Érzelem, mint az életminőségünk meghatározója 3. rész. Az érzelem tulajdonságai, kapcsolata testünkkel. Robotok érzelmeiről.

Az érzelmek keletkezésére, és működésére többféle elmélet létezik. Én egy elméletnek csak akkor látom értelmét, ha a gyakorlatban alkalmazható, és így hasznát is lehet venni, úgyhogy ebből a szemszögből írom le az érzelmek keletkezésének folyamatát.

Gyakorlati szempontból az érzelmeknek a viselkedésed meghatározásában van jelentősége. Csak azt teheted meg, amire egy adott pillanatban az érzelmed képessé tesz. Ez szó szerint azt jelenti, hogy amikor egy esemény érzelmet vált ki benned, akkor annak segítségével az elméd alkot egy képet, amelynek a megvalósításáról döntesz.

Az érzelem akkor jön létre, amikor egy érzés bennünk, a megfelelő gondolattal találkozik és összekapcsolódnak. Tehát az érzelem, az érzés és a gondolat együttes megnyilvánulása.

Bármennyire is próbálnánk, sosem tudjuk megszakítani az egészségünk és érzelmeink közti kapcsolatot. Örök igazsággá vált, hogy minden egyes megélt érzelem mély hatással van fizikai testünkre – így szerveinkre is. Noha kutatóknak még nem sikerült teljes mértékben kibogozniuk ezt a lenyűgöző folyamatot, a tény viszont már széles körben ismeretes, miszerint az érzelmek kulcsszerepet játszanak a fizikai fájdalom megélésében és a krónikus betegségek kialakulásában.

Ahogyan azt mindenki tudja, a folyamatos és erőteljes energiaáramlások tartanak életben bennünket. A testünkön található 7, különböző pontokban elhelyezkedő csakrák központi szerepet töltenek be a mentális, spirituális és az érzelmi energiák áramlásaiban. Ha a csakráink erősek és harmóniában vannak, akkor hihetetlen energiaforrás származhat belőlük.

Dr. Hirosi Motoyama szerint: „A csakrákat úgy határozhatjuk meg, akár egy-egy energiaközpontot, melyek forgásban vannak, mint egy kerék, és kinyílnak akár egy virág.”

A Szív csakra (a mellkas közepén, a zöld szín képviseli) felel az érzelmeinkért, ezért ha gátolva van azt eredményezi, hogy elzárkózunk a körülöttünk lévőktől

A kínai orvoslás hét olyan belső állapotot is számon tart, amelyek megtörhetik a test belső energiaáramlását, a yin és yang egyensúlyát, és a belső harmóniát

A nyugati orvostudománytól eltérően a kínai orvoslás a felfokozott érzelmeknek éppolyan betegségkeltő képességet tulajdonít, mint bármely baktériumnak vagy vírusnak.

Az érzelmek hét különböző fajtája okozhat betegséget: az öröm, a düh, a szorongás, a töprengés, a szomorúság, a félelem és az ijedtség. Ha bármelyiket túlságosan nagymértékben átéljük, az sajátos módon befolyásolja egy-egy meghatározott szerv állapotát.

Ugyanígy az érzés is információ. A tiszta érzés egy energiaminőséget képvisel, amely beállítja testünket az adott rezgésre

Ha megfigyelünk egy gondolatot, vagy egy érzést az nem biztos, hogy érzelemként feltűnik bennünk,

Tudományos alapja van annak az észrevételnek, hogy az önismeret sokkal gyorsabban fejlődik, ha a gondolatok helyett az érzelmeket figyeljük meg, mert egyetlen érzelemhez szó szerint akár több ezer gondolat is társulhat. Ezért a mélyben meghúzódó érzelem megértése és helyénvaló kezelése sokkal kifizetődőbb és kevésbé időigényes, mint a gondolatokkal való bajlódás.

Félretehetünk egy bizonyos, visszatérő gondolatot azzal, hogy beazonosítjuk a hozzá társult érzelmet Ekkor már dolgozhatunk az érzelemmel: hagyjuk annak lenni ami, egészen addig, amíg teljesen el nem illan. Így az eredeti gondolatot kicsit később megvizsgálva észre fogjuk venni, hogy annak jellege megváltozott. Ha az érzést teljes mértékben átadtuk és elengedtük, akkor rendszerint az összes vele kapcsolatos gondolat is maradéktalanul eltűnik. Példa

Vegyük például annak a férfinak az esetét, aki külföldi utazása előtt nem találta az útlevelét. Ahogy közeledett az indulás időpontja, kétségbeesése egyre nőtt. Elméje vadul cikázott, miközben próbálta kitalálni, hová tehette az útlevelét. Kereste mindenütt, rengeteg mentális trükköt kipróbált, de mindhiába. Dorgálta magát: ?Hogy lehettem ilyen hülye, hogy elveszítem az útlevelem? Nincs időm újat készíttetni!? A végzetes nap közeledtével a helyzet egyre élesedett komoly dilemmával nézett szembe: ha nincs útlevél, nincs utazás. Súlyos következménnyel járt volna lecsúszni az útról, hiszen üzletről és pihenésről egyaránt szó volt, így elég nehéz helyzetet idézett volna elő. Végül eszébe jutott az elengedés-technika.Leült és feltette magának a kérdést ?Mi ez az alapvető érzés, amiről nem akarok tudomást venni?? Legnagyobb meglepetésére ez az érzés a bánat volt. Az afelett érzett bánat, hogy távol marad valakitől, akit nagyon szeret. A kapcsolat elvesztésének, vagy legalábbis a kapcsolat elhalványulásának félelme társult tehát az érzéshez, amit távolmaradása okozott volna. Ám amint elengedte a bánatot és az ahhoz kapcsolódó félelmet, hirtelen az egész üggyel kapcsolatban a béke érzése öntötte el, és arra a következtetésre jutott, hogy ha a kapcsolat nem bír ki két hetet, akkor nem is ér annyit, tehát valójában semmi sem forog kockán. Amint megbékélt, azonnal eszébe jutott, hová tette az útlevelét. Az igazat megvallva olyannyira nyilvánvaló helyre tette, hogy csak valamilyen tudattalan blokkal volt magyarázható, miért is nem emlékezett rá. Mondanunk sem kell, hogy minden az elveszett útlevélhez, az elszalasztott utazáshoz és a lehetséges következményekhez fűződő ezernyi gondolat azonnal eltűnt, érzelmi állapotát pedig frusztráció helyett hála és felszabadultság hatotta át. Dr. David R. Hawkins gondolatai az érzelmek természetéről http://lelekmagazin.hu/az-erzelmek-termeszete/

