Az  Önmegvalósítás szintjeinek teljesülése  személyeknél és a gazdasági szervezetekben - Válasz Olvasóimnak 14. rész

 A mindennapi rutin és idegfeszítő stressz helyzetek csökkentésére érdemes lenne  egy percre megállni és elgondolkozni azon, amit Prof Dr Frank világhírű pszichológusnak egy egyetemi hallgató levélben írt, idézem:

„Akadémiai fokozatot szereztem, van egy luxus autóm, pénzügyileg teljesen független vagyok, több szexet és presztizst fogyaszthatok, mint amire szükségem van. Amit kérdezek a professzor úrtól az nem más, minthogy van-e ennek az egésznek valami értelme?"

Maslow piramis

Maslow -féle szükségletpiramis hetedik szintje   Önmegvalósítás. Azért emeltem ki  a hiearchia többi szintjei közül, mert egyrészt a különböző vállalati, külső tréningeknek a rendkívüli fontossága ellenére sajnos ez csak egy futó, felületesen említett momentum, másrészt nem csak munkahelyi, hanem általános boldogulási célunk sine qua nonja. 

Ezt a feltevésemet igazolja az az utóbbi időben hangoztatott azon megállapítás is,  hogy már az első szinteken, azok nem kielégítő teljesülése ellenére -  az önmegvalósítás elemei megjelenhetnek az ember életében. Azt gondolom, hogy ez a 7. szint lehet a fejlődés mozgató rúgója és az emberi spirituális megelégedettség  alapja. 

 Az önmegvalósítás azon vágyunkat testesíti meg, hogy azzá váljunk, amire képességeink alapján válhatunk, hogy kiteljesítsük önmagunkat és fejlesszük képességeinket.  

Az önmegvalósítás persze a különböző emberek számára eltérő dolgokat jelenthet (alkotó, tervező, kutató munka, a családról való gondoskodás, gyermekei nevelése, tanítás, oktatás, művészetek pl: zene, festészet, sport stb.). De bármit is  tekinthetünk az önmegvalósítás céljának a lényeg az, hogy olyat tegyünk, amelyre adottságaink alkalmassá tesznek. Ehhez persze megfelelő önismeretre van szükség  Ezért ejtek néhány szót a továbbiakban az önismeretről.

A szükségletek hierarchiájának értelmezése

A szükségletek hierarchiája azt jelenti, hogy általában az alacsonyabb szintű igényeket előbb kell kielégíteni, mielőtt a magasabb szintűek motivátorként működnek. Pl. ha valakinek nincs ruhája és éhezik, akkor kevésbé valószínű, hogy az önmegvalósítás lesz (pl. művészet) a legfontosabb számára.

A kielégített szükséglet nem motivátor. Mindig többet (vagy mást) akarunk.

Sokkal több módja van a magasabb szintű igények kielégítésének, mint az alacsonyabb szintűekének.

Az ember számára fontos, hogy érezze: szükség van rá. Minden ember azt szeretné, ha egyénként kezelnék. Meg kell adni neki a felelősségvállalás lehetőségét

Az önmegvalósítás azonban nem szűnik meg egy bizonyos pont elérése után,,  mint a hiánymotívumok esetében, hanem  további fejlődésre, növekedésre késztetnek, ezért az önmegvalósítás esetében nem beszélhetünk a hiány motívumoknál tapasztalható kielégülésről.

Sajnos szomorúan kell megállapítani, hogy annak ellenére, hogy a működő gazdasági, társadalmi, műszaki szervezetek többsége az ösztönzési rendszerében elsősorban a hiánymotívumok kielégítésére fókuszál, mégis sok esetben még az alapvető szükségletek kielégítését sem biztosítják  Erre példa lehet a foglalkoztatás bizonytalansága, a nem megfelelő munkakörülmények, az alacsony fizetés. Mindez azonban a Maslow szükséglet hierarchia alsó szintjei.

Felsőbb szintű szükségletek kielégítése

A felsőbb szintű szükségletek kielégítésében  még kedvezőtlenebb a helyzet.

• Ezen szükségletek kielégítésében mind a vezetőknek (dicséret, biztatás, elismerés, fejlődés elősegítése stb.) mind a szervezetnek (előrelépési lehetőség, karrier tervezés) jelentős szerepe van illetve lenne.  
• Persze korántsem biztos, hogy az adott szervezet gondatlanságnak, empátia hiányának vagy vezetési hibának tekinti azt, hogy ha a nem figyel a dolgozók magasabb rendű szükségleteinek  kielégítésére. Ez azonban elég komoly vezetési hiba, hiszen ennek elégedetlenség, motiválatlanság sőt gyengébb teljesítmény és fluktuáció lehet az eredménye.
• Ha látszólag más zavar nem is okoz, de a teljesítmény az említettek miatti csökkenés (volumen, költség, eredmény) azonban bizonyosan kedvezőtlenül  érinti a profit orientált vezetést. Az persze nem várható el minden fajta szervezettől, hogy biztosítsa alkalmazottai számára  az önmegvalósítást. már csak azért sem, mert számtalan olyan munka létezik, ami erre nem ad lehetőséget. Elképzelhető természetesen az is, hogy az egyén nem is a munkája, hanem például  valamilyen szabadidős tevékenysége, hobbija által akarja megvalósítani önmagát.

