Világnézet 1. Ahogy a korábbi és a mai modern ember, a filozófusok és tudósok a világot látják

„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek” Max Plank

Az emberek 2%-a gondolkodik,  3% azt gondolja magáról, hogy gondolkodik,  a maradék 95% inkább meghalna,  minthogy gondolkodjon G B Shaw

Mi a világnézet?
A világnézet világról bizonyos nézőpontból alkotott, az élet minden területére kiterjedő felfogás. Az ember döntéseit meghatározó alapvető nézetek összessége, összefüggő rendszere. Világnézet mindaz, amit magától értetődően jónak és helyesnek tartunk. A világnézet mindennapi döntéseink alapja, ezért is rendkívül fontos. Itt említem meg elöljáróban Giordano Bruno világképét, amely ma aktuálisabb, mint valaha. Szinte azt mondhatjuk, hogy 400 évvel megelőzte a korát. A modern tudomány – mindenekelőtt a kvantumfizika – meglepő módon igazolja nézeteit.

  1. A világnézet - „társadalmi termék". A világnézet azért fontos, mert az életünknek az értelméről van itt szó, és az élet-értelemnek a kérdése nagyon fontos, mert ez adja meg a reményt, hogy legyen hosszú távú célja az életünknek, ne csak a pillanatnak éljünk. 

  2. Számos világnézet létezik, és minden egyes embernek egymástól eltérő lehet a világnézete. Minden világnézet alapja azonban ugyanazokból a lételméleti (ontológiai) elemekből épül fel, amelyeknek a száma véges. Alapvető eltérések csakis az alapvető elemek kiválasztásában, számában, eltérő értékelésében jelennek meg. Az alapvető elemek közé tartozik az anyag, az élet, a tudat, az Isten; más közelítésben az anyagi világegyetem, az élővilág, a nemzet/társadalom, az anyagin túli végső valóság.
  3. De akkor miért különböznek ezek a világnézettípusok, ha egyszer ugyanaz az egységes természet áll mindegyik mögött? Az ok a társadalom bizonyos jelenségei, termékei. A manipuláció változatos mutáció dzsungel, az “Oszd meg és uralkodj!” elv minden embert alapvetően különállóvá, a természettel szembefordulóvá igyekszik tenni. Senki sem menekülhet meg attól a kényszertől, hogy saját létezésének értelmét ne próbálja meg valamiféle összefüggésbe hozni annak a társadalomnak a rendjével, amelyben él. Ezt az igényt nevezte a szerző (Shils, 1997, 8–9. l.) a kognitív rend iránti alapvető emberi szükségletnek
  4. Mindannyiunk világnézete egyedi, noha a családtagjainkéra valószínűleg hasonlít, mivel a világnézet kialakulása otthon kezdődik el, ahogyan a szülői attitűdöt, értékrendet és kulturális hiedelmeket magunkba szívjuk. Ezen kívül a tapasztalataink, vallási átéléseink, a média és a kapcsolataink is alakítják. Egyéni világképünkre elsődlegesen azonban az hat, ahogyan a hazai kultúra látja a világot.
  5. Gondolatainkat a világnézet irányítja. A lehetőségek közötti választást a világnézeten alapuló értékrendszer segítségével hozhatjuk meg. A fontos lehetőségek a lételméleten (az ontológián) alapulnak. Itt említjük meg, hogy a materializmus egytényezős ontológia, ami azt jelenti, hogy nem veszi figyelembe az élet emberi tényezőit. Az anyagi valóság sem abszolút. mert nem tartalmazza a tudati valóságokat, és főként mert egy eleve adott létkör abszolút változatlanságát sugallja, amennyiben az anyagi létkör nem függ vagy nem befolyásolható a tudati létkörök által. 
  6. Az ontológia a világnézet alapja. Kérdés lehet, hogy minden világnézet ugyanolyan jogosultságú-e? A világnézet egyetemes érvényű világismereten alapul. A világ nem egylényegű, ahogy a materializmusban, nem kétlényegű, ahogy például Descartes dualizmusában, s háromlényegűsége nem jelenti az anyag, az élet és az értelem kibékíthetetlen ellentétét, hanem a három létszint összhangban kell legyen. A világnézet egyetemes, tényszerű és természetes irányú valóságon alapul. https://konkoly.hu/staff/grandpierre/Valosag.pdf
    Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint a létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány. Heideggernek köszönhető, hogy napjainkra egyértelművé vált: az ontológia feladata nem a létező, hanem a lét vizsgálata. "A lét mindenkor egy létezõnek a léte." A lét létezõ nélkül értelmezhetetlen fogalom. Ha nincs "ami" létezzen, akkor az a szó szoros értelmében "semmi", amirõl viszont nem lehet semmit sem mondani. A név azt jelöli, amire akkor gondolunk, amikor azt mondjuk, hogy "van" és "volt" és "eljő".
  7. A világnézet a mindenség nagy összefüggéseinek átfogó, egyéni megítélése, és az ebből folyó gyakorlati alapállás. Jellemzi tehát, hogy – a szaktudományok részletmunkájával ellentétben – az egész valóságra irányul; az egész világ értelmét, jelentőségét kutatja, ezért a tudományos világkép csak kiindulópont számára

Mondhatjuk tehát, hogy a világnézet az, ahogyan az élet dolgairól gondolkodunk, ahogyan a világot és annak jelenségeit, szereplőit szemléljük, beleértve önmagunkat is.  Amíg a dolgoknak nincs számunkra igazi, személyes hatásuk, addig a világnézetünkre és alakulására nem figyelünk oda, vagy csupán elméleti szinten foglalkozunk vele. Ha azonban valamilyen krízisbe kerülünk, ha sérülés, veszteség, kudarc vagy igazságtalanság ér minket, bizonyos kérdések maguktól felmerülnek bennünk. A világképben futnak össze a nevelés és az oktatás alapkérdései (Prohászka, 1937). Kornis Gyula (1933, 89. l.) megállapította, hogy a politika végső célja az az eszmény, minta, amely szerint az állami életet formálni kell. A világnézet gyakorlati, állami szintű formája a politikai világnézet.