A homloklebenyben vagy frontális lebenyben található meg az amygdala az érzelmi memóriáért, az agresszióért, a kondicionált félelemért felel. Az érzelmi késztetésünkben a fő szerepet a limbikus rendszer játssza. Közreműködik érzelmeink kifejeződésében, de motivációs, a szexuális és a társadalmi viselkedésünkben is.

Noha az érzelmeink a limbikus rendszerben születnek, a neo-cortexnek, azaz is fontos szerepe van az érzelmi reakcióinkban és azok szabályozásában. A limbikus rendszerből származó impulzusokat és általuk keltett érzelmi reakciókat a homloklebenynek köszönhetően tartjuk féken.

Vizsgálatok szerint a jobb agyfélteke homloklebenye több érzelmi reakcióval áll kapcsolatban, mint a bal. Különbség van ugyanakkor az érzelmeés eredményeként jönnek létre.

Az emberi agy ugyanúgy kezeli az érzelmeinket, mintha íz-, szag-, vagy tapintási ingerekről lenne szó. A Cornell Egyetem kutatói szerint agyunk hasonló kóddá alakítja az érzelmekhez tartozó fiziológiai reakciókat. Ez a kód írja le, mit érzünk különböző érzetek, helyzetek, illetve emberek láttán. Tulajdonképpen úgy működik, mint egyfajta érzelmi barométer, amely jelzi, hogy az adott érzelem a skála pozitív, vagy negatív tartományában helyezkedik el.

külső, szubjektív élményeinket nem egy agyi "érzelmi központ" dolgozza fel, hanem sokkal inkább az érzetek percepciójától (érzékelésétől) függ, hogy agyunk hogyan értékeli azokat. Az agy azonos érzelmi kódot alkalmaz az egymástól eltérő típusú, ám minőségét tekintve pozitív érzetekkel, érzésekkel kapcsolatban.

A tényeket kísérő érzelmek "elraktározásáért felelős" amygdala befolyásolja a döntéshozást. Az emócióik többé-kevésbé mindenkit befolyásoltak, senki nem hozott teljesen érzelemmentes döntéseket" - nyilatkozta. "Nem azért vagyunk racionálisak, mert elfojtjuk, hanem mert lecsillapítjuk az érzelmeinket" - De Martino jelentette ki.

Ha bárkiben elnyomtak gyermekkorában egy vágyat, és elhitették vele, hogy az számára nem jó, az eltárolódik gondolati-, vagy érzés-kódként benne. Mivel környezetéből ez a vágya akkor negatív visszajelzéseket váltott ki, azt összekapcsolta a nem jó, nem neked való érzéssel. Máris bekódolta azt energiarendszere megfelelő részébe.
Ezért bármikor, ha vágyai irányába indult, vagy rájuk gondolt, a gondolat azonnal összekapcsolódott a ,,nem jó" érzéssel és ez egy érzelmet, mondjuk dühöt váltott ki. Ez a düh aztán megnyilvánulva olyan területeken gátolja őt, amiben kiteljesíthetné magát.

Szét kell választanunk egymástól az érzést és a gondolatot, megszüntetve így a köztük lévő kódolt kapcsolatot. Ezzel mindkét energiát felszabadítjuk, és hagyjuk, hogy helyesen működjenek.

Mivel agyunk világunk része, s mivel alapját tekintve világunk törvényei kvantumosak, ezért az agyműködésnek is kvantum-sajátosságokkal kell rendelkeznie. Vajon valóban szükségünk van-e a kvantummechanikára az agy működésének magyarázatánál? Ma már tudjuk, hogy a több napig teljes sötétséghez szoktatott egyén képes a zöld színű fény egy fotonját is tudatosan érzékelni, ami azt jelenti, hogy az érzékelési küszöb elérte az egykvantumos szintet. Ha pedig az érzékszerveink képesek erre, akkor joggal feltételezhetjük, hogy az ennél is finomabb gondolati impulzusok érzékelése automatikusan kvantumos szinten zajlik. Az ilyen eredmények valójában csak tovább erősítették azon fizikusok hitét, akik már a kezdetek-kezdetén azzal a feltételezéssel éltek, hogy a tudatosság valójában kvantumos jelenség. A kérdés valójában a következő: megfogalmazhatóak-e a logikusan gondolkodó agy törvényei a hullámfüggvény alkalmazása nélkül? A hullámfüggvény leírást mellőző elképzeléseket azóta tekintik értelmetlennek a fizikában mióta Einstein Niels Bohrral folytatott, híressé vált vitájában alul maradt.

