Covid világjárvány, védőoltások, gyógyszer, oltásellenzés

Általában a védőoltások hatásosságáról
A védőoltás (vakcina) gyengített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmazó készítmény. Beadásának (vakcináció) célja a szervezet specifikus ellenállásának fokozása, mesterségesen előidézett immunitás. A védőoltások beadása után (mesterséges immunizáció) a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben. Amennyiben egy közösségben elég embert oltanak be egy adott betegség ellen, kialakul az adott betegséggel szembeni teljes védelem (nyájimmunitás, átoltottság). A védőoltások világszerte nagy szerepet játszanak a fertőző betegségek megelőzésében. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ennek érdekében alakítja védőoltási rendszerét.
A vírus ellen nem rendelkezünk hatékony kezeléssel, ezért is van döntő jelentősége a megelőzésnek, vagyis a védőoltásnak. Magyarországon az első jelentős gyermekbénulás-járvány 1931-ben fordult elő, de a járványügyi helyzet 1950-1959 között vált igazán súlyossá. A Sabin-féle védőoltást 1958-tól 1991-ig alkalmazták Magyarországon. A WHO regionális bizottsága 2002. június 21-én hivatalosan elismerte Európa gyermekbénulás mentességét Ma mindössze 4 ország esetében beszélnek helyi eredetű járványról, ezek Pakisztán, Afganisztán, Nigéria és India
https://web.archive.org/web/20140513234030/https://www.filozofia.bme.hu/sites/default/files/anyagok/1357/Golem_Salk-oltas.pdf

Következtetés:
A védőoltások gyógyító és fertőzés gátló hatásuk miatt súlyos betegégtől óvnak meg

Influenza elleni védőoltás
Magyarország 6,5 millió oltóanyaghoz jut, amely 13 milliárd forintos kötelezettségvállalást jelent a kormánynak. Oltassák be magukat az influenza elleni védőoltással, amely ugyan nem jelent védettséget a koronavírussal szemben, de azt a védettséget biztosítja, hogy egyidejűleg a koronavírus és az influenza ne jelentkezhessen. Jelenleg 1,3 millió influenza elleni oltóanyag áll rendelkezésre. A szezonális influenza elleni oltások rendszerint a beoltottak 50-60%-át védik meg a fertőzéstől. Ahogy Magyarországon, más országok egészségügyi hivatali is erősen ajánlják a lakosságnak, hogy oltassák be magukat az influenza ellen, különös tekintettel a pandémiás helyzetre.

Koronavírus
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el. A világon 48,680.103 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban. A halálos áldozatok száma
1,233.330, a gyógyultaké pedig 32,192.946 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint nov. 6-i adatai szerint. A fertőzés 190 országban és régióban van jelen. A populáció egy részének beoltása védettséget biztosít az oltatlanok számára is.
https://koronavirus.gov.hu/cikkek/fertozottek-szama-487-millio-gyogyultake-32-millio-vilagon

A szomszédos országokban és Magyarországon is exponenciálisan nő a fertőzöttek száma, egyre többen igényelnek kórházi ellátást. A járvány megállítani nem lehet, a cél a járvány lassítása.

Következtetés
A koronavírus elterjedése világjelenség. Létének tagadása nemcsak kártékony butaság, de azt is jelenti, hogy a vírustagadás azért is veszélyes, mivel gátolja a hatékony járványkezelést. A politikai döntéshozatalnak a tudományos eredményekre és javaslatokra kell támaszkodnia. Az egymillió lakosra vetített uniós fertőzési adatok szerint 8 ország van Magyarország előtt, 18 pedig mögötte. A haláleseteknél az EU 27 tagállamának átlaga egymillió főre vetítve 357 halott, Magyarországon 129. A járványt megállítani nem lehet, a cél a járvány lassítása. A A SOTE rektora szerint az influenzával szemben a Covid-19 el fog tűnni. "Ez egy egyszeri történet lesz, mert nem történnek lényeges mutációk a vírusban. Az influenza esetében ez nincs így, ott folytonos a változás."

