Tudományos szemmel az Ornish diétáról

Mára több tudományos kutatás eredményei alapján egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy következetes, testi és lelki egészségünket erősítő életmódváltozással számos súlyos betegség progressziója megállítható, sőt akár visszafordítható. De mi áll ezen gyógyító hatás hátterében, milyen molekuláris biológiai folyamatok biztosítják a pozitív élettani változásokat?

Dean Ornish professzor, a Preventive Medicine Research Institute megalapítója, a University of California, San Francisco klinikai belgyógyász professzora. Dr. Ornish több mint harminc évvel ezelőtt direkt klinikai vizsgálatokkal igazolta és élvonalbeli orvostudományi folyóiratokban publikálta, hogy a súlyos koszorúér betegség progressziója átfogó életmódváltással megállítható, sőt bizonyos reverzibilitása is észlelhető gyógyszerek illetve sebészeti beavatkozás nélkül.

Ornish és munkatársai későbbi vizsgálatai arra utaltak, hogy az általuk összeállított komplex életmódváltás megállíthatja a prosztatarák korai stádiumának progresszióját is. 

Telomerák, telomeráz 

A sejtek élettartamának egyik meghatározó tényezője a kromoszómák végein található speciális szakaszok, az ún. telomerák (másképpen telomerek) hossza. A telomerák szerepe az, hogy védjék a kromoszómák végeit az osztódások során. Hat bázispárnyi szakasz ismétlődéseiből épülnek fel, és körülbelül 25 000 bázispárnyi hosszúságú szekvenciák. A telomerák szintéziséért és fenntartásáért a telomeráz enzim felelős. Ennek aktivitása azonban a legtöbb sejtünkben olyan alacsony, hogy a telomerák minden osztódás alkalmával rövidülnek, mígnem annyira elfogynak, hogy nem tudják megakadályozni a kromoszómák összecsapzódását. A kromoszómák fúziója következtében a DNS-állomány sérülékennyé válik, a sejtosztódáskor feltöredezik, degradálódik, ami a sejt öregedéséhez és halálához vezet.

Az életmód változtatás után, azt találták, hogy az intenzív váltás hatására 3 hónap után a telomeráz enzim aktivitása szignifikánsan emelkedett (közel 30%-kal!) a betegek perifériás mononukleáris sejtjeiben, egyidejűleg az LDL és az összkoleszterin szint csökkenésével.

Ornish életmódprogramját, módszerét Magyarországon a Quintess munkacsoportja dolgozta ki primer, szekunder illetve tercier prevenciós céllal. Ezek közül a tercier prevenciós Rózsa Program az emlőrák kiújulása ellen hivatott védelmet nyújtani nagy eséllyel - sikeresen. A programba lépés az emlőrák aktív onkológiai kezelésének befejezését követően lehetséges. Feltétele a kontrollvizsgálattal igazolt complett remissio (CR), vagy stable disease (SD), tehát daganatmentes állapot vagy progressziót nem mutató daganat, illetve az előírt rendszeres kontrollvizsgálatok elvégzése a gondozó onkológusnál.

Dr. Borbényi Erika klinikai onkológus szakorvos

Súlyos koszorúér betegségben szenvedő betegeket vett be a programba. Azt tapasztalta, hogy már két hét után megszűntek a mellkasi fájdalmak, az egy év utáni kontroll vizsgálaton a koronarográfia szignifikáns visszaesést mutatott. A vizsgálatot még 4 éven keresztül végezték . A betegek túlnyomó többsége (91%) javult, míg a kontroll csoport állapota folyamatosan romlott.

Az Ornish étrend más szemmel

Nem azt állítom, hogy az Ornish-diéta - amely tehát alacsony zsírtartalmú, teljes értékű növényi táplálékokon alapul - szükségszerűen rossz. Szinte biztos, hogy egészségesebb, mint az amerikaiak többsége által fogyasztott, erősen feldolgozott élelmiszereken alapuló, rengeteg finomított szénhidrátot tartalmazó étrend.

Ornish fehérje- és zsírellenes érvei azonban gyengék, a valóságot túlságosan leegyszerűsítő nézeteken alapulnak, és bizonyos értelemben irrelevánsak is. Az, hogy egy étel vagy tápanyag egészséges, még nem jelenti, hogy az összes többi étel vagy tápanyag káros volna, és valamely tápanyagcsoportot egészében "jónak" vagy "rossznak" bélyegezni eleve is komoly felületesség.

"Nagyon visszafogja a tudomány fejlődését, hogy rengeteg szószólója azt hirdeti az általa képviselt vagy követett irányzatról, hogy ez az egyetlen jó étrend, és semmilyen más diéta labdába se rúghat<" - véli Bazzano. Ráadásul egy komplett makro tápanyag-csoport ellenzése könnyen vissza is üthet. Amikor az 1980-as és '90-es években az emberek szófogadóan lecsökkentették zsírbevitelüket, akkor a kieső energia nagy részét magas cukor- és energiatartalmú, feldolgozott élelmiszerekkel helyettesítették. Ha elkezdünk félni a fehérjétől is, mit fogunk helyette a tányérunkra tenni? Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján nem valószínű, hogy spenótot.

