének keresése egyidős az emberiséggel.  Keressük ugyanis a választ arra, hogy

• mi az élet célja,
• van-e élet a test halála után, 
• létezik-e központi értelem és irányítás  vagy
• minden a termodinamika törvényeinek  és a véletlen játékának  engedelmeskedik.
  

Egy idő után a heliocentrikus világnézetről is le kellett mondanunk  és a  hitre alapozott világkép rovására  fokozatosan teret hódított a bizonyítható tételekre épülő materializmus. Egykor feltételeztük, hogy az euklidészi  axiomákra alapozott matematikán kívül másfajta geometria is létezik Kiderült, hogy ez a terület is  megváltozott  mivel  Bolyai Jánosnak (foto) sikerült  megalkotni a nem euklidészi geometriát  ahol két pont között már nem a legrövidebb út az egyenes, ha egy görbe felületen  esetleg egy görbült térben mozgunk 

Ezt követően Einstein rávilágított arra, hogy a térről és időről alkotott elképzelésünk is téves.  Einstein speciális relativitási elmélete a legtöbb ember számára nehezen érthető, noha Einsteinnek sikerült  a speciális relativitási elméletet  matematikailag és  kísérletileg is bizonyítani.

Végülis odáig jutottunk, hogy a Világegyetem  keletkezésére és az élet értelmére  vonatkozó kérdéseinket nem tudjuk megválaszolni.

Az evoluciós elmélet ellentmondásban van a fizika törvényeivel. Az emberi agy működése még ma is rejtély,   a kozmikus sugárzás egy részének eredete  teljesen érthetetlen   és a stabil materialista világnézetet minduntalan megzavarják olyan jelenségek, amit összefoglalóan és jobb híján, paranormális jelenségnek nevezünk

Egyszóval továbbra is félre értjük a teret az időt  az evolúciót  a gravitációt, az agy működést  sőt magát az anyagot is a saját lényünk lényegét is.

• Heisenberg azt írja: „…ahhoz, hogy az elemi részecskéket megismerhetővé tegyem műszeresen durván be kell avatkoznom az életükbe Ez azt jelenti hogy soha nem láthatom ezeket  saját természetes mozgásukban, hanem csak az én beavatkozásomra adott reakciójukat figyelhetem meg.”

Tudományos igazság

• A tudomány azzal foglalkozik, hogy milyen a világ, A vallás és az erkölcs  azzal, hogy milyennek kellene lennie  a világnak A természettudományok gyors fejlődése (matematika, kísérleti eszköztár, ) tette lehetővé azt a megállapítást, hogy a világban rend van, a jelenségek érthetők és értelmezhetők, tehát érdemes megismerni őket.

• A tudománynak az igazságot kell bizonyítania. Az igazság az a megismerés,  amely tudásunk szerint független a megismerőtől és megfelel a valóságnak Gondoljuk meg. azonban, hogy a tudományos igazság feltétele  nem csak a bizonyíthatóság, hanem a cáfolhatóság elve is.  Ennek megfelelően a tudomány nem ismeri az abszolút igazságot. Számára az igazság mindig relatív. Kérdés lehet, hogy léteznek-e nem tudományos igazságok, amelyeknek a valóságértéke hiteles lehet az emberi elme számára anélkül, hogy  bizonyítani, vagy cáfolni kellene ezeket?  Erre a kérdésre az lehet a válasz, hogy léteznek és ezeket nevezzük kijelentett igazságoknak.  Igen ám, csakhogy a kijelentett igazságok elvileg soha nem bizonyíthatók vagy cáfolhatók, csak elfogadni vagy elutasítani lehet őket.  Ha például Szókratész  azt tanítja, hogy  „jobb az igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni”  -  úgy ez akár meg is győzhet minket, vagy csak fölényesen legyintünk erre. .

A lelki jelenségek egy részénél  a teljesítmények mérhetők (érzékelés, figyelem, emlékezés, az egyszerűbb logikai gondolkodás), de a mai módszertani tudásunk szerint  nem mérhető, nem kvantifikálható számos lelki tevékenység mint például az unalom, a gyávaság, a legtöbb személyiség- és karaktervonás.  Úgy gondolom azonban, hogy nem a lelki jelenség a mérés tárgya, hanem amit a jelenség az anyagi testünkben okoz.

Lelki jelenségek megismerési lehetősége

A megismerés lehetősége függ a központi idegrendszer fejlettségétől Egy magasabban szerveződött idegrendszer megismerhet egy alacsonyabb rendűt, de fordítva ez nem igaz. A fejletlenebbnek ugyanis nincs eszköze a fejlettebb idegrendszer folyamatainak, törvényszerűségeinek a megértésére.  Egyebek mellett ezért mondanak csődöt a racionális istenbizonyítékok még ha Aquinói Tamástól származnak is. A vallások és az ezoterika ezért az irracionális istenbizonyítékok felé fordul, nevezetesen a misztikus élmény felé.

Ennek előre bocsátásával felvethető a kérdés, hogy a spirituális lélek felfogás fenntartható-e egy Isten nélküli világban? Van-e halhatatlan lélek? Vajon mint önálló és szabad entitás  kívül áll-e a materiális oksági összefüggéseken? Ha igen, akkor nem a tudomány, hanem a vallás fogalom rendszerébe tartozik

Az ember csak formát képes meglátni. Ha Istennek nincs formája, akkor láthatatlan. Ám a megformáltság nem feltétele a létezésnek. Vagyis a láthatatlanság nem zárja ki a létezést.

Példa képen említhetem, hogy a fény akkor is látható, ha nem alkot formát, ha nem formáról verődik vissza. A fény néha hullám, néha tárgyias természete van (korpuszkulum).

A hallhatóság is mozgáshoz kötött (rezgés)  A semmiben létező Isten nem rendelkezik ilyen eszközökkel, tehát fizikai értelemben nem is hallható

Mint Ábrahámtól is tudjuk, (3,5 ezer évvel ezelőtt)  ő hitt a nem fizikai értelemben vett látás és hallás létezésében (belső látás látomás, és belső hallás, elhívás). Ebből következik az érzékelhetőn túli szellemi létezés feltételezése. Lehet, hogy egyszer az ember képessé lesz nem látható és nem hallható belső történéseket érzékelni a látás és hallás analógiájára pl.  hangulatot, félelmet, szorongást, szeretetet, szerelmet, gyűlöletet  - tehát leginkább érzelmeket de néha gondolatokat is.

