Világnézet 2. Természettudományos világkép. A mai ember világképe. Materialista és keresztény világnézet. Tudományos hipotéziseken alapuló új Világszemlélet

Világkép
A világkép (world concept)arra a kérdésre felel, hogy milyen a világ? Más szóval a Világkép amelyet az egyes korok emberei a világról mondanak. Az emberi képességek alapján 3 világképtípust különböztetünk meg.

A geocentrikus világkép az mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja.

Az antik világkép az antik természetképből alakult ki, melyet Platón írt le, és Arisztotelész egészített ki. 

A középkori világképet a 13. században élt Aquinói Szent Tamás határozta meg Platón és Arisztotelész filozófiája nyomán. Ezek szerint az univerzum három világból áll: szellemvilág, csillagvilág, és elemi világ (ember, állat, növény Tűz, Levegő, Víz, Föld). Legfelül az Isten, 

A reneszánsz szó, amely újjászületésként fordítható, jól érzékelteti a reneszánsz két fontos jellemzőjét: tudatos szembehelyezkedés a középkorral és az antik kultúrához való visszatérés.

A mai ember világképe
A mai embernek emberképre, társadalomképre, világképre van szüksége Az emberkép és a társadalomkép alapja a világkép. Nem tudni, hogy a mai társadalom nagy többségét miért nem érdekeli, hogy ki ő, vagy az hogy honnan jött, merre tart, mi van az élet után? Hol van a helyünk a világmindenségben és mi a kapcsolatunk az Univerzummal, aminek nem  megfigyelői, hanem részesei vagyunk.
A konzum idióták mai korszakában, az emberek többsége a vagyon szerzést, felhalmozást és a fogyasztást helyezi minden elé, Kérdés lehet, hogyan nevelhető az új generáció a mainál sokkal egészségesebb, erkölcsileg tisztább szemléletre, ahol morális és etikai szempontból lényegesen gazdagabb új világ építésében majdan aktív szerepet vállalhat.
A mindennapi élet ugyanis, lélektelen, elgépiesedett, érzelem szegény, boldogság hiányos, reménytelen, célját, értelmét illetően kiüresedett. Az euro-atlanti valóság a reklám befolyásoló manipulációjával korlátlan mennyiségben önt ránk fogyasztói álértékeket, hamis örömpótlékokat. Mindezek miatt a mai embert saját világképe nem érdekli, noha Edward Shils amerikai szociológus szerint „egy társadalom ereje és stabilitása nagyrészt azon múlik, hogy a társadalom tagjai mennyire kötődnek ehhez a képhez és ezen a képen keresztül egymáshoz.

Ez a kép magában foglalja  az élet végső értelmére illetve a világegyetem rendjére vonatkozó vélekedéseket is.  A világkép az élet végső kérdéseivel foglalkozik. Ezt azonban a materialista tudomány,  mint túlságosan ember közelit  elutasítja magától. Világképnek kell lennie az oktatás  és a nevelés alapjának
Werner Arber: A tudomány és a hit kiegészítik egymást

Az individualizmus térhódításával az önzés válik uralkodó magatartásformává,  ami magával vonja a társadalom atomizálódását és a szolidaritás megszűnését. Általános pszichológiai tapasztalat, hogy ez a folyamat a személyiség károsodásával és a társadalom súlyos funkciózavaraival (devianciák, elöregedés, népességcsökkenés) jár együtt.

Az emberi életben világképünk alapján tájékozódunk, értékelünk és döntünk. Egy világkép nem lehet hiányos.  Csak akkor nevezhető világképnek, ha valóban az egész világról ad képet A hiányos jelző itt azt jelenti, hogy vagy a véletlennel magyaráz, vagy tisztázatlanul hagyja a kérdést  P. W. Atkins „Teremtés” c könyvében a véletlent hívja segítségül például  az Univerzum keletkezéséhez, az élet kialakulásához. A kedves Olvasó is így gondolja? 

A világnézet kérdései: mit ér, mire való a világ és alkotóelemei, milyen értelmes cél felé tartanak a világfolyamatok? E kérdések megválaszolásával nem a természettudományok foglalkoznak, hanem a bölcselkedő ember, aki helyét keresi a világban, hogy aztán megfelelően cselekedjék. A tudomány a világ leírásakor felvet világnézeti jelentőségű kérdéseket. A három legfőbb kérdés:

1. Anyagi, élő, vagy szellemi, erkölcsi természetű-e a világegyetem, vagy mindezek egysége? 2. Hogyan és mikor keletkezett az élet?
3. Mi az emberré válás és az ember lényege?