 Moyer: Why Almost Everything Dean Ornish Says about Nutrition Is Wrong?Scientific American, April 22, 2015

http://www.tenyek-tevhitek.hu/miert_tevedes_az_allati_zsir_es_feherje_ellenes_dean_ornish_

Az Ornish étrend lényege

• A diagramból jól látható, hogy  az Ornish diéta 75% szénhidrátból áll. Ez nem a cukorkákat, édes szörpöket tartalmazza, hanem az un összetett CH-kat Minél nagyobb a szénhidrát- molekula, annál nehezebb a lebontása, vagyis annál több energiát éget el. Kerülje  a cukorral tartósított lekvárokat, a fehér kenyeret, a gabonapelyheket, a pattogatott kukoricát, a péksüteményeket Cukrokat a természetes formában zöldségekben és gyümölcsökben találhatunk, na és persze a mézben. A méz 81%-ban tartalmaz cukrokat. Körülbelül fele arányban glükózt és fruktózt.
  Az élelmiszerekben található cukor döntő többsége cukorrépából előállított szacharóz. Sajnos, ebből viszünk be manapság a legtöbbet
• Az egyszerű CH-ok: friss zöldséglevek, friss gyümölcslevek. Gombák, lencse. Bab, rozskenyér. hántolatlan gabona müzli, teljes őrlésű lisztből készült tészta, keserű csokoládé, dió, földimogyoró, barnarizs, aszalt sárgabarack, szójatej, hajdina, alma, natúr joghurt, főtt burgonya. Narancs, mangó A kis értékű GI indexszel rendelkező élelmiszerek fogyasztása előnyös

Jelenlegi táplálkozási ajánlások alapján az energia-bevitelünk 55%-át szénhidrátokból kell fedeznünk. Ez nem azt jelenti, hogy cukrokat együnk zsákszámra, hanem azt, hogy nyugodtan beiktathatjuk az életünkbe a teljes kiőrlésű liszteket, kenyereket, durumlisztet stb. Nem mellékes, hogy ezen termékek magas rosttartalommal is rendelkeznek. A megfelelő mennyiségű rostfogyasztás megelőzi a túlsúly kialakulását, vagy segít leadásában. A bélrendszeri megbetegedéseket, a székrekedést is elkerülhetjük, ha odafigyelünk, hogy napi legalább 25 g rost bejusson a szervezetünkbe. Ehhez sajnos nem elég gyümölcsöket és zöldségeket enni. Társulnia kell hozzá teljes kiőrlésű termékeknek.

http://www.beresalexandra.hu/hirek/a_szenhidratok_bunosek_minden_bajunkert

5 fokozatú étrend

A következő felsorolás röviden ismerteti az öt csoportba tartozó nyersanyagokat.

Az 1-es csoportba (legegészségesebb választás) főleg a gyümölcsök, zöldségek, teljes őrlésű gabonafélék, hüvelyesek, szójatermékek, 0,1%-os tejtermékek, tojásfehérje, valamint valamennyi, jellemzően ómega-3-zsírsavakban gazdag olaj (például lenmag- és repceolaj) tartozik.

A 2-es csoportba (egészséges választás) tartozó élelmiszerek szintén elsősorban növényi alapúak, de valamennyivel nagyobb a zsírtartalmuk (főleg telítetlen zsírsavakat tartalmaznak); ilyenek például a különböző magvak és diófélék, az avokádó, az olívaolaj és a lazac. Ez a csoport már tartalmaz vízben (de nem cukorszirupban) eltett gyümölcs- és (kis nátriumtartalmú) zöldségkonzerveket, sovány, zsírszegény tejtermékeket, koffeinmentes italokat, valamint nátriumszegény szójaszószt is.

A 3-as csoport (közepesen egészséges választás) további halfajokat (például tőke- és tonhalat), tenger gyümölcseit, finomított cukrot is tartalmaz, ezen kívül több telített zsírsavat tartalmazó olajfajtákat (például kukoricacsíra-olajat) is. Idesorolhatók a csökkentett zsírtartalmú tejtermékek (hazánkban ezek tekinthetők a normál zsírtartalmúaknak) és a nátriumban valamivel dúsabb élelmiszerek.

A 4-es csoport (kevésbé egészséges választás) további zsírfajtákat, nagyobb zsírtartalmú húsokat és nyersanyagokat tartalmaz, például baromfit, nagyobb higanytartalmú halakat, teljes
(3,6 %-os és nagyobb zsírtartalmú) tejet és belőle készült termékeket, margarint és majonézt.

Az 5-ös csoportba a legkevésbé egészséges élelmiszerek tartoznak. Ezekben található a legkevesebb védőanyag, ugyanakkor a legtöbb bennük a nem kívánatos transz- és telített zsírsav. Ilyenek a vörös húsok különböző fajtái, a tojássárgája, a rántott baromfihús, a rántott hal, a hot dog, a belsőségek, a vaj, a tejszín és a trópusi olajok (például a pálmaolaj).

