www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja

Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek

Lelki egészségünk 4. Boldogság felé vezető út 2. rész

A Lélekről

„Lelkünk soha sincs olyan közel a valósághoz, mint a temetőben. Itt vége az őrületnek és a hazugságnak. A lét éppolyan meztelenné válik, mint a születésünk pillanatában. Nincs már gazdag, szegény, ellenség, barát - az önzés falai leomlanak, és megszűnik az esztelen rohanás. Az embereknek utólag eszébe jut, hogy szeretniük kellett volna egymást. Müller Péter

Eddigi írásaim a Lélekről
http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-lelki-egeszsegunk2.php
http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-lelki-egeszsegunk1.php
http://www.nelegybeteg.hu/tudastar-lelki-egeszsegunk1.php
http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-onmegvalositas.php

További ismeretek a Lélekről:
Mindenki érzi, hogy van lélek, de mégse fogható meg kézzel, nem mutatható ki műszerrel, nem is látható. Csak érezhető a megléte. A halálunk után ez a furcsa energia-féleség elenyészik, semmivé lesz? De nem tűnhet el nyomtalanul semmi! Akkor meg mivé lesz? Hova lesz?

• A lélek létezése sokak számára hihetetlenül fontos kérdés. Mindmáig milliárdok számára nincs semmi kétség afelől, hogy a halottak valamilyen formában tovább léteznek. Sőt, egészen nagy vallások, egyházak alapulnak azon a hiten, hogy a lelkek vándorolnak, újra meg újra születnek, és életek ezrein keresztül tisztulnak, válnak egyre jobbá, magasabb rendűvé, hogy aztán a végén eljussanak a nirvánába, azaz a megtisztult, boldog és végső állapotba, amely minden létek közül a legjobb, legnemesebb.
• A tudósok, akik az utóbbi évszázadban a lélek létezésével vagy nemlétével foglalkoztak, már jobbára nem voltak istenhívők, és nem is ezért érdekelte őket ez a kérdés. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az emberben csakugyan van valami plusz, ami ezen a bolygón tudomásunk szerint más élőlényekben nem található. Ám hogy ez csupán a tudatban rejtőzik-e, vagy csakugyan valami olyasmi, amit léleknek, isteni hozzáadásnak, valamiféle metafizikai többletnek is nevezhetnénk, azt eddig még senkinek sem sikerült bebizonyítania.
• Az 1920-as években az angol William McDougal arra a belátásra jutott, hogy ha az élő emberben van valami, amit léleknek nevezünk, vagyis az fizikailag létezik, kell lennie tömegének is! Ha pedig van tömege az élő emberben, akkor a halál pillanatában annak a tömegnek el kell tűnnie – hiszen, ugye azt tanítja a vallás, hogy a halál pillanatában a lélek elszáll. Körülbelül 20 grammal lett könnyebb a haldokló, miután meghalt.
• Egy egér a halála után 3,5 milligrammal, egy macska 100 milligrammal lett könnyebb. Nagy felzúdulás követte ezt keresztény körökben, hisz a tanítás szerint az állatoknak nincs lelkük.
• Olof Jacobson svéd professzor az 1970-es években megismételte McDougal kísérleteit, csak már sokkal pontosabb mérőeszközök birtokában tette ezt. Mint azt nemrégen az erről szóló filmben is láthattuk, a haldoklók a halál pillanatában kivétel nélkül 21 grammot veszítettek testsúlyukból. Mivel egy kistermetű embernek a tüdejében nem ugyanannyi levegő fér el, mint egy nagytermetűnek, nem is szólva mondjuk a gyerekekről – a mindig változatlanul ismétlődő 21 gramm szinte jelképesnek is tekinthető. Jacobson és követői mind a mai napig meg voltak és vannak győződve, hogy a 21 gramm az emberi lélek súlya – és ez az adat egyben a tudományos bizonyíték is arra, hogy az embernek tényleg van lelke.

Test és lélek kapcsolatáról

• Szókratész meg volt arról győződve, hogy a lélek „egy”, azaz nem alkotórészek összessége. Ez által a lélek, mint „egy” nem pusztítható el, hiszen a pusztulás létrejötte egyenlő az alkotóelemek szétválásával. Szókratész felállít egy nagyon gondosan, tudatosan átgondolt és szerkesztett érveléssort a lélek elpusztulhatatlansága mellett. Viszont tanítványai nem mindenben értenek vele egyet.
  
  Szókratész állítja − a lélek a test létezése előtt is volt, A filozófus tehát úgy véli, hogy a lélek és a test két külön létező dolog, a lélek magasabb szinten helyezkedik el a testnél, azaz a lélek igenis létezhet test nélkül.
  Ezzel szemben Arisztotelész úgy gondolja, hogy a lélek azonos a test formájával, sőt Arisztotelész (pl. az Eudémos című munkájában) a lelket, mint a test fogalmi lényegét említi, A test külső erő, ami ránehezedik a lélekre, fojtogatja, terheli, „földiessé” teszi, azaz lehúzza, elnyomja éteriségét. A filozófiai értelemben vett dualizmus azt hirdeti, hogy a test és a lélek különálló dolog. Ma is vitatott kérdés, hogy a lélek vajon hol van, tovább él-e a test elpusztulása után, ha igen, hol? Úgy gondolom, a lélek-probléma kérdése (talán) örökre megválaszolatlan marad
  http://csillahorvath.mindenkilapja.hu/blog/23898659/renderpost/23922717/test-es-lelek-dualizmusa
  
  
• Tudjuk, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a test hanyatlása és halála, de azt képtelenek vagyunk tiltakozás nélkül elfogadni, hogy a lelkünk, a gondolataink, az érzéseink is semmivé lesznek egy napon.
  
  
• A tudósok egy része sokáig képtelenek voltak elfogadni azt a feltételezést, hogy a tudat – s vele a lélek – képes működni a test nélkül is.
  Azt, hogy a lélek a test nélkül, vagyis a testen kívül is képes működni, többféleképpen igyekeztek bizonyítani. Egyesek szerint bizonyító erejű például a viszonylag egyszerű hipnózis is, mert hipnotikus állapotban a test úgyszólván „halott”. A légzés, a szívverés lelassul, az izmok elernyednek, a test mozdulatlan. A lélek azonban szárnyal, és olyan emlékeket, ismereteket, képességeket tud a mélyből felszínre hozni, melyek éber, tudatos állapotban lehetetlenek lennének.

Lélek bizonyíték

• További „lélekbizonyíték” lehet annak a kísérletnek a végkimenetele, amelyet elmegyógyászati intézetekben végeztek kezelőorvosok a betegeikkel. Megfigyelték, hogy hipnózisban egyes betegek, akik éber állapotban valamilyen mentális betegségben szenvedtek, a tudatosságnak és intelligenciának meglepő fokát mutatták.
• De bizonyító erejű lehet a számtalan halál közeli élmény, amelyekről a klinikai halál állapotából visszatért betegek és sérültek számoltak be.
• Egyesek az agyat ért károsodás nélkül, testi egészségük teljes birtokában is képesek „elhagyni” saját testüket, és fizikai valójuktól akár kilométerekkel távolabbi tapasztalásokat szerezni, majd újra visszatérni a testükbe.

Mindebből az következik, hogy a lélek létezik, s a gondolat nem az agynak, mint szervnek a terméke, hanem épp ellenkezőleg: a lélek, mint eszközt használja fel az agyat gondolatai kifejezésére.
http://hu.ezo.tv/spiritualitas/bizonyitekok-a-lelek-letezesere.html

Isten és a lélek létezése
A relativitáselméletben a tachion, a fénysebességnél gyorsabb részecske, amely nem kerülhet fénysebesség alá. A tachion esetében ezen belül nem nagyon vannak érvek sem mellette, sem ellene, Arról van szó, hogy létezhet, és így nincs is semmi olyan, ami valamelyik irányba tudná billenteni a mérleg nyelvét - ebben a materialista elméletben viszont található néhány érv Isten és a lélek létezése mellett. Gyengék az olyan ellenérvek, hogy "ha van Isten, akkor mutasd meg, és mutasd ki a ránk gyakorolt hatásait is".

Ha Isten és a lélek létezését egyértelműen és minden kétséget kizáróan be tudnánk bizonyítani, akkor ezt természetesen megtennénk - de ilyesmi még senkinek sem sikerült, és a megfelelő ismeretek nélkül nem is sikerülhet. Elméletben néhány következtetés Isten és a lélek létezését feltételezi. Ezeknek a következtetéseknek azonban még mindig csak a logikus gondolkodáshoz van köze, a fizika, és a többi egzaktnak nevezhető természettudomány által elvárt kritériumokhoz viszont nem túl sok...

A nagy kísérlet
A részletek ismertetése nélkül a tudományos világban egy hihetetlen kísérlet zajlott le:
Egyetlen olyan fotonról van szó, amelyet optikai módon (tükrökkel) szétválasztottak, és a két, immár függetlenül mozgó foton felét üvegszálas kábelen egymástól. 8 kilométerre eltávolították. Amikor megérkeztek az üvegszál végén lévő érzékelőkhöz, megmérték annak jellemzőit az egyik oldalon, ugyanabban a pillanatban megváltozott a másik állapota is. Nem egy szempillantás, hanem - a mérési hibahatáron belül - valóban azonnal.
A kutatók újra és újra ellenőrizték a méréseiket, a kísérletet többször megismételték, még a Föld forgását és nap körüli keringését is kizárták, végül kijelentették - a kapott eredmények bár elképesztőek, mégis helyesek, és eredményeiket publikálták a Nature című tudományos folyóiratban. Ezzel kvázi legitimitást nyert valami, ami - bárhogy is történt - teljesen megváltoztathatja világképünket. Vagy mégsem? A tudósok szerint van más magyarázat is a történtekre. Ez az alternatíva azonban még a fénysebesség átlépésénél is vadabb, elképesztőbb, következményei szinte felfoghatatlanok.

Ha mindezt kísérletileg igazolták, az megdönteni látszik szinte minden megkérdőjelezhetetlennek hitt axiómát, amikre egész világképünk épül. Mindezt (mármint a fénysebességnél gyorsabb távolba hatást) már a 20-as évek óta sejtették, a 80-as években kísérleteztek vele, az ezredforduló óta pedig legalább tucatnyi kutatócsoport ugyanerre az eredményre jutott Olaszországtól az Egyesült Államokig egyaránt. Tudták, hogy létezik a fénysebességnél gyorsabb távolba hatás, a tudományos világ csúcsa teljesen tisztában volt a jelenséggel. Már Einstein, és Schrödinger is aktív levelezést folytatott az ügyben, Einstein "Spooky action at the distance" (Különös hatás a távolban) néven említette

Közülünk hányan volnának képesek elfogadni azt, hogy a jövő okozza a múltat, és nem fordítva? Hányan tudnák elfogadni, hogy egyszerre lehetnek két, vagy még több helyen? Pedig a fénysebességnél gyorsabb távolba hatás pontosan ezeket eredményezi, ill. vetíti előre.
http://www.idokep.hu/hirek/a-fenynel-is-gyorsabban

Térjünk vissza eredeti kérdés feltevésünkhöz:
Jelenleg Isten léte vagy nemléte logikailag és fizikailag eldönthetetlen. Érzelmileg persze mindenki eldönti a kérdést a saját maga számára - de ez nem bizonyítékokon, hanem vélekedéseken és érzéseken alapuló állásfoglalás.
Istenre és a halhatatlanságra az embereknek egyrészt érzelmi okokból volt, van és lesz szükségük, másrészt pedig a világ könnyebb megértéséhez. De ez még önmagában nem bizonyíték sem Isten és a halhatatlanság mellett, sem pedig ellene. Valamilyen vágy megléte még nem nyújt bizonyítékot arra, hogy a vágy tárgya maga létezik-e vagy sem. Viszont az megfontolandó, hogy a vágyak igen sok esetben megvalósulnak, annyira, hogy leginkább erről szól maga az egész emberi élet.
Jelenleg még mindenki a maga véleményéhez keresi a logikai érveket, mint a kabáthoz a gombot. Tehát leginkább az a jellemző, hogy van egy kialakult érzelmi alapállás, és ehhez ezen felül vannak még a magyarázatul szolgáló logikai érvek is.