További részleteket a tanulmányomban olvashat. Itt:

http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-onmegvalositas.php

http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-gondolatok-az-onmegvalositasrol.php

Mi jellemzi az önmegvalósító embert Maslow tanai szerint?

• A valóságot gyakorlatiasan észlelik, és jól tűrik a bizonytalanságot.
• Olyannak fogadják el magukat és másokat, amilyenek. Magas szintű önismerettel rendelkeznek és visszavonják a projekcióikat.
• Spontán módon gondolkodnak és viselkednek.
• Inkábba a problémákra, mint önmagukra összpontosítanak.
• Jó humorérzékük van.
• Kreatívak.
• Törődnek az emberiség jóllétével.
• Mélyen átélik az élet alapélményeit.
• Erős és mély kapcsolatokat alakítanak ki inkább kevés, mint sok emberrel

A MUNKA piramis modellje

Maslow piramismodelljéhez hasonlít a munka piramismodellje, amely megmutatja, hogy a személyiségfejlődés egyes szintjein a munka mely alapvető szükségletünket elégíti ki.

1./ A piramis legalsó szintjén

a munka, mint a fizikai szükségletek kielégítője áll. Ilyenkor a mindennapi megélhetésed függ a munkádtól, azért jársz dolgozni, hogy legyen pénzed enni, lakni, a gyerekeidet eltartani, meglegyen a „mindennapi betevő”. Ahogyan a maslow-i piramisnál, a munka piramisánál is igaz, hogy amikor egy szükséglet kielégül, akkor önmagától feléled bennünk a következő szükséglet.

2./ Biztonság szükséglete

Amikor a fizikai megélhetésed biztosított, megjelenik a biztonság iránti vágy. Az alkalmazotti lét, vagy a jól működő saját vállalkozás az anyagi szükségletek kielégítése mellett biztonságot jelent. Biztos munkám van, fizetve vannak a járulékaim, gyűlik a nyugdíjalapom. Életem e területe biztonságos.

3./ Szociális kapcsolatok

A következő szinten a szociális kapcsolatok szükséglete áll, a jó kollektíva, a megfelelő csapat a munkahelyen. Amikor a munkádban a szociális kapcsolatok iránti igényed kielégül, akkor a hétvége vagy a szabadság után várod az első hétfő reggelt, amikor újra találkozol a kollégákkal, és megosztod velük, mi minden történt veled. Lehet, hogy ez az egyetlen közösséged, ahol meghallgatást és viszonylagos elfogadottságot találsz.

4./ Szociális elismerés szükséglete

A piramis következő fokán, amikor a szociális kapcsolataid elégséges módon kielégültek, megjelenik a szociális elismerés iránti szükséglet.. Ez a karrier világa, fontossá válik, hogy elismerjék képességeidet, munkád értékét. Identitásod szerves része ekkor a titulus, a pozíció a névjegykártyádon, a munkahelyi hierarchiában betöltött státuszod.

5./ Önmegvalósítás

Az eddigiek kielégítése után jelenik meg az önmegvalósítás vágya. Ekkor fontossá válik, hogy a munka öröm legyen számodra, hogy azt a tevékenységet végezd, amit értelmesnek, hasznosnak érzel, ami kihívást jelent, s amelyben személyiségedet kreatív és spontán módon tudod kiteljesíteni. Ilyenkor fontos lesz neked, hogy mások, a világ hasznára legyél, hogy a világot jobbá tevő munkád legyen.

Az  önmegvalósítás akadályai

http://www.integralintezet.hu/olvasoszoba/az-onmegvalosito-ember/

A hierarchia átértékelődik a mai társadalomban

• Az alacsonyabb szintű igények továbbra is megmaradnak, akkor is ha valaki már a transzcendes igények kielégítését éli át, csak  a kielégítés módja változik a spirituálisan elkötelezett ember számára. Nem olyan szenvedés például böjtölni, mint aki az evést tartja léte legfontosabb dolgának.
• A szeretet felértékelődik, de inkább az adás igénye, mint a kapás követelése
• Nagyobb tisztelettel van mások iránt, de egyre kevéssé motiválja, hogy tiszteljék, és hírnevet szerezzen. Autonóm személyiség, aki nem függ mások véleményétől
• Nem a megszerzett tudás mennyisége, hanem annak megélése, megvalósítása válik fontossá. A Hamvas Béla-i „realizáció” lesz a fontos.
• Az esztétikai szükségletek tudatosul. Célja a „Harmonia Mundi” vagy „Harmonia Coelistis” megvalósítása a földön. (a világ ill. a menny harmóniája)
• A transzcendencia igénye kerül előtérbe, mint önmaga és a világ megtapasztalásának egyetlen reális módja.