Az Ornish által fémjelzett és összeállított életmódprogram előnyei közé tartozik a személyre szabott módszer és a tudományosan igazolt hatásosság.

A Spektrum rendszerben minél súlyosabb valakinek az egészségi állapota, annál inkább az 1-es kategóriájú nyersanyagok közül javasolt választania, vagyis az étrendje annál szigorúbb (de nem unalmas, hiszen az ízekben, zamatokban gazdag). Az állapot javulásával tovább haladhat az 5-ös csoport felé, de bármilyen rosszabbodás esetén javasolt visszatérnie az 1-es csoporthoz vagy az arra jellemző – zsírszegény, hozzáadott cukrot, sót nem tartalmazó, jellemzően növényi eredetű – nyersanyagokhoz, élelmiszerekhez. A csoportba való besorolást a kezelőorvos és a dietetikus határozza meg elsősorban, de a betegek, életmódváltók maguk is eldönthetik, hogy melyikből szeretnének gyakrabban választani a saját egyéni céljaiknak megfelelően. Ugyanez a fokozatosság és egyénre szabottság érvényes a stressz kezelési, testmozgási módszerekre is.

http://www.preventissimo.hu/tudastar/cikk/298

Comprehensive lifestyle changes may be able to bring about regression of even severe coronary atherosclerosis after only 1 year, without use of lipid-lowering drugs.

Can lifestyle changes reverse coronary heart disease? The Lifestyle Heart Trial

Lancet. 1990 Jul 21;336(8708):129-33

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1973470

Spektrum (Ornish) étrend

A következőkben egy olyan étrendet vizsgálgatnánk meg alaposabban, amelyet sokan az egyik legegészségesebb étrendnek tartanak. A Spektrum vagy más néven Ornish étrend hazánkban a kevésbé ismert diétás irányzatok közé tartozik (bár könyv jelent meg róla 2010-ben), a Nagy Víz túloldalán hosszú ideje egyike a legkedveltebb és legtöbbre értékelt diétáknak. Az étrend Dean Michael Ornish (1953-) orvos elképzelése alapján jött létre és a 90-es évektől vált egyre népszerűbbé, s napjainkig igen kedvelt irányvonalnak tekinthető.

Az étrend és életmód-rendszer alapelvei

A Spektrum étrend alapvetően a szív-érrendszeri megbetegedések prevenciós és terápiás tapasztalataira épült, elsődleges alkalmazási területe is ennek a betegségcsoportnak a megelőzésére és kezelésére szolgál. Ornish úgy véli, más civilizációs megbetegedések (pl. 2. tip. cukorbetegség) esetén is alkalmazható – ez azért még inkább feltételezés, mint tény. A szívbetegségek kialakulását a következő négy fő, életmóddal összefüggő tényezőben látják.

• fokozott stressz válasz
• dohányzás
• testmozgás hiánya
• kiegyensúlyozatlan táplálkozás

Ennek megfelelően az Spektrum nem csak étrendi, hanem életmódi változtatásokra is hangsúlyt fektet:

• A stressz kezelése nagy jelentőségű. A rendszer javasolja stressz csökkentő technikák (relaxáció, meditáció, jóga, stb.) életvitelbe beépülő alkalmazását.
• A dohányzás esetében egyértelmű, hogy a teljes leszokás a cél.
• A testmozgás területén napi a napi 30-60 perces, állóképességi és erőfejlesztő gyakorlatokat is tartalmazó mozgás az ideális, de minimálisan szükséges a napi 20 perc. Fontos a testmozgásban a progresszivitás, vagyis az aktuális fizikai képessége felmérése és az egyénre szabott mozgásprogram.
• A táplálkozási szabályok alkotják a rendszer gerincét. Erről lesz szó mindjárt részleteiben.

Ami nagyon pozitív, hogy ez egy összehangolt szerves rendszert alkot, ebből ugyanakkor következik, hogy a Spekrum nem egy „elolvasom a könyvet és csinálom” típusú étrend. Ideális esetben a módszerre szakosodott team veszi kezelésbe a pácienst, pontosan beállítva az állapotához igazodó étrendi és mozgásprogramot.

Az étrend gyakorlati felépítése

A táplálkozási területen a Spektrum az alábbi területeket határozza meg problémákat:

• Szükségleteket meghaladó energia-bevitel.
• Magas zsírbevitel, ezen belül kiemelten a telített zsírok és a koleszterin.
• Egyszerű szénhidrátok bevitele.
• Szükségleteket meghaladó só bevitel.
• Bizonyos vitaminok, ásványi anyagok hiánya.
• Kevés élelmi rost.
• Alkoholfogyasztás
• Túlzott kávéfogyasztás.

Ezek a tételek kivétel nélkül gyanúba kerültek a szív-érrendszeri megbetegedések és halálozások kutatásokban. Maga a Spektrum csak annyit tesz, hogy ezeket helyezi az étrend fókuszába. Az elméleti alapoknak megfelelően az étrend

• egy zsír- és koleszterinszegény étrend,
• a szénhidrátbevitel terén pedig az összetett szénhidrátokat helyezi előtérbe
• Lényegében ez egy kissé „felpuhított” vegetáriánus étrend. A koszorúérbetegeknél egy szigorúbb irányvonal érvényesül, megelőzés esetén valamivel lazább előírások érvényesek.

