Kutatás a makro és mikro világban az élet keletkezéséről

 

„Bármennyire hihetetlen, a tudomány úgy keresi az élet keletkezésének útját-módját, hogy azt sem tudja, mit is keres tulajdonképpen”  Prof Dr. Gánti Tibor

„Az élő sejt információtartalma túl hatalmas ahhoz, hogy kialakulását természetes folyamatok alapján feltételezhetnénk


A Világ amelyben élünk

A természet törvényeinek felfedezése sem sokat segített a kérdés megválaszolásában. Az értelmes világ, a teleológia filozófiájának hívei a törvényekben az isteni teremtés és szándék eszközeit látják, míg a materialista számára a törvények vakok, teleológiától mentesek.

az Univerzum keletkezésétől fogva egyre összetettebb rendszerek alakulnak ki, és a törvények végül is az értelmes élet felé hajtják a világot. Természetesen a biológiai determinizmus esetleges megalapozása, a törvények léte alapjaiban nem rendítené meg a materializmus érvrendszerét, csupán emberarcúbbá tenné azt.

Székely László következtetése: “A két koncepció, az értelemre alapozott racionális, és a vak anyagra alapozott irracionális világ között csak hitünk alapján választhatunk, míg a természettudományok szempontjából az egyedüli tudományos álláspont, ha tudatosítjuk, hogy az anyagi világ végső törvényeinek jellegére, eredetére vonatkozó kérdések már túl vannak a természettudományos megismerés elvi határain." Valóban, a természettudomány a megfigyelés, kísérletezés, modellalkotás segítségével megfogalmazhatja a természet törvényeit, felfedezheti az egymásra épülő törvények rendszerét, eljuthat a fizika legalapvetőbb törvényeinek a kimondásához is, ám azt, hogy a legalapvetőbb törvények miért léteznek és miért éppen olyanok, amilyenek, már nem válaszolhatja meg.


Paul Davies: The Fifth Miracle, Székely László: Az emberarcú Világegyetem

Fizikai Szemle 2000/5. 178.o.

http://orvosl.hu/erd/szkeptikus/vegh.html



Mi az élet?

A kérdés olyan egyszerűnek látszik és olyan nehéz felelni rá. Ha valakit megkérdezünk az hajlandó azt mondani, hogy ami él, az mozog. Ez azonban egyáltalában nem határozza meg az életet, hiszen az égitestek is mozognak, de azért még nem élnek. Az életet tehát csupán az élet jelenségekkel magyarázhatjuk



Mi nevezhető élőnek?

Mi az a legegyszerűbb szerkezet, amit már élőnek lehet nevezni? Miért nincs sejt csak egyféle fehérjével és egyféle nukleinsavval? – kérdések, amelyre a természettudományok nem adnak választ. Felmerült az a sejtés, hogy vajon a vírusok nem jelentik-e az élő és élettelen világ közti átmenetet? Úgy tűnt, hogy ezt a sejtést, egy 1935-ben végrehajtott vizsgálat eredménye alátámasztja. Stanley angol kutatónak sikerült a dohánylevél foltosodását előidéző vírust kristályosan előállítani.


Ha a vírus volt elsődleges, hogyan élt és szaporodott gazdasejt nélkül? Ha a gazdasejt volt a korábbi, akkor a vírus nyilván csak az élet keletkezése után jött létre, esetleg, mint valamilyen visszafejlődött, vagy félresikeredett képződmény. Ma az utóbbi nézet az elfogadott, de mindenesetre a Nobel-díjas Stanley emlékeztetett Arisztotelész mondására, miszerint lehet, hogy az élő és az élettelen között nem is létezik határ? 