Ma sem tudjuk ezekre a választ - hogyan jött létre az élet, miért születtünk, és miért pont oda, ahová, mi van a halál után, és mi az oka mindezeknek, hogy így vannak és nem másként, és így tovább. Ezért nincs abban semmi rendkívüli, sőt magától értetődő, hogy az emberek feltételeztek egy magasabb rendű szellemi lényt, és így teremtették meg a magyarázatot azokra a kérdésekre, amelyekre más módon nem tudtak választ adni. Úgy is mondhatnánk, hogy a hiányzó láncszemet keresték a logikai rendszerben, és így találták meg.

• A halál után a lélek kikerül a testből, és a keresztény felfogás szerint vagy a mennyországba tér Istenhez, vagy elkárhozik és a pokolba jut, avagy kivettetik a külső sötétségre. A keresztény hiten lévők többsége szerint egy az Isten, és egy a közvetítő Isten és az ember között: Jézus Krisztus.
• Mindezekkel szemben az anyagelvű, ateista álláspont az, hogy Isten és a lélek feltételezésére sem az élet létrejöttéhez, sem semmi máshoz nincsen szükség, mert az élet szénhidrogén-vegyületekből jött létre, önszerveződéssel, és az élet létrejöttéhez elegendők azok a lehetőségek és erők, amelyek az anyagban, a szénhidrogén vegyületekben már eleve benne vannak, mint például a hosszú és bonyolult molekulaláncok. A test halálával pedig végleg eltűnik és megszűnik az egyén, és így az élet folytonossága csak a szaporodás útján valósul meg.

A természettudományok tényei - így az evolúció ténye - nem mondhatnak ellent a vallásnak, összehangolhatók, azonban a neotomizmussal ellentétben nem a tudományokat kell a hithez alkalmazni, hanem fordítva, a vallási dogmákat kell felülvizsgálni, ha valahol nyilvánvaló tudományos igazsággal kerülnek ellentétbe. Teilhard elméletét a darwini evolúcióra építi, amelynek következtében elveti a hagyományos emberteremtés-dogmát, a bűnbeesés és az eredeti bűn tanát stb. Teilhard az evolúciót kiterjesztette az egész világmindenségre
A mai katolikus filozófiai irányzat, létrejötte Pierre Teilhard de Chardin (1881-1955) jezsuita szerzetes, paleontológus nevéhez fűződik

• Vegyük figyelembe azt is, hogy a római jog egyik alapelve: Az köteles bizonyítani, aki állít, s nem az, aki tagad. Nem kell bizonyítani, hogy nincs különös, szokatlan jelenség; bizonyítani azt kell, hogy létezik.

Hol van a lélek?

• A fenti elméletből az következik, hogy Isten létezik, illetve nagyon valószínű a létezése, valamint az is következik az elméletből, hogy Isten is anyagból van, akkor viszont ebből az is következik, hogy Istennek dimenziója (kiterjedése) van, és helyet foglal el a térben. És hol az a hely?
  Ebben az elméletben Isten és a lelkek tartózkodási helyeként az éteri világ szerepel.
  Egyéb lehetőségek:
  
  • Az elektromágneses rezgéseknek a gammasugárzás feletti része.
  • A fénysebesség feletti részecskék és terek (elvileg megengedett) világa.
  • A többdimenziós terek elméletéből a másik hat dimenzió.
  • Isten egy olyan hatalmas élőlény, hogy a Mi Univerzumunk a testének egy darabja (sejtje vagy szerve). Tehát Isten ott van a szemünk előtt - azért nem vesszük észre...
  • Mindezeken felül nagyon valószínű, hogy vannak még olyan lehetőségek és helyek, amelyeket eddig még fel sem fedeztünk.
  Új lehet néhányak számára, hogy a való világ eddig megismert tényei és Isten létezése összeegyeztethetők.
  Ungvári Béla: Az egyesítő elmélet természet filozófiai vázlata
  http://mek.oszk.hu/00600/00624/html/egy17-9.htm

A lélek mindenütt van, már ha egyáltalán van térbeli kiterjedése. A Lélek sugara, fénye kiterjed az egész testre így mindenütt ott van
Kérdezheti valaki: "Mitől különleges a Mona Lisa festmény". Hiszen csak vászon és festék, amit bárhol beszerezhetek” A hivatalos tudománynak nincs erre szava.

• A lélek nem anyagi természetű, de szüksége van az anyagra, hogy meg tudjon nyilvánulni a fizikai világban. Minden sejtünk idővel kicserélődik, azaz egy 30 éves emberben már nincs olyan agysejt ami kiskorában megvolt. Mégis vannak emlékeink kiskorunkból, azaz az agy megfelelő sejtjei átadták egymásnak az információt. De mi ennek a mechanizmusa, hogy képes egy sejt emlékképeket, érzéseket közvetíteni? Vajon itt tetten érhető valami más is, ami túl mutat puszta sejtosztódáson, és anyagon?

Ha egy ház minden tégláját szépen kicseréljük egyesével, attól még a ház ugyanaz marad, talán nem is látszik majd a különbség.. De a háznál van egy külső irányító, aki tudja melyik tégla hova kerüljön. Tehát nem maga a ház tudja, hogyan kell kinéznie, hanem valaki kívülről szemléli az egészet.
Az agynál és a léleknél ki/mi az irányító? Az agysejt viszont információt adott át, és fizikailag megfogható dolog, sejtfala, sejtmagja van, amit molekulák alkotnak, mégis képes egy nem anyagi természetű dolgot-emlékeket közvetíteni.. Mi kommunikál egymással ilyenkor?

Leegyszerűsítve: Egy szén atom, egy hidrogén atommal (anyag anyaggal) hogy léphet úgy reakcióba hogy ennek következtében mi emlékezni fogunk arra ahogy 5 évesen elestünk a bringánkkal? A puszta anyag képes lenne erre, vagy van mögötte valami nem anyagi természetű dolog (lélek, tudat), ami az egész folyamatot irányítja, és az a nyamvadt szén atom csak eszköz ennek a léleknek/tudatnak a kezében?

• A lelkiismeret furdalás az agyban keletkezhet? Ha "fáj" a lelked, akkor nem a fejed fáj..hanem ott belül..valami..

Német kutatók megkértek 100 halálukhoz közeli embert,hogy a halálos ágyukon had mérjék le a súlyukat amíg élnek,és miután meghaltak. A végeredmény az lett, hogy mindegyiknek a halála után 0,0072g-mal kisebb lett a súlya, és erősen állítják hogy az a 0,0072 gramm a léleknek a súlya.

A szellem a tudat intellektuális része, a lélek az érzelmi része
A lelkünk, az a lelkiismeretünk A földön csak akkor lehet valamit léleknek nevezni ha fizikai teste is van. A testet öltott szellem a lelek!

Az ember 3 részből áll.

• a test, ami anyagi, amit az életerő éltet,
• a lélekből, ami anyag nélküli, a testet oltott szellem.
• a lelket a testtel egyesíti, vagyis az anyag es a szellem között teremt kapcsolatot

A lélek az agyon keresztül kapcsolódik a testhez és a lélek fizikailag is jelen van mint egy elektromágneses mező. Tegyük fel, hogy az agy "gerjeszti", "csinálja" a lelket. Ez esetben az agyműködés ideiglenes vagy végleges leállása után nem lenne tapasztalható semmilyen lélekre utaló jelenség. Ez azért is kétséges, mert a halál közeli élmények messze nem ezt tanúsítják. Erről kicsit részletesebben a prof. Dr Moody vizsgálatai (könyve) alapján. agyis a lélek a testtől függetlenül is létezhet. A kapcsolódás pontos módja nem ismert, de az agyhoz kötődése nagyon valószínű.

• A test egy ideig a halál után is fennmarad, de mozdulatlanul, az érzés, beszéd stb. képessége nélkül, egy szóval élettelenül. A legprimitívebb népeknél, keletkezett az a felfogás, hogy az élet jelenségeinek a testtől külön való oka van:
• A lélek amíg az ember él, a testben lakik, a halál után pedig mint külön való (lehelet, szél, szellem) elválik tőle s elhagyja. (l. Életerő). A filozófia azután sokféle kísérletet tett ez ősrégi meggyőződés tudományos megfogalmazására.
  A legelterjedtebb formulázás a következő:
  
  • a L. külön szubsztancia a lelki jelenségek önálló, való hordozója. Amíg az anyag részekből van összetéve, a L. feltétlenül egyszerű:
    • az anyag tért foglal el, a L. nem kiterjedt;
    • a L.-nek van tudata, öntudata, gondolkodik, érez, akar; ugyanakkor az anyagon semmi effélét nem észlelhetünk:
    • az anyag tulajdonságairól, jelenségeiről érzékeink tudósítanak. A L. jelenségeiről, amelyekről az érzékek hírt nem adhatnak, csak a tudat útján nyerhetnek tudomást; szóval kétféle szubsztancia van: anyagi és anyagtalan.
  • Ehhez kapcsolódnak azután a különböző vallási felfogások, melyek a L. halhatatlanságát, de a szabad akaratot is az anyagtalan, - a L. fogalmára alapítják.
  • Mennél határozottabb formát öltött a L. halhatatlanságába vetett hit, annál élesebben különült el a filozófiai felfogásban is a L., mint külön anyagtalan szubsztancia a test fogalmától.
  • A görög filozófiában ez az éles különválás nincs meg. Külön lelket a legtöbb görög filozófus elfogadja, de nem tartja a lelket egyébnek, mint igen finom anyagi valónak; Platon és Aristoteles is részekből összetettnek mondják a lelket és csak a L. egyik részének tulajdonítanak halhatatlanságot.
  • A keresztény vallás mind élesebben kifejlődő dualisztikus világfelfogásával, a földi s mennyei élet szigorú elkülönítésével nagy hatással volt a filozófiai gondolkodásra, amely évszázadokon át arra szorítkozott, hogy a vallás dogmáit támogassa és bizonyítsa. A Szentlélek (Spiritus Sanctus) a kereszténység fő irányzatában a Szentháromság harmadik személye, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, kiáradása. Bár e nézetek szerint a szentlélek személy, de sohasem ábrázolják személynek a keresztények.
    A Szentlélek (Szent Szellem) ajándékai (karizmák) a következők (az eredeti sorrendben, a Károli fordítás alapján):
    
    1. bölcsesség
    2. tudomány
    3. hit
    4. gyógyítás ajándékai
    5. csodatévő erőknek munkái
    6. prófétálás
    7. lelkeknek megítélése
    8. nyelvek nemei
    9. nyelvek magyarázása
    Szentlélek hét ajándéka: a bölcsesség, az értelem, a jó tanács, a lelki erősség, a tudomány, a jámborság, és az istenfélelem

A lélek a fizikai testtel együtt meghal, és vagy megsemmisül, vagy öntudatlanul alszik (soul sleep) a feltámadásig. Ez az elképzelés az ószövetségi emberképre épít, és a nyugati egyházon belül is újra meg újra előkerült (Luther, Kálvin).

