Az élet értelme és célja a mai konzum világban
A dolgozat elolvasása előtt, de nem attól függetlenül – nyitó gondolatként fogadják el jó szívvel az alábbi idézetet:
Horátio: …De mindez olyan csudás, olyan idegen.
Hamlet: Hát üdvözöld, mint idegent szokás.
Több dolgok vannak földön és égen,
Horatio, mintsem bölcselmetek
Álmodni képes
Kísérletet teszek nagyon rövid, a teljesség igényét messze nem teljesítve annak összefoglalására, hogy mit mondhatnak a természet-, az orvos-, és pszichológia-, valamint a teológia tudomány világszerte elismert tudósai a mai dehumanizált világunk konzum kultúrája üzeneteinek ellenpontjaként a szekularizáció érvelései ellen.
A dolgozatom első része fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy érdemes elgondolkodnunk - a napi ügyes-bajos dolgaink intézése mellett- nagy ritkán azon, hogy mi az életem értelme, célja, honnan jöttem, hová tartok, van-e élet az élet vége után, hogyan vélekednek a hazai és külföldön korábban és jelenleg is élő nagy tekintélyű világhírű tudósok arról, hogy létezik-e központi értelem és irányítás, vagy minden a termodinamika törvényeinek és a véletlen játékának engedelmeskedik.
Véleményem szerint ezzel az átgondolással az a baj, hogy egyrészt a sehova sem tartó, őrjöngő, sokszor hisztériába fullad, értelmetlenül rohanó élet nem teszi lehetővé, hogy a fenti kérdésekről egy kicsit néha elgondolkodjunk Mert miről is van szó?
„Az élet szép. Tenéked magyarázzam?”
Reggel/hajnalban felijedünk, magunkra kapkodjuk a napi ruhánkat, vagy bekapunk valamit reggelire, vagy többnyire ez el is marad. Gyerekeinknek reggelit, tízórait készítünk, ha még kicsik öltöztetjük, ellenőrizzük hogy minden szükséges a táskájukban/hátizsákjukban van-e. Kirohanunk a lakásból, kirángatva a még álmos kicsiket. Szaladunk a busz vagy villamos után, mintha az utolsó járat lenne.. A zsúfolt kocsiba feltolakodunk. Kigyúrt, tetovált karú kopaszok széttett lábakkal ülnek és kibámulnak az ablakon. Hellyel senki nem kínál.. Leadjuk a gyereket az óvodába, iskolába, majd onnan a munkahelyre lihegünk. Beesünk a váltásként a gép mellé vagy az irodába, lerogyunk a székre kifulladva. A tegnapról elmaradt dolgainkat összerakjuk idegesen, mert a főnök számonkérésétől rettegünk. 10 percet késtem, de a főnök mindig azt hangoztatja, hogy ő toleráns. Ez persze csak manapság divatos szlogen. Mindenki tudja, csak az nem aki ezzel szinte kérkedik. „Kint erre a helyre még tízen várnak” – úgy dolgozzon, mondja a főnök. Félek hogy kirúgnak. Férjnek még mindig nincs állása Egy fizetésből próbálunk megélni. Napközben idegeskedés, feszültség, ármánykodás, csípős sokszor bántó megjegyzések. Küzdelem a helyem megtartásáért. Itt bent délután már arra gondolok, hogy mit főzzek estére és ehhez mit, hol lehet vásárolni a legolcsóbban. Van aki az íróasztal fiókját kissé kihúzva tisztítja a reggel ide menet vásárolt zöldséget. Csúcs időben utazom haza. Ha nem villamoson/buszon, gyalog. Ha mondjuk autóval, akkor is küzdök a forgalomban. Elém vágó terepjárók, több tízmilliót érő audiban terpeszkedő kopaszok, mobillal és cigarettával kezükben fordulnak ki a főútra szabálytalanul. Ezt a támadást is ki kell védeni Az erőszakos előzések kivédésével harcolok. Épségben szeretnék hazajutni. A zebrán gyerek kocsit tol egy várandós anyuka, a második babáját várja. Lefékezek. Hátam mögött árut szállító furgon vadul tülköl, majd mellém érve jelzi, hogy egy ostoba liba vagyok aki feltartja a száguldását, keze középső újának feltartásával. Végre otthon vagyok A gyerekeket a férj elhozta szerencsére. Útközben bevásárolt élelmi alapanyagokat ledobom a konyha székre. Nézem a blokkot, számolom a visszajáró pénzem. Örülök, hogy csak 150 Ft-tal csaptak be, mert néhány nappal korábban 5 ezressel fizettem és úgy adott vissza mintha ezer ft-ot adtam volna át. .
Főzöm a vacsorát. A gyerekek körülöttem. Kérdem: ettetek-e valamit, mi volt még ezen kívül az iskolában. Este 8-ra elkészülök, asztalhoz ülünk. A férj elmondja, hogy 3 meghallgatáson volt, de nincs sok reménye, hogy sikerül valamelyiknél elhelyezkedni. A leckéket gyorsan ellenőrzöm, kijavítjuk a hibákat Bekapcsolom a TV-t Baltával lemészárolta két gyerekét és feleségét, a bevándorlók randalíroznak a város parkjaiban, gyűlik az otthagyott szemét. A hajléktalant látom, amint saját mocskában holt részegen az aluljáróban fekszik. Betegséget terjesztenek de „humanitárius” okok miatt nem viszik be a mosakodási lehetőséget, tiszta ágyat kínáló gyűjtő helyre.. A szomszéd asszony csenget, és izgatottan, kétségbe esve elmondja, hogy a 70 éves édesanyja medálos aranyláncát letépték a nyakából és az elkövető elrohant. A TV-ben láb és kézbilinccsel csoszogó elítéltet vezetnek a bírósági tárgyalásra. Megerőszakolt egy 24 éves lányt, majd megölte. Más hír: a 6-os villamos alá lökött egy idős asszonyt, aki életét vesztette. Több ilyen esetre felmentés képen azt mondják, hogy elborult agyi állapotában tette és korábban is pszichológiai kezelés alatt volt de gyógyultnak mondták. Bezárták az OPNI-t és kezelés nélkül szaladgálnak az elmebetegek, veszélyeztetve a társadalom többi tagját.
