Vérvizsgálat eredményeinek értelmezése az ebben nem jártas betegek számára

Normálérték: 10-35 IU/l (nemzetközi egység / liter)
A vizsgálat során az ALT enzim, aktivitását határozzák meg a szérumban. Az ALT több szövetben is megtalálható, de legnagyobb mennyiségben a máj termeli. Az enzim aktivitása májkárosodás esetén emelkedhet, pl. vírusos májgyulladás, alkoholos májgyulladás, cirrózis, májtumor vagy más májkárosodás, amit pl. gyógyszer, vagy epekő okozta). A vizsgálat a májműködés zavarait mutatja ki, vagyis a májbetegség felismeréséhez alkalmazható (pl. szükséges rendszeresen elvégezni fogamzásgátló tablettát szedő nőknél)
Az enzim működéséhez B6-vitamin szükséges. Vitaminhiány esetén az Alt aktivitás alacsonyabb lehet.
Az enzim aktivitása májkárosodás esetén emelkedhet, pl. vírusos májgyulladás, alkoholos májgyulladás, cirrózis, májtumor vagy más májkárosodás, (pl. gyógyszer, epekő okozta). Jelentős emelkedés a májszövet szétesésére utal.

Kreatinin klirens
A kreatinin-clearance az az érték, amellyel meghatározhatja a vese-rendszeren belüli vérmozgás sebességét. A kreatin a májban szintetizálódik, de legnagyobb mennyiségben az izmokban található, ahol az izomsejtek energiaellátásában van jelentős szerepe. A kreatinin izomeredetével magyarázható, hogy a vér kreatinin koncentrációja függ az egyén izomtömegétől.
Kiemelten fontos mérése vesekárosodás gyanúja esetén, melyet jelezhet fáradékonyság, étvágycsökkenés, ödéma (vizenyő) az arcon, lábon, vizeletmennyiség csökkenése, vizeletürítési problémák, vesetáji fájdalom, valamint magas vérnyomás.
A kreatinint majdnem teljes egészében a vesék választják ki, így a vérben lévő szintből jól lehet következtetni a vesék működésére, a kreatinin meghatározását általában a vér karbamid vizsgálatával együtt kérik. A vér és a vizelet kreatinin szintjéből számítható ki a kreatinin-clearance. Ezzel mérhető, hogy a vesék milyen hatékonyan szűrik ki a vérből a kreatininhez hasonló kis molekulákat.

Magas kreatinin lehetséges okai: vesebetegség, veseelégtelenség, vizeletelvezető rendszer elzáródás, csökkenő vese véráramlás, szívelégtelenség, sokk, kiszáradás. 50 év felett normálisan is növekszik a szérum kreatinin szintje.
Alacsony kreatinin szint oka lehet: csökkenő izomtömeg, előrehaladott májbetegség,
A kreatinin vérszintjének csökkenése az izmok tömegének csökkenésekor figyelhető meg, ezáltal az idősebb emberek szervezetében természetes módon kevesebb mutatható ki. A kreatinin szintje az izomszövet mennyiségével arányos, ezért kóros izomtömeg-vesztés esetén, illetve csekély mértékben az öregedéssel csökken. A várandósság idején is alacsonyabb lehet az értéke.

Gamma glutamil transzferáz GGT
A Gamma-GT (teljes nevén gamma-glutamil-transzferáz, rövidített nevén GGT) a máj, a hasnyálmirigy és a vesék által termelt enzim. Legnagyobb koncentrációban a vesékben található, azonban a vérben mérhető koncentráció túlnyomó része a májból származik, ezért rendszerint a Gamma-GT laborvizsgálatot a máj és az epeutak vizsgálata során végzik.Férfiakban a magasabb normálérték a prosztatában lévő GGT enzimnek tulajdonítható.Referencia érték: nőknél: 8-40 U/L férfiaknál: 9-50 U/L. A máj vagy az epeutak működési zavara esetén a GGT enzimszint emelkedik, nagysága arányos a károsodás mértékével. Az alkoholfogyasztás májra gyakorolt káros (toxikus) hatásának a legérzékenyebb mutatója, aminek következtében a csökkenő vagy megszűnő alkohol mennyiség fogyasztását is hitelesen mutatja a csökkenő Gamma-GT-érték.Magas érték oka: májbetegségek, májgyulladás, hasnyálmirigy-gyulladást, alkoholizmus, a májban pangó vér (pl. szívelégtelenség) A gamma-GT enzim aktivitásának vizsgálatát a máj gyulladására utaló tünetek (sárgaság, hasi fájdalom hányinger, hányás, haspuffadás) vagy epeút elzáródás gyanúja esetén kéri a szakorvos. Mivel az enzim aktivitás a májkárosodás okát nem mutatja, csak annak mértékét lehet megállapítani belőle, ezért más májfunkciós vizsgálatokkal egyidejűleg végzik.
Referencia érték: nőknél: 8-40 U/L férfiaknál: 9-50 U/L

