Tudósok az anyagon túli világról 1. rész

Az emberiség nagy gondolkodóinak túlnyomó többsége, kiváló tudósok és filozófusok, mély meggyőződéssel vallották egy anyagon túli másik valóság létezését.
Egy ENSZ-tanulmány becslése szerint több mint négymilliárd ember - ez a bolygó lakosságának több mint fele – alkalomszerűen vagy napi rendszerességgel fordul a végtelenhez imáiban.A Teremtővel folytatott párbeszéd tárgya persze nem csupán a világbéke, esetleg a szeretett hozzátartozó gyógyulása, hanem az imádkozó saját boldogulása is. Minden ígéret, meghiúsult, amely azzal kecsegtette a világot, hogy ha megszabadítja az embert a hittől és az illúzióktól, akkor végre szemtől szembe láthatjuk a „tiszta valóságot” és benne magunkat, mint a világ urait (Scruton 1994).
Sir Roger Vernon Scruton (angol konzervatív filozófus, esztéta. Sir Roger Scruton, a kortárs brit konzervatív filozófia legnagyobb alakja)

Mi marad meg egy emberből? Minden, ami energia: gondolatai, érzései és tettei. És mi vész el? Minden, ami anyagi forma: a test eltűnik az időben.(Popper Péter)

„Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek.”  Azt mondja, hogy minden tudományos igazság előbb-utóbb érvényre jut , ehhez azonban meg kell várni, amíg kihal az a tudósnemzedék, amely már nem képes új gondolatokat befogadni Max Plank Nobel díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója

Fel kell ismernünk, hogy spirituális lények vagyunk, akiknek a lelke a spirituális világban létezik, amellett, hogy materiális lények is vagyunk, akiknek a teste és az agya a materiális világban létezik”  Sir John C Eccles Nobel díjas neurológus

Chalmers felteszi a kérdést: Miért váltanak ki bennünk érzéseket és érzelmeket a külvilágból érkező ingerek? Mi az oka, hogy van belső lelki életünk, hogy képesek vagyunk szenvedést és boldogságot érezni? Azt mondja, hogy az erkölcs, a lelkiismeret és az esztétikai érzés mögött nem áll fizikai magyarázat. A tudat nem vezethető vissza semmiféle fizikai, biokémiai, bioelektromos, neuro-fiziológiai folyamatra. Ha pedig a tudatot nem lehet visszavezetni egyszerűbb jelenségekre, vagyis ha nem létezik reduktív modell, akkor az egyetlen megoldás egy nem reduktív modell lehet.
William Stern, német pszichológus és filozófus a  hamburgi és a Duke egyetem pszichológia professzora így nyilatkozik: „a megváltás elfogadásához olyan nép is kell, akik elfogadják a megváltás csodáját. Ehhez pedig mély hit kell és önátadásra való képesség. Ez az, amit szétrongyolt a modern természettudomány. A racionalizmus.”

Sokan a viselkedést tartják a lélektan tárgyának, így alakult ki a behaviorizmus. Descartest követően a filozófiák egyre inkább telítődnek lélektani gondolatokkal: Locke, Hobbes, Berkeley, Hume.

Prof Dr. Popper Péter egyetemi tanár, pszichiáter, filozófus)
 „Ma még nagyon messze vagyunk attól, hogy a teológiai világképet tudományosan megalapozhassuk, de azt hiszem, hogy már ma lehetséges, hogy tisztán az értelem alapján (anélkül, hogy bármely vallás hitére támaszkodnánk) belássuk, hogy a teológiai világszemlélet az összes ismert ténnyel messze menően összeegyeztethető A földi itt létünk, minthogy önmagában legfeljebb egy nagyon is kétséges értelemmel rendelkezik, csak egy másik egzisztencia céljául szolgáló eszköz lehet Minthogy a világban mindennek értelme van pontosan analóg azzal az elvvel, amely szerint mindennek oka van és amelyen az egész tudomány alapul” (

A lélekkel kapcsolatos ismeretek megszerzésére azt mondhatjuk, hogy egy magasabban szerveződött idegrendszer megismerhet egy alacsonyabb rendűt, de fordítva ez nem igaz. Fejlődéstanilag egy fejletlenebbnek nincs eszköze a fejlettebb jelenségek, folyamatok törvényszerűségeinek megismerésére, ami azt is jelenti, hogy Isten létezésének logikai bizonyítása nem jár eredménnyel. Erre azonban Gödel matematikai érvelését hozom fel példának, íme

Gödel észrevételei

Hiszek-e a halál utáni viszontlátásban? – „Ha a világ ésszerűen van berendezve és van értelme, akkor léteznie kell ennek. Mert mi értelme lenne egy ember létrehozásának (…) ha ezt nem képes elérni.”