Az agy felépítése rendkívül egyedülálló a benne megfigyelhető plaszticitás miatt, melynek révén az egyes területek funkcióját szükség esetén könnyedén átveheti egy másik terület. Ezt hallva a legtöbben azonnal a kvantumos nem-helyhez kötöttség jelenségére asszociálnak, ám az igazat megvallva emögött egy sokkal alapvetőbb képzet, mégpedig a topológiai töltések fogalma húzódik. Ennek megértéséhez azonban pontosan meg kell értsük a topológiai és a Noether-töltések közötti különbséget. A topológiai töltés valójában egy csomó, mely nem helyhez kötött, hisz az erővonal torzulásaként az egész vonalat jellemzi. Ezzel ellentétben a geometriai Noether-töltés helyhez kötött és a határozatlansági reláció keretein belül könnyedén lokalizálható a téridő egy pontjában. Míg tehát egy elektron helyzete elvben könnyedén behatárolható az agyban, addig ugyanezt a gondolatról már nem mondhatjuk el.

A Noether-tétel matematikai tétel, amely alapvető jelentőségű a modern fizikában. Kimondja, hogy ha egy (fizikai) rendszerben valamilyen folytonos („differenciálható”, azaz ha kis változtatáshoz csak kis változás tartozik a rendszer viselkedésében) szimmetria érvényesül, akkor ahhoz megmaradási törvény, illetve megmaradó mennyiség (az ún. „Noether-töltés”) tartozik.

A szimmetriaelvek a kémiában vagy a szilárdtest fizikában is fontos szerepet játszanak, de talán a részecskefizikában a legalapvetőbbek. Előbbiekben az anyagok fontos tulajdonságaira következtethetünk a különböző atomi, molekula- és kristályrács-szimmetriákból, a részecskefizikában viszont gyakorlatilag minden a szimmetriákból (vagy éppen azok sérüléséből) származik: a megmaradási törvények, a kölcsönhatások, sőt a részecskék tömege is.

Amikor létrejön egy gondolat, valójában egy topológiai csomó keletkezik, ami definíció szerint tehát egy térben kiterjedt objektum. A matematikai törvényeknek engedelmeskedő természetről tehát elmondható, hogy míg a fizikai agy esetében ezek a törvények elsődlegesen geometriai jellegűek, addig az értelem szempontjából a mögöttes matematikai elmélet lényegét tekintve topológiai. Stern ennél egy kicsit tovább is megy, és azzal a kijelentéssel él, hogy a logikus értelem megértéséhez a geometria nem használható. A gondolat szerinte egy olyan topológia effektus, mely az agyhoz a kapcsolódik

Egy hálózati topológia számítógép-hálózatok esetén a hálózathoz tartozó csomópontok közötti kapcsolatokat határozza meg. Egy adott csomópont vagy egy másik csomóponthoz, vagy több másik csomóponthoz kapcsolódhat, különböző minták szerint. A legegyszerűbb kapcsolat két csomópont között az egyirányú kapcsolat. Egy újabb kapcsolat hozzáadásával már kétirányú kapcsolat valósítható meg a csomópontok között.

Sem az agy, sem más biológiai szerv nem képes gondolatot létrehozni!!! A gondolkodás képessége és a tudat nem anyaghoz kötött. A magyarázatot magasabb energiaszinten, magasabb szférákban kell keresnünk. Ebben az esetben viszont az evolúcióról alkotott jelen elképzeléseink tarthatatlanná válnak. Ha a gondolatok és érzések nem a fizikai test termékei, akkor ezeknek a léte nem függ a fizikai test lététől, annak életétől vagy halálától! A test és az agy csupán „vevőkészülék”.

Az adás folytatódik akkor is, ha a vevőkészülék tönkre megy. A magas energiaszinten létező gondolat léte nem függ az alacsony energiaszinten létező agy állapotától. Gondolataink és érzéseink „túlélik” tehát a fizikai testet. Ugyanez érvényes emlékeinkre is, hiszen azok is gondolatok.Most már nem az a kérdés, hogy „ha az agy nem képes létrehozni a gondolatot, akkor ugyan mi az, ami létrehozza?” Ebben az esetben a magasabb frekvencia, a magasabb energiaminőség az, ami képes létrehozni az alacsonyabbat és annak változásait. Más szóval: Nem az agy képes gondolatot teremteni. Az agy csak elektromágneses hullámokat és hőt képes termelni, és ezt a műszereink segítségével fel is ismertük. Itt pontosan az ellenkezőjének kell történnie. Valójában a gondolat az, ami képes megteremteni az anyagot alkotó állóhullámokat, az anyagi világként ismert teljes elektromágneses spektrumot, és persze a fizikai testet és az agyat is.

A régi elképzeléseinket és elméleteinket újabbakkal fogjuk helyettesíteni. Az ilyen jellegű változás soha nem megy könnyen, és eleinte bizonyára sokkal több ellenzője lesz, mint híve. Csakhogy ez alkalommal nem az újabb elméletek életképességének vitatásáról és bizonyításáról van szó, hanem arról, hogy az eddigiek a fizika törvényeinek értelmében tarthatatlanná válnak.

Azáltal, hogy a számunkra még irracionális dolgokban nem hiszünk, így eleve kirekesztjük azokat a gondolkodásunk hatásköréből, és így érzelmileg is elszigetelődünk azoktól. Pedig, a ma még irracionálisnak látszó dolgok képezik majd, a holnapjaink valóságát. Ez így volt eddig is.

Vizsgálati adatokkal támasztja alá tudományosan azt a materialista felfogást, mely a lelki jelenségek egészét anyagi eredetűnek tekinti. Meggyőzően bizonyítja, hogy „az érzelmek azoknak a folyamatoknak az eredményeként jönnek létre, amelyek az agykéregben játszódnak le”. Amit a materialisták tagadnak, az az elképzelés, amely szerint az elme vagy a lélek a testitől lényegileg különböző, szellemi, mentális szubsztancia, egyfajta testetlen szellem, amely valamilyen rejtélyes módon kapcsolódik a testhez.