Az alacsony GGT enzim aktivitás nem jelez problémát, ilyen esetben nincs máj-, vagy epeút károsodás a szervezetben.
Az emelkedett GGT enzim aktivitás azonban májkárosodásra utal, minél magasabb a szintje, annál nagyobb mértékű a károsodás. Az emelkedés hátterében állhat májbetegség, vírusfertőzés (Hepatitis B, Hepatitis C), valamilyen környezeti ártalom (oldószer, ragasztó) májkárosodást okozó gyógyszerek (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentők, szájon át szedett fogamzásgátló, antidepresszánsok), alkoholizmus, a hasnyálmirigy betegsége, kongesztív szívelégtelenség, vagy a pajzsmirigy túlműködése. Nőknél a kor előrehaladtával emelkedhet az enzimszint.

Laktát dehidrogenáz LDH
Normálérték: 200-400 UI/l (nemzetközi egység (NE) / liter)

Az emelkedett LDH szint szövetkárosodást jelez. Ebben az esetben a folyamat (pl. szívinfarktus lefolyása) elején az LDH szint emelkedik, egy bizonyos idő elteltével tetőzik, majd esni kezd.

Az enzim emelkedett szintje előfordulhat az alábbi esetekben:
Stroke (agyvérzés) Infarktus (szövetelhalást eredményező) Hasnyálmirigy gyulladás
Májbetegség, Vesebetegség, Vészes vérszegénység

Koleszterin (HDL védő, jó, LDL ártó, rossz koleszterin)
Koleszterint a szervezet minden sejtje előállít; a legnagyobb mennyiséget a máj. A koleszterinszint meghatározásából következtetni lehet a máj működési állapotára. A vér koleszterintartalma cukorbetegség (diabetes mellitus), sárgaság, a pajzsmirigy csökkent működése, vesebetegségek és érelmeszesedés esetén fokozott lehet. A koleszterin lerakódva az erek falában annak rugalmasságát csökkenti, és elősegíti az érelmeszesedés kialakulását.
A koleszterinszint vizsgálatát az érelmeszesedés és ennek következtében fellépő betegségek (szívinfarktus stb.) kockázatának megállapítására használják.

A HDL koleszterin (high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein), az ún. „védő”-koleszterin, Az érfalban a már lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, ahol lebomlik. Ezzel részt vesz az érfal védelmében.
A HDL-koleszterin szintjét megfelelő táplálkozással, rendszeres mozgással lehet emelni. A férfiak mintegy egy harmadánál, míg nőknél csak egy ötödüknél fordul elő alacsony HDL szint.
A koleszterinszegény diétával azonban csak kevéssé lehet befolyásolni a szervezet koleszterinszintjét. az étrendi koleszterin csak az egyének egyharmadában befolyásolja a szérum koleszterinszintet.

Az LDL (low density lipoprotein) a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Bár az LDL jelentős része visszakerül újra a májba, illetve azok a sejtek veszik fel, melyek koleszterint igényelnek, kisebb része az érfalba épül be. Az érfalon vagy érfalban lerakódó koleszterin komplex folyamat útján érszűkületet okozó plakkokat (lerakódásokat) alakít ki. Az LDL koleszterin emelkedett szintje összefüggést mutat az érelmeszesedéssel, ezért kapta a "rossz" jelzőt.
HDL (high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein) viszont felveszi a felesleges (a sejtek által fel nem vett) koleszterint, majd visszaszállítja a májba, ahol egy része az epével kiválasztódik. A HDL-koleszterin az úgynevezett „védő” vagy "jó" koleszterin, mivel a véráramban keringő vagy az érfalban már lerakódott koleszterint is felveszi vagy visszaszállítja a májba, ahol lebomlik, ezzel pedig részt vesz az érfal védelmében. A koleszterin elsősorban rossz tulajdonságai miatt vált ismertté, de a teljességhez az is hozzátartozik, hogy nagyon fontos a szervezet számára, ugyanis nélkülözhetetlen eleme az állati és emberi sejteknek, részt vesz a sejtmembránok alkotásában, és számos fontos vegyület, mint pl. a D-vitamin, az epesavak és a mellékvesekéreg által termelt szteroid hormonok előanyaga.
https://www.webbeteg.hu/cikkek/adattar/6370/koleszterin-osszkoleszterin-hdlldl

MCV
Ennek vizsgálata a vérszegénység (anémia) felismerésére, okainak meghatározására alkalmazható. Az MCV (Mean Cell Volume) értéke a vörösvértest-térfogatra utal. A vérszegénység általában a vörösvértestek térfogatának növekedésével vagy csökkenésével jár, így a vizsgálat elvégzése a vérszegénység okának felismerésében lehet hasznos.
Ideális értéke 85-95 fL között helyezkedik el.
1 fL = 10^-15 liter

Alacsony MCV érték
A vörös vértestek térfogata leggyakrabban krónikus betegségek, a hemoglobin-termelődés zavarai, illetve vashiányos vérszegénység esetén csökken, tehát erre utalhat az alacsony MCV-érték. A vashiányt további vizsgálatok erősíthetik meg, az eredmények elemzését követően leggyakrabban vaspótlásra van szükség.