A lélekről ugyanis a keresztény világnak ebben a részében általában úgy gondolkodnak, hogy nem része az anyagi világnak, ezért az a fizikai test halálakor nem semmisül meg, hanem tovább él, és biztosítja az emberi személyiség folytonosságát a túlvilágon. Már az első századoktól fogva voltak azonban olyan egyházatyák, teológusok, bibliamagyarázók a kereszténységnek ebben a nyugati részében is, akik az embernek ezt a csupán testből és lélekből álló dualisztikus felosztását nem érezték kielégítőnek.
Pál apostol (Raffaello kép Pál apostol prédikációja) egyes kijelentéseit sokkal inkább úgy értelmezték, hogy az apostol nem csupán két részét különbözteti meg az embernek, hanem a testtől és a lélektől elkülönít egy harmadik, a léleknél magasabb rendű, spirituális részt is, amelyet jobb kifejezés híján még mindig talán a szellem szavunkkal lehetne a leginkább visszaadni.
A szellem szó a magyar nyelvben esetleg nem alkalmas annak a spirituális valóságnak a megjelölésére, amely egyesek szerint Pál apostol szavai alapján a lélektől elkülönül.
Hiszen ha Isten úgy teremtett bennünket, hogy a lelkünkön kívül egy további láthatatlan résszel is rendelkezünk, akkor ennek a lélektől elkülönített harmadik részünknek nyilvánvalóan megvannak az Alkotója akaratából fakadó saját feladatai, illetve azok a képességei, amelyek ezeknek a feladatoknak a végrehajtásához szükségesek.
A továbbiakat olvashatja http://www.ujexodus.hu/tanulmany/szellemtelen_lelkek

• A buddhizmus nem tagadja Istent. Egyszerűen hallgat Istenről: agnosztikus, nem pedig ateista. De a lélekről nem hallgat: a buddhizmus lélek-tagadása gyakorlati okokból fontos: azt tanítja, hogy ne kötődjünk, ne vágyakozzunk, ne szeressünk. A személyes, egyéni, szabad akaratból való aktív szeretet helyett a buddhizmus egy személytelen, általános, egyetemes együttérzést tanít. Gyakran a modern nyugaton is többet hallhatunk az együttérzésről, mint az aktív szeretetről (agapéról). Dosztojevszki megfogalmazta: "szeretni a gyakorlatban nehéz és félelmetes, ha összehasonlítjuk azzal, hogy milyen egyszerű a képzeletben".
• A L. és test dualitását Descartes fejti ki, hogy van két szubsztancia, az egyiknek, a testnek mivolta a kiterjedésben merül ki, a L.-é a gondolkodásban. Ezt a felfogást nevezzük dualizmusnak. A L. immaterialitása a spiritualizmus.
• A dualizmussal szemben áll az emberi gondolkodásnak ama hasonlókép ősrégi tendenciája, amikoris a két különböző elvet egyre vezetik vissza (monizmus). Ez többféle formában jelentkezett. A legegyszerűbb s talán a legrégibb is: a materializmus, amely a lelket is testnek mondja, illetőleg tagadja, hogy a testen kívül, a testtől külön volna anyagtalan szubsztancia.
• Spinoza is monista; A gondolkodást elkülöníti a kiterjedéstől, de mindkettő egy szubsztanciának két különböző attribútuma.
• Leibniz is monista, mert csak monászok vannak s a monász szellemi; így csak lelkek vannak s amit anyagnak nevezünk, voltakép szintén lelki természetű; ez az igazi spiritualizmus.
• Kant ezeken a pártokon kívül állva, új megoldást keres. azt nem tudhatjuk, hogy a test maga tud-e gondolkodni, vagy kell-e ehhez egy külön való, a L. - A lelki életről nem tudunk semmit, se azt, hogy eggyek-e, se hogy külön valók-e. Kant ki akarja mutatni, miből származik az a tévedés, hogy mi a lelket külön valónak tartjuk. A L. léte, Kant szerint, se nem bizonyítható, se nem cáfolható. Mai nap is e három felfogás küzd egymással.
• A fiziológusok majdnem kizárólag ragaszkodnak a materialisztikus fölfogáshoz, vagyis az agyvelõt tekintik a lelki jelenségek egyedüli organumának s annak alkatában valamint funkcióiban keresik a lelki élet jelenségeinek magyarázatát. A filozófusok két pártra oszolnak;
  • az egyik Kanthoz ragaszkodik s lemond a kérdés metafizikai eldöntéséről, a másik
  • a L. szubstancialitásához ragaszkodik. Ez utóbbiak vezére Lotze
    Lotze német filozófus, egyetemi tanár. Filozófiát és orvostudományt tanított a Lipcsei Egyetemen, mindkét tárgyban ért el tudományos fokozatot, 1842-ben az egyetemen a filozófia rendkívüli professzorává nevezték ki. 1844 meghívást kapott a Göttingeni Egyetemre
  • A materialisták argumentuma, hogy a lelki jelenségek közül akárhány szinte szemmel láthatólag az agyvelő működésétől függ, mindazonáltal tényleg nem sikerült valóságos lelki jelenségeket az agyvelőben lokalizálni.
  • A spiritualisták főerőssége, hogy a lelki jelenségek legegyszerűbbje is merőben különbözik a testiektől. Noha az érzet megfelel ugyan a testi jelenségnek,, de abból nem következik, hogy azonos vele. Nagy nehézségekkel kell a spiritualizmusnak megküzdenie. A főbb nehézségek:
    • hogyan hat az immaterialis valóság a testre;
    • hol van a lélek;
    • hogyan jön a testbe stb.
  • A dualizmus nem zárja ki egy világlélek fölvételét sem. Nagyon érdekesek a L.-rõl való fogalmak a primitiv népeknél Bastian, Kuhn s mások etnográfiai munkáiban. V. ö. Lange, Gesch. des Materialismus
• Nyelvi megközelítés
  A L. szavunk finnugor eredetű. Eredeti jelentése: pára. Ugyanis őseink (más finnugor népekhez hasonlóan) a lelket a kilégzéskor távozó levegővel hozták kapcsolatba. A "Kileheli a lelkét" mondat is sokak számára ismerős lehet. Nem véletlen, hogy a "lélegzeni" igénk is ugyanabból a finnugor tőből ered, mint a L. főnév. Érdekesség, hogy a mai finn nyelvben a forró szauna kövek locsolásakor felcsapó gőzre használt "löyly" (ejtsd: löülü) szó is ugyanebből a szótőből ered.
  Szerző: szeretni.hu http://szeretet.add-to.net/?i=lelek-pallasz

A Lélek helye és funkciója

Teozófiai eszmefuttatás Annie Besant előadása

Az előadás szövegét rövidítette, magyarázattal ellátta, egyes helyen kiegészítette Zsoldos Bence

A legértelmesebb és leglogikusabb embereket szeretnénk megismertetni a lélek létezésével. l.
A gondolatra és az agyra vonatkozó materialista érvelésről itt csak annyit, hogy . kb. 25 évvel ezelőtt, úgy vélték, hogy a gondolat valóban az anyag terméke, következménye.

Tyndall professzor (fizikus) a híres belfasti előadásában, amelyben az anyaggal és az elmével foglalkozott, azt mondta, hogy a tudománynak valószínűleg teljesen át kell alakítani az anyagról való elképzeléseit. A belfasti előadás óta a tudomány tényleg megváltoztatta az anyagra vonatkozó elképzeléseit. Már nem azt a szűk definíciót adja, amit sokunk fiatalkorában megismert.

A régi érvelés úgy szólt, - hogy a gondolatot közvetlenül az agy szürke állományának a működése állítja elő.. Azt tartották, hogy a gyermek gondolata infantilis jellegű; s amint az ész fejlődik, a gondolat erősebbé válik; kifinomultabbá lesz.

Ha az ember életében az agy megsérül, a vérellátás megromlik akkor ennek következményei lehetnek:

• a gondolat jellege megváltozik.
• a gondolat az agy zavaros állapotának megfelelően zavaros lesz.
• Ha a koponyának egy darabja nyomja az agyat, akkor a gondolat vagy megváltozik, vagy kihagy, Ha csontot felemelik, akkor visszatér.
• Amint az ember megöregszik, a gondolat gyengül, amikor az agy elkezd elhalni, a gondolat teljesen elmúlik.
• Ha az agy egy kis részét betegség emésztette fel, az elmének az a képessége, amely az agynak ezen a részén keresztül fejeződött ki, eltűnik.

Merhetjük-e azt állítani, hogy amikor az agy darabokra esik szét a halál után, a gondolat győzedelmesen felemelkedik romjaiból és létezik tovább?

Az ezen kérdésekre vonatkozó induktív érvelés gyengesége mindig annak a lehetősége, hogy valamiféle tényt nem vettek figyelembe.

Magyarázat Induktív érvelés
Példa P1: A környezetvédők zöme elutasítja a marhahús-fogyasztást.
P2: Tibor nem környezetvédő.
K: Tibor nem utasítja el a marhahús-fogyasztást.
Ez a következtetés nem igaz, mert a marhahús-fogyasztás elutasításának más oka is lehet, amit mi nem ismerünk.

Ismeretes olyan körülmény, hogy ahol az agy részben meg volt bénítva, a gondolat sokkal tevékenyebb volt, mint a bénulás előtt.

Azt bizonyítom, hogy a tudat létezhet a fizikai szervektől függetlenül Ezt kell először bizonyítani. Nincs értelme a lélekről beszélni addig, amíg bárki azon a véleményen van, hogy a gondolat az agy terméke, vagyis talán úgy mint Carl Vogt hasonlata szerint, mint az epe a máj terméke.

Mivel mindenki megegyezik abban, hogy a lélek összefügg a tudattal, ha ki tudjuk mutatni, hogy tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, akkor megtettük az első lépést a materializmusból kifelé haladva.

Általánosságban szólva, a hipnotikus kísérletek sokasága minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy az intelligencia működni tud akkor is, amikor az agy meg van bénítva.

Tanúként néhány párizsi orvost idézek akik egyszerűen feljegyzik a tényeket, amelyeket megfigyeltek.

Kimutatták, hogy amikor valaki hipnotikus transzban van, a szívverése teljesen megváltozik, és végül olyan gyenge lesz, hogy a szívverése csak nagyon érzékeny készülékkel mutatható ki. Ugyanígy a tüdő: a tüdő mozgása olyan csekély, hogy nem jön ki a szájon a lélegzet. Így van ez az izmokkal is.

Milyen állapotban van az agy, amikor a test ilyen? Előidéztek egy fizikai állapotot, amelyben a gondolatnak el kell tűnnie Itt fekszik valaki mintha halott lenne, de el tudjuk érni őt anélkül, hogy a fizikai körülményeket megváltoztatnánk. Képesek vagyunk mentális eredményeket kapni tőle, és amikor valaki ilyen állapotban van, ki lehet mutatni, hogy mentális képességei erősen stimulálódnak, hogy emlékező képessége teljesen megváltozott, nevezetesen: a gyermekkorából el tud mondani eseteket, amiket normális állapotban már elfelejtett, és néha olyan nyelven beszél, amit kisgyermek korában hallott és azóta teljesen elfelejtett úgy, hogy ha előtte beszéltek azon a nyelven, nem értette meg. Ha elővesznek egy görög könyvet, és az ember - nem tud görögül, majd egy oldalt olvasnak neki abból a könyvből, akkor szóról szóra el fogja ismételni hiba nélkül. Amikor azonban felébresztik, akkor már nem tudja elmondani a felolvasott szöveget, sőt egyetlen szót sem tud kiejteni.

Újra transzba téve ismételni fogja többször is a görög szavakat. Így nem csak az emlékezőtehetség más fajtáját észlelhetjük, hanem az intelligenciának magasabb fokát is megfigyelhetjük. Olyan ember, aki éber állapotban buta, hipnotikus transzban gyakran okos. Nem a hipnotizáló gondolatát adja vissza, hanem olyan dolgokról fog beszélni, amikről a hipnotizáló másképp gondolkozik és akár vitatkozni is fog vele. Olyan eseteket jegyeztek fel, ahol egy különösen buta ember élesen vitatkozott abban az állapotban, amikor az agy nem működött. Újra meg újra megfigyelték és feljegyezték, hogy abnormális tudást mutattak, amikor az agyat képtelenné tették az egészséges és józan gondolkodásra.