http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=are-viruses-alive-2004

http://www.lindau-nobel.org/AbstractDetails.AxCMS?AbstractID=1033&channel=print

http://orvosl.hu/erd/tudomany/evva.html


Élő az élettelenből

A kísérletek és megfigyelések egyértelműen azt bizonyítják, hogy a mai élővilágban élő szervezet csak élő szervezettől képződhet, annak élő szaporítósejtjei útján. A kutatók szerint itt a Földön valamikor mégiscsak keletkeztek élőlények nem élő anyagokból. Ennek a folyamatnak a lényege a biológiai molekulák létrejötte, a prebiológiai vagy kémiai evolúció lezajlása után, amelyek minimális komplexitású rendszerré (feltehetőleg a primitív elősejtek, protosejtek voltak) szerveződtek

Ha az élet nem keletkezett az élettelenből a földön, akkor egy más planétáról kellett áthozni. A tudósok egy része csakugyan hajlandó azt az álláspontot elfoglalni, hogy földi élet egy más égitestről származik. Fölmerül tehát az a kérdés hogyan jutott ide. Kezdetben azt hitték, hogy földünknek valamely más égitesttel való összeütközés útján. Ez a feltevés azonban alig hihető, mert a két égitest összeütközésekor semmilyen élőlény nem maradhat életben.


Az élet keletkezése

Hogyan keletkezett a legalacsonyabb fejlődési fokon álló élőlény? Hol történt ez a földünkön, vagy egy másik planétán? Miből keletkezett? Élettelen, szervetlen anyagból? Ha egykor keletkezett, keletkezik-e ma is? Vagy talán az élet örök? Mindig volt és mindig lesz? Kérdések, amelyek mindig érdekelték az emberiséget és amelyekre a mai tudomány állása szerint igyekeznek feleletet adni. Bizonyos, hogy sok millió és millió évvel ezelőtt a földen nem voltak sem növények, sem állatok, csak tökéletlen élőlények és ezek hosszú évmilliókon át tartó fejlődésük következtében tökéletesedtek annyira, hogy létrejöttek a mai növények és állatok. Amikor a föld még izzó állapotban volt, akkor itt még semmilyen élet nem keletkezetett, csak midőn a föld már kihűlt annyira, hogy a levegő is lecsapódhatott és volt víz és meleg napsugár, az élet e két főfeltétele, csakis akkor keletkezhetett az élő organizmus. Az alap kérdés továbbra is az, hogy miből?



A meteoritok anyaga meglepő lehet

Ahhoz, hogy membránt alkossanak, ezeknek a molekuláknak tiszta vízben kellett lenniük, megfelelő töménységben. Az egyik elképzelés, amely erre magyarázatot ad az, hogy a vegyületeket tartalmazó meteorit-darabok egy gejzír közelében, egy meleg, vulkanikus tavacskában értek földet. Miközben a vízcseppek elpárologtak, a molekulák koncentrációja egyre nőtt, mígnem kis hólyagokká rendeződtek. Talán ezekkel az űrből jött, önmagukban összeálló sejtmembránokkal indult el az élet fejlődése.

-.-.-.-.-.-


1953-ban. Stanley Miller az ősi Föld viszonyait próbálta megalkotni, s ezzel az élet kialakulásáról szóló elképzeléseket, amelyek addig csak spekulációk voltak, a tudományos kutatás rangjára emelte.

http://www.ng.hu/Tudomany/2009/05/Elo_az_elettelenbol



Az  élet spontán jött létre vagy teremtődött?

Két nagy világnézet szerint az életet vagy teremtették (a teremtő személyétől vagy kilététől függetlenül) vagy spontán, pusztán kémiai reakciók és természetes jelenségek útján jött létre.

Az életet és az élettelen anyagot 2 fő dolog különbözteti meg:


1. Az intelligencia

amely az őket felépítő vegyületek szintjétől a tulajdonképpeni életükig áthatja a létüket, és ami még a legegyszerűbb élőlényeknél, így baktériumoknál és vírusoknál is megfigyelhető


2.Valami, amit sokan csak "isteni szikrának" tartanak és amely arra ösztönzi az élettelen anyagot hogy az entrópia törvénnyel szemben haladjon, vagyis hogy ne széthulljon és amortizálódjon idővel, hanem folyamatosan alkalmazkodjon/megújuljon és egy ellenőrzött "szervezetet" hozzon létre.