Magas MCV érték
Az MCV (Mean Cell Volume) értéke a vörösvértest-térfogatra utal. Az átlagos sejttérfogat (MCV) a vörösvértestek térfogatát határozza meg. Ha az MCV érték emelkedett, a vörösvértestek az átlagosnál nagyobb méretűek (makrociták), ami B12 vagy folsav hiány okozta vérszegénységre utalhat. Csökkent érték esetén a vörösvértestek kisebbek az átlagosnál (mikrociták), ami vashiány okozta vérszegénység esetén figyelhető meg. A vörös vértestek térfogata májzsugor, kemoterápia esetén, valamint folsav, illetve B12-vitamin-hiány okozta vérszegénység következtében növekszik.
A magasabb MCV-érték mögött pedig májzsugor, valamint folsav, illetve B12-vitamin-hiány okozta vérszegénység állhat, illetve a kemoterápiás kezelés miatt is nőhet a vörösvértestek térfogata.
Az MCV- és MCH-érték elsősorban a vérszegénység diagnosztikájában játszik szerepet. Magas MCV/MCH-értékekkel jellemezhető anaemia (macrocytás anaemia) leggyakoribb oka a B12-vitamin és a folsavhiány.

MCH
Az MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin) az egy vörösvértestre eső átlagos hemoglobin mennyiséget jelzi.
Értéke ideális esetben a 27-32 pg (1 pikogramm (pg) = 10⁻¹⁵ kilogramm) illetve 1 Pikogramm [pg] = 0,000 000 000 001 Gramm [g]
A vörösvértest-térfogat mellett ez az érték is a vérszegénység illetve a vashiány problémájáról árulkodhat.

HBG
A hemoglobin a vér oxigénszállító molekulája. Mennyiségének csökkenése a vérszegénység. A hemoglobin (HGB) szint normális tartomány alá csökkenése a vörösvértest szám egyidejű csökkenésével vérszegénységet jelez. Ha értékük a normál tartomány fölé emelkedik, polycytheamia, a vörösvértestek fokozott termelődése állhat a háttérben.
Normálérték: Férfiak: 130-180 g/l Nők: 120-160 g/l

FVS
Fehér vérsejtszám
Normál érték 4,8-10,8 Giga/L össz-fehér vérsejtszám
A fehérvérsejtek vagy leukociták az immunrendszer sejtjei, amelyek megvédik a testünket a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól. Egészséges emberben egy liter vérben 4-11 G/L között van a fehérvérsejtek száma, ez a vérnek körülbelül 1%-át jelenti

Magas fehér vérsejtszám
A fehérvérsejtek száma növekedhet bakteriális fertőzések, gyulladásos állapotok, köszvény, pajzsmirigy-túlműködés hatására. Az extrém magas fehérvérsejt-szám a csontvelőműködés zavara, leukémiás megbetegedés gyanúját veti fel Kezeletlen autoimmun, valamint nem fertőző eredetű gyulladásos megbetegedésekben szintén emelkedő a fehér vérsejtszám.

Alacsonyabb fehér vérsejtszám (leukopénia) esetén a szervezet fogékonyabb a fertőzésekkel szemben, az immunrendszer nehezebben reagál baktériumokra és vírusokra. vírusfertőzések, autoimmun-betegségek, sugárkezelés, mérgezések és számos gyógyszer hatására.

WBC
A fehérvérsejtek (fvs, vagy WBC – white blood cells) elsődleges feladata a fertőzésekkel szembeni védekezés és a gyors immunválasz kialakítása.
Normálérték: 4300 - 10800 /ml

TSH
Pajzsmirigyserkentő hormon A TSH által kifejtett stimuláló inger következtében fokozódik a bélből történő jódfelvétel, valamint a pajzsmirigyben termelődő hormonok, a trijódtironin (T3) és a tetrajódtironin (T4) termelődése.

Normál érték
TSH: 0.300-4.200 mU/L
fT4: 12.0-22.0 pmol/L
fT3: 2.4-6.3 pmol/L

A szabályozási kör alapja a vérben keringő szabad T4 (fT4) és szabad T3 (fT3) hormonok szintje. Ez a szabályozási folyamat biztosítja az igényeknek megfelelő és állandó pajzsmirigyhormon-koncentrációt a vérben. Ha a pajzsmirigyhormonok szintje csökken fokozódni fog a TSH termelése.ami ösztönzi a pajzsmirigyet a fokozott T3 és T4 termelésére, így megnövekszik a pajzsmirigyhormon szintje. A pajzsmirigy komplex működésének értékeléséhez a T4 és T3 szint meghatározása is szükséges. A pajzsmirigyhormonok a véráramban nagyon magas arányban (99,9%) fehérjéhez kötődnek és így szállítódnak. A véráramban található hormonmennyiségnek csak nagyon kicsi része marad "szabadon" (free T4 és T3, rövidítve fT4 és fT3), ellenben csak ennek a kis mennyiségnek van biológiai aktivitása. Emiatt az orvosi vizsgálatok során csak az fT4 és fT3 értékeknek van információértéke.

