Materialista tanok csendes hanyatlása 2. rész

Bevezető

John C. Polkinghorne éveken át a részecskefizika professzora volt a Cambridge-i Egyetemen. 1982-ben azonban leköszönt katedrájáról, hogy anglikán pappá szenteltesse magát. Ma Nagy-Britannia tudományos közéletében ő a keresztény hit legismertebb apologétája. "Számomra az Istenbe vetett hit egyik legfőbb alapigazsága az, hogy létezik egy értelem és egy cél az univerzum mögött." Az a tény, hogy az absztrakt matematika útján behatolhatunk a világ felépítésének titkaiba, értelmes teremtő elmét feltételez; a cél pedig egyértelműen annak a természetnek a megalkotása volt, amelyben az élet születhetett.”

Gödel a világhírű matematikus és filozófus meggyőződését négy tétele jellemzi, nevezetesen:

• Az Univerzum ésszerűen szervezett és qaz emberi intellektus számára megérthető
• Az univerzum az okság törvénye szerint meghatározott
• A tárgyi-fizikai világ mellett létezik a szellem az elképzelések világa is.
• A szellemi világ megértése introspekció (önmegfigyelés) útján lehetséges

Gödel szerint Európában a vallás nem a meggyőződés, nem a hit, hanem a vallásos politikai pártok ideológiájában jelenik meg. Az alábbi fontosabb megállapításait itt összegzem, íme:
 

• Ha a világ ésszerűen van berendezve és van értelme, akkor kell léteznie a halál utáni viszontlátásnak
• Van okunk azt gondolni, hogy a világ ésszerűen van berendezve, mert mindenben a legnagyobb szabályszerűség és rend uralkodik A rend pedig az ésszerűség egyik formája.
• Rámutat arra, hogy a mi világunknak, benne lévő összes bolygójával, volt kezdete és minden valószínűség szerint lesz vége (szavaival élve:”semmivé válik”)
• Nem csak azt nem tudjuk, hogy honnan és miért vagyunk itt, hanem azt sem, hogy lényegileg és belülről nézve mik vagyunk.
• Valószínű, hogy a tanulás nagyobb része a másik világban történik, úgy, hogy visszaemlékezünk evilági élményeinkre, amelyek tanulásunk nyersanyagát jelentik.
• Gödel kijelenti: „ Azt hiszem, hogy a vallásban sokkal több ésszerűség rejlik, mint azt szokásosan hiszik. A mai filozófusok 90%-a abban látja fő feladatát, hogy a vallást kiverje az emberek fejéből”

„Ma még nagyon messze vagyunk attól, hogy a teológiai világképet tudományosan megalapozhassuk, de azt hiszem, hogy már ma lehetséges, hogy tisztán az értelem alapján (anélkül, hogy bármely vallás hitére támaszkodnánk) belássuk, hogy a teológiai világszemlélet az összes ismert ténnyel messze menően összeegyeztethető A földi itt létünk, minthogy önmagában legfeljebb egy nagyon is kétséges értelemmel rendelkezik, csak egy másik egzisztencia céljául szolgáló eszköz lehet Minthogy a világban mindennek értelme van pontosan analóg azzal az elvvel, amely szerint mindennek oka van és amelyen az egész tudomány alapul” (Prof Dr. Popper Péter egyetemi tanár, pszichiáter, filozófus)

Materializmus

A materializmus bölcseleti irányzat, amely a valóság nem-anyagi formáit (mint a tudat, a szellem, az értelem) az anyagi létre vezeti vissza

Hartley, Hume mechanisztikus világképet épített, Wolff, aki orvos volt, az emberre is kiterjesztette ennek érvényét, és a tudatot úgy tekintette, mint az agyban zajló folyamatok vetületét. Ezt az antropológiai materializmust aztán a francia Lamettrie, Holbach fejlesztették tovább.

Darwin fejlődés-elmélete a materializmus  számos képviselőjének (pl. Haeckel) eszmei bázisa lett

Feuerbach sajátos materialista misztikát és ateista vallást formált a materializmusból.

Marx materializnusának  egyik jelzője: történelmi, ami azt fejezi ki, hogy a tudati tényezőket (tudomány, művészet, vallás mint „fölépítmény”) a társadalmi-gazdasági. viszonyok („alépítmény”) és ennek szükségszerű törvényei szabják meg. A másik materializmus a: dialektikus, tehát az anyag és a történelem mozgását ellentétek harcának látja.

Marx elgondolásait főleg Engels terjesztette ki a természet. egészére. Elgondolásaikat Lenin és a létező szocializmus országainak gondolkodói alkalmazták az itteni viszonyokra és tették meg a kommunista . párt ideológiájává.

Materialista világnézetről

A materialista tudósok, filozófusok és az egyre inkább a hatásuk alá kerülő társadalom azonban, úgy tűnik, elmulasztotta meggondolni, miféle következményekkel jár egy ilyen szűk szakmai módszertan, ha világnézetté akarják általánosítani, és kivinni a laboratóriumokból, fizikai kutatóintézetekből a társadalomba

A materialista világnézet alapvetően azt jelenti, hogy az élet az élettelen anyagon alapszik, élettelen környezetben tenyészik, és így végső soron értelmetlen, múló, mellékes, átmeneti jelenség egy vele szemben közömbös, idegen környezetben

Élettelen anyagok fizikája

Az élettelen anyag lényegében más módon viselkedik, mint az élő szervezetek. Az élettelen anyag nem képes az élő szervezetekhez hasonlóan önmagát mozgásba hozni. A fizika legkisebb hatás elvének megfelelően a fizikai rendszerek előírt módon a fizikai egyensúly felé törekszenek.

A hőtan második főtétele értelmében a zárt fizikai rendszerek szervezettsége sohasem nőhet. Teljes fizikai egyensúlyba élő szervezetek nem juthatnak, csakis haláluk, végleges mozgásképtelenségük esetén. Hogyan gondolható el akkor az a materialista tétel, hogy az élőlények fizikai rendszerek?

Daniel Stoljar (2001) megfogalmazásában “a fizikalizmus az a tétel, hogy minden létező fizikai. Természetesen a fizikalisták nem tagadják, hogy a világ tartalmazhat sok elemet, amelyek első pillantásra nem tűnnek fizikainak – például a biológiai, pszichológiai, erkölcsi vagy társadalmi természetű elemek. Mégis ragaszkodnak ahhoz a követelményhez, hogy végső soron ezek az elemek is teljesen fizikaiak.”

Csakhogy ha az élőlények, a lelki jelenségek, az erkölcs és a társadalom mind teljes egészükben fizikai természetűek, akkor ez azt jelenti, hogy a fizika törvényei irányítják az életet, lelkivilágunkat, erkölcsi mivoltunkat és társadalmi életünket? De ha ez így lenne, akkor tetteinkért nem mi magunk, hanem a fizika törvényei lennének felelősek! Nem lehet az ember egyszerűen egy bonyolult gép. Az ember nem robot. A robotok ugyanis nem maguk felelősek tetteikért, míg az ember igen.

A materialista filozófia, amely csak az anyag létezését fogadja el, az embert különböző anyagok puszta keverékének tekinti, azt állítja róla, hogy nem több, mint egyfajta állat, és létezésének egyetlen célja a küzdelem.

Bár a tudományon alapuló modern filozófiaként beszélnek róla, a materializmus voltaképp ősi dogma, amelynek nincs tudományos alapja.

Az ókori Görögországban megfogant dogmát a 18. század ateista filozófusai élesztették újra. Aztán a 19. században több tudományos tanba is beillesztették olyan gondolkodók, mint Marx Károly, Charles Darwin és Sigmund Freud. Más szóval, a tudományt eltorzították, hogy helyet adjon a materializmusnak.

Sajnos károsan lerombolt olyan erkölcsi oszlopokat, mint a szeretet, a kegyelem, az önfeláldozás, a becsület és az igazság. A materialisták által félrevezetett emberek életüket pusztán érdekek harcának látták, ami viszont ahhoz vezetett, hogy a dzsungel törvényei szerint éltek.

Az Élet kialakulásáról

A „kémiai evolúció” paradoxona, hogy

• vagy azt kellene megmagyarázni, hogyan állhatnak össze aminosavak fehérjékké, fehérjék élőlénnyé, genetikai kód nélkül; vagy
• azt, hogyan jöhet létre ilyen kód spontán, „véletlenül”.

Egyikre sincs válasz, mert önmagában mindegyik lehetetlen. Tehát a „kémiai evolúció” lehetetlen.

A jelenleg tudományosan elfogadott nézet szerint az élet komplex biokémiai folyamatai egyszerűbb kémiai reakciókból származnak, de ennek módja máig tisztázatlan.(1). Az élet kezdeti jellemzőiről és fejlődéséről sem sok biztosat tudunk, azonban léteznek elméletek, amelyek önmagukat replikáló molekulák, például az RNS szerepét emelik ki (2), és olyanok, amelyek az egyszerű sejtek kialakulására keresnek magyarázatot (3)

1. Peretó J (2005.). „Controversies on the origin of life”.

Int. Microbiol. 8 (1), 23–31. o. PMID 15906258.  

2. Joyce GF (2002.). „The antiquity of RNA-based evolution”.

Nature 418 (6894), 214–21. o. PMID 12110897.  

3. Trevors JT, Psenner R (2001.). „From self-assembly of life to present-day bacteria: a possible role for nanocells”.

FEMS Microbiol. Rev. 25 (5), 573–82. o. PMID 11742692.  

A természetes kiválasztódás, és az élőlények változása szűk határokon belül lehetséges, de ez nem okozza fajok átalakulását másik fajokba. A változás lehetősége már eleve genetikailag kódolva benne van a fajban, melyet a környezeti hatások a felszínre hozhatnak. Ez azonban nem mutáció, mert az mindig káros. Ez a fajon belüli „mozgástér” segíti elő a tenyésztéssel „jobb” - egyedibb - tulajdonságok kialakítását. (Lásd pl. kutyatenyésztés).