Transzcendencia

A hierarchia legfelső szintje, amit Maslow az eredetileg 5 szintre tervezett szükségletek további kielégítésére alkotott, utóbb kiegészítette a hierarchiát a transzcendencia szintjével. .

Magyarázat

A transzcendencia egy többféleképpen meghatározott filozófiai és teológiai fogalom olyan lehetséges valóságra utal, amelynek megismeréséhez az embernek át kell lépnie köznapi értelemben vett határait. A transzcendencia fogalomkörébe tartoznak mindazon tartalmak (értve ezalatt személyeket és állapotokat egyaránt), amelyek megközelítésére az emberi megismerés biológiailag is leírható és értelmezhető eszközei alkalmatlanok.

Ami a tapasztaláson túli, az transzcendens, Úgy tűnik, hogy a transzcendens gondolkozás ma fölöttébb nehéz. Az öntörvényű, immanens, nagykorú világban nyoma sincs a klasszikus értelemben vett transzcendenciának. A történelmi-társadalmi viszonyokat meghaladó, a rajtuk túllévő „lényeg” illúzió a mai ember szemében

A Rend mint a transzcendencia  egyik eleme

• Az első ilyen egészen egyetemes és a transzcendenciára utaló emberi tulajdonság a rend igénye. Ez a vonzódás és hajlam abban a bizalomban gyökerezik, hogy végül is „rendben van” minden, hogy a valóság olyan, amilyennek lennie kell. Ez a „rendben van minden” nem ellenőrizhető empirikusan, olyan meggyőződés, amely felülmúlja a mindennapi valóságról szerzett tapasztalatunkat
• A gondolatot azonban, hogy alapvetően minden rendben van, csak a klasszikus transzcendencia-fogalom kontextusában valósíthatjuk meg, mégpedig csak akkor, ha ez a világ, amelyben születünk, szenvedünk és meghalunk nem az egyetlen vagy nem a teljes valóság, ha ez a világ csak az előszobája annak a világnak, amelyben a szeretetet nem pusztítja el a halál, s ezért a szeretetbe vetett bizalom megfékezi a pusztulás erőit.
• Az ember rendező hajlama feltételezi a transzcendens rendet,  Egzisztenciánk a jövőre irányul. A jövőre irányuló ember lényeges dimenziója a remény. A remény erejéből sikerül felülkerekednie a nehézségeken és megpróbáltatásokon, sikerül értelmet találnia a legszörnyűbb szenvedésekben is. A rossz problémája megoldásának a kulcsa csaknem mindig a remény.

Univerzumban uralkodó Rend

A Rend törvénye az egész teremtést áthatja, éppúgy megmutatkozik a nappalok és éjszakák váltakozásában, mint az ár-apály jelenségében. Ám ez a törvény nemcsak a természetben működik, hanem a mindennapi életünkben is, mindabban, ami velünk történik: társkapcsolatunkban, a munkánk során, a betegségben és az egészségben, valamint a szenvedésben és a boldogságban. A Rend törvényére néhány példa:

• Az Oklahomai Egyetem fizika professzora Dr. Michael Strauss a CERN laboratóriumban Svájcban is dolgozik, de emellett azon munkálkodik, hogy megváltoztassa azt az elképzelést miszerint a világegyetem valamiféle kozmikus véletlen folytán jött volna létre.
• A Stanford, a Dallasi és a Santa Barbara Egyetemen, legutóbb a Missouri Egyetemen, azt mondta, hogy megfigyelhető és ellenőrizhető tudományos bizonyíték mutat egy "tervezőre, aki törődik az emberiséggel."
• Dmitri Krioukov - a san diego-i Kalifornia Egyetemen készített tanulmány szerint, amit a Nature’s Scientific Reports adott ki, azt írják, hogy az univerzum ugyanúgy növekszik, mint egy gigantikus emberi agy – az elektromos kisülések az agysejtek között ugyanúgy néznek ki, mint a táguló galaxisok.
• Körülbelül 40 féle olyan fizikai tulajdonság van, amelyekből ha akár egynek is az értéke egy kicsit is eltérne, az élet, ahogy most ismerjük, nem létezne!
  (Stephen Hawking a világhírű zsidó származású csillagász, matematikus, filozófus)
• A sejtműködéshez kb. 2000, enzimként működő fehérjére van szükség → véletlen kialakulásának valószínűsége: 1:1,040.000

Az élővilágban létező 20 aminosav mind balra forgató! Hogyan lehet, hogy az „ősleves”-ben csak a balra forgatók kapcsolódtak össze? Mintha az élő sejt gondosan „válogatna”. Hosszabb láncok csak katalizátorok jelenlétében keletkezhetnek, de hol voltak a katalizátorok?