A három alapelv megalapozza a tudományt, a filozófiát és a világképet. A világnézet személyes és lényegi viszonyunkat fejezi ki ehhez a háromrétegű világhoz, a kozmikus, az élő és a társadalmi élethez. Ez az alapja saját életvezetésünknek

Világnézeti kérdés az is, hogy mit tartunk legfőbb értéknek, és mit nem ? Jó volna tudni, milyen értékek vezérlik az embereket akkor, amikor társadalmi helyzetükről, lakóhelyükről, nemzetükről, más etnikumokkal való kapcsolataikról, jövőjükről gondolkodnak. Mit tartanak fontosnak az életben? Mi határozza meg életstratégiájukat és döntéseiket? 

Az értékek vizsgálatával kapcsolatos kérdés így hangzott: "Mennyire tekinti fontosnak az életben az alábbi értékeket? 1- családi élet, 2 - szeretet, 3 - egészség, 4 - anyagi jólét, 5 - önmegvalósítás, 6 - munka, 7 - tudás, szakértelem, 8 - szabadság, 9 - közbiztonság, 10 - egyenlőség. Osztályozza őket 1-től 10-ig úgy, hogy a legmagasabb osztályzat a 10-es!" Az első helyen 98%-kal az egészség áll, a 10. helyen 84%-kal az önmegvalósítás. A különbség 14% az első és az utolsó helyen levő érték között. http://hodis.vmmi.org/delivegeken/Onkep/Onkep-8.htm

A kamaszkorban kezd kibontakozni az a kérdés, hogy honnan jöttünk, hova tartunk, hogyan kapcsolódunk az univerzumhoz, meg egyáltalán: mi végre vagyunk a világon.

Az antropozófia olyan tanításrendszer, amely szerint azon túl, amit a mai tudomány létezőként elismer sok egyéb, fizikai érzékszervekkel és eszközökkel nem érzékelhető dolog, folyamat is valóságosan létezik, sőt érzékfeletti módon megfigyelhető. Az antropozófia tanításait az élet számos területén alkalmazzák, például a gyógyászatban, gyógypedagógiában, nevelésben, művészetben. Az antropozófia tanítása szerint az élet [Rudolf Steiner, az antropozófia atyja szerint ][21] a fizikai léttől független princípium, létszféra, amely fizikai érzékszervekkel és műszerekkel nem érzékelhető. Az élet tehát a fizikai léttől függetlenül is létezik, és mint ilyen fizikai eszközökkel nem lehet megfigyelni.[22]. Mivel az antropozófia tanítása szerint az ember három testtel rendelkezik, ezért háromféle testi világhoz tartozik. Fizikai teste révén a fizikai világhoz, életteste révén az élők világához és érző teste (asztrálteste) révén az érző, lelki lények világához. (Az ember ezen kívül szelleme révén a szellemi világhoz is tartozik.)

Minden világnézet lényegében állásfoglalás a világ és a társadalom kérdéseiben. A világnézet lényegileg aktiv, dinamikus fogalom. Nem csupán világ-nézet, hanem világalakitás. (Weltgestaltung.) Nem csupán arra törekszik, hogy a létet átfogja, hanem normatív elveket állit fel. Nem ami van, hanem ami legyen — végső célzata.

A „világnézet” átfogó világmagyarázat, a mindenség eredetére és céljára, benne az ember helyére és rendeltetésére vonatkozó nézet,

A világnézet nem kizárólag az értelem műve; sőt alkotó tényezői csak kis részben tudatosak. Alakulásában szerepet kapnak az érzelmek, vérmérséklet, hangulati élet, a környezet, de főleg a hagyományok, amelyek ellen lázadni lehet, de tőlük teljesen függetlenül lenni nem lehet.

Keresztény világnézet
A keresztények világnézete a hitre épül
A „keresztyén világnézet” eszerint a világról keresztyén nézőpontból alkotott széleskörű felfogás. A keresztyénség, ahogyan a Biblia tanítja, önmagában egy világnézet. A Biblia soha nem tesz különbséget „vallásos” és „világi” élet között; a keresztyén élet az egyetlen, ami megtalálható benne.. Követőinek száma (2,3 milliárd) még mindig nagy, s tekintélye még nincs megrendülve. S a mi szempontunk távlatából annál alkalmasabb a vizsgálódásra, mivel benne a nemiség értékelésének lényeges jelentősége különös éllel jut kifejezésre. Egyetlen más világnézetben sem tölti be a nemiség azt a központi szerepet, mint a kereszténység világképében. https://www.gotquestions.org/Magyar/keresztyen-vilagnezet.html

Keresztények üldözése világnézetük miatt
A kereszténység hosszú évek óta vezeti a legüldözöttebb vallások ranglistáját, egy-egy év akár milliós eltéréseket is jelenthet. Keresztényüldözésnek nevezhető az, ha valakit megfosztanak vagyonától, bebörtönöznek, kínzásnak vetnek alá, megerőszakolnak vagy megölnek. Míg 2018-ban az üldözöttek számát 215 millió főre becsülték, 2019-ben már 245 millió emberre terjedt ki a keresztényüldözés.

