Materialista tanok csendes hanyatlása 3. rész

Rövid ismétlés az Univerzumról

• A “Nagy Bumm” elmélet, azaz a kozmológia standard modellje szerint az Univerzum valaha forró és sűrű volt. Fejlődésének egy korai szakaszában, körülbelül 380 ezer évvel az Ősrobbanás után a teret teljes egészében forró, ionizált hidrogénből és héliumból álló gáz, azaz plazma töltötte ki.

A plazma egyik fontos tulajdonsága, hogy minden fényt elnyel, ezért – bár maga is sugároz – teljesen átlátszatlan.

• A részecskéi által kibocsátott fotonok az optikailag sűrű anyagban csak rövid távolságokra jutnak, majd egy másik részecskével kölcsön hatva elnyelődnek.
• Ahogy az Univerzum egyre tágult, a forró plazma hőmérséklete csökkenni kezdett, egy idő múlva pedig eléggé lehűlt ahhoz, hogy az elektronok befogódhassanak, és a plazma semleges hidrogén- és héliumgázzá alakuljon, ami viszont már átlátszó. Így ez az a pillanat, ahonnan a kozmikus háttérsugárzás származik: a plazma által kisugárzott fotonokat a neutrális gáz már nem nyelte el, ezért azok sok milliárd fényévnyi csaknem szabad út megtétele után a távcsöveinkkel észlelhetők. A folyamatot a fotonok lecsatolódásának nevezzük, azt a felszínt pedig, ahonnan ezek a fotonok származnak, az utolsó szóródás felületének hívjuk. Erre a felületre érdemes úgy gondolni, mint egy felhő külső részére: bele nem látunk, de észleljük a felszínének fodrozódásait

http://www.csillagaszat.hu/hirek/tudomany/tu-foldi-tavcsovek/korai-univerzum-gravitacios-hullam/

Gravitációs hullámok és detektálásuk problémái

• Az emberiség a Holdon túli világról ez idáig nagyrészt csak elektromágneses hullámok megfigyelésével szerezhetett ismereteket, amely egy közel sem teljes kép. 
• A gravitációs hullámok közvetlen detektálása új képet adna a Világegyetemről, a keletkezésétől a benne található objektumokig.
• Ma világszerte nagy erőkkel próbálják a gravitációs hullámokat közvetlenül detektálni. A jelenleg rendelkezésre álló legfejlettebb technológia erre az interferométer, amely egy nagy pontosságra képes távolságmérő eszköz
• A gravitációs hullámok közvetlen észlelése mai napig várat magára. Ennek oka, hogy a Földre érkező gravitációs hullámok igen gyengék, az észlelésükhöz szükséges rendkívül érzékeny detektorok technikai megvalósítása csak napjainkra vált lehetségessé. jelenlegi detektorok fejlesztése mellett már javában zajlik a következő generációs gravitációs-hullám-obszervatórumok tervezése és előkészítése is.

Gravitációs hullámok felfedezése

A közelmúltban történt a szenzációs bejelentés miszerint megtalálták a gravitációs hullámok nyomait a Déli-sarkon felállított teleszkóppal A tudósok szerint ez bizonyíték arra, hogy a világegyetem tágulni kezdett az ősrobbanás után.

A gravitációs hullám a tudósok szerint nem más, mint a téridő görbületének hullámszerűen terjedő változása. Ezt korábban az általános relativitáselmélet fogalmazta meg. A gravitációs sugárzás pedig nem más, mint a gravitációs hullámok által továbbított energia.

Laboratóriumi viszonyok között nem lehet kimutatható erősségű gravitációs hullámokat kelteni. Az asztrofizikai folyamatokban viszont az ott előforduló hatalmas anyagsűrűségek és a tekintélyes sebességek miatt a keletkező gravitációs hullámok mérhetőek. A cél: új ablakot nyitni az égboltra a gravitációs hullámok minden eddiginél érzékenyebb megfigyelőmódszerével. Ehhez mérhető vállalkozás a fizikában csupán a részecskefizikusok által megálmodott hatalmas ütköztető gyűrű volt, annak építését azonban az Egyesült Államok kongresszusa a túlzott költségek miatt leállította.

Az épülő gravitációs obszervatóriumok nagyon megváltoztatják a világmindenségről alkotott elképzeléseinket. A világmindenség az optikai távcsövekben nyugodt, alig változó képet mutat; a csillagok fejlődése évmilliók alatt zajlik le. A gravitációs hullámok viszont az erős gravitációjú, nagy sűrűségű tartományokból erednek. A nagy energiasűrűségük miatt az ezekben a tartományokban lejátszódó jelenségek erősen befolyásolják az egész világmindenség fejlődését. A hullámok görbülete a teljes görbület és a háttérgörbület különbsége. http://www.termeszetvilaga.hu/fizika_eve/fizika/perjes.html

• A 2020-as évekre várható a földalatti Einstein Obszervatórium megépítése (ennek egyik lehetséges helyszíneként hazánk, pontosabban Gyöngyösoroszi-Ércbánya térsége is felmerült), valamint a több millió km-es karhosszúságú űrinterferométer, a LISA (Laser Interferometer Space Antenna) program európaivá honosított változata, az eLISA felbocsátása is.
• Most először sikerült végre megfigyelni azoknak a gravitációs hullámoknak a nyomait a kozmikus háttérsugárzásban, amelyek a világegyetem születésének a pillanatában, azaz a tudomány jelenlegi konszenzusa szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt indultak el. A kilenc évig tartó megfigyelés eredményét a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászatai jelentették be. A felfedezés két szempontból is nagy horderejű: egyrészt közelebb visz az ősrobbanás utáni első pillanatok eseményeinek megértéséhez, másrészt közvetlen bizonyítékkal szolgál a gravitációs hullámok létére. Mindemellett, a szerzett adatok és tapasztalatok további segítséget adhatnak az általános relativitáselmélet és kvantummechanika tételeinek egyesítéséhez – már ha egyáltalán lehetséges -, amelynek megoldásán szintén régóta dolgozik tudósok egész hada.  Azt egyébként már régóta feltételezték, hogy az ősrobbanáskor, a felfúvódás (inflatio)  alatt indult gravitációs hullámok nyomot hagyhattak a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban, ahogyan a partot mosó hullámok is fodrokat alakítanak ki az iszapban.

• A háttérsugárzás mindenhol jelen van, az egész univerzumot kitölti, mert még az első csillagok és galaxisok születése előtt keletkezett. Ebben találták meg most a Harvard-Smithsonian  kutatói a “homokfodrokat”, azaz a legősibb gravitációs hullámok nyomait.

http://vektorblog.wordpress.com/2014/03/19/gravitacios-hullamok/

Az élet keletkezésének kutatása

A megoldásra keresett két szélsőséges válasz végső soron ma is azonos:

1. Az élet keletkezése az élettelen anyagból megfelelő körülmények között az anyagi világban természetes folyamat.

2. Az élet keletkezéséhez közvetve teremtő erő kell, melynek végső oka az anyagi világon kívül keresendő.

Egyes elmélet szerint az élő rendszereknek nem élő anyagokból (biológiai molekulákból) kialakulására legalább kétféle típusú elgondolás ismert:

• az egyik szerint itt a Földön keletkezett az élet a földi anyagi folyamatok részben véletlenszerű, részben determinisztikus történései következtében, míg a másik szerint
• viszont másutt alakulhatott ki az élet és ide a Földre csak valamilyen módon "importálódott".
• Pánspermia
• A  bolygók közötti pánspermia könnyen elképzelhető. A NASA kísérletei szerint egyes baktériumok évekig bírják a világűrbeli viszonyokat. Amikor egy bolygóba meteor csapódik, az kiüthet egy kődarabot, s ez elszállíthatja az életet egy másik bolygóra.
• Az élet keletkezhetett például a Marson is, és oda-vissza cserélődhetett akár többször is a Mars és a Föld között. John Rummel szerint a Földön minden megvolt az élet keletkezéséhez, Így a pánspermia hipotézisére tulajdonképpen nem volna szükség. Viszont a pánspermia nagyon érdekes lehetőségeket vet fel. Több bolygón is létrejöhetett az élet, több helyen elindulhatott az evolúció, és időről időre más bolygóról érkezett élőlények, anyagok is befolyásolhatták a fejlődés menetét.

http://www.enzim.hu/~szia/eletvita.html

• Szerves monomerek

A prebiotikus szerves monomerek eredetének kérdésének vizsgálatából jól tudjuk, hogy két lehetőség van:

• a monomerek vagy az ősi Földön szintetizálódtak (amint ennek lehetőségét a Miller-Urey típusú kísérletek mutatják), vagy
• a világűrből érkeztek.

Ez utóbbi lehetőség szempontjából rendkívül fontos lenne további üstökös minták elemzése. Sajnos egyelőre csak mintegy féltucat szenes meteoritot vizsgáltak meg, és a polipeptid-tartalmat pedig ezek közül is csak egyben ellenőrizték. További minták elemzése óriási jelentőséggel bírhat.

De akárhonnan származtak is, a szerves monomerek mindenképpen jelen voltak az ősi Földön. Az igazi rejtély az, hogy vajon hogyan polimerizálódtak? A jelentős hozamú polimerizáció mechanizmusa továbbra is nyitott kérdés, és az eddig felállított sokféle hipotézis egyike sem ad megnyugtató választ.

Továbbra is bajban vagyunk a materializmus tanaival  

• Nem tudjuk, hogyan jöttek létre a szén-szén kötések
• Nem tudjuk, mi volt a kötött nitrogén forrása és mi volt a foszfát forrása.
• Jó lenne tudni, hogyan keletkeztek a hosszabb láncú szénhidrogének, amelyekből a membránok felépülnek.
• Jó lenne tudni, mik voltak az első pigment molekulák.
• És jó lenne, ha valaki megmutatná, hogy a laboratóriumban előállított modellek prebiotikus körülmények között, pl. tengervízben is.működőképesek-e?
• hogyan történt, hogy éppen a megfelelő monomerek kapcsolódtak össze?
• John Rummel azt a kérdést vetette fel, hogy vajon hogyan jöttek létre a nukleinsavakat tartalmazó membránzsákok? Erre nézve semmilyen meggyőző modellt nem ismerünk. 
• monomerek egyenkénti hozzáadásával történő replikációt az "őslevesben" gyakorlatilag lehetetlenné teszi az a tény, hogy a monomereknek a tükörképi párja (enantiomerje) is jelen van a keverékben
• egy evolúcióra képes rendszer olyan RNS-t tartalmazhat,  amely enzimatikusan képes más RNS-ek összekapcsolását katalizálni
• Ha a szaporodás sem okvetlenül az élet kritériuma, akkor eléggé bajban vagyunk az élet felismerésével. Ez a megállapítás abból a feltételezésből adódik, hogy létezhet  olyan élet, amely sok mindenben hasonlít a többi élőlényre, csak éppen nem szaporodik. Ellington ugyanis úgy véli, hogy. elképzelhető egy olyan lény, amely a komplexitását akkreció (gyarapodás) útján növeli, nem pedig evolúció útján. David Deamer ezt a felvetést elképzelhetőnek tartja mert lehetséges, hogy az egyik mikroorganizmust bekebelezte egy másik, nagyobb mikroorganizmus, s az így létrejövő, komplexebb élőlény megkezdte saját evolúciós menetelését.

http://www.enzim.hu/~szia/eletvita.html

Megjegyzés 

• Andrew Ellington PhD, Harvard University, 1988

       Wilson M. and Kathryn Fraser Research Professorship in Biochemistry

• Prof. John D. Rummel, PhD (USA)

from 2006 to 2008 he was NASA’s Senior Scientist for Astrobiology

• David Deamer Ph.D., Ohio State University School of Medicine

The first cell membranes. 2002. Astrobiology. 2:371-81.

Az élet keletkezésének lehetőségei

1./ Kozmoszon belül teremtő által

Wickramasinghe Ch., indiai biológus szerint az élet keletkezésének „természetes” oka van. Mivel azonban élő rendszerek véletlenszerű kialakulásának valószínűsége „alig észrevehetően” több, mint zérus, ezért az élet keletkezéséhez szükséges (biológiai-, genetikai-) információ eredetéhez „értelmi tényezőt” kell keresnünk Állításuk szerint a biológiai információ forrása, és így az élet keletkezésének oka az „értelemmel rendelkező” kozmosz. Hoyle és Wickramasinghe elképzelései szerint a földi (és a Világegyetem egyéb alkalmas helyein feltételezett) élővilág az „égből hullott gének” közreműködésével keletkezik. A kémiai evolúcióval szemben támasztott kételyeik meggyőzőek voltak

Ennyi idő alatt biztosan nem juthatott el az anyag evolúciója az atomoktól az emberi agy komplexitásáig. Ez magyarázza talán, hogy a neurobiológusok - de számos más tudományág képviselői - között sok a hívő ember

2./ Kozmoszon kívüli Teremtő által

Ez az elképzelés azt feltételezi, hogy az anyag valaha egyszerű szerkezetű, semleges és élettelen volt. Egy későbbi állapotában viszont már az élet megszületéséhez és fennmaradásához megfelelő mértékű biológiai összetettség jellemezte.