A következőkben megnézzük, hogyan határozza meg az Ornish-étrend az irányadó tápanyag-értékeket és hogyan kezeli az alapvető élelmiszer-csoportokat.

Energia-bevitel: Az étrend egyik fő célja a testsúly normalizálása. Az energia-bevitel a szükségletekhez illeszkedik, illetve a testsúly csökkentés célzóan a alacsony energia-tartalmú. Az étrendet a gyakori, kis mennyiségű étkezések jellemzik, ami kontrollálhatóvá teszi a fogyasztott mennyiségeket.

Fehérje: A fehérje-bevitelre nézve az étrend nem fogalmaz meg radikális módosításokat, az általános ajánlások 15-20%-os arányával kalkulál, szinte kizárólagosan (~95-98%) növényi forrásból (hüvelyesek, gabona) fedezve a szükségleteket.

Zsír: A Spectrum már-már extrém zsírszegény étrendnek minősül, a megcélzott zsír-arány a teljes energia-bevitel 10%-a! Ez azt jelenti, hogy az növényi élelmiszerek természetes zsírtartalmán túl nincs jelentős mennyiségű hozzáadott zsír, az állati termékek esetében pedig következetesen kerülni kell a magas zsírtartalmú élelmiszereket, illetve a zsírmentesített termékeket kell választani.

Koleszterin: e tekintetben megint rendkívül radikális célértéket választottak meg, a napi bevitel nem lehet több 10 mg-nál.

Szénhidrát: a szénhidrát-bevitel az összes-energia arányában elérheti a 70-75%-ot (sőt, egyes helyeken láttam akár 80%-o arányt is), meghatározó módon itt az összetett szénhidrátokra épül az étrend. A gyümölcsöket leszámítva minimális (20-25 g/nap) egyszerű szénhidrát fogyasztása lehetséges.

Táplálkozási piramis Ornish módra

Ornish diéta a koszorúér szűkület ellen

Csak akkor várható az érelmeszesedéssel kapcsolatos koszorúér szűkületek csökkenése, a szív vérátáramlásának fokozódása, ha a lipid bevitel jóval alacsonyabb az összes energia bevitel
30%-nál. Természetesen lényeges követelmény, hogy a bevitt 10 % zsír tartalmazza az esszenciális, telítetlen zsírsavakat (különösen a legfontosabb ω-3 zsírsavat, a linolénsavat és annak trombusképződést gátló származékát, az eikozapentaénsavat, az EPA-t). Ügyelni kell arra, hogy minimális legyen a koleszterin bevitel (5 mg/nap). Ez a meglepően alacsony koleszterin bevitel fedezi a szervezet igényeit, hiszen szükség esetén intenzívebb lesz a szintézis a májban is 

Az Ornish-étrend és más étrendek összehasonlítása szénhidrát-arányt tekintve. A 45-65% közötti tartomány lenne az ajánlások szerinti célzóna

A zsírra vonatkozó összehasonlításból látható, hogy az Ornish engedi meg a legkevesebb zsírt.

Az Ornish-étrend zsírbevitele és zsírösszetétele összehasonlítva más étrendekkel (az SFA a telített, a MUFA az egyszeresen telítetlen, a PUFA a többszörösen telítetlen frakció). A 35% a jelenlegi ajánlások felső határa (forrás).

Egy kört érdemes futni a koleszterin körül is. Az Ornish étrendnél 6 (!) mg napi koleszterin-bevitelt mértek, gyakorlatilag az étrend koleszterinmentes. Valahogy úgy vagyok ezzel, mint a Titanic egyik utasa a jéghegy láttán: „én kértem jeget az italomhoz, de ez azért már túlzás”. A koleszterin-ügylet elég bonyodalmas ahhoz, hogy e cikk keretein belül részleteiben megvitassuk, de a Spektrumban megcélzott és elért értéknek kétséges a gyakorlati haszna. Egyszerűen túl sok értékes dolgot (értsd: zsiradékot és zsírban oldódó mikrotápanyagot) áldoz fel azért, hogy a kitűzött célt elérje. Fokozott endogén szintézis (pl. familiáris hiperkoleszterinémia esetén) nincs értelme ilyen megszorításnak, étrendi eredetű problémánál ennél kisebb megszorítás is elegendő lehet.

Érdemes megnézni, volt-e értelme ennek a drasztikus intézkedésnek? Az itthon is közzétett vizsgálati leírás alapján a konzervatív gyógyszeres terápiával, némi torna és diéta kombinációjával kezelt kontrollcsoportot hasonították össze a teljes életmódprogramot folytató csoporttal. Bár az érszűkületi értékek az Ornish-csoportnál jobbak voltak, éppen a lipid-profil az, ahol ezt nem mondanám meggyőzőnek. Arról se feledkezzünk meg, hogy a vizsgált csoportban komplex életmód-programot folytattak, aminek csak egy eleme a táplálkozás. A lipid-profilnál pedig (amit a táplálkozás elvileg közvetlenül befolyásol) éppen nem látszanak olyan tökéletesnek a dolgok - nem elképzelhetetlen, hogy a kedvező kardiológiai státuszra a program más elemei voltak nagyobb hatással.