Havonta átlagosan 345 keresztényt ölnek meg vallási okokból, 105 templomot vagy keresztényekhez köthető épületet támadnak vagy semmisítenek meg, és 219 keresztényt tartóztatnak le, ítélnek el vagy börtönöznek be tárgyalás nélkül.

Észak-Koreában a kommunista diktatúra minden keresztény hívőre veszélyes elemként tekint. A jelentés szerint akiről kiderül, hogy keresztény hívő, azt vagy elhurcolják munkatáborokba, vagy a helyszínen megölik egész családjával együtt. Észak-Korea után a keresztények Afganisztánban, Szomáliában, Líbiában, Pakisztánban, Szudánban, Jemenben és Iránban vannak a legnagyobb veszélyben. Az itt élő keresztények közül a muszlim családban felnőtt személyek helyzete a legrosszabb. A tíz legveszélyesebb ország között van még a félig muszlim, félig keresztény Eritrea, illetve a hinduk által dominált India is.

Az Open Doors jelentése megerősítheti a gyanút, miszerint az iszlám radikalizmus erősödhet a közeljövőben a szubszaharai országokban is. Bár a Közel-Keleten területi szempontból nemrégiben sikeresnek bizonyult a legradikálisabb iszlám szervezetnek, az ISIS-nek a megfékezése, a szervezet harcosainak egy része Fekete-Afrika országaiba menekült. 
https://kotoszo.blog.hu/2019/05/02/a_keresztenyseg_a_vilag_leguldozottebb_vallasa

Mit ad a keresztény értékek mellett is elkötelezett iskola a diákjainak?
Mindamellett, hogy ugyanúgy megfelel a törvényi kötelezettségeinek, figyelembe veszi azt a keresztény alapvetést, miszerint az ember kettős természetű: egy testben lakó lélek! Ezzel egyedülálló az egész teremtett világban. 
Tudomásul veszi, hogy a két természetünknek különböző szükségletei vannak. Vannak testi szükségleteink, amelyeket legtöbbször elsőként próbálunk meg kielégíteni, a lehetőségekhez mérten és időben. De ugyanúgy vannak lelki szükségleteink is, hiszen az ember az egyedüli lény, akinek igénye van például olyan „értelmetlen”(önmagát pusztán biológiailag tekintve hátrányos helyzetbe hozó) dolgokra, mint a felebaráti szeretet, és az önzetlenség, a tisztelet, és a lemondás, a hit, és az őszinteség, vagy a bizalom, a hűség, az önmegtartóztatás, és mindezek „életben tartója” a megbocsátás. Minden, javunkat szolgáló szükségletünk megvalósításának legfőbb támogatója, a keresztény világnézetünk középpontja, egy személy. Ő minden jó forrása, akit mi úgy hívunk, hogy a Szentháromság egy Isten. 
http://www.letenyeyiskola.hu/oktatas/hitelet/112-kereszteny-vilagnezet-az-iskolankban

Természettudományos világkép
A mai természettudományos világkép lényege, az élettelen anyag elve. Minél átfogóbb azonban egy világkép, annál nagyobb mértékben alapozza meg világnézetünket. Átfogóbb képet kapunk, ha az egész világfolyamatot figyeljük meg. Így jutunk el a világfolyamat képhez

Világfolyamat
A kezdetektől napjainkig tárja elénk a három létszint szerinti világfolyamatot (Grandpierre, 2002c). A világfolyamat kép már válaszokat kínál életünk végső kérdéseire: Honnan jöttünk? Hol a helyünk a világegyetemben? Mi lesz velünk? Merrefelé tartunk? Ezzel pedig bebizonyosodik, hogy az átfogó, egyetemes, ugyanakkor a személyes értékeléstől független világfolyamat kép meghatározza személyes világnézetünket is. A tudományosság követelménye teszi tehát szükségessé azt, hogy a világteremtő tényezőket világképünkbe foglaljuk
A világfolyamat jelenségeivel kapcsolatban sokszor halljuk, hogy valaminek a létrejötte, bekövetkezése igen valószínűtlen, tehát véletlen jelenség, holott legföljebb nem ismerjük az összes oki tényezőt. A világ számunkra, számára megismerhetetlen, tehát a véletlen csak a mi számunkra létezik, nem abszolút fogalom. Etikai szempontból felmerülhet a szükségszerűség ellen: akkor nincs szabad választás? A Mindenségben rend van. A görög Kozmosz szó jelentése: rend… Ha egyes fizikai állandók néhány százalékkal mások lennének, nem léteznének csillagok, bolygók, nagyobb molekulák, vegyületek, szerves vegyületek, élet, tudat. Mindezek alapja az ősrobbanás utáni tágulási sebesség. Ha csak töredékszázalékokkal térne el a valóságostól, világunk nem létezne. Ezekkel kapcsolatban okkal vetődik föl a véletlen és a szükségszerűség kérdése.

