Tudósok magyarázata a lélekről 1. rész

A teljes ember a Homo sapiens nemcsak biológiailag ember. Négy térben él: materiális, szociális, intellektuális és spirituális térben. Ezek metszéspontjában van a kiegyensúlyozott, harmonikus élet. Ha ez a harmónia megbomlik, az ember számára a lelki/testi egészség nem biztosítható.

A lélek az emberben az életnek és a személyiségnek a testtől független létezője. Spirituális értelemben a lélek, mint halhatatlan rész, elpusztíthatatlan. A szellem a lélek és az élő test kapcsolata. E kapocs a halállal feloldódik, és a test halálával a szellem távozik a földi világból.

A földi itt létünk értelme kétséges, ezért csak egy másik egzisztencia céljául szolgáló eszköz lehet. Minthogy a világban mindennek értelme van, ezért mindennek oka van, így a földi ittlétünknek is oka kell hogy legyen” (Prof Dr. Popper Péter egyetemi tanár, pszichiáter, filozófus)

Az emberi lényeg része a transzcendentálisra való igény. A legprimitívebb, elszigetelt népcsoportokban is megtalálták az istenhitet. Akkortól van lelkünk, amióta Istennel keressük a kapcsolatot, amióta hiszünk Benne. Ezt valószínűleg nem egyszerre, még a mai értelemben vett fogalmi gondolkodásnak is magasabb szintjén, minden bizonnyal egy hosszabb folyamat végeredményeként érték el őseink. https://proteo.cj.edu.ro/hu/eloadas/9961

Daniel Stoljar (2001) Prof of Philosophy at the Australian National University. megfogalmazásában “a fizikalizmus az a tétel, hogy minden létező fizikai. Természetesen a fizikalisták nem tagadják, hogy a világ tartalmazhat sok elemet, amelyek első pillantásra nem tűnnek fizikainak – például a biológiai, pszichológiai, erkölcsi vagy társadalmi természetű elemek. Ennek ellenére a fizikalista tanokat vallók ragaszkodnak ahhoz a követelményhez, hogy végső soron ezek az elemek is teljesen fizikaiak.” Csakhogy ha az élőlények, a lelki jelenségek, az erkölcs és a társadalom mind teljes egészükben fizikai természetűek, akkor ez azt jelenti, hogy a fizika törvényei irányítják az életet, lelkivilágunkat, erkölcsi mivoltunkat és társadalmi életünket, Csakhogy ha ez így lenne, akkor tetteinkért nem mi magunk, hanem a fizika törvényei lennének felelősek! Nem lehet az ember egyszerűen egy bonyolult gép. Az ember nem robot. A robotok ugyanis nem felelősek tetteikért, míg az ember igen.

Egy ENSZ-tanulmány becslése szerint több mint négymilliárd ember - ez a bolygó lakosságának több mint fele – alkalomszerűen vagy napi rendszerességgel fordul a végtelenhez imáiban. A Teremtővel folytatott párbeszéd tárgya persze nem csupán a világbéke, esetleg a szeretett hozzátartozó gyógyulása, hanem az imádkozó saját boldogulása is. Minden ígéret, meghiúsult, amely azzal kecsegtette a világot, hogy ha megszabadítja az embert a hittől és az illúzióktól, akkor végre szemtől szembe láthatjuk a „tiszta valóságot” és benne magunkat, mint a világ urait (Scruton 1994) /foto/

Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetésben részesítette Áder János köztársasági elnök. A kitüntetést Londonban adta át decemberben Orbán Viktor miniszterelnök, aki méltatásában úgy fogalmazott, Sir Roger Scruton „a szabadságszerető magyar emberek hű barátja volt, és az ma is. Olyan ember, aki tudja, hogy ez a szabadság a nemzetállamokon és a keresztény civilizáción alapul.”

Felekezetek véleménye a lélekről

A zsidók legfontosabb vonása az egyedülálló, örök, páratlan, egy, oszthatatlan, abszolút létező imádása, aki a világegyetemet teremtette és uralkodik felette. Az Izrael Egy Istenével való közelség, és a Tórában a Föld javára kinyilatkoztatott törvényekhez való ragaszkodás a zsidóság központi elképzelése.

A buddhizmus nem tagadja Istent. Egyszerűen hallgat Istenről: agnosztikus, nem pedig ateista. De a lélekről nem hallgat: a buddhizmus lélek-tagadása gyakorlati okokból fontos: azt tanítja, hogy ne kötődjünk, ne vágyakozzunk, ne szeressünk. A személyes, egyéni, szabad akaratból való aktív szeretet helyett a buddhizmus egy személytelen, általános, egyetemes együttérzést tanít.