• a termodinamika második főtételének, amely kimondja, hogy egy magára hagyott zárt rendszer a rendezettség állapotából a rendezetlenség felé halad.
• H. Yockey elméleti  informatikus pedig úgy tartja, az élet kezdetéhez szükséges feltételek nem fejlődhettek ki véletlenszerűen.
• Gary Steinman és Marian Cole azt állítják, az aminosavak úgy alkotnak láncokat, hogy az minden, csak nem véletlenszerű! Szerintük az atomok és molekulák alapvetően az élet felé tapogatóznak. Nincsenek egyedül ezzel a véleményükkel. Sydnei Fox  szerint „az aminosavak meghatározzák saját rendjüket” a láncban, nem véletlenszerűn kapcsolódnak össze. Önvezérlés itatja tehát át a makromolekulákat, kikövezve az utat az élet számára. Ezek szerint az atomi folyamatok részrehajlanak az élő felé? Mi ez, ha nem tervezettség?
• Fred Hoyle szerint: „Annak a valószínűsége, hogy élettelen anyagból egy élő sejt alakuljon ki, kisebb, mint annak a valószínűsége, hogy egy orkán végigsöpör egy roncstelepen, és összeállít egy működőképes Boeing 747-es repülőgépet.”

Az intelligens tervezettség ID

A tervezettség hívei azt állítják, hogy bár lehetséges, hogy nem tudunk megfigyelni az „értelmes tervező”-re vonatkozó közvetlen bizonyítékokat, ám hatását a természetre már észlelni tudjuk.

A finomhangolt univerzum elmélet szerint az élethez szükséges feltételek az univerzumban csakis az univerzális fizikai konstansok erősen behatárolt értékei mellett jöhetnek létre. Ha ezen konstansok közül bármelyik is csak minimálisan eltérő értékű, az élet a ma ismert formájában nem alakulhatott volna ki. Ezt az elméletet gyakran hozzák fel a kreacionista világnézet mellett, azzal érvelve, hogy a konstansok ilyen pontos és az élet kialakulásához éppen megfelelő értéke nem jöhetett létre magától, így az univerzum keletkezése egy intelligens tervezőt kíván, aki képes lehetett előre beállítani a megfelelő értékeket.

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rtelmes_tervezetts%C3%A9g

• Prof Dr Strauss, aki a Higgs-bozon, "Isteni részecske" területén meglévő tudása és szakértelme miatt is ismert, azt mondta, hogy a modern tudomány felfedezései bőséges bizonyíték nyújtanak a transzcendens, intelligens tervező létezésére, aki a világot teremtette, és mindennek célja van az emberiség számára. Strauss kijelentette, hogy mintegy 100 hasonló finoman hangolt paraméter létezik.
• Bár az ID-mozgalom képviselőit rendszeresen érik támadások, ők rendületlenül kitartanak amellett, hogy Földünket és benne az élővilágot egy értelmes tervező hozta létre Következetesek abban, hogy nem nevezik meg konkrétan ezt a lényt, nézetük szerint az igazi tudomány csak annyit mondhat ki, hogy van egy tervező. Hogy ki is ez a Tervező? Az ID szerint erre a kérdésre már a filozófiáknak és a vallásoknak kell megadniuk a választ.

Dr. Stephen C. Meyer a Cambridge-i Egyetemen

Dr. Jonathan Wells Kaliforniai Egyetem

Dr. Charles Thaxton fizikai-kémia Iowa State Egyetem Az élet eredetének rejtélye c. könyv szerzője

Dr. David Berlinski molekuláris biológus

Dr. John Lennox matematikát és filozófiát tanít az oxfordi Green College-ban.

Dr. Cees Dekker a hollandiai Delfti Egyetem professzora

http://jelek.hu/index.php?cid=49

Önismeret

Az önismeret hiánya miatt sokan azt képzelik, hogy borzalmasan értenek sok mindenhez, emiatt tévedhetetlenek gondolják magukat és ezt másokkal is éreztetik. Igy születnek azután a megmondó emberek, akik ma is a társadalmi, politikai, de a vállalati/szervezeti életben egyre erősebben hangoztatják tévedhetetlennek gondolt tanaikat. Miközben a máshogy gondolkodókkal szemben  tökéletes toleranciát hirdetnek, ami persze  hamis állítás. 