Hipnotikus állapotban teljesen félrevezethetik az érzékeket,

• Késztethetik őket olyat látni, ami nem látható.
• Megváltoztathatják a hallóérzéket is, késztethetik az embert, hogy halljon, vagy ne halljon tetszésük szerint.
• kiküszöbölhetik a tapintás érzékét úgy, hogy az illető nem fog érezni, vagy ennek az ellenkezőjét, amikor azt mondják neki, hogy egy szilárd test van a kezei közt és akkor õ azt fogja érezni.
• Valami visszataszítót adnak a kezébe, és azt mondják, hogy édes illatot fog érezni, akkor õ azt érzi. Úgy játszhatnak az érzékekkel, ahogyan az elmét stimulálják.

Párizsi kórházak orvosainak megfigyelése:
Ha egy elmebeteget hipnotikus transzba tesznek, némely esetben intelligenciát és gondolkodó képességet nyernek. Amint ez az állapot elmúlik, õ újra őrült lesz, de hipnózis alatt értelmes gondolkodó volt.
Ezek a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a gondolat ahelyett, hogy az agy állapota szerint változna, ellenkező módon változik. Amikor az agy eszméletlen állapotában van, a gondolat kivételes aktivitásnak örvend; amikor az agy polarizálva van, az emlékezőtehetség kivételesen éles és rég elfelejtett eseményeket hoz vissza. Következtetés:

Bár a gondolat kifejezhető az agyon keresztül, de lehetséges agy nélkül is kifejezni. Bár igaz, hogy sok esemény megmarad a normális emlékezetben, amíg másokat elfelejtenek. Azok az elfelejtett események azonban nincsenek valójában elfelejtve, megmaradnak a tudatban, A tudat felszínre hozhatja őket, noha normális körülmények közt eltűntek. Ezek a megfigyelések oda vezetik az embert, hogy felfogja, hogy az emberi tudat több, mint amit a fizikai agy által ki lehet fejezni.

Eljutnak arra a következtetésre, hogy bármi is legyen az emberi tudat az több, mint amit mi egészséges éber pillanatainkban tudunk. Több van belőlünk, mint ami az agyon át kifejezhető. Képesek vagyunk tudatunkkal többet produkálni, mint amit agyunk kifejezni enged; és így arra a következtetésre jutunk, hogy az agy a tudatnak egy korlátozása, csak részben eszköz, és nem termelője a gondolatnak.

Ezzel visszafordítottuk az anyagi, materialista felfogást. Ahelyett, hogy az agy gondolatot termelne, a gondolat részben fejezi ki magát az agyon keresztül. Amennyi át tud jönni, az átjön, és a maradék ez idő szerint kifejezetlen marad, de ez nem jelenti azt, hogy nem létezik.
Ezt most annyira elismerik, hogy az összes francia iskola elválasztja a tudatot és beszél az ébrenlét tudatáról és az álom-tudatról, amit tudatküszöb alattinak neveznek.

Ezek a felfedezések nagyon előmozdították a tudományos kutatást annak a tudatnak az irányában, amely nem a fizikai agyon keresztül jelenik meg. Olyan emberek, mint James Sully és Sidgwick vezető angol lélektani kutatók és írók idejük nagy részét a tudat éber állapotán kívüli mibenlétének szentelik. Némely évvel ezelőtt, az álom kutatókat olyan bolondosnak tartották, mint ma a teozófusokat, de ma az álmok tanulmányozása tudománnyá lett.

J Sully angol pszichológus a gyakorlati pszichológiai laboratórium alapítója a University College London
H. Sidgwick angol filozófus és közgazdász alapítója és első elnöke a pszichikai kutató társaságnak

Egyesek azt gondolják, hogy a teozófia tudományellenes, de ez nincs így. A legteljesebb tisztelettel adózunk a modern tudósoknak a gondossága és igazságszeretete iránt: csak akkor mondunk ellent, amikor túl elhamarkodott következtetéseket vonnak le és határozottan állítják következtetéseiket, tények ismerete nélkül. Néha vitába szállunk velük, mert nem tudjuk elfogadni összes következtetésüket, tudva, hogy azok a tények nem teljes tudáson alapulnak.

Idegi átvitel sebessége
A tudomány többek között mérte az ideghullám sebességét a fizikai szervezetben, hogy mennyi ideig tart, amíg egy hullám végighalad az idegpályán, és az egyik sejt átadja az információt egy másiknak. Azt találták, hogy a másodpercnek töredékét veszi igénybe a hullám vagy vibráció rezgése az ideganyagban úgy, hogy meg tudják pontosan mondani, mennyi ideig tart egy ilyen ideghullám útja. Meg tudják mondani, hogy egy másodperc alatt mennyi vibrációt lehet befogadni.. Az idegre bizonyos számú hatást lehet küldeni, amelyek a tudat állapotait, vagy egymásra következő gondolatokat képviselnek. Tételezzük fel, hogy száz ilyen rezgés történhet egy másodperc alatt.

Az intelligencia működése
Az ember aludjon el és álmodjon, egy másodperc fizikai időn belül, az intelligencia gondolatokat tapasztalhat négy- vagy ötezret, vagy még többet is másodpercenként. Az álom-tudatban élhetnek egy évig, és minden esemény előfordulhat. Egymás után átélhetik őket, egyik nap a másik után, egyik éjszaka a másik után tapasztalhatnak egymásra következő eseményeket, átélhetnek bajokat és örömöket, mindezeket az intellektuális eredményeket tapasztalhatják, és amikor felébrednek, a fizikai idő szerint csak egy másodperc múlt el. Mégis olyan tudatbeli állapotokon mentek át, amihez az idegrendszernek egy évre lett volna szüksége, mégis gondolkoztak, vissza tudnak rájuk emlékezni, nagy sebességgel játszódtak le, intelligenciájuk százszor gyorsabban működött a normális sebességnél. Ez azt jelenti, hogy egy finomabb fajta anyagban működött. Minél finomabb az anyag, annál gyorsabbak a vibrációk, annál több vibrációt kapunk másodpercenként. Ha közönséges ideganyaggal foglalkoznak, az aránylag lassan mozog, az éter pedig nagyon gyorsan. A sebesség az anyag finomsága arányában növekedne, amelyben a rezgések indultak.

Ha tehát képesek vagyunk olyan sebességgel gondolkozni, amely meghaladja gondolkozási képességünket az agyban, úgy ez azt jelenti, hogy intelligenciájuk finomabban működik, mint az agy. Kimutatható, hogy intelligencia finomabb anyagban működik, mint az ideg-anyagban. Bármi legyen is az a közeg, nagyon különbözik az agy ideganyagától. Lehet az éter fölötti, mint ahogy tényleg az is, de mi megelégszünk azzal, hogy bármi is, több százszor gyorsabban rezeg, mint bármely ideg-anyag tud rezegni. Az intelligenciának valamilyen kifejezési formája van, ami nem az agy működésének eredménye. A tudomány tehát azt bizonyítja, hogy az ember intelligenciája olyan sebességgel működik, amit az agy képtelen kielégíteni, vagyis az a közeg, amin át képes működni, valami más, mint az agy.

Mindezt egy materialista sem tagadhatja. A következőkben megmutatjuk, hogy ez az intelligencia, nem függ az agytól, képes nélküle működni. Nélküle jobban és gyorsabban, mint vele, élesebben és pontosabban, mint az aggyal. Ez az intelligencia túléli a halált.. Intelligenciánk az agy nélkül működik. Ha megöljük a fizikai agyat és megnézzük, hogy az intelligencia, amely működött benne a fizikai életben, vajon működik-e nélküle a fizikai halál után.

A materialisták azt állítják, hogy a lélek az élet születéskor kezdődik, mert világos, hogy ha a lélek nem tud születéskor test nélkül megnyilvánulni, akkor valószínűleg nem lehet meg test nélkül, tehát a halál megbénítja működését. A reinkarnáció értelmes filozófiájának feladása, vagyis a lélek előzetes létezésének tagadása a leghalálosabb csapást mérte a lélek halhatatlanságában való hitre, azaz hogy a testtől függ további fennmaradása.

Crookes professzor nagyon elővigyázatos ember, és nem használja a "szellem" szót, hanem megmutatja, hogy intelligens lények, miután egy fizikai testben éltek, újra működnek a testen kívül. Természetesen nem szükséges, hogy a test a halál által elpusztuljon, de legtöbb esetben tényleg így volt. Ha bármelyikük veszi magának a fáradságot és elolvassák Crookes professzor kutatásait, kénytelenek lesznek elismerni, hogy ott további meggondolásra érdemes bizonyíték található. Az emberek egyik tulajdonsága: minél kevesebbet tudnak valamiről, annál határozottabban tagadják. Azt mondják: "Nem hiszem. Úgy gondolom, hogy a bizonyítékod nem elegendő". Crookes a materializációk megfigyelésére feltalált egy alkalmas kis lámpát, mely világít, amint kinyitják. Azért ezt a sajátos világítást használta, mert nagyon nehéz materializációt produkálni gáz vagy villanyvilágításból származó rezgések közepette. Crookes, mint vegyész, és aki a villamossághoz értett, feltalált egy különleges lámpát - valamiféle foszfor-készítmény volt -, hogy a materializáció sötétben történhessen, és azután lámpájának ajtaját kinyitva a levegő hozzáért a foszforos készítményhez, ami által az fellobbant és világított úgy, hogy a szobában minden világosan láthatóvá vált. Ilyen körülmények közt láthatta a médiumot a heverőn fekve, feketébe öltözve és megérinthette őt egyik kezével, előtte pedig szintén elérhető közelben állt a materializált alak fehérben, amit szintén megérinthetett úgy, hogy mindkettő a szeme előtt volt. Megengedték neki, hogy mindkettőhöz hozzányúljon.

Ez olyan bizonyíték, amely bármely értelmes embernek elég jó, ha bízhat a vizsgálódó pontosságában és becsületességében. Bátorkodom állítani, hogy William Crookes neve garancia a becsületességre, és a megfigyelés pontosságára. Határozottan megmutatta, hogy egy intelligens lény képes volt az elmúlt élete eseményeit elmondani, és hosszú eszmecserét folytatott vele a halála után.

Sir William Crookes, (17 June 1832 – 4 April 1919) was a British chemist and physicist who attended the Royal College of Chemistry, London,

Lélekkel kapcsolatos kutatások
A kutatás egy másik iránya, azon a tényen alapul, hogy az ember lelke, amely egy élő testtel van kapcsolatban, kiléphet a testből és működhet a testtől függetlenül.

Egy élő intelligencia működhet agy nélkül, a testen belül vagy kívül. Ha idáig eljutottak, jöhetnek a nehezebb kísérletek, amelyek itt következnek. Csakis ezek bizonyíthatják a lélek létezését, a többi egy intelligencia létezését bizonyítja a fizikai szervezeten kívül.

Lélek alatt egy élő, ősi - tudatos intelligenciát értek, amely saját akaratából értelmi tulajdonságokat mutat, és képes a mentálisnál magasabb tulajdonságokat mutatni, Mint említettem, a kísérletek igen nehezek és gyakorlat szükséges hozzájuk. A gyakorlat kezdete a jóga gyakorlatához vezet: Először használják elméjüket, hogy testüket irányítsa és érzékeiket úgy, hogy meggyőződjenek arról, hogy az értelem magasabb, mint a test, és hatalmasabb, mint az érzékek.