Nem elhanyagolható körülmény, hogy az evolúciót logikai lehetetlensége mellett tapasztalati úton sem sikerült még sohasem bizonyítani!

http://www.vanmaselet.hu/index.php/a-materializmus-es-az-evolucios-elmelet-boelcseleti-lehetetlensege?showall=&start=3

Evolúció

A modern tudományos felfedezések újra és újra azt bizonyítják, hogy a darwinizmusnak nincs köze a tudományhoz. A tudományos bizonyítékok teljes mértékben cáfolják a darwinizmust, és azt fedik fel, hogy létezésünk forrása nem az evolúció, hanem a teremtés.

A Science, az általános tudományos közösség vezető folyóirata, hangsúlyozta Harun Yahya könyveinek hatását és magas színvonalát.

A Science cikke, a Creationism Takes Root Where Europe, Asia Meet (A teremtéselmélet gyökeret ver Európa és Ázsia találkozásánál), a magazin 2001. május 18-i számában azt írta: „olyan magas színvonalú könyvek, mint „Az evolúciós csalás” vagy „A darwinizmus sötét oldala” az ország egyes részeiben nagyobb befolyással bírnak, mint a tankönyvek.”

Harun Yahya Az evolúciós csalás c. könyve a darwinizmus és ideológiai hátterének tudományos bukása

Ez a könyv részletesen, ugyanakkor könnyen érthetően mutatja be az evolúciós elméletet védelmező "tudósok" egy részének előítéleteit, illetve csalásaikat, amelyekhez szemrebbenés nélkül folyamodtak. Akik szeretnék megtudni, hogyan született az élet a Földön, és valójában hogyan lettek az emberek, azoknak feltétlenül el kell olvasniuk ezt a könyvet

Megjegyzés Adnan Oktar, írói nevein Harun Yahya a kreacionizmus egyik meghatározó alakja, s a kreacionizmus ambiciózus szószólója a teremtés-evolúció vitában. Többen a kreacionizmus vezető muszlim szószólójának tartják.

Richard Lewontin, a Harvard Egyetem marxista világnézetű genetika professzora így nyilatkozott: “Mi a (materialista) tudomány oldalára állunk dacára néhány konstrukciója kétségtelen abszurditásának, dacára annak, hogy kudarcot vall az egészségre és az életre vonatkozó sok extravagáns ígéretében, mert a materializmus iránti elkötelezettségünk minden más szempontot megelőz.

Nem az a helyzet, hogy a tudomány módszerei és intézményei valahogyan meggyőznek bennünket hogy elfogadjuk a jelenségvilág materialista magyarázatát, hanem épp ellenkezőleg, a mi apriori ragaszkodásunk az anyagi oksághoz az, ami arra kényszerít bennünket, hogy olyan vizsgálati módszereket és fogalomkészletet hozzunk létre, amely materialista magyarázatra vezet, nem számít mennyire ellentmond ez intuíciónknak, nem számít mennyire misztikus ez a be nem avatottaknak.”

Közvélemény-kutatási eredmények szerint azonban a materializmus szigorú formáját az amerikaiak mindössze 10%-a fogadja el (Johnson, 1997).

Teremtéstudomány azaz kreacionizmus és a naturalizmus összevetése
A kreacionizmus azon nézetek gyűjtőneve, amelyek szerint az élet és az élővilág sokszínűsége valamilyen értelmes entitás (Isten) beavatkozásának az eredménye, azaz az élőlények fajtái külön-külön lettek megteremtve.
Keresztény kultúrkörben elsősorban a bibliai teremtéstörténeten alapuló eredetmagyarázatokat értik kreacionizmus alatt, de számos más változata van egyéb iszlám, hindu, héber, indián vallási irányzatoktól az űrlények általi genetikai beavatkozásokig.

A szekuláris társadalomban gyakran elvetik és a tudományos érték hiányával vádolják a teremtéstudományt, holott az bármely téma vonatkozásában határozottan eleget tesz a tudományos megközelítés követelményeinek.
A kreacionizmus más tágabb tudományos elméletekhez hasonlóan tények sorozata között teremt összefüggést

Sokan szinonim fogalmaknak hiszik a „tudományt” és a „naturalizmust”, minek köszönhetően a kreacionista nézeteket a logika okán eleve kizárják a tudomány kategóriájából.

A tudomány a definíció szerint „jelenségek megfigyelését, azonosítását, leírását, kísérleti vizsgálatát és elméleti magyarázatát” jelenti.
Semmi nem indokolja tehát, hogy a tudomány feltétlenül naturalista legyen. A naturalizmus – a kreacionizmushoz hasonlóan – olyan előfeltevések sorára épül, amelyeket nem lehet kísérletekkel igazolni. E megállapítások nem adatokból kerültek levezetésre, és nem is vizsgálati eredményeken nyugszanak.
Ezeket a filozófiai előfeltevéseket már azelőtt elfogadják a naturalizmus képviselői, hogy bármilyen adatot gyűjtenének. Minthogy mind a naturalizmust, mind a kreacionizmust nagyban meghatározzák olyan alaptételek, amelyeket sem bizonyítani, sem vizsgálni nem lehet, és érvelésük még a tények számbavétele előtt elkezdődik, nyugodtan állíthatjuk, hogy a kreacionizmus semmivel nem kevésbé tudományos, mint a naturalizmus.

A naturalisták alapvetően a csodákra hivatkozva vetik el a kreacionizmust. Állításuk szerint csodák – a teremtést is beleértve – azért nem létezhetnek, mert ellentmondanak a természet azon törvényeinek, amelyeket már sikerült megfigyelni és leírni. Csakhogy ez az érvelés több okból is ironikus. Vegyük például az abiogenezis elméletét, amely arról szól, hogy miként születhet élet élettelen anyagból.
Az abiogenezis az egyik legalaposabban megcáfolt tudományos elmélet, s a naturalisták mégis abból a feltevésből indulnak ki, hogy a földi élet (vagyis az önfenntartó, szaporodó, összetett szerves élet) véletlenek folytán és az élettelen anyagból alakult ki a földön.
A kreacionizmus versus naturalizmus vitában mindkét oldalon számos ténnyel érvelnek a felek. A tényeket tudomásul kell venni, de ne feledjük: nincs olyan tény, amelyre kizárólag egyféle magyarázat létezne. A kreacionizmus és a világi naturalizmus között húzódó szakadék teljes mértékben a magyarázatok különbözőségén alapul. Még maga Charles Darwin is erre a megállapításra jutott az evolúció kontra teremtés vitában. A fajok eredete c. művének bevezetésében ezt mondja:

„Jól tudom ugyanis, hogy e könyvnek alig van olyan pontja, amellyel kapcsolatban ne lehetne látszólag az enyémekkel homlokegyenest ellenkező következtetésekhez vezető tényekre hivatkozni.”

Darwin nyilvánvalóan az evolúció mellett tette le a voksát a teremtéssel szemben, de ő is belátta, hogy a magyarázat módszere kulcsfontosságú az állásfoglalás szempontjából. Az egyik tudós adott tényt a naturalizmus bizonyítékának láthat, míg egy másik úgy vélheti, hogy az éppen a kreacionizmust támasztja alá.

A teremtésbe vetett szilárd hit nem akadálya a tudományos felfedezésnek. Gondoljunk csak Newton, Pasteur, Mendel, Pascal, Kelvin, Carl von Linné vagy Maxwell munkásságára, akik mind szilárd meggyőződéssel hittek a kreacionizmusban. A kreacionizmus nem „tudomány”, ahogyan a naturalizmus sem az, de a kreacionizmus tökéletesen összeegyeztethető a tudománnyal.
http://www.gotquestions.org/Magyar/kreacionizmus-tudomany.html

Itt kell megjegyezni, hogy Magyarországon a rendszerváltást nem követte világnézeti megújulás. A rendszerváltó párt nem tekintette fontosnak a világnézeti lezüllés állapotának megtisztítását, és így átadta a kezdeményezést a marxista, materialista köröknek.

1993-ban alkotmánybírósági határozat mondta ki az állami oktatás világnézeti semlegességét. Ez a felfogás jelent meg az 1993-as oktatási törvényben is. A világnézetileg el nem kötelezett oktatásból azonban tételesen csak annyit emeltek ki, hogy az iskola díszítése, az iskolai ünnepségek rendje nem utalhat semmiféle világnézetre.

Ismert emberek véleménye  a tudat/lélek anyagi mivoltáról

• Szabó László Zoltán (2001) észrevette, hogy a magyar baloldali értelmiség világképe eszmetörténetének kezdetétől a mai napig mereven elzárkózott minden olyan kísérlettől, amely nem materiális (anyagi) alapon magyarázta a világot. Megállapította, hogy szükségeltetik egy olyan világkép kidolgozása, amely a magyar történelmi hagyományok ápolására és megőrzésére, és a magyarság erejének, egységének és nagyságának biztosítására hivatott

Szabó László Zoltán: A magyar államiság fogalmáról. Magyar Nemzet, 2001-09-08, 6.o.

• Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét." (Carl Gustav Jung)

• „A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.” (Isaac Newton)

• "Némelyek előremennek, és várják azokat, akiknek dolguk van még a földön. Néha a gyermek megy előre, néha a szülő. De a Teremtő úgy osztotta be, hogy aki csillagok fölé kerül, legyen, aki várja őt ottan." (Gárdonyi Géza)

• „A halál nem semmisíti meg az életet, csak átváltoztatja.” (Lev Tolsztoj)

• Tyndall professzor (fizikus) a híres belfasti előadásában, amelyben az anyaggal és az elmével foglalkozott, azt mondta, hogy a tudománynak valószínűleg teljesen át kell alakítani az anyagról való elképzeléseit

A régi érvelés ugyanis úgy szólt, - hogy a gondolatot közvetlenül az agy szürke állományának a működése állítja elő

• „vannak testek vagy anyagi dolgok, amelyeknek lényege a térbeli kiterjedés és vannak elmék, amelyek viszont anyagtalan dolgok, s ezek lényege a gondolkodás”.

Martin Davies: Az elme és az agy. In: A. C. Grayling (szerk.): Filozófiai Kalauz. Akadémiai Kiadó, Bp., 1997., 281

• A nemzetközileg elismert agykutató prof Dr Freund Tamás akadémikus hisz a téridőn kívüli lélekben és abban, hogy valamilyen kölcsönhatás van lélek és agy között.

• Descartes például a tobozmirigyben gondolta a kapcsolódási pontot.