Ezt a két jelentős pontot a materialista/ateista nézetek képtelenek a spontaneitás útján magyarázni, ezért  a tervezés lehetősége nagyobb, mint a spontaneitásé. Teremtő létét emiatt sokan nem zárják ki hiszen a kizárására  nincs logikus indok.

Forrás: CanadaHun



Élet létrejötte az élettelen anyag önszerveződése útján?

Az élők a saját anyagaikat és az azok közti viszonyokat térben és időben állandóan és folyamatosan újra előállítják. Ezért az életet hordozó anyagi rendszerek tulajdonképpen nem is egyszerűen léteznek, hanem történnek vagyis a puszta létezésüknek jellegzetes történésük van.

Az anyagcsere reakcióútjai és az  enzimek működése, szintézise számos irányítási-szabályozási kölcsönhatást követel, Ez jelenti az  életműködések önszerveződő jellegét és jön létre az élő szervezetek autonómiája.

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89let



Vita  az élet eredetéről  A vitában résztvevő tudósok:

Chrystopher Chyba bolygótudós az Arizonai Egyetemről, David Deamer membránbiofizikus a Santa Cruz-i Kalifornia Egyetemről, Andrew Ellington és Kenneth James molekuláris biológusok az Indiana Egyetemről, Jack Farmer exopaleontológus a NASA Ames Kutatóközpontból, valamint John D. Rummel tengerökológus és -evolúciótudós a Woods Hole-i (Massachusetts) Tengerbiológiai Laboratóriumból.



A földönkívüli eredetű szerves anyagok esetleges szerepét azért nem tudjuk ma jól felmérni, mert kevéssé ismerjük ezeket az anyagokat. A Giotto űrszonda megvizsgálta a Halley-üstököst, és azt találta, hogy a tömegének mintegy 25%-a szerves anyag lehet, de hogy milyen szerves molekulákból áll, azt nehéz megállapítani. A bolygóközi porrészecskék is mintegy 10%-nyi redukált szénből állnak,


A szerves monomerek mindenképpen jelen voltak az ősi Földön akárhonnan származtak is. Az igazi rejtély az, hogy vajon hogyan polimerizálódtak? A jelentős hozamú polimerizáció mechanizmusa továbbra is nyitott kérdés, és az eddig felállított sokféle hipotézis egyike sem ad megnyugtató választ.


David Deamer azt mondta, neki hosszú listája van az élet keletkezésének feltárásához szükséges, de ma meg hiányzó információkról. A legfontosabb talán az, hogy módot kell találjunk a polimerek keletkezésére.

http://www.enzim.hu/~szia/eletvita.html

http://www.huszadikszazad.hu/1932-szeptember/tudomany/az-elet-keletkezese-kulonbozo-allaspontok



Az élő rendszereknek nem élő anyagokból (biológiai molekulákból) kialakulására legalább kétféle típusú elgondolás ismert:


A kutatók arra keresik a választ, hogy egyértelműen bizonyítottnak tekinthető-e, hogy az élet abiogén módon, tehát az élettelen anyagból, mindenfajta „felsőbb” segítség nélkül önmagát szervezte élővé? Vagy más megfogalmazásban: van-e egyértelmű bizonyíték arra, hogy az élet nem teremtés eredete?

Csupán materialista megközelítéssel megmagyarázható-e az élet keletkezése? 


A legegyszerűbb feltételezés, hogy kezdetben az anyagcsere csakis abiotikus jellegű kémiai reakciókból állt. Az ilyen abiotikus jellegű anyagátalakulások a kísérletek szerint képesek voltak létrehozni a biológiai molekulák építőköveit (monomerjeit), amelyekből szintetizálódhattak az első polimer makromolekulák is, köztük a nukleinsavak is. Ezek már képesek voltak valami módon másolatokat is előállítani saját magukról, vagyis replikátorok lehettek.