Kezdjenek hozzá és gátolják meg az érzékek valamely kifejezését, amelynek szokás szerint engedtek, pl. hagyjanak el valami nagyon vonzó ételt, valami italt, ami élvezetes és stimuláló, a fizikai élvezetnek valamely formáját, aminek különösen hódoltak. Nem mondom, hogy szokjanak le róla végképp, hanem egy időre, hogy megmutassák vitán felül: van magukban valami, ami irányítani tudja természetüknek mindazt a részét, amit érzékeknek vagy testi kifejezésnek neveznek.
Kényszerítsék magukat az érzékek kívánsága ellenére tenni valamit, és válasszanak egy olyan időpontot, amikor az érzékek ezt a kielégítést különösen kívánják, amikor a tárgy éppen előttük van, és éppen kinyújtják utána kezüket. Álljanak meg ekkor és mondják: "Erősebb vagyok, mint te, nem fogod ezt a vágyat kielégíteni".

Ennek a kísérletnek egyetlen haszna, hogy jobban meggyőzi az embert, mint bármi más, hogy az ember nem azonos az érzékeivel, sem a testével; hanem valami magasabb - mondjuk pillanatnyilag: az értelem –ami irányítja a testet és az érzékeket. Nem úgy gondolom, hogy mindig tudnak fölöttük uralkodni. Addig nem tudnak, amíg nem gyakorolták.

Ez egy igen elemi kísérlet, és jobb lenne, ha elvégeznék, hogy bizonyosak legyenek abban, hogy van valami önökben, ami erősebb, mint az érzékek. "Ó igen - mondják - ez az elme. Persze, tudom, gondolataim az érzékeim fölött állnak, tudom, hogy elmém uralkodik a testem fölött". Rendben van, tartsanak ki e mellett, gyakorolják, amíg a test egyáltalán nem akadály; mígnem egész napi éhezés után jó kedélyűek lesznek utolsó pillanatig; mígnem fizikai munkától fáradtan és kimerülve oly élénkek, türelmesek és kedvesek lesznek egy nyűgös gyermekkel, mint hogyha frissek volnának. Ezt értjük az alatt, hogy a testen uralkodunk. Gyakorolják, míg meg tudják csinálni. Gyakorolják mindaddig, míg felfogják, hogy a test csupán szolgájuk, rabszolgájuk, aki úgy cselekszik, vagy nem cselekszik, ahogy önök kívánják. És szégyellik majd, amikor a test készteti önöket azt tenni, amit az értelem elítél. Az embernek legyen önuralma, ami csupán azt jelenti, hogy az értelme legyen úr a teste fölött.

Amikor egy matematikai problémát akarnak megoldani, azt találják, hogy valami egész másra gondolnak, elméjük elmegy, és vissza kell hozni. Ez újra meg újra megtörténik, leteszik a könyvet, és azt mondják, nincs kedvük, nem tudják megcsinálni. Micsoda egy elme ez? Nem akar dolgozni, amikor kellene, és nem tudja elvégezni saját dolgát, mert nincs kedve. Akkor elkezdik mondani: miért ne uralkodnék az elmém (értelmem) fölött? Ez a mondat maga kifejezi, hogy van valami, ami magasabb, mint az elme -" Valami olyannak kell itt lennie, ami képes az értelmet legyőzni, és odáig edzeni, ahol kívánom, hogy működjék. Azután úgy érzik: "Ez az, amit most meg fogok keresni. Rájöttem, hogy az értelem az érzékek fölött áll - ezt tudom, de van még valami, ami az értelem fölötti, és én most azt fogom keresni. Talán az a lélek. Ez az erő, amit érzek, ami legyőzi vándorló elmémet, ez az erő bennem, amely csoportosítja kósza gondolataimat, és szófogadásra kényszeríti őket, mi ez? Úgy látszik ez én magam vagyok, én irányítom elmémet".

Amikor idáig jutottak és megszokták, hogy az elmét (rendszeresen) valamely dologra összpontosítják, akkor egy határozott tudatról van szó, ami túl van az elmén és uralkodik fölötte, mint ahogyan az elme uralkodott az érzékeken. Találtam itt valamit, ami magasabb, több mint az elme. Hogy fogok rájönni, hogy mi az?" Vannak bizonyos határozott gyakorlatok, amelyeket meditációnak neveznek, s ezeket követve az ember kifejlesztheti azt a tudatot, amely magasabb az elménél.

A mindennapi meditációval az elmén-túli tudat mind erősebb lesz, és mindinkább bebizonyítja jelenlétét, úgyszólván megnyilatkozik, míg végül az egész tudat központja feljebb tolódik, és az ember rájön, hogy õ egyáltalán nem az elméje, hanem annál jóval több. Akkor elkezd olyasmit észlelni, amit az elme sem tud észlelni, tudatos lesz olyan gondolatokról, amiket az elme nem képes helyeselni, Olyan gondolatok uralkodnak az értelmen, amiket az értelem nem képes megmagyarázni, A nyugodt elmében megnyilvánul a magasabb gondolat.

Azután jön a következő stádium, egy magasabb fokozat. A tanulmányozó igyekszik mindinkább azonosítani magát a magasabb gondolattal, szinte utána nyúl, megpróbálja saját magának érezni, A tudat a testen kívül lesz, Ezt az állítást olvashatják például az egyik hindu szentírásban, hogy az embernek tudni kellene a lelket a testtől elválasztani. A test, amiben a lélek felemelkedik, világos, ragyogó, nagyon fényes: egy fénytest. Szavakkal nem lehet jobban megmagyarázni ezt a megjelenést, semmi kifejezés nem írná le megfelelőbben a fizikai test felemelkedését az asztrális vagy magasabb testbe.

Azért idéztem ezt a régi szentírást, hogy ne képzeljék egy percig sem, miszerint ez egy modern kutatás. Mindazok, akik ismerik a lelket, átestek ezen a tapasztalaton. Ez a végső bizonyítéka annak, hogy az ember egy élő lélek. Nem érvelés, sem elmélkedés, sem következtetés, sem autoritás, hit vagy hallomás, hanem - tudás. "Én vagyok az élő tudat. Az a test, amit elhagytam csupán ruha, amelyet hordtam. Az nem én vagyok, nem én magam, az nem vagyok én, én itt vagyok, azt levetettem, megszabadultam tőle, szabad vagyok." Ezt a tapasztalatot nem csak régi szentírások említik, hanem más szentírások is, ez a változatlan tapasztalata a prófétáknak, tanítóknak, látnokoknak, mert senki sem tudja valóban a lelkieket elérni, hacsak nem a saját tudása által.

Első alkalommal lehetséges az ijedtség érzése, vagy a csodálkozás, hogy mi is ez a különös dolog, ami történt, de miután ismétlődik nap-nap után, heteken, hónapokon, éveken át, ez a tudat a testen kívül valóságossá válik, valóságosabbá, mint az a testen belül. Amikor visszatér a testbe időnként, a lélek azt tapasztalja, hogy a testbe belépni olyan, mint börtönbe menni, mint a friss levegőt elhagyva pincébe vagy sírboltba szállni; hogy a látás homályos, a hallás majdnem süket; hogy a lélek összes erői korlátozottak, és ez a test úgy, ahogy Szent Pál, a nagy beavatott nevezte, a halál teste, nem az életé.

Mi ezt nevezzük életnek, pedig ez egyáltalán nem élet. Életnek nevezzük, pedig ez egyszerűen a korlátolt, bebörtönzött, unalmas, eltörpült lét, amit a lélek eltűr tapasztalásának rövid idejére, hogy bizonyos fizikai tudást nyerjen, amit alkalmas eszközök hiányában másként nem tudna megszerezni. Amint meditáló emberré válnak, az a magasabb élet élénk, valódi életük lesz, és a fizikai élet valamiféle álom, amit illúziónak ismernek el. Itt kötelességeket kell teljesíteni, adósságokat fizetni, sok mindent el kell végezni, de ez a világ a börtön, a halál világa, nem a szabadságé, nem az életé. Ekkor ráeszmélünk, hogy mi magunk vagyunk az az élő, tevékeny, hatalmas, észlelő intelligencia, aki előtt a világok nyitva állnak, akiknek a mennyország a szülőföldje, a természetes és jogos lakóhelye.

Ezek azok az utak, melyeken a lélek létezésének végső bizonyítékához érkezünk. Figyeljék, milyen fokozatosak voltak az állomások.

• Kezdtük a fizikai világban, fizikai kísérletekkel, továbbmentünk
• egy kissé az álmok világába és a testen kívüli cselekvéshez., azután
• foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy használat által felismerjük a test, az érzékek és az elme közötti különbséget, és azután
• bizonyítékát találtuk valaminek, ami túl van az elmén, valódibb és hatalmasabb nála és azután
• felbátorodva az alacsonyabb kísérleteken, behatoltunk a magasabba, és megfizettük a lélek első kézből való tudásáért szükséges árat.

Én, aki sokat meditáltam, gondosan gyakorlatoztam azon az úton, amelyet önöknek jeleztem, gyakran veszem észre, ha olyan emberekkel vagyok együtt, akik soha ilyesmiről nem is álmodtak Nem szükséges az alacsonyabb elme erőit elveszteni, mind addig, amíg szorgalmasan fejlesztik a magasabbat.

De hadd mondjak végezetül néhány szót azoknak, akiknek nincs szükségük az alacsonyabb lépéseket megtenni ezen a fáradtságos ösvényen. Akiknek nincs szükségük arra a bizonyítékra, hogy a lélek létezik, akik el vannak telve a tudattal, hogy ők élő lelkek, akik bár nem első kézbeli tudás által, mégis mélyen meg vannak győződve erről - és ezt sem logika, sem érvelés, sem rosszallás, sem gúnyolás, sem bizonyítás meg nem rendítheti, és nem változtathatja meg.

Adjanak hitelt a belső hangnak! Vegyék úgy, hogy igaz, bár nem bizonyították be, és cselekedjenek a belső meggyőződés szerint, mintha igaz lenne.. Bízzanak a belső hangjukban, kövessék azoknak a vezetését, akik ezen az úton jártak és bizonyították, hogy igaz. Akkor könnyen és gyorsan elnyerik a tudást. Akkor hosszú halasztás nélkül saját tapasztalatukból tudni fogják, hogy mindez igaz.

Ha a lélek szól önökhöz, ne várják az intellektus helyeslését, bízzanak az isteni hangban, fogadjanak szót az isteni impulzusnak. Kövessék az utat, amit bölcsek, próféták, tanítók vázoltak és tanítványok igaznak találtak. Olyan tanítványok, akik manapság jártak ezen az úton és tudják, hogy az a célhoz vezet. Akkor önök is tudni fogják, intuíciójukat megerősíti majd a tudás és élő, halhatatlan léleknek fogják magukat érezni.

Ez az én üzenetem önökhöz, azokhoz, akiknek nincs szükségük bizonyítékokra, és az intuícióra való apellálásra. Ha önöknek autoritás kell, higgyenek az õ szavukban. Ne felejtsék, hogy amit én mondok, azt valóban az én ajkam mondja, de az õ hangjukkal. Korszakok bizonyságát hozom önöknek; Én, akinek tudása csak gyenge és szegény, korlátolt és körülhatárolt. Szinte nem merem alátámasztani, bár tudom, hogy igaz. Rájuk hivatkozom, mint tanúkra, az õ tanúbizonyságukra, amely megrendíthetetlen, sziklaszilárd, a legrégibb őskortól mind a mai napig; hatalmas tanúk töretlen seregére, a próféták, tanítók és szentek megszámlálhatatlan társaságára. Én, az õ hírnökük, az õ üzenetüket hozom.

Elõadás - Chicago, USA, 1911. -MAGYAR TEOZÓFIAI TÁRSULAT
Internetes változat: SZERETNI.HU 2007
Szerző: Annie Besant
President of Theosophical Society of India; founded Home Rule League in 1916 and demand self rule in India; became first woman president of Indian National Congress

Magyarázat Teozófia
A teozófia a filozófia és az összehasonlító vallástudomány körébe tartozó kifejezés, két görög szó összetételéből áll: theos=isten, sophia=bölcsesség. Szó szerinti fordításban isteni bölcsesség. A Teozófiai Társulat álláspontja szerint ugyanazt a jelentést takarja, mint Nyugaton a philosophia perennis (latin – örök filozófia), vagy Keleten a Brahma Vidya (szanszkrit – isteni bölcsesség).