Az Iszlám vallásban az ember alapvető célja a teremtő Allah (Isten) imádása a Koránban megfogalmazott isteni utasításokhoz és a próféták hagyományaihoz ragaszkodva. A földi élet csupán egy teszt, meghatározza az egyén földön túli életét,

A lélekről a keresztény világnak ebben a részében általában úgy gondolkodnak, hogy nem része az anyagi világnak, ezért az a fizikai test halálakor nem semmisül meg, hanem tovább él, és biztosítja az emberi személyiség folytonosságát a túlvilágon.

A mai társadalom éppen csak az anyagi szükségleteket elégíti ki, de további szellemi szükségletek kialakítását nem tartja fontosnak. A Maslow hierarchiája helyett azt tapasztaljuk – írja Viktor Frankl – hogy „az élet értelme iránti igény és kérdés gyakran éppen akkor lángol fel, amikor valakinek nagyon rosszul megy a sorsa”

A hamis célok oka Fromm szerint az, hogy az egyének és a személyközi kapcsolatok alapvető jellemzője a birtoklás (to have) vagyis az anyagi javak megszerzése. (Prof Dr Csíkszentmihályi)

A materialisták elismerik, hogy létezik lélek vagy elme – nevezzük, ahogy tetszik (bár az első kifejezés határozottan népszerűtlen a materialisták között) – csak azt gondolják, hogy az fizikai természetű. Amit a materialisták tagadnak, az úgynevezett szubsztanciadualizmus elképzelése, amely szerint az elme vagy a lélek egy a testitől lényegileg különböző, szellemi, mentális szubsztancia, egyfajta testetlen szellem, amely valamilyen rejtélyes módon kapcsolódik a testhez.

Bolzano szerint kétféle létező van: összetett és egyszerű. A lélek nem bontható részekre, és nem hasonlít összetett rendszerekre. Kivétel nélküli szabály, hogy egyszerű dolgok nem válnak semmivé. Ebből következik, hogy a lélek sem szűnhet meg létezni, => halhatatlan. Az ember lelke tudat alattiból tudattalanból esetleg még kollektív tudattalanból áll.

Hogyha az anyagi lényeket szembe helyezzük a szellemiekkel, akkor a közöttük lévő különbséget így adhatjuk meg:

C.G. Jung (foto) azt mondja, hogy legalább két részét kell megérteni az emberi léleknek: Az egyik a selbst vagyis a zárt, kemény önmaga, amit készen hoz magával az ember. Ezt a zárt selbstet nem lehet megváltoztatni. A selbst nem akar direkt módon hatni a világra, de nem is fogad el közvetlen hatásokat. Ez tehát egy teljesen zárt rendszer, amit onnan lehet tudni, hogy ha valakinek mély hipnózisban olyan szuggesztiót adnak, amely a személyiségének kemény magjával ellenkezik, vagyis ezzel a selbsttel, akkor a paciens azonnal felébred.

Az 5 fő spirituális kérdés a következő:
*Mit jelent számunkra emberi lénynek lenni?
*Ki vagyok én magamnak, neked, nektek?
*Miért vagyok itt, mi a célja, értelme, jelentése az életemnek?
*Honnan jöttem, hová tartok, milyen kapcsolatban állok a teremtéssel, a kozmosszal, az emberiséggel, közösségekkel, szeretteimmel?
(Prof Dr Hankiss Elemér)

Az új pszichológia emberképe (Lyubomirsky 2008)

A humanisztikusok nagy gondolkodói (Maslow, Rogers, Fromm) az emberi természet jóságát, a „szeretet mindenhatóságát” hirdetik, akkor többről és másról van szó, mint egyfajta naiv széplelkűségről. Ők arra mutatnak rá, hogy az önmagát egyre erőteljesebben megvalósító ember számára megnyílik a lehetőség, hogy ne csupán az individualitását teljesítse ki, és ne csupán azt érvényesítse, hanem túllépjen azon, és az önmagán túlmutató transzcendens dimenziók felé is nyitott legyen.
A tárgyi és anyagi ellátottság, a birtoklás, a tulajdon a vagyon vagyis az hogy „van valamink” érzése a boldogságunkhoz csak 10% mértékben járul hozzá

A WHO szerint minimálisan 5 különböző terület megfelelő együttműködése esetén áll fenn az egészség.