Megjegyzés Az intuíció (belső látás)  az idealista filozófia módszerei közé tartozik. A materialista szemlélet számára az intuícióban túl nagy a véletlenszerűség és bizonytalanság, ezért elveti azt.

Megjegyzem, hogy egyes magyarázat szerint  például a damaszkuszi úton történtek  (Saul Szt Pállá alakulásának kezdeti látomása), valamint Isten szavának belső hallása (pl. Ábrahám Izsák áldozatának megakadályozása)  epilepsziás megnyilvánulás volt (Szendi G.).  Válaszom erre, hogy nem valószínű, hogy az Ó szövetségben szereplő számos személy, akik Isten hangjára válaszoltak, valamennyien epilepsziások lettek volna. 

-.-.-.-.-.-.-.-.-

Megszakítva a fenti fejtegetéseket egy kis időre térjünk át az anyagelvű gondolkodás ismertetésébe.

Anyagelvű nézetek a lelki működésről

Egyes kutatások szerint az ember érzelmi beállítottságát az agy baloldali lebenyének aktivitása magyarázza. E szerint például a boldogság érzésének mértéke szoros kapcsolatot mutat  a két agyfélteke aktivitásának egymáshoz viszonyított arányával. Minél aktívabb a bal félteke annál nagyobb a pozitív emocionális érzetünk.  A bal homlok lebeny fokozott aktivitása  kapcsolatot mutat az eudaimikus (belső) boldogsággal 

Davidson könyve  az „Emotional life of your brain” (Az agyunk érzelmi élete) címűben  az emóció kutatásról számol be.  Felvethető a kérdés, hogyan lehetséges, hogy valaki éveken át  minden külső jutalom nélkül  tud dolgozni  például egy regényen, amelyet egy szűk kör ovációval fogad, mások meg el sem olvassák.  Ez az örömérzés a külső jutalmaktól vagy  más esetben esetleg büntetésektől független  és csak a belső jutalmazás a döntő. 

A homlok lebenyből folyamatosan  ingerek szükségesek ahhoz, hogy  érzelmi állapotot tartsunk fenn.  Ha a bal frontális lebeny  fokozottan aktív,  nagyobb a reliziencia  vagyis a pozitív emóciók megtartási képessége.  Különböző mérésekkel (szív-frekvencia, bőr-ellenállás stb.)  ki lehet mutatni, hogy valaki dühös-e, vagy szorong, miközben  a vizsgálati alany  erről a lelki állapotáról semmit sem tud. 

Itt kell említeni az inzulát  (sziget) elnevezésű agy területet,  amely a halánték lebeny és a  prefrontális kéreg között található az agy mélyében.  Az inzula területére ugyanis  testünk minden pontjáról folyamatosan érkeznek  információk. Az érzelmek materialista elképzelése szerint  nem külön álló jelenségekről, hanem egyazon agyi ingerület kétféle jelentéséről van szó.

Antonio Damasio  azzal magyarázza, hogy bármit gondolunk vagy észlelünk,  az előidéz egy testi állapotot, amelyet kellemesnek vagy kellemetlennek élünk meg.  Ezt észleljük és értelmezzük is  és ebből lesz az érzelem. Az érzelmeket nem átélőknél az inzula aktivitása  alacsony szintű. Másoknál, például a pánik betegeknél az inzula aktívan működik.

Megvizsgálták, hogy az agy melyik területével mutat összefüggést az eudaimonia mértéke. A jobboldali inzula mérete egyenes arányban áll  a belső boldogság érzettel  valamint az élet célokkal  a pozitív viszony másokkal  való kialakításában. 

Olyan dolgok, mint a zene  vagy a szövegolvasás  vagy egy festménynek az esztétikai élvezete  aktiválják az agy jutalmazó szerkezetét.  A zene hallgatása közben például aktiválódnak  ezek az agyi jutalmazó területek. A tanulás révén az ember képes elsajátítani  azt a képességét  hogy belső örömet generáljon 

Azt tartják, hogy a boldogság forrása  az agy válasza a környezeti ingerekre.  A Big Five faktorok  (nyitottság, lelkiismeretesség,  extrovertáltság,  barátságosság,  neurotikusság)  erősen örökletesek  és az egyes jellemzőket  40-50%-ban a gének határozzák meg.  A kutatók azt a következtetést vonják le, hogy a boldogság nagy mértékben  biológiai tényezőkön múlik. Hozzá teszem ennek magyarázatául, hogy ezek szerint a boldogság, belső lelki tényezők nem lelki tényezők.

A boldogság evolúciós magyarázata.

Az evolucióban  a sikeres szaporodás az egyedüli érték. Az eltelt évmilliók alatt még egy nagyon kis pszichológiai eltérés is nagy jelentőségű abban a tekintetben, hogy kinek a génjei terjedjenek el.. A legkisebb lelki rezdülés is sok millió évig csiszolódott ezért az öröm érzésnek  is komoly szerepe van az emberiség felemelkedésében

Egyes teoretikusok az  „egészséges” alatt  azt értik, hogy a testet és a lelket egyaránt gondozni kell. A test és lélek nem két különálló entitás, hanem egy egységes dolognak. Ha a boldogság örökletes és az agyműködés által meghatározott. akkor felvethető az a kérdés, hogyan kell boldognak lenni, ha nem vesz valaki tudomást a biológiai oldalról. A viselkedéstan (behaviorizmus)  sokáig nem vett tudomást a lélekről. Később elfogadta, de belsős viselkedésnek tekintette. Azt mondják, hogy a lelki folyamatok  valójában agyi folyamatok, amikoris bizonyos neuron kapcsolatok alakulnak ki, mások pedig legátlódnak. Freud a  „Tervezet” c. munkájában  megpróbálta a lelki jelenségeket  az idegsejtek és az agyműködés  mechanizmusával leírni, noha ez neki nem sikerült.