A Maslow elméletet majd minden vezetőképzőn megemlítik, de részleteiben nem igen oktatják  M. elméletét többek között  Assagioli is tovább fejlesztette rendszerezése szerint vannak hiányalapú szükségletek és növekedési alapú szükségletek. Attól tartok, hogy csak a gazdagabb országokban beszélhetnek ez utóbbiról.

A Pozitív pszichológia egyik  vezérfonala  a felelősség kérdése, nevezetesen az embernek önmagáért, a saját fejlődéséért és a másik emberért  vállalat felelőssége.

Itt említem meg az emberi együttélésnek az alapmodelljét, amit Schopenhauer  a sünök példájával szemléltet.

A Humanisztikus pszichológia a II. világháború idején alakult ki, jelentős képviselői Maslow, Rogers, és Allport voltak. A humanisztikusak fő fogalmai, az önmegvalósítás, Maslow szerint Freuddal ellentétben az agresszivitást, kegyetlenséget az egyén neveltetésével, életútjával, a társadalmi viszonyokkal magyarázza. Azt feltételezte, hogy az agresszió, a destruktivitás főleg a társadalmi feltételektől függ, és ha az embernek megadják a létéhez, fejlődéséhez azaz a lehetőségeinek kibontakoztatásához szükséges feltételeket valamint kielégítik a szükségleteit, akkor az ember olyan jó és boldog  lény lesz, aki örömmel él és segít másokon is. Ezeket az alap feltételeket kell/ene/ biztosítani össz társadalmi és vállalati szinten egyaránt. Vagy tévedek?

Herzberg például úgy véli, hogy az alapvető szükségletek mindenkinél ki vannak elégítve. Valószínűnek tartom, hogy Herzberg  a világ jobbik felén végzett kutatásokat. Sajnos azt kell mondanunk, hogy a jelenlegi hazai gazdasági/társadalmi rendszerben ez koránt sincs így. Ráadásul Max Weber azt a tézist fogalmazta meg, hogy a modern fejlődés egyik legfontosabb jellemzője a szervezetek fokozódó bürokratizálódása, aminek következménye többek között az ember szinte egy gépezet cserélhető alkatrésze, ahol nem veszik figyelembe az emberi természet bonyolultságát. Korábbi vezetőim erre úgy reagáltak, hogy erre nincs idő, ez vállalat/gyár/intézet és nem zenés szórakozóhely, vagy leány nevelő intézet.

Argyris  a Personality and Organization, (1957) művében rávilágított arra, hogy az ilyen, túl bürokratizált szervezetek nem férnek össze az egészséges személyiség követelményeivel. A szervezetek változásainak leírásánál különös hangsúllyal szerepelt az idősebb vállalati   vezetők viselkedésének tanulmányozása (Interpersonal Competence and Organizational Effectiveness, 1962 )

Siker igényét kell kielégíteni

• Ahhoz, hogy az Önmegvalósításhoz közelebb kerüljünk, a megbecsülés, a siker igényének kielégítéséről kell gondoskodni. Ha ugyanis ez nem biztosítható, úgy addig az Önmegvalósítás sem valósítható meg
• Nem szabad azt gondolni, hogy a humanisztikus pszichológiára épülő hierarchia egy vállalati rendszer vezetése számára érdektelen. Számos hazai nagyvállalati példa szerint  a tudományos fokozattal rendelkező és komoly HR szakismerettel rendelkező HR igazgatók azon iparkodnak, hogy a maslowi, asiglioli, argyrisi  elveket megvalósítsák vállalatuk eredményes működése érdekében. Erről majd a sorozat 3. részében teszek említést.
• Ha meg tudjuk valósítani önmagunkat, vagy el tudjuk érni céljainkat akkor sikeresnek érezzük magunkat.
  
  De vajon mi kell a sikerhez?

Mi kell ahhoz, hogy meg tudd valósítani vágyaidat, el tudd érni céljaidat az élet bármely területén? Elegendő pozitívan gondolkodni? Elegendő vágyni és elengedni? Sajnos nem, ennél több minden kell a sikerhez. Természetesen fontos, hogy első lépésként pozitívan gondolj arra, amit meg szeretnél valósítani. Azonban a tudatalattiban lévő programok, titkok, fájdalmak, és különböző "negatív" érzelmek, amelyeket évtizedek óta gyűjtögetünk, gátolják, hogy az áhított siker a miénk legyen.

Az Astra-Zeneca (brit-svéd multinacionális gyógyszercég) akkori, svéd nemzetiségű ügyvezetője –
Mr. Urban Widen szerint mi magyarok, képzettek vagyunk, intelligensek és szorgosak – egyszóval sikerképesek - , de mintha ezt mi magunk nem hinnénk el. Az volt a véleménye, hogy ezt sok külföldi vezető ugyanígy látja. Mr. Widen főleg idegen nyelvet beszélő, diplomás magyar emberekre utalt.