A magas TSH szint a pajzsmirigy alulműködését jelenti. A magas TSH-szintet okozhatja a pajzsmirigy akut vagy krónikus gyulladása.
Bizonyos fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők (pl. aspirin) is befolyásolhatják a TSH értékét.
A hormon pótló gyógyszert éhgyomorra, reggel, étkezés előtt fél órával javasolt bevenni. Létezik a hatóanyagot folyékony formában tartalmazó kapszula is, amely felszívódását a gyomor pH értéke nem befolyásolja annyira, így az étkezésektől sem kell függővé tenni a bevételét. Hátránya a magasabb ár.Ha már beállt a megfelelő hormonszint a pótlás mellett, elegendő 3 havonta, majd később indokolt esetben még ritkábban ellenőrizni a beteg pajzsmirigy funkciós értékeit.

Thromboplastin Time, APTI
Az APTI (aktivált parciális tromboplasztin idő) másodpercben kifejezve méri az alvadásig eltelt időt.
Normálérték: 30-40 másodperc
Az APTI vizsgálatot az orvos az alábbi esetekben igényelheti:
tromboembólia, májbetegség okozta krónikus állapot, ismétlődő vetélés, vérzékenységi tendenciák megállapításához adott műtétet megelőzően, heparin terápiát (véralvadásgátló terápia) megelőzően
Az alacsonyabb érték fokozott alvadékonyságra utal, míg a magasabb érték vérzékenységgel járhat.
Magasabb értékek vérzékenységgel járhatnak. Erre utalhat, ha minimális fizikai hatásokra is véraláfutások keletkeznek. Továbbá ez állhat orrvérzés, véres vizelet és széklet hátterében.
Sokkal gyakrabban fordul elő májbetegségekben illetve gyógyszeres terápia (heparin, syncumar, acetil-szalicilsav) eredményeként, ahol a trombózis megelőzésére a véralvadási rendszert gátolják.

Prothrombin Time
A Prothrombin idő másodpercben adja meg, hogy a vérmintában mennyi idő telik el az alvadási folyamat beindulásától az alvadék képződésig. A Prothrombin, májban termelődő fehérje.
Normálérték: 11-15 másodperc

Gamma GT
A Gamma-GT vizsgálatát leggyakrabban a máj károsodásának vagy az epeutak elzáródásának kimutatására végzik, az enzim a májműködés zavarát és az epeutak károsodását a legmegbízhatóbban jelző paraméter. Férfiakban a magasabb normálérték a prosztatában lévő GGT enzimnek tulajdonítható.
A máj vagy az epeutak működési zavara esetén a GGT enzimszint emelkedik, nagysága arányos a károsodás mértékével. Az alkoholfogyasztás májra gyakorolt káros (toxikus) hatásának a legérzékenyebb mutatója, aminek következtében a csökkenő vagy megszűnő alkohol mennyiség fogyasztását is hitelesen mutatja a csökkenő Gamma-GT-érték.
Normál érték: nőknél: 8-40 U/L férfiaknál: 9-50 U/L

C reaktív protein
A CRP a gyulladásos betegségek jó mutatója
Normálérték: 5 mg/l alatt,
A CRP szintje gyulladásokban igen gyorsan, akár ezerszeresére is megemelkedhet, illetve azok gyógyulása esetén szintén gyorsan csökken, gyorsabban, mint más, hasonlóan gyulladást jelző faktoroké, például a vérsüllyedésé

Haemoglobin A1c
Olyan vérteszt, amely információt biztosít a vizsgált személy átlagos vércukorszintjéről a mérést megelőző 3 hónap átlagát véve. Az A1C-tesztet gyakran nevezik hemoglobin A1C, HgbA1c vagy glikohemoglobin tesztnek is. Elsődleges tesztként használják a diabétesz kezelésben és -kutatásban, azonban ritkán nyújt hasznos információt önmagában.
A hemoglobin a vörösvértestek oxigénhordozó fehérjéje. Mivel általánosan a vörösvértestek élettartalma 3 hónap, ezért az A1C-teszt az elmúlt 3 hónap vércukorszint átlagáról nyújt információt. Előnye, hogy nem igényel előzetes éhezési időszakot és a vérvétel a nap bármelyik időpontjában elvégezhető, ezért megkönnyíti és kényelmesebbé teszi a vizsgálatot.
Az A1C-teszt eredményeit százalékban jelzik. A magasabb százalék magasabb vércukorszintet jelez a vizsgált személynél.