Kandel az egyik híres tanulmányában az alábbiakat fogalmazta meg: 

• Minden mentális folyamat, még a legkomplexebb is az agy  működéséből ered
• A gének meghatározó hatást gyakorolnak a viselkedésre ehhez kapcsolódik az a magyarázat, hogy a sejtek magjában van a DNS  amely időszakosan aktívvá, vagy gátolttá válik  és ennek hatására különböző molekulákat szintetizál minden sejt.  Egy ideg sejtet olyan hatás is érheti, amelynek eredménye képen megtapad egy más idegsejten  és onnantól  új kapcsolat alakul ki az agyban. Új idegsejtek születhetnek, vagy elhalnak.
• A lelki tulajdonságok akár jók vagy rosszak  megváltoztathatják az agy felépítését  és működését  Az anyagelvűek azt állítják, hogy  ma még dívik a lelki és a biológiai körülmények szembeállítása  vagy éppen naiv elméletek alapján való összemosása. A bal féltekei túlsúly a boldogsággal  a jutalomközpontúsággal a pozitív érzelmekkel, míg a jobb féltekei túlsúly a lehangoltsággal, szorongással, a depresszióval kapcsolható össze.
• Ha dopaminszintet növelő amfetamint adnak az egészséges embernek , akkor euforia alakul ki  A depressziósok is  az amfetamin hatására átmenetileg  egy euforikus állapotba kerülnek. Vagyis ezzel azt állítják, hogy a boldogság forrása a magas dopamin szint.  Számos kísérlet azt igazolja, hogy a gyulladás faktorok gátolják a dopamin szintézist és a dopamin kibocsájtást. 
• Japán kutatócsoport vizsgálata  szerint  arra mutatott, hogy a boldog csoportban alacsonyabb volt a gyulladásszint  A pozitív gondolkodás gyulladás csökkentő hatású.
• Az eudaimikus boldogság a lelki életből fakad Megjegyzem, hogy itt előjön újra a lelki élet, amelynek a meghatározása hiányzik és nem magyarázza ennek agyhoz kötöttségét
• Azt állítják, hogy az életmódunk sokkal nagyobb hatással van az örömre, boldogságra  mint azok a dolgok,  amelyektől eddig a boldogságot reméltük  Sem az életmód változtatás  sem a személyiség változás nem garancia arra, hogy  boldogok legyünk  Kizárólag a kettő együtt képes garantálni a boldogságot
• A boldog emberek a boldogtalanokhoz képest 7,5-10 évvel tovább élnek. Veenhoven  azt emelte ki a biológiai okok közül, hogy a negatív érzelmi állapotok rontják az immunrendszer működését

Hipnózis

• Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a halálközeli élmények részletes leírását a paciensek hipnotikus állapotába hozatalával érték el. Ugyanakkor ezzel szembe megy az az állítás, miszerint a hipnózissal is létre lehet hozni hamis emlékeket, ami az „előző életek” kutatása során volt használatos. A hipnózisra sincsen szükség ahhoz, hogy lássuk, miként hamisítják meg akaratlanul is az emberek az emlékeiket csak azért, hogy jobban megfeleljenek énképüknek.
• Más megközelítésben azt mondjuk, hogy a hipnózis a hétköznapi gyógyítás közé tartozik A hipnózis nemzetközi kutatási centruma a Stanford Egyetem (USA). A hipnózist  alvásra emlékeztető állapotként írják le A hipnózis alatt azonban egy kapcsolat megmarad a hipnotizőrrel szemben.. Az orvosi hipnózisnál a klienssel egy megállapodás jön létre vagyis hogy hipnózist fognak alkalmazni
• Fontos, hogy a hipnotizálandó személy a hipnózisba beleegyezzen. Az orvosi hipnózis alkalmazási területe a következő:

• Fájdalomcsillapítás
• A kliens kikérdezése hipnózis alatt, olyan emlékeknek a felszínre hozása, amelyekre éber tudatállapotban nem emlékszik
• Kóros tünetek megszüntetése hipnózisban

Felmerülhet a kérdés, hogy kit lehet és kit nem lehet hipnotizálni? A válasz az, hogy mindenkit lehet hipnotizálni, de van akit könnyebben és van akit nehezebben.

• A hipnózis tanulható, tehát elvileg bárki elsajátíthatja a módszert.
• Akarata ellenére senkit sem lehet hipnotizálni Amit valaki hipnózisban megtesz, azt  belsőleg kész lenne megtenni éber állapotban is.

Ha a szuggesztió olyat kíván a pacienstől, ami ellenkezik a karakterével, legbelsőbb énjével, akkor azonnal felébred és ezzel a hipnotikus állapot véget ér.

Hipnotikus állapotban teljesen félrevezethetik az érzékeket,

• Késztethetik őket olyat látni, ami nem látható.
• Megváltoztathatják a hallóérzéket is, késztethetik az embert, hogy halljon, vagy ne halljon tetszésük szerint.
• kiküszöbölhetik a tapintás érzékét úgy, hogy az illető nem fog érezni, vagy ennek az ellenkezőjét, amikor azt mondják neki, hogy egy szilárd test van a kezei közt és akkor õ azt fogja érezni.
• Valami visszataszítót adnak a kezébe, és azt mondják, hogy édes illatot fog érezni, akkor õ azt érzi. Úgy játszhatnak az érzékekkel, ahogyan az elmét stimulálják

Mi a lélek?

A lélekkel részletesebben a „Lelki egészség 4 Boldogság 2. rész” dolgozatban foglalkozom. Kiegészítésül az alábbiakat ajánlom szíves figyelmükbe:  http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-lelki-egeszsegunk4.php

Képlet szerint: lélek=ember–test. A test ebben az egyenletben az embert felépítő anyagot, s mindazon folyamatok összességét jelenti, amelyben ez a testanyag részt vesz. Tehát a lélekhez jutunk, ha az emberbõl levonjuk a testet. Mi marad?

A lélek az élő emberi test anyagi megnyilvánulása. Olyan működések összessége, amelyet közvetlenül az aggyal, a gondolkodással hoznak kapcsolatba.

William Blake véleménye: "A Bibliák és a szentkönyvek mind a következő téves tanokat hirdetik: hogy az Ember két valóban létező Elvből, ti. Testből és Lélekből áll. ...