Nevelés hatása a gyermekkorban kialakuló világnézetre
Minden ember kivétel nélkül valamilyen hitben él. Ez a világnézet alapja. Ha az életről való hitünket és a világról alkotott véleményünket elmondjuk, akkor ezzel a világnézetünket fejezzük ki. A világnézet: az ember és a világ kérdésére adott felelet. Nagy különbség van azonban az egyes emberek értelme és gondolkozása között. Az egyéni világnézet is minőségében és tartalmában sokféle lehet, de minden embernek kivétel nélkül van valamilyen világnézete. A nevelés nem választható el az erkölcstől és a világnézettől, még akkor sem, ha vannak olyan alapvető erkölcsi elvek és követelmények, amelyeket minden világnézet elfogad. A nevelés világnézeti funkció, hiszen nincs olyan nevelés, amelynek ne lenne világnézeti viszonya 
A legfontosabb, hogy értékteremtőket neveljünk, és ne csak kiszolgáltatott fogyasztókat.  Olyan felnőtt nevelje a gyermekeinket, akinek szilárd világnézeti meggyőződése van. Gyakran mondanak olyan álságos dolgokat, hogy majd ha a gyermek nagy lesz, eldönti, milyen világnézetet választ. Csakhogy a gyerek akkor tud dönteni, ha kisgyermek korától kezdve kapott valamilyen stabil hátteret, amelynek tükrében felnőtt korában meg tudja mondani, hogy ez nem volt túl jó, ezért másképp gondolja. Az öt-hat éves gyermek szinte mindenben szülei véleményét teszi magáévá. A kilenc-tíz éves gyermeknek már egyéni, saját véleménye van, aminek magja a családban uralkodó ideológia. A szülők családonként eltérő módon nevelik gyermekeiket. A felmenők nézetei, más nézetekhez való viszonya a családi körben a gyerek számára átöröklődik. Ennek elismerését sokszor nem látja be és a felnőtt korában vallott a világnézetét büszkén saját termékének tekinti. Eközben az elsajátított világnézetének mélyebb tartalmáról nincsenek komoly és elfogadható ismeretei, ezért sztereotip kijelentései vannak, de nem vitaképes.

Natalie Emmons úgy próbálta kideríteni kutatásában, hogy a túlvilágra vonatkozó képzeteink tanultak vagy öröklöttek-e, hogy nem a halál utáni életről, hanem a születés előttiről kérdezett gyermekeket, méghozzá egy ecuadori kisváros iskolájában és egy indián faluban. Ki is derült, hogy a gyerekek egyáltalán nem tudják elképzelni, hogy ne léteztek volna a születésük előtt, legalábbis, ami a vágyaikat és az érzelmeiket illeti. Ebből a pszichológus azt a következtetést vonta le, hogy a túlvilágba vetett hit velünk született, ám ez az érzés a későbbi tanulmányaink során formálódik.

A világnézetek keletkezésének okát nem lehet felderíteni. Általánosságban meg lehet állapítani azt a törvényszerűséget, hogy a világnézetek ellentétesen támadnak és cserélődnek. A világnézetek meghalnak, mert a korszak kiábrándul belőlük s rendesen azért ábrándul ki, mert egy ellenkező világnézet ejtette rabul. Azt is mondhatjuk: azért kereste az ellenkező világnézetet, mert a régiből kiábrándult s azt hitte: az új azért igaz, mert az avulónak ellentéte. A barokk világnézet vallásos, egységes és tekintélyi elven alapuló műveltséget adott. Jellemzője az ünnepélyesség: a patetikusság, mozgalmasság és nagyvonalúság.

A felvilágosodás szembefordult a vallásokkal. A dogmatikus gondolkodás bástyáinak lebontásában jelentős szerepet vállalt. Harcolt a józan ésszel szemben álló babonás hiedelmekkel és az intézményes vallások dogmái ellen. Képviselői közül azonban csak kevesen léptek át az ateizmus oldalára. Még a legjelentősebb racionalisták mint Descartes, Pascal (kép) is hithű emberek maradtak.
Mellékesen Pascal filozófiájáról az alábbiakat érdemes figyelembe venni:
Pascal abból indul ki, hogy Isten számunkra megismerhetetlen. Ő mindent tud, végtelenül jó és bármit meg tud tenni. Egy ilyen végtelen lény számunkra, véges értelemmel és megismerési lehetőséggel rendelkezők számára felfoghatatlan és megismerhetetlen, ezért nem is tudhatjuk, hogy létezik-e vagy sem. Jóllehet nem tudhatjuk, hogy létezik-e, ennek ellenére ésszerűen azt kell hinnünk, hogy létezik.

A döntési problémát egy táblázatban is összefoglalhatjuk:

Pascal azt mondja, hogy azt nem tudhatom, hogy Isten a valóságban létezik-e, de azt világosan kiszámíthatom, hogy ha a jó következményeket maximalizálni és a rosszakat minimalizálni akarom, akkor azt kell hinnem, hogy Isten létezik. Ez matematikailag is bizonyítható a játékelmélet segítségével (amit Pascal mintegy mellékesen megsejtett ebben az érvelésben).
Arra nem lehet bizonyítékunk, hogy akár csak valószínűbbnek tekintsük, hogy Isten létezik, mint azt, hogy nem. Arra viszont racionálisan kényszerítő erejű - matematikai - bizonyításunk van, hogy mégis azt kell hinnünk, hogy létezik.
https://bmefilozofia.blog.hu/2016/12/13/hinni_vagy_nem_hinni_368

Lehet-e a világnézettől független oktatás, nevelés
A liberális emberek azt állítják, hogy a jó iskolának világnézetileg semlegesnek kell lennie. Mi azt mondjuk: ilyen nincs. Nem létezik semleges, világnézettől független oktatás, hiszen az ismeretközlés során értelemszerűen szóba kerülnek különböző értékek, amelyekkel szemben nem lehetünk semlegesek: vagy értékeljük és elfogadjuk azokat, vagy sem.
De világnézettől független nevelés sincsen, mert attól, hogy valaki ismeri a jót, még nem lesz jónak tekinthető személy. A megismert jónak a megvalósítására kell ránevelni a fiatalokat, ezért nem elég, ha csak ismereteket közlünk: nevelnünk is kell. A nevelés pedig nem választható el az erkölcstől és a világnézettől, még akkor sem, ha vannak olyan alapvető erkölcsi elvek és követelmények, amelyeket minden világnézet elfogad.