Átkapcsolok másik csatornára éppen reklám szünet van szépségápoló krémek, vizelési gondok, vénás panaszok enyhítése, legújabb divatos női ruhák vásárlására biztatás Árrobbanás, amíg a készlet tart. 3 nap alatt így fogyhat le és ezt megerősítve egy modell képét vetítik Kimerültnek érzem magam, fáj a fejem. Gyerekek fürdetése ezután, majd beimádkozása az ágyukba. Még megnézem a Szulejmánt, de elalszom a TV előtt. Férjem ébresztget. Letusolok, beesem az ágyba. Azt álmodom, hogy a sárga csekket a postán már nem tudom elintézni, mert az orrom előtt bezárt az ablak.
És most Te azt kérdezed, hogy mi az élet értelme, célja? Honnan jövünk és hová tartunk? Nem érdekelnek az ilyesmik. Elfásultam. Reggel 5-kor csörög az óra és kezdődik minden elölről
Mi az élet értelme? „Ezen elgondolkodni nincs időm” - mondják
A mindennapi rutin és idegfeszítő stressz helyzetek csökkentésére érdemes lenne egy percre megállni és elgondolkozni amit Frank professzornak egy egyetemi hallgató levélben írt, idézem: "Akadémiai fokozatot szereztem, van egy luxus autóm, pénzügyileg teljesen független vagyok, több szexet és presztízst fogyaszthatok, mint amire szükségem van. Amit kérdezek a tanár úrtól az nem más, minthogy van-e ennek az egésznek valami értelme?"
Vannak, akik még nem tudnak és talán nem is akarnak egyértelműen állást foglalni a világ és az élet létrejöttét illetően. Másrész a legtöbbjüknek a világnézete „szerzett” a családi, iskolai nevelés, barátok ismerősök véleményéit magukra húzva, vagyis nem a saját meggyőződésük interpretációjáról van szó. . Sok ilyen embert ismerek. Világnézetük tartalmát, nézetük valódi lényegét, filozófiáját nem is ismerik csak büszkén szajkózzák például, hogy „én materialista vagyok” Az elsajátított világnézetének mélyebb tartalmáról tehát fogalmuk sincs, ezért meggyőződésük is instabil befelé, de kifelé magabiztos. Mivel nincsenek komoly és elfogadható ismeretei, ezért csak üres sztereotip kijelentései vannak, ezért ők nem is vitaképesek. .
Elfogadjuk az anyagi, fizikai nézetet, mert ezen nem kell sokat töprengeni. Igen ám, csakhogy felmerül a következő gondolat - már ha valaki ezen gondolkodik, nevezetesen
Feltehető, hogy nincs az a megrögzött materialista, aki édesanyja szemébe nézve azt gondolja, hogy édesanyja egy merőben anyagi rendszer
„Aki nem áll be a sorba, nem adja be a derekát többnyire veszélyesnek tekintik”
Redfern, R 20011 The affect of materializm of personal values
http:www.helium.com/items/2249962-materializm-vpersonal-values
John West (1996) „A materializmus halála” c. cikkében megállapítja, hogy a valóság materialista felfogása, a modern kultúra, gazdaság és politika egészét megfertőzte
West, John G., Jr,The Death of Materializm and the Renewal of Culture
http://www.mmisi.org/ir/31_02/wesr.pdf
Tim Kasser (2005) Az anyagiasság súlyos ára” c. könyvében arról ír, hogy a társadalmi/gazdasági folyamatok hatására az anyagias értékek egyre uralkodóbbá válnak Minél nagyobb szerepet játszanak az életükben az anyagi értékek, annál kevésbé lesznek elégedettek az életükkel. Elhatalmasodnak rajtuk a lelki betegségek Minél elégedetlenebbé és lelkileg zavarodottabbá válnak, annál erősebben próbálnak az anyagi értékekbe kapaszkodni Ez a folyamat túllép az emberek személyes életén és milliók életét viszi ebbe az irányba, ami társadalmi sőt történelmi szinten is negatív folyamatok beindulásához vezet.
Kasser, T 2005 Az anyagiasság súlyos ára Ursulus Libris
Dennett konklúziója, hogy Darwin „veszélyes gondolata” által nem juthatunk el az erkölcsi magatartás valamilyen végső képletéhez. Erkölcsi készségünk szüntelen csiszolására viszont van lehetőség.
Miért nem tudjuk, hogy mi az élet értelme?
A közgondolkodásban minden van csak a lényeg meglátása hiányzik
Korunk uralkodó gondolkodása matéria bázisú, pénz mammon irányítású és nem mondható ember központúnak. Korunk tragikus létélménye, hogy felmorzsolódtak azok az értékek, amelyek az élet biztonságát nyújthatnák
Sajnos nincs ami szívet melengető örömet okozhatna A mindennapi élet ugyanis, mint azt fentebb olvashatták, lélektelen, elgépiesedett, érzelem szegény, boldogság hiányos, reménytelen, célját, értelmét illetően kiüresedett.
Az euro-atlanti valóság a reklám befolyásoló manipulációjával korlátlan mennyiségben önt ránk fogyasztói álértékeket, hamis örömpótlékokat Ugyanakkor más kontinenseken Afrika, Ázsia területein több milliárd ember számára a túlélés az életcél.
Az ő számukra az életben maradáshoz minimálisan szükséges javak megteremtése is rendkívüli erőfeszítésbe kerül. A kommunista világrendszer bűneire most itt nem térek ki. amely az emberi létezést materializáltan, röghöz kötött létszinten kezelte A romokon kell újra építenünk a segítő emberközpontú világot. De észre kell vennünk, hogy az új kapitalista konzumvilágnak sincs szüksége a valódi autonómiával rendelkező, közösségi emberre. Itt jegyzem meg, hogy a világhálót alkotó konzumizmust Theodor Mieth, a tübingeni egyetem teológus professzora hedonista fasizmusként aposztrofálta
Mai életünkre elmondható, hogy a jövőre vonatkozó világképeink megvalósítására a bátorság hiányzik vagy egy szangvinikus fellángolás után hamar kihal a lendület
Semmelweis Kiadó Budapest
Belénk oltott érdeklődés, hogy keressük az utat az életünk értelméhez. Az anyagi viszonyok nem adnak teljes képet életünk hajtóerejéről A modern ember azért nem tudja hogyan fogja fel életét és a világot, mert meggyengült a kapcsolata a bennünk élő Természettel
Megjegyzés „Természet” szó magyarázata
A természet legtágabb értelmezésében egyenlő a természetes, fizikai vagy anyagi világgal vagy világegyetemmel. A fizikai a világra és az életre egyaránt utal. Mérete a szubatomikus szinttől egészen a kozmikus szintig terjed. A természet fogalma, az egész fizikai univerzum jelentésében, az eredeti jelentés kiterjesztésével jött létre;
Az élet – a materialista világnézet szerint – az anyag legmagasabb rendű szerveződése, definiálása a természettudományok legnehezebb feladatai közé tartozik. Jelenleg nem rendelkezünk az élet olyan tömör, pontos meghatározásával, amelyet a tudományos közösség egyöntetűen elfogadna, de érdemes megvizsgálni azt a meghatározást, mi szerint az élet a világ fejlődési folyamata. Biológiai értelemben mindenesetre az élet a biológiai rendszerek, vagyis az élő szervezetek létezési módja.