Száműztük a természetből mindazt, ami nem mérhető, nem számszerű és objektív. Ezzel a minőség, a lélek, a szellem, a lelkiismeret, a felelősség kiszorult a tudományos fogalmak köréből (Hamvas 1988). Kell, hogy legyen valami azon túl, amit a tudósok anyagi világegyetemnek hívnak. Ezt hívhatjuk a valószínűség világának, kvantum mezőnek, a tiszta energia világának, más dimenziónak, párhuzamos világegyetemnek vagy bármi másnak.

A világegyetemet nem véletlenszerű és értelem nélküli folyamatok hozták létre. A kvantumfizikusok igazolták, hogy a szubatomi részecskék „teremtéséhez” tudatos elmére van szükség. Az elmét, amely a teremtési folyamatot elindította a legtöbb vallásban Istennek nevezik
Aki a kvantumfizika eredményeit objektíven értékeli, nem állíthatja azt, hogy az evolúció irányító-értelem nélküli, véletlenszerű folyamat.

A fizikai – kémiai – biológiai rendszerek viselkedését láthatatlan szervező (morfikus) mezők befolyásolják. Az olyan ismert erőterek mellett, mint a gravitációs vagy az elektromágneses mezők, világunkban úgynevezett morfikus mezők is léteznek: ezek a láthatatlanul szerveződő struktúrák időtől és tértől függetlenül alakképződési és magatartásmintákat adnak. Dr Sheldrake, Rupert (2009). Morphic resonance: the nature of formative causation

Professzor Kurt Gödel világhírű osztrák matematikus, és tudományfilozófus. Gödel tétel egyszerű megfogalmazásban a következő:
*Nincs olyan logikai rendszer, amelyen belül minden igazság belátható, levezethető.
*Nincs olyan következtetési rendszer, amelyről a saját eszközeivel belátható, hogy ellentmondásmentes, vagyis minden következtetése helyes.
*A világ összes ténye, igazsága, következtetése nem biztos, hogy egy nézőpont felhasználásával levonható, lehet, hogy a dolgokat több helyről is meg kell vizsgálni.
*Létezhet olyan értelmes kérdés, amelyre nem létezik értelmes válasz.
Gödel nem-teljességi tétele bizonyítja, hogy elvileg képtelenség olyan tudományos fizikai, filozófiai metaelméleti rendszer kidolgozása, amely minden lehetséges kérdésre hiteles választ tud adni, a jelenre, a távlatokra

A tudomány alátámasztani látszik azt a vélekedést, miszerint a vallás és a hit fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében. A vallásgyakorlat és az egészség közötti pozitív korrelációt számos kutatás megerősíti. Elősegítheti a testi és mentális betegségek megelőzését, javíthatja a betegség-tűrőképességet és felgyorsíthatja a gyógyulást Religious Commitment and Health Status Archives of Family Medicine 1998;(2) 116-124.

A szerzés és a birtoklás eldologiasítottá teszi az emberi kapcsolatokat A pénz szerzési kényszere felemészti az egészséget A szerzési rivalizálás a bizalmat ássa alá.

A lélek fogalma

A lélek fogalma nem valamiféle érdekből vagy naivitásból származó agyrém. Ez ügyben hallgatnia kell az ideológiakritikának csakúgy, mint a józanságával kérkedő redukcionizmusnak! A lélek az emberben az életnek és a személyiségnek a testtől független létezőként képzelt hordozója. Az ember belső valósága. (Magyar Értelmető Kéziszótár)

A lélek az agyon keresztül kapcsolódik a testhez és a lélek fizikailag is jelen van, mint egy elektromágneses mező. Tegyük fel, hogy az agy "gerjeszti", "csinálja" a lelket. Ez esetben az agyműködés ideiglenes vagy végleges leállása után nem lenne tapasztalható semmilyen lélekre utaló jelenség. Ez azért is kétséges, mert a halál közeli élmények messze nem ezt tanúsítják. A materialisták szerint a lelki jelenségek közül akárhány szinte szemmel láthatólag az agyvelő működésétől függ, noha nem sikerült valóságos lelki jelenségeket az agyvelőben lokalizálni.
A lélek lényünk valósága, ott van mindenütt, „a test körül, a test felületén, a testen belül”, nem a test valamely kitüntetett részében, amilyen az agy vagy a szív például, még csak nem is az egész test alakjaként vagy sémájaként, hanem inkább átitatja, befonja, a test egészét. Maga azonban nem testi, hanem „testetlen”, mondja Foucault. Ettől azonban még nem a szellem fészke, nem is res cogitans, egyáltalán nem res, nem dolog, nem szubsztancia.