A liberális világnézet
A liberalizmus eszmerendszer az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt. Hittek abban, hogy egy láthatatlan kéz spontán rendet alkot az eredendően széttartó egyéni szándékok és tettek szövevényében, és a sok egyéni érdek a közjó növekedéséhez vezet.
A konzervatív liberalizmus (vagy jobboldali liberalizmus) az az irányzat, mely összeegyeztethetőnek tartja a hagyományos, konzervatív, jobb oldali értéket (úgy mint hazaszeretet, család, vallási értékek tisztelete, a meglévő intézmények iránti tisztelet) a liberális eszmékkel.
A liberálisok szerinti nyílt társadalom „világnézetileg semleges” világképe minden szempontból semleges embereket nevelne ki, akik nem kötődnek senkihez és semmihez. A kiüresített, kulturálisan fehér lapként működő embereket pedig könnyebb az újnak mondott, de a történelemben többször leszerepelt ideológiák szolgálatába állítani. A nyílt társadalom a liberális eszméhez híven az emberek felszabadítójaként jelenik meg, a sors szomorú fintora azonban az, hogy valójában megszünteti az embereket védő családi, társadalmi hálókat, így nem felszabadítja, hanem kiszolgáltatja őket a globalizmus telhetetlen étvágyának, a profitot hajhászó cégeknek, a kétségbeesett emberekből élő biznisz egyházaknak, a manipulatív médiának. A nyílt társadalom előbb-utóbb elidegeníti az egyént mindenki mástól – akár a saját szüleitől, gyerekeitől is. A liberális nyílt társadalomban áldozatok versenye zajlik. Mindenki abban érdekelt, hogy minél nagyobb egyéni vagy kisebbségi sérelmeit mutassa be ország-világ előtt. A drogliberalizáció a nyílt társadalom lényegi eleme, mert ideig-óráig oldja a magányt, kioltja a felelősség érzetet. A liberális nyílt társadalom szerint a teljesítmény mérése embertelen beavatkozás a személyes szférába, megsérti az egyén személyéhez fűződő jogait és diszkriminatív. A liberálisoknak a spekuláció, a pénzből pénz gyártása. A nyílt társadalomban nincs közös erkölcs, csak egyéni erkölcs. Mindenki csak a maga módján lesz erkölcsös vagy erkölcstelen. Így oda jutunk, hogy senki nem ítélhet meg másokat erkölcsi alapon, hiszen nincsen közmegegyezés arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Ami egyben azt is jelenti, hogy a nyílt társadalomban minden viszonylagos, nincsen az erkölcsi tartalmú szavaknak közös jelentése.
https://gondola.hu/cikkek/111088-a_nyilt_tarsadalom_harca_a_kozossegi_tarsadalom_ellen

Egy mai magyar, nemzetközi hírű agykutató világnézete
„….Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.
….Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki.
…..Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. A kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei.
…….Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő? ”
Prof. Dr Freund Tamás Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014-től élettudományi alelnöke.
http://gunagriha.org/vilaghiru-magyar-agykutato-dobbenetes-vallomasa-istenrol/

Régi idők híres filozófusainak, tudósainak világnézete

Püthagorasz hitt a lélekvándorlásban, azt állította, hogy vissza tud emlékezni négy előző életére. A lélek halhatatlan.

Szókratész is hitt a lélek halhatatlanságában és újra születésében Az életet szenvedésnek a halált gyógyulásnak tekintette. Abban hitt, hogy a világban nem véletlenül történnek a dolgok, hanem mindennek határozott célja van.

Platón Szókratész tanítását fejlesztette tovább. A tapasztalható világ mellett létezik a nem anyagi természetű , örök és változatlan ideák, eszmék birodalma. Minden földi dolog, csupán ezek tökéletlen utánzata. Létezik világteremtő Isten, aki először a négy őselemet teremti meg. A lélek halhatatlan, hiszen rokona az ideáknak , a test pedig csupán a lélek börtöne.. A lélek szabad akarattal rendelkezik. Mindenki maga választja a sorsát, amely mellett kénytelen kitartani akkor is, ha ez szenvedéssel jár.

Arisztotelész szerint nem az érzékszerveink csalnak, hanem a gondolkodásunk hibás, ahogyan a tapasztalatainkat értelmezzük Szerinte a lélek is anyagi természetű , de sokkal magasabb szintű.. Isten legfőbb tevékenysége a gondolkodás Isten gondolatai a világ összes élőlényének a végső célja. Isten mentes minden anyagitól ezért a világ fölött helyezkedik el. A tudatos lélek nem kötődik szorosan a testhez, ezért halhatatlan. A halál után azonban elveszti individuális jellegét, az anyagi világban való önazanosságát.

Szent Ágoston a kereszténység egyik legbefolyásosabb filozófusa.. A lélek anyagtalan szellemi valóság Isten felfoghatatlan, de leírható. Az erkölcsi törvények az ember lelkébe vannak bevésve

Roger Bacon ferences rendi szerzetes szerint a keresztény hit megerősítéséhez biztos tudásra van szükség.. Az igazi tudás alapja a tapasztalás, amelybe beletartozik a belső lelki tapasztalás is.

Leibniz szerint kétféle igazság van: tényigazságok, amelyek esetlegesek és az észigazságok, amelyek szükségszerűek Ebből pedig levezethető, hogy a dolgok végső oka az Isten

Immanuel Kant „A lélek képessége az ész és az ítélet alkotás. Az ész megismerő képessége azt jelenti, hogy képesek lehetünk tapasztalás nélkül megállapításokat tenni, ezáltal felismerhetjük Isten létét és a lélek halhatatlanságát.”

Isaac Newton
„A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.”
Newton számára magától értetődő volt, hogy a vallásos érdeklődés és a tudományos kutatás kiegészítik egymást. Az igazságot kereste mindkét „könyvben”, melyet a Teremtő írt – mind a Szentírás, mind a Természet könyvében. Ahogy Francis Bacon hívta: „Isten szavának könyve” és „Isten munkáinak könyve”. A világ tapasztalati úton történő megfigyelése nem jelentette számára hite elhagyását. Éppen ellenkezőleg: minél jobban megérti az ember a Teremtés művét, annál közelebb kerülhet a Teremtőhöz. 

Fichte „Ha a tudatunktól független dolgok létezéséből indulunk ki akkor nem tudjuk megmagyarázni a tudat létezését.. Ha azonban a gondolkodásból indulunk ki, akkor ebből már levezethetjük a tapasztalást.”

Aquinói Szent Tamás domonkos rendi szerzetes, skolasztikus filozófus, teológus.
Teológiájában a hit és a tudás viszonya is foglalkoztatta, s mind a kettőt Istentől eredeztette. Mind a tudomány , mind a hit ugyanahhoz az igazsághoz vezethet el, de módszerük már eltérő kell, hogy legyen, mivel a filozófia (s egyúttal minden tudomány is) a teremtett dolgokból indul ki, s ennek vizsgálata során jut el Istenhez, míg a teológia Isten vizsgálatára összpontosít, s a készen kapott kinyilatkoztatást értelmezi. A kinyilatkoztatás igazságának felfedezésében támaszra lelhet a teológia a filozófiában, mert a hittételek nem mondhatnak ellent a rációnak. Mindezekkel jelentősen befolyásolta a tudomány autonómiáját, és ezzel együtt fejlődését.

Hegel A filozófiájának a lényege, a világ fejlődését eszmék irányítják

Schelling Szellem és természet azonos. azonban a szellem fölötte áll az anyagnak. A szellem és a természet ugyanannak a valóságnak két különböző aspektusa.