A világ minden korszakában, minden civilizációban és minden népnél létezett az a kitörölhetetlen állítás az emberben, amit egy római így fejezett ki: "Nem minden fog belőlem meghalni". De ez a meggyõzõdés - a szó közönséges értelmében - magában még nem bizonyíték. Vitatni lehet, mert mindenütt és minden időben megtaláljuk, mint látszólag az emberi természet részét, de ha azt a szót használom: "bizonyíték" vagy "a lélek létezésének bizonyítékai", akkor nem erre az intuícióra kívánok hivatkozni, sem erre a gyakran kifejezett meggyõzõdésre alapítani bizonyításaimat.

Neves emberek a Boldogságról

Kosztolányi Dezső: Boldogság Nézd -- figyelmeztetett Esti Kornél --, mindnyájan ábrándozunk arról, hogy valamikor boldogok leszünk. Mit képzelünk el ilyenkor? Többnyire valami állandót, szilárdat, tartósat. Például egy kastélyt a tenger partján, kertet és csöndet körötte, egy nőt, gyermekeket, családot, esetleg pénzt vagy dicsőséget. Ezek csacsiságok. Az ilyen képek kiskorunkban jelennek meg előttünk. Igaz, ma is megjelennek, ha a boldogságról képzelődünk, mert igazi és éber álmainkban mindig csecsemők maradunk. A mese ez, az örök és légüres mese. Ennek a kastélynak, akár a mesebeli kastélynak, nincs tervrajza, átírási költsége, adóalapja. A nő, akit magunk elé festünk, testtelen és lélektelen, nem is vagyunk vele semmiféle viszonyban. A gyermekek, akiket álmodunk, sohase betegszenek meg kanyaróban, és sohase hoznak haza rossz bizonyítványt. A dicsőségről pedig nem merjük megállapítani, hogy a valóságban nagyobbrészt a kiadókkal való tárgyalásokból áll, melyek annyira fölizgatnak bennünket, hogy később ebédelni se tudunk. Szóval ezek a képek tartalmatlanok és ezért csábítók. Természetesen, van boldogság. De az merőben más. Magam is emlékszem néhány boldog percemre. Hogy mikor voltam legboldogabb? Hát elbeszélhetem, ha akarod.

Mindössze oda akarok kilyukadni, hogy a boldogság csak ilyen. Mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, amely hirtelenül elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya.

A boldogság két rétege

1. A boldogságnak két rétegét különböztetem meg. Az egyik eufórikus öröm, amely időleges állapot, és az eredetét nem lehet megmagyarázni. Mint például a szerelem lángoló időszaka, a gyerek születése, de ide tartozik a katarzis melengető, felemelő érzése is egy szép koncert vagy színházi előadás után.
Ebből sokáig tud az ember táplálkozni. Az ellentétes érzelmi állapot megfogalmazható úgy mint bosszúság, elkeseredettség, kiborulás.
2. A boldogság másik rétege: ha azt tehetem amit szeretnék. Azaz, ha szabadon követhetem az elképzeléseimet, s ebben csak a feladat nehézségei de nem más emberek akadályoznak. Ez szerencsés esetben tartós állapot lehet, míg hiánya bánathoz, lehangolt kedélyállapothoz vezet. S mindez pozitív vagy negatív értelemben kihathat egészségünkre is.

A boldogság elsőként említett rétege ad egy pluszt, a második viszont egy állandó alapszintet. Úgy is mondhatnám, a boldogság (vagy boldogtalanság) tartós alapszintje a koordináta-tengelyen egy vízszintes vonal, s a függőleges kilengések adják-jelzik az időleges örömöket vagy letörtségeket. Azt hiszem, a boldogságra való képességünk mindkét összetevő tekintetében függ genetikai adottságainktól, szociális környezetünktől (főleg a gyermekkorbelitől), de mi magunk is tudatosan befolyásolhatjuk. A két összetevő erősítheti és gyengítheti is egymást aktuális boldogság-érzetünk tekintetében.

• A polgár számára a boldogság keresése az e világi élet gazdagságának birtokbavételét, a mások boldogságára is gondoló eidemonisztikus etikát jelentette. Öröme nem egy szűk kör egoista, sőt parazita gyönyöre volt. A boldogság utáni természetes vágyódása szinte megkövetelte, hogy egy olyan társadalom megteremtésére törekedjék, amely mindenki számára lehetővé teszi az élet szépségeinek élvezését. (Jean Starobinski)
  
  
• Tudom a boldogság az életünkkel együtt adott, akárcsak a levegő, és csak kemény munka árán tudjuk magunkról leválasztani..., és ellökni, majd teljesen elveszíteni a kapcsolatot vele. Ez egy állapot, amelyet akaratlanul mi magunk hozunk létre, ilyenkor olyanná válik a boldogság mintha soha nem is létezett volna, csak egy árnyék és egy üres szó marad, életünk és keresésünk olyan esélytelen, mint a szimat nélkül maradt vadászkutya próbálkozása, aki forog maga körül, kutatva a számára megfoghatatlanná vált nyom után
  
  
• A boldogságnak nincsen titka. Vannak emberek, akiknek hajlamuk van ahhoz, hogy mindennek örüljenek és vannak depressziós természetek, akik mindenben csak a sötét színt veszik észre. A boldogsághoz tehetség kell, mint minden máshoz, s ugyanakkor szubjektív. Ugyanazt az életet, amit az egyik boldognak érez, a másik boldogtalannak érezné.
  
  
• A boldogság csak azok számára független a jövedelemszinttől, akik alapszükségleteik kielégítésében nem szenvednek hiányt...A kutatásokból kitűnik, hogy azok boldogabbak, akik
  • házasok,
  • nem nemzeti kisebbséghez tartoznak,
  • egészséges önbecsülésük van,
  • extrovertáltak és úgy érzik,
  • befolyással bírnak személyes sorsuk fölött...
  
  
  
• A vallás szintén hozzájárul ahhoz, hogy boldogok legyünk. Isten közelségének érzése és a halál utáni életben való hit értelmet ad a mindennapoknak, s ez nyitottá tesz a jövő iránt. A vallás ezenfelül általánosabb értelemben is előnyösen befolyásolja a lelki egészséget. A vallás egyfajta közösségi azonosulást kínál (az imához és az istentisztelethez hasonló közös tapasztalatok révén), elősegíti kapcsolathálózatok kialakítását, s így a vallásos ember közössége támogatását élvezi. Ez pedig válságok idején különösen fontos szerepet játszik.. . .A boldog emberek inkább a magunkénál rosszabb helyzetekhez mérik a saját helyzetüket, mint a kedvezőbbekhez. Bárhogy is fessen a helyzet, mindig találnak olyat, akinek még keservesebb a sora, s ez azzal a felismeréssel jár, hogy valójában nem is mennek olyan rosszul a dolgok, éppen ezért megbecsülik, amijük van.(Manfred Kets De Vries)
  Kets de Vries, Manfred F. R. (2009). Sex, Money, Happiness and Death: The Quest for Authenticity. Palgrave. p. 264.
  
  
• Biztosan tudjuk, hogy az evilágon való tartózkodásunk nem tart sokáig, ezért szerencsétlen gondolkodás és elvesztegetett munka olyan tudományokkal foglalkozni, amelyek csak az evilági életet szolgálják. (...) Így kidobott munka az, ha valaki olyan tanulmányoknak szenteli magát, melyeknek egyetlen célja a pénzkereset.... Ha a dolog így áll, a legnemesebb tudományok azok, amelyek az örök életben való megváltáshoz vezetnek. Aki ilyen tanulmányoknak szenteli magát, az olyan, aki a rövid szenvedést felváltja az örök boldogságra. Ibn-Hazmandalúziai jogtudós aki 400 könyvet írt
  
  
• A boldogság egy állapot és egy eredmény. Az az állapot, amikor a személyes beállítottság és ambíciók alapján megfogalmazható fontos életcélok az egyén saját értékelése szerint megvalósulnak, illetve folyamatában vannak, hiszen az élet egy folyamat, ahol az elért eredmények újabb célokat generálnak.(Horváth Katalin)
  
  
• Hiszem, hogy az életet azért kaptuk, hogy növekedjünk a szeretetben; és hiszem, hogy Isten bennem van, ahogy a nap a fényben és az illat a virágban... Hiszek a lélek halhatatlanságában, mert halhatatlan vágyakat hordozok magamban.

  Helen Keller amerikai író, aktivista és előadó. Ő volt az első siket és vak diák, aki főiskolai diplomát szerzett. Siket-vak gyermekek (pszichológiai fejlődés a tanulási folyamatban)” című doktori disszertációjában (megjelent 1971, Sérültek Moszkvai Intézete) Keller, Helen: How I Became a Socialist.
  
  

• Minél kevesebb szabályt állítasz fel arra, hogy milyennek kellene lennie az életnek, és hogy másoknak hogyan kellene viselkedni, annál könnyebb boldognak lenned. (Andrew Matthews)

Mivel mi határozzuk meg, hogy mire gondolunk, ezért a boldogságunk szükségszerűen saját kezünkben van. Senki sem tölt gondolatokat a fejünkbe. Ahhoz, hogy boldogok legyünk, a boldog gondolatokra kell koncentrálnunk. Mégis milyen gyakran tesszük az ellenkezőjét! És milyen gyakran előfordul, hogy fel sem figyelünk arra, ha megdicsérnek minket, viszont még hetek múlva is egy barátságtalan megjegyzésen rágódunk! Ha megengeded, hogy egy rossz élmény vagy egy kellemetlen megjegyzés kösse le gondolataidat, akkor ennek viselni fogod a következményeit. Emlékezz rá: te kontrollálod a gondolataidat. A legtöbb ember csak pár percig emlékszik a dicséretekre és évekig a sértésekre. Gyűjtik a szemetet, olyan hulladékot hordanak magukkal, amivel, húsz évvel ezelőtt dobálták meg őket.
Andrew Matthews - Élj vidáman! c. könyve

Andrew Matthews’ books including "Happiness Now", "Follow Your Heart", "Being Happy!", "Making Friends", and "Being a Happy Teenager" are now published in 38 different languages with sales of over 5 million copies in 60 countries.

A 8 boldogság
Látva Jézus a tömeget, fölment a hegyre. Amikor leült, hozzá járultak tanítványai. Jézus pedig így tanította őket:

1. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.
2. Boldogok a szelídek, mert ők bírják a földet.
3. Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
4. Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők kielégíttetnek.
5. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
6. Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják az Istent.
7. Boldogok a békességesek, mert ők Isten fiainak hívatnak.
8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
(Máté 5,1-10.)

• Megtalálod a keresett boldogságot…
  • Ha követed a józan ész szabályait,
  • ha buzgón, határozottan, békés lélekkel azt teszed, amit a pillanat kíván,
  • ha sem jobbra, sem balra nem téved el tekinteted,
  • ha nem nézel maszkok után, és cselekedeteid összhangban állnak a természettel,
  • ha minden szavad a hősi időket felidéző igazság jegyében születik,
  • ha semmit sem vársz, és semmitől nem remegsz,
  • ha megőrzöd lelked és szellemed tisztaságát –

akkor biztos lehetsz benne, megtalálod, amire annyira áhítottál: a boldogságot. Ebben senki meg nem akadályozhat.

Marcus Aurelius Római Birodalom császára (161. március 8. – 180. március 17.)
Erkölcsiségét a szolgálat és kötelességteljesítés határozta meg, ezért is különösen értékes, tanító tartalmakat fogalmazott meg minden korszak fiataljainak.

• A boldogság titka a jó egészség és a rossz memória.