Koronavírus elleni hatóanyagról => vakcina

• Az EU még nem hagyott jóvá és nem engedélyezett egyetlen vakcinát sem a Covid19 ellen. A Bizottság 2020 augusztusában megállapodott az AstraZeneca gyógyszergyártó céggel a koronavírus elleni vakcina beszerzéséről, amennyiben a cégnek sikerül előállítania a vakcinát.
• Világszerte nagy visszhangot kapott az amerikai Pfizer és a német BioNTech bejelentése, amely szerint a két cég által közösen fejlesztett koronavírus elleni oltás hatékonysága az első teszteredmények szerint 90%-os.
• Az Európai Bizottság engedélyezi annak a szerződésnek a megkötését, mely akár 300 millió adag, koronavírus elleni oltóanyag beszerzését is lehetővé teszi az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalattól - jelentette be Erik Mamer, az Európai Bizottság szóvivője.
• Ahhoz, hogy egy oltóanyag az EU-n belül elérhetővé váljon, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyására van szükség. Az Európai Bizottság közölte, hogy engedélyezi azon szerződés megkötését, amely akár 300 millió adag vakcina beszerzését lehetővé teszi a Pfizertől és a BioNTechtől.
• Pfizer és a BioNTech már hivatalosan is bejelentette, hogy az oltóanyag tesztelésének harmadik, befejező szakaszában gyűjtött előzetes adatok alapján 90% feletti hatékonyságot értek el. Tájékoztatásuk szerint idén nagyjából ötvenmillió, jövőre 1,3 milliárd adagot tudnak gyártani a BNT162b2-ből.
• A BNT162b2 lehet az első oltás a SARS-Cov-2 ellen, amelynek használatát engedélyezik a gyógyszer felügyeleti hatóságok a nyugati világban. A fejlesztők eddig a brit és az amerikai kormánnyal kötöttek szállítási szerződést.

Következtetés
Pfizer és a BioNTech már hivatalosan is bejelentette, hogy 90% feletti hatékonyságot értek el. Bárki is a gyártó az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyására van szükség. A koronavírus elleni védőoltás esetén is azt tekintik sikernek, ha megakadályozzák az emberek kórházba kerülését. A szigorúan előírt é betartott ellenőrzési eljárásokat követően törzskönyvezett vakcina lesz belőlük, ami akár jövő év elején hazánkban is elérhető lesz.

Covid-19 járvány elleni védekezés => Oltás

• Az összes lehetséges oltás nagyjából ugyanazt a logikát követi. Olyan fehérjét juttatnak a szervezetbe, amely a koronavírus egy részéhez kapcsolódik, amelyet tüskének neveznek, és az immunrendszert antitestek és vírusirtó sejtek termelésére ösztönzi, így védi ki a fertőzést.
• Hővel elpusztítják a vírust, majd ezt fecskendezik be az emberek szervezetébe. Ezt elméletileg Moderna és a Pfizer-BioNTech páros képviseli. Ők egyaránt RNS-alapú oltásokat fejlesztenek ki, amelyek a Sars-Cov-2 vírus genetikai kódjának bizonyos részeit használják az immunválasz kiváltására. Kiváltja a helyes immunreakciót, anélkül, hogy az élő vírus súlyos egészségi hatásait megkockáztatnák.