• < 5,6% optimális érték (< 38 mmol/mol)
• 4,5-5,7% normál érték (26-39 mmol/mol)
• 5,8-6,4% jelentős inzulinrezisztenciát jelez (40-46 mmol/mol)
• > 6,4% diabéteszt jelez (> 46 mmol/mol)

HbsAg
A vizsgálat a B-típusú májgyulladást (hepatitisz-B) okozó vírus (HBV) felszíni fehérjéjének (HBsAg) mennyiségét mutatja ki. A HBs-Ag a betegség korai szakaszában mutatható ki, már a tünetek megjelenése előtt. A lábadozás idejére a HBs-Ag eltűnik a vérből. Egyes esetekben a vírusfertőzés krónikussá válik vagy ritkán a betegek tünetmentes hordozóvá válnak, ilyenkor a HBs-Ag is folyamatosan kimutatható marad.

IgA
Az immunglobulinok/ ellenanyagok olyan fehérjemolekulák, amelyeket az immunrendszer termel annak érdekében, hogy felismerje és semlegesítse a szervezetbe került idegen anyagokat, mint például a baktériumokat vagy vírusokat. öt osztályba sorolhatjuk: IgG, IgA, IgM, IgD, and IgE.

A szervezet kórokozókkal szembeni védekezésében központi szerepet játszanak az immunglobulinok. Az immunglobulinokat nehéz és könnyű láncok építik fel, ezek alapján különböztethetők meg ( IgG, IgA, IgM, IgD, IgE).
Az IgA a keringő immunglobulinok 13%-át alkotja. Indokolt a vizsgálata bizonyos fajta fertőzések (leginkább a légutakat, valamint a tápcsatornát érintők), illetve akkor, ha kezelőorvosa immunológiai problémát gyanít panaszainak hátterében. IgA szint csökkenés lehetséges okai: nefrózis szindróma
Emelkedett IgA szint tapasztalható: fizikai megterhelés során, krónikus hasmenéssel járó betegségeknél, hepatitiszben, autoimmun betegségekben (reumatoid artritiszé, Májzsugorodás (cirrózis) esetén, krónikus gyulladás, gyulladásos kórképeknél.
Az immunglobulinok mennyiségi mérése önmagában nem alkalmas valamely betegség diagnózisának felállítására, de jelezheti azt.
A csökkent immunglobulin szintek oka lehet:
veseelégtelenség vagy cukorbetegség szövődményei A gyomor-bélrendszer minden olyan betegsége, amely a fehérjék emésztését vagy felszívódását hátrányosan érinti)
Lokalizált autoimmun kórkép

• 1-es típusú diabetes mellitus (hasnyálmirigyszigetek)
  
• Hashimoto-thyreoiditis, Graves-kór (pajzsmirigy)
  
• Coeliakia, Crohn-betegség, Colitis ulcerosa (gastrointestinalis rendszer)

ALP (alkalikus foszfatáz)
Az alkalikus foszfatáz a fehérjék lebontását és a sejtek anyagcsere folyamatait elősegítő enzim. Az emberi test minden egyes szövetében megtalálható, nagyobb mennyiségben azonban a belekben, a májban, a csontokban és a vesében, várandós nők esetében pedig a méhlepényben is jelen van.
Az ALP vizsgálatot az orvos kérheti, ha valamilyen máj- vagy epebetegség, vagy csontrendellenesség gyanúja áll fenn.

Az ALP normál értéke: 20-140 U/l (egység/liter).

Emelkedett alkalikus foszfatáz érték az alábbi esetekben:

• Májtumor
• Májzsugor (alkohol okozta májkárosodás)
• Májgyulladás (hepatitis)
• Csontritkulás (osteoporosis)
• Epekő, epeúti pangás

• pajzsmirigy alulműködés
• vérszegénység
• bizonyos vitamin- és ásványi anyagok hiánya: folsav, C-vitamin, D-vitamin, B6-vitamin, foszfát, cink)

GOT
A vérvizsgálat során az aminosavak két enzimjét a GOT (glutamát-oxálacetát aminotranszferáz) és a GPT (glutamát-piruvát aminotranszferáz) aktivitását határozzák meg. Legnagyobb mennyiségben a májsejtek tartalmazzák. Ha tehát a májsejtek pusztulnak, akkor a vérszérumban megemelkedik az enzimek aktivitása. Használják a májbetegségek kórisméjének felállításához
NORMÁL értéke mind két enzim esetében kevesebb, mint 40 U/L

Eozinofil granulocita
Az eozinofil granulociták a fehérvérsejtek egyik csoportját alkotják. A csontvelőben képződnek, az érési folyamat befejeződését követően a vérkeringésbe jutnak. Szerepüket az allergiás reakciókban és néhány fertőzéstípus elleni védekezésben töltik be. Legnagyobb koncentrációban a nyálkahártyában fordulnak elő
Normál értékük 0.1 – 5 % illetve 0.01 – 0.6 G/L

Alacsony értékük
A mai ismereteink szerint a normál tartománynál alacsonyabb eozinofil érték semmilyen problémát nem okoz, mivel az immunrendszer többi eleme átveszi az eozinofil granulociták szerepét.