Schopenhauer A születésünk és a halálunk közötti idő csak rövid pillanat a végtelen időfolyamathoz képest. Van élet a születés előtt is.. Az élet nem arra való, hogy élvezzük, hanem hogy mihamarább átessünk rajta és visszakerüljünk egy szenvedésektől mentes állapotba.

Kierkegaard dán filozófus és teológus A probléma az, hogy az ember soha nem teszi fel a kérdést, hogy az életnek mi lehet a valódi értelme. Ebből a helyzetből három lépésben lehet kitörni: 1./ esztétikus jellegű: amikor az ember keresi a kellemest, a gyönyörködtetőt 2./ morális jellegű: az ember felismeri a szabad akaratát és felelősségét, 3./ vallási jellegű: az ember felismeri és elfogadja Isten mindenhatóságát és azt, hogy Isten az, akire támaszkodhat

Comte A pozitivizmus szerint csak azt szabad tényként elfogadnunk, ami tudományosan igazolható. Comte szerint csak a tapasztalható jelenségeket ismerhetjük meg.

Moritz Schlick nem zárta ki magasabb rendű spirituális, transzcendens valóság lehetőségét, azonban vitatta ennek megismerhetőségét

Gödel azt mondja, hogy vannak dolgok, amelyekről nem szerezhetünk biztos tudást. Gödel hitt Isten létezésében oly annyira, hogy Szent Anzelm Isten-bizonyítását matematikai logikai egyenletekkel támasztotta alá. Gödel szerint szükségszerűen léteznie kell egy „isten jellegű entitásnak”

Russel Meg kell különböztetni 3 alapvető fogalmat: 1./ anyagi tárgyak világa, 2./ az érzékelő ember, 3./ az általános fogalmak, az ideák világa

Nietzsche Állítása szerint nincsenek abszolút igazságok, a vallás hazugság, Isten meghalt. Ami ezután következik az a felsőbbrendű ember, aki szemben áll a csordával, a tömegemberrel és morális értéket teremt, amelyek a régi erkölcsöt lerombolva jönnek létre. A „felsőbbrendű ember” számára morális és nem genetikai fogalom

Jaspers Szerinte a filozófiai tételeket nem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni, mivel azok elfogadásához intuitív belső meggyőződés szükséges. Jaspers elveti Isten létének bizonyítékait, miközben megkérdőjelezi az ellenbizonyítékokat is. Szerinte Isten a belső megtapasztalásban van jelen.

Heidegger német idealista filozófus, egzisztencializmus egyik megalapítója. 
Szerinte nem azonos a „lét” és az „ittlét”. Heidegger szerint az emberi élet nagy lehetőség, és mivel az embernek csak egy élet van megragadhatja az élet lehetőségeit, vagy elmegy mellette. A probléma az, hogy a hétköznapok elaltatják az ember lelkét, aki a monoton mindennapokban és a világ zavaros forgatagában él, miközben az egyetlen élet elmegy mellette. Az ember akkor jár el helyesen, ha a szívére hallgat. Ez a szólítás a lelkiismeret. Kényelmesebb lehet ezt meg nem hallgatni, lerázni magunkról és visszamenekülni a hétköznapok holdkórosságába.

René Guénon író, a tradicionális létszemlélet gondolkozója és szerzője.
Az emberiség elsötétesedése a felvilágosodással kezdődött.

Julius Evola  olasz politikai filozófus.  A hanyatlást a reneszánsz indította el, amikor az emberek rájöttek, hogy Isten helyett imádhatják önmagukat is, vagyis az embert. Ezt a mozgalmat nevezték humanizmusnak.. Az önmagukat imádó emberek pedig egyre önzőbbé váltak, ami a jelenkor szellemi válságához vezetett.

New age irányzat sikere arra vezethető vissza, hogy a hagyományos vallásokból és tudományokból kiábrándult nyugati emberek érdeklődést mutatnak a keleti filozófiák iránt, azokat mintegy továbbfejlesztve , ámde félre is értelmezve azok valódi üzenetét.

Sir John C Eccles Nobel díjas neurológus….”Fel kell ismernünk, hogy spirituális lények vagyunk, akiknek a lelke a spirituális világban létezik, amellett, hogy materiális lények is vagyunk, akiknek a teste és az agya a materiális világban létezik”  

Emile Durkheim zsidó származású, baloldali szellemiségű, francia  antropológus, filozófus „A hívő nem egyszerűen csak olyan ember, aki új igazságokat látott meg, amelyeket a  hitetlen nem vesz észre, hanem egy olyan ember, aki erősebb.  Több erőt érez magában arra, hogy elviselje a létezés kihívásait, vagy  hogy leküzdje őket. Olyan, mintha felszállna a világ nyomorúság fölé, amikor felülemelkedik az egyszerű emberi létezésen” 

William James filozófus, pszichológus Amerikai Pszichológiai Társaság elnöke „Ha arra kérnék valakit, hogy a legáltalánosabb értelemben írja le  a  vallásosság mibenlétét, akkor azt mondhatná, annak a hite, hogy létezik egy láthatatlan rend és a mi felsőbbrendű jóságunk abból áll, hogy ezzel összhangban létezzünk” 

Carl Gustav Jung pszichiátriai orvosprofesszor a Zürichi Egyetemen
„Isten létezését én nem hiszem, tudom”  „Akár hívják, akár nem Isten jelen van” Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét"


Samuel Taylor Coleridge angol költő, kritikus, és filozófus.
„Minden ember Arisztotelész-hívőnek vagy platonistának születik” 

Kurt Gödel világhírű osztrák matematikus, logikus és tudományfilozófus. (foto:Gödel & Einstein)
Hiszek-e a halál utáni viszontlátásban? – „Ha a világ ésszerűen van berendezve és van értelme, akkor léteznie kell ennek Mert mi értelme lenne egy ember létrehozásának (…) ha ezt nem képes elérni.”
„Azt hiszem, hogy a vallásban – ha nem is éppen az egyházakban – sokkal több ésszerűség rejlik, mint azt szokásosan hiszik Bennünket azonban kora ifjúságunktól fogva  az iskola, a rossz vallásoktatás, könyvek és élmények révén előítéletesen ez ellen neveltek. Sőt a mai filozófusok 90%-a  abban látja fő feladatát, hogy a vallást kiverje az emberek fejéből”.