• Ehelyett a fejlesztők most is egy gyakorlatiasabb célt fogalmaztak meg, vagyis azt, hogy a tüneti fertőzéseket megelőzzék. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a koronavírus elleni védőoltás esetén is azt tekintik sikernek, ha megakadályozzák az emberek kórházba kerülését, hogy senki ne kerüljön olyan rossz állapotba, hogy intenzív osztályon kelljen kezelni, és a vírus szövődményei ne okozzanak haláleseteket, mondta a Financial Timesnak Andrew Pollard, aki az AstraZeneca vizsgálatait vezeti az oxfordi egyetemen.
• Így az oltás ellenére is azzal érdemes számolni, hogy a koronavírus velünk marad, mert a tünetmentes fertőzés teljes megelőzésére kevés esély van.
• Kellemetlen meglepetés lehet sokak számára, hogy a védőoltás is csak időlegesen fog hatni. A szakemberek úgy vélik, hogy még egy emlékeztető második oltás esetén sem fog hosszú távú védettséget biztosítani, és hasonlóan az influenza elleni szerhez, valószínűleg évente kell kérni annak, aki oltással kerülné el a betegséget.
• Az USA, az EU, az Egyesült Királyság, Japán, és több más ország azonban úgy döntött, hogy a kezükbe veszik a vakcina megvásárlását, és nem közösködnek a WHO-val. Jelenleg több mint húsz oltóanyag van már a klinikai tesztelés fázisában, és a WHO szerint ezek közül néhány valószínűleg be is fog válni.
• Ausztrália 85 millió dózis koronavírus-vakcina előállítására készül – amint eredményesek lesznek a klinikai vizsgálatok. Két megállapodást kötöttek az oltást fejlesztő gyógyszercégekkel. A 25 milliós lakosú országban januárban kezdenék meg a védőoltások beadását
• A világon zajló mintegy 180 védőoltás-fejlesztési projektből 6-8 az utolsó klinikai kísérleti fázisban tart, ami azt jelenti, hogy
• a nem túl távoli jövőben, a megfelelő ellenőrzési eljárásokat követően törzskönyvezett vakcina lesz belőlük, ami akár jövő év elején hazánkban is elérhető lesz. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ha meg lesz a vakcina, akkor egyetlen oltás elég lesz vagy évente kell ismételni, mint például az influenza elleni oltást
• a kifejlesztett vakcinákat addig nem fogják engedélyeztetésre benyújtani az Élelmiszer és Gyógyszer Hatóságnál (FDA), amíg a klinikai tesztek 3 stádiuma nem igazolta azok biztonságosságát és hatékonyságát.
• WHO szakértője szerint hiába fog elkészülni 2021-re az oltóanyag, abból az első időszakban nem tudnak majd eleget gyártani, és szétosztani a világon ahhoz, hogy mindenkinek jusson. Első körben az egészségügyi dolgozókat kellene oltani, majd a leginkább veszélyeztetett csoportokat, és az időseket mindenképpen előre kellene venni.
• a Nemzetközi Oltóközpont például 5000 forint "előfoglalási díjért cserébe azt ígéri, hogy az ügyfél az elsők között kaphatja meg majd a koronavírus elleni oltást, amiről még nincs információ, mikor érkezhet és mennyibe fog kerülni.

Következtetés
Az oltás az immunrendszert antitestek és vírusirtó sejtek termelésére ösztönzi, így védi ki a fertőzést. A Pfizer- védőoltás esetén is azt tekintik sikernek, ha megakadályozzák az emberek kórházba kerülését BioNTech a vírus genetikai kódjának bizonyos részeit használják az immunválasz kiváltására. A védőoltás esetén is azt tekintik sikernek, ha megakadályozzák az emberek kórházba kerülését. Igen ám csakhogy a védőoltás is csak időlegesen fog hatni, és ismételni kell valószínűleg évente. 2021-ben még nem tudnak majd eleget gyártani, és szétosztani a világon ahhoz, hogy mindenkinek jusson.

Gyógyszerek
Dexametazon
Sok covidos beteg halálát okozó citokin ellen a dexametazon (képlet) használható.

2020 szeptemberében az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyta a dexametazon alkalmazását olyan felnőtteknél és serdülőknél (tizenkét éves kortól és legalább 40 kg súlyúak), akik kiegészítő oxigénterápiát igényelnek. [29] A dexametazon bevehető szájon át, vagy injekcióként vagy infúzióként.

A dexametazon-kezelést az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata és az Egyesült Államokban a National Institute of Health (NIH) javasolja a COVID-19-ben szenvedő, mechanikusan szellőztetett vagy kiegészítő oxigént igénylő, betegek számára . [23] [24] A dexametazon nem ajánlott COVID 19-ben szenvedő betegeknél, akik nem igényelnek kiegészítő oxigént vagy kórházi kezelést. [23] [24] [25]

Az Amerikai Fertőző Betegségek Társasága (IDSA) iránymutató panelje javasolja a glükokortikoidok alkalmazását súlyos COVID-19-ben szenvedő betegeknél, ahol a súlyos definíció azt jelenti, hogy szobahőmérsékleten SpO2 ≤94%, és akiknek kiegészítő oxigénre van szüksége.