„Nem is hiszem, hogy az agy mint az anyag evolúciójának csúcsa képes volna kitermelni magából a nem anyagi jellegű tudatot, amely aztán irányítólag visszahat magára az anyagi agyra.”

• Vladimir Lefebvre, világhírű matematikus-pszichológus pedig a tudat matematikai szerkezetének elemzését vetette össze a Rapid Burster (Gyors Kitörő) nevű nagyenergiájú gamma-sugárzást kibocsátó égitest sugárzásának jellegzetességeivel, és megdöbbentő módon az öntudatra jellemző struktúrákat talált benne.

Lefebvre, mathematical psychologist at the University of California, Irvine

Mindenekelőtt tisztáznunk kell az agy és a lélek viszonyát. Ez természetesen filozófiai kérdés, és az olvasó hitére, tudományos meggyőződésére, vallási beállítódására bízom, hogy melyiket választja; mindegyik respektálandó.

• Lehetnek olyanok, akik azt vallják, hogy a léleknek nincs köze az agyhoz, attól teljesen független; esetleg kis ponton, egy csodálatos érintkezési felületen találkoznak; vagy közös területtel is rendelkeznek;
• lehetnek olyanok, akik abban hisznek, hogy agyi biológiai folyamatok nélkül nincs lelki működés. Magam is ezt az erősen leegyszerűsített tételt vallom, amit úgy szeretek megfogalmazni, hogy "a lélek kötőszövete az agy". Klinikusként számos alkalommal szembesültem azzal a tragikus helyzettel, amely Alzheimer-kórban és egyéb szellemi-értelmi leépülésben fordul elő, és amely a következő mondattal jellemezhető: "Kétszeres elmúlás: a földi létben a lélek előbb múlik el, mint a test".

Janka Zoltán PhD egyetemi tanár Szote  IX. szemeszter, 11. előadás – 2006. december 4.

Az Univerzum kialakulása

Prof. Dr.Hawking az Univerzumról 

Stephen Hawking tovább feszegeti az emberi lét alapkérdéseit. Az elméleti fizikus-matematikus legújabb könyvében leszögezi: Istennek nincs helye a teremtés történetében.

A tudós a következőképp indokolja állítását: „Mivel vannak olyan törvények, mint például a gravitáció törvénye, az univerzum képes arra, hogy a semmiből létrehozza önmagát. A spontán teremtés az oka, hogy a semmi helyett van valami, hogy létezik a világegyetem, hogy létezünk mi magunk. Nem szükséges Istent bevonni ahhoz... hogy működjön az univerzum”.

A „The Grand Design” című műben tett kijelentések egyébként szembe mennek a beszédszintetizátorral kommunikáló kutató 1988-as könyvében megjelent feltevésekkel, ahol még elfogadhatónak tartott egy felsőbb teremtő létezését.

Stephen Hawking szembeszáll Newton elméletével, aki szerint a mindenséget csak Isten alkothatta, Hawking arról ír, hogy a világegyetem létrejöttében nem volt szerepe Istennek, vagy más felsőbb hatalomnak. 1988-as könyvében még elfogadhatónak tartott egy felsőbb teremtő létezését

Hawking 1988-ban kiadott legnagyobb sikerkönyvében, az „Idő rövid történetében" még arról ír, elfogadható lenne egy felsőbb teremtő léte. Ám a napokban megjelenő „The Grand Design" című könyvében szembeszáll korábbi állításával, és azt mondja, a fizika megmagyarázza a dolgok keletkezését, ezért nincs szükség arra, hogy higgyük, „egy jó szándékú Teremtő csak a mi kedvünkért hozta létre az univerzumot". 

Itt említem meg a legújabb tájékoztatást az Univerzum megismeréséről

Hawking (H) fő kutatási területei az elméleti kozmológia és a kvantumgravitáció. Főbb munkáiban a fekete lyukak és a termodinamika közötti összefüggéseket vizsgálja. Igazán népszerűvé mégis két könyve, az „Idő rövid története” és a „Világegyetem dióhéjban” tette, melyek érthető módon, egyszerűen magyarázzák el a bonyolult fizikai összefüggéseket.

• H. a teremtés titkát kutatja Az ősrobbanást próbálja megérteni.  Ha a gravitáció csak egy kicsivel erősebb lett volna, akkor az Univerzum soha nem jött volna létre Ekkor ugyanis a tér visszahajlott volna önmagába  és nem jöhettek volna létre sem a bolygók sem a csillagok.

Kérdés lehet: ki/mi szabályozta a gravitáció rendkívül pontos értékének meghatározását

• A világ csak a gravitációs erő meglepő gyengesége miatt fejlődhetett ilyenné. Négy  alapvető erőt különböztetünk meg: gravitáció, elektromágneses erő,  és a két magfizikai erő.

Megjegyzés

• A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve. Az atommagban az erős kölcsönhatás tartja össze őket. Nagyjából egyforma tömegűek és átmérőjűek. Az atom tömegének döntő részét a nukleonok adják, az atom tömegszáma emiatt a nukleonok számával egyezik.

• A magerő (vagy nukleon-nukleon kölcsönhatás vagy maradék magerő) a két vagy több nukleon között ható erő. Ez köti a protonokat és neutronokat atommagokká

• A Teremtés pillanatában azonban egyetlen erő volt a szupererő. Ahogy az Univerzum hűlt a fent említett  4 erő elkülönült egymástól.  Az elektromágneses erő és a 2 magfizikai erő nagyjából azonos nagyságúak. A negyedik erő a gravitációs erő elkülönül a többitől.

       Kérdés lehet: Honnan származik a szupererő?

A gravitációs kölcsönhatás sokkal kisebb a többi erőnél. pl.: egy gém-kapcsot egy kis mágnessel feltudom venni a földről.

• Meg kellene érteni a gravitációt az ősrobbanás pillanatában.  Szükségünk van a gravitáció részecske szintű elméletére.
• A fekete lyukak korántsem olyan feketék A kvantum effektusok miatt sugárzással rendelkeznek. Ki kell terjeszteni a mindenség elméletét, amit szuper szimmetria elméletnek neveztek. Kérdés, hogy sikerül-e megtalálni a kapcsolatot a nagy és a kistestek között 

Magyarázat Feketelyuk

Az általánosan elfogadott elmélet szerint a fekete lyuk egy olyan óriási sűrűségű égitest, amelynek hatalmas tömege miatti gravitációja akkora, hogy úgynevezett eseményhorizont alakul ki körülötte. Az eseményhorizont az általános relativitáselméletben a téridőnek egy olyan határfelülete, amelyből nem jut ki semmi, még a fény sem. Egyszerűen szólva: az eseményhorizont miatt fekete a fekete lyuk, hiszen ha még a fényt is visszatartja a gravitáció, akkor feketének látjuk. Mint egy kozmikus egyirányú út, ahol minden bejuthat, de semmi sem jön ki.

• Stephen Hawking még 1974-ben azt állította, hogy amikor egy fekete lyuk létrejön, energiát kezd el kisugározni, és folyamatosan veszít a tömegéből. A kvantumfizika törvényeiből azt a következtetést vonta le, hogy a fekete lyukaknak hőmérsékletük van, tehát hőmérsékleti sugárzást bocsátanak ki, így veszítenek a tömegükből, és fokozatosan eltűnnek. Az elmélet némi pontosítás után mára elfogadottá vált a fizikusok körében, ma Hawking-sugárzásnak

nevezik ezt a jelenséget. A fekete lyuk környezetében a lyuk tömegének rovására részecskék keletkezhetnek (az energia átalakul anyaggá), ezáltal a lyuk tömege csökkenhet. Ez az anyagkeletkezés annál intenzívebb, minél kisebb a lyuk tömege

A fekete lyukban - az eseményhorizont mögött - nincs valódi égitest: a fekete lyuknak nincs belső szerkezete, kifelé pedig csak a tömege, töltése és perdülete nyilvánul meg

Az ábrán  a középső sötét gömb a feketelyuk. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA)

De térjünk vissza az Univerzum további magyarázatához

• Az új elmélet tartalmazza a gravitációt is tehát minden erő egyetlen erő (a szupererő) formájában létezett.
• A Teremtés pillanatában létezett a szuper erő az erők ereje, ami uralta a pontszerű Univerzumot. Ahogyan az Univerzum tágulni kezdet az erő részekre bomlott. A mindenség kezdetén ez a szupererő szimmetrikus volt. A tágulás miatt azonban a szimmetria felbomlott A különbözőségek az ősrobbanást követő egy ezred másodperc után megjelentek  és ezzel a Világegyetem jellege megváltozott.

       Kérdés lehet: Mi indította el az Univerzum tágulását?

Magyarázat Világegyetem tágulása

Kimutatták, hogy az Univerzum a korábban feltételezett lassuló helyett jelenleg gyorsuló ütemben tágul. A kezdeti pillanatot jelentő Ősrobbanás után hosszú ideig lassuló volt a tágulás, de később (becslések alapján 5-6 milliárd évvel ezelőtt) gyorsulóba váltott, a feltételezések alapján a sötét vagy láthatatlan energia hatására.

Mai ismereteink alapján a látható anyag a Világegyetem mintegy 4%-át, a láthatatlan tömeg 23%-át, a sötét energia pedig 73%-át teheti ki.

• Létrejött az anyag és a tér  A gravitáció kezdet elkülönülni az univerzum más tulajdonságaitól.. A szimmetria felbomlott (hegyek völgyek, bolygók, csillagok) 

Kérdés lehet: Milyen ok/okok miatt kezdett elkülönülni a gravitáció a többi erőtől?

• Az ilyen nagy aszimetria oka, hogy az Univerzum öreg. A szuperszimmetria részben megoldotta a gravitáció problémáját. Az egész mindenséget le lehet írni egyetlen egyenlettel az ősrobbanás pillanatában  Kérdés azonban hogy a gravitáció miért vált olyan gyengévé a többi erőhöz képest? 
• További vizsgálatban kidolgozták a húr elméletet.  Minden részecske rezgő húrként fogható fel. A húrelmélet a gravitációt tartalmazza. Vagyis a gravitáció elengedhetetlen része a húr-elméletnek. A húrelmélet radikálisan új alapokra helyezi az Univerzum megértését. Tér-idő-gravitációt apró húrszerűségek alkotják. A húrok eltérően rezegnek. A világunk a húrok hatalmas kavalkádja. A húr elmélet egységesen kezeli a makroszkopikus és a mikroszkopikus világot. .  Egy-egy húr rezgése megfelel bizonyos részecskének  Ebből következik, hogy a húrelmélet megfelel a kvantum követelményeinek.
• A húr elmozdulása görbületet hoz létre a tér-idő szövedékében. Így kaphatjuk meg a pontos einsteini egyenleteket.
  