Megjegyzés Figyeljük meg az ilyen érvelés rendkívüli bizonytalanságát és egyes logikai lépések átugrását.  A leírásokban sok a „valószínűleg”, „minden bizonnyal”, „feltehetően”, „valamilyen módon” , „valahogyan”  kifejezés!


Ismeretes egy olyan hipotézis, hogy az anyagcsere-reakciórendszer tett szert valahogyan öröklődési képességre. Az anyagcsere rendelkezik ilyesfajta képességgel, de csak a reakcióit nagy sebességgel katalizáló specifikus enzimek jelenlétében. Csakhogy az enzimek a mai élővilágban a génektől függnek.


Tudományosan is elfogadhatóbbnak, hogy az ősi replikátorok (az ősi gének) lehettek a biokémiai reakciókat katalizáló molekulák is. Ezt támasztja alá az 1981 óta tartó  a viszonylag sok megfigyelés is  hogy léteznek katalitikus funkciójú RNS-ek még a mai élőlényekben is. Az elmondottak mellett Gánti Tibor magyar biokémikus javasolta a kemoton modellt,  mint a legegyszerűbb kémiai alrendszerek kölcsönhatását:


Magyarázat Kemoton modell

A kemoton-modellt Gánti Tibor dolgozta ki. A kemoton az élet minimál rendszere, a legegyszerűbb olyan kémiai automata, amely él, vagyis


Kemoton szerveződése

A kemoton hármas szerveződést mutat:

Az alrendszerek összehangolt működését egyszerű kémiai kényszerek biztosítják.


Az első élőlények a Világmindenségben

Kezdetben úgy gondolták, hogy az első élőlények, mikroorganizmusok az ősóceánban keletkeztek, ahol az evolucionisták szerint nagy mennyiségű szerves anyag dúsult fel. Ebben a tréfásan „őslevesnek” nevezett ősóceánban indultak volna meg az élőlények kialakulásához vezető kémiai folyamatok.

Ez az elképzelés azonban tévesnek és elavultnak látszik, ugyanis

Evva Ferenc: A földi élet keletkezésének hipotézisei ma. Kairosz, 2004. 55. o.


Az élővilágban létező 20 aminosav mind balra forgató! Hogyan lehet, hogy az „ősleves”-ben csak a balra forgatók kapcsolódtak össze? Mintha az élő sejt gondosan „válogatna”. Ennek eredetére többféle magyarázat létezik, de ezek is számos kérdőjelet hagynak maguk után.

Miután összekapcsolódtak az aminosavak peptidekké, dinamikus egyensúly áll be, tehát az ellentétes irányú folyamattal is számolni kell, amelynek során felbomlik a lánc és visszaalakulnak az aminosavak. Hosszabb láncok csak katalizátorok jelenlétében keletkezhetnek, de hol voltak a katalizátorok?


Anyag +energia mellett információ is kell

A materialista tanítás szerint az anyag maga hozza létre azt a titokzatos rendet, ami az élethez szükséges, az élettelen anyag tehát önmagát szervezi élővé, külső információ nélkül. Ezzel sokan nem értenek egyet. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az élet keletkezéséhez az anyagi és energetikai tényezőkön kívül, harmadik összetevőként, az információra is szükség volt. Többen gondolják úgy, hogy az élettelenből az élőbe való átlépést nem lehet a „folyamatosság” elvével magyarázni, az élet keletkezésénél az ugrás az információnál történt, mely, minthogy az információ sem nem anyag, sem nem energia, oka és létrejötte kizárólag természettudományos alapokon nem magyarázható.

Az információ sajátos jellemző adat az anyag és energia mellett, ezért sem az egyikből, sem a másikból nem származhat. Azt, hogy az információ nem lehet a véletlen terméke, az informatikusok is megerősítik: nincs információ kód nélkül. Nincs kód szabad akaratú, szándékos megegyezés nélkül.

Nincs információ adó nélkül, és nincs információlánc anélkül, hogy az elején ne lenne szellemi elindító - írják.  