Materialista világnézet
A materializmus, ahogy ezt képviselői egyre nyíltabban vállalják is, lényegében fizikalizmus, hiszen az anyagot a fizika tudománya vizsgálja. A materialista tudósok, filozófusok és az egyre inkább a hatásuk alá kerülő társadalom azonban, úgy tűnik, elmulasztotta meggondolni, milyen következményekkel jár egy ilyen szűk szakmai módszertan, ha világnézetté akarják általánosítani, és kivinni a laboratóriumokból, fizikai kutatóintézetekből a társadalomba.

Bármely világnézet mesterséges terjesztése óriási felelősséget jelent, és ez még sokkal inkább áll egy olyan életidegen, természetidegen és emberidegen világnézetre, mint a materializmus. 

Hogyan gondolható el az a materialista tétel, hogy az élőlények fizikai rendszerek? Daniel Stoljar (2001) megfogalmazásában “a fizikalizmus az a tétel, hogy minden létező fizikai”. Természetesen a fizikalisták nem tagadják, hogy a világ tartalmazhat sok elemet, amelyek első pillantásra nem tűnnek fizikainak – például a biológiai, pszichológiai, erkölcsi vagy társadalmi természetű elemek. Mégis ragaszkodnak ahhoz a követelményhez, hogy végső soron ezek az elemek is teljesen fizikaiak.”

Csakhogy ha az élőlények, a lelki jelenségek, az erkölcs és a társadalom mind teljes egészükben fizikai természetűek, akkor ez azt jelenti, hogy a fizika törvényei irányítják az életet, lelkivilágunkat, erkölcsi mivoltunkat és társadalmi életünket? De ha ez így lenne, akkor tetteinkért nem mi magunk, hanem a fizika törvényei lennének felelősek!

Nem lehet az ember egy bonyolult gép. Az ember nem robot. A robotok ugyanis nem maguk felelősek tetteikért, míg az ember igen. Emberi mivoltunk fizikai adottságokra leszűkítése így éppen emberi lényegünket tagadja. Miféle élet lenne az, amibe semmi beleszólásunk sincsen, mert minden lépésünket objektív, azaz tudatunktól független törvények irányítanának? 

A világnézetnek okvetlenül vallássá kell alakulnia. Amely világnézet vallássá nem válik, az még ki nem virágzott; annak sem dísze, sem értéke nincs; az egy oly inda, mely a földön lecsúszik. Azon az alacsony fokon erőteljes gondolat nem terem. Alacsonyságban csak addig marad, míg kenyeret és pénzt keres; mihelyt a megélhetés gondjain túlra emelkedett, szívének érthetetlen mélységeiből hangokat hall s a mindenség óceánjáról szózatok suttognak féléje, melyek azt hajtogatják, hogy honnan, hová s minek élünk? E szózatoktól a léleknek azonnal szárnya nő s repül. Igen, ezek azok a bűvös, titokzatos hangok, hogy honnan, hová, minek?
Prohászka Ottokár Diadalmas világnézet
http://www.ppek.hu/konyvek/Prohaszka_Ottokar_A_diadalmas_vilagnezet_1.pdf

A materializmus szerint minden anyagi; az anyagra véletlen erők, energiák hatnak; a tudattalan erők létrehozzák az anyagot és a tudatot is. Ami történt, véletlenszerű volt, nem kellett hozzá Isten.: „Ez volt a világi katekizmus, mielőtt még Planck, Bohr, Heisenberg, de Broglie lerombolták a materializmus utolsó bástyáit is. Az anyag már nem volt többé egyszerű és alapvető. A korábban fizikainak mondott világ képe szétfoszlott. Az atomok helyére a részecskék kerültek, de azok már nem voltak többé az atomok részei, a nagyközönség nyelvén meghatározhatatlanok és homályosak maradtak. Egy részecske lehet egy átmeneti lökés vagy töltés vagy csomó, amely a tér-idõ görbéjén utazik s nem fogható föl mint tárgy, dolog.” Ebből a gondolatsorból következik Roszak kérdése: mit jelent materialistának lenni, ha nincs többé anyag?, hiszen korunkban megszűnt az anyag és szellemiség merev szétválasztása.
A világkép az élet végső kérdéseivel foglalkozik (Aerts és mtársai, 1994), vagyis azzal a kérdéskörrel, amelyet a materialista tudomány elutasít magától. “A világnézet a világnak és az embernek átfogó és egységes értelmezése abból a szándékból kiindulva, hogy az ember mint cselekvő és gondolkodó lény számára tájékozódásul szolgáljon. A következetes világnézetek valamilyen központi eszméből kiindulva magyarázzák a világot, Ahhoz azonban, hogy ne csak a világ értelmezésének, hanem az emberi cselekvésnek is keretéül szolgáljon, valamely értéket alapvetőnek kell tekintenie” (Hársing, 1999, 209. l.). A világnézet tehát világkép — személyes nézőpontból.