Megjegyzés
Professzor Kurt Gödel világhírű osztrák matematikus, és tudományfilozófus. Gödel ontológiai istenérve Isten létezésének  matematikus által adott modális logikai levezetése. Más ontológiai érvekhez hasonlóan Isten létére nem megfigyelésekből, hanem tisztán logikai úton, szükségesnek tartott premisszákból következtet. Gödel a levezetéssel Anzelm ontológiai istenérvét (pontosabban annak Leibniz általi megfogalmazását) öntötte matematikai formába.

Hans Kessler német teológia professzor
A feltámadás  egy új dimenzióba  való belépést jelent  Tehát nem az élet továbbfolytatásáról van szó . Nem a lélek halhatatlan, hanem Isten újrateremtéséből életre kelt ember 
J.W.Goethe egyetem

Carl Gustav Jung is a kollektív tudattalanról beszélt: „Ez a pszichének olyan része, amely a személyes tudattalantól annyiban különbözik, hogy létezése nem személyes tapasztalaton alapul...” A kollektív tudattalan Jung szerint nem „egyénileg szerzett tudattartalom, hanem létét kizárólag az öröklésnek köszönheti”. „Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét." (Carl Gustav Jung).

Jung szerint a gondolkodás elnyomja az érzelmeket, az érzékelés az intuíciót, a racionalizmus a vallásosságot. Emiatt az ember szorong és szenved. A szenvedését igyekszik azzal kompenzálni, hogy anyagi dolgokkal veszi körül magát remélve, hogy ettől megoldódnak a problémái

Prof Dr Freund Tamás akadémikus agykutató így vélekedik: „Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, én-tudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ, és ami fontosabb, a többi lélek számára.” Freund Tamás arról beszél, hogy Magyarországon az igazán ismert agykutatók körében nagy a hívők aránya.

A nemzetközileg elismert agykutató prof Dr Freund Tamás akadémikus hisz a téridőn kívüli lélekben és abban, hogy valamilyen kölcsönhatás van lélek és agy között. A professzor szavait tovább idézzük: „Én vallásos emberként nem is hiszem, hogy az agy, mint az anyag evolúciójának csúcsa képes volna kitermelni magából a nem anyagi jellegű tudatot Vannak az én-öntudatnak olyan elmei, amelyek nem lehetnek anyagi eredetűek, hanem valahonnan máshonnan származnak. Ez azonban nem válhat a természettudományos kutatás tárgyává. A kérdéssel kutatóként én sem tudok foglalkozni, csak gondolkodó emberként töprengeni

Prof Dr Hámori József orvos, biológus akadémikus (foto): „Mi hordozza az emberi lelket?”Az emberi lélek természettudományi szempontból nem lokalizálható, viszont lélek nélkül nincs élet. Ennek az értelmes felfogásában játszik döntő szerepet a vallás és a keresztény hit. Csak a hit oldja meg ezt a kérdést, ehhez pedig egyfajta világkép, világnézet szükséges.
A materialista felfogás szerint emberi létünk egyetlen alkotóeleme az anyag. Alapvető feltevése tehát, hogy az anyagon kívül semmi más nem létezik