Hamvas B. író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író fia
Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Hová tartunk? „Noha a Földön töltött időnk 99%-ában erre keressük a választ. Vélhetően azért nem tudunk ezekre a kérdésekre választ adni, mert száműztük a természetből mindazt, ami nem mérhető, nem számszerű és objektív. Ezért aztán az érték, a minőség, a lélek, szellem, a lelkiismeret, a felelősség kiszorult a tudományos fogalmak köréből és szembesített tudatlanságunkkal”

Prof Dr Freund Tamás akadémikus, agykutató 
„Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. A kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy, mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei… A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa

Annie Besant Brit teozófus, nőjogi aktivista, író. A Teozófiai Társaság elnöke
„Érvelésem ezen első lépéseiben nem bizonyítom a lelket, hanem csak azt, hogy a tudat létezhet a fizikai szervektől különállva; mert ezt kell először bizonyítani, mielőtt egy materialista hallgatna az emberre egyáltalán.
Nincs értelme a lélekről beszélni, míg bárki azon a véleményen van, hogy a gondolat csak az agy terméke. Mivel mindenki megegyezik abban, hogy a lélek összefügg a tudattal, ha ki tudjuk mutatni, hogy tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, megtettük az első lépést a materializmusból kifelé, és azután szabadon haladhatunk tovább a tudat természetének feltárásában.” Annie Besant a „Lélek létezésének bizonyítékai” (Chicago, USA, 1911.).

Öveges József  piarista pap, fizikus, népszerű tanár és szakíró
A médiában történő természettudományos ismeretterjesztés megalapozója. Kevesen tettek többet a fizika megszerettetéséért az iskolás korú fiatalok között, mint ő. A második világháború után a Közgazdaságtudományi Egyetem a fizika megbízott előadója, később a fizika professzora, majd 1948-ban a megalakult Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára lett annak 1955-ös megszűnéséig, amikor nyugdíjazását kérte. Tevékenységét 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Tisztelettel emlékezem rá hiszen a tanítványa voltam a Budapesti Piarista gimnáziumban.

Dr. Wilder Penfield kanadai sebész. Pszichológiai és orvostudományi Nobel-díjas. „Kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy létünket két alapelemből kiindulva kell megmagyarázni. …Az agy egy számítógép, és olyan valami programozza, ami rajta kívül van.

Stanford, (Santa Barbara Egyetem, Missouri Egyetem) „A megfigyelhető és ellenőrizhető tudományos bizonyíték egy "tervezőre” mutat, aki törődik az emberiséggel."

Prof Dr Strauss (Higgs-bozon feltaláló):Peter Higgs a részecske névadója (foto) „A modern tudomány felfedezései bőséges bizonyítékot nyújtanak a transzcendens, intelligens tervező létezésére, aki a világot teremtette, és mindennek célja van az emberiség számára” Isten létezésének tudományos bizonyítékára a világegyetem keletkezésének tanulmányozása során találtak rá, a világegyetem tervére, amit Strauss "ritka Föld hipotézisnek" nevez.

Prof Dr PAUL DAVIES Templeton-díjas fizikus, író, az Arizonai Állami Egyetem professzora. 
Tagadja hogy a Világegyetem a vak véletlen céltalan terméke...Kell lennie valami mélyebb magyarázatnak”

Prof Dr Freund Tamás akadémikus „A lelket és a Teremtőt azért nem ismerhetjük meg, mert ami nem anyagi, nem térben és időben létezik, ahhoz a természettudományok nem tudnak hozzányúlni.– Tehát a tudományos ismereteknek van határa. A hit foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyeket a természettudomány fel sem tehet magának, például hogy: mi az élet értelme” 

Heidegger:  „a pszichológia érdeme, hogy elfogadta a nem anyagi jelenségek létezését a világban. A hibája viszont az, hogy ezeketmateriális eszközökkel, természettudományos módszerekkel akarja kutatni és megismerni 
Martin Heidegger (1889.) német filozófus, a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője. 

Prof Dr Hámori József orvos, biológus akadémikus : „Mi hordozza az emberi lelket ?”Az emberi lélek természettudományi szempontból nem lokalizálható, viszont lélek nélkül nincs élet. Ennek az értelmes felfogásában játszik döntő szerepet a vallás és a keresztyén hit. Csak a hit oldja meg ezt a kérdést, ehhez pedig egyfajta világkép, világnézet szükséges
Nem lehetséges tehát, hogy anyagi tényező, anyagi faktor legyen a lélek létrehozója és a lélek sem keletkezésükben, sem lefolyásukban nem követik a fizika, vagy kémia törvényeit. Ha végül is sikerül megtalálnunk a teljes, egyesített elméletet, (…) akkor mi mindannyian, tudósok, filozófusok, hétköznapi emberek együtt boncolgathatjuk: miért létezünk, mi és a Világegyetem. Az emberi értelem leghatalmasabb diadala lesz, ha erre a kérdésre választ találunk - mert akkor megismerjük Isten gondolatait.

Prof Dr Stanislav Grof  pszichológus Johns Hopkins University, University of Maryland, Baltimore, A tudatkutatás eredményei azt mutatják, hogy valójában a pszichikum ennél sokkal tágabb. Éppen emiatt „be kell emelnünk a perinatális – születés előtti -, illetve a transzperszonális (egón túli) dimenziót, mert jelenleg csak a születés utáni élettörténetre korlátozódik a megfigyelési terület.”

Prof Dr Kásler Miklós: „A tudomány minden eredménye azt bizonyítja, hogy van valamilyen spirituális létező a világban, amire minden visszavezethető. Már az izotópok felfedezésekor megdőlt az Isten nélküliség teóriája.” 

Ernest Rutherford fizikai Nobel díjas tudós
„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; Ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket ”

Donald Trump: „Amerikának hinnie kell Istenben ahhoz, hogy egy nagy nemzetté váljon. Amíg Isten kegyelmére nyitott a szívünk és a szemünk, addig Amerika örökké a szabadok földje, a bátrak hazája, és a nemzetek fénye lesz. Az amerikai nép egész történelmén keresztül Istenbe vetette a hitét, ezért lettek ennyire sikeresek a mai napig.  (The Christian Post)

Francis Collins genetikus, az NIH igazgatója, a Humán Genom Projekt egykori vezetője. A legismertebb ma élő tudós, aki nyíltan vállalja vallásos hitvilágát, sőt, nyilvános előadások és viták útján hirdeti nézeteit. Az ateistából kereszténnyé vált kutató szerint a vallás és az értelem nem állnak egymással szemben, a hit ugyanis szerinte magában foglalja a rációt. 

 

Szentágothai János professzor vallotta, hogy a hit és a tudomány összeegyeztethető. A tudomány alapkérdése: Mi van, és ami van, annak mi az oka? A vallásoké: Mi értelme a világegyetemnek, és mi az értelme ebben az emberi tudatnak; közelebbről: Mi az értelme az én saját létemnek?” (Magyar Nemzet 1991. május 27).