3./ Az ősnemződés tana

Az élet spontán létrejöttének még a tudományos magyarázatokat megelőző elképzelése volt az ősnemződés tana, ami szerint bizonyos élettelen (nedves, "piszkos", bomló, korhadó) anyagokból akár ma is képződhetnek élő szervezetek.

Ez a tan már nem hív segítségül természetfölötti teremtőt, hanem az anyagi változások bizonyos törvényszerűségei alapján véli lehetségesnek élőlények spontán létrejöttét. Ezek a magyarázatok még az ókorban keletkeztek és a középkoron át napjainkig is elterjedtek.

Itt a Földön valamikor azonban mégiscsak keletkeztek élőlények nem élő anyagokból.

Ennek a folyamatnak a lényege a biológiai molekulák létrejötte kémiai evolúció lezajlása után azoknak a kölcsönhatásai úgy szerveződtek biológiai rendszerré, hogy a minimális komplexitású rendszerek (feltehetőleg a primitív elősejtek, protosejtek) kialakulásával megjelent az élet is.

4./ Földön kívüli asztronauták hozták az „életcsírákat” a Földre

Crick (foto)  szerint, amennyiben az ősföld atmoszférája nem volt kellően redukáló hatású (pl. semleges vagy esetleg gyengén oxidáló), úgy szerves vegyületek és így élet sem keletkezhetett rajta.

Felveti azért azt a fantasztikus ötletet, hogy az „életcsírákat” négymilliárd évvel ezelőtt „ismeretlen asztronauták” hozták magukkal, akár tudatosan, akár szennyezés formájában.

A 2004. június 29-én San Diegóban elhunyt Crick F., akit rajongói, nem minden alap nélkül, a 20. század Darwinjaként emlegettek, maga sem vette komolyan ezt az elképzelést::

„Minden alkalommal, mikor cikket írok az élet eredetéről, megfogadom, hogy soha többé nem írok róla, mert túlságosan szegényes a tényanyag és túl sok körülötte a spekuláció. Nem volt túl jó véleménye a hipotézisről Crick feleségének sem: „Hogy lehet egy ilyen maszlagot komolyan venni ? Az egész elképzelés bűzlik az UFO-któl és az újabb keletű űrkaland filmek agytompító gőzétől.”

Crick, Francis H. C. (1968): The Origin of the Genetic Code. Journal of Molecular Biology. 38, 367–379.

A NASA nyilvánosságra hozta a fiatal Univerzummal kapcsolatos új, az eddigieket megerősítő és pontosító eredményeket, amelyek mostantól "a modern kozmológia sarokköveinek tekinthetők".

Az eredmények a MAP (Microwave Anisotropy Probe) űrszonda mérésein alapulnak. A MAP elkészítette a teljes égbolt kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásának eddigi legrészletesebb térképét.

Az új adatokból az Univerzum korát 13,7 milliárd évben lehet megállapítani. Ami igen meglepő, hogy az új adatok alapján az első csillagnemzedék már igen korán, mindössze 200 millió évvel a kezdetek után megjelenhetett, mivel egyes területeken már kialakult az anyag kondenzációjához szükséges alacsonyabb hőmérséklet.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20030213kepek.html

Az Élet kialakulásáról

A „kémiai evolúció” paradoxona, hogy

• vagy azt kellene megmagyarázni, hogyan állhatnak össze aminosavak fehérjékké, fehérjék élőlénnyé, genetikai kód nélkül; vagy
• azt, hogyan jöhet létre ilyen kód spontán, „véletlenül”.

Egyikre sincs válasz, mert önmagában mindegyik lehetetlen. Tehát a „kémiai evolúció” lehetetlen.

A jelenleg tudományosan elfogadott nézet szerint az élet komplex biokémiai folyamatai egyszerűbb kémiai reakciókból származnak, de ennek módja máig tisztázatlan.(1). Az élet kezdeti jellemzőiről és fejlődéséről sem sok biztosat tudunk, azonban léteznek elméletek, amelyek önmagukat replikáló molekulák, például az RNS szerepét emelik ki (2), és olyanok, amelyek az egyszerű sejtek kialakulására keresnek magyarázatot (3)

1. Peretó J (2005.). „Controversies on the origin of life”.

Int. Microbiol. 8 (1), 23–31. o. PMID 15906258.  

2. Joyce GF (2002.). „The antiquity of RNA-based evolution”.

Nature 418 (6894), 214–21. o. PMID 12110897.

3. Trevors JT, Psenner R (2001.). „From self-assembly of life to present-day bacteria: a possible role for nanocells”.

FEMS Microbiol. Rev. 25 (5), 573–82. o. PMID 11742692.

A természetes kiválasztódás, és az élőlények változása szűk határokon belül lehetséges, de ez nem okozza fajok átalakulását másik fajokba. A változás lehetősége már eleve genetikailag kódolva benne van a fajban, melyet a környezeti hatások a felszínre hozhatnak. Ez azonban nem mutáció, mert az mindig káros. Ez a fajon belüli „mozgástér” segíti elő a tenyésztéssel „jobb” - egyedibb - tulajdonságok kialakítását. (Lásd pl. kutyatenyésztés).

Nem elhanyagolható körülmény, hogy az evolúciót logikai lehetetlensége mellett tapasztalati úton sem sikerült még sohasem bizonyítani!

http://www.vanmaselet.hu/index.php/a-materializmus-es-az-evolucios-elmelet-boelcseleti-lehetetlensege?showall=&start=3

Teizmus

A Teizmus, theizmus (a gör. theosz, 'isten' szóból): filozófiai és vallási szemlélet, amely a személyes, mindenható Istent vallja a mindenség teremtőjének, fenntartójának és gondviselőjének

A keresztény alapokon álló természetfilozófiát teizmusnak nevezzük, amelyen a következők értendők:

l.. Teremtő erővel csak a személyes Isten (monoteizmus) rendelkezik.

2. Természettudományos megállapítás nem állhat ellentétben Isten létével.

3. Isten a természeti folyamatokba közvetlenül nem avatkozik bele.

4. Isten teremtői tevékenységében is változatlan.

5. A teremtés nem az időben és térben történt, mivel az idő és tér maguk is teremtett létezők. 6. Isten a dolgokat akarata szerint és nem szükségszerűségből alkotta meg.

Az evolúció okozat, amely okot kíván. Az ok és cél nélküli evolúciót, más szóval az evolucionizmust a holizmus (teizmus) elutasítja. Az evolúció úgy fogható fel, mint a teremtés időbeli és térbeli kibontakozása

Biogenezis

Gánti Tibor, a biogenezis problémájának egyik vezető hazai szakértője, a Nemzetközi Űrhajózási Akadémia (IAF) 1978 novemberében, Dubrovnyikban tartott kongresszusán még így foglal állást: „A szerves vegyületek legösszetettebb halmaza sem élő rendszer.” -…. „Az első élő rendszerekre vonatkozóan …semmiféle kísérleti adatunk nincs. Így a hit, hogy az élet keletkezése törvényszerűen bekövetkező folyamat, hit marad csupán. Hit marad, mind a földi életkeletkezés, mind pedig a Földön kívüli élet keletkezése vonatkozásában.”

Magyarázat Biogenezis elmélete szerint élő csak élőből jöhet létre.

Számos kísérlet történt az utolsó két évtizedben, melyek alapján az élet keletkezését számítógépes szimulációval próbálják levezetni. Ez az elképzelés a kémiában valójában nem új. A számítógépek alkalmazása hatalmas lendületet adott olyan elméleti, pl. kvantumkémiai problémák számítási feladatainak elvégzéséhez, amelyek bonyolultságuk miatt enélkül gyakorlatilag megoldhatatlanok voltak.

A biogenezis esetében azonban ennél többről van szó. Egy új tudományág van keletkezőben, amelyet összefoglaló névvel „számítógépes kémiának” (computer chemistry) lehet nevezni.

Gánti Tibor könyve az Életről

http://mek.oszk.hu/03200/03287/03287.pdf

Gánti Tibor (1966): Forradalom az élet kutatásában. Gondolat, Budapest

Gánti Tibor (1971): Az élet princípiuma. Gondolat, Budapest

Gánti Tibor (1974): A chemoton-elmélet alapjai. Fizikai Szemle. 24, 97–103.

Gánti Tibor (1975): Organization of Chemical Reactions into Dividing and Metabolizing Units: The Chemotons. BioSystems. 7, 15–21.

Gánti Tibor (1979): A Theory of Biochemical Supersystems and Its Application to Problems of Natural and Artificial Biogenesis. Akadémiai, Budapest–University Park Press, Baltimore

Gánti Tibor (1979): A prebiológiai evolúció értelmezése a chemotonelmélet alapján. Biológia. 27, 161–175.

www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=980&lap=0

Filozófiai nézetek a Föld keletkezéséről

A szerves élet Földi keletkezésére vonatkozó filozófiai nézeteket végső soron két nagy csoportra lehet osztani.

• redukcionizmus
• holizmus.

Mindkét irányzatnak több változata is van. A biológiai redukcionizmus szerint az élet keletkezése kizárólag fizikai és kémiai tényezőkre visszavezethető természetes folyamat. Kétféle hipotézis van ezen elképzelésen belül

• a "folytonossági elv" szerint az élettelenből az élőbe történő átmenet apró lépésekből álló „ugrásnélküli" folyamat volt.
• A másik elképzelés szerint az élet keletkezése robbanásszerű, drámai körülmények között jött létre, melyben már korábban kialakult rendszerek léptek kölcsönhatásba.
  

Redukcionizmus

A redukcionizmus magyarázata

A redukcionizmus kifejezés a tudományfilozófiából származik. Eredeti jelentése ezért nem is egy metafizikai tézisre, hanem a tudományos elmélet- és fogalomalkotás egy bizonyos módszerére utal.

Ha mármost lehetséges valamennyi kémiai jelenséget a fizika nyelvén leírni, akkor azt mondhatjuk: a kémiát (tehát a jelenségek kémiai tulajdonságok segítségével történő magyarázatát) a fizikára, pontosabban a fizikai tulajdonságokkal történő magyarázatra redukáltuk.

Vannak olyan fizikai jelenségek, amelyeket nem magyarázhatunk a kémia nyelvén, de nincsenek olyan kémiai jelenségek, amelyeket ne magyarázhatnánk a fizika nyelvén. Ezért állítják a (redukcionista) fizikalisták, hogy ha minden más tudomány redukálható a fizikára: a nem fizikai jelenségek is valójában fizikaiak.[ Egy fizikai törvény érvényességének legfeljebb más fizikai állapotok lehetnek a korlátozó feltételei.

A redukcionizmus tulajdonképpen azt állítja, hogy a fentebb vizsgált okokból a megfigyelhető tények és események szerkezetének alapját (“a világ metafizikai vázát”) a fizikai tulajdonságok kell, hogy alkossák A redukcionista elképzelés szerint az összes többi tulajdonságot vagy meg kell tudnom feleltetni (azonosítanom kell) bizonyos fizikai tulajdonságokkal, vagy pedig nem állíthatjuk róluk, hogy “valóban” léteznek. A redukcionizmus szerint tehát éppenséggel csak azok a tulajdonságok léteznek, amelyeket azonosítani tudunk meghatározott fizikai tulajdonságok összességével.

Ha úgy gondoljuk, hogy a fizikalizmus redukcionista értelmezése helyes, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy a gondolatok (meggyőződések, vágyak, remények) csupán illúziók. Valójában, akárcsak egyesek szerint a színek, ezek sem léteznek. Ezt az álláspontot szokás eliminatív materializmusnak nevezni.

Test és lélek kapcsolata

Térjünk most már vissza a test és lélek kapcsolatára vonatkozó kérdésünkhöz. Ahhoz, hogy a lelket a testhez kapcsoljuk, nem kell azt feltételeznünk, hogy létezik olyan fizikai állapot, amely megegyezik minden olyan egyén esetében, aki azt gondolja: Arisztotelész fiatalabb volt, mint Platón. Azt viszont igen is ki kell kötnünk, hogy két egyén, akik pontosan ugyanolyan típusú fizikai környezetben élnek és fizikai felépítésük molekuláról molekulára megegyezik, nem lehetnek különböző lelki állapotban. Vagyis: kell, hogy létezzék valamilyen különbség a fizikai szinten ahhoz, hogy valamilyen különbség létezhessék a mentális szinten. Ez a lelki jelenségek szupervenienciájának tézise. Általánosságban a tézis a következőképp fogalmazható meg:

• Két olyan lehetséges világ, amelyek egymás tökéletes fizikai másolatai, nem különbözhetnek semmilyen más, nem fizikai jellegzetességük tekintetében.
• A materializmusnak van tehát egy olyan változata, amely elismeri, hogy a lelki tulajdonságok valóban létező tulajdonságok, de tagadja, hogy redukálhatók lennének a fizikai tulajdonságokra; ehelyett a lelki tulajdonságok egy sajátos módon függnek a fizikaiaktól: a lelki tulajdonságok a fizikaiakra “épülnek”.