Ingrid Bergman (Stockholm, 1915. augusztus 29. – London, 1982. augusztus 29.) háromszoros Oscar-díjas svéd színésznő. 1982-ben mellrákban hunyt el a 67. születésnapján, Londonban. Végakarata szerint Svédországban hamvasztották el

• A tetőpontra az jut, aki tudja, minek örüljön, aki boldogságát nem tette másoktól függővé, aki nem nyugtalankodik, aki bízik önmagában...
  Hidd el, az igazi boldogság komoly dolog. Vagy azt képzeled, hogy bárki képes derűs arccal — ahogy mostani arany ifjaink mondják — ,,feldobottan”megvetni a halált, ajtót nyitni a szegénységnek, elszenvedni a fájdalmakat és elhajítani az élvezeteket? Aki ekképpen gondolkozik, boldog, de nem igazán. Neked másmilyen boldogságot kívánok: olyat, amelyik sosem hagy el, ha egyszer megtaláltad a forrását.
  Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog; ami érték, olykor fénytelen,és a mélyre kell ásni érte. Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörűséget kínál. Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, és bensődben derül.

Ha szándékaid becsületesek, cselekedeteid helyesek, lelkiismereted nem zúgolódik, és megtagadod a véletlen ajándékait - akkor egyenes gerinccel járhatsz az úton, azon az úton, amit életnek nevezünk

Seneca A sztoikus filozófia az addigi görög természetfilozófiai hagyománynak némileg ellentmondva, Szókratészhez híven, inkább (bár nem kizárólag) a társadalomra és az emberekre, a humánumra irányult, Később a rómaiak, akik mindig is mindenben a gyakorlati hasznot keresték, a sztoikus filozófia eredményeit – természetesen leginkább az etikát – a helyes, harmonikus életvitel meghatározására és vezetésére alkalmazták, és a sztoicizmus végképp amolyan életfilozófiává vált.

• A sikeres ember megkapja, amit akar.
  A boldog ember örül annak, amit kap.

H. Jackson Brown közismert amerikai best seller iró Life's Little Instruction Book

• Azt mondják, a földi boldogsághoz a következők kellenek: legyen kit szeretnünk, legyen mit csinálnunk és legyen miben reménykednünk.

Tom Bodett amerikai rádiós

• Ha csak boldogok akarnánk lenni, az könnyű dolog volna; ámde boldogabbak akarunk lenni a többieknél, s ez bizony csaknem mindig nehéz, mert a többieket boldogabbnak véljük annál, amilyenek valójában.

Montesquieu francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt.

Ha boldog akarsz lenni, először el kell határoznod, hogy boldog leszel. Ha boldog akarsz maradni, akkor ezt a döntést mindennap meg kell hoznod!

Andrew Matthews (kapható könyve. ábra)

• Az igazi célom az életben az, hogy boldog legyek, hogy örömmel tevékenykedjek, fejlődjek, kreatívan, függetlenül attól, hogy éppen mi vesz körül. Nem függ a pénztől, a tulajdonlástól.

Amikor elégedetlen vagyok, aggódom, félek, szenvedek, akkor távol vagyok a célomtól. Célom, hogy 'ok nélkül' legyek boldog. Ha folyamatosan az okokat keresem hozzá, az csak eltávolít a boldogságtól. Egyszerűen 'csak' a belső öröm állapotában szeretnék lenni, attól, hogy ÉLEK, hogy felnézek a csillagos égre, hogy látom a szebbnél szebb virágokat és érzem az illatát, tapasztalom az élet csodáit
Azt szeretném, ha a pozitív vagy negatív gondolkodás helyett elfogulatlan, elemzéstől és értelmezéstől mentes legyek, vagyis elcsendesedne az elmém. Tátrai Katalin

• Nem hiszem, hogy az igazi boldogság az, amit a mai ember gondol róla. A pénz kergetése és a másoknak megfelelés közben teljesen elfelejtenek mosolyogni, önfeledten örülni, boldognak lenni az emberek. A természet csodái, egy éppen nyíló virág, az állatok közelsége stb. rengeteg örömet rejt magában. Ha az ember képes megnyitni a szívét ezekre a 'csodákra', képes lesz igazán boldog lenni. Ha tudunk szeretni, önzetlenül szolgálni, meg tudjuk nyitni szívünket és megtapasztaljuk Isten közelségét is. Így rájöhetünk, mennyivel értékesebb az élet annál, mint gondoljuk. Mindenki a boldogságot keresi, de mivel félreértelmezik az egész életet sajnos általában túl későn döbbennek rá, hogy minőségileg mennyire másképp élhettek volna. Hittel mindent elérhetünk, nem lesz előttünk akadály. Jelenleg a legnagyobb boldogság az életemben a közelgő eljegyzés a párommal. Mindenkinek kívánom, hogy tapasztalja meg ezt az érzést, találja meg azt az embert, akivel igazán megoszthatja a boldogságot.

• Az emberek nagy valószínűséggel megtalálják a boldogságot, amely elsősorban a nem anyagi dolgokban rejlik (amilyenek a növekedő szerelem, a gyerekek, a barátság, a közösség, a lelki élet, a szellemi kincsek, a segítés, az alkotás, a természet, az önnevelés, a nagy áldozatokat is vállaló szeretet, a szegényeknek adás öröme stb.),

A boldogság nem az erény jutalma, hanem maga az erény; s nem azért örvendünk neki, mert vágyainkat megfékezzük, hanem megfordítva, mivel örvendünk neki, azért tudjuk megfékezni vágyainkat.

Spinoza nem materialista és nem idealista, hanem racionalista. Gondolkodása az emberi ész állandó és folytonos istenítése amit nem képes felfogni, annak a létét is tagadja
Fő műve, az Etika megírásakor Euklidesz axiomatikus tárgyalásmódját használja: minden fejezet definíciókból, tételekből és ezek bizonyításaiból áll. Egyrészt azt szeretné ezzel a módszerrel szemléltetni, hogy az egyszerű tételekből levezethetők a bonyolultabb, összetett elméletek
Az Etika öt fejezetből áll: 1. Istenről, 2. A szellem eredetéről és természetéről, 3. A szenvedélyekről, 4. Az emberi szabadságról, 5. Az emberi szabadság és az ész hatalmáról

• „Ha boldogságnak egynémely örömet nevezünk ebben az életben, akkor valóban van boldogság. De ha csak gyönyörűséges érzések szakadatlan és változatos sorát nevezzük annak, akkor a boldogság nem erre a földgolyóra termett; másutt keressétek”.

Voltaire francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus Tanulmány az erkölcsökről kalózkiadása megjelent. Annak esélye pedig, hogy Franciaországban letelepedésre kapjon engedélyt, írásaiban rögzített állásfoglalásai miatt végképp lecsökkent

Az emberi világ nagy szava: a szeretet... Másik nagy szava: a boldogság. A boldogság sohasem közös... Mindenki a maga számára boldog, ahogy mindenki a más számára szeret. Ezért a boldogsággal a magány jár együtt, ahogy a szeretettel a közösség. A magányos ember nem tudja, mit jelent szeretni. Nem kívánja a közösséget. Nem akar együtt élni. Életének értéke: a boldogság. Persze a világ nem csak ezt a két szót ismeri. A Szeretet és a Boldogság mellett ott van: a Tudás, a Szépség, a Hatalom, a Béke, a Szenvedés. A lét tele van nagy szavakkal, ahogy tele van lelkekkel, és minden léleknek megvan a maga nagy szava. A modern ember törekvése: öröm és boldogság.

„Csak akkor lehettem volna boldog, ha egy lettem volna a tizenkettő közül, és őt hallottam volna”. Hamvas Béla magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros

A boldogság az élettel való megelégedettség. Horváth József

A boldogságot, mint fogalmat nem lehet meghatározni. Tulajdonképpen (tartósan) nem is létezik. Csak rövid pillanatokra, átmeneti (tranziens) jelenség. Bernus András

„A boldogság, amire vágyunk: különféle ellentétes adottságok egysége. Az egyén számára: reménykedés félelem nélkül, cselekvés nyugtalanság nélkül, dicsőség rágalom nélkül, szerelem álhatatlanság nélkül. A képzelet megszépíti azt, amit birtoklunk, és eléri, hogy ne sajnáljuk azt, amit elveszítettünk. Íme: a lehetetlen boldogság. S mi éppen, hogy erre vágyunk. Az elérhető boldogság az az állapot, amelyben védve volnánk a nagy szenvedésektől.

Stendhal 19. századi francia író. Egyike a realizmus első képviselőinek Vörös és fekete (Le Rouge et le Noir, 1830), illetve A pármai kolostor (Le Chartreuse de Parme, 1839) című regényeiben.

A boldogságot azok a pillanatok adják, amikor sikerül átélnünk életünk, szerelmeink, barátságaink, kudarcaink, sérelmeink értelmét és távlatait. Az 'életünk' azt jelenti: családunk, szerelmünk, baráti társaságunk élete - múltjával, jelenével és távlataival együtt.

Dr Lipécz György, főiskolai tanár, ÁVF Módszertani Tanszék

• A tartós boldogsághoz nem kell más mint békében élni önmagunkkal, a minket körülvevő embertársainkkal, és hinni Istenben mert az igaz hit ehhez erőt ad. Én is így teszek, és boldog embernek érzem magam.(Hugyecz Balázs)

• Boldogabb emberek azok, akiknek a legérdekesebb gondolatok járnak a fejükben. Akik számára a szórakozást a személyiségük fejlesztése jelenti, akik kedvelik a jó zenét, az érdekes könyveket, a szép képeket, a jó társaságot, és a jó beszélgetéseket, ők a világ legboldogabb emberei. Ők nem csupán önmagukban boldogok, hanem a boldogság forrását jelentik mások számára is.
  

  William Lyon Phelps amerikai író, számos könyv szerzője, rádiós

A Boldogság összetevői
Gazdagodás

• Jól ismert jelenség, hogy a gazdagság nem boldogít, csak a gazdaggá válás. Amikor a viszonylagos jóllétben élőknél azt vizsgálták, mennyivel nőtt a boldogságszintjük, amikor kétszer olyan jól éltek már, mint korábban, kiderült, hogy boldogságszintjük nem nőtt kétszeresére. Az elemzések azt bizonyítják, hogy a gazdagodás számottevően csak a létminimum alatt élők boldogságát növeli meg, mert számukra valóban minőségi ugrást jelent az éhezéstől, fázástól, rongyokban járástó való szabadulás. De nekik is csak addig, amíg meg nem szokták.
• Anyagiakban az emberek nemcsak saját szükségleteik szerint ítélnek, hanem másokhoz viszonyítva.
• Az egészség ugyancsak fontos, de nehezen befolyásolható tényező. Egy ország egészségességét az egészségügy színvonala, a táplálkozási szokások, a közegészségügy állapota, a szabad idő mennyisége, a környezet szennyezettsége, stb. egyaránt befolyásolja.
• Manapság a boldogság egyik legfőbb csorbítója a társadalmi méretű "depresszió", amely sokkal inkább evolúciós, mintsem pszichiátriai probléma
• Munkamegosztás. A régi emberek a munkafolyamatokat az elejétől a végéig csinálták, de később a munkamegosztás fejlődésével, ami az iparosodás velejárója volt, egyre inkább részmunkákat végeztek. Az ember minél kisebb részét végzi el egy munkának, annál kevésbé érzi az értelmét, a célját.
• Kompetencia Van egy velünk született kompetencia motívum. A kisbaba is ezért áll fel és akar járni, mert hajtja őt annak az élvezete, hogy olyat tud csinálni, amit korábban nem tudott. Ez a vágy olyan erős, hogy egy gyereket le sem lehet fogni, minden esés ellenére makacsul feláll és megy tovább. Ez egészséges esetben az embereket egész életükben jellemzi, állandóan fejlődni, teremteni akarnak valamit.