Így vélekedett: ”„…ezeket a kérdéseket a tudomány nemhogy megválaszolni, de feltenni sem tudja. Hitünk nem érdem, hanem Isten kegyelmi ajándéka. Ettől mi nem vagyunk jobbak, erkölcsösebbek, értelmesebbek, mint az ateisták; aki másként látná, az a Szentírás minden lényegi kijelentésével ellentétben vélekedne így.” (Szentágothai János: Tudat és keresztény hit, Confessio, 1991/4.)
„a zsidó egyistenhit és annak továbbfejlesztéséből lett egyetemes keresztény hitvallás a lét végső kérdéseire adnak a hívő számára megnyugtató választ.”

Prof.Dr. Réthelyi Miklós orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora. Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora
„A hit és a tudomány kapcsolatáról beszélve látnunk kell, hogy a kutató munkájának az előfeltétele az a hit, hogy világunk ésszerűen felépített, azaz racionális szerkezetű, és hogy az univerzum jelenségei felfoghatók, megismerhetők. Einstein ezt az előzetes hitet feltételező álláspontot így fogalmazta meg: "Soha nem érthetjük meg, hogy az univerzum önmagában megérthető." 
„A hit sajnálatos visszaszorulásának másik oka lehet annak az elkerülhetetlen felismerése, hogy az Istentől kapott és vele kapcsolatot tartó lét felelősséggel jár. Felelősség magunkért, a teremtett világért és embertársainkért. Meglehet, hogy ezen felelősség alóli kibújás hamis illúziója tart távol sokakat, hogy válaszoljanak Isten hívására."
Hit és tudományos közélet Reformáció Gálaest, 2012. október 21.

Chopin (foto) élete utolsó óráiban barátja kezét fogta, és arra kérte, virrasszon mellette. Máriához, Jézushoz és Szent Józsefhez imádkozott és kérte az orvosokat, hogy hagyják őt meghalni:
„Hagyjanak! Itt az ideje, hogy meghaljak. Isten megbocsátott nekem és most magához hív. Hagyjanak, meg akarok halni.”
Barátait vigasztalva így szólt:
„Szeretem Istent, és önöket is szeretem… Jó így meghalni. Ne sírjanak, drága barátaim. Érzem, hogy meghalok. Imádkozzanak velem. Isten önökkel, találkozunk az égben! A boldogság forrásához érkeztem.”
Frédéric Chopin TBC-ben halt meg 1849. október 17-én éjjel, Párizsban, a Vendôme tér 12. számú házban, barátai körében, keresztet tartva a kezében. Tizenhárom nappal később számos hozzátartozója, barátja és csodálója kísérte őt végső nyughelyére a Père-Lachaise temetőben.
https://777blog.hu/2018/11/01/igy-tert-meg-istenhez-halalos-agyan-a-vilaghiru-zeneszerzo/

Vizi E. Szilveszter : orvos, farmakológus, az MTA elnöke akadémiai doktor, egyetemi tanár 
„Az istenhit az emberiség történelmének a nyeresége. Sok embert megérint. De nem összekeverendő a másik típusú hittel. Hiszek abban, hogy meg tudom valósítani. És ez a hit borzalmasan fontos a tudományban. E nélkül nem lehet élni.

Köztudott, hogy istenhívő vagyok. Hiszem, hogy van egy tökéletes világ, amelynek sok részletét képtelen vagyok megérteni, mert az emberi agy nem alkalmas rá. Hiába mondom, hogy a világmindenség a végtelenségig exponenciálisan növekvő sebességgel tágul, ezt nem tudom elképzelni. Viszont látom azt a tökéletesen felépített csodát, amit a világmindenség jelent – és látunk belőle egyre több pici részletet, ahogyan a tudomány halad elő”

Dr. Csókay András agysebész tanúságtétele
”AZ ORVOS CSAK KEZEL, MÍG A JÓISTEN GYÓGYÍT ” –
Hit által túl kell lépni az értelmi gátakon, “A hit nem elméleti kérdés.” A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen „Orvostudomány és istenhit” címmel szabadon választható tantárgy előadó tanára lett. . . A „hitünknek az egyik burkolt vágya az, hogy a gyermekkor tiszta istenképét hogyan lehetne megtartani, átmenteni a felnőttkorra. Ha ez nem sikerül, akkor hogyan lehetne visszaszerezni. A kisgyermeknek megvan a közvetlen istenkapcsolata, még benne él a mennyországban. Az embereket rá kellene vezetni arra, hogy milyen borzalmas érzés lehet remény nélkül úgy meghalni, hogy belehullunk a semmibe. Erre fiatal korban kell a gyerekeinket nevelni, és ebben nekünk szülőknek, nagyszülőknek komoly részt kell vállalni. A dolgok sokáig jól mennek Isten nélkül is. A házasságok sokáig jól mennek templom nélkül is. Összeházasodnak, szerelem van, gyerekek jönnek, minden szép és jó. Bennem megvolt a szándék. Elkezdtem visszajárni gyermekkorom templomaiba, gyónni, áldozni, de mindig visszaestem. A fő kiváltó ok az italozás, a házastársi hűtlenség volt. Nem voltam alkoholista, de mint a mai ifjúság is, állandóan a szórakozást kerestem. Borzasztó látni a nagyvárosokban az egyetemi fiatalságot. Jártam a templomba és kértem az Urat, hogy segítsen nekem fölállni ebből a rohadt posványból és visszatérni a helyes útra. Megkaptam hozzá az óriási kegyelmet, aminek elégnek kellene lennie egy egész életre. Az agykutatók nem győzik hangsúlyozni, hogy a gyerekeket kultúrára, hitre, az Istennel való bensőséges kapcsolatra kell nevelni. Ettől lesz gazdag a belső világa, és ezzel teremti meg a későbbi kreativitásának az alapját. Az a nézet, mely szerint a gondolkodás fizikai folyamatok eredménye, egyszerűen babona, melyhez a dogmatikus materialisták ragaszkodnak. Az anyag nem képes pszichikai jelenségeket létrehozni. Az elme nem egyenlő az aggyal. Az agyam ugyanolyan kivitelező szerv, mint a szívem, kezem, csak magasabb szinten differenciált (bonyolultabb). Amíg a tudós tudós, addig nincs baj. De mikor ideológus akar lenni, akkor kezdődnek a bajok. Pedig olyan szépen elmondta ezt Szent II.János Pál pápa. Az embernek a madár két szárnyára van szüksége ahhoz, hogy emelkedni tudjon: ez a hit és az ész. 

Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész
A hite mentette meg a Kossuth-díjas színművészt, Eperjes Károlyt (65), hogy a művészi tökéletesség keresése ne váltson át önpusztításba. Ha akkor nem tartok mély bűnbánatot, és ne m találom meg az igazi orvosát ennek a túlhajszolt életállapotnak... Terápiával ki lehet jönni minden szenvedélybetegségből, de az ember előbb-utóbb visszaesik.  Én ezt katolikus hitemben megtaláltam, azóta napi szentmise és szent áldozás nélkül nem tudok és nem is szeretnék élni, mert akkor talán áldott állapotban vagyok a magam gyarlóságaival

Amikor valami különösen jól sikerül, bizony, akkor küzdök az ellen, hogy Uram, a képességeket tőled kaptam, és ezeket most sikerült kamatoztatnom, amiben nekem is van valamicske érdemem, de az egyes, az érdem a Tiéd, nem az enyém. Hajlamos az ember ezt elfelejteni, és abból baj lehet. Isten nélkül nincs nemzet, csak csürhe – ezért vallja József Attilával együtt: „Az igazat mondd, ne csak a valódit”. Mert az igaz mindig szakrális – vallja Eperjes Adynak a Krisztus-kereszt az erdőn című alkotása is a világirodalom legtökéletesebb, legigazabb istenes verse.

Eperjes az Isten országát építi azt vallva: „Két út van előttünk; az istentörvényű és az öntörvényű. Az öntörvényűség egoizmust jelent, és minden izmus az egoizmusból ered; legyen az katolicizmus, nárcizmus, nihilizmus, relativizmus. Azt kiabálja a világ, hogy mindenkinek igaza van. Ha mindenkinek igaza van, akkor senkinek sincs; - ez a káosz”. Ha a cselekvésnek van önmagán túlmutató, természetfeletti célja, akkor az mindig szakrális, azaz igaz. Tehát az igazság felette áll a valóságnak. Csak úgy igazodhatunk el, ha az igenünk igen, a nemünk nem. Ez a szabad akarat teológiája. A kegyelemre mondjunk igent, a kísértésre nemet – tanácsolta a színész, aki szerint érdemes elgondolkoznunk az általunk kimondott számtalan igenen és nemen is.
2020-ban eucharisztikus világtalálkozó lesz, és egyben százéves lesz a trianoni döntés! Hogy figyel ránk az Isten! Még hogy Mária levette rólunk a kezét… – utalt Eperjes Károly Gyurcsány Ferenc egy régebbi, még 2004-es nyilatkozatára, amelyben a volt miniszterelnök ezt az állítást tette. – Amikor ezt kimondta ez a testvérünk, én minden nap elkezdtem érte is imádkozni. Vesszen el? Dehogy! Térjen meg! Leszünk eggyel többen, úgyis fogyunk! – mutatott lelki utat Eperjes Károly.

Balczó András: öttusázó háromszoros olimpiai aranyérmes, tízszeres világbajnok öttusázó, a Nemzet Sportolója. Felesége, Császár Mónika, a Müncheni olimpián bronzérmes tornászválogatott. A házaspárnak 12 gyermeke van. Balczó András pályafutása során 19 világbajnoki érmet szerzett, ebből 10 aranyat

Kósa Ferenc készített sikeres filmet Küldetés címmel melyben Balczó már akkor sem rejtette véka alá, hogy istenhívő. Több fórumon elhangzott beszédéből mutatom be az alábbi összeállításomat.

„Visszanézve az életemre úgy látom, hogy velem az Isten a tervét valósította meg, amelynek én nem voltam tudatában. Az az ember, aki gőgös és büszke, azzal az Isten semmit nem tud kezdeni Belátni azt, hogy alkalmatlan vagyok, belátni azt, hogy hibásan cselekedtem, hogy nem így kellett volna tennem, belátni azt, hogy gyengébb vagyok, hogy csalódtam magamban. Ezt nem szeretik az emberek kimondani. Azt szeretik, hogy a boldog megérkezés érzületében éljék az életüket..  Valamit belátni – ez mindig lemondásokkal jár. Le kell mondani az emberek jó véleményéről, amit az ember nem szívesen tesz meg. Önmagának pedig nyugodt szívvel elmondhatja, hogy futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam. Balczó András szemlátomást boldog az Isten által elrendezett életben. A rádióban elmondta, az Isten válaszolt is neki: „Te vállaltál, én magaménak vallak.” Ettől fogva Balczó András sérthetetlen. Minden bírálatból, rossz szóból hitet, erőt merít. Az igazi hitre éppen édesapja elvesztése miatti fájdalmában döbbent rá. Az ember felelős a sorsáért, de élete felől Isten határoz”

„A gond mindig ott kezdődik, hogy a sikeréhes ember felül egy trónra hogy ott pöffeszkedjen, de erről nagyon hamar le lehet pottyanni.  Az Istenben mélyen gyökerező élet mindennél fontosabb, mert ha az emberi élet  nem gyökerezik elég mélyen és csupán felületes ez a kapcsolat akkor a gyümölcs éretlen és ízetlen lesz, ha viszont megmarad abban, akkor Isten megáldja és oltalmazza a közösséget, a családot. ”

„…ha valaki azt képzeli, hogy Isten nélkül is meg tudja oldani az életét, hogy a céljai elérése majd boldogítja, nagyot téved. A boldogság nem függ a sikerességtől. A nem nyerés félelme állandóan gátolja az örömérzetet. De amikor már nem akar mindenáron nyerni, abban a pillanatban szabaddá válik.… ”

„A Példabeszédek Könyve jutott eszembe: „A harcra a lovat felnyergelik ugyan, de a győzelmet az Úr adja." Ez pontos és szép megfogalmazása annak, hogy vannak tennivalóink, de a dolgok kimenetele nem a mi kezünkben van, nekünk csak a hűséget kell szolgáltatni, hogy Isten a legjobban rendezze életünket. ”

„Az utóbbi 31 évben több mint 2500 alkalommal voltam mindenféle közösségekben, beszélni arról, mi végre vagyunk a világban, én ezt hogyan látom, mit tudok javasolni, mit tartok sikernek, sikertelenségnek. „Légy bátor, álljunk helyt férfiasan népünkért és Istenünk városaiért! Az Úr azt tegye, ami jónak látszik szemében. ”