A legkisebb olyan biológiai rendszert, amely már önállóan életjelenségeket mutat, sejtnek nevezzük. A legkisebb olyan biológiai rendszert pedig amelyik más élő rendszerektől függetlenül képes fennmaradni bioszférának nevezzük. Bioszférából jelenleg csak egyet, a földi bioszférát ismerjük
A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti. Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem kora 13,82 milliárd év. Neve ellenére a világűr nem teljesen üres. Apró porszemcsék, molekulák és atomok formájában itt is van anyag, de sűrűsége olyan kicsi, amilyet a legjobb földi laboratóriumokban sem lehet előállítani. A világűrt 2,7 K hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzás tölti be,
A természet spirituális jelentése számos síkon és csatornán keresztül nyújt tanúbizonyságot önmagáról. Az érintetlen természet alapvető adottsága a rend és a harmónia. Ennek a nem emberi eredetű, közvetlenül érzékelhető valóságnak hatalmas tartományán belül létezik egy rend, a részek kölcsönös viszonya, a funkciók és feladatok egymást kiegészítő és harmonikus összefüggése
A természet életében nemcsak a harmónia és a rend mutatkozik meg, hanem azok a törvények is, amelyek a harmóniát és rendet lehetővé teszik. A modern tudomány számára az ilyen törvények pusztán mechanikai vagy biológiai jellegűek, azonban az efféle lefokozásuk egyáltalán nem érvényteleníti spirituális értelmüket, mely elrejtőzik azok elől, akik megvakultak napjaink mindent elárasztó redukcionizmusától
http://www.eletharmonia.hu/?q=node/99
Korunk Spiritualitás felfogása
A „spirituális” szót abban a tágabb értelmében használjuk, amely így már nemcsak a konkrét vallásos élményt, hanem minden olyan tudatállapotot, minden olyan funkciót és tevékenységet magába foglal, amelyek közös nevezője az átlagosnál magasabb rendű (pl. etikai, esztétikai, hősies, humanitárius és altruista) értékek jelenléte.
„Nem emberi lények vagyunk spirituális élményekkel, hanem spirituális lények vagyunk emberi élményekkel.”
Roberto Assagioli Bevezetés a transzperszonális pszichológiába
Stanislav Grof pszichológus Johns Hopkins University, spirituális ember vallja, hogy élete nem önmagáért való - nem öncélú - hanem egy magasabb szintű rendet, célt és értelmet szolgál. A spiritualitás nem feltétlenül áll ellentétben a tudományos kutatásokkal, Eközben számtalan példa igazolja, hogy a tudomány fejlődésével egyre többet tudunk a világ olyan megnyilvánulásairól, tulajdonságairól, amelyet érzékszerveinkkel soha nem tapasztalhattunk.
Itt kell megjegyezni, hogy Extraszenzoriális percepció (E.S.P.), azaz érzékszerveken kívüli érzékelés egy általános kifejezés a normális érzékszervekkel nem elérhető eseményekről történő információszerzésre. Ide tartozik a telepátia (elmék közötti közvetlen kommunikáció), a clairvoyance (más helyeken történő események észlelése), prekogníció (előérzet, jövőbelátás), a különleges aspektusok észlelése (pl. auraolvasás).
A spirituális alapokon gondolkodó ember azt vallja, hogy a világnak van egy láthatatlan, az érzékszervi megismerések felett álló, rejtett aspektusa, amely azonban ugyanolyan erős hatással van életünkre, mint a látható része
A spirituális világnézetet követők vallási hovatartozástól teljesen függetlenül vallják, hogy a világot egy magasabb rendező elv, egy ember felett álló kozmikus rend irányítja. A természettudósok is szintén hiszik, hogy az embertől független természeti és fizikai törvények irányítják a világot
Naftali Kraus
Napjainkban nagyon sok zsidó nem ismeri a zsidóságnak a hagyományokon alapuló szentség-eszményét.
A zsidó eszmény célja az ember és a társadalom felemelkedése és boldog, tartalmas élet biztosítása a lehető legtöbb ember számára. Ez a cél azonban nem pusztán "a nép boldogulása". A judaizmus célja nem az, hogy a kívánságok és fizikai szükségletek közvetlen kielégítésével tegye boldoggá a népet. Ellenkezőleg: a nyakló nélküli kielégülés otromba és közönséges, az emberi gyengeség megnyilvánulása, nem más, mint a hedonizmus legútszélibb formája, az ember állattá silányítása, lemondás a magasabb célokról a fizikai szükségletek és az ösztönök kielégítése érdekében. Ha az emberek hátat fordítanak a parancsolatoknak és a Tórának, hogy "megtalálják a boldogságot", az ily módon szerzett öröm és megelégedés hamarosan keserű boldogtalanságot terem.
http://judaizmus.blogspot.hu/2009/03/csaladi-elet-zsido-modra-1.html
A judaizmus alapja annak felismerése, hogy a lét tervszerű, és az embernek az életben célja van. Mind az embernek, mind a természetnek van jelentősége, mivel ezt is, azt is egy céltudatos Lény teremtette. Ezt a Lényt nevezzük Istennek
Möszilát Jösárim 1.V. ö.: Zohár Chádás 70d.; Bevezetés a Kálách Pitché Chochmához
Ha nem hiszünk a Teremtő létében, akkor a világmindenség céltalan, az emberi lét értelmetlen, az élet pedig nélkülözi a jelentőséget és a reményt. Zsoltárok 127:1.