A materialisták azt tagadják, hogy az értékek vagy az erkölcs forrása egy „magasabb”, a minket körülvevő világon túli dolog volna. Ehelyett úgy gondolják, hogy az erkölcsiség éppen hogy a minket körülvevő természeti világban van megalapozva.

A "materializmus" szónak van egy olyan jelentése, ami nagyjából azt jelenti, "anyagias", és az ilyen emberek általában tényleg önzők és fukarok. Mivel felfogásunk szerint az érzelem lelki tevékenység a fentiek és az alább közöltek is vonatkoznak az érzelemre

Az érzelmek közvetlen hatást gyakorolnak az emberi DNS-re, és fordítva Kutatás során kiderült, hogy a DNS erősen reagál az érzelmekre. A pozitív érzelmek esetén (szeretet, a megbecsülés, a hála) a DNS szálak letekerednek és ezáltal a DNS hosszabbá válik. A negatív érzelmek esetén (félelem, stressz, düh) a DNS „összehúzza magát”, ezáltal a szálak rövidebbé válnak Fontos megjegyezni, hogy a DNS szálak hossza kapcsolatos a fiatalság megőrzésével (telomer) ami azt jelenti, hogy az érzelem befolyásolja élethosszunkat

Bebizonyosodott, hogy az érzelmeinknek rezgésfrekvenciái vannak. Ráadásul csak két olyan érzelem van, amit az emberek tapasztalnak: a szeretet és a félelem. Minden más érzelem közvetve, vagy közvetlenül ebből a kettőből származik. A félelemnek hosszú és lassú frekvenciája van, míg a szeretetnek nagyon gyors és magas a frekvenciája.

A pozitív érzelmek esetén a DNS szálak hosszabbá válnak. A DNS fotonokat, fényt és rezgéshangokat vesz és továbbít. A sejt aktiválása azt jelenti, hogy a DNS spirált stimuláló szálait körbevevő vízmolekulák felveszik a szeretet rezgéseinek spirituális energiáját, majd azokat a kvantumtérbe, a test fizikai anyagába küldik, ahol az megnyilvánul és lecsapódik. Amikor a szeretetben élsz, valójában magasabb frekvenciákon rezegsz és így tudod a tudatosságodat emelni, így tudsz még több kódot aktiválni a DNS szerkezetében.

A CT, MR vizsgálattal kimutatható, hogy az egyes érzelmek milyen hatással vannak az agy valamelyik területére. Számos érzelem féleség azonban ilyen vizsgálattal nem mutatható ki vagyis nem okoz agyi elváltozást (nagyobb fokú működési intenzitást) A hat alapérzelemhez viszonylag jól körülhatárolható agyterületek kiemelt aktivitása tartozik A 6 alapérzelem jól kimutatható a poligráf készülékkel, mint amilyen az öröm, szomorúság, düh, undor, félelem és meglepődés. Ezek mellett a bizalom, a megkönnyebbülés és a megvetés is viszonylag jól azonosítható, bár korántsem annyira biztosan, mint az említett hat.

Egy-egy érzelemhez egyáltalán nem tartozik kimutatható általános agyi aktivitás-mintázat — például a szeretethez sem

Nincs az arcon olyan egyértelmű jel, mint Pinocchio orra, amely biztosan elárulná, ha valaki hazudik. Ráadásul, ahogyan a hazugság felismerése tréningezhető, ugyanúgy begyakorolható a lebukást elkerülő hazudozás is, nagyjából hasonló eredménnyel.

Az antropológusok többsége (például Margaret Mead) sokáig úgy gondolta, hogy az arckifejezések erősen kultúrafüggőek, minden kultúrában másként fejezik ki az emberek az érzelmeiket. Ekman viszont úgy gondolta, hogy ennek ellenére jó néhány érzelmet minden kultúrában nagyjából ugyanúgy fejeznek ki az arcok — végül is, egy majom vagy egy kutya esetében is nagy biztonsággal meg tudjuk állapítani, ha örül vagy dühös.

Volt, hogy egy polinéziai bennszülött érzelmeit egy afrikai vagy egy eszkimó ítélte meg, és volt, hogy egy német vagy egy brazil érzelmeit egy japán vagy egy indián. Az eredmények látványos különbségeket mutattak az egyes érzelmek között. Voltak olyan érzelmek, amelyekről a felvételeket mindenütt a világon nagyjából ugyanúgy ítélték meg, és voltak olyanok, amelyek megítélésében teljes volt a kuszaság.

A poligráf segítségével jól azonosítható a 6 érzelem közül 4 (az öröm, a szomorúság, a düh és az undor) arckifejezéseit mindenütt, minden kultúrában lényegében egyformán értették, és a másik kettő (félelem, meglepődés) megítélésében is csak csekély eltérések mutatkoztak.

A szeretet érzelmet még amikor hirtelen járja át az embert, akkor sem igen ismerjük fel pusztán az arckifejezés alapján, és nem tartozik hozzá egyértelmű élettani mintázat sem. A szeretet nem keverhető ki az alapérzelmekből. Ez az alapvetően fontos érzelem valahogy egészen más anyagból van gyúrva, mint az alapérzelmek.'

1./ James—Lange-elmélet szerint az alapérzelmek úgy alakulnak ki bennünk, hogy a külvilág ingereinek hatására testünkben létrejönnek azok a változások, amelyek az adott alapérzelemre jellemzőek, és ezek érzékelése hozza bennünk létre az alapérzelmeknek megfelelő érzeteket.