... De ezeknek a tételeknek éppen az ellenkezője igaz, ugyanis az Ember Teste nem különíthető el a Lelkétől: Amit Testnek nevezünk, az a Léleknek egy része

(Menny és Pokol házassága: Az Ördög szózata. Ford: Szenczi Miklós

Természettudományos megközelítésből kimondhatjuk, hogy a hagyományos értelemben vett 'lélek' nem létezik. Az evolúció által kialakított agyműködésünk hozza létre öntudatunkat, és ez az, amit a vallásos emberek 'léleknek' neveznek.

Tudatunk és öntudatunk kialakulásának okai és feltételei még vitatottak, a témával kapcsolatban lásd például

• Stephen Pinker Hogyan mûködik az elme? (Osiris kiadó),
• Pléh Csaba, Csányi Vilmos és Bereczkei Tamás szerkesztésében a Lélek és evolúció (Osiris).  Ez utóbbihoz több előismeret szükséges

Evolúciós pszichológia

Az evolúciós pszichológia a legfiatalabb a darwinista megközelítések közül Az evolúciós pszichológia és a neurális darwinizmus tulajdonképpen egymás kiegészítéseinek tekinthetők, hiszen e két azonos keretben gondolkodó elmélet közül az előbbi a filogenezisről (törzsfejlődés) , az utóbbi az ontogenezisről (egyéni fejlődése a megtermékenyítéstől a teljes kifejlődésig) ad számot. Nánay szerint e szintézis útján eljuthatnánk az elme teljes evolúciós értelmezéséhez

Az evolúciós pszichológusok az alábbi – biológiából származó – öt alapelvet alkalmazzák az emberi elme megközelítéséhez:

1. Az agy fizikai rendszer, mely úgy működik, mint egy számítógép. Áramkörei olyan viselkedések létrehozására jöttek létre, melyek illeszkednek a környezethez.
2. A természetes szelekció úgy alakította ki agyunk áramköreit, hogy képesek legyünk megoldani a fajunk fejlődése során felmerült (evolúciós szempontból fontos) problémákat, feladatokat.
3. A tudatosság csak a jéghegy csúcsa. Tudatos élményeink félrevezethetnek bennünket, és áramköreinket a valóságosnál sokkal egyszerűbbnek gondoljuk.
4. A különböző adaptációs problémák megoldására különböző agyi áramkörök alakultak ki, specializálódtak.
5. Modern koponyánkban kőkori elme lakik. Bár külsőnk modern, 21. századi, a "hardware" – agyunk – a régi, hiszen az új agyi áramkörök kialakulásához nagyon hosszú időre van szükség.

Magyarázat Filogenezis,  Ontogenezis

A törzsfejlődés (philogenesis) az élőlények természetes fejlődésének a folyamata, Az egyed fejlődés (ontogenesis) egy szervezet fejlődésének a folyamatát jelöli. A törzsfejlődés elmélete szerint, ellentétben a teremtéselmélettel, a valaha élt összes élőlény, egy közös őstől származik. Az összefüggés az egyes élőlények közt nem minden esetben evidens, de általános elfogadott tény, hogy a filogenézis során egyre összetettebb formák alakulnak ki, amelyek mind jobban tudnak alkalmazkodni azokhoz a körülményekhez, amelyekben élnek

Teremtés elmélet

Teremtés vagy evolúció

• Az egyik modell, amelyet teremtésmodellnek nevezünk, azt tanítja, hogy a Világegyetem egésze, benne az elemek és az élet teljessége az emberrel együtt, tudatos tervezés és intelligens teremtés, vagyis Isten munkájának eredménye

• A másik modell az evolúció elméletén alapszik, és legelterjedtebb változata szerint a Világegyetem egésze és benne az élet, egészen az emberrel bezárólag, az önmagát szervező anyag még nagyrészt ismeretlen tulajdonságai és a véletlenek összjátékaként alakult ki sok-sok milliárd éven át tartó fejlődés következményeként.
• A két alapvető modellnek számos kombinációja létezik, közülük legelterjedtebb az a felfogás, amely az élet eredetét Istennek tulajdonítja, és az evolúciót Isten módszerének tekinti.

Mind a teremtés, mind az evolúció elfogadása intelligens hiten alapszik, mivel a világ kezdeteire vonatkozó elképzeléseket a tudomány - saját korlátaiból adódóan - soha nem lesz képes bizonyítani.

Egyesek az evolúcióban hisznek és a Darwin-i tanokat tudják elfogadni, amely szerint az élet létrejötte egy fejlődés következménye és például az emberek a majomból fejlődtek ki. Az evolúciós tanok szerint az élet az egysejtűkkel kezdődött, majd évmilliárdok alatt kialakult az élet. Persze ezekkel a tanokkal kapcsolatban is rengeteg kérdés merül fel, amire nincs értelmes magyarázat.

„Egyre több tudós jut arra a következtetésre, hogy a darwini elmélet valójában nem természettudományos megfontolásokon, hanem a materializmus iránti előzetes filozófiai elkötelezettségen alapszik. Ugyanakkor világszerte kiváló tudósok ezrei utasítják el az evolúciót a bibliai alapokon álló teremtéselmélet javára. És úgy tűnik, az elmúlt évtizedekben megismert tudományos tények egyre erőteljesebben támogatják a teremtési modellt.”

Newton híres gyakorlati példája a Világ teremtéséről

Newton készített egy mozgatható modellt a Naprendszerről, olyat, amit egy kar segítségével lehetett forgatni. Középen a Nap, s körülötte a bolygók, melyek a forgatás következtében szépen forogtak a Nap körül. Amikor eljött a nap, melyen tudós barátaival találkozni szokott, kitette a makettet az előszobába és átment egy másik helységbe.

A többiek megérkeztek, mind nagyon elcsodálkoztak a látottakon, s nem győzték dicsérni az alkotást. Amikor Newton belépett, rögtön nekiestek és faggatták:
- Ki csinálta ezt?
- Honnan van, hiszen ez fantasztikusan jó modell! - ujjongtak.