„Véletlen nincs, nem létezik. A világban rend van az utolsó sejtig. Dolgunk ezt a rendet kutatni. Ami az embernek kedves, az ideje, a pénze, a tekintélye, ezekből kell leadni azért, hogy a törvényszerűségeket felfedezzük. A végeredmény: belekerülni abba az állapotba, amely után mindig vágyódunk, ameddig bele nem kerültünk. A siker ezt az állapotot nem adja meg, ennek az állapotnak a terméke lehet a siker. A siker pedig egy olyan állapot, amelybe akkor kerülhetünk, ha egy-egy cél érdekében mindent megteszünk, és az értelmetlennek bizonyult küzdelmet a lelkünk mélyén feladjuk. A lélek mélyén történő esemény velejárója a magunkban való csalódás, és a vágyott célról való őszinte lemondás. Amint a belátás megtörténik, akkor kerül az ember a vágyott állapotba, a lélek mélyi békébe. Ekkor érzi, hogy megérkezett, hirtelen minden megváltozik. Derű, öröm, valami belső nagy szabadság tölti el az embert. Alkalmassá válik arra, hogy állapotszerűen legyen benne a szeretet. Szeretetet gyakorol, de nincs tudomása róla. Nem tud nem szeretni. Ez az állapot, amire Jézus azt mondta, elközelített a Mennyeknek országa. Megtörve és üresen adom magam neki, hogy újjá ő teremtsen, az űrt ő töltse ki. Minden gondom az Úrnak átadom, ő hordja minden terhem, eltörli bánatom, eltörli bánatom. ”

Grosics Gyula Nemzet Sportolója magyar labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, 86-szoros magyar válogatott.
Grosics Gyula vallásos családban nőtt föl, 15 éves koráig papnak készült, a véletlenen múlt, hogy futballista lett, de életében ezután is nagy szerepe volt a vallásnak; edzéseken és meccseken is keresztet viselt a nyakában. Megütközést keltett a FIFA döntése, amellyel betiltotta a vallási jelképek viseletét, valamint a vallásokra utaló mozgásjeleket, például a keresztvetést a meccs kezdetén vagy gólöröm esetén is. E döntésben sokan a modernkori egyre agresszívabbá váló keresztényüldözés jelét vélik felfedezni. Az édesanyám súlyos, ágyban fekvő beteg lett, de egy év után egyszer csak – valami csoda folytán – otthagyta az ágyat, felkelt, és felépült. Akkor úgy érezte, ezt meg kell hálálnia Istennek, mégpedig azzal, hogy én pap leszek. Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia névadó sportmúltjához híven, fontosnak tartja és vallja a katolikus értékrendet, ezzel erősítve a hazai és a határon túli magyarság identitását.

A Grosics Katolikus Labdarúgó Akadémia 2009 augusztusában kezdte meg működését Gyulán.  Elsősorban azoknak a gyerekeknek a jelentkezését várjuk, akik labdarúgó sportkarrierjüket professzionális módon szeretnék felépíteni, és egyben elfogadják a keresztény értékrendet a nevelésben, az oktatásban és a képzésben egyaránt. 

Érdekes, hogy az ilyen kiemelkedő eredményt elérő magyar sportolók között kevés a baloldali, a liberális, az ateista. Közülük inkább több a konzervatív gondolkodású, istenhívő, keresztény, hazájáért elkötelezett ember. Balczó András ilyen volt, ilyen ma is, ahogyan ilyennek ismertük meg Papp Lászlót, Kárpáti Gyurikát, Gyarmati Dezsőt, Grosics Gyulát Puskás Ferenccel és szinte az egész Arany csapattal az élen.
https://azoreg.hu/hazaarulas/

Müller Péter író-, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó, dramaturg
„….Fölnéztem a csillagos égre, és az volt az érzésem, hogy onnan jöttem, oda tartozom. Itt, a Földön lesz majd egy történetem, amit végig kell csinálnom, de az én országom nem e világból való  – ez a jézusi mondat nekem olyan zsigeri élményem, hogy akár én is mondhattam volna. (…) a halált is megtapasztalhattam. Jártam a túlvilágon, és visszajöttem. Onnantól fogva tudom, hogy halál nincs. …..Láttam magamat a földön véresen, összelőve. Kibújtam a testemből, mint egy lepke a gubóból, és hallottam egy hangot, hogy „Vissza kell menned!”. Lenéztem a földön heverő, véres testemre. Megkönnyebbült, boldog, súlytalan voltam, semmi szorongás, aggodalom nem volt bennem. Szívesen maradtam volna ott, de akkor meghallottam a hangot, amelyről akkor még nem tudtam, hogy a mesterem hangja. Visszatértem a földi testembe, és úgy alakult, hogy megmentették az életemet. Hat golyót kaptam. Szétlőtték a jobb combcsontomat, ma is sántikálok. Visszamenni egy ilyen sérült testbe nem volt valami nagy öröm. Később félő volt, hogy levágják a lábamat.

Akkoriban még nem lehetett ilyen történetekről olvasni. El merte mondani valakinek? Nem félt attól, hogy őrültnek nézik?

Én néztem őrültnek, és ma is szegénynek és tudatlannak nézem azokat, akik nem tudják, hogy a lélek halhatatlan. Ez az emberiség őstudása. Csak a mai elvakult, személyiségébe süppedt ember rögeszméje, hogy halandó. Ez a legfőbb baja az embernek. Ezért szorongunk, ezért érezzük, hogy az életünk értelmetlen, mert azt hisszük, hogy ez egy 25 ezer napra beállított történet. Ha a lélek nem halhatatlan, akkor nincs az életünknek értelme. Ha én csak az agysejtjeim terméke vagyok, nincs értelme az egésznek. És félek. A lelke mélyén senki sem képes elfogadni a halál gondolatát. Az ateista sem, a materialista sem. Tudja, miért? Mert nem igaz. Az emberiség zöme ma is abban a sejtelemben él, hogy halhatatlan. Ezt nem lehet kiverni az emberből. Meg tudom írni azt az életszemléletet, amelyben nincs Isten, értelem, csak végső elmúlás. A mai emberek többsége ebben a vakságban él. Csakhogy ez egy nagyon sanyarú élet. Boldogtalan, és főleg nincs értelme. Dr. Viktor E. Frankl, a nagy pszichológus, aki megjárta a náci haláltáborok borzalmait, azzal a fölismeréssel jött ki, hogy még a pokolnak is értelme van. És aki ezt nem tudja, azt semmiféle terápia nem tudja meggyógyítani. Akik a mulandóság tudatában élnek, azok számára például nincs lelkiismeret-furdalás. Mert ha a tetteimnek nincs következménye, akkor azt teszek, amit akarok. Sokan gondolják így. Ez az általános cinizmus és gátlástalanság oka. Klári nem színésznőnek készült, apáca akart lenni. Az angol kisasszonyokhoz járt, ahol egy csodálatos tanító apáca észrevette, hogy nem erre a sorsra született, hanem művésznek kell lennie. Pedig Klári nem is akármilyen apáca akart lenni, hanem missziós nővér. El akart menni Afrikába a leprás gyerekek közé. Hatalmas sorsváltással lett színésznő, de soha nem múlt el istenkereső szomjúsága. kik fognak várni engem odaát. És még valamire kíváncsi vagyok: hogy fogok elszámolni ezzel az élettel, amit éltem? https://www.origo.hu/kultura/20141015-interju-muller-peterrel.html