:Úgy felfogni a világmindenséget, hogy az véletlenül, céltudatos Teremtő nélkül jött létre, ugyanolyan értelmetlen, mint egy szép verset úgy felfogni, hogy az egy véletlen tintafröccsenésből keletkezett
Rabbi Aryeh Kaplan: „A zsidó hit alapjai”
Életerő
Az életerő nem fizikai erő, nem tekinthető egy ötödik erőnek , a tömegvonzás, az elektromágneses, a gyenge- és az erős magerő mellett. Az életerő biológiai szervező erő, ami az élet jelenségekben szereplő fizikai folyamatok közötti kapcsolatokat szervezi Minden fizikai erő a kvantum vákuum virtuális részecskéi által jön létre A kvantum vákuum azonban nem csak fizikai, hanem egyben biológiai természetű is. A Világegyetem minden folyamatát a kvantum vákuumon át biológiai törvények indítják be. Az „életerő” elnevezés rendkívül finom, gyengéd vezérlést takar.
Életelv (Lebensprinzip)
Buddha tanítása szerint négyféle életelv létezik. Mi ez a négy?
Weinberg (2002) Nobel-díjas fizikus
„Még nem ismerjük a legvégső törvényeket (…) de az életnek nem jut bennük semmiféle szerep. Nem létezik életerő”
Valóban a fizika törvényeiben nem szerepel az élet. A fizika nem ismer életerőt ezért minden élőlényben működő életerő – egyszerűen nem létezik? A Nagy Egyesítésben a 4 alapvető kölcsönhatás (gravitáció, elektromágnesség, erős- és gyenge kölcsönhatás) egyik sem biológiai erő Az életerő ezért nem létezik?
Megjegyzés: Az emberiség két fő eszme rendszere több ezer éve, nem képes szót érteni egymással Ahelyett, hogy elfogulatlanul az igazságot keresnék, mindkettő megelégszik saját gondolatköré
Ezzel szemben
Bauer Ervin elméleti biológiája. Életerő és életelv
Bauer Ervin, az elméleti biológia megalapozója, a biológia egyetemes alaptörvényét így fogalmazza meg : "Az élő és csakis az élő rendszerek soha nincsenek egyensúlyban, és szabadenergia tartalmuk terhére állandóan munkát végeznek annak az egyensúlynak a beállta ellenében, amelynek az adott külső feltételek mellett a fizikai és kémiai törvények értelmében létre kellene jönnie"
(Bauer Ervin: Elméleti biológia. Akadémiai Kiadó,Budapest, 1967, 51. old.).
Carl Hempel tudomány filozófus szerint az életerő magyarázata nem elég részletekbe menő. Nem adja meg, hogy milyen feltételek mellett lép fel és azt sem, hogy milyen módon fejti ki a hatását. Matematikai alakban sem fogalmazták meg a hatását.
Ezzel szemben Bauer Ervin megadta az elméleti biológia alapjait és matematikai alakban is megfogalmazott Levezette az összes alapvető életjelenséget, az anyagcserét, az ingerlékenységet, a növekedést, a szaporodást.
Müller Miklós biológus a New-Yorki Rockefeller University professzora azt írta, hogy Bauer Ervin az élet lényegét vizsgálta és képes volt számot adni az élet minden megnyilvánulásáról. Bauer megtalálta az elméleti biológia azon alapegyenletét, alapelvét, amelyből minden alapvető életjelenséget képes volt leszármaztatni. Az „Elméleti Biológia”c. könyvében meghatározta az élőlények kulcsfontosságú ismertető jegyeit, nevezetesen
„Az élő rendszerek soha nincsenek egyensúlyban A szabadenergia tartalmuk terhére állandó munkát végeznek az egyensúly beállta ellenében, amelyeknek a fizikai és kémiai törvények értelmében létre kellene jönnie”
Hatáselv
Itt kell megemlítenünk a hatáselvet. A fizika a legkisebb hatáselven keresztül értelmezhető
Legkisebb hatáselv
Például
A legkisebb hatás elvét először Maupertuis fogalmazta meg. abból az érzésből vezette le az elvet, hogy az Univerzum tökéletessége megkíván egyfajta gazdaságosságot és nem fér össze semmilyen energiapazarlással. A természetes mozgás olyan kell legyen, ami valamilyen mennyiséget minimalizál.. Ő ezt a vis viva-ban, vagy élőerőben találta meg, amit ma mozgási energiának hívunk.
A hatáselv a statikában megfelel annak az elvnek, hogy a testek olyan helyzetet vesznek fel, amely minimalizálja a helyzeti energiát.
A fizika az élettelen jelenségekkel foglalkozik, amelyre a legkisebb hatás elve érvényes Ez érvényes a világegyetem egészére. Ebből az tűnik ki, hogy a Világegyetem élettelen természetű. Abból a tényből kiindulva azonban, hogy a világegyetemre a fizikai törvények érvényesek, még nem következik, hogy a Világegyetem élettelen természetű. A kérdés tehát nem a fizikán keresztül oldható meg, hanem ennél átfogóbb az élet törvényeit is figyelembe vevő elméletre van szükség, hiszen az élőlények viselkedését, már nem írja le pontosan a fizika.
A természeti törvények nem lehetnek anyagi (fizikai) eredetűek, mert nem ebbe a létmódba tartoznak. Más szóval vagy biológiai vagy pszichológiai természetűek. Az összes fizikai alaptörvény leszármaztatható a legkisebb hatás elvéből. Ha a fizikai elv nem az anyagi létmódban létezik, akkor az érzések és gondolatok létmódjában, vagyis szellemi létmódban kell léteznie
A legkisebb hatáselv a biológiával van kapcsolatban. Maupertuis mondja:” amikor változás lép fel a természetben, akkor ehhez a változáshoz szükséges hatás mennyisége a legkisebb.
A hatás mennyisége: a kérdéses test tömege x sebesség x megtett út. A Természet tehát az összes lehetséges pálya közül a leggazdaságosabbat választja ki. Ebben a célszerűség nyilvánul meg. Euler is elfogadta ezt az érvelést
A legkisebb hatás elve az egész fizikai tudomány legalapvetőbb elvévé vált Ebből származtathatóak le Newton egyenletei,a hullám egyenlet, a Poisson egyenlet a Maxwell, Einstein és Schrödinger- egyenletek mindegyike. Egyetlen hatás írja le a teljes fizikai világot. (Zee, A 1986 Fearful Szimmetry. The Search for Beauty in Modern Physics, Macmillen Publ. Co, Nes York, 107-109.)