Mi a megoldás?

• Keress bizonyítékokat arra, hogy értékesebb vagy annál, mint amennyire azt most elhiszed magadról. Vedd számba az erősségeidet és azokat a területeket, amelyeken kiemelkedően tudsz teljesíteni, de ez nem elég, mert ezeken a területeken kell megnyilvánulni.
• Ha valaki nem tudja, hogy mik az erősségei, akkor kérdezze meg környezetét, hogy ők mit gondolnak erről. Be kell bizonyítani önmagadnak és másoknak, hogy az adott erősséged tekintetében több és jobb vagy másoknál.. Saját példámat említem itt. Amikor elkezdtem 4 évvel ezelőtt a lelki/testi egészséggel foglalkozó tudományos jellegű web oldalt, meg voltam győződve, hogy hiánypótló lesz a munkám ezen a területen azért, mert küldetésemnek az alábbiakat tekintettem:

Az egészség megőrzése, javítása, visszaszerzése érdekében tett erőfeszítéseihez szeretnénk segítséget nyújtani. Önnek nem kell naponta órákig böngésznie, az interneten ahhoz, hogy egészségügyi kérdéseire választ kapjon Dolgozatainkban életmóddal, egészségünk ártalmaival, több gyártó/forgalmazó által ismertetett és azonos célra készült étrend kiegészítők közlésével, egészségünk ártalmaival, életviteli ajánlatokkal kívánunk a választási döntésükhöz segítséget adni.

Nem reklámozunk, nem véleményezünk, nincs web-áruházunk, ezért szabadon és kvázi objektíven a megjelent hazai és nemzetközi publikációk és tudományos eredmények alapján adunk át ismereteket. Közléseinket nem befolyásolja az a kényszer, hogy a termékek forgalmának növelése érdekében vonzó ismertetőket tegyünk közzé.. A közérthetően írt dolgozatainkhoz Tudástárat csatoltunk azok számára, akik az adott témában szélesebb körű áttekintést és/vagy mélyebb magyarázatot igényelnek, vagy eddigi ismereteiket szeretnék gyarapítani.

Vegyük észre, hogy ez a térítésmentes, altruista célú tevékenység nem jellemző az étrend kiegészítők forgalmazásával foglalkozó orvos, gyógyszerész, természetgyógyász sőt  a közgazdász végzettségű vállalkozókra sem. Számukra a fő cél minél nagyobb haszon elérése. .

Példának említem, hogy a szellemi (kognitív) tevékenységet elősegítő/fejlesztő, Alzheimer kórt gátló és külföldön széles körben ismert és szedett  Kolin és Inozitol alternatív medicinákat bioboltokban nem árusítják,  mert szerintük nincs kereslet. Ennek következménye, hogy Magyarországon 437 ezren szenvednek agyi érbetegségben,
http://www.sikertervezes.com/Fejlodes.html és éri őket utól a sztrók, a szélütés, a demencia.

Maslow szerint a dolgozók teljesítménye úgy növelhető „ha teret adunk az emberi mivoltuknak” Ha tehát a vezetők képesek megállapítani, hogy beosztottjaik a szükséglet hierarchiájában milyen szinten állnak, akkor lehetőségük van arra, hogy megtalálják a motiváció legjobb módját.

Egy relatíve megfelelően működő szervezettől a társas igények (III. szint)  az elismertség és előrehaladás iránti igény (IV. szint) kielégítése  és talán   esetenként még az önmegvalósítás élménye (V. szint) is időnként elvárható.

Az önmegvalósítás  (önaktualizáció) során bármivé válhat az ember Képes dolgozni és alkotni, a kreativitás által  mindent kihozni magából, képes a csúcsélményekre.

Érdemes megjegyezni C. Jung (1956) megjegyzését, aki felhívta a figyelmünket arra, hogy a személyiség fejlődése nem a zsenik kizárólagos joga

Maslow szükséglet hierarchiájában további szint, ami utat enged a  „transzhumanisztikus pszichológiának”, amely a transzcendens élményekkel és a transzcendens értékekkel foglalkozik

Maslow Z-elmélete az embereket 2 fő csoportba sorolja:

• Az egyik csoportba az alapvetően gyakorlatiasabb, realisztikusabb, földhözragadtabb, ügyes és világias emberek tartoznak, akik az itt-és-most világában élnek, a hiányszükségletek világában. Vagyis magukat hasznosnak vagy haszontalannak, segítőnek vagy veszélyesnek, személyesen fontosnak vagy nem fontosnak tartják
• A másik típusról (nevezzük őket transzcendálóknak, az előbbi szintet meghaladóknak) azt mondhatjuk, hogy sokkal inkább tudatában vannak a Létezés szintjén, vagyis a célok, a belső értékek síkján élnek.  Vannak vagy voltak megvilágosodással, hirtelen belátásokkal vagy felismerésekkel járó (misztikus, szakrális, eksztatikus) csúcsélményeik, amelyek megváltoztatták azt, ahogyan a világot s benne önmagukat látják. .