  

Kozmikus méretben igazolták dán asztrofizikusok Einstein relativitáselméletét, amely szerint egy objektum gravitációs tere meggörbíti körülötte a teret és az időt.

Wojtak és csoportja egy 8 ezer galaxisból álló halmaz adatait gyűjtötte össze és galaxishalmazok vöröseltolódási tulajdonságait tanulmányozták. Számításaikkal a kutatók megállapították, hogy a halmazokból érkező fény vöröseltolódásának aránya megfelelt annak, amit az általános relativitás elmélete megjósolt. Eredményüket a brit Nature tudományos magazinban ismertették

• A húrelmélet képes egyesíteni a kicsi kvantum világot és a galaxisok hatalmas világát  ez talán választ ad a gravitációs elméletre.  Azonban nem H volt az, aki meglátta a lehetséges megoldást. Ez a valaki Michel Green és John Schwartz (egyetemi tanár Kalifornia) volt. akik magyarázatot adtak a gravitáció gyengeségére.

Kérdés lehet: Ha a gravitáció csak néhány tízezred értékkel nagyobb a tér önmagába hajlott volna vissza és megsemmisül. Miért nem így történt? 

A gravitáció legyengülésének oka az,hogy az Univerzum 11 dimenziós. Ha a gravitáció 11 dimenzióban hat és csak hármat vagyunk képesek érzékelni ebből, akkor nem meglepő, hogy ennyivel gyengébb a többi erőnél.

• A több mint 20 éves húrelmélet legújabb változata  az ugy nevezet M-elmélet. A 11 dimenziók valósak, sőt körülöttünk vannak. A hosszúság-szélesség és magasságon kívül  van még 6 dimenzió, amit nem vagyunk képesek érzékelni. De itt vannak és léteznek. Nem észleljük ezeket az extra dimenziókat, mert kívül esnek a mi 3 dimenziós világunkon. Az egész Univerzumunk magasabb dimenziókban van beleágyazva. Életünket 3 dimenzióban töltjük előre, hátra  jobbra-balra, fel és le mozgunk benne.

Kérdés lehet De mi van az univerzum határán? 

A 3 dimenzióban a föld egy labdához hasonlít  Az extra dimenzióknak nem kell nagyobbnak lenni a mi 3D világunknál Ezek a plusz dimenziók túl kicsik, hogy igazolni tudjuk létezésüket. Talán olyanok mintha csak pontok lennének a térben

Kérdés lehet: Ha valóban ilyen kicsik a plusz dimenziók akkor az Univerzum hogy ágyazódhat bele?

A tárgyak tulajdonságai nagyban függnek attól, hogy milyen módszerekkel vizsgáljuk azokat.  A legkisebb egységek a feltekeredett extra dimenziókat rejti magában. Ezek a pontok nagyban meghatározzák a gravitációt világunkban. A húrelmélet szerint a gravitáció nem annyira gyenge, mint ahogy azt elképzeltük csak annak látszik  Talán épp olyan erős, mint a többi természeti erő az Univerzumban

Kérdés lehet: hogy miért nem dönthető el, hogy a gravitáció erős vagy gyenge? Mit jelent, hogy csak annak látszik?

A hatása csökken, ahogy az extra dimenziókon fokozatosan átszűrődik  úgy mit  a muzsika átszűrődik a zajos környezeten. A gravitáció a hipertérben szóródik szét és csak a maradványait érzékeljük  A zene is szétszóródik a térben és mi csak annak töredékét érzékeljük.

• Az extra dimenziók mint szűrők működnek a gravitáció az extra dimenziók közelében erős de a távolság növekedésével erősen lecsökken. A gravitáció. csak azért gyengébb a többinél, mert magasabb dimenziókon keresztül jut el hozzánk. 
• Hawkingnak sincs elképzelése hogy mindez létezik-e vagy csak egy tetszetős elmélet.

Akkor ez a megállapítás csak kijelentett igazság, ami egyébként a teológiából is jól ismert

• Vajon léteznek-e olyan részecskék, amit a szuperszimetria megjósolt?  Jó teória, de nem sok bizonyíték támasztja alá .A részecske fizika igen nagy eredményeket ért el az elmúlt 20 évben.  A részecskék ütköztetésével megközelítették az ősrobbanás hatalmas energiáját.  Sikerült egyesíteni a 3 erőt a 4-ből.
• 27 km csatornába részecskét ütköztetnek A fény sebességével kb. azonosan ütköznek össze.  Ezek a körülmények megközelítik a korai univerzum energiáit. Lehetőségünk van arra kérdésre válaszolni a CERN-ben, hogy léteznek-e magasabb dimenziók A részecskék ütköztetésével lehet-e apró fekete lyukakat létrehozni -  ez a kérdés.

Kérdés lehet: ezek szerint a 11 dimenzió eddig csak feltételezés, majd a CERN kísérlet eredménye ad majd erre választ?

Magyarázat CERN

CERN az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a Nagy Hadronütköztető (LHC) és a World Wide Web (WWW vagy röviden Web) születési helye. A francia-svájci határon helyezkedik el, Genftől kissé északra. Az alapító okiratot 12 ország 1954. szeptember 29-én írta alá, jelenleg viszont már 20 tagországgal rendelkezik.

A CERN célja részecskegyorsítók biztosítása a nagyenergiájú fizika számára, nemzetközi együttműködések keretében

Magyarország 1992-ben csatlakozott

• A fekete lyukak még atomi méretűek is lehetnek. Ha a húrelmélet igaz és a magasabb dimenziókban az erős gravitáció valós, akkor bármi megtörténhet a CERN-ben A két részecske az ütközés hatására jobban összepréselődhet  és ultra magas sűrűséggé válva egy  mikroszkópikus fekete lyukká olvadhat össze  Amint megközelítjük az extra dimenziók méreteit  a gravitáció gyorsabban növekszik mint a távolság csökkenésével  ezt elvárnánk  Ezért a fekete lyukak sokkal könnyebben létrejöhetnek. és rendkívül hamar meg is semmisülnének. Ez a kísérlet bizonyítaná Hawking feketelyuk elméletét.  Ez lenne a bizonyíték a magasabb dimenziók létezésére és bizonyítaná a mindenség megalkotását.

• Határoknélküliség 

Hawking legradikálisabb elképzelése. Nem kifejlett elmélet de szilárd tudományos elméletek támasztják alá  Az Univerzumnak ugyanis nincs keletkezési pillanata de nem is öröktől való  Ahhoz hasonlít, mintha a szappan buborékok ember nélkül fújódnának fel.

Kérdés lehet: Ha valami nem keletkezik az örökké való de a fenti állítás szerint  nem örökkévaló noha nem keletkezett Nincs itt ellentmondás? 

• A világegyetem magától keletkezett.  Az idő egyszerre keletkezett az Univerzummal talán a tágulása is örökké tart majd.  Hawking  szerint az Univerzumnak nincsen teremtője.  Semmiből keletkezett és önmagától eredően létezik  Egyre több fizikus osztja ezeket az új és radikális nézeteket.  A mi világunk csak egy a sok 3 dimenziós közül.

Nehéz megérteni hogy „semmiből keletkezett”  és „magától keletkezett”

• A húrelmélet szerint a térben bizonyos felületekkel elkülönülés  lehetséges.  Ezeket membránoknak vagy röviden bránoknak hívják. 3 dimenziós keletkezhetnek a bránokon úgy ahogy a cseppek a poháron  egy membrán felszínéhez tapadva. De ezek a membránok össze is ütközhetnek a világmindenségben.  Ha mi egy bránon létezünk lehetséges, hogy több is van mellettünk..  Lehetnek bránok máshol is, amelyekről nincsen elképzelésünk. Minden brán lehet egy Univerzum, amelyek összeütközhetnek egymással.  Az ősrobbanás is egy ilyen összeütközés eredménye volt 14 milliárd évvel ezelőtt. Ezek az elképzelések képesek választ a adni a gravitáció gyengeségének problémájára is.

Kérdés lehet: Az ősrobbanást megelőzte a brán összeütközése, vagyis a brán előbb volt, mint az Ősrobbanás?

• A mindenség elméletét nem biztos hogy Hawking oldja meg, de közel vagyunk a megoldáshoz. .

https://www.youtube.com/watch?v=Gns2w2dbWNo

https://www.youtube.com/watch?v=t6e_JB3g7LA

Újabb látványos képet közöltek a 24 éve felbocsátott Hubble-űrtávcsőtől. A képet 2003 és 2012 között készült felvételekből állították össze. A felvételek elkészítése során az ultraibolyától az optikain át a közeli infravörös tartományig a Hubble által érzékelhető összes hullámhossztartományt vizsgálták. A képen körülbelül tízezer galaxis zsúfolódik össze.

A Hubble-űrtávcső közeli infravörös színképtartományban készített felvételeivel pedig a legtávolabbi galaxisok fejlődését lehet vizsgálni. A legtöbb csillag születését felölelő időszakról – ami az 5–10 milliárd fényév távolságban lévő galaxisok csillagait – azonban nem állt elegendő adat rendelkezésre. Ezen változtatott az, hogy elkészültek az első igazán komoly vizsgálatok az ultraibolya tartományban is.

Az új felvételek alapján megismerhető, hogyan alakultak ki ezek a csillagok, és hogyan fejlődtek az őket befogadó galaxisok.A Hubble-űrtávcső által készített felvétel a galaxisok korai életébe enged betekintést 

Forrás: NASA/ESA

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20140605-nasa-hubble-minden-eddiginel-atfogobb-kep-keszult-a-galaxisok-korai-fejlodeserol.html

Stephen Hawking

Stephen William Hawking, (z képest? , 1942. január 8. –) vezető angol elméleti fizikus. Nem csupán kiemelkedő szakmai sikerei által ismert, hanem a laikusoknak szóló ismeretterjesztési munkássága révén is azon kevés tudós közé sorolható, akik részei lettek a populáris kultúrának is, mint például Albert Einstein. Hawking fő kutatási területei az elméleti kozmológia és a kvantumgravitáció. Főbb munkáiban a fekete lyukak és a termodinamika közötti összefüggéseket vizsgálja. Igazán népszerűvé mégis két könyve, az Idő rövid története és a Világegyetem dióhéjban tette, melyek érthető módon, egyszerűen magyarázzák el a bonyolult fizikai összefüggéseket.