Klorokin
Amerikai sajtóhírek szerint több kórházban is hidroxiklorokinnal kezelnek Covid-19-es betegeket. Az Alkaloida Zrt. készítené Tiszavasváriban a koronavírus tüneteit enyhítő hidroxi-klorokin-szulfát hatóanyag tartalmú gyógyszert. Klorokinnal és hidroxiklorokinnal kezelt koronavírus betegségben (COVID-19) szenvedő pácienseken végzett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban beszámoltak több súlyos, esetenként halálos kimenetelű szívritmuszavarról, mely főleg akkor jelentkezett, ha a klorokint vagy a hidroxiklorokint magasabb adagban vagy azithromycinnel együtt alkalmazták.
A klorokin és hidroxiklorokin jelenleg malária és néhány autoimmun betegség kezelésére engedélyezett. A szívritmuszavaron kívül leírtak még máj és vesekárosodást, epilepsziás roham képében jelentkező idegsejt károsodást, és vércukorszint csökkenést is az alkalmazásukkal összefüggésben. Ezen gyógyszereket a mostani világjárvány alatt a koronavírus okozta megbetegedések kezelésére is alkalmazzák.

Kis molekulasúlyú Heparin (InhixaCovid19)
Az Olasz Gyógyszerhatóság engedélyezte egy több centrumban lefolytatandó vizsgálat megkezdését. A vizsgálat neve "InhixaCovid19", amelyben az Inhixia cég által gyártott kis molekulasúlyú heparint használják, amelynek erős antitrombolitikus hatása van. A heparinnal, azaz egy vérhígitó alkalmazásával jelentősen csökkenthető a COVID-19 betegek halálozása.
A heparinnak nem csak antikoaguláns, hanem gyulladásellenes hatása is van. Használatával a Covid-19 betegek halálozása 20%-kal csökkent. A Covid-19 betegek halála összekapcsolható az embóliával és a trombussal. A Covid-19 vírus ugyanis megköti a vérben keringő endogén (a szervezet által termelt) heparint, így a heparint inaktívvá teszi, fokozva a vérrög és trombus képződés kockázatát.
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_heparin_attorest_jelent_a_covid_19_betegek_kezeleseben.htm

Következtetés
A dexametazon-kezelést az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok javasolja azon covid betegek számára, akiknek oxigén pótlásra van szükségük. A klorokinnal kezelt Covid 19 betegeknél az alkalmazás több súlyos, esetenként halálos kimenetelű szívritmuszavart okozott.

Oltás ellenzőkről
Amikor azt mondja egy fiatal felnőtt, hogy „ugyan, minek oltassam be magam influenza ellen, sosincs nagy gond belőle, legfeljebb lázas leszek”, azt felelem, hogy azért kéne oltva lenned, mert a villamoson ülhet melletted egy kismama, aki nagyon beteg lesz, vagy egy beteg öregember, aki tüdőgyulladást fog kapni, vagy egy csecsemő, aki szívbeteg, és viszik épp a rendelésre; és ha neki lesz magas láza egy hétig, abba bele is halhat, mert te megfertőzted.

Miközben szinte az egész világ egy hatékony vakcinára vár, az oltásellenes mozgalom legelhivatottabb követői még a jelenlegi súlyos járványhelyzetben is kongatják a vészharangokat a koronavírus elleni vakcina miatt. De vajon honnan ered ez az elszánt ellenállás a mesterséges immunizálással szemben,

Különböző indokok, félelmek miatt világszerte számos csoport ellenzi a betegségmegelőzés ezen formáját, így például rengeteg szülő is elutasítja, hogy gyermekét beoltsák különféle fertőzések ellen. Csakhogy amíg ők ezt személyes döntésükként kezelik, a lehetséges következmények sokkal több embert érinthetnek.