Az önmegvalósítást meghaladó emberekről el kell mondanunk, hogy nemcsak teljesítették, hanem meg is haladták vagy maguk mögött is hagyták a McGregor-féle  Y-elméletet.

Magyarázat Y elmélet (Human Relation

- Az ember nem idegenkedik a munkától
- Elkötelezettség, saját irányítás
- Jutalom reménye
- Felelősségérzet
- Alkotóképesség, lelemény képzelőerő alaptulajdonsága az embernek
- A vállalatok az ember szellemi potenciálját csak részben használják

• Úgy felfogni a világmindenséget, hogy az véletlenül, céltudatos Teremtő nélkül jött létre, ugyanolyan értelmetlen, mint egy szép verset úgy felfogni, hogy az egy véletlen tintafröccsenésből keletkezett  (Rabbi Aryeh Kaplan  zsidó teológus, rabbi)
• Gödel felteszi a kérdést: „Van-e okunk azt gondolni, hogy a világ ésszerűen van berendezve? Azt hiszem igen.  (…) mert mindenben szabályszerűség és rend uralkodik. A rend pedig az ésszerűség egyik formája. Nem csak azt nem tudjuk, hogy honnan és miért vagyunk itt, hanem azt sem,  hogy lényegileg  és belülről nézve mik vagyunk

Az üzletemberek, ipari vezetők, menedzserek, nevelők, politikusok között éppen annyi olyan embert található, mint akik túlléptek a puszta önmegvalósításon. A legtöbb ipari vezető gondosan a „keménység”, a „realizmus”, az „önzőség” és hasonló tulajdonságok vékája alá rejti az idealizmusát, A transzcendens élményeik, azonban nem valódiak, hanem felszínesek, és a védekezést szolgálják.

Lehetünk iparosok, menedzserek, üzletemberek, politikusok, tanárok, művészek, akiknek csodálatos vízióik vannak, és minden lehetségessé válik számukra. Összhangban vagyunk a létezéssel, egészségesek, spirituálisak vagyunk. Ekkor kialakul a világgal, a Teremtővel való teljes egyesülési vágyunk, vágy az egységérzés megtapasztalására.

A szükségletek természetes rendszerének megértése hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy megértőbbek legyünk másokkal, és megszabaduljunk az előítéleteinktől, amelyek eddig gúzsba kötöttek bennünket.

Gondolatok Abraham Maslow, Roberto Assagioli és Ken Wilber írásaiból.

C. Rogers több pontban is egyetért Maslowval, átveszi az önaktualizáció és a növekedési, fejlődési tételeket, valamint a másik ember teljes személyiségének elfogadását Felhívja a figyelmet az én-kép és az én-ideál kongruenciájának fontosságára. Véleménye szerint akkor reális az önértékelésünk, ha az én-kép és az én-ideál között a távolság közepes.  Talán tanulhatnának ebből a gondolatból egyes túlzottan „magabiztos” vezetők és magukévá tehetnék a humanisztikus pszichológiai alapelvek egyes ide vágó téziseit. De sajnos nem várható el, hogy a régi vagy újdonsült vezetők különösen transzperszonális ismeretekkel rendelkezzenek.

Minden dolgozó a bennük rejlő lehetőségek megvalósítására törekszik. Gondolom ez jó. Ezt azonban fel kell ismerni és támogatni kell/ene.. Lehet, hogy erre azt a választ kapnám, hogy összetévesztem a termelő vállalatot valamely pszichológiai intézettel. Pedig a Jövőképben megfogalmazásra kerülő hosszabb távú vállalati célokat a munkatársak céljaival „össze kellene fésülni” A DP Kft GROW 2015  plenáris tárgyalásánál nem igen volt ilyenről szó. Ez azt jelenti, hogy akkor érünk el működési egyensúlyt, és remélhetjük a célok nagy részének teljesülését, ha szinkronitás van az említett célok között.

A Maslow hierarchia szintjeinek teljesülése

Ha most azt vizsgáljuk, hogy a Maslow féle szükséglet hierarchia általában hogyan teljesül az átlagos állampolgár esetében az alábbi arányokat kapjuk:

• fiziológiai szükségletei 85%-ban,
• biztonság-igénye 70%-ban,
• szeretet-igénye 50%-ban,
• önérzet-igénye 40%-ban és az
• önmegvalósítással kapcsolatos igénye tekintetében 10%-ban van kielégítve

A híres emberek közül, akik az önmegvalósítás „bajnokai” voltak a következőket említhetjük:

Spinoza,
Thomas Jefferson,
Abraham Lincoln,
Albert Einstein,
Eleanor Roosevelt

Fromm számára  az önmegvalósítás a cél, az odavezető út pedig  a szeretni-tudás képessége. A tanulás, a szeretni-képesség megtanulását jelenti, amely szerinte nem újszerű  a társadalom számára, de mára már elfelejtette. Annak az újra felismerése szükséges amit Stanislav Grof pszichológus Johns Hopkins University, mondott:  „Nem emberi lények vagyunk spirituális élményekkel, hanem spirituális lények vagyunk emberi élményekkel.”