A legnagyobb hatás elve
A biológiában nem a legkisebb, hanem a legnagyobb hatás elve érvényesül Az élőlények ugyanis nem arra törekednek, hogy a lehető legrövidebb ideig és a lehető legkisebb ráfordítással éljenek. Éppen ellenkezőleg. Minden élőlény alapvető célja - amint ezt a Bauer-elv bizonyítja - hogy a legnagyobb energiával rendelkezzen a lehető leghosszabb időn át. Az életet tehát a legnagyobb hatás elve irányítja
Az élőlények a legkevésbé tehetetlen pályát választják, vagyis minden mozgósítható energiájukat az élet legteljesebb formájú és legtovább tartó pályára fordítják Itt tehát más a helyzet, mint a fizikában Persze nem könnyű egész életünkben, minden pillanatban minden mozgósítható energiánkat valóban mozgósítani az élet hosszan tartó elérése érdekében. A legnagyobb hatás elve egyetlen lépéssel több, mint a legkisebb hatáselv. Ez a többlet a végpont választás képessége. Az élőlények ugyanis képesek meghatározni, milyen állapotot szeretnének elérni és el is érik a kitűzött célt. Az élettelen testek erre nem képesek. Ha ez az érvelés igaz, úgy a legkisebb hatás elve a legnagyobb hatás elvéből levezethető Ezzel kijelenthetjük, hogy az anyagelv az életelvből ered. Az anyagelv az életelv egyik alesete.
http://www.demokrata.hu/cikk/az-elet-parancsa
http://www.demokrata.hu/cikk/az-elet-csodaja-0
A biológiai szervezettség nem alakul ki, amíg az egyes molekulák nem kapják meg a biológiai feladataikat Ezért hiába állna össze egy olyan molekula halmaz, amely megegyezik egy élő sejttel, addig a biológiai molekulák nem tudják feladataikat ellátni. Fizikai, kémiai úton az összetett, célszerű irányítás viszont nem oldható meg.
Vegyük észre, hogy a fizikában és a kémiában nem áll fenn a célszerűség, mert nem dönthetnek viselkedésük felől. A kvantum vákuum mögötti kozmikus életforma azonban mindenhol és mindig jelen van tehát képes biztosítani a fizikai folyamatok biológiai irányba terelését Christian de Duve nyomán ezt sokan biológiai determinizmusnak nevezik
Az elmondottakból azt lehet következtetni, hogy az első földi sejt kozmikus eredetű, még akkor is, ha itt keletkezett a Földön. Ennek jelentősége nem csak az, hogy természettudományos megoldást jelenthet a földi élet keletkezésére ugyanis amennyiben így történt, akkor az ember nem a porból vétetett, hanem közvetlenül a kozmikus életforma hozta létre.
Grandpierre A. 2008b Fundamental complexity measures of life. In: Seckbach J and R. Gordon, Divine Action and Natural Selection: Questions of Science and Faith in Biological Evolution , Singapure, World Scientific, 566-615
www.konkoly.hu/staff/grandpierre/complex.htm.
Az ateista Hawking nyilatkozata
„Ha végül is sikerül megtalálnunk a teljes, egyesített elméletet…Akkor pedig mi mindannyian, tudósok, filozófusok, hétköznapi emberek együtt boncolgathatjuk: miért létezünk, mi és a világegyetem. Az emberi értelem leghatalmasabb diadala lesz, ha erre a kérdésre választ találunk – mert akkor megismerjük Isten gondolatait”
Stephen W. Hawking: Az idő rövid története. 1989, Maecenas, 177. oldal.
Hawking csak a fizikai kölcsönhatásokat egyesítő elméletre gondolt. Az élet egzakt tudományának megalkotója, Bauer Ervin a fizika egészét magában foglaló elméleti biológia megalkotását alapozta meg, az anyag és az élet egységes tudományát.
Bauer az elméleti biológiáról alkotott elképzelése hasonló Einstein álmához a fizika egyesítéséről egyetlen egyenletben, amelyből minden fizikai jelenség leszármaztatható. Amíg azonban Einstein (és Hawking) nem tudta valóra váltani álmát, Bauer Ervin sikerrel járt, megtalálta az elméleti biológia azon alapegyenletét, alapelvét, amelyből minden alapvető életjelenséget képes volt leszármaztatni. Bauer Ervin nagyszabású elméleti biológiai munkássága jóval megelőzte a ma élő világhírű biológusokat – áll Tokin professzor könyvének ismertetőjében.
A fizika egyesítését a fizikus, az emberi értelem leghatalmasabb diadalának gondolja. A Bauer elmélet viszont felülmúlja a fizikai világképet.
Megjegyzés
Bauer első felesége Kafka Margit 1918-ban meghalt, második felesége Szilárd Stefánia matematikus, akivel 1919. május 25-én lépett házasságra Budapesten. Bauert és feleségét 1937. augusztus 4-én tartóztatta le az NKVD, majd 1938. január 11-én agyonlőtték őket. Belügyi Népbiztosság, rövidítve NKVD
Müller M 2005. Ervin Bauer (1890-1938), A martyr of science. The Hungarian Quarterly 178: 123-131
Tudományt művelők bírálata
A tudomány tele van fantáziátlan, középszerű emberekkel, ők lesznek a megélhetési tudósok. A tudomány nekik nem eszme, hanem foglalkozás, amelyben ki kell termelni a napi betevő cikket, rangot, hírnevet. Naponta több ezer olyan tudományos publikáció jelenik meg, amelynek az égvilágon semmi haszna nincs, de a tudomány világában ez a felemelkedés útja. A középszerű kutatók világhálózata kiépíti a középszerű tudományos társaságokat, középszerű konferenciákat tartanak, pályázatokat nyernek, kormányokat és cégeket győznek meg kutatásaik fontosságáról. Ezektől feltehetően sikerült távol tartanom magam és írásaimban nézetüket nem tartalmazzák.
Csak szerényen megjegyzem, hogy egy brit
felmérésben résztvevők 70%-a hisz a léleklétezésében, és több mint 50%-a abban, hogy van élet a halál után. 