A materializmus azt állítja, hogy a világ minden ténye fizikai tényekre épül rá. Metaforikusan fogalmazva ez azt jelenti, hogy Istennek kizárólag a világ fizikai tényeit kellett rögzítenie, minden más ebből következik. Ez utóbbiak a következők:

• a tudatos és a szándékos (intencionális) állapotokkal kapcsolatos tények,
• az erkölcsi és esztétikai, valamint az egyedi "én"-t meghatározó tények,
• a kémiai és biológiai tények,
• a világban fennálló oksági relációk illetve a fizikai törvények is.

Akik tehát elutasítják a materializmust, azok kétségbe vonják a fenti ráépülési tézisek valamelyikét.

• Lehetséges, hogy két egyén ugyanabban a lelki állapotban legyen, még akkor is, ha fizikai állapotuk nem tökéletesen azonos.
• De az nem lehetséges, hogy tökéletesen azonos fizikai állapotban lévő egyének lelki állapotai különbözzenek. nem jelenti azt, hogy gondolataink tartalma egyáltalában ne függne agyunk fizikai állapotától.
• Nem változhat például meg valamely meggyőződésünk anélkül, hogy agyunkban ne történne valamilyen fizikai változás.

Két kérdés azonban még mindig válaszra vár. Az egyik, hogy ha nem pusztán belső idegrendszeri állapotaink, akkor vajon mi határozza meg gondolataink tartalmát? Ez a modern elmefilozófia egyik legvitatottabb kérdése, de ezzel azonban itt most nem foglalkozhatunk. A másik metafizikai természetű kérdés viszont az, hogy miként lehetséges kölcsönhatás az ily módon azonosított lelki és a fizikai állapotok között.

Huoranszki Ferenc Modern metafizika  Osiris Kiadó

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/modern-metafizika/ch08s06.html

A szerves Földi élet keletkezése földi élet eredetére a következő alternatív válaszok adhatók

a) Az élet mindig megvolt a Földön.

b) Az élet más égitestről került ide.

c) Az élet természetfeletti erők közreműködésével keletkezett (teremtés).

d) Az élet a mai állapotoktól jelentősen eltérő körülmények között, fokozatosan alakult ki a Földön. (Pasteur állításai rövid időre és a mai körülményekre vonatkoznak.)

Miller kísérletét 1953-ban közölte le az amerikai természettudományos folyóirat, a Science

A metánként (CH4) bevitt szén 15%-a különféle oldott, szerves anyagokká alakult át, s további jelentős része elemezhetetlen kátrányként vált ki az edény falán. A keletkezett vegyületek zöme hangyasav és más szerves savak, köztük aminosavak voltak. Létrehozhatók tehát a fehérjék építőkövei!

Egy új kísérletes tudomány alakult ki a biológia és a szerves kémia határán, mely célul tűzte ki a legnagyobb biológiai kérdőjel, az élet keletkezésének megfejtését.

„Nagyon súlyos és depressziós filozófia az, ha belegondolunk, hogy halálunk után  nincs tovább, nincs semmi. Minden tudományos eredmény ellentmond ennek. Ellentmond a rendszerszemlélet, ami azt mondja, hogy az ember a világegyetem tíz-tizenkét dimenziójából a maga kicsi dimenzióiba bezárt életű lényegében, mert az érzékszerveink arra képesítenek, hogy azt a világot tudjuk, érezni, látni, hallani, tapintani, amire érzékszerveink vannak. Az érzékszerveinknek megvannak a határai, hogy mit képesek felfogni. A rendszerszemlélet azt mondja, hogy az ember be van foglalva a világegyetem magasabb szerveződésű rendszereibe, amelyek meghatározzák az emberi lény életét. Függünk például a holdhatásoktól, a minket körülvevő univerzum, égitesteinek hatásaitól, sugárzásoktól... Van másik valóság is, vannak olyan érvényes dimenziók a miénken kívül, amire nincs felfogó készülékünk „

Prof. Dr. Bagdy Emőke  Református Félóra - 2011. november 2.

A szerves élet Földi keletkezésére vonatkozó filozófiai nézeteket végső soron két nagy csoportra lehet osztani. Ez a redukcionizmus és a holizmus. Mindkét irányzatnak több változata is van.

• A biológiai redukcionizmus szerint az élet keletkezése kizárólag fizikai és kémiai tényezőkre visszavezethető természetes folyamat. Kétféle hipotézis van ezen elképzelésen belül:
• A "folytonossági elv" szerint az élettelenből az élőbe történő átmenet apró lépésekből álló „ugrásnélküli" folyamat volt.
• A másik elképzelés szerint az élet keletkezése robbanásszerű, drámai körülmények között jött létre, amelyben már korábban kialakult rendszerek léptek kölcsönhatásba.

A redukcionizmus természetfilozófiájában a véletlen kap döntő szerepet. Az élet a létező dolgoknak egy teljesen önálló kategóriája. Bár a fizika és a kémia törvényei mind az élettelen, mind az élő világra érvényesek, az élet keletkezését nem lehet kizárólag anyagi, illetve energetikai tényezőkre visszavezetni. Karl Popper szerint az élet keletkezése nem tekinthető kizárólag természettudományos problémának

Evva FerencA földi élet keletkezésének hipotézisei ma Kritikai elemzés. Kairosz Kiadó, 2004

http://www.libri.hu/konyv/a-foldi-elet-keletkezesenek-hipotezisei-ma.html

Megjegyzés Evva Ferenc dr. (1920 ) fiziko-kémikus. Pályafutásának legnagyobb részét ipari kutatóként töltötte. Számos publikációja jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. A teológia és a természettudomány legújabb vélekedéseit boncolgatja

Az élet keletkezésének tudományos kutatása 

Az élet teremtése természetfölötti erők által. Ez a lehetőség tudományos módszerekkel nem vizsgálható. Napjainkban azonban egyre inkább a megismert természettörvények veszik át a korábban természetfelettinek vélt funkciókat.

A XVIII. században még azt tartották, hogy annyi faj van, ahányat Isten megteremtett. Ma már az ember is teremt új fajokat, s az evolúció ténye általánosan elismert.

Az élet keletkezésének tudományos elmélete még nem problémamentes ugyan, de nem látunk semmi elvileg leküzdhetetlen akadályt, ami miatt a materialista megközelítés reménytelennek látszana.

1929-ben a brit J. B. S, Haldane megállapította, hogy az élőlények legtöbb szerves vegyülete oxigén jelenlétében nem stabil, hogy az élet keletkezése feltehetően oxigénmentes körülmények között történt.

Az oxigénmolekulákból ózon keletkezik, mely a 300 mikronnál rövidebb hullámhosszú ultraibolya sugarakat elnyeli. Oxigénmentes légkörben viszont ez a sugárzás akadálytalanul érte a Föld felszínét, sőt a vízbe is kb. 10 méterig hatolt. Ezáltal energiaigényes kémiai reakciók is végbemehettek.

Megdőlt az elképzelés, miszerint az életre jellemző szerves vegyületek csak az élőben keletkezhetnek.

Wöhler 1828-ban szervetlen anyagokból egy egyszerű szerves vegyületet, a karbamidot szintetizálta.

Miller kísérletével bizonyítást nyert, hogy szerves vegyületek (így pl. aminosavak is) a Föld ősi állapotában maguktól is kialakulhattak. A legelső lépés az élet kialakításában ezzel már tudományos igazolást nyert.

http://www.jomagam.hu/tudomany/biosz/elet/elet.htm

Van azonban egy komoly gond a klasszikus ősleves forgatókönyvvel, mégpedig az, hogy nincs bizonyíték az erősen redukáló kezdetleges légkörre. Meg kellene ismételni a kísérleteket közepesen redukáló vagy nem redukáló körülmények között is! Ha ilyen feltételek mellet végezzük el a kísérleteket, akkor azt a kiábrándító eredményt kapjuk, hogy az aminosavak kitermelése erősen csökken, amint a metánt (CH4) kicseréljük CO vagy CO2 gázra, és a szabad H2-t is eltávolítjuk a rendszerből.

Az élet keletkezésének vizsgálata előtt azonban az élet jelenségét kellett definiálni

Alexander Oparin (1961) definíciója szerint minden olyan rendszer élőnek tekinthető, amely szaporodásra és mutációra képes. A legtöbb evolúcióbiológus egyetért ezzel a nézettel,

Az életet sejtes állapothoz kötik, mivel egy aktív sejt sokkal inkább élőnek tekinthető, mint például egy vírus. A vírus élő vagy élettelen voltáról ugyanis nagyon sok vita volt. A mindennapi tapasztalatokat figyelembe véve számos sejt és organizmus rendszerint élőnek tekinthető, még akkor is, ha éppen nem szaporodik (bármilyen hosszú ideig is).

El tudunk képzelni olyan mesterségesen előállított élő rendszert, amely nem származtatható le a szokásos evolúciós mechanizmusokkal egyetlen élő szervezetből sem. Tegyük fel, hogy ez az élőlény még szaporodni sem képes. Egy ilyen rendszert tekinthetünk élőnek annak ellenére, hogy kialakulásában teljesen elkülönül az evolúció során létrejött élővilágtól.

Az élő rendszer legegyszerűbb modelljét (chemoton) Gánti-féle potenciális életkritériumokat is kielégíti.

Magyarázat (ZsB) Chemoton

.A chemoton egy kémiai szuperrendszer, amely három autokatalitikus alrendszert tartalmaz,

• egy anyagcsere-hálózatot,
• egy templát (minta) replikátor alrendszert és egy
• határoló membrán alrendszert.

Az élet keletkezésének kutatása

A biogenezis az az elmélet, amely szerint élő csak élőből jöhet létre.
Gánti Tibor, a biogenezis problémájának egyik vezető hazai szakértője, a Nemzetközi Űrhajózási Akadémia (IAF) 1978 novemberében, Dubrovnyikban tartott kongresszusán még így foglal állást: „A szerves vegyületek legösszetettebb halmaza sem élő rendszer.” -…. „Az első élő rendszerekre vonatkozóan …semmiféle kísérleti adatunk nincs. Így a hit, hogy az élet keletkezése törvényszerűen bekövetkező folyamat, hit marad csupán. Hit marad, mind a földi életkeletkezés, mind pedig a Földön kívüli élet keletkezése vonatkozásában.”
Ez a megállapítás, a napisajtó szenzációhajhász közleményeitől függetlenül, még ma is érvényes, sőt a legújabb asztrofizikai kutatások azt jelzik, hogy a kozmosznak az élet keletkezése szempontjából megismerhető részében a Földhöz hasonló bolygók létezése, elenyészően csekély valószínűségű.

Számítógépes szimuláció az élet keletkezéséről

Számos kísérlet történt az utolsó két évtizedben, amelyek alapján az élet keletkezését számítógépes szimulációval próbálják levezetni. Ez az elképzelés a kémiában valójában nem új. A számítógépek alkalmazása hatalmas lendületet adott olyan elméleti, pl. kvantumkémiai problémák számítási feladatainak elvégzéséhez, amelyek bonyolultságuk miatt enélkül gyakorlatilag megoldhatatlanok voltak.
A biogenezis esetében azonban ennél többről van szó. Egy új tudományág van keletkezőben, amelyet összefoglaló névvel „számítógépes kémiának” (computer chemistry) lehet nevezni.

• Az egyik nagyszabású vállalkozás lényege, hogy az elképzelt prebiotikus kémiai reakciók kibontakozását a kezdeti káosz állapotából egy Föld nagyságú és hozzá hasonló reakcióteret feltételezve, számítógépes programmal utánozzák le. Az izraeli Weizmann Kutató Intézet, molekulár genetikai osztályának kutatói bíznak abban, hogy megfelelő szoftverek szerkesztésével, kipróbálásával, fejlesztésével, a kezdeti viszonyok, kis molekulák gyenge kémiai kölcsönhatásaival leírhatóak lesznek, a belőlük kibontakozó evolúciós folyamatokkal együtt. Ez egy olyan program lefuttatását jelenti, amelyben esetleg több millió molekula részvételét kell figyelembe venni. A mai hardverek sebessége, tároló képessége, stb.) erre a vizsgálatra még korántsem elegendők.
• A Moore-szabály szerint 18 hónaponként kétszereződik a számítógépek szerkesztésének a teljesítőképessége. Ennek alapján 15 évre becsülik azt az időt, amelynek elteltével olyan hardverek fognak rendelkezésre állni, amelyeknek a segítségével betekintést lehet nyerni a prebiotikus kémiai káosz rejtélyeibe. Ehhez azonban teljes tervezettséggel rendelkező szoftverek szükségesek, megfelelően kiválasztott paraméterekkel (változtatható mennyiségekkel).