A mai védőoltások elsődleges célja, hogy anélkül vértezzék fel az immunrendszert ezzel a tudással, hogy a szervezetnek valóban át kellene esnie az adott fertőzésen és betegségen. Röviden így jellemezhető az aktív immunizálás folyamata, amely ideális esetben hosszú távú védelmet képes biztosítani. A védőoltásokkal kapcsolatos szkepticizmus folyamatosan jelen van a közbeszédben immár évszázadok óta.

A nyájimmunitás azt jelenti, hogy amennyiben egy adott populációban az immunis emberek aránya elér egy bizonyos szintet, úgy minimálisra csökken a veszély, hogy egy fertőzött személy tovább tudná adni bárki másnak a kórokozókat, azaz kitörjön egy járvány. Az optimális arány attól függ, hogy az adott kórokozó mennyire fertőző.

Ezzel szemben az olyan európai országokban, ahol - jelentős részben az oltásellenesség miatt - elmarad az átoltottság a kívánt szinttől, - komoly problémákat okoz a betegség. Csak az idei év első harmadában már több mint 9 ezer kanyarós esetet regisztráltak Európában, ebből például 512-t a szomszédos Romániában. Érdemes hozzátenni, hogy a koronavírus-járvány miatti távolságtartás a kanyaró terjedését is visszavethette. Erre utal, hogy tavaly egész évben még 100 ezernél is több kanyarós megbetegedés történt a kontinensen, ebből 57 ezer Ukrajnában. Világszerte 140 ezer halálos áldozatot szedett a fertőzés a 2018-as adatok szerint.

Az oltások ellen fellépő hangadók, csoportok valódi motivációja mögött számos rejtett tényező meghúzódhat, kezdve pénzügyi érdekektől a politikai haszonszerzésen át egészen az egyéni meggyőződésig, akár fanatizmusig. Ami a félelmeket illeti, sokan azért utasítják vissza a védőoltásokat, mert aggódnak azok biztonságossága miatt, függetlenül attól, hogy ennek hátterében csupán tévhitek, félreértések húzódnak meg.

Az oltásellenességnek létezik egy szinte végsőkig feszített összeesküvés-elméleti szintje is, ahol a vakcinával a szervezetbe juttatott, megfigyelésre alkalmas apró csipek kerülnek elő. Az ilyen félelmek csak az oltásellenes érzületűek kisebb részét foglalkoztatják.

• Sokkal hangsúlyosabb a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanság. A szerzők ilyen esetben joggal vetik fel, hogy miért a vakcinaüzletág került gyanúba, miközben ez jóval kevésbé jövedelmező, mint más, „divatos” gyógyszerek, például a koleszterincsökkentők gyártása, forgalmazása.
• Ennél sokkal erősebb vád az, hogy a vakcinák voltaképpen nem is hatnak, sőt egyenesen az immunrendszer természetes működése ellen dolgoznak. Az ellenzők ilyenkor persze tudomást sem vesznek arról, hogy a fertőző betegségek a védőoltások elterjedése után általában gyorsan visszaszorultak, és némelyikük – mint például az immunrendszerünkre addig fittyet hányó, rettegett fekete himlő – mára teljesen el is tűnt a Földről.
• A kétkedők közül nem sokakat győz meg az sem, hogy például a kanyaró vagy a mumpsz visszaszorulása is jól korrelál a vakcináció elterjedésével. Amikor viszont kétségbevonhatatlan még az ellentábor előtt is, hogy az oltás miatt szorult a háttérbe egy-egy szörnyű betegség, például a poliomyelitis, avagy gyermekbénulás. már negyedszázada, pontosan a kockázatok miatt, a Sabin-cseppek helyett nálunk is a jóval biztonságosabb Salk-vakcinával oltanak. A poliomyelitis még nem tűnt el a Földről.
• Az oltással kapcsolatos oktalan félelmek nem kis részben a vakcinákban található adalék anyagokkal, a hatást segítő ún. adjuvánsokkal kapcsolatosak. Noha a szakmailag nem túlságosan alátámasztott hisztéria nyomán a vakcinák többsége már nem tartalmaz szerves higanyvegyületet (tiomerzált), de az ezzel kapcsolatos félelem nem szűnt meg. Az ellenzők úgy tudják, hogy „mérgező” adalék anyagokat visznek be szervezetünkbe a védőoltásokkal, ezért a kínálati oldalon megjelent az oltáskivezetés gyakorlata, jórészt homeopátiás háttérrel.
  https://magyarnarancs.hu/tudomany/kivezetnek-a-rosszat-102311
• Az oltásokkal kapcsolatos tévhitek, mítoszok leküzdése érdekében a WHO az amerikai járványügyi hivatal (CDC) segítségével - összeállított egy listát a leggyakoribb félreértésekről. Míg az oltásellenes mozgalmak jellemzően érzelmi alapú, felháborodásra és szorongásra késztető kommunikációt folytatnak, addig a gyűjtés tudományos alapokon nyugvó tényeket szembesít a közszájon forgó feltevésekkel, így a kételkedők aggodalmaira is megnyugtató válaszokat adhat.
• A fertőző betegségek már azelőtt elkezdtek visszaszorulni, hogy bevezették volna az oltásokat, köszönhetően a jobb higiéniának." Ez egy gyakran megjelenő üzenet az oltásellenes véleményekben. Azt sugallja, hogy a vakcinák valójában teljesen feleslegesek. Ráadásul az is igaz, hogy a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődése, a táplálkozástudatosság terjedése, a gyógyszerek és egyéb kezelések fejlődése összességében ténylegesen sokat javított a betegek túlélési esélyein, a kevésbé zsúfolt életterek és az alacsonyabb családonkénti gyermekszám pedig csökkentette a fertőzések terjedési ütemét.