Mindezt
anélkül, hogy magát vallásosnak tartaná. Ha igaz, a mai magyar társadalom 75%-ának fontos a vallás, a spiritualitás
Maimonidesz írta: „Minél jobban megismeri az igazi tudós az összefüggéseket, annál erősebben ismeri el a Mindenható hatalmát”. A föld útja, héberül: Dereh Erec.. Egy ilyen hatalmas, logikus rendszer, ahol nappal-éjjel, hideg-meleg, világosság-sötétség követi egymás, csak az Örökkévaló teremthette. Tehát nagyságát, egyedülállóságát nemcsak a Tóra tanulmányozásával, hanem a világi dolgok megismerésével is bizonyíthatjuk. (Dov Lévi rabbi beszéde, foto) Dov az egyik legsegítőkészebb és kedvesebb ortodox rabbi Magyarországon, akinek emberségére mindannyian büszkék vagyunk
Ateista vélemény szerint olyan kérdések esetében fordul az ember a hithez, amely kérdéseket a természettudomány fel sem tehet magának: például mi létezésünk értelme, mi az eredete és sorsa halhatatlan lelkünknek. Hit kérdése az is, hogy ha a tér-idő dimenziók, azaz az anyagi világ létezésének kezdetét az ősrobbanásra tesszük, akkor azt vajon megelőzte-e egy tér-idő dimenziókon kívüli teremtő erő/szellem létezése és akarata – ahogyan a Biblia írja, kezdetben volt az Ige –, vagy pedig a semmi robbant fel egyszer csak önmagától, önmagából, önmagáért, minden cél és elképzelés nélkül."
„Mi hiszünk az isteni jutalomban és
büntetésben, de nem beszélünk üdvözülésről, vagyis az örök mennyei
boldogságnak elnyeréséről A Föld nem szűnik meg, csak megújul,
Élijáhu (Illés) valóban a messiás hírnöke. A messiásai kor
eljöveteléért mindannyiunknak tennünk kell, s éppen azért kell a Tórát
tanulmányozni, követni, hogy ilyen életet éljünk.
A vallás nem a tudásra, hanem a hitre épül. Ha mindent tételesen bizonyítani lehetne, már nem is kellene hinni. Ennek ellenére számos bibliai történetet és állítást észérvekkel is lehet bizonyítani
A szellemi lélek, nagyjából ugyanaz, amiről Arisztotelész is beszél. Ezt ruach -nak, szellemnek nevezi a Biblia, és amikor a Szentlélekről beszél a kereszténység, voltaképpen a Szent Szellemről van szó, amely Isten Szelleme, és egyúttal az emberé is.”
„ Az embernek 3 lelke van a zsidó felfogás szerint. A hallhatatlan lélek, a nesama, amely az ember halálával visszaszáll Istenhez”
Raj Tamás főrabbbi előadása 2003 Tiszaeszkár
http://www.ekmizbak.hu/magyar/raj2.htm
Az élet célja
A szerzés, mint cél.
Mindig úgy gondoljuk, hogy egy nap majd boldogok leszünk. Megszerezzük az autót, megkapjuk azt az állást, vagy azt a bizonyos személyt, aki helyrehozza az életünket. De a boldogság csak egy állapot, egy bizonyos hangulat, nem úti cél. Olyan, mint amikor fáradt vagy éhes vagy. Nem állandó. Ha így gondolnának rá az emberek, akkor sokkal többször találna rájuk a boldogság.
Tim Kasser (2005) Az anyagiasság súlyos ára” c. könyvében arról ír, hogy az emberek megtanulták azt, hogy ne a belső lelki mércéjükkel mérjék, hogy hogyan érzik magukat, hanem azon külső mérce szerint, hogy mijük van és mit tudnak megvásárolni maguknak...
Ennek a modern értékfelfogásnak az a legalattomosabb vonatkozása, hogy nemcsak arról szól, hogy eleget szerezzünk, hanem arról, hogy többet, mint mások.
Ez azt jelenti, hogy a saját értékünket azzal mérjük, hogy a pénzünket és egyéb anyagi javainkat másokéihoz viszonyítjuk – ezek a mások pedig csak részben valóságos, körülöttünk élő emberek, a másik részben a televízió és a filmek álvalóságának szereplői. Kasser nagy mennyiségű kutatást tekint át, melyek azt emelik ki, ami legtöbbünk intuíciójának eléggé ellentmond: hiába keresnek többet az emberek és hiába növekednek az anyagi javaik, nem válnak elégedettebbé az életükkel és nem lesznek ezektől lelkileg egészségesebbek.”
http://ursuslibris.hu/az-anyagiassag-sulyos-ara/
Az élet célja talán a pénz szerzése?
Azt mondják, gazdagnak lenni nem azt jelenti, hogy az ember elégedettnek érzi magát, vagy hogy kevéssel is beéri. Senki sem lehet a kevéssel elégedett, ha alkalma van rá, hogy annál többet birtokoljon és élvezzen. Amikor az ókori bölcs kiment a piacra, megkérdezték tőle, hogy mit szeretne vásárolni? Semmit. Azért jöttem ide, hogy megnézzem, mi mindenre nincsen szükségem!
Ilyeneket is lehet olvasni, íme: Az életben elért siker azt jelenti, hogy azzá válunk, amivé lenni szeretnénk Ez csak akkor teljesülhet ha eléggé meggazdagszol, hogy megvásárolhasd őket! Nincs abban semmi kivetnivaló, ha valaki meg akar gazdagodni. Ez nem egyszerűen a pénz éhsége magának a pénznek a kedvéért. A gazdagság iránti vágy valójában a termékenyebb, teljesebb és bőségesebb élet iránti vágy, s e kívánság dicséretes
A legtöbb ember számára a haszonelvűség jelenti a legnagyobb boldogságot
Élet célunk a pénzszerzés (?)
A pénzszerzés kényszere felemészti az egészséget, az egyedi érvényesülés és a szerzési rivalizálás a bizalmat rendíti meg. A tárgyközpontú kultúra átszivárog az emberi viszonyokba is. Minden megvehetővé degradálódik Az érzelmi kapcsolatokban is a tárgyelvűség válik uralkodóvá. Nincs házasságkötés, mert akkor el kellene köteleződni, felelősséget vállalni
Sokan a jövőjüket az anyagi sikerekben képzelik el. Ha ezt a kitűzött célt eléri valaki, úgy a beteljesüléssel véget ér az öröm. A beteljesülés elveszi a jövőt. Aki célba ért, annak nincs miért tovább küzdenie és ezért szinte értelmetlenné válik az élete.
A pénzről és anyagi javakról
A pénz olyan konvenció, amelyet az áruk cseréjének megkönnyítésére találtak ki, hogy az nagyobb mértékben meg tudjon történni. A pénz eszköz, az anyagi javakat szimbolizálja. Önmagában sem nem jó, sem nem rossz, ezért nem érdemli meg az ellene intézett vehemens támadásokat sem. De az fontos, hogy eszköz maradjon és ne váljon céllá (bár az embernek hajlama van a cél és az eszköz összekeverésére –
Az első spirituális tettünk tehát az legyen, hogy nem tulajdonítunk túl nagy értéket annak az eszköznek, amelyet pénznek nevezünk.