A lélekről
A lélek szót több értelemben is használjuk, mely így több fogalmat takar, és érdemes külön választani a szellem fogalmától. A lélek vallásos és spirituális értelemben is a halhatatlan részt, az ember örök és elpusztíthatatlan eszenciáját jelenti.
A szellem egy emberre vagy közösségre jellemző vagy általuk hátrahagyott elképzelésekre és szemléletmódokra vagy akár  természetfeletti lényekre is utalhat. Több vallásban felcserélődött az elnevezés a félreértelmezése miatt, de a pszichológia szempontjából a lélek a pszichére értendő.
A test és a lélek egymáshoz való viszonyát az egyház. tanítás azzal fejezi ki, hogy a lélek a test éltető formája, vagyis olyan elv, amely igazi emberi létet ad neki. A test és a lélek nem két külön valóság, amely utólag egységbe olvad, hanem a testnek a lélek által van igazi emberi léte. Az anyag az ilyen lényegi forma nélkül csak képességi léttel rendelkezik. Ezért semmi sincs az emberben, amire külön azt lehetne mondani, hogy ez test, ez meg lélek, hanem a kettő mindig együtt van, konkrétan csak a test-lélek ember létezik. A lélek tehát mindig az egész embert fejezi ki abból a szempontból, hogy értelmes, egyéni, szellemi megjelenése van, mint ahogy a testiség is az egész emberre vonatkozik
http://lexikon.katolikus.hu/L/l%C3%A9lek.html

A lélek halhatatlansága tulajdonképpen nem is külön kérdés, hanem egybeesik a lélek létének kérdésével. Ha bebizonyítottuk, hogy van lélek, akkor már bebizonyítottuk azt is, hogy halhatatlan. A természet ugyanis megsemmisülést nem ismer. A megsemmisülés természetfölötti jelenség, csoda lenne. Ahogyan a természet erői képtelenek a semmiből valamit csinálni, épp úgy képtelenek arra, hogy a valamiből semmit csináljanak. A megsemmisítéshez épp úgy csoda kell, mint a teremtéshez.
Márpedig a lélek csakis úgy szűnhetne meg a halállal, ha valóban megsemmisülne. 
http://eucharisztikuskongresszus.hu/PA_hit_135.html

A lélek nem szűnhet meg létezni, mert oszthatatlan és nem áll részekből így fel nem bomolhat, részeire nem válhat szét, Ami egységes, tehát nincsenek részei, az szükségképpen örökkévaló, mert csak Isten semmisíthetné meg, külön természetfeletti beavatkozással. Tisztán arról van tehát csak szó, hogy a lélek van-e. Ha igen, akkor halhatatlan is, mert ez már létezésével és természetével, az oszthatatlansággal együtt jár. A lélek fel tudja fogni az igazságokat, sőt éppen abban áll a működése és tevékenysége.

Írásaim a Lélekről

http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-lelki-egeszsegunk2.php
http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-lelki-egeszsegunk1.php
http://www.nelegybeteg.hu/tudastar-lelki-egeszsegunk1.php
http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-onmegvalositas.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-lelki-egeszsegunk4.php

Prof Dr Szentágothai egyetemi tanár, akadémikus MTA
Tudományos közleményei mellett közéleti folyóiratokban jelentek meg az oktatásról, a hit és a tudomány kapcsolatáról, művészetről, a nevelésről, a test és lélek egységéről, környezetünk védelméről, emberi létünk és kultúránk alapkérdéseiről írt gondolatai. A professzor azt mondta az egyetemi hallgatóknak, hogy az emberi személynek nincs reprezentációja az agyban, az Isten felé irányul és végtelen. Ez a 70-es évek elején volt. A hallgatók átmentek a bölcsészkarra, Lukács György professzorhoz, a híres marxista filozófushoz, és megkérdezték, igaza van-e Szentágothainak. Ő annyit mondott, hogy bizony igaza van, de még azt is hozzátette, hogy manapság ezt jobb, ha nem hangoztatják.

Stanislav Grof pszichológus Johns Hopkins University, University of Maryland, Baltimore, Esalen Institute
„Nem emberi lények vagyunk spirituális élményekkel, hanem spirituális lények vagyunk emberi élményekkel.”

Prof. Dr Falus András, akadémikus Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézete igazgatója.

„Tudományos értelemben nem tudom, hogy mi van a halál után, nem tudom, mi a lélek, hogy mi a bűn. A határokat nem az ember szabta meg, hanem a Teremtő. Tudni fogjuk, hogy mikor értünk ehhez a ponthoz. A természetes hit egy jövőbeli boldogító cél elérése, vagy egy információhoz való hozzájutás, amely kíváncsiságunkat kielégíti. A természetfölötti hitnek nem az időben lévő a tárgya, hanem egy természetfölötti, egy tér-időfölötti, vagyis egy isteni szférába való hit. Falus András A Teremtő és a tudomány
Csak szerényen megjegyzem, hogy egy brit felmérésben résztvevők 70%-a hisz a lélek létezésében, és több mint 50%-a abban, hogy van élet a halál után. Mindezt anélkül, hogy magát vallásosnak tartaná.