Materialista ellenes vádak cáfolata 

A modern materialisták szívesebben hívják magukat fizikalistának. A fizikalizmus szerint minden dolog fizikai létező,

1. A materialisták nem hiszik, hogy létezik lélek/elme/gondolkodás, stb. Nem igaz. A materialisták elismerik, hogy létezik lélek vagy elme – nevezzük, ahogy tetszik (bár az első kifejezés határozottan népszerűtlen a materialisták között) – csak azt gondolják, hogy az fizikai természetű. Amit a materialisták tagadnak, az az úgynevezett szubsztanciadualizmus elképzelése, amely szerint az elme vagy a lélek egy a testitől lényegileg különböző, szellemi, mentális szubsztancia, egyfajta testetlen szellem, amely valamilyen rejtélyes módon kapcsolódik hozzá a testhez.

Ha a lélekkel foglalkozunk, lépésről lépésre világos és logikus vitatkozást folytathatunk úgy, hogy a legértelmesebb és leglogikusabb embereket fokozatosan oda vezethetjük, hogy a lélek létezését elismerjék.

Olyan körülmények ellenére, ahol az agy részben meg volt bénítva, a gondolat sokkal tevékenyebb volt, mint amikor az agyban működött.

A tudat létezhet a fizikai szervektől különállva; mert ezt kell először bizonyítani, mielőtt egy materialista hallgatna az emberre egyáltalán. Nincs értelme a lélekről beszélni, amíg bárki azon a véleményen van, hogy a gondolat csak az agy terméke,

Mivel mindenki megegyezik abban, hogy a lélek összefügg a tudattal, ha ki tudjuk mutatni, hogy a tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, akkor megtettük az első lépést a materializmusból kifelé, és azután szabadon haladhatunk tovább a tudat természetének feltárásában.

Általánosságban szólva, a mezmerikus és hipnotikus kísérletek tömege minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy az intelligencia működni tud akkor is, amikor az agy meg van bénítva.

http://dszilvia.blogspot.hu/2014/06/annie-besant-lelek-letezesenek.html

Ehhez a gondolat körhöz kapcsolódik a lélek létezésének megfigyelhetősége

Mint említettük a lelkünk létezésére csak következtetni lehet. Ennek több féle módja van itt most csak hármat említek

a./ vegetatív reakciók. (pulzusszám, vérnyomás, légzés stb.) Ezek a vizsgálati eredmények a lelki feszültség emelkedését, vagy a csökkenését mutatják, de nem magát a lelki jelenséget pl. a hazugságot.

b./ Viselkedés Ez az egyik legfontosabb informátorunk a lelki folyamatokról. Csakhogy az azonos lelki jelenségek különböző viselkedési formában nyilvánulhatnak meg pl.: menekülés és a támadás mögött egyaránt állhat a félelem. Ennek ellenére sokan a viselkedést tartják a lélektan tárgyának. Így alakult ki a behaviorizmus, mint önálló pszichológiai irányzat

c./ Kísérlet. Ez a lélektani kutatások legobjektívabb metodikája Ugyanakkor, mint azt a Heisenberg relációnál már említettem itt is az a probléma, hogy nem teszi lehetővé a kísérlet, hogy saját természetes működésében figyeljük meg a lelki folyamatokat, mivel mindig belejátszik a kísérleti technika torzító hatása.

2. A materialisták azt gondolják, hogy az elme csak agyi folyamatok összessége. Nos, ezt a materialisták tényleg gondolják, csak éppen anélkül a „csak” nélkül. A legtöbben úgy vélik, hogy ha a mentális vagy lelki folyamatokat testi folyamatokkal azonosítják, az valamiképpen dehonesztálja a szóban forgó mentális, lelki dolgokat. Ennek az elképzelésnek a háttérben az a főként Platóntól eredő elképzelés áll, hogy a test szükségképpen alantasabb a – szerinte nem testi természetű – léleknél, és a lélek rendeltetése tulajdonképpen az, hogy minél távolabb kerüljön minden fajta testiségtől. Ha viszont materialisták vagyunk, úgy nem kell azt gondolnunk, hogy ami testi vagy fizikai, az szükségképpen alantas. Persze – és ez nagyon fontos – egy materialistának azt sem kell gondolnia, hogy ami testi, fizikai, az szükségképpen jó vagy magasztos.

3. A materialisták szerint nincsenek értékek, moralitás, erkölcs. Ez megint csak nem igaz. A materialisták mindössze azt tagadják, hogy az értékek vagy az erkölcs forrása egy „magasabb”, a minket körülvevő világon túli dolog volna. Ehelyett úgy gondolják, hogy az erkölcsiség éppen hogy a minket körülvevő természeti világban van megalapozva.

4. materialisták azt gondolják, csak az önzés jó, mindenkinek a saját érdekeit kell követnie és anyagiasnak kell lennie. Tényleg van a "materializmus" szónak egy olyan jelentése, ami nagyjából azt jelenti, "anyagias", és az ilyen emberek általában tényleg önzők és fukarok. Olykor még filozófusok is beleesnek abba a csapdába, hogy nem választják szét ezen kifejezések jelentését, például Halasy-Nagy József régi (1944), rettentő szórakoztató, de ilyesféle hibákkal teli Filozófia című kötetében. De emlékezzünk rá, hogy a materializmus semmi mást nem jelent, mint hogy minden, ami van, téridőben kiterjedt. Ennek a kijelentésnek semmi köze az egoizmushoz, vagy ahhoz, hogy ki mit tart értékesnek. Elvben semmi nem akadályozhat meg egy materialistát, hogy a számunkra ismerős és kedves értékeket valamiféle fizikai vezesse le

http://filofaktor.blog.hu/2014/04/04/mi_az_a_materializmus_504

Térjünk vissza a lélek tulajdonságainak meghatározására        

Lelki jelenségek vizsgálata

Hogyan állunk a lelki jelenségek vizsgálatával? A lelki jelenségek nagy részénél a teljesítmények mérhetők (figyelem, emlékezés,stb.) Azt mérjük, amit mérni képesek vagyunk. Ilyen például a szorongás. A lélektan azonban nem foglalkozik a nem mérhető unalommal, gyávasággal a legtöbb személyiségvonásokkal A matematikai statisztika ki is esik a lélektan érdeklődési köréből. Rámutat ugyan egyes összefüggésekre, de arra nem, hogy ez az összefüggés miben áll. (pl: alkoholista szülő és a gyermekkori kriminalitás összefüggése)

Tovább fűzve a gondolati fejtegetést: A megismerés lehetősége függ a központi idegrendszer fejlettségétől. A magasabban szerveződött idegrendszer megismerhet egy alacsonyabb rendűt. Fordítva viszont nem igaz. A fejletlenebbnek ugyanis nincs eszköze, a fejlettebb idegrendszer folyamatainak megértésére. Ezért nem lehetséges a racionális istenbizonyítás, még ha Aquinói Tamástól származik is.

Lélekről nem materialista szemszögből

Bolzano szerint kétféle létező van: összetett és egyszerű. A lélek nem bontható részekre, és nem hasonlít olyan összetett rendszerekre, amiket csak a rövidség kedvéért emlegetünk egységként. Kivétel nélküli szabály, hogy egyszerű dolgok nem válnak semmivé. Ebből következik, hogy a lélek sem szűnhet meg létezni, halhatatlan.
A keresztény hagyományok szerint Jézus halálakor Palesztina három órára teljes sötétségbe borult. Ez idősebb Plinius életében történt, aki természetrajzi könyvében külön fejezetet szentelt az elsötétedéseknek. Tacitus és Svetonius sem írt Jézusról. Művelt, keresztény olvasóik ezen csodálkoztak, amit több fennmaradt kommentárjuk és levelük bizonyít.
János evangéliuma szerint Jézus nem csak visszatért a halálból, hanem maga is képes volt a napok óta mozdulatlanul a sírban heverő Lázárt feltámasztani.
A klinikai halál azt jelenti, hogy az illetők rövid ideig nem mutatták az élet jeleit. Testük nagy része még nem bomlott le, nem szenvedett visszafordíthatatlan károsodást. Amit átéltek, arról tudósít, milyen érzés meghalni. Nem tudjuk meg belőle, mi történik tudatunkkal, miután testünk darabjaira hullik.

Megjegyzés Bolzano
Bolzano, Bernard A lélek halhatatlansága avagy Athanasia - Mi a filozófia? A kötet szerzője (1781–1848) kiváló matematikus, teológus és filozófus volt Matematikai szakmunkáinak köszönhetően B. a modern matematikai analízis és a halmazelmélet egyik klasszikusa, a Bolzano-Weierstrass-tétel megfogalmazója

Első megállapítás, hogy a tudat létezhet a fizikai szervektől különállva; mert ezt kell először bizonyítani, mielőtt egy materialista hallgatna az emberre  Nincs értelme a lélekről beszélni, amíg bárki azon a véleményen van, hogy a gondolat csak az agy terméke

Mivel mindenki megegyezik abban, hogy a lélek összefügg a tudattal, ha ki tudjuk mutatni, hogy a tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, megtettük az első lépést a materializmusból kifelé,

Itt említem, hogy számos jelenség viszont arra utal, hogy a tudat nem anyagtól függő és nem anyaghoz kötött jelenség. Idetartozik a telepátia, a hipnózis és a távolba látás

A lelkünk létezésére, folyamataira azonban csak következtetni lehet, közvetlen tárgyi megragadására a pszichológia sem képes

Lelki és anyagi jelenségek összehasonlítása

Hogyan állunk a lelki jelenségek vizsgálatával? A lelki jelenségek nagy részénél a teljesítmények mérhetők (figyelem, emlékezés,stb.) Azt mérjük, amit mérni képesek vagyunk. Ilyen például a szorongás. A lélektan azonban nem foglalkozik a nem mérhető unalommal, gyávasággal a legtöbb személyiségvonásokkal. A lélek nem anyagi, hanem szellemi lény.