Magyarázat Moore törvény
A Moore-törvény leggyakrabban előforduló megfogalmazása szerint az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma – ami használható a számítási teljesítmény durva mérésére – minden 18. hónapban megduplázódik.

          Kérdés, hogy az eredmény mennyiben fogja tükrözni a valóságot. A vállalkozás egyik tényezője a szoftver, amelynek „lefuttatásához” igen nagyszámú számítógép összekapcsolásával létrehozott „agytröszt”szerkesztése szükséges.  Ehhez, járul hozzá a hardver. Az energiát a hardvert működtető elektromosság képviseli. Vajon melyik tényező itt a legfontosabb? Mert, ha a szoftver, akkor a vállalkozás sikere Karl Popper szavaival élve:
„A materializmus transzcendenssé válik” (Materialismus transcends itself !).
Evva Ferenc Az élet keletkezése és a világnézet Valóság 2013. I-VI

http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=980&lap=0

„Az élet kezdeményezése az elindító erő a Mindenható kezében van. Mi emberek csak felfogjuk, tapasztaljuk, hogy élet van, hogy élet keletkezik és elmúlik, de nem tekinthetünk az Alkotó munkájába”

Dr Harcos Jenő Az élet keletkezése

Természet 37. 8: 1941 aug.

http://epa.oszk.hu/01600/01649/00421/pdf/A_termeszet_EPA01649_1941_08_37_08.pdf

Őslégkör kedvezőtlen összetétele

A legtöbb kutató a több mint 3,8 milliárd évvel ezelőtti ősi Földön keresi az élet keletkezésének magyarázatát, habár fontos folyamat lehetett a szerves anyagok szállítása a világűrből az ősi Földre Egy sokak által elfogadott elképzelés szerint az őslégkör erősen redukáló lehetett, és főleg metánból (CH4), ammóniából (NH3) és hidrogénből (H2) állt. Stanley Miller és Harold Urey szerint a villámlás egy ilyen légkörben, kombinálva a víz körforgásával, könnyedén vezet szerves molekulák, többek között aminosavak megjelenéséhez Ma a legtöbb kutató egyetért abban, hogy az őslégkör gyengén redukáló lehetett, vagyis főleg CO2-ból, N2-ből és H2O-ből állhatott, elegyítve CO-dal és H2-nel. A probléma azonban az, hogy vajon megjelenhettek-e az ilyen légkörben a biológiában fontos szerves molekulák?

Nem enzimes replikáció

A nem enzimes replikáció nagyon nehéz probléma. A citozinban gazdag templátok jól képesek a másolódásra, amely komplementer oligonukleotidokat termel. De a másolat nem tudja önmagát másolni a továbbiakban, mivel a másolat rosszabb templát, mint az eredeti. Egyesek valamilyen "kifinomult katalizátort" tartanának kívánatosnak - egyszerűbben szólva valamiféle enzimet a (pre-)RNS-világban.

Öröklődés problémái

Az öröklődés a kémiai reakciók hálózatának dinamikai természetén alapul. Eszerint az öröklődésnek stabilis dinamikai állapotnak kell lennie. Az ilyen öröklődésű rendszert hívják úgy, hogy "steady state" vagy "attraktor típusú" rendszer (Szathmáry, 2000). A kérdés, hogy miként tud az evolúció az ilyen egyszerű replikátoroktól valamilyen RNS-szerű replikátorokig eljutni. Nem tudjuk még.

Replikátorok működési problémái

A korai replikátorok evolúciójának egyik legfőbb problémája, hogy a múltban rendelkezésre állt-e a szükséges kémiai környezet (Szathmáry, 2002). Ma a nukleinsav replikácó a sejten belüli bonyolult kémiai környezetben zajlik. Még ha az ősleves, mint olyan, létezett is, az élő rendszerek hamar felélték volna

Az élet eredetének egyik legfontosabb problémája amit ma úgy ismerünk, mint Eigen paradoxon A replikátorok mindig korlátozott pontossággal másolódnak. Mutációnak hívják a nukleotidok pontatlan beépülését a nukleinsavakba. A jelenlegi nukleinsav-replikáció hibája replikációnként és nukleotidonként 10^-4 és 10^-8 között van.

• A replikáció kezdetben sokkal pontatlanabb volt, a hiba gyakorisága túllépte a

10^-2/nukleotid/replikáció értéket.

• A kezdetleges nukleinsavszerű molekulák nem lehettek hosszabbak, mint kb. 100  nukleotid, ami megfelel a jelenlegi tRNS-ek méretének. Ez a méret éppen egy rövid génhez elegendő, következésképp igen régen a géneknek különálló nukleinsav daraboknak kellett lenniük. De ha különállóak, akkor képesek lehettek egymás közötti versengésre

A gének között a szekvenciában, a háromdimenziós szerkezetben és ebből következően a replikációs sebességben volt különbség, ezért a feldarabolt genom ötlete bizonytalan koncepciónak tűnik.

• az első figyelemreméltó élőlény szükségképpen evolúciós egység is kellett hogy legyen
• legegyszerűbb élet egy hasznos és világos modellje a chemoton, mely három autokatalitikus rendszert tartalmaz: az anyagcsere-, a genetikai és a határoló alrendszereket
• kémiai evolúció területén végzett számos sikeres kísérlet ellenére még nem teljesen értjük a nukleinsavak és lipidek keletkezésének problémáját
• A genetikai kód valószínűleg egy olyan rendszerben születhetett, melyet már élőnek tekinthetünk

Szathmáry Eörs A biológiai tudomány doktora, egyetemi tanár ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Az élet keletkezése

Magyar Tudomány, 2003/10 1220. o.

http://www.matud.iif.hu/03okt/02.html

A materializmus nem tagadhatja meg a fizika törvényeit, mert azok nélkül a fizika tökéletesen hatástalan lenne. De honnan erednek a fizika törvényei? És hogyan képesek érvényt szerezni maguknak? Ezekre a kérdésekre a materializmus azért nem tud választ adni, mert a törvények, az elvek nem fizikai létezők, és ezért vizsgálatuk kivezet a materializmus köréből

Az ÉLET-elv azt mondja, hogy másként érdemesebb élni. Fejlődve, körbe nézelődve, inspirációra, intuitív gondolatokra, bátran érezve tesszük ennek a világnak a legnagyobb szolgálatot. Ez lehelhet életet az életünkbe! Hogy értelme legyen az ittlétünknek. Hogy álmodozzunk, hogy szolgálatára legyünk a környezetünknek, a világunknak, hogy önmagunk legyünk, önmagunkat felvállalva, látva, odahallgatva, megízlelve a világunkat

Ahogy egyetlen fizikai test elpusztulása sem vezet a fizikai törvények érvényének csökkenésére, úgy halálunk bekövetkezte sem vezet az életelv érvényének csökkenésére. Ha pedig az életelv az életünk lényege, akkor életünk lényege semmit sem veszít érvényéből halálunk bekövetkeztével! Más szóval: az életelv örökkévaló mivolta eleve biztosítja életünk fönnmaradását halálunk után

Választanunk kell egyelőre a két irányzat között

Ha azt állítjuk, hogy csak tiszta Szellem és egy mechanikus, nem intelligens szubsztancia vagy energia létezik, amelyek egyikét Istennek vagy Léleknek a másikat pedig Természetnek hívunk, az elkerülhetetlen következmény az lesz, hogy vagy Istent fogjuk tagadni vagy a Természettől fogunk elfordulni. Mind a Gondolkodás, mind az Élet számára parancsolóvá válik ekkor a választás.

A materialistának könnyebb dolga van; tagadva a Szellemet, lehetséges számára, hogy olyan megállapításra jusson, amelynek egyszerűsége könnyebben győz meg: egy valódi Monizmusra, az Anyag vagy pedig az Erő Monizmusára. Ennek a megállapításnak a merevsége mellett azonban lehetetlenség, hogy véglegesen kitartson. A materializmus is  azzal végzi, hogy posztulál egy megismerhetetlent, amely annyira indifferens, annyira távoli az ismert világegyetemtől

Emiatt, ezek között a terméketlen ellentmondások között, az emberi elmét nem töltheti el a megelégedés nyugalma az ember külön-külön megvizsgálja a két nagy ellentét mindegyikét

a világ tendenciája egy új és átfogó állítás felé mutat gondolatban, belső és külső tapasztalásban, és ennek szükségszerű következményeként egy új és gazdag ön-beteljesedés felé, egy integrált emberi létben úgy az egyén mint az emberiség számára.

Ahogy a tudományos Tudás előőrsei egyre jobban kitolódnak arra a mezsgyére, amely elválasztja a materiálisat az nem-materiálistól, úgy irányulnak az alkalmazott Tudomány legnagyobb vívmányai is a szerkezet leegyszerűsítésére és eltűnési-pontra redukálására, amely a legnagyobb következményekkel jár.

http://aurobindo.hu/az-isteni-elet/az-isteni-elet-2-1/

Istenhívők aránya

Nyugaton a tudósoknál az ateizmus sokkal nagyobb arányban van jelen, mint a közembereknél, és minél jelentősebb a tudós, és minél „élőbb” tudománnyal foglalkozik, annál inkább jellemző (Shermer, 1998).

Még megdöbbentőbb a helyzet az Egyesült Államok legkiválóbb tudósait magába foglaló National Academy of Sciences esetében, ahol csak 7% a személyes Istenben hívők aránya (Dawkins, 2009, 117.), a Royal Society esetében pedig csak 3,3% (Dawkins, 2009, 119.).

• Dawkins, Richard (2009): Isteni téveszme. Nyitott Könyvműhely, Budapest
• Forrai Gábor (szerk.) (2002): Mikor igazolt egy hit? Ismeretelméleti szöveggyűjtemény. Osiris–Láthatatlan Kollégium, Budapest
• Shermer, Michael (szerk.) (1998): Do You Believe in God? Skeptic. 6, 2,

A hit gyógyító ereje
Az Amerikai Egyesült Államok közvélemény-kutatói szerint

• az emberek 82%-a hisz abban, hogy imájának gyógyító ereje van, és csak 13%-uk tagadja ezt.
• A lakosság 77%-a gondolja úgy, hogy Isten néha közvetlenül is beavatkozik a súlyosan beteg ember sorsába jóra fordítva azt, és csak 18% nem hisz ebben.
• Az emberek 73%-a hittel vallja: ha más imádkozik érte, az segít kilábalni betegségéből és mindössze 21%-uk állítja az ellenkezőjét.
• Az amerikaiak 64%-a érzi úgy, hogy az orvosoknak együtt kell imádkoznia páciensével, ha úgy kívánja, és csak 27% tagadja ennek fontosságát.

Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a világ technikailag és tudományosan legmagasabb szinten álló államában az emberek döntő többsége hisz abban, ami megfoghatatlan, természetfeletti.

Hiszünk-e a tudománynak?

A tudomány egyesek számára éppen olyan érthetetlen, mint a vallás egyes tételei, de míg utóbbiak az érzelem szaván szólnak (így közelebb állnak a lélekhez), a tudomány számunkra száraz és sótlan, tehát a vallást nem helyettesíti.Az emberek kisebbik része hisz a tudományban (a tudománynak) és nem igényli a vallást. Az is lehet, hogy igényelné, de racionális gondolkodásmódja lehetetlenné teszi azt számára. A tudományba vetett hite éppúgy segítheti immunrendszerét, mint bármely másban való hite,

Az USA  déli államaiban még mindig vitatják Darwin tanait és a kreacionizmust igyekeznek tanítani a középiskolákban. A vita provokálója tehát az, aki bizonyítani kívánja, hogy az imádságot „vették odafenn”, és a betegség javulása a rá adott válasz. Tudományos körökben a kreacionizmust áltudománynak tartják;

2006-ban 67 tudományos akadémia írt alá egy, a kreacionista mozgalmakat vádoló nyilatkozatot. A Magyar Tudományos Akadémia hasonlóan foglalt állást az ügyben.