Gödel a világhírű matematikus és filozófus meggyőződését négy tétele jellemzi, nevezetesen:

Gödel kijelenti: „Azt hiszem, hogy a vallásban sokkal több ésszerűség rejlik, mint azt szokásosan hiszik. A mai filozófusok 90%-a abban látja fő feladatát, hogy a vallást kiverje az emberek fejéből”
„A világban mindennek értelme van pontosan analóg azzal az elvvel, amely szerint mindennek oka van és amelyen az egész tudomány alapul” (Prof Dr. Popper Péter egyetemi tanár, pszichiáter, filozófus)
A materializmus sajnos károsan lerombolt olyan erkölcsi oszlopokat, mint a szeretet, a kegyelem, az önfeláldozás, a becsület és az igazság. A materialisták által félrevezetett emberek életüket pusztán érdekek harcának látták, ami viszont ahhoz vezetett, hogy a dzsungel törvényei szerint éltek.

Mechanikus világkép
A newtoni mechanika szerint ha megadjuk a rendszer kezdeti állapotát és a rendszert alkotó részecskék között fellépő erőket, akkor a rendszer időbeni viselkedése pontosan kiszámítható. Ennélfogva a természet törvényei egyértelműen meghatározzák a világban történteket. Ennek nyomán a materialista szemlélet a világ egészét gépként működő rendszerként, óraműként fogja fel, amelyben nincsenek véletlenek és ahol az isteni közbeavatkozás léte kizárt.
A mechanisztikus felfogást a biológiára is kiterjesztették. Eszerint az élő szervezet sem más, mint részecskék bonyolult csoportosulása, amelyben a szomszédos részecskék vonzzák és taszítják egymást, és az ember v. akármely más élő csak a gének túlélőgépei. – A mechanikus világkép alapjait először a tér és az idő viszonylagosságát kimondó relativitáselmélet rendítette meg, amelynek felfedezése után nem lehetett a gépezetnek helyet adó abszolút térről és az abban rezgésként terjedő erőhatásokról beszélni. A mechanikus szemléletre a következő nagy csapást a kvantummechanika törvényei mérték, amelyek szerint a világ kicsiben, egyáltalán nem gépszerűen viselkedik. Bár a kaotikus viselkedés és az önszerveződés tanulmányozása számos további, a mechanikus szemlélet ellen szóló érvet szolgáltatott. Ez csaknem a 20. sz. végéig áthatotta a tudományos gondolkodást
Max Planck Nobel díjas német fizikus:  „Minden anyag csak egy bizonyos erő által keletkezik és létezik, amely erő az atomrészecskéket rezgésbe hozza, és azt az atom legparányibb naprendszereként összetartja. de mivel a világűrben sem egy intelligens sem pedig egy örök erő nem létezik, azt kell feltételeznünk, hogy e mögött az erő mögött egy intelligens szellem létezik.” 

A teremtésbe vetett szilárd hit nem akadálya a tudományos felfedezésnek. Gondoljunk csak Newton, Pasteur, Mendel, Pascal, Kelvin, Carl von Linné vagy Maxwell munkásságára, akik mind szilárd meggyőződéssel hittek a kreacionizmusban. A kreacionizmus nem „tudomány”, ahogyan a naturalizmus sem az, de a kreacionizmus tökéletesen összeegyeztethető a tudománnyal. 
http://www.gotquestions.org/Magyar/kreacionizmus-tudomany.html