Wolfgang Kuhn: A darwinizmus buktatói. Kairosz Kiadó, Budapest, 2006.  268. o.



Egy fehérje molekula mesterséges előállítása

Egyetlen egy fehérje mesterséges előállítása mivel jár? Enzimet először laboratóriumban Merrifieldnek sikerült előállítani tisztán kémiai úton, amiért 1984-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazták

Az enzim a természetes anyagokból nyerthez képest csak 24%-ban volt  hatásos, ami annyit jelent, hogy a molekuláknak csak egynegyede vette fel a hatékonysághoz szükséges tér szerkezetet. És ez még csak egy enzim! Mindehhez tegyük hozzá, hogy egy felnőtt ember szervezetében kb. 100 milliárd sejt van. Egyetlen sejtben egyetlen másodperc alatt több ezer kémiai reakció zajlik, amelyekhez enzimek szükségesek.

A hatékonyság szempontjából nemcsak az aminosavak sorrendje számít, hanem a térszerkezetük is. Ha minimális is az eltérés, nem illik bele.

A „véletlennek” tehát a fehérjék létrehozása során az aminosav sorrenden kívül erre is ügyelnie kellett. Sőt! Egyszerre és mégis egymástól függetlenül kellett kialakulnia „kulcsnak és zárnak”.

A fehérjék aminosavak lineáris polimereiből felépülő szerves makromolekulák, amelyeknek  a tulajdonságaikat (egyszerű, összetett fehérjék) szerkezeti felépítésüket, funkcióikat  is figyelembe kell venni. Itt most csak a térszerkezet lehetőségét említem amely önmagában is rendkívül bonyolult. Ezeknek a vegyületeknek a véletlenszerű, spontán kialakulása és az élet elindításában alkotott szerepe nehezen elképzelhető.  


Magyarázat Fehérjék térszerkezete



A fehérjék szerkezetének 4 szintje


Elsődleges szerkezet

Másodlagos szerkezet

                               Másodlagos szerkezet
   
Harmadlagos szerkezet Negyedleges szerkezet



Konformáció magyarázata

Nem jelöljük a szénatomokat, csak a szigmakötések tengelyeit és a hidrogénatomokat. A térbeli helyzetet különböző vonaltechnikával érzékeltetjük. A szaggatott vonal a papír síkja mögé, a vastagított a sík elé nyúló hidrogénatomokat szimbolizálja, a normál vastagságú vonalak a papír síkjában lévő kötéstengelyeket mutatják.(ábra).





Egy molekula kovalens kötéssel közvetlenül nem kapcsolódó atomjainak, atomcsoportjainak viszonylagos térbeli elrendeződését konformációnak nevezzük



Makro molekulákból élő sejtek?

A következő lépés a makromolekulákból az elősejtek kialakulása, más néven cellásodás. Ezek átmenetet  alkotnak a makromolekulák és az első sejtek között, vagyis ezek a hidak az élő és az élettelen között. Meglehetősen kétségesnek tűnik, hogy elősejtek létrejöhettek volna a Földön.

Annak a valószínűsége, hogy normál körülmények között egyes molekulák makroszkopikus számban összeállva nagymértékben szervezett és az élő szervezetek összehangolt tevékenységeit mutató rendszerbe tömörüljenek, elenyészően kicsi” – sokan 

Prigogine és tasai: Physics to Day 1972. 27.



Termodinamikai kérdések

Az élet véletlenszerű kialakulása látszólag ellentmond a termodinamika második főtételének, amely kimondja, hogy egy magára hagyott zárt rendszer a rendezettség állapotából a rendezetlenség felé halad.

A biológiai evolúció – amelyben egyre bonyolultabb szervezetek jönnek létre – nyilvánvalóan  ellentmond ennek. A tudományos szakirodalom azonban nyílt, nem pedig zárt rendszernek tartja az élő szervezetet, így az evolucionisták szerint nincs ellentmondás. Thaxton szerint azonban csak abban az esetben nincs ellentmondás, ha létezik valamilyen energiaátalakítási mechanizmus az élő szervezetekben. De úgy tűnik, a baktériumok és a növényvilág kivételével nem létezik ilyen

Thaxton Charles B. Thaxton – Walter L. Bradley – Roger L. Olsen: Az élet eredetének rejtélye. Harmat, Budapest, 1997. 194 – 208. o.