• World scientists unite to attack creationism, The Independent, 2006. június 22.
• Az MTA állásfoglalása a darwini evolúciós elmélet védelmében, Index Tudomány, 2008. március

Megjegyzés A kreacionizmus azon nézetek gyűjtőneve, amelyek szerint az élet és az élővilág sokszínűsége valamilyen értelmes entitás (általában valamelyik vallás istene) beavatkozásának az eredménye, azaz az élőlények fajtái külön-külön lettek megteremtve..
Cáfolni próbálják a tudomány számos eredményét, mindenekelőtt az evolúció elméletét
Az isteni teremtésben való hitet ezzel szemben a legtöbb tudós összeegyeztethetőnek tartja az evolúció elméletével és a modern tudománnyal általában

Ayala, F. J. (2008): Science, evolution and creationism. - Proc. Natl. Acad. Sci. USA 105(1): 3-4. magyarul összefoglalja: Gáspári Zoltán: Tudomány, evolúció és kreacionizmus, Természet Világa, 139. évf. 6. sz., 2008. június

• II. János Pál pápa magyarországi apostoli látogatása alkalmával a Magyar Tudományos Akadémián a következőket mondta: "két megismerési rend létezik: az ész és a hit rendje... Ész és hit ugyanarra az őseredeti igazságra törekszenek, amely Igazság nem mondhat ellent önmagának".
• Teilhard de Chardin francia jezsuita tudósnak a múlt század közepére sikerült az evolúciót beleillesztenie a teremtéstörténetbe úgy, hogy az a hit és a tudomány oldaláról is egyértelműen elfogadhatóvá vált.
• Dr. Gyökössy Endre, aki református lelkész és pszichológus is volt (Carl Gustav Jung tanítványa), remekül ötvözte a hitet és tudományt (jelen esetben lélektant) gyógyító munkájában.
• Szentágothai János, világhírű anatómus professzor szavait, aki azt mondta az egyetemi hallgatóknak, hogy az emberi személynek nincs reprezentációja az agyban, az Isten felé irányul és végtelen. Ez a 70-es évek elején volt. A hallgatók átmentek a bölcsészkarra, Lukács György professzorhoz, a híres marxista filozófushoz, és megkérdezték, igaza van-e Szentágothainak. Ő annyit mondott, hogy bizony igaza van, de még azt is hozzátette, hogy manapság ezt jobb, ha nem hangoztatják. (Lukács professzor is okos volt!)
  Dr Csókai András Hit és Gyógyítás

Megjegyzés

Pierre Teilhard de Chardin SJ a tudományos gondolkodás és a vallásos lelkiség egymásrautaltságát hirdető francia jezsuita teológus, filozófus és paleontológus„Mikor Teilhard megállapítja, hogy a világ mozgásban van, követelménynek mondja, hogy ez a mozgás célirányos és olyan céllal rendelkezik, amit egy szép napon el is fog érni. Azzal, hogy Teihard felismeri, hogy a világ úton van, követelmény a cél is. Minden, ami áramlik, cél felé tart. Minden, ami mozgásban van, el akar érni egy határozott helyet, vagy állapotot. Minden mozgásban lévőt vezérel mozgásában valami tényező. A cél igazi valami! Sokkal igazibb, mint az elindulás. Az evolúció belülről vezet minden mozgást, annak kezdetétől.” ( P. Henri Boulad S. J)

• Werner Arber Nobel díjas professzor, a Pápai Tudományos Akadémia elnöke beszédének középpontjában a tudomány és a hit közötti kapcsolat állt1978-ban orvosi Nobel-díjat kapott, majd 2011-ben XVI. Benedek a Pápai Tudományos Akadémia elnökévé nevezte ki. A professzor beszédének középpontjában a tudomány és a hit közötti kapcsolat állt.

A vallásosság egy agyfunkció eredménye?

A tudományos kutatás egy viszonylag új területe, amely a spiritualitás, vallás, hit biológiai összefüggéseit vizsgálja. A tradicionálisan spirituálisnak mondott szubjektív élmények evolúciós vagy neurobiológiai alapjaival foglalkozik. Ilyen élmények például azok, amelyben a tudatosság, az univerzummal való egység, a tér-időn-kívüliség, megvilágosodás, módosult tudatállapotairól számolnak be, amelyek a hit egyik alapját képezik sokak számára.

A jelenlegi agytomográfiás technológiák felbontóképessége jelentős előrelépést jelent az 1950-es és 1960-as évek viszonyaihoz képest, amikor csak az agyhullámok változásait tudták vizsgálni ilyen esetekben. A jelenlegi technológia elérhetővé teszi, hogy az agyhullámok változásainak okát is vizsgálják.

Valószínűleg nem egyetlen, és nem egy nagyon kis agyterület köthető a vallásos élményekhez.

• Ezen kutatások eredményeit "God Spot" (isten-agyterület) kifejezéssel is illetik, amely kicsit félrevezető, hiszen
• David Wulf a massachusettsi Wheaton College kutatója szerint, a mostani agytomográfiás eljárások arra engednek következtetni, hogy a vallásos, spirituális élmények oka az agy működésében keresendő.

Az epilepszia és vallásosság közötti összefüggés régi hagyományos nézet. Bizonyos történészek ezzel magyarázzák Pál apostol (Saul) megtérésének leírását az Újtestamentumban.

Kérdés, hogy agyunk mely részében történnek a vallási élmények A neuroteológia művelői CT, MRI és más agydiagnosztikai eszközökkel végzett kísérletben megtalálták a „vallásközpontnak” vagy „ „istenmodulnak” elnevezett agyészt, ami a temporális vagy halántéklebeny. Itt van egyébként az epilepsziás rohamok többségének kiindulópontja.
Többek között Michael Persinger (foto) nevével fémjelzett neuroteologia annyit állít, hogy a halántéklebenyi epilepsziában és a vallási elragadtatásban ugyanazok az idegpályák vesznek részt. Fordítva az epilepsziások között sok a vallási megszállott illetve a vallási elragadtatást átélők között sok epilepsziás személy van.

Megjegyzés
Michael A. Persinger (born June 26, 1945) is a cognitive neuroscience researcher and university professor with over 200 peer-reviewed publications. He has worked at Laurentian University, located in Sudbury, Ontario, since 1971. He is primarily notable for his experimental work in the field of neurotheology, work which has been increasingly criticized in recent years.

• Mohamed azt állítja a Koránban hogy látta a paradicsomot és volt benne. Valóban a paradicsomban volt az epilepsziás rohama közben.
• Szondi epileptoid karakterűnek írja le Mózest, aki Káinhoz hasonlóan maga is ölt embert ám azután Istentől átvette a „Ne ölj” parancsot.
• Pál apostol a damaszkuszi úton vélhetően epilepsziás nagy rohamában látta Jézust. Egyesek szerint Ábrahám a fenti epilepsziás esemény miatt majdnem megölte Izsákot.
  Szendi G.: Isten az agyban Jaffa Kiadó 2008. 284 old.

Kérdés: Igaz lehet hogy sok bibliai alak, akikkel valamiféle csodás esemény történt- mind epilepsziások voltak?

A jövő koncepciója

A tudomány utat nyit új technológiai alkalmazások számára, amelyek javítják az életet és az ember környezetét, formálva ezáltal a jövőt. Ilyen értelemben az Egyház, a civil társadalom, a gazdaság és a tudomány arra hivatott, hogy felvállalja a társfelelősséget a jövő egy új koncepciójának kidolgozásáért, amely hosszútávon előnyös lesz az egész emberiség számára. Ennek eléréséhez szükség van arra, hogy a modern társadalmak tiszteletben tartsanak bizonyos viselkedési szabályokat, amelyek könnyen elfogadhatók, ha a vallásos hitben gyökereznek.
A Nobel-díjas tudós szerint Jézus is egyetértene a tudomány alkalmazásával az emberiség javának érdekében, ha tiszteletben tartja a természet törvényeit.

A hit az emberek számára egy támasz a mindennapokban. Reményt ad, pozitív tartalommal tölti meg a mindennapokat. Ennek következtében egy másfajta gondolkodásmód irányítja az életét. A legújabb tudományos eredmények azt bizonyítják, hogy ez a testünk működésére is kihat.
Számos vallás, sok gondolkodó és orvos is állítja, hogy életünk hosszát befolyásolja gondolkodásmódunk. A betegség, az életkor hossza, és a halál beálltának ideje közötti összefüggéseket nehéz bizonyítani. Már csak a kutatás időigényessége miatt is. Kevés tudós vállalkozik olyan kísérletre, amelynek az eredménye csak évtizedek múlva derül ki.

Azonban voltak, akik mégis vállalnak ekkora feladatot. A Mayo Klinika pszichiáterei és pszichológusai 1962 és 1965 között a minesotai Olmsted megye 839 lakóján végeztek el személyiségvizsgálatot.

Közülük 124-en derűlátóak voltak, 197-en borúlátóak, 518 esetben vegyes tulajdonságokkal rendelkezte. 35 évvel a vizsgálatok után közzétették az eredményt. A legborúlátóbbak korai halálozási aránya 19%-kal magasabb volt. A tudósokat régóta foglalkoztatja az a kérdés: az ember befolyással tud-e lenni a saját halálára? Pozitívan befolyásolja-e valamilyen kellemes esemény, és negatív hatást gyakorol-e valamilyen rossz? Az elmúlt esztendőkben két, egymástól független kutatás is érdekes eredményeket hozott.

Werner Arber: A tudomány és a hit kiegészítik egymást
2012. 10. 15. 09:56 – Magyar Kurír

Prof Dr Hámori József orvos, biológus akadémikus (foto): „Mi hordozza az emberi lelket ?”Az emberi lélek természettudományi szempontból nem lokalizálható, viszont lélek nélkül nincs élet. Ennek az értelmes felfogásában játszik döntő szerepet a vallás és a keresztyén hit. Csak a hit oldja meg ezt a kérdést, ehhez pedig egyfajta világkép, világnézet szükséges.

Freund Tamás (foto)  az agy működéséről mondja, hogy az emberben olyan hangok szólalnak meg, hogy valakinek mindezt ki kellett gondolnia. Ez nem lehet spontán, véletleneken alapuló mutációk eredménye, legalábbis ennyi idő alatt biztosan nem juthatott el az anyag evolúciója az atomoktól az emberi agy komplexitásáig. Ez magyarázza talán, hogy a neurobiológusok - de számos más tudományág képviselői - között sok a hívő ember. Biológusként nem vonom kétségbe a mutációkat, nem hiszem azonban, hogy ezek véletlenszerűek volnának. Azt hiszem, irányított evolúciónak kellene neveznünk azt a folyamatot, amely az első egysejtűektől az emberig vezetett. Freund: „ha természettudományos alapon gondolkodik az ember, a hit soha nem válhat bizonyítékká”, valamint a „hit által nem lehet megismerni valamit”,

httg.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=9105&n=mskemikus&blog_cim=Freund Freund Tamás agykutató

Egy kórházi orvos önkezdeményező felmérése

Saját magát a legtöbb beteg vallásosnak tartotta. Felmérés eredménye: katolikus 27 fő, evangélikus 11, református 8, Jehova tanúja 1, nem nyilatkozott 9 fő.

A betegek 40%-a igényelne lelki támaszt

A legtöbben ezt a segítséget az orvosuktól várják (10 fő), a lelkésztől 7 fő, családtagoktól 6 fő, és szociális munkástól 4 fő. A kérdőíven arra a kérdésre is választ kaptunk hogy a  megkérdezettek csak 20%-a vágyna négyszemközti lelkészi beszélgetésre, viszont közel a fel szeretne a kórház által szervezett közös lelki alkalmakon részt venni.

Az adatok nem reprezentatívak, ezért következtetést nem, csupán tanulságokat lehetett levonni
Dr Szemenyei Gabriella A kórházi gyógyítás lelki aspektusai
Tál és kendő orvosok lapja 18 3. 2007

Sajgó Szabolcs; Roska Tamás;Hámori József Agy - Hit - Számítógép

A könyv szerzőinek néhány summázó gondolatát itt ismertetem,

Sajgó Szabolcs atya a hitről, vallásról gondolkodva mondja, hogy a vallásban, a teológiában a kegyelmi pillanatok jelentik a plusz érzékenységet, amikor valami talán összeér, valamit meglát, valamit felfog, megtapasztal az ember, ami nem egy részdologra vonatkozik, hanem a valóság gyökereihez viszi közel az embert... A hit nem ismeretszerző módszer, nem arról van szó, hogy szeretnék ismeretet szerezni valamiről, és ezért aktiválom képességemet, a hitet, hanem személyes odafordulás, amelynek mintegy mellékterméke, hozadéka, hogy kinyílik előttem egy új világ.

Roska akadémikus (foto)  azt mondja, hogy „A mai világban nagyon sokan tanulnak, de a lényeges kérdésekben tudatlanok maradnak. A családdal, az élettel kapcsolatban például. Persze ugyanakkor a babonák - a parapszichológia egy része és egyebek - terjedésének a veszélye hihetetlenül nagy. Ha jól megszervezik a show-t, mindent el lehet adni, mert tömegesen vannak olyan társaink, akik, bár eleget tanultak ahhoz, hogy önbizalmuk legyen, de még nem eleget ahhoz, hogy elég alázattal tegyék fel a kérdéseket.

Vannak dolgok, ahol nincs más, mint csöndben maradni és: "vedd le sarudat, mert szent az a hely, ahol állsz" -Ha csak a hatalom, csak a pénz vagy ezeknek a kombinációja az egyetlen, ami fontos, akkor a helyes emberkép hiánya kiszolgáltatottá teszi az embereket bármilyen, kisebb vagy nagyobb katasztrófával szemben. Sajnos ez politikai demokráciákban is megtörténhet, ha például a manipuláció és a demagógia véleménydiktatúrát hoz létre. Ezt sokféle módon lehet csinálni. Ismerjük például Rilke megfogalmazását, miszerint a tényekkel az a baj, hogy elfedik a valóságot.