Tudományos hipotéziseken alapuló új Világszemlélet
Létezőnek feltételeznek egy nem anyagi alapú kapcsolatrendszert. Ehhez pedig létezni kell egy mezőnek, amely összekapcsol mindent mindennel (Neumann János és a Nobel díjas fizikus Wigner Jenő). A morfogenetikus tér következménye a madarak V alakban repülése, a madarak és halak vándorlása, a hangyák, méhek szerveződése stb.
Világunkat olyan láthatatlan mezők hálózzák be, amelyek egységbe kapcsolják az élőt és az élettelent, az emberi agyat és az állati elmét. Legalábbis ezt állítja a morfikus mezőkről szóló elmélet
A testünkben ugyanaz a genetikai program van jelen Ha a sejtek programozása azonos, hogyan fejlődnek mégis annyira eltérően?” – morfogenetikus mezők ereje irányítja a növekedőben lévő szervezet fejlődését, hogy az fajának többi példányához váljon hasonlóvá. A DNS tehát nem a szerveződés forrása, hanem sokkal inkább csak egyfajta „vevőkészülék”, amely a mező utasításait fizikai formába önti.
A fizikai testünket egy energiamező veszi körül, ez a morfogenetikus vagy testmező. Ez az a mező, ahol minden megnyilvánulásunknak a lenyomata megtalálható A NASA épített egy szatellitet, amit kiküldtek az űrbe azért, hogy megmérje azokat a mezőket, amiket mi nem láthatunk a szemünkkel.
Einstein azt mondta, hogy a mezőn, elektromágneses mezőt kell érteni, ami mindent összekapcsol Nem kizárólag a DNS felelős azért, hogy a családtagok hasonlítanak egymásra, hanem a családi morfogenetikus rezonancia is szerepet játszik ebben. Az emberi társas csoportok (pl. családok) egyfajta kollektív emlékezetet örökölnek ezen mezők révén. A mezők struktúrája rendelkezik egy kumulatív emlékezettel, magában foglalva mindazt, ami az adott fajjal a múltban történt.
A morfikus mező meglétére néhány példa prof Dr. Sheldrake kutatása alapján. Minden élőlényt összekötnek ezek a mezők és ezzel a kötelékkel magyarázható a telepátia jelensége is.
Az orvostudomány túlnyomórészt a fizikai formát, a testet kezeli, noha minden betegség, minden probléma információs szintről (más néven a morfogenetikus mezőből) indul ki, először tehát itt lehet és kell gyógyítani, helyreállítani őket.

Jóformán minden kornak megvan a maga világképe. A mai tudomány haszonelvű kiindulópontját ki kell egészíteni, vagy fel kell váltani a megismerés olyan kiindulópontjával, amely képes teljességében megismerni az ember és a természet viszonyát, megvilágítani emberi hajtóerőinket, megadni az ember helyét a világegyetemben, s felépíteni egy ember-, élet- és természetközpontú, a valóságnak teljesebben megfelelő világnézetet. A társadalmi és emberi célok felismerésének hiányában nem alakul ki a társadalom egységessége az emberi társadalmi viszonyok megteremtéséhez. Az anyagelvűség nemcsak a tudományt, a természet megismerését, hanem az ember önmagáról kialakított képét is eltorzítja, s ez az ember alávetésére és leigázására vezet. Ráadásul a modern tudomány egyre nagyobb mértékben süllyed a nyers anyagi érdekek szolgálatába, az alapvető emberi igényeket a végsőkig háttérbe szorítva. A mégoly egzaktnak tekintett fizika sem tekinthető világnézetként egzaktnak, mert nem határozza meg világosan a megismerése tárgyát, az anyagot.

Egy következetesen materialista, élettelennek tekintett világban végletesen beszűkülnek az élet emberi dimenziói. Minden törekvés, vágy, érzés törvényszerűen elenyészik, elbukik a múló emberi életet körbevevő idegen, élettelen, hideg kozmikus űr szorításában. A világegyetem közömbösként vagy idegen, ellenséges fenyegetésként tűnik fel a modern materialista világnézetben. Az élet egy ilyen világban nem lehet más, mint abszurd, értelmetlen, legfeljebb az anyagi javak halmozására irányuló. Az egyetemeken, akadémiákon egyre inkább túlsúlyba kerülő fizikalizmus az embert puszta gépnek, beszélő szerszámnak, hasznot termelő munkaerőnek tekinti. A materializmus világképe riasztóan embertelen, lélekroppantó, életpusztító. Ideje felismerni: ez az emberidegenség, életidegenség, természetidegenség nem melléktulajdonsága, a későbbiekben szükség esetén kijavítható oldalági tulajdonsága a materializmusnak, hanem éppen középponti tételének, az anyagiság, a fizikaiság, az élettelenség mindent meghatározó elvének egyenes következménye.