Prof. Dr Roska András, akadémikus Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Prodékán, Pázmány Egyetem, Információ-technológiai és Bionikai Kar

„Ha csak a hatalom, csak a pénz vagy ezeknek a kombinációja az egyetlen, ami fontos, akkor a helyes emberkép hiánya kiszolgáltatottá teszi az embereket bármilyen, kisebb vagy nagyobb katasztrófával szemben. Sajnos ez politikai demokráciákban is megtörténhet, ha például a manipuláció és a demagógia véleménydiktatúrát hoz létre.”

Prof Dr. Csurgay Árpád az MTA tagja, Széchenyi-díjas villamosmérnök, egyetemi tanár,
Hogyan ötvözhető a hit és a tudomány.
http://hirekma.hu/hir/1158812/hogyan-otvozheto-a-hit-es-a-tudomany-

 

 

Prof. Dr Réthelyi Miklós orvos, anatómus, egyetemi tanár, az orvostudományok akadémiai doktora, Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke.
Az isteni teremtésben való hitet a legtöbb tudós összeegyeztethetőnek tartja az evolúció elméletével és a modern tudománnyal általában
Ayala, F. J. (2008): Science, evolution and creationism. - Proc. Natl. Acad. Sci. USA 105(1): 3-4. magyarul összefoglalja: Gáspári Zoltán: Tudomány, evolúció és kreacionizmus, Természet Világa, 139. évf. 6. sz., 2008. június

Prof Dr. Vizi E. Szilveszter ,akadémikus MTA volt elnöke, agykutató „Hiszem, hogy van egy tökéletes világ, amelynek sok részletét képtelen vagyok megérteni, mert az emberi agy nem alkalmas rá. Hiába mondom, hogy a világmindenség a végtelenségig exponenciálisan növekvő sebességgel tágul, ezt nem tudom elképzelni. Viszont látom azt a tökéletesen felépített csodát, amit a világmindenség jelent. Az istenhit az emberiség történelmének a nyeresége. A hit borzalmasan fontos a tudományban. E nélkül nem lehet élni”.
http://gentleman.hu/magazin/2014/04/11/vizi-e-szilveszter

Prof. Dr. Méhes Károly orvos akadémikus, egyetemi tanár
„Marxizmus oktató primitív tananyag egyrészt a világ megismerhetőségét hirdette, másrészt az ateizmus felsőbbrendűségét kívánta bizonyítani azzal, hogy a Biblia állításai, történetei a fizika, a kémia, a matematika és más egzakt tudományok módszereivel nem igazolhatók.
Ahol a tudomány véget ér, ott a hit ad magyarázatot és megnyugvást, amely nem ragaszkodik az anyagi világ mérőmódszereihez. A szellem megőrzi, de meg is haladja az anyagot. Ennek figyelmen kívül hagyása a kutatás realitását és erkölcsös voltát is megkérdőjelezi.

Érdemes megfontolnunk Müller Péter szavait, aki világlátásunk kozmikus egyensúlyának felborulását abban látja, hogy „az ember tudata [...] végzetesen kifelé fordult. Amit ma ismeretnek nevezünk, az nem egyéb, mint a lelkünkön kívül lévő világ ismerete, és jelenlegi tudományunk megismerésének eszköze. A lélek azonban szubjektív valóságunk, amelyet nem lehet úgy tanulmányozni, mint a hasnyálmirigyet vagy egy kristály szerkezetét, csakis befelé fordulással, önmegfigyeléssel. Erre azonban képtelenek vagyunk, s az ilyen módszereket tudománytalannak tartjuk.”
Müller Péter: Lomb és gyökér. Édesvíz. Bp. 1993. 191.)

A Nobel-díjas John Carew Eccles és más tudósok, mint Bruce Greyson, Pim van Lommel, Peter Fenwick és Sam Parnia kutatásai bebizonyítják az emberi lélekkel, elmével és tudattal kapcsolatos materialista elméletek alaptalanságát.