A James—Lange-elmélet azt a fontos tényt emeli ki, hogy az alapérzelmek létre tudnak jönni bennünk spontán módon, a gondolkodás teljes kikerülésével. A külvilág által létrehozott testi változásokat akaratlanul is érzelmekként éljük meg. Az érzelmek megjelenésének ez csak az egyik mechanizmusa, nem az egyetlen módja.

Egy vizsgálatban miközben a résztvevők felidéztek emlékeket, valóban át is élték az azokkal kapcsolatos érzelmeket. Ezt azonban a poligráf nem jelezte, ami arra utal, hogy az elképzelt történetek által kiváltott érzelmekre már nem érvényes a James—Lange-elmélet.

Az érzelmek testi változások nélkül nem jönnek létre – állítják egyes kutatók. De egy alapérzelem (pl.: az öröm vagy a düh) testi változás nélkül is létrejöhet. Ezekre ugyanis a James—Lange-elmélet nem érvényes, mert az ilyen érzelmeket személyenként és alkalmanként más és más fajta testi változások kísérik. Hát akkor mégis változást okoz?

Azoknak az érzelmeknek a megértéséhez, amelyek nem alapérzelmek és nem is ezek kombinációi, mindenképpen másfajta elméletre lesz szükség.

Attól tartok, hogy a James—Lange-elmélet nem valami biztos alapokon nyugszik (ZsB)

A James-Lange-elmélet érvényességi tartományába elsősorban az alapérzelmek tartoznak, és ezek mellett még az ezekből kikeverhető sokféle érzelem

Walter Cannon amerikai fiziológus kísérletekre támaszkodva cáfolja a James-Lange elméletet. Cannon a következő ellenérveket hozza fel az elmélettel kapcsolatban:

Cannon az érzelmi élmény keletkezéséről úgy vélekedett, hogy ellentétben van a James-Lange elmélettel

Ez alapján az érzelmi folyamatok és ezek vegetatív idegrendszeri hatásai elválaszthatók egymástól.

Az elmélet azt állítja, hogy első lépésként az inger tudatosul, érzelem jön létre, ezzel párhuzamosan zsigeri változások jelennek meg. Ezek a viszcerális változások különböző érzelmek esetén hasonlóak lehetnek- a szimpatikus idegrendszernek ugyanazzal az általános aktivációjával járnak (pl. a düh és a félelem egyaránt eredményezhet gyors szívverést, emelkedett vérnyomást, kitágult pupillát).

Az elmélet a James –Lange-teória kritikájaként fogható fel. (Amelynek fő tézise az, hogy az érzelmek a környezet ingereire adott testi változások következményei, tehát az érzelem oka az élettani változás szubjektív észlelése.)

Az érzelemkifejezés Darwin szerint öröklött tényezők által meghatározott, azaz velünk született. Az öröklött tényezők szerepét mutatja, hogy egyes érzelmek az újszülötteknél, sőt vakon született csecsemőknél is megjelennek még mielőtt, tanulás történhetett volna. Az alap érzelmek kifejezése is hasonló a világ szinte minden népénél. Ezeknek az érzelmeknek a felismerése azonos a különböző kultúrákból származóknál.

Az érzelemkifejezést az öröklött tényezők mellett kulturális és egyéni tényezők is befolyásolják. Darwin haszontalan csökevényeknek tekintette az érzelmeket, úgy vélte, hogy az evolúciós múlt jeleiként maradtak az ember viselkedés repertoárjában az érzelmek. Darwin párhuzamot vont az emberek és állatok érzelemkifejezése között.

Tisztán gondolati úton is létre tudnak jönni érzelmek, akár alapérzelmek is. A gondolkodás segítségével létrejövő érzelmeket nevezhetjük kognitív érzelmeknek.

1./ Azok az érzelmek, amelyek a James—Lange-féle mechanizmus segítségével keletkeznek. Ezek az alapérzelmek és az ezekből kikeverhető érzelmek. Ezek az érzelmek biológiailag kódolt módon jönnek létre bennünk automatikus reakcióként a külvilág ingereire, és megjelenésük semmiféle gondolkodást nem igényel.

2./ Azok az érzelmek, amelyek tanulás vagy valamiféle egyéb gondolkodási tevékenység útján keletkeznek Ezeket az érzelmeket (akár alapérzelmek vagy ezek kombinációi, akár nem) kognitív érzelmeknek nevezzük.

3./ Azok az érzelmek, amelyek csak egy olyan lény esetében értelmesek, amelynek van éntudata. Ezek a tisztán emberi érzelmek. Ezek az érzelmek a szelf közreműködésével jönnek létre. A szeretet sehogyan sem volt beilleszthető az alapérzelmek közé. Még amikor hirtelen járja át az embert, akkor sem kapcsolódik hozzá egyértelműen meghatározható testi változásmintázat, sem jól azonosítható arckifejezés. Az agyi képalkotó eljárások segítségével sem sikerült semmilyen „szeretetközpontot" találni az agyban, miközben például a bizalomhoz vagy a megvetéshez sikerült eléggé jól körülhatárolható agyterületeket kapcsolni.

A szeretet nem alapérzelem és nem is keverhető ki alapérzelmekből. Az anyai és az apai szeretet is két egészen másfajta szeretet. Erich Fromm írja': „Az anya szeretetét nem lehet elnyerni, az vagy van, vagy nincs; mindössze annyit tehetek, hogy bizakodom

Minden vallásban fontos szerepet játszik a szeretet fogalma. Jézus volt az, aki az emberi lét alapfogalmává, s ezzel végérvényesen tisztán emberi érzelemmé tette. Ezt a mohamedánok is átvették, Jézust ők is prófétának, Isten kiválasztott küldöttének tekintik. A szeretet nincs biológiai módon belénk programozva, és így csakis kognitív (azaz: gondolkodás útján létrejövő) érzelem tud lenni — ez alól talán csak az anyai szeretet kivétel. A szeretetet tanulni kell, csak úgy magától általában nem jön létre bennünk, Ahogy Fromm írja: „Aki nem érti, hogy a szeretet aktivitás, a lélek ereje, azt hiszi, hogy semmi másra nincs szükség, csak meg kell találni a megfelelő tárgyat

A szerelemnek megvannak a biokémiai alapjai, A szerelem azért rendkívül komplex dolog, mert az érzelmek mindhárom alaptípusából tartalmaz elemeket. Megjelennek benne a James—Lange-féle mechanizmusok: nem azért nevetünk rá a szerelmünkre, mert megörülünk neki, hanem azért örülünk meg neki, mert amikor meglátjuk őt, a testünkben történő változások nevetésre ingerelnek Nehéz elfogadni az ilyen magyarázatot (ZsB)

A szerelem nem velünk született tulajdonságunk, hanem apránként tanuljuk meg az irodalomból, a biológiából, a pszichológiából és legfőképpen: egymástól.

Az érzelmek időtartama nagyon széles ská lán mozog: egy ijedség vagy egy harag nagyon gyorsan elmúlhat, egy szerelem vagy egy gyűlölet akár egy életen át tarthat." Ha egy érzelem a James—Lange-féle mechanizmus alapján jön létre bennünk, akkor amint a zsigeri (testi) változás megszűnik, az érzelem is elmúlik. Kivéve, ha úgy döntünk, hogy fenn akarjuk tartani magunkban,

A szerelmes ember munka vagy focizás közben azért nem érzi a szerelem lobogását, mert habituálódott hozzá.

Habituálódás: azon ingereknek a figyelmen kívül hagyása, amelyek ismerősek és nincs komoly következményük, vagyis magyarul hozzászoktunk

A szerelem érzelmeinek meglétét az mutatja, hogy azonnal felfigyel arra, ami a szerelmével kapcsolatos. Elég egy illat- vagy hangfoszlány, vagy bármi apróság, ami váratlanul a szeretett lényre emlékezteti. Ezek a csendes érzelmek csak azokra az érzelmekre érvényes, amelyek nem a James—Lange-féle mechanizmus alapján működnek

Tisztán emberi érzelmeink nem folyamatosan lobognak, hanem csak úgy bennünk vannak, és csupán akkor kerülnek előtérbe, amikor valamiért épp aktuálisak, és felkeltik az érdeklődésünket. Az érzelmek a flow állapotában sem szűnnek meg hatni a cselekedeteinkre

.Vannak az agynak olyan területei, amelyek sérülése (például egy agyvérzés vagy valamiféle fizikai behatolás következtében) bizonyos érzelmi reakciók elmaradását vonja maga után. Damasio könyveiben' igen részletesen bemutatja ezeket a területeket. Az ilyen agyterületek léteznek, eléggé jól körülhatárolhatók, és akár a hozzájuk egészen közeli más területek sérülése alapvetően más hatást válthat ki, például megakadályozhatja az arcok felismerését. Az agyterületek specializálódása olyan nagymértékű, hogy egy sérült, aki nem ismeri fel az arcokat, ettől még kiválóan felismerheti az arcokon az érzelmeket. Például nem ismeri fel a saját felesége fényképét, de azt megállapítja, hogy „vidám a nő'" vagy „dühös a nő". Vagy fordítva, felismeri a személyt, de nem látja rajta még a legnyilvánvalóbb érzelmi jeleket sem.

Pozitív alapérzelmek

Biztonság

Játék

Tettrekészség

Szeretet

Figyelem

Nyugalom

Boldogság

Karakán
Magabiztos
Öntudatos
Összeszedett

Bolondozó
Buja
Életteli
Felizgult
Felszabadult
Felvillanyozott
Heves
Jókedvű
Kalandvágyó
Lelkes
Pezsgő
Pikáns
Szenvedélyes
Vicces
Vidám

Bátor

Bizakodó

Buzgó

Büszke

Energikus

Kicsattanó

Kihívó

Kíváncsi

Nyitott

Optimista

Rettenthetetlen

Tettre kész

Barátságos
Együttérző
Elismerő
Empatikus
Érdeklődő
Gyengéd
Hálás
Imádó
Jóindulatú
Kedves
Megérintett
Nagylelkű
Odaadó
Őszinte
Rajongó
Reményteli
Segítőkész
Szerelmes
Szerető
Szeretetteli

Csendes

Éber

Elmélyült

Érdeklődő

Figyelmes

Higgadt

Összeszedett

Rendezett

Békés

Derűlátó

Derűs

Elégedett

Harmonikus

Kipihent

Könnyed

Ellazult

Nyugodt

Áhítatos
Áldott
Beteljesült
Boldog
Dicsőséges
Elégedett
Elragadtatott
Emelkedett
Euforikus
Extatikus
Gondtalan
Győzelemittas
Ihletett
Inspirált
Jókedvű
Jóleső
Kielégült
Kiteljesedett
Örömteli
Pozitív
Ragyogó

Negatív alapérzelmek

Félelem

Unalom

Harag

Szomorúság

Zavarodottság

Fáradtság

Üresség

Aggódó
Begyulladt
Bizalmatlan
Félelemmel teli
Félénk
Féltő
Gyanakvó
Ijedt
Izguló
Rémült
Rettegő
Riadt
Szorongó
Tart valamitől
Visszaretten
Zárkózott

Apatikus
Egykedvű
Életunt
Érdektelen
Erőtlen
Érzéketlen
Fásult
Kedvetlen
Komor
Közömbös
Tétlen
Tunya
Unott
Várakozó

Agresszív
Cinikus
Civakodó
Dühös
Elégedetlen
Ellenséges
Erőszakos
Fenyegető
Feszült
Gyűlölködő
Haragos
Ideges
Ingerlékeny
Ingerült
Kötekedő
Lázadó
Mogorva
Morcos
Neheztelő
Őrjöngő
Romboló
Rosszindulatú
Rosszakaratú
Távolságtartó
Türelmetlen
Zsémbes

Bánatos
Boldogtalan
Gondterhelt
Gyászos
Keserű
Kétségbeesett
Magányos
Megbántódott
Mélabús
Melankolikus
Rosszkedvű
Szomorú

Bizonytalan
Elbátortalanodott
Elgondolkodó
Elveszett
Értetlen
Feszélyezett
Frusztrált
Habozó
Hezitáló
Megdöbbent
Meglepődött
Összezavarodott
Sebezhető
Szétesett
Tanácstalan
Tehetetlen
Töprengő
Ügyefogyott
Zavart

Álmos
Csüggedt
Elesett
Élettelen
Elhavazott
Fáradt
Kialvatlan
Kimerült
Levert
Meggyötört
Nyűgös
Stresszes
Túlterhelt

Kiüresedett

Megsemmisült

Megszégyenült

Reménytelen

Szégyenkező

Szégyenlős

Szégyent érző

Damasiónak feltűnt, hogy néhány sérült, akinek az érzelemfelismerő képessége károsodott, döntésképtelenné is vált, miközben érvelőképessége és általában racionális gondolkodása épen megmaradt.

A döntés azt jelenti, hogy lezárjuk a gondolkodást azzal, hogy eljött a döntés ideje akkor is, ha lenne még mit végiggondolni. Az eddigiek alapján döntünk és kész. Ez az, ami ezekből a speciális agyterületen sérült emberekből hiányzik. Ha ezek a betegek olyan feladatot kapnak, amely tisztán racionális úton egyértelműen megoldható, például számtanpéldákat, akkor azt megpróbálják végiggondolni, és ha ez sikerül, akkor azt is el tudják dönteni, hogy megszületett a megoldás, nincs min tovább gondolkodni.

Damasio úgy értelmezte, hogy az érzelemsérült betegeknek valójában mind a gondolkodási, mint az érzelmi képességei hibátlanul működtek, de bizonyos fajta kognitív érzelmek nem jelentek meg bennük, és ennek hiányában nem voltak képesek racionális döntést hozni.

A közeljövőben egyre több olyan – arc- és hangfelismerésre képes, biometrikus szenzorokkal ellátott – készülék jelenhet meg, melynek célja az érzelmek elemzése és befolyásolása. Ezek a funkciók a korábbi eszközök esetén is megjelenhetnek különféle frissítések formájában.

Az Emotient cég olyan mesterséges intelligencia kifejlesztésén dolgoznak, amely megfelelően tud reagálni az emberi érzelem kifejezéseire. A jövőben a felhasználónak nem kell majd minden esetben szavakkal utasítania az okos telefonos asszisztenst mert felismeri a szomorú arckifejezést, és letölti az ehhez legjobban passzoló dalokat.

Harriet Taylor Published 1:58 PM ET Wed, 16 March 2016 | Updated 2:10 PM ET Wed, 16 March 2016

Vajon mikor jön el az az idő, amikor a gépek jobban fogják ismerni az embereket, mint ők saját magukat. Egyes meghatározások szerint az érzelmi intelligencia nyújtotta előnyök az autonóm eszközökre nem vonatkoznak, mivel azok nem „élnek át” valódi érzelmeket, hanem azért alkották őket, hogy az emberi rezdüléseket felismerve empátiát keltsenek, és ezzel pozitív választ váltsanak ki az illetőből.

A Hanson Robotics vezérigazgatója, Dr. David Hanson a texasi Austinban megrendezett SXSW-n mutatta be új humanoidját. A Sophia (ábra) névre keresztelt gép állítólag Audrey Hepburn és Dr. Hanson feleségének arcát kapta, némiképp ötvözték a két nő vonásait.

Bár Sophia mimikája és hanglejtése némiképp furcsa lehet, így is lenyűgöző, mi mindenre képes. A robot rengeteg érzelmet fejez ki vonásaival, a szemeinél lévő kamerák, valamint egy algoritmus segítségével pedig felismeri az arcokat, így akár a szemkontaktust is tartja.

Sophia megérti a beszédet, és képes emlékezni a már korábban megismert emberekre. Dr. Hanson szerint a robot a tanul is, így napról napra okosabbá válhat. A vállalat vezérigazgatója szerint a cél az, hogy a humanoid az emberhez hasonlóan tudatossá és kreatívvá váljon.

Sophia is megszólalt a bemutató során. Elmondta, a jövőben iskolába akar járni, hogy tanuljon, és céget alapítson. Szeretne saját otthont és családod is, igaz, egyelőre ez lehetetlen számára, míg jogilag nem válik emberré.

Dr. Hanson úgy véli, a jövőben a robotokat lehetetlen lesz majd megkülönböztetni az emberektől. A tudós szerint húsz év múlva a humanoid gépek az emberekkel fognak sétálgatni az utcákon, együtt fognak játszani, tanulni, és igen sokat segíthetnek majd rajtuk. Azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy nap a mesterséges intelligencia az ember legjobb barátjává váljon.

Ezeket a kifejezéseket az emberek felismerik rajta és ő is felismeri az emberek arcán. Szemeiből egy tv-kamera kémleli annak az arckifejezését, aki előtte áll. Ha az illető mosolyog, ő is mosolyog, ha mérges, akkor ő is dühbe gurul. Az érzelem letéteményese, persze, mindig az ember, a robot nem érez semmit, de kifejezésével érzelmi választ kaphat attól, aki nézi.

Az érzelmek segítenek figyelmünk fókuszálásában, mondja Mehdi Dastani, az Utrechti Egyetem informatikusa: az égő ház esetében például minden más körülmény lényegtelenné válik azon kívül, hogy minél hamarabb el kell hagyni az épületet. Dastani egyfajta „érzelmi logikát” igyekszik megtanítani gépeinek: 22 különféle érzelmi állapot formalizált változatát programozza bele robotjai rendszerébe, a gépek pedig egy adott feladat végrehajtása során alkalmazhatják ezeket. Ha egy érzelmekre nem képes robot azt a parancsot kapja, hogy jusson el A pontból B-be, egyszerűen végighalad az útvonalon, és ha közben valami akadály kerül az útjába, annak újra és újra nekimegy. Dastani érzelmileg is intelligens gépe viszont szomorúságot kezd érezni, mivel nem tud előre haladni, így idővel más megoldásokat kezd keresni célja elérése érdekében. Ha a robot boldog, az azt jelenti, hogy jó úton halad, így azon célszerű megmaradnia. Ha viszont frusztrált, az azt jelenti, hogy nem halad a kívánt ütemben, így esetleg érdemes megpróbálnia más útvonalakat is. Ez a fajta heurisztikus hozzáállás érdekes problémamegoldó stratégiát eredményez, amelynek során a gépek − az emberekhez hasonló módon – maguk fedezhetik fel a világot, és tanulhatják meg annak működését. Az érzelmek tehát hatékonyabbá és gyorsabbá teszik a döntéshozatali folyamatot. De vajon képesek lehetnek a gépek maguk is érzelmeket átélni?

Arvid Kappas, a brémai Jacobs Egyetem pszichológusa szerint ez attól függ, hogyan definiáljuk az érzelmeket. Egyes meghatározások szerint például az emberi csecsemőknek sincsenek érzelmeik, hiszen alapvetően ösztönök irányítják őket, és még nem rendelkeznek az érzések kifejezéséhez és értelmezéséhez szükséges kognitív kapacitással. Más meghatározások alapján minden állat rendelkezik az érzelmek valamilyen formájával. A kérdés tehát inkább az, hogy képesek lehetnek-e a gépek emberi érzelmek átélésére.

A misztikusok hirdetik, hogy a 19 szd. második fele óta egyre több olyan ember születik akinek nincsen lelke, pontosabban nincsenek érzelmeik csak indulataik, ezért soha nincs bűntudatuk, lelkiismeret furdalásuk. Sőt a klónnak sincsen. Emberi teste értelme van, de érzelmei nincsenek, csak indulati. Övék a jövő! A jövőtől eliszonyodó, maradék humanisták Pilinszkybe kapaszkodnak , aki meghirdette : irgalomra van szükség.

Kappas szerint robotok saját érzelmei gépi érzelmek lennének, hiszen nem emberi testtel rendelkeznek. Az pedig már az eddigiekből kiderülhetett, hogy az érzelmek milyen erősen kötődnek a test fizikai aspektusaihoz. Egy robot nem rendelkezik szívvel, gyomorral vagy vérkeringéssel, így alapvetően más fizikai reakciókat indukálnának benne az érzelmek, és másképp is fejeznék ki ezeket, mint az ember. A robot „szíve” az akkumulátora, ami egy érző gép esetében újabb, elsődlegesen etikai kérdéseket vet fel. Milyen felelősséggel járna, ha valóban érzelmekre képes gépeket alkotnánk? Engedhetnénk tiszta lelkiismerettel, hogy egy gép akkuja lassan tönkremenjen? Mi lenne a helyzet akkor, ha egy adott robotgeneráció helyett piacra kerülne egy újabb verzió, és szívünk szerint lecserélnénk a régit? Nagyon érdekes és fontos lesz annak végiggondolása, hogy milyen szintű érzelmekre képes robotokat akarunk létrehozni, mondja Bruce MacLennan, a Tennessee-i Egyetem kutatója. Szerinte minden érzelem lebontható olyan apró elemekké, amelyek reprodukálhatók egy gépi rendszerben is. Az már más kérdés, hogy az a robot, amely emberi összetettségű érzelmeket képes átélni, valószínűleg tudattal is rendelkezik majd, hiszen a két dolog az emberben is szorosan összefügg. Feltehetően még évtizedek telnek el addig, mire komolyan foglalkozni kell azzal a kérdéssel, hogy mit is éreznek a gépek. A robotokkal kapcsolatos ilyen témájú kutatások azonban azért is fontosak, mert segítenek jobban megérteni emberi mivoltunkat, és szembesítenek azzal a problémával, hogy vajon valóban olyan különlegesek vagyunk-e érzelmeink által, mint ahogy azt gondoljuk.

A Carnegie Mellon Egyetem (CMU) kutatói az algoritmusok képességeit most egy teljesen új szintre emelik, olyan szoftveren dolgoznak, ami képes olvasni az emberek gondolataiban

A kutatók funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálattal (fMRI) gyűjtöttek adatokat, majd táplálták be azokat a gépi tanulásos szoftverbe, ami képes megtalálni azokat az „építőkockákat”, amiket az agy az összetett gondolatok létrehozása során használ fel.

Az emberi agy egyik legnagyobb vívmánya, hogy különálló fogalmakat képes összetett gondolatokká alakítani. Például, ha egy banánról van szó, akkor egyben az is eszünkbe jut, hogy szeretünk banánt enni esténként

Az eddigi tesztek alapján az algoritmus 87%-os pontossággal tudta kitalálni a gondolatokat. Ezt visszafelé is képes megtenni: egy példamondat esetében visszaadja a hozzá tartozó, az emberi agyban lezajló aktivitási térképet.