Ha az élet keletkezéséhez szükséges időt néhány százmillió évre becsüljük, akkor egyetlen működő sorrend kialakítására értelmetlenül kevés idő marad. És akkor még csak a sorrenddel foglalkoztunk, és nem beszéltünk arról, hogy a fehérjének adott térszerkezetet is fel kell vennie a hatékonysághoz.

A kémiai evolúcióban tehát az összes lehetőség közül csak egy elenyészően kis hányad „kipróbálására” állt rendelkezésre idő, ha véletlenszerű folyamatokat tételezünk fel. A lehetőségek ilyen hatalmas tömegéből történő „válogatás” tervet és irányítást követel. Francis Crick: Az élet mikéntje. Gondolat, Budapest, 1987. 48. o.


Wigner Jenővel, aki tanulmányában leszögezi, egy fizikai rendszer a kvantummechanika követelményeinek megszegése nélkül nem teheti meg az átmenetet az élettelenből az élő állapotba.

H. Yockey elméleti  informatikus pedig úgy tartja, az élet kezdetéhez szükséges feltételek nem fejlődhettek ki véletlenszerűen. Az életet az anyaghoz és az energiához hasonlóan meglévőnek kell tekintenünk

Michael J. Behe: Darwin fekete doboza. Harmat, Budapest, 2002. 47. o. idézi: Hubert Yockey: Information Theory and Molecular Biology. Cambridge University Press, Cambridge. 9. fejezet


De más szakemberek is azon a véleményen vannak, hogy a földi élet keletkezése kémiai evolúció útján valószínűtlen, mivel az élő sejt információtartalma túlságosan nagy ahhoz, hogy létrejöttét természeti folyamatokkal magyarázni lehetne.

Eugene Wigner: The probability of the existence of a self-reproducing unit. The logic of Personal Knowledge. Routledge and Kegan, London, 1961. 231. o.



„Intelligens Tervezőt” kell feltételeznünk?

A tudósok között két fő vélemény van az élet keletkezésével kapcsolatban.

Christian de Duve Nobel-díjas tudós például a Vital Dust, Life as a cosmic imperative (Eleven por, Az élet mint kozmikus kényszer) című könyvében úgy gondolja, az élet kialakulása a megfelelő feltételek mellett elkerülhetetlenül és gyorsan bekövetkezik. A mindenség az élet „melegágya”, az élet a természet törvényeinek automatikus következményeiként alakul ki. Az élet és az értelem nemcsak szeszélyes véletlenként jelenik meg, hanem az anyag természetes megnyilvánulásaként, az univerzum szövedékébe írva – állítja

Christian de Duve: Vital Dust. Basic Books, New York, 1995. xv., xvii. o.


Az élettelen anyag olyan törvényszerűségeket rejtett magában, amelyek aztán az élet, az élőlények, az ember létrejöttéhez vezettek. Tehát a gondolkodni nem tudó élettelen anyag magában hordozta azt a lehetőséget, hogy sok százmillió év múlva gondolkodni képes lények váljanak belőle?

Egy előre tervezni képtelen élettelen anyag önmagában nem tud létrehozni gondolkodni lényeket. Hogyan hozhatna létre olyan valamit, amivel önmaga nem rendelkezik?

Honnan tudják az atomok, hogy a mi a teendőjük? Az egyenként nem gondolkodó buta atomok együttesen végrehajtanak egy láthatatlan parancsot? Gary Steinman és Marian Cole azt állítják, az aminosavak úgy alkotnak láncokat, hogy az minden, csak nem véletlenszerű!