Tiszta fogalmunk van az ultraviola sugarakról, annak dacára, hogy azokat szemünk fel nem fogja; éterrezgésekről, anélkül, hogy azokat közvetlenül érzékelhetnők. Hasonlóan ismerjük műszereink révén az atomokat, sőt az elektronokat is és ezen ismereteink oly tárgyilagosak, amilyen megbízhatóak műszereink.

Minden anyagi jelenség ugyanis mennyiséggel bír, akár fény, hő, szín, szag, íz, súly, kiterjedés, ellenállás, elvégzett munka, vagy másvalami legyen is az és mivel mennyiségről van szó, az mérhető is. Ezért azután készíthetünk olyan műszert, mely azt a mérhető hatást felfogja és megnagyítva, vagy kisebbítve, egyszóval érzékeinkhez idomítva tudtunkra adja.

A szellemi jelenségek, melyeket éppen az jellemez, hogy kiterjedés nélküliek és éppen ezért nem mérhetők, nem is ábrázolhatok a térben és semmiképpen, még képzeletben sem oszthatók.

Hogyha mármost az anyagi lényeket szembe helyezzük a szellemiekkel, akkor a közöttük lévő különbséget így adhatjuk meg:

Az anyagi lények a térben vannak, ábrázolhatok, oszthatók és ha fizikailag, vagy a kémia eljárásaival nem is, de képzeletben mégis oszthatók, azaz lehetséges és kiterjedt részekkel bírnak, röviden az anyagi lények összetett és ezért részekre felosztható lények.

A szellemi lények ezzel szemben nem léteznek a térben, nem is ábrázolhatók, nem oszthatók és sem fizikai, sem kémiai, de még elképzelhető, térbeli részekkel sem bírnak, röviden: a szellemi lények egyszerű és ezért fel nem osztható, azaz oszthatatlan lények.

Miután tehát a szellemi lények az anyagiaktól egészen elütő, egészen másnemű, egészen más kategóriába tartozó lények, nem is jöhetnek az anyagból létre. Egy anyagi lénynek ugyanis, mint láttuk, mindig vannak részei és az ilyen lény mindig igényli a teret, természete megkívánja azt, hogy részeit egymás mellé és egymáson kívül elhelyezhesse. Az anyagi lény tehát a térben létezik és csakis a térben bír működni, minden amit tesz, vagy létrehoz térbeli és részekkel bír. Ez az oka, hogy szellemi, azaz részekkel nem bíró, a téren kívül létező lényt a térben működő anyagi lény nem hozhat létre.

Lehetetlen az is, hogy az újszülött gyermek lelkét pl. a szüleitől kapja, más szóval, hogy a felnőtt ember lelke mintegy osztás útján szaporodjék. Lehetetlen pedig, mert a lélek egyszerű, részekből nem áll, tehát nem is osztható és ezért oszlani sem képes.

Nem lehetséges tehát, hogy anyagi tényező, anyagi faktor legyen a lélek létrehozója és a lélek sem keletkezésükben, sem lefolyásukban nem követik a fizika, vagy kémia törvényeit. Melyek ezek a lelki funkciók?

1) az ember öntudata.

2) értelmi működése és ennek három foka:

a) a fogalomképzés,

b) az ítéletek megalkotása,

c) a következtetés.

3) a szabad akarati elhatározások

Vegyünk egy példát: az önismeretben  a megismerő alany önmagára hat vissza, mert önmagát ismeri meg. Mivel az agyvelő anyagi és mint ilyen részekkel bír, nem bírhat létrehozni valamit, ami anyagtalan, márpedig az öntudat ilyen.

Kérdésünk lehet például, hogyan keletkezik bennünk egy fogalom pl.: növény ?  Sokféle növényt látunk magunk körül, de a „növényt” nem láttuk soha. Nem láttuk, sőt nem is láthattuk, mert az az anyagi rendben nem is létezhet, ott csak ez vagy az a meghatározott növény létezik, de a „növény” az nem.

Az ember értelmi működésének harmadik foka a következtetés. Mikor pl. azt állítom, hogy

A = B és B = C, akkor azt is belátom, hogy A = C. A következtetés is egészen hasonló tulajdonságokkal bír, mint a fogalom vagy az ítélet, az sem osztható, az sem ábrázolható, az is minden tulajdonságában anyagtalan, tehát az sem lehet anyagi faktornak, pl. az agyvelőnek a terméke, annak létrehozója is anyagtalan kell, hogy legyen és ezt a következtetni képes anyagtalan faktort, nevezzük szellemi léleknek.

• Lelkünk szellemi voltát bizonyítja továbbá az a tény is, hogy működésében nem követi a fizika vagy kémia törvényeit
• azonos természetű embereknek, azonosan kellene cselekedniük, amennyiben az emberek csak a fizikai erők hatása alatt cselekednének. Ámde a tapasztalat változatosságot eredményez az emberben, ami azt jelenti, hogy az anyagiságunktól függetlenül  egymástól eltérő elhatározásra juthatunk. .
• Azonos okok azonosan befolyásolhatják az ember szabad cselekedetét de  nem is tudjuk statisztikailag kimutatni, hogy hányszor tettek az emberek azonos körülmények között másképpen.

Lélek tulajdonságai

a./ Platón szerint a lélek 3 tulajdonságot hordoz: ösztönöket, erkölcsöt és értelmet. Az értelemmel féken lehet tartani az ösztönöket. A test viszont mulandó, létezése ideiglenes. Ezért Platontól származtatjuk test és lélek kettősségének számos problémáját.

b./ Arisztotelész a lelket tartja a legmagasabb képességek hordozójának. Az emberi lélek fő funkciója a megismerés, a gondolkodás, a képzelet, az ítéletalkotás és az akarat. Követője Szent Ágoston

c./ Descartes Figyelmének középpontjában a tudat került. A tudat vezet el önmagam felismeréséhez: cogito ergo sum. Ő volt az első, aki a tudatos folyamatokat az agynak tulajdonította.

A lélekkel kapcsolatos kérdéseket a tudománynak kellene bizonyítani. A tudománynak pedig az igazságot kell bizonyítania. Az igazság viszont független a megismeréstől és megfelel a valóságnak A tudomány azonban nem ismeri az abszolút igazságot. Kérdés, hogy léteznek-e nem tudományos igazságok, amelyeknek a valóságértéke hiteles az emberi elme számára anélkül, hogy bizonyítani, vagy cáfolni kellene őket. Erre az a válasz, hogy léteznek és kijelentett igazságnak nevezzük A kijelentett igazságok azonban sohasem bizonyíthatók vagy cáfolhatók csak elfogadni vagy elutasítani lehet őket. Példa lehet erre Szókratész tanítása: „jobb az igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni”

A lelki jelenségek meghatározói

Az ember csak formát képes meglátni. Ha Istennek nincsen formája, akkor láthatatlan. A formáltság azonban nem feltétele a létezésnek vagyis a láthatatlanság nem zárja ki a létezést

Példa: a fény akkor is létezik, ha nem alkot formát Másrészről a hallhatósághoz kell, ami rezeghet. A semmiben létező Isten nem rendelkezik ilyen eszközzel tehát fizikai értelemben nem is hallható. A hit azonban nem fizikai értelemben vett hallás és látás. Ábrahám lehetségesnek tartja a belső látás (látomás) és a belső hallás (elhívás) lehetőségét. Ebből következik az érzékelhetően túli, szellemi létezés jelenvalóságának feltételezése.

Megjegyzés A belső hallás a pszichikai képesség, amellyel hangokat és hangviszonyokat tudunk magunkban felidézni. A belső hallás képességével Beethoven megsüketülése után is remekműveket komponált. Liszt Ferenc pedig utazásai alatt a kocsiban tanulta darabjait és a zongorán már készen, fejből játszott

Rendszer elméleti magyarázat
Az ember lelke tehát tudat alattiból tudattalanból esetleg még kollektív tudattalanból áll. A rendszerelmélet kimondja, hogy a világban vannak nyitott és zárt rendszerek.

a./ nyitott rendszer
Felvethető a kérdés, hogy az ember lelke nyitott, vagy zárt rendszer? Nyitott rendszer ugyanis az, ami állandó kommunikációban van a külvilággal Változik, változtat, hatni akar, tehát szabad átjárása van a külső világ és ő közötte.

b./ zárt rendszer
A zárt rendszerben a nyitott rendszernél említett külvilági kapcsolatról nincsen szó. A zárt rendszer stabil, nem befolyásolható a külső hatások által, de ő maga sem hat kifelé.

A kérdés továbbra is az, hogy a lélek nyitott vagy zárt rendszer-e? Válasz képen C.G. Jung azt mondja, hogy legalább két részét kell megérteni az emberi léleknek, Az egyik a selbst vagyis a zárt, kemény önmaga, amit készen hoz magával az ember Ezt a zárt selbstet nem lehet megváltoztatni. A selbst nem akar direkt módon hatni a világra, de nem is fogad el közvetlen hatásokat. Ez tehát egy teljesen zárt rendszer, amit onnan lehet tudni, hogy ha valakinek mély hipnózisban olyan szuggesztiót adnak, amely a személyiségének kemény magjával ellenkezik, vagyis ezzel a selbsttel akkor a paciens azonnal felébred.

Magyarázat Selbst

Selbst a személyiség központi archetípusa, nem lehet lefordítani, de elterjedt a mély-én vagy a személyiségközpont fordítás. Ez a személyiség központjának és totalitásának kifejezője. Megjelenési formája a mandala, a teljesség szimbóluma. Ez az Imago Dei, az Isten képe bennünk, ezáltal fel tudjuk venni Istennel a kapcsolatot, ez az „istenérzékelés szerve”. Az emberi élet célja a Selbsttel való kapcsolat kiépítése, a hozzá való eljutás. Kb. 40 éves kortól jut el az ember a Selbstjének megismeréséhez. A Selbst és annak szimbólumai Isten archetípusát alkotják. Egy patológiásan vallásos ember éretlen Selbsttel rendelkezik.

Az emberek félnek a szellemi leépüléstől, a magánytól az érzelmi kapcsolatok elveszítésétől, mert ez mind a halál ellen véd. Ebből a félelemből (pánikból) úgy tud kimenekülni, hogy egy zárt rendszerhez kapcsolódik, amely stabil és nem fosztható ki. Ezt a legtöbben a vallásban találják meg. Minden vallás ugyanis egy zárt rendszer. Isten és a szellemi lét nem változik, tehát biztonságos és időtlenséget ad. Hátha a halálommal nem szűnik meg minden, hátha tovább élek más formában Minden zárt rendszer alkalmas arra, hogy az ember biztonságát növelje

Egyensúly
Az ember lelkileg akkor van egyensúlyban, ha a lelkében a zártságot és a nyitottságot egyaránt hagyja funkcionálni Ha megtagadja a nyitott rendszert a perszónát, akkor az élethez nem alkalmazkodó dogmatikák szerint élő valaki lesz belőle

Magyarázat Persona

A persona szerepszemélyiséget jelent, minden ember egoja kialakít egy olyan személyiségrészt, amivel érintkezik a többiekkel. Ennek a résznek vannak tudatos és tudattalan részei is. Egy personánk van, de több szerepben is szerepelünk, például: anya, dolgozó nő, valamilyen párt tagja, az egyházközösség tagja, stb.… Ha nem lenne personánk, nem tudnánk társas kapcsolatokat kialakítani.

Magyarázat Lélek

Az emberben az életnek és a személyiségnek a testtől független létezőként képzelt hordozója. Az ember belső valósága .és spirituális értelemben a halhatatlan részt, az örök elpusztíthatatlan eszenciáját jelenti az embernek, amely több hit szerint lélekvándorlás folytán több élőhöz is kapcsolódhat egymás után. A szellem a lélek és az élő test kapcsolatát valósítja meg. E kapocs a halállal feloldódik, a test elmúlásával rendszerint távozik e világból.

Az antropozófia szerint a lélek olyan lény megjelölése, amely belső átélésre képes. A régebbi felfogásokhoz hasonlóan az antropozófia a szellem örök és halhatatlan voltáról beszél. A lélek az összekötő a szellem és a test között. A tudományos megfogalmazás szerint psziché, érzés, tudat, éntudat.

Lelki működés
A fontos lelki működésből emeljünk ki hármat

a./ gondolkodás
b./ viselkedés és magatartás
c./ érték orientáció

ad a./ A gondolkodás egy olyan lelki funkció, amely valamiről az igazat akarja megtudni vagyis azt, hogy alapvetően milyen a vizsgált dolog és mely törvényeknek engedelmeskedik. Manapság azt mondjuk, hogy minél mélyebbre hatolunk egy jelenségben, annál többet és igazabbat tudok meg róla. Ezek szerint a mélylélektan többet tud meg az emberről, mint a felszíni lélektan. A megismerés útja tehát az, hogy a felszínről mélyebbre hatolunk majd a mélyebbről még mélyebbre, azért hogy egyre többet tudjunk. Csakhogy ez nem biztos, hogy az igazi megismeréshez vezet.

Erre példa, hogy mondjuk 5 személyről vannak ismereteim, tudom kik ők, és felismerem őket. Meg tudom különböztetni egymástól. Tételezzük fel, hogy ez az 5 személy meghal mondjuk a boncolást követően az agyvelőjüket kiteszik szemlére akkor nem tudom megállapítani, hogy ezek a testrészek kihez tartoznak. Ahogyan az atomok világa felé haladunk egyre kevesebbet tudunk az emberről, mint individuumról és egyre inkább azt látjuk, ami minden emberben azonos Ezek után kérdés, hogy vajon jobban megismerek-e valakit akkor, ha mélyebbre megyek?

A C. G. Jung által meghatározott kollektív tudattalanhoz juthatunk el így, ami mindenkiben azonos . Itt már semmi individuális nincsen. Egyre inkább afelé haladunk, ami mindenkiben közös általánosan emberi és nem individuális.
Az érzékszerveknél sokkal nélkülözhetetlenebbnek tarthatjuk a gondolkodáshoz az agyunkat, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy egyes emberek agyának hol egyik, hol másik része baleset vagy betegség folytán károsodást szenvedett, emiatt azonban semmit sem veszítettek gondolkodóerejükből. Arra kell tehát következtetnünk, hogy az agy sem az a része testünknek, amelyben a gondolkodás végbemegy.
Térjünk át a második funkcióra.

ad b./ A magatartás és viselkedés itt nem az igazság elérése a cél, hanem a hatás, az érdek Itt kell megemlíteni a konformista nyomást, ami a tömeg hangulatból származik, amellyel az ember, az egyén nem mer szembeszállni. Ez a nyomás a tekintélyes személyektől is jöhet, akiknek szintén félünk nemet mondani. Az igazság tehát a gondolkodásra vonatkozik. Az érdek a viselkedésre, a magatartásra.

Önmagunk és környezetünk elfogadása
vagy el nem fogadása négy viselkedési alapszituációt eredményez, amelyet az alábbi ábrán tekinthetünk át.

Magyarázat
Négy alapvető magatartási minta különböztethető meg. Az osztályozás annak alapján történik, hogy mennyire nyitott vagy zárt az illető személy kommunikációja, illetve mennyire veszi figyelembe mások céljait, igényeit, jogait.

A két dimenzió külön-külön is vizsgálható.

• Ha az ábrát középen egy vízszintes vonallal kettévágjuk, akkor felül azt a két mezőt látjuk, amelyek az erőteljesen nyitott kommunikációjú magatartásmintákat mutatják. Mi ezekre a jellemző? A saját érdekek erőteljes és egyértelmű képviselete, a világos szókimondás.
• Az ábra alsó felén a zártabb kommunikációjú mezők vannak. Mit lehet ezekről mondani? A saját érdekek és vélemények fedettek maradnak, nem derül ki az, hogy az illető személy mit forgat a fejében: lehet támogató, de lehet az ellenkezője is.
• Ha az ábrát függőleges irányban osztjuk ketté, akkor a bal oldalon azok a minták találhatóak, amelyek úgy szolgálják a saját célokat, hogy a másik fél érdekit nem (vagy kevéssé) veszik figyelembe.
• A jobb oldali két mező mintái a másik felet méltányolják, tekintettel vannak rá és ezt kifejezésre is juttatják. A négy mező együttes elemzése további magatartási formák bemutatását teszik lehetővé

ad c./ Érték orientáció

Feltehető a kérdés, hogy mit tartunk a legfőbb értéknek? Válasz: a legfőbb érték az élet. Vagyis az hogy élünk, vagyok, hogy létezem. Ennél nagyobb érték egészséges ember számára nincsen. Az ember minden testi és lelki problémája abból fakad, hogy kiszakadt a kozmikus harmóniából. Egy kutyának nincsen olyan élménye, hogy én a Csibész kutya, a Józsi bácsi kutyája. A kutya nem érzi, hogy egyedi vagyok és különbözök minden más kutyától Ilyen gondolatot csak ember él át.

Emberi értékek

A pénzhatalom miatt eltorzultak a társadalmi tényezők. Politikai rendszereket átívelő „izmussá” vált a konzumizmus, amely az anyagiakat állította az értékvilág középpontjába. Ennek a csúcsán a fő szimbólum a jelen korunk mammonja a pénz ül. A legfőbb mozgató erőt a pénz képviseli Az ebből megvásárolható anyagi javak középpontba kerülésével a „cuccipar” a humanisztikus alapértékek fölébe került Alapértékeken értendő az emberi kapcsolatok, az egészség, az egymásrautaltságból fakadó altruizmus, ezen túl minden, ami az ember boldogságához hozzájárul.

Paul Sartre azt mondja, hogy aki az anyagi javak birtoklásán, hatalmán át határozza meg identitását az homokvárra épít. Retteghet, mert ha javait elveszíti, akkor semmivé válik. A közelmúlt világgazdasági és bankcsődje egyértelműen szembesített bennünket ezzel.

A pénzszerzés kényszere felemészti az egészséget, az egyedi érvényesülés és a szerzési rivalizálás a bizalmat rendíti meg.

A tárgyközpontú kultúra átszivárog az emberi viszonyokba is. Minden megvehetővé degradálódik Az érzelmi kapcsolatokban is a tárgyelvűség válik uralkodóvá. Nincs házasságkötés, mert akkor el kellene köteleződni, felelősséget vállalni. A konzumkultúra azt üzeni, hogy legyen „neked” (!) jó, mert megérdemled.

Ha egy kapcsolat megromlik ne javítsd meg, vegyél újat, van másik. A konzumkultúra a velünk született altruizmusnak is a kárára van. Az érdek vezérelt, önszempontú viselkedés egyre jobban megerősödik Azt halljuk, hogy csak magunkkal törődjünk, mások segítéséből haszon nem származik, azt látjuk, hogy jobban jár, aki önző

A Carpe diem horátiusi üzenet a felelőtlenség szabadságát hirdeti, amire a média ráerősít. Ez az attitűd széttépi az igazán éltető, boldogsághozó emberi kötelékeket. Ebben a kultúrában növekszik a hajszoltság, nincs semmire idő, fokozódik az egészségromboló stresszeltség, csökken az érzelmi feltöltöttség lehetősége, szaporodnak a testi-lelki és kapcsolati zavarok, betegségek, a depresszió, a kilátástalanság és reménytelenség

A materializmus és az evolúciós elmélet bölcseleti problémái 

Evolúció

A teremtés mint teológiai. fogalom és az evolúció, mint természettudomány. fogalom nem állnak ellentétben, hiszen nem ugyanazt a kérdést válaszolják meg. Az evolúció már föltételezi a létet, de azt nem magyarázza meg. A teremtés éppen magát a létet magyarázza, tehát a kezdetét annak, ami magát nem magyarázza. A kezdet és a vég a teológia és a filozófia. tudományának fogalmai, és nem a természettudományé. .

