Tamoxifén és Indol 3-Karbinol (I3C) hatása emlőbetegség esetén

A természetben előforduló indol-3-karbinol (I3C) ígéretes rákellenes szer, amelyről korábban bebizonyítottuk, hogy az emberi mellrák sejtvonalainak leállását indukálja, függetlenül az ösztrogén receptor jelátvitelétől . Az I3C és az antiösztrogén tamoxifen kombinációi hatékonyabban gátolják az ösztrogénfüggő humán MCF-7 emlőrák sejtvonal növekedését, mint bármelyik szer önmagában.  
Az I3C és a tamoxifen időbeli hatása a DNS szintézisre  (ábra)

Az I3C és a tamoxifen kombinációja szintén kifejezettebb csökkenést mutatott a ciklin-függő kináz (CDK) 2-specifikus enzimatikus aktivitásban, mint bármelyik vegyület önmagában.
Fontos szempont, hogy az I3C-vel történő kezelés és a tamoxifen megszüntette a foszforilált retinoblasztóma protein (Rb) expresszióját, míg önmagában bármelyik szer csak részlegesen gátolja az Rb endogén foszforilációját. Számos bizonyíték arra utal, hogy az I3C a tamoxiféntől eltérő mechanizmuson keresztül működik. 
Cancer Res. 1999. március 15; 59 (6): 1244-51.

Eredményeink azt sugallják, hogy az I3C a tamoxifennel kombinálva kiküszöböli a tamoxifen kezelés néhány hátrányát, miközben kihasználhatja ennek a bevált kezelésnek a pozitív hatásait. Az eredmények azt mutatták, hogy a tamoxifen és az I3C alacsonyabb dózisai ugyanolyan mértékben gátolják az MCF-7 sejtnövekedést és a CDK2-specifikus aktivitást, mint a hatóanyag nagyobb adagjai, amelyeket külön-külön adunk hozzá. Alapvetően ezt a választ ki lehetne használni a szerzett gyógyszer rezisztencia megkerülésére a tamoxifen tartósan magas dózisaival szemben.
Kimutatták, hogy az I3C csökkenti mind a spontán, mind a rákkeltő emlődaganatok kialakulását 
https://cancerres.aacrjournals.org/content/59/6/1244

A mell és nőgyógyászati rákok ellen azért is kifejezetten hatásos az I3C, mert mint kiderült a BRCA1 és BRCA2 tumorszupresszor gének aktivitását serkenti (Fan és mtsi., 2006; Meng és mtsi., 2000). A tamoxifen és az I3C együtt 95%-ban gátolják a mellrák sejtek növekedését (Cover és mtsi., 1999).