Roska akadémikus  kiemelte: a szubkultúra a gyilkos fegyvereknél is nagyobb veszély, tudniillik a kultúra társadalmi méretű elzüllésével fenyeget, s e fenyegetés annál inkább markáns, merthogy a szubkultúra ideológia mentes. Arisztotelész óta a logika legnagyobb eredményének tartja Gödel tételét (ennek szimplifikált formája szerint vannak olyan igaz állítások, amelyeknek igazsága logikai úton ab ovo nem bizonyítható). Szóba kerül a két agyi félteke eltérő funkcionális rendeltetése, lehetséges harmóniájuk előnye,

Hámori akadémikus szerint a beszélgetésből kiolvasható megállapítás, hogy az egyik legveszélyesebb rizikófaktor az emberiség megmaradásában a kultúra lealjasodása, pontosabban társadalmi méretű elzüllése, az ún. szubkultúra kialakulása.
Hámori József hívta fel a figyelmet arra, hogy nem szabad leegyszerűsíteni a hit kérdését, de azt sem szabad mondani, hogy a hitnek az agyhoz nincs semmi köze. A hitnek olyan értelemben van köze az agyhoz, hogy akármilyen kegyelmi állapot, megmagyarázhatatlanul megváltoztatja az agy teljes magatartását.

Hit és ész
Beszélgetés Bolberitz Pál, Falus András, Jelenits István, Tőkéczki László részvételével

A „hiszek”, az mindig összefügg azzal, hogy „hiszek neked”, tehát ez egy személyes kapcsolatot jelent egy másik gondolkodó személlyel. Tudni, lehet egyedül. Annak hiszek, akinek a tekintélye vagy a meggyőző ereje arra késztet, hogy rá támaszkodjam.

A hit nem teszi feleslegessé az érzelem tevékenységét. Amikor a hit útján elindulunk, akkor az értelem ajtaja nem csukódik be, de másképpen működünk, mint amikor a tudás útján indulunk el.
A hit olyan megismerő képességünk, amely a jövőre irányul Ez igaz a vallási de másfajta hitre is. A jövőtől remélem, hogy bizonyított tudásom lesz. Ebből következik, hogy a hit a megismerés eszköze, ami időhöz kötött. Ha nem időben élnénk, úgy nem lenne hitünk. Csináljunk úgy, mintha a jelen tökéletes volna. Ezt teszi minden politikus. A természettudós azonban észre vesz egy természeti tudományos összefüggést, amit törvénybe foglal és tudja alkalmazni a múlt és a jövő még nem látható eseteire. Ekkor azt hiszi, hogy az idő fölé emelkedett és a hitet legyőzte a tudás. A hitet azonban nem tudja legyőzni a tudás, minthogy időben élünk. Tehát nincsen olyan értelmi ismeret, amely a hittel ne lenne kapcsolatban.
Az egyénben a hit és a tudás összekapcsolódik Jó ha együtt jár a tudásban való fejlődés a hitben való sajátos elmélyüléssel. Akkor vagyok boldog, ha a hitem átalakul tudássá. A múlt és a jövő a jelenben fut össze.

Tőkéczki L azt mondja, hogy a hit a nem látott dolgokról való bizonyosság. A hit az Isten ajándéka A tudásban mindig csak egy része van meg. Ezt mondja Pál apostol is a korinthosziakhoz írt levelében, hogy most rész szerint van bennünk az ismeret. A tudás állandóan gyarapodik. Miközben a hit Isten ajándéka, a tudás is az. Nem szabad egymással szembeállítani, mint ahogyan sajnos a vulgár teológia szembeállítja az emberi szellemet, lelket és az emberi testet, fizikumot.

Falus A. A hit és az ész, vagy a hit és a tudás ezeket meg kell különböztetni, de egymástól el nem választható diszciplínák. Különbözőek, mert más a kérdésük. A hitnek az a kérdése, hogy „miért?” - miért vagyok az aki vagyok, mi a dolgom, merre vezet az utam, miért arra, miért lettem? A tudomány (nem leszűkítve a természettudományokra) kérdése a „Hogyan?”Hogyan történik mindez?, Milyen mentalitás, tudás, történet áll rendelkezésemre és a jelen időben meg tudok-e rá válaszolni. Kíváncsiskodás ez, a szó legnemesebb érelmében. Én biológus vagyok, és azon belül is elsősorban genetikus. Ma az öröklésbiológia olyan alapvető ideológiai kérdéseket vet fel, ami lehetetlenné teszi, hogy egy természettudós, aki örökléstannal, genetikával foglalkozik ne kerüljön ezekkel szembe.

A természetes hit egy jövőbeli boldogító cél elérése, vagy egy információhoz való hozzájutás, amely kíváncsiságunkat kielégíti. A természetfölötti hitnek nem az időben lévő a tárgya, hanem egy természetfölötti, egy tér-időfölötti, vagyis egy isteni szférába való hit. A hit mindig egy bizalmi kapcsolatot feltételez. A személyt nem lehet kihagyni a hit vonatkozásában. Az ateisták is hisznek valamiben. Legalábbis ők ezt mondják. Azt nem merik mondani, hogy valakiben hiszek, hanem valamiben hiszek. Abban hisznek, hogy igazuk van. Nem tagadják, hogy hinni kell, de ez csak egy természetes hit. A természetfeletti hit számukra idegen.
A hithez a remény is hozzátartozik A remény azt jelenti hogy nemcsak azt remélem, mit én kieszelek és azt majd a Jóisten valósággá teszi, hanem neki vannak olyan ötletei is, amelyek nekem eszembe sem jutnak és azt veszem észre, hogy jobbak mint az én ötleteim

További gondolatok a Hitről

• Ami közös bennünk, az a hitszükséglet. Az ember hittörténetének tanulmányozása, vagy a tudományos kutatási eredmények egyaránt azt bizonyítják, hogy a hit ott van agyunkban, s az emberi lélek úgy tűnik, akkor tud hatékonyan működni, ha a hit mozgatja.
• A hit mindent átható jellege meghatározza egy ember gondolkodását, viselkedését, érzéseit. Hit nélkül nincsenek célok, nincs erkölcs, hit nélkül az ember csak vegetál.
• A kérdés az, hogy sikerül-e beindítani a hitprogramot valakinek az élete, neveltetése során. Hit sokféle lehet. Az emberi értékek felől nézve nem biztos, hogy jogos az a felosztás, miszerint vannak istenhitek és nem-istenhitek. Sokkal fontosabbnak érzem azt a kérdést: mennyire öncélú vagy közösségi célú a hit.
• Az a hit, amely reggeltől estig csak egy isten öncélú imádatra épül, az én szememben

nem sokat ér, mert nem az emberért van. De amikor Teréz anya Isten nevében a szegényeken segített, vagy amikor sok keresztény a nyilas korszakban Isten nevében zsidókat bújtatott, az előtt a hit előtt meg kell hajolnunk, mert minden igaz hit közvetlenül, vagy Istenen keresztül az Emberért van.

• A hit mindig túlmutat adott tárgyon, célon, a hitnek mindig van egy általánosabb jelentése: része vagyok egy magasabb értelem tervének, Istennek, a Sorsnak, az Életnek, az Emberiségnek célja van velem. A hit lényege: tartozni valahová. Egy közösséghez, egy eszméhez, egy valláshoz, s tenni azért, azokért, akihez tartozunk.

• A hitnélküliség spirituálisan tesz szomjassá, éhessé, magányossá. Nem a nyelv, nem az eszközhasználat, hanem a hit különbözteti meg az embert az állattól. Ennek a nagy hitszükségletnek megvannak a veszélyei, mert az ember ettől annyira manipulálható. Minden diktatúra létrehozta a saját ifjúsági szervezeteit, lásd

• Mussolini Farkaskölykök mozgalmát,
• Hitler Hitlerjugendjét és
• Kádár kisdobos-úttörő-KISZ agymosodáját.

De a hitszükséglet hamis kiélését jelentik számomra az előítéletes vagy szélsőséges ideológiai-politikai mozgalmak, a tudománytalan „gyógymozgalmak”, stb.

Glynn Harrison, nemzetközi hírű agykutató (foto)

Vallásos élmények

Ma a gyakorló keresztény pszichiáter szakorvosok londoni társaságának ötezer aktív tagja van, és igenis divatos hívő szemmel is megvizsgálni a biológiai jelenségeket. Sőt, az agyi aktivitást vizsgáló kutatások immár elképzelhetetlenek a vallási jelenségekkel kapcsolatos tézisek nélkül.

• A vizsgálatok során sokszor kerültem szembe olyan páciensekkel, akik különböző belső hangokat hallottak. Nem egy közülük úgy vélte: Isten szól hozzá. Az akkor létező összes vizsgálatot elvégeztük több ilyen személyen, és a furcsa érzékelésen kívül semmiféle kóros elváltozás, illetve betegség jelét nem találtuk. Hívő emberként óhatatlanul felötlött bennem: mi van, ha ez nem is kórkép, hanem valami másféle jelenséggel állunk szemben? Ennek kapcsán kezdtem aktív figyelmet fordítani az emberi agy vallási aktivitását vizsgáló kutatásokra.
• Kísérleteknél  sor került a vallási élményeket gyakran átélők MRI-vizsgálatára is, és egyértelműen látszott, hogy aki hangokat érzékel, annak a hallóközpontja aktív, aki vizuális élményekben részesül, nála a látóközpont mutat működést. Így hipotetikusan is megkérdőjeleződött a felvetés, hogy elmebetegnek nevezzük azt, aki „nem létező” élményeket él át.
• A mérések eredményeképp kijelenthető, hogy ilyen esetekben kóros változást nem találtunk, az agy megfelelően és rendeltetésének megfelelően működött, így egyértelmű, hogy nem nyilvánítható betegnek egy természetfeletti élményt átélő személy.
• Kijelenthetjük, hogy a vallási élmény az emberi agy egészére igényt tart, rengeteg területen aktivizálódik, azaz a vallást gyakorló ember agyában Isten mindenhol ott van.
• Egy személy minél többször él át vallási élményt, minél többször hoz döntést az „isteni” mellett, elméje annál nyitottabbá válik erre a különleges élményforrásra, amit az agyi aktivitás mérése minden esetben visszaigazol. Ez azt jelenti, hogy a transzcendens érzékelése egyfajta készséggé  válhat.
• Az a fajta komplexitás és átfogó intenzitás, ami a vallási élmények során mérhető az agyban, csak az embert jellemzi. Persze ennek mikéntjét még nem értjük, és lehet, hogy sosem fogjuk megtudni. De az kimondható, hogy ez a többlet az emberi agyban igazi isteni ajándék

http://www.mindennapi.hu/cikk/tudomany/isten-birtokba-veszi-az-agyat/2010-11-24/457

A vallásos élmények fejezetbe tartozik a következőkben ismertetett és publikált történet, íme:

Dr. Alexander gyakorló idegsebész volt, és egész életében "tudományosan kételkedő". Nem hitt a tudatban, szabad akaratban, vagy hogy létezik egy nem fizikai szellem. Nyugati orvosi egyetemen szerzett gyakorlatot olyan orvos kollégákkal körülvéve, akik az Univerzumot mélyen gyökerező materialista szemmel nézték.

Dr. Alexander úgy vélte, hogy az úgynevezett "tudat" csupán az agy által létrehozott biokémiai illúzió. Ezen nézet birtokában gyakorlatilag az összes közismert tudós, köztük a fizikus Stephen Hawking is azt állítja, hogy az ember nem más, mint egy "bilógiai robot" tudat és szabad akarat nélkül.

Dr. Alexander is fenntartotta volna ezt a nézetét, ha a saját halálos ágyán nem éli át azokat a bizarr és csodálatos élményeket, melyek teljesen ellentmondanak az összes hagyományos tudományos magyarázatnak:

Dr. Alexander hét napra "meghalt" , és ezalatt eleven utazást tett a túlvilágon. E.coli baktérium támadta meg Dr. Alexander gerincvelő folyadékát és külső nagyagyát. Az e.coli szó szerint enni kezdte az agyát, és ez rendkívül szélsőséges görcsös rohamokat okozott, verbális kitörések és izomgörcsök kínozták, mielőtt agyhalott kómába esett volna. Ebben a kómában nulla agyi aktivitást mutatott, csak légzőkészülék és intravénás folyadék segítségével tartották életben Ezután visszatért fizikai testébe, csodálatos gyógyulást tapasztalt meg, majd ezután megírta könyvét, „A mennyország létezik” címmel.