A belső világunk. A belső (eudaimonikus) Boldogság

Arisztotelész számára a belső boldogság az eudaimonia az erényes életet jelentette. Olyan életmódot, amelynek a középpontjában a közjó és minden emberi jó (tudomány, művészet, erkölcs egészség) szolgálata állt. Más szóval a „legfőbb jó”, amelyre minden ember törekszik.

J. Bentham szerint, aki a haszonelvűség megfogalmazója volt, azt állította 1789 évben megjelent könyvében, hogy minden boldogság megengedhető, amelyet nem más kárára érünk el. Bertham szerint mindent a hasznosság szempontjából kell értékelnünk, vagyis aszerint hogy ez növeli-e a boldogságunkat vagy nem. Ezen a helyen részleteiben nem beszélek többen az eudaimon boldogságról, talán még csak annyit, hogy Maslownak a teóriája szerint az önaktualizáció (önmegvalósítás a szükséglet hierarchia legfelső szintje) lényege, hogy mindenki bontsa ki a benne rejlő pozitív képességeket Ezek a humán szükségletek az eudaimoniával azonosíthatók.

Jeremy Bentham 15 February 1748 – 6 June 1832 was a British philosopher, jurist, and social reformer. He is regarded as the founder of modern utilitarianism

A belső öröm ritkaság, mert az emberek nem könyörögnek érte. Legtöbben a vágyak világában élünk. Nincs időnk mélyen magunkba merülni. Úgy érezzük, hogy a nap huszonnégy órájából egyetlen percünk sincs arra, hogy magunkba szálljunk és megkapjuk ezt a belső örömöt. Pedig hatalmas területek vannak bennünk. Nekünk, mint a jól gazdálkodóknak, fel kell szántanunk ezt a mezőt, és el kell vetnünk belé törekvésünk, a belső életre való eltökéltségünk magját. Ha őszintén elfogadjuk a belső életet, akkor néhány hónap vagy egy év múltán elkezdünk valódi belső örömöt érezni.

Szükséged van a boldogságra?
Akkor csak három dolgot kell tenned:
Meditálj rendszeresen,
Mosolyogj lélek-teljesen,
Szeress fáradhatatlanul.

Külső világunk. A külső (hedonisztikus) boldogság

• A fogyasztói társadalom bázisát az azonnali örömök kielégítésére szocializált tömegek alkotják. Bármilyen kifinomultnak véljük a kultúránkat, valójában az evés, ivás, szex, erőszak, izgalom, ingerkeresés, na meg a létfenntartás primitív elsődleges motivációjára épül szinte az egész társadalom működése.
  Az azonnali kielégülés fő problémája, hogy rövid ideig tart és állandóan ismételni kell, ami viszont gyors kiürüléshez, unalomhoz vezet, ill. a szegénység, elszegényedés vagy az igényekkel együtt nem növekvő anyagiak a megfosztottság kínzó élményét eredményezik. Amikor a fogyasztói társadalom boldogságot ígér, az csak a fogyasztásra buzdító reklámüzenet. Egyre növekvő probléma az unalom, a kiégettség, a depresszió. A közvetlen kielégülés hajszolása hosszú távon boldogtalanságot és örömtelenséget okoz.
  A pénz nem boldogít. A kutatások kimutatták, hogy a boldogság nem a jövedelemtől függ: hiába nő az életszínvonal, a boldogságszint ugyanolyan marad. Ezt nevezik a boldogság taposómalmának: bármi jó történik velünk, gyorsan megszokjuk. Például ha öttalálatosunk volt a lottón, egy év múlva már csak bágyadtan vonunk vállat a medencénk és a homárvacsoránk mellett.
• Az emberek a haláluk előtt megbánnak dolgokat. Bronnie Ware ausztrál szerző könyvet írt arról, mi fáj a leggyakrabban a haldoklóknak.
  • Az egyik keservesen megbánt tényező, hogy mindig másokhoz alkalmazkodtak, nem törődtek önmagukkal.
  • A másik, hogy csak a munkának éltek. Természetesen olyan munkákról van szó, amik során az ember nem épül, csak kis csavarokként forog könyörtelen multi gépezetekben.
• A kapitalizmusban a szerencsét tekintik a boldogság alapjának, a teljesítménynek köszönhető boldogság fogalma elsorvadt.
• A nagyon gazdag Monet festőművész, olyan környezetet teremtett magának, amiben képes volt nyugodtan alkotni. Ezzel szemben Van Gogh árral szemben úszott: azért küzdött, hogy festhessen, vállalta érte a nyomort, az éhezést is. Mégis mindkettő boldog volt
• Anyagi sikerek
  Sokan a jövőjüket az anyagi sikerekben képzelik el. Ha ezt a kitűzött célt eléri valaki, úgy a beteljesüléssel véget ér az öröm. A beteljesülés elveszi a jövőt. Aki célba ért, annak nincs miért tovább küzdenie és ezért szinte értelmetlenné válik az élete
  A belső boldogságban azonban nem fenyeget ilyen veszély mivel a távoli cél a folyamatos tökéletesedés, újabb és újabb kihívásokon keresztül Ennek pedig soha sincs vége Az érett személyiségeket az jellemzi, hogy az érdeklődés bennünk a kiapadhatatlan hajtóerő. Ők folyamatosan változtatják az érdeklődési területüket, mert amit megismertek, az már nem jelentett kihívást.
• A hedonista boldogság egyfajta kielégült állapot, mint például egy ember jóllakottan, napbarnítottan és egészségesen üldögél az úszómedencéje partján, a vízben boldog gyermekei lubickolnak, mellette fekszik csodaszép felesége, a garázsban állnak a vagyont érő autók és a kertész gondoskodik a park minden kori szépségéről. Ilyen az amerikai álom.
  A hedonista középszerű ember arra gondol mikor lesz már ebéd, vagy hogy mennyi pénzt fog kapni az elvégzett munkáért. Folyton az órát lesi, mikor telik le a munkaidő A hedonista boldogság alapja a fogyasztás és a különféle élvezetek halmozása. Ez persze nem vezet tartós boldogsághoz
  Hedonikus boldogság az állatvilágban is létezik az eudaimonikus viszont csak az ember sajátja. Tanulás révén az ember képes elsajátítani annak a képességét, hogy belső örömöt generáljon Akik külső tényezőkre építenek azok csalódni fognak, mivel a boldogság minden jel szerint sokkal inkább belülről fakad.
  A sikertelen művészek sorsa jó példa arra, hogy az alkotásukban menyire nem akadályozta őket a szegénység vagy a visszhang nélküliség. Jutalmuk ugyanis az alkotás folyamatában rejlett és nem abban hogy mennyi pénzt kapnak műveikért. Kimutatták, hogy a Nobel díjasok tovább élnek, de nem azért mert az elnyert pénzösszeg tette őket boldoggá, hanem a tudományos státusz elérése okozta öröm hosszabbította meg életüket.

Haszonelvűség
Ez egy angol etikai irányzat. Elfogadják a hedonizmus tanítását, amely szerint az ember boldogságának legfőbb forrása az élvezetek. Felismerik azonban, hogy az ember nem törekedhet korlátlanul saját boldogságára úgy, hogy más érdekeit boldogságra törekvését ne sértse. Az ember alaptermészete az önzés de saját érzéki boldogságában legyen méltányos másokkal szemben. A legtöbb ember számára a haszonelvűség jelenti a legnagyobb boldogságot.

A külső világban nem létezik öröm. Amit mi örömnek hívunk, az egyfajta élvezet. Mi ad örömöt a külső világban? A vágyak beteljesedése. Most egy házat akarok, de ha megkapom, két házra vágyom, és amint ez is az enyém, még mindig nem leszek elégedett.
Minden alkalommal, amint a külső világban teljesül egy vágyunk, még nagyobb romboló vagy korlátozó vágyak áldozatává válunk. A vágyak sorozatának soha nincs vége. A vágy teljesülése egy másodpercre elégedetté tesz, de a következő pillanatban újabb vágyunk támad, tízszeres erővel.
A valódi öröm éltet, a valódi öröm felszabadít. Az élvezet azonban könyörtelenül megköt.
Egyfolytában azért sírunk, hogy földi javaink gyarapodjanak, és így a soha meg nem szűnő vágyaink nem hoznak semmiféle beteljesedést. Amíg vágyaink vannak, mindig birtokolni próbálunk valamit, függetlenül attól, hogy az ember, Isten, a fény vagy a béke. A vágy alapvető természete a birtoklás. Ha valami szépet látunk, a vágyunk azonnal meg akarja ragadni. De a végeredmény az lesz, hogy elpusztítjuk.
Külső életünkben, amikor egymással érintkezünk és gondolatokat cserélünk, egyfajta örömhöz jutunk. De ez nem valódi öröm; ez csak bizonyosfajta élvezet. A valódi öröm valami mélységes és beteljesítő

Külső és Belső Élet

• A külső élet és a belső élet olyan, mint az Északi- és a Déli-sark. Sohasem találkozhatnak. Biztos, hogy belső életünknek több a fénye, mint külső életünknek, de lehet, hogy ez a fény a külső élet átalakításához - amely olyan, mint egy makacs gyermek - nem elegendő. Annak ellenére, hogy tudjuk ezt - belső életünk több fényét -, külső életünk nem akar engedelmeskedni a belső élet parancsainak. Még csak együttműködni sem akar a belső élettel. Az egyiknek bõséges fénye van, ami azonban csak ritkán képes felvillanni, a másiknak gyakorlatilag nincs fénye, mégis szinte állandóan ural bennünket.
  
  
• A külső és a belső életnek eggyé kell válnia. A külső élet a kisebb fivér, a belső élet pedig az idősebb testvér, mert a belső életen belül él a lélek, ami teljes bölcsesség. Ahhoz, hogy külső életünket teljesen átalakítsuk, belső életünknek állandóan törekednie kell arra, hogy egy legyen Isten határtalan Bölcsesség-Fényével.
  
  
• Ha a belső élet figyel a lélek parancsára, és a külső élet hallgat a belső élet szavára, akkor a lélek - Isten tudatos képviselőjeként - a belső és a külső életet gyorsan és biztosan Isten Szív-Ajtajához vezeti. Abban a pillanatban maradandó örömünk, örökké tartó örömünk lesz.
  http://szeretet.add-to.net/?i=chinmoy-boldogsag-1

Az összeállításhoz az alábbi forrásokat használtuk:
http://web.axelero.hu/polczerj/boldogsagkozep.htm
http://www.citatum.hu/kategoria/Boldogs%E1g
http://idezet.wordpress.com/category/boldogsag/page/2/
http://drimmun.com/erzelmek/boldogsag-idezetek.html
http://www.lakatospal.hu/index.php?page=articles...
http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/22/22_muv_deak.htm
http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre17/03.htm
http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-boldogsag-kozgazdasagtana-egy-uj-szemleletmod-ternyerese-hazankban
http://konyves.blog.hu/2014/04/28/a_boldogsag_a_legfobb_jo
http://www.hrportal.hu/hr/a-modern-munkavegzes-artalmai-interju-szendi-gaborral-20111023.html
http://szeretet.add-to.net/?i=chinmoy-boldogsag-1

Lelki életünkkel foglalkozó eddigi dolgozataim:
http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-lelki-egeszsegunk2.php
http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-lelki-egeszsegunk1.php
http://www.nelegybeteg.hu/tudastar-lelki-egeszsegunk1.php
http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-onmegvalositas.php

Örömmel vesszük az olvasott tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, kiegészítő megjegyzéseit, értékelő minősítését, amit a KAPCSOLAT menü Üzenet helyén beírva érdeklődve várunk. Véleménye segít minket abban, hogy a további dolgozataink az olvasók tartalmi igényei szerint formálódjon.

Figyelem: A weboldalon ismertetett étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására. Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez.