Szülőföldünk Magyarország. Hazaszeretet és akik ezt nem ismerik



A szívünkben lakik a Hazaszeretet

„Érzelem, mint az életminőségünk meghatározója” címen a nelegybeteg.hu web oldalamon írtam arról, hogy mi az, ami talán van, de megfoghatatlan. Példaképen mondtam ezt: hát az elektromágneses hullámok. Nem foghatod, nem láthatod, szaga sincsen, tapintva nem érzed!  Hát akkor tényleg nincsen? Most akkor mondok mást. Mit szólsz ahhoz, hogy a gondolatod szintén el van bújva érzékszerveidtől, és még csak mérni sem tudod, hogy most lepkére, kutyára vagy virágra gondolok.  Ilyen az érzelem, ami persze közel sem értelem és mégis uralja a gondolatod. Te, aki öntelt módon büszke vagy az értelmedre be kell látnod, hogy érzelmeid által vagy vezérelve. Ez talán lesújt ugye? De lehet, hogy ez a helyzet felmagasztal, mert azt hiszed, hogy gondolataidnak van primátusa érzelmeid felett. Tévedsz! mert amit mondasz nem más, mint az érzelmeidtől fűtött gondolat.

Kérlek fogadd el a tanácsomat:


„Ügyelj gondolatodra, mert megszabja szavaid, és szavaidra, mert megszabja tetted, ez meg a szokásodat. Így hát a jellemed határozza meg a sorsodat”. Ezért szomorú vagy? mert talán szégyelled, hogy nem a ráció, inkább az érzelmed határozza meg életed? Ha már idősebb vagy, érzelmi hiányodat nem pótolhatod. Génjeid, DNS láncod, családi iskolai neveltetésed  oka lehet mindennek, vagyis nemcsak születésed,  de a társadalmi, szociális viszonyok  alakítanak olyanná minket, amilyenek  vagyunk. Ezen bevezető után végre talán megérted, hogy mi a hazaszeretet? Ez bizony nem más, mint az érzelmeink egy részének a hazára történő kivetülése.  Ide még csak annyit, hogy a szeretet egy autonóm érzés, nem érzelem és nem gondolat, hanem e kettőnek házassága. Kéz a kézben járva a szívedben lakik, mert ott van a lakása.   


Hazaszeretet

A hazaszeretet nem más, mint a hazához, ennek földjéhez, lakóihoz, nyelvéhez, emlékeihez történő valódi és nem mímelt ragaszkodás, amely hasonlít a szülők iránt érzett szeretethez Ezt úgy mondjuk: hazafiság.

„Testvéreim közt feltalálom Minden nagy eszme hősét. Engem nem rémít semmi vész, Várjon halál, vagy diadal: Lelkem egész, szívem merész; Merész, mivel magyar”


Az illetékes, aktuális megmondó majd kijelenti, milyen arányban és hogyan kell a haza mellett az uniót  is megszeretni. 

Meglehet, hogy ezt te nem érted és fogalmad sincs, hogy miről beszélek. Nehéz és komoly szavak ezek, merthogy a hazaszeret nem csak szívbeli odaadás, hanem tettek szerinti megnyilatkozás.

A haza iránti kötelességek sokszor saját érdekeinknek feladása egészen az életnek a hazáért való önfeláldozása. Hozzá szoktunk a tartalom nélküli sok beszédhez, a végeláthatatlan üres fecsegéshez, mások előtti hercigeskedéshez és most olyan dologról beszélek, amiről többnyire hallgatunk, vagy mert egyformák nem vagyunk a hazaszeretet ellenzőitől sokszor bántó bírálatot kapunk.  

Jó esetben a haza összeköt, és nem pórázon vezet, mint az ebet, noha voltak ilyen politikai rendszerek. De most nem erről beszélek. Az a jobb világ, amikor az egyesekből az együttélésen át alakul ki a vérrokonság, a közös nyelv, a lassan kifejlődő közös érzés és gondolkodás. A közös erkölcs, a szokás, közös történeti sors, a hova tartozás, a közös szenvedések és örömök. Ezek azok a tények, amelyek népet alkotnak, azaz olyan közösséget, amely az egyénre nézve a haza évezredes történetének kulturális munkájának eredménye.  Kérlek, értsd meg végre, hogy ez a fő forrása az egyén hazájához fűződő szeretetének. Ha ezt te nem érzed, úgy számodra édes mindegy hol élsz. A fő célkitűzésed a minél több pénz  megszerzésének könnyű lehetősége. Talán ez a gondolataidnak legfőbb vezérelve.

„Hazám, hazám, te mindenem! Tudom, hogy mindenem neked köszönhetem”

„Nem elég – a Világért! Több kell – a nemzetért! Nem elég – a Hazáért! Több kell most – a népedért!"

 

Most visszatérve a személy és a haza kapcsolatára mondhatom, hogy viszonzásképen a hazától e sokféle jótéteményért a haza iránt érzett szeretetet adom. Ez tudatossá téve az erkölcsi erények egyik legfőbbike. Csak nagy nemzeti hanyatlás korszakában gyengül ez az érzés, és kap lábra az önzés, az egyéni elszigetelődés, elzárkózás a közösség elől, amikor a magán célok és érdekek burjánzanak elő.  A nemes érzések lassan kivesznek és az egykori szelíd magánérdekek eltorzulnak, hedonisztikus élvezetek mocsarába hullnak és ott érzik jól magukat, ahol a Carpe diem  elvek uralkodnak. Ubi bene ibi patria Ott a haza, ahol a haszon. Milyen erkölcsi felfogása van annak, aki ezt vallja vajon?  Talmi értékek kielégítésének vágya, a pénz a vagyon mértéktelen gyarapításának hajhászása, a hazaszeretetnek szóval és tettel való megtagadása, a hatalom szerzés mámora önti el a kis és nagyobb közösséget. Ha azt kérded, hol van itt a hazaszeretet?  -  megdöbbenve mondom, sajnos sehol.

„S ha verejtékednek Nincs is annyi haszna: Ne nyisd ajkad mindjárt Édes hazád ellen Keserű panaszra.”

„Légy boldogabb itthon Soványabb kenyéren. Magyar föld szülötte Kövérebb falatért Hazát ne cseréljen!”


A hazaszeretet érzésének gyöngültével a nép erkölcsi ereje is gyöngül, összetartása lazul, képtelenné lesz nagy föllendülésre, nagy tettekre. A hazát nem szerető és a nemzeti érzést kinevető ember egyre manipulálhatóbbá válik. Marionett bábu leszel, akit a korrupciós pénz közvetítésével lényedtől független idegen eszmékre hangolnak. Maholnap észre sem veszed, hogy a mai cselekvésed a korábbi énedtől milyen idegenek lettek. Az ilyen nemzetek akkor bomlanak föl, amikor a hazafiság lelkükből kiveszett és egy tál lencséért eladták  honi becsületüket.

Magyar vagyok, magyar; magyarnak születtem, Magyar nótát dalolt a dajka felettem, Magyarul tanított imádkozni anyám „És szeretni téged, gyönyörű szép hazám”



Minden ember egy országot tekint hazájának. A haza akkor változhat, ha végleg elhagyja azt a földet, ahol született. A nemzet politikai nemzetet jelent, az ország lakosok közösségét, A nemzetállam olyan államot jelent, amely népessége, összetétele, etnikai szempontból homogén.


Hazafiság

A hazafiság a haza (szülőföld) az őseink és kultúránk  iránt érzett pozitív érzelmek csoportja, a haza szeretete. Kérlek, hogy  más irányzattal ne téveszd össze A nacionalizmus és a sovinizmus nem tartozik ide, hiszen mindkettő politikai ideológia, és nem erkölcsi kategória. A nacionalista tagadja, hogy a múltban a mai nemzeteknek bármi előzménye lett volna. A sovinizmus a hazafiság fanatikus megnyilvánulása, a haza vagy nemzet elvakult imádata, kritika nélküli csodálata, felsőbbrendűséget hirdető ideológia.

A patriotizmus tiszta hazaszeretet, mások megsértésének igénye nélkül. Nem más, mint a föld, a nemzeti múlt, az  intézmények, a nyelv és a szokások tisztelete. Illyés Gyula mondja:  patrióta, aki jogot véd, soviniszta aki jogot sért.

A kozmopolita a világ problémáit a nemzet problémái elé helyezi, vagyis úgy tekinti, hogy a világ problémái fontosabbak, mint egy adott nemzet érdekei. A világ minden emberét egyformának, és egyenlőnek tekinti. A kozmopolita az azt mondja, hogy elavult dolog a hazához, a nemzethez ragaszkodás gondolata.


„Édesanya, édesapa, mondjátok csak mi haza? Tán e ház, amiben vagyunk, amelyben mindnyájan lakunk? Ez a haza? Nem gyermekem ez csak a házunk, de amit mi körül látunk, merre földjeink terülnek, merre kertjeink feküsznek, Ez a haza!  Minden, amit a szem belát  itt e föld, mely kenyeret ád. E folyók tele halakkal, e szőlő hegyek falvakkal Ez a haza! Hol egykor őseink laktak, itt csatáztak itt mulattak, ahol a határt ők szabták, s örökségül reánk hagyták. Ez a haza! Ahol csontjaink porladnak, s mindig a földben maradnak, ahová bennünket tesznek, midőn egyszer eltemetnek. Ez a haza!  Ez a föld, mely drága nekünk, melyet legjobban szeretünk. Ahová bármerre járunk mindig vissza, visszavágyunk. Ez a haza!


A haza nem csak egy szó, egy hely vagy egy fogalom. A haza egy érzés, amely bárhová mész, bármit teszel, bárhová is repülhetsz el, elfeledni nem tudod akkor sem, ha akarod, ha hazádat itt hagyod, mert sorsod ki tudja miért, de máshová vonzott. Az a haza, ahol az édesanya világra hozta gyermekét. Ne hagyd, hogy lelkedet mérgezzék a hazug előítéletek. Ne hagyd, hogy korlátok közé szorítsák szabad szellemed. Ha Kölcsey és Vörösmarty nyelvén szól az éneked a nagyvilágon e kívül máshol nincs helyed! akkor bátran mond: Itt születtem, és ez az egyetlen hely a világon, ahol otthon lehetek. 

Nincs már határ, bárhová mehetsz! Igazán boldog, csak itthon lehetsz. Más országban is emberek élnek, Én itt maradok! Ezt látom szépnek. Aki elmegy, nem hagy itt örökre. 
Előbb vagy utóbb, visszahúzza szíve. Az nem az övé, hiába él ott! Sok embert a szíve, már hazahozott. 


Ha felnőttél valami benned azt mondja: Itt  élhetem jelenem, és jövőm, ahogy elképzelem. Ne törődj vele, hogy ezért mit mondanak. Az vagy, akinek tartod magad, még akkor is, ha szembe fúj a szél. Csak a döglött hal úszik az árral, de te pisztráng vagy ki küzdelemben él egy számára idegen világgal. Hát akkor mond mit ér annak sorsa, ki külhonba maga él, maga keres. Magányos vagyok, egy számkivetett senki. Csak az álmaim nagyok, de a valóság: semmi.!

„Honvágy sír bennem, mérhetetlen honvágy - nem a hely után. A lelkemet vesztettem el, azért nincsen hazám."

„Nézz le rám ó Istenem, nézz  le rám segíts nekem, légy velem, engedd, hogy éljek, adj erőt s időt nekem!”


Akit külföldre kényszerített a sors, vagy ott dolgozik, mert a nagyobb jövedelem után sóvárog, vonzódik, egy idő után érzi, hogy életéből hiányzik valami.  Ez a honvágy a homesickness vagy jelentése szerint az otthon iránti betegség vagy én úgy mondanám lelki éhesség! lelki vágy.

 

„Hírt sem hallok már felőled, Erdős, völgyes szép hazám! Most, hogy távol vagyok tőled, Most szeretlek igazán. Azt a völgyet, azt a bércet Soha nem feledhetem, S kél szívemben vágyó érzet: Hogy zokogjak kebleden”


Visszavágyik abba a közösségbe, ahonnan kiszakadt. Vajon mit mondhat az ilyen lélek:

úgy mentem el innen, mint kis gyermek, és mint meglett férfi vagy nő úgy jöttem meg, mint a „fel-, feldobott kő”. Igen ám, de azóta tán több, mint 10 év telt el Megrakodva búval és örömmel. szüleimet, ha még élnek  keresem fel.  Tíz esztendő... az idő hogy lejár! „Cserebogár, sárga cserebogár.”


„Ez a sors, amit élünk, csak egyszer miénk. Ez a hely, ahol érzed, hogy otthon vagy rég.
Ez a Föld tele könnyel, mit a szó melegével és a szívünkkel szárítunk fel.
Az a perc most eljött és nem lesz több más. Mire vársz? Ma a holnapnál messzebb kell láss!
Ez a Föld tele könnyel, mit a szó melegével és a szívünkkel szárítunk fel.
Ez a Föld tele hittel, mit a szó erejével és a szívünkkel támasztunk fel.”



Történelmünk fontosabb állomásai

Fontosnak hitt dolgaid mellett néhány percre álljunk meg itt. Idézzük fel ezeréves múltunk nagyobb történéseit.   

Őseink egykor úgy döntöttek, hogy Etelközből a besenyők elől a Kárpát-medencébe átköltöznek. Árpád vezetésével a magyarok a Vereckei hágón át  nyomulva hoztak létre új hazát .

1526-ban, a mohácsi csatában török győzelem született. A küzdelemben II. Lajos király és seregük nagy része elesett.

Gondoljunk itt arra, hogy az ország három részre szakadt és ez 150 évig így maradt. Emlékezzünk Zrínyi hősiességére az ország újraegyesítésére, Wesselényi Habsburg elleni összeesküvésre és hát ennek sikertelensége után Thökölynek a Habsburgok elleni szabadságharc megkezdésére.

A reformkor szószólói, a 48-as forradalom sürgető fiataljai és a szabadságharc neves és névtelen mártírjai nem akartak mást, csak hogy Magyarország önmaga lehessen. A síron túlról is azt üzenik nekünk: a megszentelt áldozat sohasem hiábavaló. Életüket, hányan áldozták fel értünk!

A magyar nemzet gyásznapja október 6-a.  Ekkor emlékezünk azokra az aradi vértanúkra, akik hazánkért a legdrágábbat, az életüket adták.

Az Aradi vértanuk bár tudták, mi vár rájuk, tettüket, mindannyian vállalták, életüket a hazáért adták. Volt közöttük magyar, német, szerb, horvát, hadvezér és közepes tábornok, forradalmár, de egyben egyek voltak, ami a legfontosabb, a haza ügyének szolgálata, lelküknek ez volt a hivatása. A győztes hatalom nem véletlenül ítélte őket halálra. Tiszta szívvel és emelt fővel álltak bíráik és hóhéraik elé. Elszántsággal tűrték sorsukat, s abban a reményben bíztak, hogy igaz ügyük nem veszhet el örökre. Emlékük nem veszhet el sohase.

Hazánk történelmében mély és eleven seb a doni katasztrófa, hiszen százezer magyar katona a hazáért vívott harcban veszett oda. A szovjet fronton életüket adták és idegen földben örök álmukat alusszák.

1920-tól a trianoni békeszerződéstől kezdve Magyarország állami területe a Kárpát-medence középső része lett.  Ettől az időtől kezdve a határokon kívül élő magyarság története előbb négy, majd 1991-től végül hét külön ország történelme keretébe illeszkedett be.

1956. október 23-án vér folyt Magyarországon, egyszerű emberek vére. Ők is arra tanítottak, hogy legyünk ne csak okosak, de hűek az ő elveikhez, hisz a mi jövőnkért az életüket adták. Egy eszme győzelméért a halált választották. A magyar emberek az egész világnak megmutatták, hogy mire képes a hazaszeretet és az összetartozás.

Háromféle ember van, beszédében mondta a miniszter :

„De semmi kincsért s hírért a világon El nem hagynám én szülőföldemet, Mert szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet”


„Széles e világnak fénye, gazdagsága el nem csábít innen idegen országba. Aki magyar, nem tud sehol boldog lenni! Szép Magyarországot nem pótolja semmi!”


Ha jobb életet akarsz és itthon ezt nem kapod, nem a hazádat kell elmarasztalnod, sokkal inkább neked kell megváltoznod..

„Nem elég a jóra vágyni,a jót akarni kell! És nem elég akarni, De tenni, tenni kell:A jó szándék kevés!Több kell – az értelem! Mit ér a hűvös ész?!Több kell – az érzelem! Ám nem csak holmi érzés, de seb és szenvedély keresni, hogy miért élj,szeress, szenvedj, remélj!”

 

Persze a hazádat nem tudod úgy szeretni, mint a családod. Nehezebb ezt megérteni, mert a haza nem szeret viszont, úgy, mint ahogy az emberek egymás közt. A haza nem vesz neked születésnapi ajándékot, de lehetőséget kínál álmaid megvalósítására. Tehetséged, képességed és szorgalmad, komoly elhatározásod és a kitartó akarat, ami biztosíték ennek megvalósulásához. A haza akkor is veled van, akár milyen tájra vándorolsz a világban. Meghallod a himnuszt, látod a zászlónkat, vagy a győzelmi dobogón a sport győztes lányokat, fiúkat, kiknek a himnusz hangjára a szívük elszorul, és könnyes szemükön át érzik és látják, hogy az ünneplő győzelem részese rajtuk kívül - Magyarország. 


„Haza nélkül az életem mond mit ér? Tető nélkül apró házad mondd, mit ér, A legszebb híd a folyó nélkül mondd, mit ér, És a tűz a meleg nélkül, és a lány a fiú nélkül, Mondd, mondd, mondd, mondd, mit ér?!„ Termés nélkül termőfölded mondd, mit ér, És a kerted a virág nélkül mondd, mit ér, És az éj az álom nélkül, életed a tettek nélkül Mondd, mondd, mondd, mondd, mit ér?! És a gyermek anya nélkül mondd, mit ér, És a szíved érzés nélkül mondd, mit ér És a nyár a napfény nélkül, és a föld az ember nélkül Mondd, mondd, mondd, mondd, mit ér?!És haza  nélkül mit érek én,”  (Módosítás ZsB),


Hogy kit tekintünk magyarnak egy mai felmérés erre választ adhat Az eredmények azt mutatják, hogy a nyelvet ítélték sorrendben elsőnek, domináns tényezőnek. A magyar anyanyelvűek ugyanis ezt tették a rangsorban elsőnek. Ezután következett másodiknak az állampolgárság,  majd harmadiknak az identitás vagyis az a meghatározás, hogy magyarnak vallja magát. Sorrendben ezt követte, hogy a szülei magyarok voltak. Végül, de nem utolsó sorban, mert Magyarországon él, és ismeri az ország  ezeréves történetét


Kivándorlás

Megteheted, hogy ezt az országot hazádnak nem tekinted, de akkor nem is szeretheted.

Eredj, ha tudsz...Eredj, ha gondolod, Hogy valahol, bárhol a nagy világon Könnyebb lesz majd a sorsot hordanod, Eredj...Szállj mint a fecske, délnek, Vagy északnak, mint a viharmadár,Magasából a mérhetetlen égnek Kémleld a pontot, Hol fészekrakó vágyaid kibontod..

Eredj, ha hittelen Hiszed: a hontalanság odakünn Nem keserűbb, mint idebenn. Eredj, ha azt hiszed, Hogy odakünn a világban nem ácsol A lelkedből, ez érző, élő fából Az emlékezés új kereszteket.


Az is mókás, amikor ártatlan szemekkel elmondják, hogy Magyarország végül is csak egy hely, ahol szörnyű az élet, de ideje lelépni innen, lehetőleg végleg. Aztán amikor elhúznak, és külföldön magyarnak nézik őket, azonnal büszkén elsorolják, hogy mit köszönhet a világ a magyaroknak. Párásodik a szem, elbicsaklik a hang. Milyen kár, hogy miközben külföldön három percig emberként viselkednek, itthon szimpla hazaárulók. 

Ideológiai rögeszme, elkötelezettség, pénz, hatalom ígérete vagy a személyes törlesztési vágy miatt elfeledkezik arról a fontos erkölcsi szabályról, hogy az ember szereti a hazáját. A hazát elárulni ugyanolyan káros, mint érdemein felül dicsérni, eltelni a látszattal, hetvenkedni a beszűkült tudattal, Amplector te Africa – Julius cézár ezt mondta mikor földre estét ezzel magyarázta. 

Nem kell a háború, nem kell a világnak! Azok harcoltatnak, akik többre vágynak!
Kik életek árán, kincseket szereznek,ám nem tagjai a harcoló seregnek.

Mást küldenek hadba, ki a csatatérre, mindegy sárga bőrű, néger, vagy fehér-e,
Nem számít családja, értelme, vagy kora, az sem, hogy szegény-e, vagy jól megy a sora?

Csupán annyi számít, hogy “védje hazáját”! Engedelmeskedjen, s fogja be a száját!
Lényeg, hogy a drága lőszert elhasználja, s a golyót felfogja? Ezt várja “hazája”?

Nem kell a háború, hidd el nekem, nem kell! Naponta háborút visel minden ember.
Van ki a létért küzd, van, ki többre vágyna, ezért mások hátán a csúcsokra hágna!


A szívedben élő szeretet, ahol a haza is kapott egy lakhelyet neveltetésed, oktatásod miatt üres lakás lehet. A hazaszeretet, még fiatalon, ha meg is volt egykor, valahol elveszett. Emiatt ne korhold ezt a kis országot, ha innen menni akarsz, hát menj, és remélve láss számodra ennél jobb világot. De ne feledd: hiányozni fogsz és visszavár a te országod, amely hidd el, igazán ez a te világod.

„Szülőföldem szép határa! Meglátlak e valahára? A hol állok, a hol megyek, Mindenkor csak feléd nézek.”


Nem máshol, de itt gyarapítsd a tudásod, tanulj, tervezz, dolgozz -  alapíts családot. Életednek itt van helye, tégy meg mindent és a hazai közösségbe illeszkedj be. Az ember néha

„elvágyik s nem menekülhet. Magyar vágyakkal, melyek elülnek, s fölhorgadnak megint. De hiába mindenha szándék, Százszor földobnál, én visszaszállnék”


Ámde akiben él a haza iránti pozitív érzés téged az soha nem hagy el, bárhová mész is, bármit teszel sőt még a távolban jól is érezheted magad, de a „hazádnak légy híve oh magyar ” felszólító gondolat, ha nem is hallod, benned szunnyad és mindenhol elkísér, mindig veled marad.

„Ha itt megtaláltad a szerelmet, ha itt él jó anyád, nem szippanthat magába a nagyvilág!
Elmenni csak kicsit, ha nagyon muszáj, ám a szülőföld egyszer mindenkit hazavár!”


Hány híres magyar utolsó kívánsága úgy szólt, hogy magyar földbe temessék, merthogy itthon legyen vele az örök békesség.  A hazát teljes szívből kell szeretni, nem csak úgy, ahogy az érdeked megkívánja, mert csak így marad  meg  lelked egyensúlyozottsága.


„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messze ringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton”


„Idegen földön, ha járok, - Magyarország, - velem az út is megfordul haza hozzád.” 


Ezernyi tudós, művész, író és költő munkája bizonyítja, mennyi mindent nyújthat egy kis ország. Vedd észre Európa! 

A haza az őseinket, a legendáinkat, a művészetünket, kultúránkat, világhírű tudósainkat és hőseinket is jelenti. Enyém ez az ország ahol élek, a nyelv, amellyel beszélek, és amivel legjobban kifejezhetem érzéseimet.

 

Magyar vagyok. Büszkén tekintek át A múltnak tengerén, ahol szemem Egekbe nyúló kősziklákat lát, Nagy tetteidet, bajnok nemzetem. Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep; Úgy rettegé a föld kirántott kardunk, Mint a villámot éjjel a gyerek.


Az ország, aminek ismerem a múltját, és kezemben a lehetőség, hogy formáljam jövőjét, ahol bátran és igaz szívvel mondhatom „A hazáért mindent, a hazát semmiért nem adom.” Nemzeti jelképeink, a himnuszunk zászlónk, és címerünk az Alkotmányban rögzítve van velünk.

„Míg a Himnuszt énekli a szíved és a szád, addig nem hagyhatod el végleg e szép magyar hazát! Legyen hited, éltessen a remény, mert az élet most mindenütt kemény!”


A Szent Koronához tartozó Szentkorona-tan a magyar alkotmányosság alapja. A magyar államiság fő szimbóluma a Szent Korona. A Szent Korona végigkísérte a magyar történelmet az államalapítástól napjainkig. Mátyás király halálos ágyán az országot Szűz Máriának ajánlotta:

„Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a Te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva, lelkemet kezedbe ajánlom.”


Identitás

Az európai identitás nem más, mint egy kollektív tudat, amely azonosulást mutat az európai civilizáció értékeivel, vívmányaival és a sokszínű európai kultúra felett, érezhető büszkeséget ad.

A nemzeti identitás mélyebb és erősebb, mint az európai hatás, hiszen életünket egy adott nemzet keretein belül éljük meg, és olyan értékközösség jellemez minket, mint a közös nyelv, a közös nemzeti kultúra, a közös történettudat, a történeti hagyományok, a nemzeti vívmányok. Hazafias lényként büszkék vagyunk rájuk.


A magyar identitás

Egy felmérésben a magyar identitásukra büszke a válaszadók 73%-a. és csak 13%, akiknek számára közömbös a nemzeti hovatartozás, és alig egytizede, akiket negatív érzéssel tölt el a magyarság érzése. Vegyük végre észre hogy szerencsére polgáraink nagy többsége magyarságára büszke.


Az Alaptörvény első oldalán írtakba tekintsünk hát bele:

„MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.”


A nemzeti tudat vagyis a nemzet tagjainak az a meggyőződése, hogy mivel mindannyiuk ugyanannak a nemzeti közösségnek része, ezért nem idegen hogy más identitású emberek egymással vállvetve együttműködjenek - egy közös cél elérésére. 

A magyar nemzeti öntudat a polgáraink körében domináns. Az európai identitás ennek csak kiegészítője, de egymással nem szemben álló része.

Egy felmérésben a megkérdezettek túlnyomó többsége (61%-a) „csakis magyarnak” vallotta magát. Ez kizárólagos nemzeti identitás. További 28% elsősorban magyarnak, s csak azután európainak Miért volna ez bűn? Ez ragaszkodás a hazához, ami  inkább erény, mint vétek, ezt észre kell vegyétek.


A sok nemzetű Európa

A legfőbb, de még el nem döntött kérdés az, hogy nemzetállamot vagy egyesült államokat akarsz. Választásod felfedi politikai hovatartozásod.  Ez akkor is így van, ha a kérdés elől azzal bújsz ki, hogy „Én nem politizálok”. Annyit elárulok, hogy a globalista koncepciót az Európai Bizottság, a német kancellár és a francia elnök képviseli. Az évszázados német-francia ellentét talán feloldódott?  De vajon mi okozza ezt a látszólagos barátságot? A másik oldalon az európai kultúra megőrzésére a visegrádi négyek fogtak össze. A két út közötti különbség meghatározza unokáink jövőjét. A választás döntő hatással lesz mindannyiunkra, mert ez határozza meg, hogy a jövőben mi lesz Európa népeinek a sorsa.

Rostoványi Zsolt: Európai identitás. Európa Kislexikon. BKE. VKI. Budapest. 1999.

Rostoványi Zsolt: Globalizáció avagy a civilizációk harca? In.: Külpolitika, új folyam, 1999/1-2 szám. 3-45.


Észreveheted, hogy Európa népei nem alkotnak egy nemzetet. Sem vallási, sem kulturális szempontból nem homogének. Egy példa, ami összeköt sok nemzetet a 3 évente megrendezett Katolikus Ifjúsági Találkozó, ahol a pápa két és félmillió résztvevő - köztük ötezer magyar előtt - a terrorista cselekmények áldozataiért tartott misét és mondott szentbeszédet.

A magyarok számára azért is olyan fontos Európa és a kereszténység viszonya, mert az államalapítás és a kereszténység felvételének azonos az idő kora. 2019-ben esedékes Ifjúsági Világtalálkozó házigazdája Panama lesz.  A lakosság 85%-a római katolikus. A fennmaradó 15%  muzulmánok, buddhisták, hinduk, izraeliták és a különféle törzsi vallások hívei.

A 19. Ifjúsági és Diák-világtalálkozó Szocsiban 2017-ben volt, amelyre 180 országból több mint 20 ezer résztvevő érkezett. Ez is aláhúzza, hogy Európa népei nem alkotnak egy nemzetet.

”Európa…akármi történt, mindig büszke nő maradt. Így élt a sok-sok év alatt. Ezért értsd meg, szeretem őt,  A vén Európát, a büszke nőt. Nagyon kérlek, becsüld meg őt, A vén Európát, a gyönyörű nőt. Magából ad, ha enni kérsz. Testével véd, amikor visszatérsz. Ölén a szerelem minden öröme hívogat. Arcában látod az arcodat.”


Közös nemzeti tudat

Európa egyes országaiban párhuzamos társadalmak alakultak. Ha egy országon belül több népfajta települ úgy egy közös nemzeti tudat, jó esetben több generáción át talán kialakulhat. Ahol az Európán kívülről jövő nemzeti vagy vallási közösségek zárt kulturális minták mentén szervezik az életüket – szóval ezek az idegenek -  a shaira törvényei szerint élnek. Ma már mindenki ismeri a  No-go  területet, ami azt jelenti, hogy a letelepedett idegenek nem az otthonukat adó ország hivatalos hatalmának kell, hogy megfeleljenek, hanem egy külső idegen szervezet  felügyelő uralma alatt állnak. Rendőrség, vagy hivatalos állami szervek, de az ország eredeti polgárai is jobb, ha ide be se mennek. Példának említem, hogy a Párizsi külvárosok muszlim közösségei az államhatalomtól elszakadtan élik életüket, ahogy  meghatározzák azt a Sharia törvények.

Saint-Denis 40 kerületéből 36 ilyent tartanak a rendőrségen nyilván. Ilyen körülmények között az Unió a közös nemzeti tudatról nem is beszélhetne! Amit az óvatos okos osztrák kancellár és a francia elnök kellő ájtatossággal mondogat: „az európai azonosságtudat létrehozásának módja még korántsem tekinthető kiforrottnak” Az uniós polgárok pedig nem igen támogatják a mesterségesen létrehozandó közös európai kultúrvilágot. Még azt kérded, hogy miért? - mert mindegyik nemzet büszke saját kultúrtörténetére és esze ágában sincs, hogy ezt más nemzetekével kavarja össze. A nemzetállamok ezt az ideológiát nem támogatják, inkább szembefordulnak az uniót irányító vezetőkkel, mert nem a többség akaratát - noha azért választották, -  hanem a  pénz oligarchák  zsarnoki uralmát képviselik.


Hollandia legfőbb érdeke rövid távon a „Nexit”, azaz Hollandia távozása az EU-ból. A brit kilépés után azt gondolnánk, hogy közeli ez a valóság, hiszen sokan mondogatják, hogy a Hollandia egy euro szkeptikus ország. Mindez azt jelenti, hogy az európai integrációval nem csak a briteknek vannak kétségei.  Itt van Törökország és mellette Ciprus, Málta, no meg Bulgária is ott van az elutasító államok sorába”. A balti államok is ide tartoznak.  De az elutasítókat sorrendbe rakva azt látom, hogy a magyarok  a románokkal és a csehekkel az elutasítók között azonos értékeléssel a 9. helyen állnak, ami azt jelenti, hogy közel sem vagyunk a migránsellenesség melegágya, mint ahogyan azt a  nyugati média bőszen kikiáltja.  .

Mit ér a szó Ha hazug és éretlen - Mit ér az ész Ha tudása esztelen - Mit ér a vágy Ha szenvedély csak szenvedés - Mit ér a látvány Ha szépsége tévelygés - Mit ér a vagyon
Ha birtoklón osztatlan - Mit ér a közösség Ha hazájában hontalan


Oktatással az eurószkepticizmus enyhítésére

A fiatal európaiak több mint háromnegyede a felmérések szerint az Uniót kereskedelmi szövetségnek és nem, közös kultúrájú szerveződésnek tekintette. Mivel ők a jövő generációi, véleményükre mindenkép oda kell figyelni. Hazánk fiataljai azt mondják, hogy a bevándorlás politikát 36%-ban magyar és 51%-ban Brüsszellel összehangoltan kellene rendezni. Komolynak kell tekinteni, hogy szerintük az Unió bürokratikus szervezet, amely nem veszi figyelembe az állampolgári akaratot és véleményeket (59%), ezért a magyar nemzeti érdekek érvényesítése szerintük reménytelenek.

https://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzes/27/euroszkepticizmus_magyarorszagon.pdf



A nemzeti, illetve regionális identitást az európai identitás nem helyettesítheti.