A mennyország létezik című könyvében, állításai a következők:

• A túlvilági tapasztalat annyira "valóságos" és kiterjedt, hogy ahhoz képest a földi emberi lét tapasztalata csak egy mesterséges álomnak tűnik.
• A túlvilágon nem volt idő dimenzió. Nem "telt" az idő, ahogy azt a fizikai univerzumban teszi. Egy pillanatra úgy tűnik, mint az örökkévalóság, és a tudat is mozoghat, úgyszólván minden erőfeszítés nélkül.

• A túlvilágon az összes kommunikáció telepatikus volt. Nem volt szükség szavakra, ahogy minden körülötted történő dolog és önmagad szétválasztására sem.
• Nem volt "ismeretlen", és egy kérdés puszta feltevését is azonnal megjelenő mélységes és részletes válasz kísérte

A gömbön keresztül (Isten) azt mondta, hogy nem csupán egy világegyetem létezik, hanem számos - sőt még annál is több, mint amit el tudok képzelni - de mindegyik középpontjában a szeretet áll. A gonosz mindegyikben jelen volt, de csak kis mértékben. A gonoszra szükség volt, mert enélkül a szabad akarat lehetetlen, és a szabad akarat nélkül nem lenne növekedés - nem lenne előrehaladás, nem lenne esély számunkra, hogy olyanokká legyünk, mint amilyennek Isten vágyott látni bennünket.

Amit Dr. Alexander mond, az megerősíti, hogy életünk a Földön egy "teszt" a személyes növekedésünkben, és annak a módja, hogy ebben a tesztben való előrelépésként legyőzzük a gonoszt, miközben terjesztjük a szeretetet és az együttérzést.

Az emberi életnek nem az a legfontosabb része, hogy pénzt szerezzünk, vagy mások feletti uralmat gyakoroljunk, hanem egy magasabb "helyezés" elérése ebben az "életnek" nevezett szimulációban azzal, hogy ellenállunk a gonosznak, és terjesztjük a szeretetet, a tudatosságot és az igazságot.

Ezen hiedelmek közé tartozik az univerzum teljesen materialista nézete. Ezzel együtt az úgynevezett "szkeptikusok" nem hiszik, hogy ők maguk tudatos lények, hanem csupán biokémiai agyfunkciókkal ellátott "tárgyak".

Dr. Alexander azt mondja:

A tudományos közösség egyes tagjai, akik vállalták a materialista világnézetet, újra és újra ragaszkodnak ahhoz, miszerint a tudomány és a spiritualitás együtt nem létezhet. Tévednek

Dr. Alexander egy idegsebész (foto) . Ez az ember úgy ismeri az emberi agyat, mint senki más. A kilenc orvosi magyarázat, amelyeket aztán később elvet, a következők:

• Primitív agytörzsi program
• A limbikus rendszer torz emlék előhívása
• Endogén glutamát blokád excitotoxicitással
• DMT lerakódás
• Elszigetelt megőrzés az agykérgi régióban
• Gátló neuronok elvesztése, ami a serkentő ideghálózatok közti nagyobb aktivitási szint miatt egy látszólagos "Ultra valóságot" hoz létre
• Thalamus aktiválása, bazális ganglionok és elmezavar hoz létre egy hiper-valóságot
• Újraindítási jelenség
• Szokatlan memóriatermelés archaikus vizuális úton 

Az a tény, hogy egy élénk, hiper-valóságos túlvilágot egy tudományosan szkeptikus materialista idegsebész tapasztalt meg, aki nem hitt a túlvilágban, és aki később bátorságot vett magán, hogy dokumentálja és közzétegye ezeket a tapasztalatait egy könyvben - megdönthetetlen hitelességet biztosít a számára.

Dr Alexander tisztában volt azzal, hogy a halál közeli élmény létező jelenség, de úgy gondolta, csupán a trauma által megviselt idegpályák terméke. Egy napon viszont az ő agyát is megtámadta egy ritka betegség. A homloklebenye, amely az érzelmekért és gondolatokért felelős, teljesen leállt. Dr. Alexander hét napig kómában feküdt, majd amikor az orvosai már feladták a reményt, egyszer csak kinyitotta a szemét, és visszatért az életbe.

Dr. Alexander története nem a fantázia műve. Betegsége előtt képtelen volt természettudományos nézeteit összeegyeztetni az istenhittel, a lélekbe és a túlvilágba vetett hitével

Mike Adams Forrás: divinitynow és tudnodkell.info

http://tudnodkell.info/mindenki-tuleli-a-fizikai-test-halalat/

Vallás és tudomány

A vallás és a tudomány viszonyáról a Hitel című folyóirat és a MOM Kulturális Központ által Budapesten szervezett rendezvényen Prof. Dr. Bolberitz Pál teológus annak a véleményének adott hangot, hogy "az ember akkor boldog, ha hite átalakul tudássá", és "a jövőtől reméljük, hogy bizonyos tudást szerzünk".

Mint közölte, a megismerés három szintje az érzéki tapasztalás, az értelmi belátás és a hívő megismerés, ezeket azonban nem lehet szétválasztani. Utalt arra, történelmileg bizonyítható, hogy Isten kinyilatkoztatja önmagát az Ószövetségben, és Jézuson keresztül az Újszövetségben is.

Jelenits István (foto)  piarista szerzetes rámutatott: aki a hitben és az ész pallérozásában egyaránt otthonos, tudja, hogy ezek szorosan összetartoznak. Azt mondta, a hit személyes kapcsolat egy másik gondolkodó emberrel. A hit nem teszi feleslegessé a gondolkodást, a tudásban való közösség pedig soha nem lehet olyan, mint a hitben való közösség - mutatott rá. Megemlítette, Isten úgy szólította meg az embert, hogy szava "testté lőn" Jézusban, aki "tetteivel és halálával is kiérdemli az emberek bizalmát". Az Istennel való kapcsolat arra készteti az embert, hogy a tudásban fejlődés a hitben elmélyülést is jelentse - fűzte hozzá.

Prof. Dr. Falus András biológus, genetikus megállapította: "a tudomány akkor tudomány, ha ismeri a határait", ha tudja, mire adhat választ és mire nem. Úgy fogalmazott: amit talentumban megkapunk, az mind ajándék, a szorgalom és a motiváció is. Felhívta a figyelmet arra: nem tudásalapú, hanem etikaalapú társadalmat kell építeni, utóbbiban azonban a tudásnak is megvan a maga helye. Hangsúlyozta, hogy a magyar iskolarendszerbe be kell épülnie a bibliaismeretnek, az egyházaknak pedig a különböző ügyek melletti kiállásukkal kell helyes irányt mutatniuk a fiatal nemzedéknek.

Kitért arra, hogy a a hit azt jelenti: "elhiszem azt, hogy nem véletlen, ami velem történik".

Tőkéczki László történész kiemelte: a hit és a tudás is Isten ajándéka. Emlékeztetett arra, a racionalizmus eszméje állította ezt a kettőt szembe, annak ellenére, hogy "az ember egyszerre lélek és szellem". Megjegyezte, az ember alapvetően nem akarja elpusztítani a környezetet, "de belenyúlt abba, és annak következményei látszanak".

http://www.punkosdi.hu/content/bolberitz-pal-a-vallasossag-elkotelezettseget-kivan-az-embertol

Bolberitz Pál: Isten, ember, vallás c könyvében filozófiailag érdekelt keresztény ember számára mondja el mindazt, ami ma világnézetileg vitatott lehet az Istennel, az emberrel és a vallással kapcsolatban. A szerző úgy beszél, mint a filozófia tanára a hittudományi akadémián. A mértéktartás emeli írása értékét, mert így végig tudjuk kísérni azt az érzelmi erőfeszítést, amelyet a filozófusok a fenti témáról elmondtak. Istenről, az emberről és a vallásról nemcsak az egyes filozófusok és a filozófiai irányok nézetét mondja el, hanem a keresztény filozófiai szemlélet oldaláról bírálatot is mond róluk. Így mind a hívők, mind az útkeresők számára hasznos világnézeti eligazítás nyújt.

A tudomány és hit kapcsolata 

Definíciója alapján a tudomány „egy jelenség megfigyelése, azonosítása, leírása, kísérleti vizsgálata és elméleti magyarázata.” A tudomány olyan módszer, amelyet az emberiség a természeti világegyetem jobb megismerése érdekében tud alkalmazni. Megfigyelés általi ismeretszerzés. A tudományos fejlődés jól bemutatja az emberi logika és képzelőerő határait. Ugyanakkor, a tudományba vetett hitnek soha nem szabad olyannak lennie, mint az istenhitnek. Az ember egyszerre hihet Istenben és tisztelheti a tudományt

A tudomány iránti meggyőződésünknek intellektuális természetűnek kell lennie, semmi többnek. Számos nagyszerű dolgot el tud érni a tudomány, de ugyanúgy hibát is ejthet. Ha a hitünket a tudományba vetjük, akkor a tökéletlen, korlátozott és halandó embertől tesszük magunkat függővé. A történelem során a tudomány sok dologban tévedett (a föld alakja, a motoros repülés, a védőoltás, a vérátömlesztés, sőt még a szaporodás kérdésében is). Veszélyes dolog, ha a tudósok az emberi logikába vetett hitüket a Teremtőbe vetett hit fölé helyezik.

A legracionálisabb tudósok is belátják — még azok is, akik nem hisznek Istenben —, hogy a világegyetemmel kapcsolatban nem rendelkezünk teljes ismeretekkel. Belátják, hogy elméleteik zöméhez hasonlóan Isten személyét vagy a Bibliát a tudomány sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudja.

A tudománynak igazán semlegesnek kellene lennie, csak az igazságot szabadna keresnie; nem helyes, ha bármilyen magáncélra használják fel. Ahogy a tudomány egyre többet felfedez a világegyetemből, egyre több bizonyítékot találunk a teremtés mellett. A DNS csodálatos összetettsége és sokszorozódása, a fizika bonyolult, ám egymásba fonódó törvényei, a földi környezet adta fizikai és kémiai feltételek teljes harmóniája mind a Biblia üzenetét támasztják alá. A hívő keresztények számára az a fajta tudomány elfogadható, amelyik az igazságot keresi.

• A természettudomány vallja, hogy amit nem lehet mérni, az nem tudományos: ilyen értelemben az Isten kívül esik a tudomány tartományán, s e szerint nem lehet eldönteni, hogy van-e Isten, vagy nincs. Nyilván a természettudománynak is megvan a maga szakági kompetenciája, de ha valaki pusztán erre akarja leszűkíteni a világot, az súlyosan téved. .

• Az istenkérdéssel kapcsolatban Freud azt mondta, hogy az egy téveszme, az apa és a gyermek viszonyának kivetülése, egyfajta felettes én szerepkörben, amely felesleges, s az embernek meg kell szabadulnia tőle.

A természettudományokkal való párbeszéd eredménye, hogy megszülettek a tudományágak kompetencia-határai.

• A pszichológiával folytatott párbeszédből született a pasztorál pszichológia.

a társadalmi–gazdasági–politikai arra szolgál, hogy a diskurzussal pedig kikristályosodott az Egyház társadalmi tanítása, amelynek három nagyon fontos pillére a személy méltósága, a szolidaritás, vagyis az egymáshoz tartozás és a szubszidiaritás A vallás a "nép ópiumaként" kizsákmányolt társadalmi osztályokat a túlvilággal kecsegtetve arra ösztönzi, hogy elviseljék a szociális igazságtalanságot, elnyomást, a kizsákmányolást, ahelyett, hogy harcolnának szociális jogaikért. Az embert meg kell szabadítani ettõl az elidegenedéstõl, és rá kell döbbenteni arra, hogy szociális jogait érvényesítse. Ez csupán osztályharc útján történhet meg, melynek végsõ célja az "osztály nélküli társadalom". A felfogás antropológiai szempontból is fontos eleme annak hangsúlyozása, hogy az ember a társadalmi viszonyok összessége, az egyes ember, mint individuális személy másodlagos, funkciója elsõsorban a társadalmi haladás szempontjából érdekes.

Magyarázat:  Pasztorál pszichológia

A XXI. században már senki sem fog hinni, aki nem tud a tudattalanról és csak felszínes lelki alapon és nem mélylélektani megrendüléssel hisz” a mély­lélektan és a teológia szoros kapcsolatba kerültek egymással, amit korábban nem tapasztalhattunk Az Amerikában elindult mozgalom a 70-es évek végére már Európában is a humanista pszichológia jegyeit viseli (Carl Rogers, Fritz. Perlst és R. Cohntól ihletetten

A pasztorál pszichológia lelki támaszt nyújt azoknak, akik az életük valamely területén elbizonyta­lanodtak, vagy válságos helyzetbe kerültek, s ezért segítségre van szükségük. Lelki gondozás feladata az, hogy megrendült életeket szilárd alaphoz juttasson. A lelkigondozás ezen az alapon pszichológiai diakónia, vagy D. Stollberg megfogalmazása szerint „pszichoterápiás mun­ka az egyház közegében

http://www.reformatus.hu/lap/gyakorlatiteologia/bejegyzes/34/

Bár a teológia és a pszichológia sokáig nem fért össze a tudományos gondolkodásban, ma már nem múlhat el úgy lelki gondozói képzés vagy szenvedélybetegek gyógyításának lehetőségeivel foglalkozó konferencia, hogy ne kerüljön szóba a két tudomány találkozásában létrejött pasztorál pszichológia. A krízishelyzeteken túl hétköznapi problémák megoldásában is segítséget tud nyújtani ez az új tudományág.

http://www.reformatus.hu/lap/gyakorlatiteologia/bejegyzes/34/

Károli Gáspár Református Egyetem
Hittudományi Kar 1092 Budapest, Ráday u. 28.