Emelkedett érték
A leggyakrabban

• allergiás reakcióban (túlérzékenységi reakció) pl. asztma esetén lehet
• gomba- és parazitafertőzésekben pl. bélférgesség.
• Autoimmun betegségekben
• bőrgyógyászati betegségekben pl. ismeretlen eredetű bőrgyulladás

Vörösvérsejtszám
Számuk egy felnőtt ember 1 µl vérében átlagosan 5 millió. A férfiaknak általában 5 milliónál több, 5,0–5,4 millió, míg a nőknek 4,8–5,0 millió vörösvértestük van l µl vérben A vörösvértestek szállítják az oxigént és szerepük van a széndioxid szállításában is. A vörösvérsejtek feladata a légzési gázok szállítása a vérben. Sejtplazmájukban nagy mennyiségű vörös színű festékanyag, hemoglobin található. A hemoglobin vastartalmú összetett fehérje, központi ionjához oxigénmolekula kapcsolódhat.
Normál érték: 4.2-5.6 T/l,

Alacsony érték
Vesekárosodásnál szinte törvényszerű a vörösvérsejtek csökkenése, ezáltal akár súlyos vérszegénység is kialakulhat. Ha a vörösvértestek száma a normális érték alá süllyed, vagy a vörösvérsejtek nem tartalmaznak elegendő hemoglobint, vérszegénység (anémia) alakul ki. A vérszegénység fáradékonysággal, fejfájással, általános testi gyengeséggel jár. Legtöbbször vashiányra vezethető vissza

Emelkedése lehet átmenetileg folyadékvesztéskor (szomjazás, nagyobb bőrfelületek megégése esetén). A vvt-szám növekedése a keringés megterhelésével, a trombózis veszélyének fokozódásával jár.

Hematokrit
A hematokrit érték a vérben lévő szilárd véralkotók (ún. alakos elemek: vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) aránya.

Emelkedett érték A hematokrit emelkedik, ha a vörösvértestek száma nő, vagy ha a plazma (a vér nem sejtek által alkotott része) térfogata csökken, mint például kiszáradás esetében. Magas értéke a vér folyékonyságának csökkenését, keringési betegségek (infarktus, agyvérzés) veszélyének növekedését okozza. A hematokritérték emelkedett lehet olyan állapotokban, mely a vörösvértestek mennyiségének emelkedésével (pl. tüdőbetegségek, tartós magassági tartózkodás, stb.) vagy a plazma térfogatának csökkenésével jár (pl. kiszáradás hányás, hasmenés, csökkent folyadék-bevitel miatt).

Alacsony érték
A hematokrit a normális tartomány alá eshet – vérszegénységet jelezve – ha a szervezetünkben kevesebb vörösvértest termelődik, fokozódik a vörösvértestek pusztulása, vagy ha szervezetünk vérzés következtében vért veszít.
Ha csökken a vörösvértestek térfogata, úgy csökken a hematokrit is, és viszont.
Alacsonyabb lehet: a szilárd véralkotók aránya csökkenhet vérvesztés (menstruációs vérzés, gyomor-bélrendszeri vérzések, sérülések, illetve műtétek után), krónikus betegségek, daganatos betegségek és terhesség esetén. A kiváltó ok kivizsgálása szükséges.

Vas
A vas a szervezetben található egyik legfontosabb nyomelem. A hemoglobin nélkülözhetetlen alkotóeleme.. Az átlagos felnőtt szervezete 2,5-5 gramm vasat tartalmaz, ennek legnagyobb részét a vér oxigénszállító molekulájához, a hemoglobinhoz kötve. A vas nélkülözhetetlen nyomelem. Szükség van rá az egészséges vörösvértestek képzéséhez és néhány, különböző feladatot végrehajtó enzim felépítéséhez
A napi vasszükséglet kb. 1 mg, menstruáció és terhesség alatt 2-3 mg-ra nő.
A felszívódás feltétele, hogy a bevitt háromértékű vas kétértékűvé redukálódjon, ehhez C-vitamin szükséges. A bélnyálkahártya sejtjei a vasat közvetlenül a vérkeringésbe adják le, ahol transzferrinhez kötődve szállítódik, vagy ferritinhez kapcsolódva raktározódik, ahonnan akut vasszükséglet esetén mobilizálódik.. A vas felszívódását gátolja: a teákban előforduló csersavak, a gabonafélékben megtalálható fitátok, és a sóskában, spenótban is lévő oxalátok.
Ezek oldhatatlan komplexet képeznek a vassal, és nem engedik felszívódni.
Vas normálérték: Férfi: 10,6 - 28,3, nő: 6,6 - 26 µmol/l

Alacsony érték Vashiány
Elégtelen felszívódás cöliákia, gyulladásos bélbetegség, vörösvérsejt defektus) vagy fokozott vasvesztéssel (tumor, gasztritisz, bélgyulladás, fekély) járó kórképek állnak.
A vas csökkenését okozhatja vasszegény étrend, krónikus vérvesztés, a vasfelszívódás zavarai, gyulladás, infekció, krónikus betegségek.
A vashiány gyakran a gyomor-bélrendszert érintő tumorok első jele.