A programban résztvevőknél két paraméternél (KOL és LDL) pozitív változás volt, kettőnél (HDL, TG) viszont nem ezt vártuk (forrás).

Élelmi rostok

Az egyik vizsgálatban 30-70 gramm közötti rostfogyasztást mértek, ami kifejezetten jó, de figyelembe véve más hasznosulást rontó tényezőket talán egy kicsit sok is.

Mikrotápanyagok

Mint a legtöbb növényi alapú étrendnél, itt is automatikusan adódik, hogy bizonyos tápanyagokból hiányállapot alakulhat ki: a vas, a kalcium, a cink, a réz jellemzően állati eredetű élelmiszerekből szívódik fel hatékonyabban, a B12 vitamin pedig eleve csak ilyenekben fordul elő.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a teljes kiőrlésű gabonák, a száraz hüvelyesek (és különösen a szója) adják az étrend gerincét, ami rendszeres és jelentős mennyiség elfogyasztását jelenti. Ezzel viszont az jár együtt, hogy az élelmiszerekben jelenlévő antinutriensek (enzim-gátlók, rostanyagok, fitátok) jelentős mértékben képesek csökkenteni a mikrotápanyagok felszívódását.

Éppen ebből kifolyólag a Spektrum rendszer javasolja bizonyos étrend-kiegészítők alkalmazását, első sorban a vegetáriánus étrendnél felsorolt hiányállapotok megelőzésére.

A fitinsav (Inozitol)  kis mennyiségben nem okoz gondot. De ha sokat fogyasztunk belőle (és az Ornish étrendben van belőle rendesen), akadályozza a mikrotápanyagok felszívódását (forrás).

Az Ornish étrend lényegében egy jelentős optikai tunninggal ellátott kőkemény vegetáriánus étrend. Ami előnye megtapasztalható, az a vegetáriánus étrendeknél megtapasztalható jellemzőkből fakad és sajnos hozza magával annak hátrányait is.

Kezdjünk a jó dolgokkal: pozitívum, hogy a rendszer egységesen kezeli az életvitel több tényezőjét is és olyan programot dolgoz ki, ami mindegyik területen komoly változtatásokat eszközöl. Ezen tételek közül maga a mozgásprogram és a dohányzás elhagyása önmagában is jól mérhető kockázatcsökkenést eredményez, de nem elhanyagolható a stressz csökkentés hatása sem. Ezek elvileg remekül összecsiszolhatók egy étrendi iránymutatással – s ebben a Spektrum egészen jól teljesít más étrendekkel szemben.

Negatívumok: a Spektrum meglehetősen radikálisan áll hozzá minden olyan táplálkozási paraméterhez, amit valaha kapcsolatba hoztak a szív-érrendszeri megbetegedésekkel. Éppen ez a legfőbb érv, ami ellene szól: a zsír és koleszterin kérdéshez annyira agresszíven nyúl hozzá, hogy az egyszerűen felborítja az egész étrendet. Korántsem vagyok róla meggyőződve, hogy étrendi kiegészítés nélkül elkerülhetőek azok a hiánybetegségek, amik a vegetáriánus étrendnél fenyegetnek. Gond van még az omega-3 zsírsavakkal – amik viszont kiemelten fontosak lennének a szív-érrendszeri megbetegedések szempontjából. Egy dedikáltan szívvédő étrend nem intézhet el ilyen fontos kérdést azzal, hogy együnk halolaj-kapszulát.

Lényegre rövidtett Ornish-diéta

Alapvetően egy speciálisan csökkentett zsírtartalmú, jellemzően növényi alapú (ezáltal élelmi rostokban gazdag) étrend, amelynek célja az emelkedett koleszterin- és vérzsírszint csökkentése, ill. az ezek által okozott vagy ezekkel összefüggésbe hozható érelmeszesedés, érszűkület és -elzáródás, magas vérnyomás megelőzése, visszafordítása. Az étrend legszigorúbb változata csupán 10 energia %-nyi zsírt tartalmaz.