Mit mond a zsidó teológia?

Rabbi Aryeh Kaplan: „A zsidó hit alapjai” az Örökkévaló léte tudományos teológiai munkában azt fejtegeti, hogy a judaizmus alapja annak felismerése, hogy a lét tervszerű, és az embernek az életben célja van. Mind az embernek, mind a természetnek van jelentősége, mivel ezt is, azt is egy céltudatos Lény teremtette. Ezt a Lényt nevezzük Istennek 

Möszilát Jösárim 1.V. ö.: Zohár Chádás 70d.; Bevezetés a Kálách Pitché Chochmához.

• Ha nem hiszünk a Teremtő létében, akkor a világmindenség céltalan, az emberi lét értelmetlen, az élet pedig nélkülözi a jelentőséget és a reményt. Zsoltárok 127:1.
• :Úgy felfogni a világmindenséget, hogy az véletlenül, céltudatos Teremtő nélkül jött létre, ugyanolyan értelmetlen, mint egy szép verset úgy felfogni, hogy az egy véletlen tintafröccsenésből keletkezett.
• A judaizmus hangsúlyozottan elvet minden olyan fogalmat, amely a Örökkévalóval kapcsolatosan többes számot használ. Következésképp elutasítja a keresztény szentháromság fogalmát.
• Az Örökkévaló megadta az embernek azt a képességet, hogy ugyanazt a logikát használja, mint amellyel Ő teremtette a világmindenséget.
• Az Örökkévalót nem korlátozta a világ megteremtésében a világ mai logikája. Ha korlátozta volna, akkor az Örökkévaló a logika alárendeltje lenne, ami elképzelhetetlen. Lásd Kálách Pitchéj Chochmá 30.(22b.).Következésképp ha a világmindenség logikusnak tűnik föl előttünk, az azért van, mert az Örökkévaló ugyanazt a logikát plántálta bele, mint amit Ő használt a teremtéskor.
• Mint mindennek a Teremtője, az Örökkévaló a tér és az idő Teremtője is, tehát nem térben és időben létezik
• Vallásunk egyik alapja a hit, miszerint az Örökkévaló ugyanúgy ismeri minden tettünket, mint a világmindenség minden más történését
• Hívő zsidó ember számára számos dilemma rejtőzik a Bibliában a zsidó vallásnak az orvosláshoz való viszonyáról – szögezi le Oberlander Báruch budapesti rabbi. A Semmelweis Egyetemen a zsidó orvosi etika tantárgy kurzusvezetője Mózes könyvét idézve magyarázza: több leírás található arról, hogy Isten betegségekkel képes sújtani az embereket, mint tette azt például a tíz csapás során az egyiptomiakkal. Gyógyítani is egyedül Isten képes, hiszen egyértelmű a kinyilatkoztatás (2Mózes 15:26.): „Én, az Örökkévaló vagyok, a te gyógyítód.”

Isten adta a képességet az ember számára a génmódosításra, s Isten építette be az általa alkotott természetbe azt is, hogy a géneken lehet módosítani, a gyógyító célú génmanipulációt – az óvatosság és a felelősség hangsúlyozása mellett – nem tiltja a vallás. A rabbi úgy fogalmaz: a Bibliának nem mond ellent az, hogy az ember önmaga is „teremtővé váljon”,

A lélek és a biomagneses tér hasonlósága

Először is világos, hogy a halál során a test megmarad, de viselkedése alapvető változáson megy át. Amíg az élő test önmagától mozgott, addig a halott test erre nem képes már tovább. Megdöbbentő tény: látszólag semmi sem változott, ugyanaz a test ott van előttünk, és egyszer csak hopp! már nem mozog többé. Valami, ami a legfontosabb, maga az élet, elillant: eltűnt vagy eltávozott a testből.A kérdés éppen ez: eltűnt, végleg, vagy csak eltávozott? Azzal, hogy az élet elillant, nyilvánvalóvá vált, hogy az élet lényege nem a testiségben rejlik. Valamiféle testetlen valóság irányítja a testet, valamiféle testetlen valóság az, ami él. Azt gondolhatjuk, hogy a materializmus a lélek végleges eltűnését, míg az egyéb felfogások a lélek eltávozásának lehetőségét vallják

Kutatások során rájöttek, hogy a lélek és a bio-elektromágneses tér között sok figyelemreméltó hasonlóság található. Olyan hasonlóság, amely a materialista felfogás számára a legnyilvánvalóbb. Az elektromágneses tér is illékony, mint a lélek. Látszólag testetlen mindkettő. A lélek pedig nem más, mint az élettevékenység irányítója, s ha testetlen, elillanhat, a halál után is fönnmaradhat

Tény, hogy az élet elillanása során szervezetünk bio-elektromágneses tere nem tűnik el, hanem csak eltávozik. Mivel a bio-elektromágneses tér mégiscsak egyfajta anyagiságot jelent, és anyag nem tűnhet el, legfeljebb átalakul, ezért a bio-elektromágneses tér, és funkciója, a hozzá tartozó lélek nem tűnhet el a haldoklás során a semmibe! A lélek, illetve a bio-elektromágneses tér egyszerűen csak elutazik a fény sebességével, és a benne rejlő információkat magával viszi. Hová, merre viszi?

Materializmus a lélekről

Azt gondolhatjuk, a mai materializmus nézeteinek ismeretében, hogy a lélek végleges eltűnését a materializmus, a lélek eltávozásának lehetőségét egyéb felfogások vallják. Furcsa módon azonban belátható, hogy a materialista megközelítés mégiscsak kénytelen tagadni a lélek végleges eltűnését, és ehelyett rákényszerül a lélek (illetve anyagi hordozója) eltávozását, fönnmaradását vallani. Hogyan lehetséges ez?

Mivel a materializmus nem hajlandó elismerni a lélek önálló létét, csak a lélek anyagi oldalait, ezért azt is mondhatjuk: a lélek elektromágneses ruhájának felismerésével meghatároztuk a lélek utazási sebességét a halál után, és azt is, hová röpül

Materializmus a vallásról

A vallás a "nép ópiumaként" arra szolgál, hogy a kizsákmányolt társadalmi osztályokat a túlvilággal kecsegtetve arra ösztönzi, hogy elviseljék a szociális igazságtalanságot, elnyomást, a kizsákmányolást, ahelyett, hogy harcolnának szociális jogaikért.

Az embert meg kell szabadítani ettõl az elidegenedéstõl, és rá kell döbbenteni arra, hogy szociális jogait érvényesítse. Ez csupán osztályharc útján történhet meg, melynek végsõ célja az "osztály nélküli társadalom".

A felfogás antropológiai szempontból is fontos eleme annak hangsúlyozása, hogy az ember a társadalmi viszonyok összessége, az egyes ember, mint individuális személy másodlagos, funkciója elsõsorban a társadalmi haladás szempontjából érdekes.

Hogy képet alkothassunk a halál energiai viszonyairól, gondoljuk meg, hogy minden élő sejt energia-többlettel bír a halott sejthez képest. Egy gramm élő anyagnál ez a többlet 10 kalória, egy 70 kg súlyú embernél ez a többlet 700 kilokalória. Bauer Ervin kimutatta, hogy ez az energia jórészt elektromágneses sugárzássá alakul. Ha ez az energia 10 perc alatt szabadul fel, az megfelel 50 darab 100 wattos izzólámpa fényének, jórészt az agyhullámok láthatatlan, a falakon is könnyen áthatoló tartományában! Mivel szervezetünk átlagosan 100 wattos teljesítményt nyújt, a haldoklás mintegy 50-szeres energia-kisugárzással jár. Élő sejtjeink óriási energia-csomagok, amik a halálkor az égbe röpülnek.

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/igazsag-kutatasa/566-a-lelek-halhatatlansaga

http://www.flagmagazin.hu/print_cikk.php?cikk_id=183

http://www.vopus.org/hu/gnozis/tudomany/a-tiszta-tudomany.html

-.-.-.-.-.-.-

A  dolgozatban idézett tudósok bemutatása

Prof. Dr. Roska Tamás Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Magyarországon. 1998 és 2006 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar alapító dékánja. Gábor Dénes-díj (1993), Szent-Györgyi Albert-díj (1994). Bolyai János alkotói díj (2002), Prima díj (2007), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2010) Több mint kétszáz publikációja és négy könyve jelent meg, hivatkozásainak száma mintegy 3000. Publikációit magyar és angol nyelven adja közre

Prof Dr Hámori József akadémikus

1966-ban lett a biológiai tudományok kandidátusa, 1972-ben pedig a biológiai tudományok doktora. 1990-ben az MTA levelező tagjává választották. 1992-ben az Európai Akadémia tagja, 1998 májusában az MTA rendes tagja lett. Kétszázat meghaladó közleményt, számos könyvet és könyvfejezetet UNESCO által szervezett Tudomány Világkonferenciája elnöke

Jelenits István Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, tanár, hitoktató, író, a Corvin-lánc kitüntetettje. Tevékenységét 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel ismerték

Prof. Dr Falus András, akadémikus (Budapest, 1947. június 9.) Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az immunológia és a funkcionális genomika határterületének, valamint a komplement rendszer molekuláris genetikájának nemzetközi hírű kutatója. 1994-től a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, majd a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézete igazgatója.

Tőkéczki László

Debreceni /1970-1972/ és a budapesti /1972-75/ bölcsészkaron történelem-német szakos tanári oklevelet szerez. 1989 óta az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének a docense. Tanulmányai jelentek meg a Történelmi Szemle, Valóság, Confessio, Protestáns Szemle, Századvég Kortárs című lapokban. Az utóbbi években rendszeresen ír publicisztikát a Magyar Nemzetben, Szerkesztője illetve társszerkesztője, valamint társszerzője az Egyháztörténet című tankönyvnek A Valóság főszerkesztője. Évek óta évente kb. 100 előadást tart itthon és a kisebbségi magyarság körében, tudományos, egyházi, politikai és közművelődési felkérésekre.

Bolberitz Pál (Budapest, 1941. szeptember 15.) Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozófus, egyetemi tanár, a Szent István Akadémia elnöke 1978-tól a budapesti Hittudományi Akadémia filozófia professzora. 1982-től egyetemi tanár, akit többször dékánná választottak. Antall József miniszterelnöknek ő adta fel az utolsó kenetet. Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994) Széchenyi-díj (2002) a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2011)

Freund Tamás (Zirc, 1959. június 14.) Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa 1990-ben az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéhez (KOKI) került osztályvezetőként, 1994-ben az intézet helyettes igazgatójává, 2002-ben pedig annak igazgatójává nevezték ki. Kutatóintézeti állása mellett 2003-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Neurobiológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. 2013. februárban José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének Tudományos és Technológiai Tanácsadó Testületébe (Science and Technology Advisory Council) választották. Akadémiai Díj (1997), Bolyai János Alkotói Díj , The Brain Prize (2011, Koppenhága) a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011)

Vizi E. Szilveszter (teljes nevén: Vizi Elek Szilveszter, Budapest, 1936. december 31. Széchenyi-nagydíjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének neves kutatója. Tevékenysége a tudományos ismeretterjesztésben is jelentős. 1969-ig kutatott Angliában. 1984-ben a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai tanszékének vendégprofesszora lett 1989 és 2002 között az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet főigazgatója. 1996 és 2002 között az MTA egyik alelnöke, majd 2008-ig elnöke. Nevéhez fűződik többek között egy új agyműködési modell, valamint több idegrendszeri betegség neurobiokémiai módszerének kidolgozása

Prof. Dr. Bagdy Emőke (Tiszafüred, 1941. augusztus 18.)
Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa. 1998: Széchenyi Professzori Ösztöndíj 1972-ben védte meg bölcsészdoktori disszertációját. Debreceni Orvostudományi Egyetemen pedig 1985-től 1987-ig az orvosi pszichológia oktatója. Tanszékvezető (Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet) Az MTA Pszichológiai Bizottság tagja. MTA Pszichológiai Bizottságának akadémiai küldött-képviselője. 2000-től a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia szak tanszékvezetője. A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013)

Charles Capps (born 1934)is a Christian preacher and teacher in the Word of Faith movement, and has had great influence on the movement through his books and teaching. His best- selling mini-book, "God's Creative Power" organizes scriptures into prayers. It has sold over 5 million copies