Annak érdekében, hogy a beadott oltóanyag biztonságosabb legyen, mint maga a fertőzés, elölt vagy legyengített kórokozókat használnak hozzá. Emiatt viszont néhány esetben nem alakul ki kellő immunitás a szervezetben. A rutinszerűen alkalmazott gyermekkori oltások általában az esetek 85-95%-ában bizonyulnak hatékonynak. Előfordulhat tehát, hogy valaki annak ellenére is megbetegszik, hogy kapott vakcinát.

A védőoltások valójában kifejezetten biztonságosak. A legtöbb lehetséges mellékhatás nagyon enyhe és csupán átmeneti, mint például a vállban jelentkező zsibbadás, fájdalom vagy a hőemelkedés. Ezek rendszerint jól kezelhetők oltás után alkalmazott paracetamollal. Súlyosabb mellékhatások ritkán fordulnak elő, az esetek ezrelékében vagy akár csupán egymilliomod részében. Egyes mellékhatások olyan ritkák, hogy statisztikailag nem is lehet pontosan megbecsülni a kockázatukat.
Ugyanez igaz a halálesetekre is, amelyeket minden esetben köteles kivizsgálni az adott ország egészségügyi hivatala, hogy tényleg a vakcina beadásához köthetően történtek-e meg. Azokban a ritka esetekben pedig, amikor valóban oltással kapcsolatos eseményről van szó, rendszerint kiderül, hogy valamilyen eljárásbeli hiba történt, nem pedig maga az oltóanyag okozta a bajt.

Az 5G-vel kapcsolatos hiedelem
Az 5G a rádióhullámok révén köt össze különböző eszközöket. Nem közvetíti a vírust, amely csak folyékony cseppekben képes életben maradni. E tévhitet mindennél meggyőzőbb bizonyítékként cáfolja az, hogy koronavírus még azelőtt világszerte elterjedt, hogy az 5G-t mindenhol bevezették volna. Több olyan országban is kitört a koronavírus-járvány, ahol még egyáltalán nincs 5G-hálózat. A koronavírus és az 5G-lefedettség között egész egyszerűen semmilyen összefüggés nincs. Az 5G-s mobilkommunikációs hálózatok többnyire magasabb frekvenciatartományban működnek, mint a korábbi hasonló technológiák. Egyébként Brüsszelben a sajtójelentések szerint az emberek félelme miatt még 2019-ben felfüggesztették a nagy sebességű 5G vezeték nélküli internet projekt terveit.