A világ nemcsak fizikai, hanem természeti, élő és társadalmi, emberi lényegű is. Ezért a világkép nemcsak az élettelen, hanem a természeti, az élő és a közösségi létszintek fogalmi megalapozásán és viszonyaik feltárásán is kell alapuljon. Minden világnézet az emberi döntés melletti elkötelezettségre, tehát emberi felelősségünkre épít. Lényegi elemük az emberi felelősség tudomásulvétele, még ha ezt nem mondják is ki, vagy nyíltan tagadják is. A szabad döntés, a szabad akarat, a felelős cselekvés életünk világnézeti alapténye, világténye. Más szóval: az anyag szellemi irányításának ténye világnézeti alaptény. Felelősség csak ott lehetséges, ahol a döntés lényegi, érdemi része a kezünkben van. Ez a világnézeti alaptény fontosabb, mint az összes többi világnézeti kérdés együttvéve. Fel kellene ismernünk: a világ olyan természetű, hogy az igazi lényeg mindenki számára közvetlenül hozzáférhető. A felelősség világténye és a világnézeti alaptény tényszerűen cáfolja a materializmus alaptételét, amely szerint nem a tudat irányítja az anyagot, hanem az anyag a tudatot. Emellett felhívják a figyelmet a materialista világnézet önellentmondásos mivoltára: ha a materializmus világnézet, nem lehet mentes a világnézet alapvető irányultságától, a tudati befolyásolás szándékától és gyakorlatától, vagyis a materializmusnak homlokegyenest ellentmondó tétel felhasználásától.

https://konkoly.hu/staff/grandpierre/Valosag.pdf
Gáspár, L.: Egységes világnézet: komplex tananyag. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.
Grandpierre, A.: The nature of the Universe and the ultimate organisational principle. Ultimate Reality and Meaning, 2000, 23: 12–35. l.
Grandpierre, A.: The fundamental principles of existence and the origin of physical laws. Ultimate Reality and Meaning, 2002a, 25: 127-147. Grandpierre, A.: Az élő világegyetem könyve. Válasz Könyvkiadó, 2002b.
Spaemann, R.: Az emberi természet fogalmáról. In: Michalski, K. (szerk.): A modern tudományok emberképe. Gondolat, Budapest, 1988, 136–137. l.

Prohászka Ottokár
„Szívesen beismerem, hogy az egzakt természettudás lendíti a haladás kerekét és fölpezsdíti az életet; a kérdés azonban nem ez, hanem az, vajon a világnak ez az ismerete nyit-e új utat az életnek, – megváltoztatja-e lényegesen az élet tartalmát, – megteremti-e az ideális, a boldog életet? Más lesz-e az ember az ő irányaiban, az ő természetében, a tudás által? A tudásból való-e a harmónia, az élet értéke? Meg van-e fejtve az élet, átéltük-e az életet a tudás és értés funkcióiban? Nem marad-e minden a réginél akár gyalog járunk, akár gőzkocsin? Van-e befolyása e tudásnak az élet értelmére, tartalmára, boldogságára?” A mai tudomány tudni akar s élni elfelejt. Ez a világnak óriási baja s az egész kultúra s a gondolatok világa, mely ez alapon épül, beteg lesz tőle. Az élet elsorvad, örömtelen, szegényes lesz; a világnak szétszedett dirib-darabjai száraz mechanizmussá válnak. Az egzakt tudás nem nyújt megváltást. Keressük azt máshol.” http://www.ppek.hu/konyvek/Prohaszka_Ottokar_A_diadalmas_vilagnezet_1.pdf

Carl Gustav Jung
Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét."

Isaac Newton
„A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.” 

Tyndall professzor (fizikus) a híres belfasti előadásában, amelyben az anyaggal és az elmével foglalkozott, azt mondta, hogy a tudománynak valószínűleg teljesen át kell alakítani az anyagról való elképzeléseit.
A régi érvelés ugyanis úgy szólt, - hogy a gondolatot közvetlenül az agy szürke állományának a működése állítja elő

prof Dr Freund Tamás
A nemzetközileg elismert agykutató  akadémikus hisz a téridőn kívüli lélekben és abban, hogy valamilyen kölcsönhatás van a lélek és az agy között.

Janka Zoltán PhD egyetemi tanár Szote 
Lehetnek olyanok, akik abban hisznek, hogy agyi biológiai folyamatok nélkül nincs lelki működés. Magam is ezt az erősen leegyszerűsített tételt vallom, amit úgy szeretek megfogalmazni, hogy "a lélek kötőszövete az agy".

Prof Dr Hámori József orvos, biológus akadémikus 
Az emberi lélek természettudományi szempontból nem lokalizálható, viszont lélek nélkül nincs élet. Ennek az értelmes felfogásában játszik döntő szerepet a vallás és a keresztyén hit. Csak a hit oldja meg ezt a kérdést, ehhez pedig egyfajta világkép, világnézet szükséges.