Szerintük az atomok és molekulák alapvetően az élet felé tapogatóznak. Nincsenek egyedül ezzel a véleményükkel. Sydnei Fox  szerint „az aminosavak meghatározzák saját rendjüket” a láncban, nem véletlenszerűn kapcsolódnak össze. Önvezérlés itatja tehát át a makromolekulákat, kikövezve az utat az élet számára. Ezek szerint az atomi folyamatok részrehajlanak az élő felé? Mi ez, ha nem tervezettség?



Véletlenül miért csak a bonyolult  élőlények jöttek létre?

Fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy véletlenül miért csak az  élet, élőlények és ember jött létre? Számos, az élő szervezeteknél sokkal egyszerűbb dolog, például egy ház vagy egy autó, miért nem? Csak nem azért, mert pontosan az élet volt a cél? Azt, hogy az élet keletkezésének a lényegi kérdésére a természettudományok nem képesek választ adni, jelzi az is, hogy még arra se tud egyszerű és velős megfogalmazást adni, hogy mi az élő? „Nem könnyű tömören meghatározni, hogy mi az élő vagy élet” – írja például a Nobel-díjas Crick.

Francis Crick: Az élet mikéntje. Gondolat, Budapest, 1987. 46. o.


Kizárólag a természet törvényei tehát nem magyarázzák meg az élet keletkezését, mert nincs olyan törvény, ami pontosan előírná azt, hogy az atomok úgy kapcsolódjanak molekulákká, ahogy az élő szervezetekben található. Az élet keletkezésének kulcslépése az átmenet egy olyan állapotból, amelyikben a molekulák szolgaian követik a fizikai, kémiai törvényeket, abba az állapotba, amelyikben már képesek az önszerveződésre, és új utakon kezdenek el járni. Az élet pontosan azért boldogul, mert kibújik a kémiai kényszerek alól! – fogalmaz Davies.

Paul Davies: Az ötödik csoda. Vince Kiadó, Budapest, 2000



Kérdések válasz nélkül

El sem tudjuk képzelni hogy miből vannak faragva az érzések/érzelmek, nem is beszélve az öntudatról és arról a bizonyos "lélekről", ami túléli testünk halálát: ez az igazi rejtély ami talán nem megfejthető tudományos alapon.


A testünkben lévő összes atom ugyanolyan, mint a világegyetemben. Az élővilág számára nélkülözhetetlen szénatom – de minden más is - pontosan ugyanolyan, mint az élettelenben lévő. Semmiben sem különböznek a bennünk lévő oxigén-, hidrogén-, nitrogén- stb. atomok az élettelenben találhatóktól. A bennünk lévő vas ugyanolyan, mint a vasércben, akkor hát miért is az anyagban kéne keresnünk az élet titkát?  Vagy gondoljunk csak arra, hogy ugyanabból az anyagból teljesen különböző orgánumok szerveződnek! Nyilván nem az anyag önszerveződéséről van szó, ha ugyanabból az anyagból egyszer pipacs, máskor meg elefánt lesz. Látható, az építőanyagnak csupán passzív szerepe van, vele történik valami, de maga nem tevékeny.

Wolfgang Kuhn: A darwinizmus buktatói. Kairosz Kiadó, Budapest, 2006.   244. o.


Ebbe a témába tartozó másik gondolatsor Balogh Béla tollából:

„Még a legegyszerűbb, primitív szaporodási móddal rendelkező egysejtű életformában is fellelhető egy dupla DNS-spirál, ami mintegy 100.000 nukleotidból áll. Minden nukleotidot precíz rend szerint elhelyezkedő 30–50 atom alkot. Hozzá jön még néhány protein, ami a táplálék felvételéhez szükséges, valamint egy kettős sejtfal.

Egy ilyen eredmény eléréséhez nagyszámú kémiai reakció szükséges, ami minden alkalommal a rendetlenség csökkenéséhez, a nagyobb rend kialakulásához vezet, és ily módon állandóan csökkenti a rendszer belső entrópiáját.