Newton így válaszolt:
- Fogalmam sincs! El sem tudom képzelni, hiszen, amikor előbb ebben a szobában voltam, még nem volt itt. De egy érdekes esetre felfigyeltem. Amíg a másik szobában voltam, hallottam, hogy innen nagy durranások és zajok hallatszanak, mintha valami nagyrobbanás történt volna. Idejöttem és akkor vettem észre én is ezt az alkotást. Nem tudtam másra gondolni, hogy véletlenül keletkezhetett, valami ismeretlen ok következtében.

- Na, ne néz minket ilyen ostobának! - fakadtak ki a tudósok.
- Csak nem képzeled, hogy elhisszük ezt a képtelenséget! Ez nem keletkezhetett magától, ezt valaki készítette. Te voltál?

Newton elmosolyodott és így válaszolt:
- Milyen ostobák vagytok! Kételkedtek abban, hogy ez a modell nem jöhetett így létre, azt állítjátok, hogy valaki készítette. Pedig ez nem más, mint annak a tökéletlen mása, aminek a keletkezését illetőleg nem fogadjátok el az értelem jelenlétét.
Ha ezen modell elkészítéséhez értelem és intelligencia szükséges, akkor miért gondoljátok, hogy az eredetihez, a Naprendszerhez nem szükségeltetett?

A lélek evolúciója

• A szkeptikusok szerint a biológiai tulajdonságaink mellett a lelki folyamatok is meghatározták a túlélést és a sikeres szaporodást.  Az evolúcióban a sikeres szaporodás az egyedüli érték. Az eltelt évmilliók alatt egy igen kis lélektani különbségnek is  nagy jelentősége volt.  A legkisebb lelki rezdülés is sok millió  évig csiszolódott
• Jonathan Haidt és Jesse Graham  szerint 5 lélektani rendszer alakult ki amelyeknek a működése hozza létre a morális érzelmeket

Haidt J., Graham J.: When morality opposes justice: conversatives have moral intuitions that  liberals may not recognize Social Justic Research, 2007, 20(1): 98-116

Az 5 lélektani rendszer, ami az érzelmet hozza létre

1./ Ártalommal szembeni fellépés, gondoskodás

Ez az állatokra is jellemző, ami az embereknél kiterjedt a mások szenvedésével szembeni érzékenységgé

2./ Tisztesség, korrektség, kölcsönösség

Az emberek kölcsönös támogatásával indult majd fejlődése során alakult ki az altruizmus a bizalom és a hála

3./ Csoportba tartozás, lojalitás elve

A bizalom az együttműködési készség erre a morális értékre vezethető vissza Így alakul ki   az összetartozás érzése, a közösség védelme

4./ Tekintély, presztízs

Év milliók óta hierarchiában él az ember és elismerjük a tekintélyt, akiknek a szava többet ér, akiknek joguk van irányítani. Ezekkel szembe jött létre az engedelmesség, a kötelességtudat, az elismerés. Ugyanakkor ezzel egyidejűleg kialakul a gyanakvás is, mivel a hatalom, a tekintély visszaélésre adhat okot.

5./ Tisztaság, szentség

Az undor olyan érzelem, ami megvéd a romlott, gyanús, fertőző dolgoktól Ez azután szociális érzelemmé változott, ami a testi bajokra is vonatkozott (sérülés, kiütés, betegségek nyomai)  

A „tisztátalanság”  fogalma minden népnél létezik és utóbb átvitt értelmet kapott: kapzsiság, mohóság az élvezetekben való tobzódás

A modern agykutatás egyértelműen bizonyítja, hogy létezik az agyban  egy neuromorális rendszer. Ez azt jelenti, hogy az erkölcs meghatározott agyi területek működéséhez köthető Ez a  rendszer a homloklebeny bizonyos részein található

Mendez MF.: What frontotemporal dementia reveals about the neurobiological basis of morality Med. Hypotheses, 2006, 67(2):411-418

Azok az emberek, akik rendszeresen hazudnak, csalnak, másokat manipulálnak, gyermekkorukban állatokat kínoztak, szándékosan kárt okoznak másoknak és a büntetésre érzéketlenek  -  szóval az ilyen személyeknél  a homloklebeny mérete kisebb. Noha az erkölcsi szabályokat ismerik és értik, azonban számukra nem jár kellemetlen érzésekkel ezek megszegése.

MendezMF.: The neurobiology of moral behavior: review and neuropsychiatric implication CNR Spectr., 2009, 14(11): 608-620

A neurológia jól ismeri a homloklebeny különféle károsodásaira (daganat, stroke, sorvadás, fertőzés stb.) bekövetkező személyiségváltozásokat Némely agyterület sérülése az erkölcsi szabályok ismeretének a hiányához vezet. A beteg nem képes érzelmekre, vagyis nem tartja be az erkölcsi szabályokat. Első tünetként jelentkezik a tapintatlanság, ízetlen tréfák, a lopás, az agresszív fellépés közlekedési helyzetekben, a mások szükségleteivel szembeni érzéketlenség.

Agyunk rendkívül plasztikus és folyamatosan változik Ha egy érzést, egy gondolatot begyakorlunk, akkor a neuronok kapcsolódása megváltozik Vagyis, agyunk megváltozik, valamiféle nem kívánatos érzés kezelésének hatására.

Álljon itt egy példa: A depressziósok agyáról MRI felvételeket készítetek terápia előtt és után. Kimutatható volt a depresszió megszűnése, mert az agyműködésben markáns változások voltak megfigyelhetők

Brody AL Saxena S et al.: Archivesof general Psychiatry, 2002, 58(7): 630-640 

• Az evolúciós tanokat “követők” számára többnyire nem léteznek más dimenziók, más lények, számukra nem létezik az Isten sem. Azért szeretném itt megjegyezni, hogy az elmélet lényege a génalapú fejlődés, mutáció, ami azt gondolom, hogy mindenki számára elfogadható. Már csak ezért is, mert ezen elmélet alapján mutálódnak a vírusok, ami sajnos rendkívül megnehezíti az ellenük való harcunkat. Az érem másik oldala, hogy azt viszonylag könnyen elfogadjuk, hogy a fajok mutálódnak, fejlődnek, átalakulnak, de azt már nehezen tudjuk elképzelni, hogy például a vízilónak és a kolibrinek közös a gyökere…

Korábbi elmélet az agyról

• Az agy miután kifejlődött, már csak leépül Az agy  nem tud regenerálódni. Azt tanították az egyetemeken is, hogy az agy egy statikus szerv
• A tesztoszteron illetve az ösztrogén befolyásolaj az agy növekedését
• A pszichológusok úgy gondolkodtak az agyról, hogy mint egy hardverről ahol a szoftver a lélek
• Az élet során  kialakult lelki hatások átírják a szoftvert  de ezek a változások nem érintik  az agy szerkezetét.