A zsidó származású Viktor Frankl  várandós felesége gyilkos elpusztítása után évek teltek el a pszichiáter  egészségének visszaállításához. Ezért írja, hogy „az élet értelme iránti igény gyakran éppen akkor lángol fel, amikor valakinek nagyon rosszul megy a sorsa” Önmagunkat megvalósítani igazán csak abban a mértékben vagyunk képesek, amennyire megfeledkezünk önmagunkról és túllépünk önmagunkon  Ez lehet egy ügy iránti szolgálat amikor feloldódunk a feladatban, vagy egy személy iránti szeretet, amikoris minél odaadóbbak vagyunk a partnerünkkel szemben annál inkább leszünk önmagunk. Vagyis ezt úgy értelmezzük, hogy az önmegvalósítás nem más, mint megfeledkezés önmagunkról .

Szent-györgyi Albert azt írja, hogy  78 évesen reggel felébredve, első útja, hogy leszaladjon a laboratóriumába, hogy megnézze az előző napi kísérlete eredményét. Merem remélni, hogy sokan átéltek ilyen élményt, ezért csak ennek gyakoriságának fokozására kellene fókuszálni.

Csíkszentmihályi Mihály az önmegvalósítást a flow élménnyel helyettesíti. Minél több flow élményben van részünk életünk során, annál értelmesebbnek és boldogabbnak érezzük életünket.

Tömören kifejezve azt mondhatjuk, hogy az önmegvalósítás nem más, mint a saját célunk felé történő haladás, vagy az adott cél elérése – egyfajta ideál-én elérése –  amikor is képességeinket maximálisan kihasználjuk.  

Üzenetem 

Üzenem azoknak, akik az egészség megtartása/javítása/visszaszerzése tárgykörben írt dolgozataimat nem sokra értékelik, legyintenek rá, vagy nem látják be, hogy az akadémikus orvoslás sok esetben tanácstalan, vagy tévutakon jár - ilyen esetben a betegségekkel küzdő dolgozó ugyanis nem az önmegvalósításra koncentrál, noha ez a gazdasági/társadalmi szervezetnek érdekében állna. Az önmegvalósításra törekvő dolgozó teljesítőképessége messze felülmúlja azokét, akik ezzel, objektív vagy szubjektív okok miatt nem törődnek

Transzcendecia szintjének elérése az egészséges gazdasági szervezetben

Ha a szükséglet-piramis alsó négy szükséglete kielégül, akkor fontossá válik, hogy

• a munka öröm legyen a dolgozó számára, hogy azt a tevékenységet végezze,  amit értelmesnek, hasznosnak érez, ami kihívást jelent, s amelyben személyiségét  kreatív és spontán módon tudja kiteljesíteni. Ilyenkor fontos lesz, hogy mások, hasznára legyen, hogy a környezeti világot jobbá tevő munkája legyen
• Egy örömteli szervezetben a dolgozók úgy végzik a munkájukat, ahogy a gyerekek a játékot. A munkáról nem a „vér, veríték és könnyek” jutnak az eszükbe A munka ugyanis érzelmileg kiegyensúlyozott, inspiráló közegben zajlik.
• Itt jegyzem meg, hogy az örömteli szervezet egészséges.  Az anyagilag sikeres szervezetek általában nem egészségesek, különféle szervezeti problémáktól szenvednek Az egészséges szervezetnél hiányoznak a diszfunkcionális  tevékenységek Arra a kérdésre, hogy az egészséges szervezetet mi jellemzi az alábbi felsorolást említem:
• Kielégíti a vevők szükségleteit
• Kielégíti a munkatársak szükségleteit  (fejlődést biztosít, érzik, hogy fontosak, elérik a saját céljukat)
• Kielégíti a cég gazdasági követelményeit
• Egyensúly teremt a fenti három követelmény között
• A szervezet növekszik, gyarapodik és fejlődik

A betegségekben működő szervezet tagjai  belefáradnak  a működőképesség helyreállításáért folytatott napi küzdelembe

Fontos: Ha a szervezetnek transzcendens célja van, amit minden dolgozó magáénak vall, ott az emberek nem azt érzik, hogy „kihasználnak minket” hanem inkább azt, hogy „közösen dolgozunk a célokért”