Ami pedig az anyagi javakat illeti: ha materialista módon nézzük őket, akkor azok dolgok. . Jelentőségük tehát, illetve a ránk gyakorolt pozitív vagy negatív hatásuk saját attitűdjeinktől függnek, és hogy hogyan hasznosítjuk őket. Nem az a lényeg, hogy kevés vagy sok pénzünk van, hanem hogy hogyan állunk a pénzhez: Lehet rengeteg pénzünk, ha szabadnak érezzük magunkat tőle.
A birtoklásvágyat nem lehet kiirtani az emberből, ezért nem érdemes erővel elfojtani sem. A személyes tulajdonnak nincs semmilyen spirituális alapja. Spirituális szempontból tehát az ember csak a tulajdonában lévő javak megbízott kezelőjének tarthatja magát, a javak pedig próba elé állítják az embert. Ilyenfajta elemzést nemigen olvashatunk manapság, ha mégis, akkor valami gyakorlattól elrugaszkodott idealizmusnak vélik, pedig fontos és alapvető gondolat, hogy a vagyon megbízott kezelői vagy „társadalmi szolgák” vagyunk.
Fontos, hogy ne ragaszkodjunk a pénzhez és a vagyonhoz, hanem készek legyünk lemondani róluk és felajánlani őket közcélokra. Szerencsére számtalan példát hozhatunk fel arra, hogy valamikori üzletemberek vagyonuk nagy részét a köz javára fordították (Olivetti, Soros, Ford, Sorokin, Gates stb.). Ha nincs ennyi vagyonunk, a személyes kis luxusunkról mondjunk le. Nem is beszélve arról, ha tehetősek vagyunk.
A másik lehetőség az, hogy olyan vállalatokba fektetünk be, amelyek az emberek valódi javát szolgálják, és aztán a nyereség lehető legnagyobb részét humanitárius munkákra kell fordítani. A legjobb, ha az emberek morális és spirituális nevelésére tudjuk fordítani a vagyonunkat. Ha így teszünk, egyrészt a megelőzést szolgáljuk, másrészt viszont a legnemesebb és leghosszantartóbb gazdagságot adjuk az embereknek.
Az egyéni akció azonban nem elég, országos és nemzetközi szinten kell koordinálni ezeket az akciókat. Minél többen adunk, annál közelebb kerülünk egy új társadalom megteremtésének lehetőségéhez. Ennek érdekében pedig a legfontosabb feladatunk az új elit létrehozása, A pénz és az anyagi javak problematikája tehát csakis a szellem (a spiritualitás) fényében oldható meg. Valójában a szellem és az anyag, amelyek kétpólusú világunkban egymás ellentéteinek tűnnek, harmonikusan egyesíthetők és dinamikus szintézisbe hozhatók az élet egységében.
Álljon itt egy ősi példabeszéd az értelmetlen gyarapodásért vívott küzdelemre
„Nem állítok a kutamhoz gémet"
Kolostorában egy reggel így fordult szerzeteseihez Lin-csi apát
- Hívek! Ma elmesélem nektek, mit mondott régi mesterünknek a bölcs paraszt. Amikor a mester, még vándorfilozófusként, lent járt délen, találkozott egyszer egy paraszttal. A paraszt kutat ásott a földjére, és ennek a kútnak a vízével öntözte rizsét. Egyszerű csöbörben kézzel húzta fel a vizet a mélyből. Amikor a mester odaért és meglátta, mit csinál, elámult, majd megkérdezte tőle.
- Te paraszt! Miért nem használsz gémet? Mire a nap lemegy, háromszor akkora területet öntözhetnél meg. Miért nem állítasz gémet? Sok fölösleges munkát takarítanál meg! – a paraszt így felelt a mesternek.
- Tudom, hogy a gémmel munkát takarítanék meg. De hát éppen ezért nem használom! Mert mit kezdenék a megtakarított munkával? Újabb földdarabot művelnék meg, ahol újabb kutat ásnék, s ha oda is gémet állítanék, azzal megint csak munkát spórolnék. Azzal a munkával megint újabb darab földet művelnék, s a sok megművelt földön aztán annyi rizst termelnék, amennyit már eladni sem tudnék.
Akkor több bivalyt és kocsit vennék, s messzi városokba járnék velük piacra. A piacokon a rizsemmel hosszú napokat töltenék, alkudnék, veszekednék, de aztán megint csak egy kicsikét gyarapodnék. Akkor megint újabb földet vennék, megművelném, kutat ásnék, gémet állítanék, s végül a gémnek köszönhetően többet dolgoznék, mint valaha.
A megtakarított munka csakis munkát termelne nekem, egyre keservesebb lenne az életem. Ezt tenné velem a gém. Ezért nem állítok a kutamhoz gémet - mondta régi mesterünknek a paraszt, ő pedig lejegyezte szavait, s az írás fennmaradt – fejezte be Lin-csi a történetet, majd hozzátette.
- Hívek! Bár kolostorunkban elvetjük az írott hagyományt, jegyezzétek föl ezt a tanítást, s idézzétek, ahol csak lehet. Nehogy egyszer ellepjék a földet azok az otromba, fullánkos gémek! – mondta egykor Lin-csi apát, kolostorában, a Huo-to folyó partján
Életünk célja a Konzumvilágban
A konzumkultúra azt üzeni, hogy legyen „neked” (!) jó, mert megérdemled. Ha egy kapcsolat megromlik, ne javítsd meg, vegyél újat, van másik.
A konzumkultúra a velünk született altruizmusnak is a kárára van. Az érdek vezérelt, önszempontú viselkedés egyre jobban megerősödik Azt halljuk, hogy csak magunkkal törődjünk, mások segítéséből haszon nem származik, azt látjuk, hogy jobban jár, aki önző.
Ebben a kultúrában növekszik a hajszoltság, nincs semmire idő,
Ma egy pszichiátriai konzultációra átlagosan 3 percnyi idő jut
Konzum kultúra társadalmi hatása
„Lelki természetünktől való elidegenedés manipulálhatóvá tehet bennünket” (C. Korten).