Emelkedett érték
A vasfelhalmozódással járó betegségek két nagy csoportja ismert. Az egyik, amikor a vörösvérsejtképzés normális, de a vas mennyisége meghaladja a szállító molekula (transzferrin) vaskötő képességét és a vas lerakódik a májban.
A másik esetben a vörösvérsejtek lebomlása fokozott és ez okoz vasterhelést; ilyenkor a felesleges vas az érfal hálózatba rakódik le. Ahhoz, hogy a szervezet vasellátottságáról megfelelő képet kapjunk, a szérum vas mellett a transzferrin, ferritin szintjét és a vérképet is ellenőrizni kell.

Magnézium
A magnézium a test teljes készletének kevesebb, mint 1%-a található a plazmában, közel 60% van a csontokban és 40% a vázizmokban. A magnézium a szervezetben több mint 300 enzim működésében vesz részt.
A magnéziumnak is kulcsszerepe van a D-vitamin hatásainak létrejöttében.
A D-vitamin fokozza a magnézium bélből való felszívódásának a mértékét. A magnézium-pótlás emeli a szervezet D-vitamin-szintjét azoknál, akiknél korábban a D-vitamin-szint alacsony volt. Magnéziumra van szükség a D-vitamin aktiválásához a szervezetben. A D-vitamin bevitel megfelelő magnézium ellátást igényel. Egy felnőtt napi magnéziumigénye kb. 400 mg. Aki élelmiszerekkel ezt a napi magnéziummennyiséget beviszi a szervezetébe, az akár 5.000 NE D-vitamin kiegészítőt is szedhet. Ha azonban valaki ennél több D-vitamint szed, fontos, plusz magnéziumot is vigyen be a szervezetébe, aminek ajánlott mennyisége az étrend magnéziumtartalmától függően 200-300 mg.

Normálérték: 0,75 -1,25 mmol/l
Alacsony érték
Gyakori tünetek a gyengeség, izomgörcsök, remegés, rendellenes szemmozgás (nystagmus), vérnyomáskiugrás, gyors szívverés, zavartság, hányinger, hányás, szívritmus zavarok.
Az alacsony magnéziumszint oka lehet a csökkent felszívódás a bélben. hasmenés, cukorbetegség vízhajtó kezelés, mellékvesekéreg betegség , daganatok, ill. D-vitamin kezelés,
Csökkent magnéziumszint lehet az oka a csökkent kalciumszintnek, és a csökkent magnéziumszint általában alacsony káliumszinttel jár együtt. A magnéziumhiány kezdetleges tünetei; étvágytalanság, hányinger, fáradtság. Később a hiány egyre feltűnőbb gondokat okozhat – az izmokban, az idegekben, pl.: bizsergés, görcsök, zsibbadás
A D-vitamin (ellentétben a vízben oldódó vitaminokkal) elraktározódik a szervezetben. Mindezek előnye, hogy nem szükséges naponta szedni, hiszen a jól feltöltött D-vitamin raktárból a szervezet akár hetekig vagy hónapokig is elegendő mennyiséghez jut. A hátránya viszont, hogy a zsírban oldódó vitaminok túladagolhatók. Míg a vízben oldódó vitaminok esetén a többlet a vizelettel távozik, a zsírban oldódó vitaminok túlzott mennyiségű fogyasztása túladagoláshoz vezet.
Jellegzetes tünetek a kábultság, izomgyengeség, sőt petyhüdt izombénulás, alacsony vérnyomás. Nagyon magas értékek esetén a légzőizmok bénulása, szívmegállás fenyeget. Súlyos magnéziumhiány szívritmuszavarra és hirtelen halálra hajlamosít. Ekkor a kezelés intravénás, magnézium tartalmú infúziók alkalmazásából áll. A magnéziumraktárak feltöltésére magnézium pezsgőtabletta is alkalmazható. Megnövekedett szintje pajzsmirigy alulműködés, mellékpajzsmirigy túlműködés, veseelégtelenség, diabéteszes acidózis, kiszáradás, illetve magnézium tartalmú gyógyszerek (hashajtó, gyomorsav csökkentő) szedésekor savkötő gyógyszerek fokozott bevitele esetén fordul elő.
A túl sok magnézium, melyet kiegészítőkből fogyasztunk, aritmiához, vagyis szabálytalan szívműködéshez vezethet, amely életveszélynek is kitehet bennünket, különösen, ha cukorbetegek is vagyunk. Ezen ellentétben a természetes tápanyagokból a szervezetünk ügyesen szabályozza a magnézium felszívódását, így ezekből kizárt a túladagolás lehetősége.