Az agy szerkezetében átalakulhat

Ma úgy gondoljuk, hogy nem csak a biológiai terápiának hanem a pszichoterápiának is hatása van az agyra.

Lewis Baxter  által vezetett vizsgálat azonban kimutatta, hogy  adott agyi területek aktivitása módosult  nem csak gyógyszer hatására, hanem a viselkedés terápiára is.

Baxter LR Jr Schwartz JM et al.: Caudate glucose metabolic rate changes with both drug and behavior therapy for obsessive compulxive disorder

Archives of General Psychiatry 1992, 49(9): 681-689

Az agy átalakulására egy példa: A. Mogilner és munkatársai két paciensnél veleszületetten összenőtt ujjakat választottak szét műtétileg és heteken belül a két ujjnak elkülönült agykéregi területe alakult ki. A kísérlet eredménye azt mutatta, hogy az agy szerkezetében képes átalakulni

Mogilner A., Grossman JA et al.: Somatosensory corrical plasticity in adult humans revealed  by magnetoencephalogr

Proc Natl Acad Sci (USA) 1993, 90(8): 3593-3597

Eric Kandel Nobel díjas memória kutató  megfogalmazása szerint: bármit csinálunk, gondolunk,  bármilyen hatás éri az agyunkat  ezek az agy szerkezeti változásához vezetnek.

Hölzel és munkatársai kimutatták, a mindfullness meditation gyakorlóknál a tanulással, a memóriával, az érzelmek szabályozásával kapcsolatos agyterületek szürkeállománya sűrűbbé vált, vagyis az idegsejtek között addig nem létező kapcsolatok alakultak ki

Britta Hölzel BK Carmody J., et al.: Mindfullness practice leads to increases in regional brain gray matter density Psichiatry Res 2011. jan 30 191(1): 351-357  

Léteznek olyan tudományos körök, amelyek egyik elméletet sem tudják elfogadni és nagyon kíváncsiak az élet valódi keletkezésére. Ezért ők például építettek egy atomgyorsítót, hogy tanulmányozhassák, illetve modellezhessék az ősanyag, az élet keletkezését. Az élet keletkezésével kapcsolatos elméletek megalkotásával nagy probléma, hogy teljes mértékben tagadják a másik nézeteit.

Egy teremtés elmélet valamilyen szintű elfogadása nem zárja ki az evolúciós elmélet bizonyos létezését sem és a kettő létezhet akár egyidejűleg

Az élet keletkezésének megértésével illetve elmagyarázásával kapcsolatban van némi probléma, például az, hogy az agyunk, a gondolkodásunk teljesen alkalmatlan néhány dolog felfogására és megértésére, mint például a végtelen, az idő és a dimenzió. Az evolúciós tanok alapján valamikor volt egy ősrobbanás és azóta tágul a világegyetem. Ezzel kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel, amit se megválaszolni, se megérteni nem lehet teljes mértékben.

Hol volt addig az anyag?
Mitől robbant fel az ősanyag halmaz?
Mitől tágul a világ?
Meddig tágul a világ?
Mi van a világ végén túl?

A teremtés kontra evolúció vita tudományos szinten Darwin óta zajlik. Akkoriban sok tudós, például Richard Owen az evolúciós elmélet ellen emelte fel hangját. Louis Agassiz, amerikai paleontológus tíz évig tartotta fenn Darwin elméletének terjedését Amerikában. Mendel genetikai elmélete, ami a genetikai egységek, a gének jelenlétét tárta fel, egy ideig szemben állt a változásra épülő darwinizmussal. Noha a teremtéselmélet tudományos művelői mindvégig kisebbségben voltak, sikerült kiforrott, tudományos elméletet kidolgozniuk, amelyek ma kevéssé ismertek.

Az evolucionista szkeptikusok állításaival szemben a teremtésben hívők fel tudnak mutatni olyan bizonyítékokat, amelyek a bibliai teremtéstörténet mellett szólnak. Jelenleg a teremtéskutatás, vagyis a Biblia szempontjait figyelembe vevő tudományos kutatás leginkább ott folyik, ahol a Biblia tanulmányozásának kultúrája volt. Ezek világszerte olyan országok, ahol jelentős protestáns tömegek találhatók

  A leghíresebb teremtéskutató folyóiratok az „Answers Research Journal”, a „Journal of Creation”, a „Creation Research Society Quarterly”, illetve az „Impact”. Ezek lektorált szakmai lapok, és magas színvonalú technikai cikkeket közölnek a teremtéskutatás minden területén. Világi szakfolyóiratok is idézik őket.

Ma is megfigyelhető fajkeletkezés, ami nem egy nagy evolúciós törzsfához vezet, hanem sok egymás mellett lévő fából álló erdőhöz. A terület kiemelkedő művelői például Todd Wood, Kurt Wise, és Walter ReMine. A CORE (Center for Origins REsearch) a Bryan egyetemen az Egyesült Államokban ennek egyik kutatóközpontja, ahol konferenciákat szerveznek, és saját folyóiratot is adnak ki. 

http://www.mindennapi.hu/cikk/tudomany/a-biologus-szerint-vannak-bizonyitekok-a-teremtesre/2011-03-27/1637

A világ keletkezéséről

A világ keletkezése energia alapú, ami azt jelenti, hogy kezdetben csak energia létezett és nem volt anyag. Ez az energiatömeg kezdett el fejlődni, alakulni, nőni, okosodni, majd egyszer csak tudatára ébredt. Megjegyezném, mi ez, ha nem az evolúció egy formája?