• A „kiesett” zsírmennyiséget a zöldségekben, gyümölcsökben, szárazhüvelyeseken, illetve a teljes kiőrlésű gabonafélékben található összetett szénhidrátok helyettesítik. A növényi eredetű élelmiszerekben található emészthetetlen élelmi rostok nagy mennyiségű bevitelével kellő mértékű jóllakottságérzet érhető el, vagyis még a kisebb energiafelvétel mellett sem kell az éhségérzettől tartani a diéta követésével. Ugyan az étrend nem kifejezetten fogyási célt szolgál, a zsírokban, finomított cukrokban gazdag élelmiszerek, ételek elhagyása, azok növényi eredetűekkel való helyettesítése, kiegészítése összességében kisebb energiafelvételt eredményez, akár napi többszöri, nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása mellett is.
• A kevésbé súlyos állapotú szívbetegeknek és egyéb betegségekben szenvedőknek, valamint azoknak, akik az életmódfüggő betegségeket szeretnék megelőzni vagy a rosszabbodásukat elkerülni egy további módosításokat tartalmazó rendszert állított össze Dr. Dean Ornish, amelyet Spektrumnak nevezett el. A szivárvány sugaraihoz hasonlóan a választási lehetőségek széles tárházát nyújtja a program minden elemét tekintve, így nemcsak az étrendben. A nyersanyagokat, élelmiszereket öt csoportba sorolta azok zsír-, telített zsírsav-, cukor-, koffein- és sótartalma alapján, valamint attól is függően, hogy milyen gyakorisággal ajánlja a fogyasztásukat.

Minél többet változtat az egyén, vagyis a Spektrumnak minél inkább az egészségesebb vége felé mozdul el, annál többet profitálhat ebből az egészsége szempontjából. Így ebben a rendszerben mindenki (saját maga vagy az orvosa segítségével) megtalálhatja azt a csoportot, amely az állapotának és céljainak leginkább megfelelő élelmiszereket, nyersanyagokat tartalmazza, így ezekből válogatva összeállíthatja a számára legmegfelelőbb étrendet, amely így nem egy kőbe vésett, hanem inkább egy dinamikusan változó rendszernek tekinthető.

Mindenképpen megemlítendő, hogy az Ornish-féle módszer nem csak az étrendre való odafigyelésből áll, hanem ez kiegészítője a megfelelő szintű, gyakoriságú testmozgásnak, a stressz kezelésnek (jóga, meditáció formájában), a támogató csoportnak (ahol a résztvevők kibeszélhetik a problémáikat is). A fogyás inkább egy pozitív mellékhatásnak tekinthető, nem egyedüli célnak.

http://www.preventissimo.hu/tudastar/cikk/298

A  kezelés alatt álló daganatos betegek semmilyen diétába ne kezdjenek kezelőorvosuk tudta és beleegyezése nélkül, mert ezzel a folyamatban lévő terápiájuk sikerét kockáztatják, és ez alól az Ornish-féle életmódprogram diétája sem kivétel! Természetesen a program számos eleme, így pl. a séták, a meditáció, a támogató csoportokban való részvétel kockázat nélkül végezhető.

Quintess Egészségközpontban kidolgoztunk egy olyan életmódváltó programot, amely a nevét a rózsától kapta, attól a csodálatos virágtól, amely, amióta a világ-világ a nőiesség, a szépség, a vonzerő és egyben a harcias önvédelem, az ellenállás jelképe is

Dr. Dean Ornish, a Kaliforniai Egyetem klinikai orvos-professzora kutatásai szerint az életmód mélyreható megváltoztatásával megállítható, sőt vissza is fordítható bizonyos betegségcsoportok további állapotromlása, így az emlőrák kiújulásának kockázata is. Életmódváltó programjának hatékonyságát munkatársnője, a 2009-ben orvosi Nobel-díjat kapott Elizabeth Blackburn is alátámasztotta egy közös kutatás során. Programunkat olyan mellrákkal kezelt hölgyeknek ajánljuk, akik tünetmentes állapotban vannak, és maguk is tenni szeretnének azért, hogy megelőzzék a melldaganat kiújulását.

A programot itt olvashatja: http://www.quintess.hu/files/tiny_mce/Rozsateljesprogram120422.pdf 

http://www.quintess.hu/Quintess-Rozsa-Program/menu/215

 A nyugati és az Ornish étrend összehasonlítása

Itt is vegyük észre az összetett CH előírt magas mennyiségét, a rendkívül alacsony mennyiségű zsírt

Milyen eredmények érhetők el az Ornish-programmal?

Az elmúlt években hosszú távú tudományos vizsgálatok igazolták az életmódprogram eredményességét. A vizsgálatokban résztvevők mind (angiográfiával igazolt) koszorúartéria elmeszesedésben-szűkületben szenvedtek. A kontroll csoportot azok a betegek alkották

(14-20 fő), akik a szokásos kezelésben részesültek: pl. koleszterinszintézist gátló gyógyszert kapott e betegek több mint fele.

E csoport tagjai mérsékelten diétáztak (a zsírbevitelt 25 %-ra csökkentették, a koleszterin bevitelt 140 mg napi mennyiségre korlátozták, és hetente 3-4 x tornáztak. A kísérleti csoportot alkotók (20-28 fő) a teljes életmódprogramban részt vettek. Összehasonlítva a két csoportban a koszorúér szűkület mértékét, szignifikáns különbségeket találunk az első és különösen az 5. év adatai között. A feltűnő az, hogy míg a a programban résztvevő betegeknél lassú, fokozatos javulás figyelhető meg, addig a kontroll csoport esetében (az alkalmazott szokásos módszerek ellenére) az évek során nőtt a szűkület foka.