EINSTEIN
„Én hiszek a személyes Istenben! Én, lelkemre mondom, hogy sohasem fogadtam el az ateista világnézetet”.

PLANCK, MAX
„A vallás és a tudomány nem zárja ki, hanem feltételezi, és szerencsésen kiegészíti egymást”.

Schweitzer Albert
Schweitzer Alberttel azért érdemes foglalkoznunk, mert az ő filozófiai és teológiai gondolatai nagymértékben segítenek jelenkori életünk jobb megértésében és értékelésében. A vallásban Schweitzer szerint „választ keresünk arra az alapvető kérdésre, amellyel minden nap szemben találjuk magunkat: életünknek milyen értelmet és értéket kell adnunk? Mi vagyok én a világban? Mit akarok, és mit remélhetek benne?”

A lélek, mint bio-elektomágneses tér

A több évezredes hitetlenség dacára mindmáig nem szűnt meg a természetes kötődés az élet örökkévalóságához. Úgy tűnik, a lélek halhatatlansága velünk született tudás által adott alaptény. De hogyan tudjuk ezt a felfogást ésszel megvizsgálni, és a vizsgálat eredményeképpen elfogadni vagy elutasítani?
Tény, hogy az élet elillanása során szervezetünk bioelektromágneses tere nem tűnik el, hanem csak eltávozik. A lélek, illetve a bioelektromágneses tér a haldokláskor elutazik, a fény sebességével, és a benne rejlő információkat magával viszi. Elhagyja testünket, és egyik része az ionoszférába költözik, másik része kiröpül az űrbe, a csillagok világába. Nem kell attól tartanunk, hogy ez az információ felbomlik halálunk után: Mivel a materializmus nem hajlandó elismerni a lélek önálló létét, csak a lélek anyagi oldalait, ezért azt is mondhatjuk: a lélek elektromágneses ruhájának felismerésével meghatároztuk a lélek utazási sebességét a halál után, és azt is, hová repül!
Dr. Grandpierre Attila (foto) A lélek halhatatlansága
https://web.archive.org/web/20071121123143/http://www.grandpierre.hu/20036/lelek.htm

Ha a lélek, a szellem elektromágneses hordozót is igénybe tud venni, vagy maga elektromágneses természetű, akkor lelkünk, szellemünk tevékenysége, testünk határain túl is léteznek, kiterjednek az Univerzum egészére. Így tehát lelkünk rezdülései szervezetünk elektromágneses tevékenysége következtében szétterjednek, mint a hullámok a tóban úszó hal körül. De lehet-e fizikai magyarázatot adni a legkevésbé anyaginak tűnő tulajdonságra, az akarat, a gondolat, a lélek szabadságára?
A legújabb kutatások bebizonyították, mérésekkel és elméleti számításokkal egyaránt, hogy egy elektromos töltéssel rendelkező rendszer képes tömegközéppontját külső segítség nélkül felgyorsítani. Nincs értelme a lélekről beszélni addig, amíg bárki azon a véleményen van, hogy a gondolat az agy terméke
https://mek.oszk.hu/02500/02572/02572.htm#3http://www.grandpierre.hu/site/1998/04/a-lelek-es-az-elektromossag/
„Kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy létünket két alapelemből kiindulva kell megmagyarázni. …Az agy egy számítógép, és olyan valami programozza, ami rajta kívül van.”
Dr. Wilder Penfield kanadai sebész. Pszichológiai és orvostudományi Nobel-díjas. (foto)

A tudományos módszerekkel elvileg megszerezhető teljes emberi tudás három részre osztható, s ebből kb. 1%, amit tudunk, kb. 4%, amit nem tudunk, de keressük-kutatjuk a választ, és kb. 95%, amiről azt sem tudjuk, hogy nem tudjuk.

Híres gondolkodók a lélekről

Szókratész
A filozófus tehát úgy véli, hogy a lélek és a test két külön létező dolog, a lélek magasabb szinten helyezkedik el a testnél, azaz a lélek igenis létezhet test nélkül. Szókratész hitt a lélek halhatatlanságában.