Az élővilág evolúciója azt jelenti, hogy az élővilág összetétele folyamatosan változik, a fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és kihalnak. A változások egy része esetleges. Például fajok tömegei tűnhetnek el természeti katasztrófák (meteorit becsapódás, eljegesedés, felmelegedés, kiszáradás) hatására. Az evolúciós változások más része adaptív: fajok tömege képződhet „a létért való küzdelem során”[1] például egy-egy terület, élőhely újbóli benépesítésekor.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3#cite_note-Darwin-1#cite_note-Darwin-1

Megjegyzés Az adaptáció olyan strukturális vagy viselkedésbeli tulajdonság, mely az élőlény számára előnyös tulajdonsággal bír a túlélési és a szaporodási sikeresség tekintetében

Divergens evolúció

Az evolúcióbiológiában a divergens evolúció az a folyamat, amelyet a közös evolúciós eredettel rendelkező élőlények jellegeinek széttartó fejlődése jellemez. A divergens fejlődés okai között szerepel a populációk szétválása, új környezetbe való migrációja, a környezeti feltételek megváltozása

Konvergens evolúció

Konvergencia alatt az evolúcióbiológiában azt a folyamatot értjük, amely során nem szoros rokonsági kapcsolatban lévő élőlények egymástól függetlenül hasonló jellegeket fejlesztenek ki a hasonló környezethez való adaptáció során.

A konvergens evolúció jelenségét jól példázza a madarak, rovarok, és denevérek szárnyának hasonló természete. Ezek mindegyike a repülés célját szolgálja, felépítésük hasonló, de mindegyikük különálló fejlődés során alakult ki.

• Az evolúciós elmélet a priori, azaz logikai, bölcseleti úton is cáfolható. Ha valami logikailag nem állja meg a helyét, akkor az a gyakorlati életben is így van.

A logikai és a tapasztalati úton levont következtetések természetesen nem mondhatnak ellent egymásnak, hiszen a valóság egy, ami logikailag lehetetlen, akkor annak gyakorlatilag is lehetetlennek kell lennie

• Ha a priori bizonyítjuk, hogy élettelenből nem származhat élő, akkor nem is kell értenünk sejt működésének minden részletét, hogy kijelenthessük: az élet nem alakulhatott ki spontán, semmiféle körülmények hatására sem. Az a priori ítéletek cáfolatához tehát az ezek alapjául szolgáló bölcseleti, természetbölcseleti törvényeket kellene cáfolni, vagy bizonyítani, hogy a vizsgált dolgok nem esnek azok hatálya alá

Az okság elve kimondja, hogy

a) ami a világban létrejött, létrejön, annak mindennek oka van.

b) az okozat pedig sohasem lehet több, mint az azt létrehozó ok, vagy okok összessége.

c) a „több” egyaránt jelent mennyiségi és minőségi többletet

• Az anyag (energia) valamilyen formában öröktől fogva létezik. Mindennek az ősoka tehát az anyag, pontosabban az energia. A kérdésünk most az, hogy az ok, ami a kezdeti ősállapotból létrehozta a mai világegyetemet, az az anyagban belül található, mint tőle elválaszthatatlan jelleg, vagy azon kívül?.

• Mivel ok nélkül semmi sem történhet, az anyag őse sem robbanhatott szét csak úgy „magától”, ha valamilyen ok nem kényszerítette erre.

Mivel a feltételezett ősrobbanás egy határozott időpillanatban bekövetkezett esemény kellett, hogy legyen, fel kell tételeznünk egy okot is, amely előidézte azt. Előhozták aztán egyesek a „pulzáló-világegyetem” elméletét, amely szerint az Univerzum anyaga majd egykor újra összehúzódik egy pontba, hogy aztán újra felrobbanhasson

Teljesen szembemegy a természeti törvényekkel, hogy egy olyan világból, melynek minden aktív, mozgató energiája kimerült, egyszer csak újra erőkkel, energiákkal teli univerzum fejlődjék. De még ha ez igaz is volna: akkor is kérdés marad: honnan az anyag, amely „pulzál”, továbbá hogyan indult be ez a pulzálás? Látott már valaki olyan robbanást, amely után a felrobbant elemek visszatértek önmagukba?

Fel kell vetnünk azt a problémát is, hogy az anyagi világot szabályozó törvények, állandók (pl. az energia-megmaradás törvénye, a fény sebessége, az erős- és gyenge magerők mértéke, a gravitáció mértéke stb.) sem kapcsolhatók az anyaghoz. Az anyagra hatnak, de nem részei annak. Ezek származását szintén meg kellene magyaráznunk.

Nem találhatunk okot, amely az ősrobbanást előidézhette volna, a szingularitáson (ősanyagon) kívül pedig semmi sincsen (a természettudományos világkép szerint), tehát az öröktől létező, tisztán anyagi (materiális) okot, mint a világ eredőjét logikai úton elvethetjük.

Istennek azért kell léteznie, mert semmilyen más logikus magyarázat nem adható a világ fennállására.

Kimondhatjuk tehát, hogy függetlenül attól, hogy különféle űrszondák milyen mérési adatokkal szolgálnak az ősrobbanás bizonyítékának tekintett kozmikus háttérsugárzásról, az a priori, tehát logikai úton bizonyítva lehetetlen.

Mai állás szerint úgy becsülik, hogy az Univerzumban kb. 1080 db elemi részecske van, amelyből a világ összetevődik. Ez kétségkívül igen nagy szám, de mégiscsak véges szám. Ha azonban az anyag önmagában bírja létezésének az okát, azaz szükségszerűen léteznie kell, akkor a kérdés az, hogy miért éppen ennyi anyag létezik? Miért nem több, vagy kevesebb? Valójában végtelen

Mi az az energia, ami áthatja a mindenséget, ami mozgatja a részecskéket, hogy anyaggá álljanak össze? Mi az a törvényszerűség, amely meghatározza a világban zajló eseményeket? Mi az az ok, amelynek a hatásait a tudomány tapasztalja, de megmagyarázni nem tudja? A tudós nem adhat rá választ.

Azt kell megvizsgálnunk, hogy benne van-e az anyagban az élet lehetősége? Azaz, lehetséges-e logikailag, hogy az anyagból bizonyos körülmények hatására élő szervezet képződjék. Ugyanis, ha ez logikailag lehetetlen, vagyis ellenkezik a gondolkozás örök érvényű törvényeivel, akkor semmiféle kísérletezés, és semmiféle természetes körülmények között sem jöhetett ily módon létre. Ebből pedig egyenesen következik, hogyha így nem jöhetett létre, de mégis létezik, akkor valakinek létre kellett hoznia azt.

Az anyagból magából kellene kimutatnunk, hogy miképpen szerveződik életté. Márpedig ez eddig még senkinek sem sikerült sem elméletben, különösen pedig gyakorlatban nem.

Megválaszolatlan kérdések

Az okság elve szerint semmi nem adhat másnak olyasmit, amivel ő maga nem rendelkezik! Az atomok, molekulák sem egyenként, sem összevéve sem rendelkeznek az élőlényekre jellemző magasabb tulajdonságokkal. Erőik és hatásaik csak fizikai és kémiai erőket és hatásokat eredményezhetnek. Bármilyen hőfokon, bármennyi nedvességgel, fénnyel, mechanikus mozgással, vegyi hatással párosítva sem jöhet létre belőlük élő szervezet, csak holt anyag.

Ha a részek külön-külön alacsonyabb mennyiségi és/vagy minőségi fokot képviselnek, akkor összegük – okozatuk – sem lehet önmaguknál nagyobb

Élő lényeket azonban nem lehetséges élettelen alkatrészekből szétszedni-összerakni úgy, hogy a lény, miután holt lett, aztán újra éljen. Meglehet, hogy az ember egyszer képes lesz olyan gépet alkotni, amely működésében lemásolja az élő lények bizonyos funkcióit, azonban ezt a szerkezetet akkor sem lehet élőnek nevezni, ugyanis egy élőlény esszenciálisan (lényegileg) különbözik az élettelentől. Egy élőlény mindig egyedi példány. Ha meghalt, elpusztult, az a példány már sohasem lesz többé. Egy élő szervezetben, ha eltávozik belőle az élet, gyakran semmi lényeges változás nem történik. Minden szerve ép, mégsem élő már, hanem halott. E két állapot élesen elkülönül egymástól.

Fizikai értelemben élőlénynek tehát csak azt nevezhetjük, amelynek megvan a lehetősége a nem-életre, tehát a halálra is. Csak az él, ami meg tud halni. Lehet egy kémiai vegyület akármilyen bonyolult, ha nincs minőségi különbség élő és holt állapota között, akkor az nem élőlény. Ha egy élőlény elpusztult, akkor ami hátramaradt, a tetem, az az élőlény anyagi része. „Eltávozott belőle az élet” mondjuk. Márpedig ha eltávozott, akkor korában benne volt. Ha az anyag hordozná az életet, akkor miért nem él a tetem, hiszen a fizikai része most is jelen van?

Az élet egy magasabb minőséget képvisel, mint a legbonyolultabb gép. Az élő szervezet – noha nagyon bonyolult -, többlete mégsem bonyolultságában van, tehát nem mennyiségi többlet, hanem minőségi. Az ÉLET, amit mi keresünk, az nem az anyagban van. Nem véletlenül mondjuk tehát – amit fent is kiemeltem -, hogy „eltávozik belőle az élet”. Az Élet nem anyagi minőség, nem is alakulhat ki benne spontán. Párhuzamot lehet vonni az élet és az információ között. Mindkettőt az anyag hordozza, de mégsem anyagi minőségek.

Példa A könyv, amely a Bánk Bán szövegét hordozza anyag, a mű azonban szellemi minőség. Az (e világi) élőlények anyagból épülnek fel. Az Élet maga mégsem az anyagban van.

Összefoglalásként tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy az Élet magasabb minőségi fokot képvisel, mint az anyag, ezért az okság elve szerint anyagból sohasem jöhet létre élő szervezet! Élő élettelenből nem származhat, hacsak nincs Valaki, aki kívül áll az anyagon, nem teszi azt élővé

Logikai úton, a priori -, kimondhatjuk, hogy az élőlények „törzsfejlődése”, evolúciója is teljes képtelenség. Nincs a természetben semmiféle olyan szervező erő, amely az élőlényeket magasabb fejlettségi fok felé hajtaná. Amikor egy magból kifejlődik egy növény, vagy amikor egy petesejtből az ember, az a bennük tárolt információ alapján történik, nem spontán.