Ma a lelki bajokat - ideges panaszként kezelve – gyógyszerekkel (nyugtatókkal, altatókkal) próbálják megoldani. Az egészségügy igen jelentős fejlődésének ellenére valamint az orvosi közreműködések dacára, a betegek száma nem csökken, hanem mindig csak növekszik. Ma már nem csak beteg emberekről, hanem beteg társadalomról beszélünk. Ezt vehetjük észre a sokkal fejlettebb egészségügyi ellátás keretei között élő nyugati társadalmakban is. Ennek egyek tényezője az orvoslás elmechanizálódása. A megoldatlan baj sajnos újabb bajokat teremt Így a szomatikus betegségek is számtalan pszichés problémát, zavart produkálnak
Felbecsülhetetlenül sok az olyan probléma, amellyel bizonyos társadalmi szituációk az embereket fenyegetik, megterhelik, sújtják. A normális, kiegyensúlyozott élethez szükséges kereteket oly annyira deformálják, hogy sok ember számára az élet szinte elviselhetetlenné válik (munkanélküliség, súlyos családi, munkahelyi konfliktusok, a bűnözés, az igazságtalanság). A problémák igen nagy hányada az orvosi rendelőkben csapódik le. Alapelvként említem, hogy az egészségünk megőrzése/javítása/visszaszerzése érdekében minden lehetségest meg kell tennünk. Az egészség nélkül ugyanis semmit sem ér a pénz, a vagyon, bármilyen anyagi haszon, aminek megszerzését sajnos nagyon sokan első rendű fontosságú célnak tekintik. Itt idézem a Dalai Láma bölcs szavait:
”Az ember feláldozza az egészségét,
hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az
egészségét. És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy
elfelejti élvezni a jelent; az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem
a jövőben; úgy él, mintha soha nem halna meg, és aztán úgy hal meg, hogy
soha nem is élt igazán."
Tudományosan bizonyított tény, hogy a világon a legtöbb ember számára az anyagi bizonytalanság jelenti a legnagyobb stresszt, és a válság, a hitelek, a havi büdzsé miatti aggodalmaskodás sokszorosára növeli az alvásproblémák, az emésztési zavarok és a lelki bajok kockázatát. Az első lépés tehát, hogy rendet tegyünk a pénztárcánkban, hogy elkerüljük a testi-lelki bajokat is A kutatások egyre inkább megerősítik, hogy már nem annyira az abszolút termelés számít, hanem a gazdagok és szegények közötti távolság. Minél nagyobb ez a távolság, annál rosszabb egészségügyi állapotok jellemzőek. Azok a társadalmak, amelyekben úgy osztják a tortát, hogy mindenkinek jut egy kis darab, egészségesebbek, mivel a fő szükségleteket kielégítik, az emberek megbíznak másokban és kölcsönös haszonra törekszenek.
Kérdés
Az egész teremtett világ az emberért van
A külvilág a díszlet, eszköztár, amely lehetőséget teremt a fejlődéshez Az egyén érdeke az egészségének védelme. Az egészségnél ugyanis nincs nagyobb érték. Bill Gates vagyona 78,5 milliárd dollár.
A Getes házaspár vagyona 95%-át tervezi jótékony célra költeni. Na, ebben vajon hány magyar nábob lesz követője?
A konzumizmus az értékvilág középpontjába az anyagiakat állítja. Ennek a fő szimbóluma a pénz, ami a legfőbb mozgató erőt képviseli. Fölébe kerül a humanisztikus értékeknek az éltető emberi kapcsolatoknak az egészségnek, az altruizmusnak Jean Paul Sartre azt írja:
„…. aki az anyagi javak birtoklásán, hatalmán át határozza meg identitását vagyis azt, hogy kicsoda ő a világban, az homokvárra épít. Retteghet, mert ha javait elveszíti, akkor semmivé válik. „
A szerzés és a birtoklás eldologiasította az emberi kapcsolatokat A pénz szerzési kényszere felemészti az egészséget A szerzési rivalizálás a bizalmat ássa alá.
Szerencsére vannak más szellemi irányok
„Korunk uralkodó gondolkodása miatt az érdekvezérelt gépezetes társadalmi működésben nem vesszük észre, hogy léteznek más valóságelvű kultúrák, szellemi irányok A mindennapi életünk gyakorta lélektelen, érzelemszegény, boldogsághiányos. Eközben a reklám, a média segédletével önti ránk a fogyasztói álértékeket, hamis örömpótlékokat.
Segítőkész, emberközpontú világot kell felépítenünk, eltemetett értékeket feltámasztanunk Csakhogy az új kapitalista konzumvilágnak nincs szüksége a valódi autonómiával rendelkező, közösségi emberre.
Önbizalomhiány és reménytelenségre való hajlam jellemez bennünket Betegségek, tartós stressz és depresszív rezignáció állapoton mihamarabb segíteni kell. A saját javakra és előnyökre törekvő, önző és a szükségletinek kielégítését késleltetni nem képes Homo conzumes-szel szemben. olyan új pszichológiára van szükség, ami arra tanít, hogy legyünk okosan egészségtudatos és felelősség vállaló lények Életünknek legyen etikai vezérelve és irányadó értékrendszere.”
(Bagdy E.: Transzperszonális pszichológia 2001)
„Ha a kultúra a platóni négyes – az igazság, szépség, jóság és szeretet – köréből kilép elvadul, elszabadul; sajnos most mi is ebben a zabolátlan világban élünk. Az elszabadult civilizációnkban pedig kizárólag az anyag az úr, s ennek az önfenntartásához az kell, hogy az ember jó fogyasztóként továbbra is szolgálja e rendszert. Ez a konzum idióták korszaka, azé az emberé, aki a fogyasztást helyezi minden elé, ehhez azonban nem párosul magas kultúra, így tehát a cél, hogy a kultúra sose találjon vissza a kultuszi színvonalhoz, s így az emberhez.”
A nevelés a megoldás? Igen, csakhogy ez kettős természetű, hiszen a család adhat egy erős bázist, de a gyermekek együtt játszanak az óvodákban, iskolákban, egymástól is sokat tanulnak, és ma a legtöbb fiatalnak a másodlagos nevelő eszköze a televízió, amiből valljuk be, több szenny ömlik, mint érték. Vannak barátaim, akik nem tartanak tévét, és ők mesélték, hogy a gyerekeik az óvodában, a kis közegükben bizony hátrányt szenvednek, kinevetik őket gyakran, mert nem ismerik azoknak a senkiknek a nevét, akik ma közérdeklődés középpontjában állnak, és akik valóban senkik lesznek néhány éven belül.”
(Czakó Gábor: A konzumidióták korszakát éljük)
http://szegedma.hu/hir/szeged/2011/05/czako-gabor-a-konzumidiotak-korszakat-eljuk.html
-.-.-.-.-.-.-folytatom-.-.-.-.-.-.-