Az emberről és a világról alkotott ateista elképzelést nem támasztják alá tudományos kutatások eredményei. Ez csak egy ideológia, vakhiten alapszik, erős hitre van tehát szükség ahhoz, hogy valaki ateista legyen. Az ateizmus tehát csak úgy létezhet, mint egy olyan ideológia, mely elutasítja a nyilvánvaló tudományos ismereteket.
Napjaink ateizmusa a 18. században megfogalmazott, elavult nézeteken alapszik, melyek azt állítják, hogy az emberi lélek, a szellemi élet és a szabad akarat az agysejtek működésének szüleménye
Miből ered az az ateista állítás, hogy az emberi tudat, a lélek és a szabad akarat az agy és az idegrendszer termékei? Ez a materialista ideológia nem tudományos kutatásokból és tényekből fakad, hanem abból a vakhitből, hogy csak az anyagi valóság létezik. Az effajta hit ellene szegül az emberi megismerés logikájának, hiszen olyan messzire megy el, hogy tagadja a tudományos kutatás eredményeit, melyek egyértelműen egy intelligens terv és szándék létezésére mutatnak rá az egész világegyetemben s a minket körülvevő valóság legkisebb részleteiben is. 

John Eccles arra a következtetésre jutott, hogy az anyag nem képes pszichikai jelenségeket előállítani, mivel nincs olyan, hogy a fizikai energiából pszichikai energia lesz. Egyedül a lelki erők képesek pszichikai jelenségeket előállítani. Tudományos szempontból nézve egyértelműen el kell vetnünk a materialisták állítását, hogy az emberi tudat az anyag terméke.
"Létezésünk éppoly titokzatos, mint a halálunk. Kétkedhetünk-e csak azért, mert eredetünket éppúgy nem ismerjük, mint a további sorsunkat? Miért is ne élhetnénk az életet úgy, mint egy nagy kihívást és csodálatos kalandot, melynek végső értelme még felfedezésre vár?" (Facing Reality: Philosophical Adventures by a Brain Scientist)

Rabbi Aryeh Kaplan „A zsidó hit alapjai” tudományos teológiai munkában azt fejtegeti, hogy a judaizmus alapja annak felismerése, hogy a lét tervszerű, és az embernek az életben célja van. Mind az embernek, mind a természetnek van jelentősége, mivel ezt is, azt is egy céltudatos Lény teremtette. Ezt a Lényt nevezzük Istennek 
Möszilát Jösárim 1.V. ö.: Zohár Chádás 70d.; Bevezetés a Kálách Pitché Chochmához.

Prof. Dr. Martin Heidegger
német filozófus, az egzisztencializmus kiemelkedő alakja.

Az emberi élet nagy lehetőség, és mivel egyetlen életünk van, az ember megragadhatja az élet lehetőségeit, vagy elmegy mellettük. Közben pedig az egyetlen élet elmegy mellette és észre sem veszi, hogy átalussza az életét. Az ember akkor jár el helyesen, ha a szívére hallgat A probléma az, hogy a hétköznapok elaltatják az ember lelkét, aki a monoton mindennapokban és a világ zajos forgatagában „önmaga vakfoltjában áll”.Heidegger szerint a szív szólítása nem más, mint a lelkiismeret. Ha nem hallgatunk rá, úgy ráébredünk arra, hogy nem az lettünk, ami lenni akartunk.

Néhány kiemelt gondolat

Tévedés feltételezni, hogy a vallás csupán az emberi fantázia által teremtett hiedelemrendszer. A vallás egyben tudás is, még ha nem is mindenki számára. Vallásos hívők és idealista gondolkodók számára nem probléma olyan működések feltételezése, amelyek az anyagtól függetlenek, s az ilyen működéseket eleve létezőknek tekintik, vagy az eleve létezőnek tekintett Istentől származtatják.

(Dr Héjjas István: „Isten veled materializmus” Eötvös KK 2017) http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/igazsag-kutatasa/566-a-lelek-halhatatlansaga
http://www.flagmagazin.hu/print_cikk.php?cikk_id=183
http://www.vopus.org/hu/gnozis/tudomany/a-tiszta-tudomany.html

A tudomány és a vallás az emberi tudat részben racionális, másrészt intuitív megnyilvánulása . A tudománynak nincs szüksége semmiféle vallásra, és a vallásnak nincs szüksége tudományra. Az embernek azonban mindkettőre szüksége van.