Meg kell változtatni az európai oktatási rendszert, mert a fiatalok munkanélkülisége rendkívüli. Sokkal gyakorlatiasabb készségek elsajátítására volna szükség, melyeket a fiatalok a munkaerőpiacon hatékonyabban használhatnának. Ennek érdekében olyan direktívákat léptettek életbe, amelyek a készségorientált oktatást helyezik előtérbe. Az egyik legfontosabb készség a digitális ismeretek elsajátítása, mert ez az írástudással ér fel mai világba’.

htps://eurocom.wordpress.com/2017/05/18/navracsics-az-eu-identitasvalsagaval-is-magyarazhato-hogy-egyre-tobb-fiatal-euroszkeptikus-transindexpenzcsinalo


A kulturális elemzés azt mutatja, hogy a nemzeti büszkeség negatív korrelációban van az euro szkepticizmussal, vagyis, ahol a nemzeti büszkeség szintje magasabb, ott alacsonyabb a kritikusok száma. Ez azt a feltételezést alátámasztja, mely szerint erős Unió csakis erős nemzetállamokkal képzelhető el. Nincs ez szöges ellentétben a nemzetállamok megszüntetésére vonatkozó agresszív törekvésekkel?  Ugyanakkor magyar viszonylatban is láthatjuk, hogy minálunk erős a nemzeti büszkeség, hiszen a ‘büszkék’ és ‘nagyon büszkék’ aránya 85%.   Ennek azonban nem ellentétele, az EU pozitív megítélése

https://pcblog.atlatszo.hu/2017/12/01/tagallamok-erositesevel-az-euroszkepticizmus 

TÁRKI 2013-as ISSP kimutatása


A hazai oktatási szakemberek hazai és uniós érzelmi identitás kettőssége helyett, olyan megoldásokat keresnek, hogy az euro szkeptikus identitást hogyan lehet mérsékelni, miközben a nemzeti identitást máshogy kellene értelmezni. Azon keseregnek, hogy az oktatási reform megnyugtatóan ezt a kérdést sem rendezi, ezért olyan képzési program kellene, amellyel ezt a hiányt az európai identitás tudatot pótolni lehetne. Célul azt kitűzni, hogy még az érettségi megszerzése előtt a diákok az unió szerint értelmezett nemzeti értékeket ismerők legyenek

A bevándorló és a honi gyerekek beiskolázási aránya Ausztriában ma már egy az egy

(50-50%). Attól tartok, hogy az európai identitás nemcsak az oktatás kérdése, hiszen – mint ahogyan a bevezetőben is említettem -  érzelmi komponens nélkül a gondolkodás nem elég  a hazához való  lelki  ragaszkodás elérésére.  

A liberális oktatáspolitika, mint minden területet, az iskolai fegyelmet is fellazította. A tanárok arról panaszkodtak, hogy nincsenek eszközeik a rendbontó diákok megfékezésére, ami nemcsak a hatékony tanítást akadályozza, hanem esetenként a fizikai biztonságukat is veszélybe sodorja. Én nem azt mondom, hogy egy iskolának poroszos szigort kell bevezetnie, de azt igenis mondom, hogy az iskolában a rendezettségnek markánsan jelen kell lennie.

 A Z-generáció tagjai jelentős részben már iskolások. Óriási ellentét van a mindennapi élethez szükséges készségek és tudásanyag, valamint a jelenleg oktatott – főleg a biflázásra és az írásbeliségre épített – tananyag között. Nem véletlenül tanulnak sokan küszködve, nehezen, a szorgalmasan magolók pedig nem véletlenül döbbennek rá 23-25 évesen a munkahelyekre belépve, hogy felesleges dolgokat tanultak. 


Epilógus

Miatyánk ki vagy a mennyekben, harcokban, bűnökben, szennyekben. Rád tekint árva világod: a Te neved megszenteltessék, a Te legszebb neved: Békesség! Jöjjön el a Te országod.

Véres a földünk, háború van, kezed sujtását sejtjük, uram, s mondjuk, de nyögve, szomorúan,– add, hogy mondhassuk könnyebben – Legyen meg a Te akaratod! – mint angyalok mondják a mennyekben. 

Előtted uram, a hon java, s hulljon a lomb, csak éljen a fa:de vajon a legkisebb lombot nem őrzi-e atyai gondod? nem leng-e az utolsó fürtön is, áldva miképpen mennyekben, azonképpen itt a földön is?

Megráztál, nem lehet szörnyebben, már most, ami fánkon megmaradt őrizd meg őszig a bús gallyat: mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és gyermekeinket növeld békére: ha bűn, hogy lábunk ma vérbe csúszik meg: értük az!

Bocsásd meg a mi bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk ellenünk vétetteknek: a gazt tied, büntetni: mienk csak az, hogy védelmezzük a mieinket!

És ne vígy a kísértetbe minket, hogy ártatlanságunk tudatát, mint drága páncélos inget őrizzük meg bár véresen, hogy át ne hasadjon sohasem. 

Jaj, aki ellenünk mozdul: megvívunk, készen, bármi csatát, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, kezedbe tette le sorsát, s Te vagy a legnagyobb erősség:ki neveden buzdul, bármennyit küzd és vérez, előbb vagy utóbb övé lesz a hatalom és a dicsőség!