Világegyetem: az ősrobbanás-elmélet (Big Bang) szerint egy hatalmas robbanásban született 15 milliárd évvel ezelőtt → létrehozta az anyagot, az energiát, a teret, az időt. („Előtte” semmi sem volt.)

A robbanás után nagyon forró volt, és kb. 10 másodperc múlva kialakultak az atomok alkotórészecskéi. Maguk az atomok több millió év múlva alakultak ki, amikor a Világegyetem megnövekedett és lehűlt.

A Nap és a bolygók: por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4,6 milliárd éve kezdett összehúzódni → forgása felgyorsult, közben leszakadtak a bolygók anyagai, amelyek később bolygókká tömörültek. A középen lévő, legsűrűbb anyagból alakult ki a Nap.

A Higgs-bozon

A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan részecske, amelyet a részecske fizika  jósolt meg. Ez a részecske a közvetítője a Higgs-térnek és ez felelős a többi részecske tömegéért. A Higgs-mező klasszikusan (tehát nem kvantáltan) is felírható a speciális relativitás elméletben.

A világegyetem 13,7 milliárd éve egy rendkívül sűrű, forró állapotból ősrobbanásban keletkezett, és születése pillanatától folyamatosan tágul. A világegyetem életének első pillanataiban a mindent kitöltő Higgs-mező és a gravitáció közötti kölcsönhatás okozhatta az univerzum "felfúvódását", hirtelen tágulását, s ebben a folyamatban fontos szerepet játszhatott a Higgs-bozon tömege

Az "isteni" részecske, a Higgs-bozon, nem csupán a többi részecskék tömegéért felelős, hanem szerepe lehetett a világegyetemnek az ősrobbanás után bekövetkezett hirtelen tágulásában is - állítja két elméleti fizikus.

A CERN 2012. július 4-én jelentette be, hogy találtak egy részecskét, amelynek tömege megfelel a Higgs-bozon kritériumainak. A Higgs-bozon létét megjósló Peter Higgs brit, valamint Francois Englert belga tudós 2013-ban megosztott fizikai Nobel-díjban részesült

A fejlődésének egy bizonyos szintjén a saját energiáját sok mindenre kezdte felhasználni. Teremtett belőle olyan energia halmazokat, amelyek képesek voltak önállóan is létezni. Teremtett belőle olyan lényeket, melyek képesek voltak tovább fejlődni. Mi ez, ha nem a teremtés?

Különféle energia darabok szakadtak ki belőle, amelyekből különféle anyagok keletkeztek és létrejött az úgynevezett anyagi világ…

Ezt a mindenhol jelenlévő értelmes öntudattal bíró energiát sokan sokféleképpen nevezik. Vannak, akik Istennek hívják vagy Atyának, Teremtőnek, Mennyei atyának, Mindenhatónak, Úristennek, Úrnak, de vannak, akik Jehovának hívják, míg mások Allahnak. Sokan sokféleképpen nevezik őt. Vannak, akik nem tudják a nevét, de érzik a jelenlétét. Végül pedig vannak olyanok is, akik tagadják a létezését, őket a Földi életük befejezése után fogja érni életük legmegdöbbentőbb élménye…

http://newthelema.com/teremtes-vagy-evolucio/

Az ősrobbanás után…

• Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába.
• Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet.
• Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki. Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre.
• A kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei.

Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?" (prof. Dr Freund Tamás akadémikus , világhírű agykutató )

„Ha elfogadjuk, hogy volt ősrobbanás, az sem jöhetett létre a semmiből, mert a semmiből ok nélkül nem lesz valami. Ha pedig oka van, akkor az oka is létezik, és ha létezik, akkor az is, mint minden létező, a Világegyetemhez tartozik.

Régebben teljesen nyilvánvaló volt, hogy semmiből nem lehet valami. Ezt a tudomány is megkövetelte. Manapság azonban, a legtöbb tudós felteszi, hogy a semmiből keletkezett a Világegyetem, mégpedig minden ok nélkül.

Lehetséges-e természettudományos oka az ősrobbanásnak?

• Általánosan elfogadott, hogy az ősrobbanás egy olyan folyamat, amelynek során a kvantum-vákuumban részecske-antirészecske párok keletkeztek, spontán folyamatban, azaz maguktól, azaz olyan folyamatban, amelynek nincs fizikai oka.
• De ha nincs fizikai oka, akkor, még lehet természeti oka, hiszen a természettudományok nem merülnek ki a fizikában, mert a biológia és a pszichológia is alapvető természettudomány.
• Ha már idáig eljutottunk, akkor felmerülhet a gondolat: az ősrobbanásnak biológiai oka kellett legyen! Ha így volt, ez egyben magyarázatot adna a Világegyetem egyébként érthetetlen életre-hangoltságára. Az utóbbi évtizedekben ugyanis egyre világosabbá vált, hogy azok az alapvető fizikai tulajdonságok, mint például az elektron, a proton, a neutron tömege, a fénysebesség, a tömegvonzás és az elektromágneses erő egymáshoz viszonyított aránya, sőt a magerők erőssége, és így tovább, mind-mind éppen pontosan akkora értékkel bírnak, ami ahhoz szükséges, hogy a Világegyetemben létezhessen élet.
• Ezt a kozmikus életre hangoltságot fejezi ki az antropikus elv is (lásd erről Barrow és Tipler 1986-ban, vagy Paul Davies 2006-ban megjelent könyvét). Az ősrobbanás, ha valóban létezett, tehát csak egy argumentum az élő Világegyetem számtalan életjelensége közül! Ez a tény alapvető különbséget jelent ez az ősrobbanás materialista, ok nélkülinek értelmezéséhez képest.
• Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába.
• Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet.
• Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki. Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. a kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?"