Vizsgálata javasolt: A vizsgálat elvégzése gyengeség, hányinger, hasmenés illetve szívritmus zavar előfordulása, valamint kóros kalcium vagy kálium szint esetén javasolt.

Glükóz
A sejtek a vérben keringő glükózt inzulin jelenlétében tudják felvenni. A glükóz vérszintjét sok hormon sok esetben egymással ellentétes hatása szabályozza. A cukorbetegség azért alakul ki, mert a hasnyálmirigy által termelt inzulin nem képes lebontani a bevitt glükózt. Ennek eredményeképpen megemelkedik a vércukorszint. Azonban az inzulin és a glükóz reakciójában jelen van egy elem, a foszfor. Minél több, annál gyorsabb folyik le ez a reakció, és annál kevesebb inzulint kell termelnie a szervezetnek.

Ha az ember növeli a foszfor mennyiségét a szervezetében, akkor a cukorbetegség tünetei nélkül folytatott normális élethez jóval kevesebb inzulinra lesz szükség. Az inzulinfüggő cukorbetegek csökkenthetik az inzulin beadásának gyakoriságát és az adag mennyiségét, vagy akár több esetben teljesen el is hagyhatják azt.
A cukorbetegség nem csak egy szörnyű betegség, hanem több milliárd dolláros bevétel is a gyógyszeripari vállalatok számára, akik mások szerencsétlenségén keresnek meg rengeteg pénzt! bárki, aki foszfortartalmú gyógyszerrel szeretné kezelni a betegségét, hozzájuthat.
A cukorbetegek szervezete azonban túl sok foszfort használ fel, és ezt a készletét egyszerűen lehetetlen feltölteni az étkezési szokásaink megváltoztatásán keresztül.
A táblázatban az adatok mutatják, hogy mekkora a foszfor tartalma az egyes élelmiszereknek:

A cukorbetegeknek naponta 2500-3000 mg foszforra van szüksége. Képzelje el, mennyi tápanyagot kell bejuttatni a szervezetébe ahhoz, hogy hozzájusson a szükséges mennyiséghez. A SUGANORM egy egyedülálló gyógyszer, és magas foszfor tartalma teszi hatékonnyá a cukorbetegség kezelésére. Az állam közös programjának keretében a gyógyszer elérhetővé vált a piacon a "Kordában tartott cukobetegség" kampány keretében.
A SUGANORM-ot bárki megveheti, nem kell hozzá semmiféle igazolás vagy recept.

Forrás: Dr. Pethő Dénes neves idős sebész, feltaláló, a Szegei Tudományegyetem professzora, a topográfiai anatómia szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Nemzet Orvosa díj tulajdonosa.

Normálérték: 3,9 - 5,6 mmol/l
Alacsony érték
Az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) oka lehet májkárosodás, alkoholizmus, kóros soványság, inzulint termelő daganat.

Az alacsony vércukorszint szédüléssel, izzadással, éhséggel, látászavarokkal, súlyos esetben eszméletvesztéssel jár.

Emelkedett érték
A magas vércukorszint leggyakoribb oka a cukorbetegség. Kezelésében a szigorú diéta, súlycsökkentés és a gyógyszeres kezelés (tabletták vagy inzulin-injekció) betartása a legfontosabb. A rosszul kezelt cukorbetegség rövid távon nem okoz panaszokat, de hosszú távon veseelégtelenség, látásvesztés, szív- és érrendszeri betegségek alakulhatnak ki.

Karbamid
Fehérjedús táplálkozás, vesebetegség, gyomorvérzés, máj betegség. A karbamid nitrogén a szérum kreatinin szinttel együtt a veseműködés indikátora. Amennyiben vese eredetű vagy vesén kívüli okból a vese működése beszűkül, romlik, akkor ezek az értékek a vérben emelkednek. A karbamid/urea szintje együtt értékelendő a szintén elsősorban veseműködést jelző, vérvétel során meghatározott kreatinin szintjének meghatározásával. Amennyiben mindkét érték növekedett, az legtöbbször a veseműködés zavarára utalhat. A kreatinin az izomban termelődik, és elsősorban veseműködési zavar esetén emelkedik a szintje.

Normálérték: 3.6-7.2 mmol/l

Emelkedett érték
Az emelkedett karbamid koncentráció a vérben a veseműködés károsodására utal. A vese károsodása vagy működési elégtelensége heveny vagy idült betegséget idézhet elő.
Fokozott fehérjebontás vagy megnövekedett fehérjebevitel egyaránt okozhat emelkedett értéket
Alacsony érték
Az alacsony karbamid szint viszonylag ritka és általában nem okoz gondot. Májbetegségnél és alultápláltságnál ugyan előfordulhat.