Az életmódprogram eredményességét mutatja az is, hogy 5 év alatt bármilyen, szívvel kapcsolatos történés (infarktus, szükségessé váló műtét vagy kórházi kezelés, halálozás) majdnem felére csökkent (a kontroll csoport értékének 55%-ára) a programban résztvevők között.

Más objektív adatokban is kedvező változás következett be az életmódváltás hatására: pl.: szignifikánsan csökkent a koleszterinszint és a koleszterint a sejtekhez szállító („rossz”) LDL lipoprotein szintje a vérben; mindkettő fontos rizikótényező.

A kontroll csoport nem mutatott változást. Bár a védő hatású HDL lipoprotein vérszintje kissé csökkent, a trigliceridszint pedig emelkedett a programban részt vevő csoportban, ez nem jelentett fokozott veszélyt számukra, egyáltalán nem rontotta állapotukat (lásd pl. a szíveseményeket).

Mindenképpen kiemelendő az, hogy a szubjektív tünetek is jelentősen javultak az „életmód-csoportban”. Az isémiás szívbetegségben szenvedő betegek életét megkeserítik az anginás tünetek, a halálfélelmet keltő, szorító mellkasi fájdalmak. Az életminőséget rendkívüli mértékben javította az, hogy a fájdalmaknak mind a gyakorisága, mind az időtartama, mind a súlyossága jelentősen csökkent már egy év alatt az életmódprogramot követő csoportban, míg a kontroll betegek esetében ellenkező tendencia volt megfigyelhető.

A betegek számára a közérzet javulása döntő tényező; számos betegnél már hetek-hónapok múltán megfigyelhető volt. E szubjektív adatokat alátámasztották a legkorszerűbbnek számító PET-vizsgálatok is, amelyek a szív vérátáramlásáról adnak megbízható és részletes információt.

A PET-képek azt mutatták, hogy az Ornish-program betegeinél jelentősen nőtt a véráramlás a szívben, már akkor is, amikor angiográfiával még nem vagy alig volt látható a koszorúér szűkület csökkenése.

Megemlítendő még, hogy sem a magas életkor, sem a szűkület mértéke, kiterjedtsége nem jelentett hátrányt az életmód programban való részvételben. 74 éves páciens is elérhetett kiváló eredményeket, és nagyfokú blokk esetén is lehetséges volt az életmódváltás (megfelelő orvosi felügyelettel). Tehát sohasem késő elkezdeni!

Mi sorolható a hátrányok közé?

Az életmódprogram „áldozathozatalt”, tudatos szemléletváltást, jelentős aktivitást, kitartást és akaratot igényel a betegtől. Elvárja, hogy a beteg felelősnek érezze magát saját állapotáért. Erre, sajnos, nem mindenki képes, hiszen sokkal egyszerűbb bevenni a tablettákat és az orvosokra bízni a dolgot…

A gyógy diéta gondos ételválasztást követel és megfelelő konyhatechnikát, ehhez némi dietetikai ismeret elengedhetetlen. A program a belgyógyászokon-kardiológusokon kívül más szakembereket: pszichológusokat, gyógytornászokat, dietetikusokat, speciálisan képzett szakácsokat is igényel.

Ez a könyv nemcsak a diéta előírását, hanem az Ornish életmód leírását is tartalmazza.

A könyv címe és beszerezhetősége: 

Ornish, D.: Spektrum. Személyre szabott egészségprogram. HVG Kiadó, Budapest, 2010.

https://www.hvgkonyvek.hu/SPEKTRUM        

Az Ornish könyv tartalom jegyzéke

Dr. Dean Ornish: SPEKTRUM
Személyre szabott egészségprogram
Art Smith receptjeivel

A könyv a HVG Kiadó és a Quintess közös gondozásában jelent meg.

TARTALOM

Előszó a magyar kiadáshoz (dr. Marton István) 
Bevezető (Dr. Dean Ornish)

I. RÉSZ
SPEKTRUM: A SZEMÉLYRE SZABOTT ÉTREND ÉS ÉLETMÓD PROGRAMJA

1. A táplálkozás és az életmód tekintetében a választási lehetőségek teljes spektruma rendelkezésünkre áll >>

2. Az emberek többségének még az egészségnél is fontosabb a szabadság és sorsuk kézben tartása >>

3. Attól, hogy helytelenül táplálkozunk, nem válunk rossz emberré >>

4. Az étkezés módja épp olyan fontos, mint amit eszünk >>

5. Az életöröm sokkal jobb motiváló tényező a halálfélelemnél >>

6. Érdemes megcélozni azokat a mélyebb okokat, amelyek meghatározzák viselkedésünket >>

7. Kicsi, fokozatos, vagy nagy és gyors változtatások? -- a fenntartható életmód-változtatás érdekében >>

8. Nem érdemes feladni valamit, ami számunkra élvezetes, ha nincs a háttérben más, ami ezt felülírja >>

9. Jó szórakozás, és fenntartható >>

10. A szeretet a legerősebb motiváló erő a világon >>

Hogyan működik?