(prof. Dr Freund Tamás akadémikus , világhírű agykutató )

Élő Világegyetem

• Ha él a Világegyetem, akkor nemcsak az ősrobbanásról alkotott kép, de mind a hat hasonlóan alapvető nézet (a Világegyetem eredete, az élet eredete, az ember eredete, a történelem eredete, a történelmi fejlődés iránya, a társadalom Természettől független mivolta), amit a mai világkép sugall, megváltozik.
• Ha bebizonyosodik a Világegyetem élő mivolta, az a legnagyobb mérföldkő lesz a tudomány történetében. Küszöbön áll a fordulat. Megérett az idő! Carl Woese, a mai világ legjelentősebb biológusa, „Új biológiát az új évszázadnak” (New Biology for a New Century) című, nagy hatású cikkében megírta, hogy a molekuláris biológia alaptudomány-korszakának vége, alapvetően új biológiára van szükség. Ha léteznek a biológiának egyetemes törvényei, akkor éppúgy áthatják a Világegyetemet, mint a fizika törvényei. S ha a biológia, az élettan törvényei az egész Mindenséget áthatják, akkor a Világegyetem él.

• Ha a Világegyetem él, akkor az élet nem az anyagból ered, ahogy azt ma tanítják, hanem a Világegyetemet átható életadó tényezőktől származik. Ha a Világegyetem él, akkor a Homo Sapiens nem a majomtól származik, hanem, ahogy azt „Az élő Világegyetem könyve – 2012”-es kiadásában részletesen is megvilágítjuk, az Élő Világegyetemből született. Mennyire más távlat ez! Ha nem a majomtól eredünk, akkor az emberiség múltja nem alantas, hanem felemelő. És akkor nem a barbárságból fejlődtünk, hanem egy magas szintű, kozmikus állapotból!

• Ha a Világegyetem él, nem igaz az sem, hogy a manapság az iskolákban tanított tananyag világnézetileg semleges. Minden kulcskérdésben: az ember eredete, a tudat eredete, az élet eredete, a Világegyetem eredete, materialista tételeket oktatnak az effajta  szellemi túlsúllyal szemben védtelen, kritikailag mérlegelni képtelen, kiszolgáltatott gyerekeknek, anélkül, hogy tudatnák velük, hogy ezek materialista tételek. Az ember eredetéről, a történelmi fejlődésről, a Világegyetem természetéről és eredetéről tanított nézetek, úgymond, világnézetileg semlegesek. De ha bebizonyosodik, hogy a Világegyetem él, akkor az is bebizonyosodik, hogy az iskolában tanított alapvető nézetek világnézetileg nem semlegesek. Pedig törvény van rá, hogy nem lehet világnézetileg elfogult az oktatás, tehát a jelenlegi gyakorlat törvénysértővé válik. Így válik egyre világosabbá, hogy mennyire mélyreható a Világegyetem élő mivoltának eszméje.

Grandpierre Atilla, Élő Világegyetem: sejtjeinktől a jövő társadalmáig. 3. rész

 http://www.grandpierre.hu/site/2013/06/elo-vilagegyetem-3-resz-a-termeszetes-forradalom/

Megjegyzés: Prof. Dr.Grandpierre Attila TTK fizikus-csillagász szakán diplomázott 1974-ben, majd ugyanott doktorált 1977-ben.. Kandidátusi fokozatot szerzett 1984-ben, az MTA Fizikai Osztályának Csillagászati ágán.

Agy és gondolat ateista  elképzelésének cáfolata

Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének kibontakozó (emergens) tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejt hálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában.

Ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát.
Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket.

Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek. (prof. Dr Freund Tamás akadémikus , világhírű agykutató )

Agy és a gondolat

Létre hozhatja-e az agy a gondolatokat? „..amikor új jelenségek arra kényszerítenek, hogy gondolkodásmódunkon változtassunk... még a legelőrehaladottabb fizikusok is óriási nehézségbe ütköznek. Hiszen a gondolkodásmód megváltoztatásának követelménye olyan érzést kelthet, mintha az ember lába alól kirántották volna a talajt... Azt hiszem, ezeket a nehézségeket nem szabad alábecsülnünk.

Ha az ember egyszer már átélte, hogy okos és barátságos tudósok mekkora kétségbeeséssel állnak ellen gondolkodásmódjuk megváltoztatásának, csak csodálkozni lehet azon, hogy ilyen tudományos forradalmak egyáltalán lehetségesek voltak."Werner Heisenberg*

Most már nem az a kérdés, hogy „ha az agy nem képes létrehozni a gondolatot, akkor ugyan mi az, ami létrehozza?" Ha alacsonyabb energia minőség nem képes önmagától magasabb energiaminőséget létrehozni - de ez a magas energiaszint és energia-minőség mégis létezik, akkor itt mindennek fordítva kell történnie! Ebben az esetben a magasabb frekvencia, a magasabb energiaminőség az, ami képes létrehozni az alacsonyabbat és annak változásait. Más szóval: Nem az agy képes gondolatot teremteni. Az agy csak elektromágneses hullámokat és hőt képes termelni, és ezt a műszereink segítségével fel is ismertük. Itt pontosan az ellenkezőjének kell történnie.

Valójában a gondolat az, ami képes megteremteni az anyagot alkotó állóhullámokat, az anyagi világként ismert teljes elektromágneses spektrumot, és persze a fizikai testet és az agyat is. Ennek felismerése váratlan, drámai fordulatot jelent minden anyagelvű világkép számára..."

http://www.thesecret.hu/forum/nappali/stephen-hawking-kontra-balogh-bela

Prof Dr Bolberitz Pál a hit felszentelt védője, aki egyébként a „Parma fidei” kitüntetés tulajdonosa is, Prof Dr Freund Tamás, akadémikus a tudomány apostola. A „Fides et ratio”, ”Hit és tudás” találkozása könyvben. kiderül, hogy az Istenhit mindkét szereplő számára a legkisebb közös többszörös. Az egyik kiindulópontja, hogy a hit segítségével könnyű eljutni a végső igazsághoz, a másik a kísérlet segítségével próbálja feltárni a világ titkait. A megközelítés eltérő, az eredmény nem egyszer azonos. Az egyik Istenhitéből indul ki és fogadja el a teremtés tényét, a másik az általa megismert természet, az élő világ csodálatos rendezettségéből következtet a Teremtő létére.

Bolberitz Pál – Freund Tamás (2010): Hit és tudomány – A reménység végtelen útjain. Éghajlat, Budapest

Megjegyzés Bolberitz Pál Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozófus, egyetemi tanár, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke 2003-. Az MTA köztestületi doktor képviselője 2004-től. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja is 1988–90,. Egyetemi tanár 2003.