Ahol a csoportérdek fontosabb az egyéni érdeknél
A kollektivista kultúrákban, például Kelet-Ázsiában Kína vagy Japán esetében sokkal fegyelmezettebbek az emberek, mert náluk a csoportérdek erősebb, mint az egyéni érdek. Tehát ha azt mondják nekik, hogy hordani kell a maszkot, akkor hordani fogják. Magyarország ilyen szempontból valahol középen van, és ebben szerepet játszhat a szocialista múltunk is. Ugyanakkor nálunk nincs hagyománya a tudományellenességnek sem úgy, mint mondjuk az USA-ban, tehát mi általánosan hiszünk a tudósoknak.
Most, amikor valójában tízszer annyi eset van, mint korábban, már nagyon veszélyes ez az ellazulás, hiszen így tényleg eldurvulhat a járvány.

Ezen felül kialakult egy „karantén fáradtság” is az emberekben. Mindent alá kellett rendelni a koronavírus elleni védekezésnek, Az emberek egy része nem akar már a vírusról hallani, sem a maszkhordásról. Valószínűleg ezért nyertek most teret a vírus- és maszkellenes aktivisták. „Mindegy, hogy mi a valóság, csak a kedvemet ne rontsák el, a szabadságomat adják vissza”
Nem lenne szabad, hogy az egyéni szabadság a közérdek fölé emelkedjen, amikor emberéletekről van szó.
Az emberek először elfogadták a helyzetet, aztán depressziósak lettek, mert otthon ültek, majd alkudozni kezdtek a szabályokkal, utána dühössé váltak, és most már vannak, akik tagadják is a problémát. Mik azok az észérvek, amik hathatnak még ilyenkor?

Volt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán egy kérdőíves kutatás, melyben több ezer embert kérdeztek meg és azt találták, hogy a jobboldaliak nagyobb arányban követik megkérdőjelezés nélkül a hatóságok utasításait, azonban a baloldali emberek hatóságokkal való együttműködése leginkább úgy váltható ki, ha az intézkedések tudományos érvekkel alátámasztottak, egyetemes emberi értékekre és a másokkal való együttérzésre építenek. Mennyire fajulhat el egy társadalmon belül az az ellentét, hogy valaki szerint kell maszk, míg más szerint felesleges, és ezért megtagadja a viselését? Hiszen alapvetően nem ízlés vagy világnézet kérdése annak a kockázata, hogy valaki megfertőz-e másokat. Mind a konzervatívok, mind a liberálisok be tudnak dőlni az olyan álhíreknek, ami az ő világnézetüket erősíti
https://alfahir.hu/2020/09/11/virustagadas_maszk_farago_laura_szocialpszichologia_koronavirus

Az eddigi klinikai vizsgálatok alapján igen kellemetlen mellékhatásai lehetnek a koronavírus elleni védőoltásoknak, és a szakértők szerint erre nagyon is fontos volna időben felkészíteni erre a népességet, máskülönben ez is csak táplálhatná az amúgy is járványosan terjedő oltásellenességet, írja a 444.hu. vagyis fejfájást, izomfájdalmakat, fáradékonyságot, hidegrázást és lázat okozhatnak. A brit kormány megrendelésére az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által közösen fejlesztett vakcinát, amely egy emberre ártalmatlan vírust használ, ám a klinikai vizsgálatok korai szakaszában mégis a beoltottak 60%-ánál jelentkeztek a kellemetlen mellékhatások. A Moderna védőoltása teljesen más elven készül, úgynevezett mRNA vakcina, de ez - és a Pfizer hasonló technológiával készülő terméke - a tesztek 50%-ában okozott súlyos tüneteket.
Berlinben 17 ezren tüntettek A rendezvény mottója „A pandémia vége - A szabadság napja” volt. Protestáltak a maszkviselés miatt, de nem tartották be a vírusszabályokat, így a rendőrség oszlatni kezdett.
A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy az antivakcinációs mozgalmak híveinek egy-két százaléka valamilyen szilárd meggyőződésből, esetenként vallási okból utasítja el az oltásokat, és körülbelül 15-20% aki hezitál. Ez utóbbi csoport a legjobbat szeretné a gyerekének, de gondban van, mert olvasta, hogy a védőoltások károsak. Ezzel a csoporttal érdemes foglalkozni, mert ha megfelelő információkat kapnak, dönthetnek jól.