Ha mindezt a véletlen irányítja (hiszen mindaddig, amíg a sejt nem jött létre és nem vált működőképessé, nehéz volna önfejlesztésről beszélni) feltehetjük a kérdést: –


Mekkora a valószínűsége annak, hogy egy ilyen kémiai reakció sorozat a véletlen hatására ilyen pontos sorrendben végbemenjen?

Matematikusok és fizikusok szerint rendkívül csekély.



Fred Hoyle szerint: „Annak a valószínűsége, hogy élettelen anyagból egy élő sejt alakuljon ki, kisebb, mint annak a valószínűsége, hogy egy orkán végigsöpör egy roncstelepen, és összeállít egy működőképes Boeing 747-es repülőgépet.”


Megjegyzés  Sir Fred Hoyle

Sir Fred Hoyle (1915.- 2001.) angol kozmológus, matematikus-csillagász.

Ő adta a Világegyetem születését leíró, ma általánosan elfogadott elméletnek a Big Bang („Nagy Bumm”) elnevezést, 1957-ben lett a Royal Society tagja 1972-ben ütötték lovaggá. Megalapította a Cambridge-i csillagászati intézetet


Ez tehát azt jelenti, hogy a legkisebb élő szervezet is egy intelligens irányítás hatására alakult ki, így könnyen feltételezhetjük azt is, hogy ez az intelligens irányítás a továbbiakban is jelen van, és valamilyen módon hatással van az élő szervezet működésére

 

Max Planck 1945-ben a következőket mondta:

“Uraim, mint fizikus, az egész életemet a józan tudomány, azaz az anyag vizsgálatának szolgálatába állítottam, fölmentve érzem magam attól a vádtól, hogy naiv embernek tartsanak, és így bátran kijelenthetem az atom területén végzett kutatásaim eredményeként a következőket:

Az anyag csak önmagában nem létezik. Minden anyag csak egy bizonyos erő által keletkezik és létezik, amely erő az atom részecskéit rezgésbe hozza, és azt az atom legparányibb naprendszereként összetartja. De mivel a világban sem egy intelligens, sem pedig egy örök erő nem létezik, azt kell feltételeznünk, hogy e mögött az erő mögött egy intelligens szellem létezik.”


Az emberi génkészlet összesen 25 ezer génből áll. “A gének immár nem magyarázzák meg, miért mi vagyunk a törzsfejlődés élcsapata. Mint kiderült, génjeink száma alig valamivel tér el az alacsonyabb rendű szervezetekben talált értékektől.” A Caenorhabditis elegans nevű alacsonyrendű, mikroszkopikus méretű orsógiliszta a maga 969 sejtjével 24 ezer génnel büszkélkedhet – ugyanakkor az ötventrillió sejtből álló emberi test génkészlete alig több ennél valamivel… Nem különös?” Dr Bruce Harold Lipton PhD

American University of the Caribbean School of Medicine, where he was professor of anatomy.


Lipton has said that sometime in the 1980s he abandoned his life-long atheism and came to believe that the way cells functioned demonstrated the existence of a god


Léteznie kell egy nem anyagi természetű „valaminek” az élő szervezetben, valami egyedülállónak, ami szó szerint életbevágó. A szokásos fizikai erőkön kívül fel kell tehát tételeznünk valami mást is. Nem lehet véletlen, hogy élőlényt eddig még senkinek sem sikerült létrehoznia

Arra sem kapunk választ materialista megközelítéssel, mi az élet, és miért is léteznek élőlények. Ugyanakkor még Darwin szerint is a Teremtőtől származik az élet! „Nagyszerűség van ebben a felfogásban, mely szerint a Teremtő az életet a maga különböző erőivel eredetileg csak néhány vagy csak egyetlen formába lehelte bele, és mialatt bolygónk a nehézkedés megmásíthatatlan törvénye szerint keringett, ebből az egyszerű kezdetből végtelenül sok szépséges és csodálatos forma bontakozott ki”.

Charles Darwin: A fajok eredete. Magyar Helikon, 1973. 586.