Platón
Platón szerint a test a lélek börtöne és a tapasztalható világ mellett létezik a nem anyagi természetű, örök és változatlan birodalom

Arisztotelész
A lélek 3 részből áll Ebből a harmadik a szellemi lélek, amellyel csak az ember rendelkezik. A lélek tudatos része nem kötődik szorosan a testhez, ezért halhatatlan.

Immanuel Kant
„A lélek képessége az ész és az ítéletalkotás. Az ész megismerő képessége azt jelenti, hogy képesek lehetünk tapasztalás nélkül megállapításokat tenni, ezáltal felismerhetjük Isten létét és a lélek halhatatlanságát.”

Schopenhauer
A születésünk és a halálunk közötti idő csak igen rövid pillanat a végtelen időfolyamathoz képest. Ha van élet a halál után, akkor van élet a születés előtt is. Az élet nem arra való, hogy élvezzük, hanem hogy mihamarabb átessünk rajta és visszakerüljünk egy szenvedésmentes állapotba.

Kierkegaard
Az ember egy negatív, halandó (test) és egy pozitív halhatatlan részből (lélek) áll

Sir Isaac Newton
Newton nem csupán matematikus, fizikus, és csillagász volt, hanem teológus, filozófus is. „A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.”

Augusté Comte
Comte szerint csak a tapasztalható jelenségeket ismerhetjük meg.

Emile Durkheim
Zsidó származású, baloldali szellemiségű, francia antropológus, filozófus „A hívő nem egyszerűen csak olyan ember, aki új igazságokat látott meg, amelyeket a hitetlen nem vesz észre, hanem egy olyan ember, aki erősebb. Több erőt érez magában arra, hogy elviselje a létezés kihívásait, vagy hogy leküzdje őket. Olyan, mintha felszállna a világ nyomorúsága fölé, amikor felülemelkedik az egyszerű emberi létezésen”
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-anyagon-tuli-vilagrol-2.php



Prof Dr Hámori József orvos, biológus akadémikus (foto): „Mi hordozza az emberi lelket?”Az emberi lélek természettudományi szempontból nem lokalizálható, viszont lélek nélkül nincs élet. Ennek az értelmes felfogásában játszik döntő szerepet a vallás és a keresztyén hit. Csak a hit oldja meg ezt a kérdést, ehhez pedig egyfajta világkép, világnézet szükséges.




Prof. Dr. Freund Tamás agy neurológus hisz a téridőn kívüli lélekben. Egyetlen logikus következtetés van: maga a lélek és agy kölcsönhatásának feltételezése értelmetlen. És ez így van. Értelmetlenség feltételezni, hogy létezhet a téridőbeli anyagnak téridőn kívüli kölcsönhatása, mert ez fogalmilag lehetetlen.


Prof. Dr. Stanislav Grof pszichológus Johns Hopkins University, „Nem emberi lények vagyunk spirituális élményekkel, hanem spirituális lények vagyunk emberi élményekkel.”

„A halál utáni tudatosság megmutatja annak lehetőségét, hogy a tudat a testétől függetlenül működjön”.



Prof. Dr Roska András, akadémikus Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
„Ha csak a hatalom, csak a pénz vagy ezeknek a kombinációja az egyetlen, ami fontos, akkor a helyes emberkép hiánya kiszolgáltatottá teszi az embereket bármilyen, kisebb vagy nagyobb katasztrófával szemben”



Prof Dr. Vizi E. Szilveszter, akadémikus MTA volt elnöke, agykutató
„Hiszem, hogy van egy tökéletes világ, amelynek sok részletét képtelen vagyok megérteni, mert az emberi agy nem alkalmas rá. Látom azt a tökéletesen felépített csodát, amit a világmindenség jelent. Az istenhit az emberiség történelmének a nyeresége. A hit borzalmasan fontos a tudományban. E nélkül nem lehet élni”.


John Carew Eccles ausztrál neurofiziológus orvosi Nobel-díjas „Kutatási eredmények bizonyítják az emberi lélekkel, elmével és tudattal kapcsolatos materialista elméletek alaptalanságát.”
Napjaink ateizmusa, elavult nézeteken alapszik, amelyek azt állítják, hogy az emberi lélek, a szellemi élet és a szabad akarat az agysejtek működésének szüleménye. Egyedül a lelki erők képesek pszichikai jelenségeket előállítani. Tudományos szempontból nézve egyértelműen el kell vetnünk a materialisták állítását, hogy az emberi tudat az anyag terméke.