Új mutációk
A vírusok természetes módon mutálódnak. Az elmúlt hónapokban már az új típusú koronavírusnak is több változatát fedezték fel. A szingapúri kutatók azonban egy olyan mutációt azonosítottak augusztus közepén, amely nemcsak a kórokozó terjedésének ütemét befolyásolja jelentősen, hanem a vírus által okozott betegség lefolyását is. Azonosították a SARS-CoV-2 egy új variánsát, a D614G-t. Ez a mutáció az eddigieknél enyhébb tüneteket okoz, így a fertőzöttek gyógyulási esélyei is jobbak. Ez egyébként nem számít egyedi esetnek, hiszen jellemző a vírusokra, hogy mutálódás közben gyengül az erejük. Ez a variáns ugyanakkor tízszer ragályosabb, mint az eredeti változat, tehát sokkal rövidebb idő alatt képes széles körben elterjedni.

Bár a legtöbb európai országban a koronavírustól fél leginkább a lakosság, a magyarok csupán a hatodik helyen említették a legfőbb aggodalmaik listáján. Ha megnézzük a magyar koronavírus-fertőzöttek ugrásszerű növekedését, valamint azt, hogy a kórházi kezelésre szoruló betegek, illetve az elhunytak száma viszont nem növekedett jelentősen, valószínűsíthető, hogy jelenleg itthon is ez az új mutáció terjed. Ez alapján pedig fel kell készülnünk arra, hogy az új esetek napi száma meredeken növekedni fog majd a közeljövőben. Fennáll a veszélye továbbá, hogy ezzel a variánssal szemben hatástalanok lesznek az eddig alkalmazott gyógyszerek és a készülő vakcinák.

Ha a vírus mutációkat hoz létre, az megváltoztathatja az immunvédekezés célpontját, vagyis azt, hogy mire alakuljon ki ellenanyag. Minél változóbb egy kórokozó, annál nagyobb az újrafertőződés esélye. Így pedig a nyájimmunitás kialakítása és a hatékony vakcina kifejlesztése is sokkal nehezebbé válhat. A koronavírus mutálódása ráadásul az eddigi teszteket is érvénytelenítheti, mivel a kór hatására termelődő antitestek is megváltozhatnak, amelyek kimutatásához új szűrési módszereket kell kidolgozni.

Mitől félünk?
A magyarországi félelmek legfőbb tárgya az egészségügy helyzete, amelyet a megkérdezettek 59%-a jelölt meg veszélyként.
Második helyen a korrupció végzett 53%-kal míg a szegénység és társadalmi különbségek végzett a harmadik helyen 46%-kal. az oktatás helyzetét és a munkanélküliséget is többen tartják veszélyesnek, mint a járványt.
Néhány ismert közszereplő, akik elkapták a vírust

• Hollik István (a Fidesz kommunikációs igazgatója
• Hoppál Péter (fideszes parlamenti képviselő)
• Köves Slomó (az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija)
• Kuncze Gábor (az SZDSZ korábbi elnöke, volt belügyminiszer)
• Szijjártó Péter (külgazdasági és külügyminiszter)
• Tuzson Bence (a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára
• Trócsányi László (EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter
• Varga Judit (Igazságügyi miniszter)
• Csonka András
• Gáspár Laci (énekes, X-Faktor zsűri)
• Király Linda (énekesnő)
• Liptai Claudia (színésznő, műsorvezető)
• Marsi Anikó (műsorvezető)
• Nagy Feró (énekes)
• Vajna Tímea (üzletasszony, a Miss Universe Hungary tulajdonosa)
• Majoros Péter (Majka)
• A brit trónörökös, a 71 éves Károly herceg
• Tom Hanks színész
• Boris Johnson brit miniszterelnök,