A táplálkozás spektruma

A stresszkezelés spektruma

Az irányított meditálás spektruma

A mozgás spektruma

A koleszterinszint csökkentése a Spektrummal

Súlycsökkentés a Spektrummal

A vérnyomás csökkentése a Spektrummal

A 2-es típusú cukorbetegség megelőzése és visszafordítása a Spektrummal

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és visszafordítása a Spektrummal

A prosztatarák és mellrák megelőzése és kezelése a Spektrummal

II. RÉSZ

ÉLVEZETES ÉTELEK SZÉLES SPEKTRUMA ART KONYHÁJÁBAN

Art Smith jegyzete

Receptek

Elengedhetetlen konyhai eszközök alacsony zsírtartalmú ételek elkészítéséhez

Főzőleckék

Bevásárlás és az otthoni éléskamra

Egészséges alapanyagok konyhánk készletének feltöltéséhez

Zöldségek és gyümölcsök szezonális táblázata

Epilógus

Utóhang

Köszönetnyilvánítás

A szerzőkről>>

Jegyzet

Név- és tárgymutató

A KÖNYV MEGVÁSÁROLHATÓ ITT >>

(www.commonthreads.org >>)

Dr. Ornish 30 éves kutató munkája során először mutatta ki a világon, hogy az életmód átfogó megváltoztatására irányuló program visszafordíthatja még a súlyos szívkoszorúér-betegséget is gyógyszerezés és sebészeti beavatkozás nélkül.

A Medicare nemrég fogadta el a program támogatását, a Medicare történetében először támogatott egy, az életmód átfogó megváltoztatására irányuló programot.

Dr. Ornish irányította az első randomizált kontrollált vizsgálatot is, amely kimutatta, hogy az átfogó életmód-változtatások megállíthatják vagy visszafordíthatják a prosztatarák előrehaladását.

A legfrissebb kutatásai során kimutatta, hogy az életmód átfogó megváltoztatására irányuló program hatással van a génkifejeződésre, „bekapcsolva” a betegség- megelőző géneket, és „kikapcsolva” azokat, amelyek elősegítik a rák és a szívbetegség kialakulását.
Hat népszerű könyv írója, és a Newsweek című hetilapban havonta megjelenik egy rovata.
A munkatársaival együtt végzett kutatást a Journal of the Amerian Medical Association, a The Lancet, a Proceedings of the National Academy of Sciences, a The Lancet Oncology, a Circulation, a The New England Journal of Medicine és a The American Journal of Cardiology más folyóiratokkal együtt folyamatosan közlik.

A NOVA egyórás adásban ismertette munkásságukat, és a PBS Bill Moyers által vezetett Healing and the Mind című sorozatában is szerepeltek. Kutatási eredményeiket minden népszerű média bemutatta, beleértve a Newsweek, a Time, az U.S. News és a World Report magazinokat .

Források:

       Dr. Keresztes Margit az Ornish-programról. URL:
       http://ornish.hu/keresztes_ornish_programrol.html

1. The Ornish Spectrum. URL: http://www.ornishspectrum.com/
2. Best Diets 2014 - Find the Best Diet For You. URL: http://health.usnews.com/best-diet
3. Best Diets 2014 – Ornish Diet. URL: http://health.usnews.com/best-diet/ornish-diet
4. Dean Ornish (Wikipédia szócikk). URL: http://en.wikipedia.org/wiki/Dean_Ornish
5. de Souza RJ, Swain JF, Appel LJ, Sacks FM.: Alternatives for macronutrient intake and chronic disease: a comparison of the OmniHeart diets with popular diets and with dietary recommendations.Am J Clin Nutr. 2008 Jul;88(1):1-11. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2674146/
6. JM. Shikany, SE Thomas, CS Henson, DT Redden,  DC. Heimburger: Glycemic Index and Glycemic Load of Popular Weight-Loss Diets. MedGenMed. 2006; 8(1): 22. URL:  http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1682003/
7. CD. Gardner, A Kiazand, S Alhassan, S Kim, RS. Stafford, RR. Balise, HC. Kraemer, AC. King: Comparison of the Atkins, Zone, Ornish, and LEARN Diets for Change in Weight and Related Risk Factors Among Overweight Premenopausal Wome. JAMA. 2007;297(9):969-977.URL: http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=205916
8. C Koebnick, S Plank-Habibi, B Wirsam, S Gruendel, A Hahn, C Meyer-Kleine, C Leitzmann, HJF Zunft: Double-blind, randomized feedback control fails to improve the hypocholesterolemic effect of a plant-based low-fat diet in patients with moderately elevated total cholesterol levels. European Journal of Clinical Nutrition (2004) 58, 1402–1409.URL: http://www.nature.com/ejcn/journal/v58/n10/full/1601984a.html
9. RM van Dam, JC Seidell: Carbohydrate intake and obesity. European Journal of Clinical Nutrition (2007) 61 (Suppl 1), S75–S99; URL: http://www.nature.com/ejcn/journal/v61/n1s/full/1602939a.html
10. Ornish D et al.: Can lifestyle changes reverse coronary heart disease? The Lifestyle Heart Trial. Lancet. 1990 Jul 21;336(8708):129-33. URL: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1973470