Prof Dr Roska András akadémikus 
„A mai világban nagyon sokan tanulnak, de a lényeges kérdésekben tudatlanok maradnak. Tömegesen vannak olyan társaink, akik, bár eleget tanultak ahhoz, hogy önbizalmuk legyen, de még nem eleget ahhoz, hogy elég alázattal tegyék fel a kérdéseket. A szubkultúra a gyilkos fegyvereknél is nagyobb veszély, tudniillik a kultúra társadalmi méretű elzüllésével fenyeget, s e fenyegetés annál inkább markáns, merthogy a szubkultúra ideológia mentes..

A fizikus Stephen Hawking azt állítja, hogy az ember nem más, mint egy "bilógiai robot" tudat és szabad akarat nélkül.
Prof Dr. Eben Alexander agy kutató is fenntartotta volna ezt a nézetét, ha a saját halálos ágyán nem éli át azokat a bizarr és csodálatos élményeket, melyek teljesen ellentmondanak az összes hagyományos tudományos magyarázatnak:

Prof. Dr. Falus András biológus, genetikus
Felhívta a figyelmet arra: nem tudásalapú, hanem etikaalapú társadalmat kell építeni, utóbbiban azonban a tudásnak is megvan a maga helye. Hangsúlyozta, hogy a magyar iskolarendszerbe be kell épülnie a bibliaismeretnek, az egyházaknak pedig a különböző ügyek melletti kiállásukkal kell helyes irányt mutatniuk a fiatal nemzedéknek. Kitért arra, hogy a hit azt jelenti: "elhiszem azt, hogy nem véletlen, ami velem történik".

Az emberek többsége világnézetük tartalmát, nézetük valódi lényegét,  filozófiáját nem is ismerik csak büszkén szajkózzák például, hogy „én materialista vagyok” Az elsajátított világnézetének mélyebb tartalmáról tehát fogalmuk sincs, ezért meggyőződésük is instabil befelé, de kifelé magabiztos. Mivel nincsenek komoly és elfogadható ismeretei, ezért csak üres sztereotip kijelentései vannak, ezért ők nem  is  vitaképesek. . A legalapvetőbb kérdés, hogy rövidtávú anyagi érdekeket kövessünk-e, vagy hosszú távú, lelki, szellemi értékeket. Azt, „aki nem áll be a sorba, nem adja be a derekát azt többnyire veszélyesnek tekintik” Redfern, R 20011 The affect of materializm of personal values

Az emberek nagy részének nincs kiforrott, saját világnézete, nincs véleményük olyan dolgokról, melyeket nem ismernek.. Ez persze a lexikonok szerint sem jelenti azt, hogy az, akinek egységes, összefüggő világnézete volna, annak automatikusan bizonyító érve is lenne e nézetek igazságáról vagy megvédhetőségéről. Az emberek egy része általában egy közismert elfogadott világnézethez csatlakozik, vagy néhány ilyenből rakja össze saját „egyéninek" tartott világnézetét, ehhez adva hozzá tapasztalatait, amivel rendelkezik. A világnézetet nem magunk alakítjuk ki, hanem kapjuk:

Nincs világnézeti semlegesség
A nevelés maga is világnézeti viszony. Éppen ezért hat ma már komikusnak a „világnézeti semlegesség" amely üres kategóriája a nevelésben, az oktatáspolitikában. A világnézeti semlegesség is világnézet. Ez az ideológia egész egyszerűen azt akartja mondani, hogy nem azonosul semmiféle eddig ismert történeti valóságértelmezéssel, ide értve a vallásokat is. Azért  „semleges”,  mert egyenlő távolságot tart minden eddigi vallási alapú elbeszéléssel szemben. Az alapja pedig a multi kultúra eszméje, amely azon a meggyőződésen nyugszik, hogy a világnézeti sokféleséget csak akkor lehet megvalósítani, ha létrejön a világnézetileg semleges állam, amely nem sérti senkinek az érzékenységét sem. Európában a világnézeti semlegesség világnézete értelemszerűen a kereszténységtől való távolságtartást jelenti elsősorban. Ez a körülmény egész egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy Európa önmagát kulturális értelemben keresztényként határozza meg. Sőt, miután a multi kultúra ideológiájául szolgáló világnézeti semlegesség rendkívül érzékeny arra, hogy a semlegesség jegyében érzékenységeket ne sértsen, beindul a különféle közösségi identitások szimbólumrendszerének a lebontása is. „Ne csak a muszlim nők ne hordjanak burkát a nyilvánosság előtt, hanem a keresztet is ki kell tiltani nyilvános helyekről.”
Köntös László A világnézeti semlegességről 2015.04.26. -