www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja

Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek

Karácsony igazi arca 2.rész

Karácsony napján a kis Jézus születését ünnepli az egész világ. A betlehemi istállóban a jászol mellett az édesanya Mária, József a nevelő apa és a három király, no meg a pásztorok láthatók. A dolgozatomban a felsorolt személyekről rövid összefoglalót adok. A karácsonyi ünnep ugyanis így válik számunkra érthetővé és ihletett eseménnyé, ha valóban tudjuk, hogy mit is ünneplünk, amennyiben a kis Jézus születését ünnepeljük.

• Sokan a munkaszüneti napnak örülnek és családi meeting keretében kirándulásokat, síelést, külföldi utakat szerveznek. Az ajándékozás is sok helyütt elmarad, mert miért is ajándékozgassanak? Ennek ugyan ellentmond az óriási vásárlási láz, a tömegek harca az árukért. Azt kívánom minden kedves olvasómnak, hogy a gasztronómiai élvezetek mellett szenteljünk legalább néhány percet az ünnep igazi tartalmának felidézésére.

Jézus édesanyja Mária
Mária (héberül: Mirjám a Biblia Újszövetség és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
A latinok Mater Dei, névvel illetnek A katolikus magyarok Isten Anyja néven nevezik a dogmát, amit az efezusi zsinat 431-ben fogalmazott meg.

Magyarázat efezusi zsinat
Az efezusi zsinat (Epheszosz, 431. június 22. – szeptember) a kereszténység harmadik egyetemes zsinata, amelyen elsősorban konstantinápolyi pátriárka ellen fogalmazott meg tantételeket. Az üléseket a város Mária-templomában tartották. Kiváltó oka az alexandriai iskola és az antiochiai iskola krisztológiai véleménykülönbsége Mária istenanyasága kérdésében.

A zsinat állásfoglalása

• Szűz Máriát csak a ‘Krisztusszülő’ cím illeti meg, mert ő csak az ember Jézust szülte e világra. Ez az állítás azonban azt a lehetetlen állapotot hozta volna, hogy Krisztusban két személy van, egy emberi és egy isteni.
• Cirill ezzel szemben az alexandriai iskola alapján azt hirdette, hogy Mária a megtestesült Igét szülte világra, ezért a Theotokosz, ‘Istenszülő’ név illeti meg.

  Magyarázat Theotokosz, Két görög szó összetétele: θεός "isten" és τόκος "születés", így szó szerint istenszülőnek fordíthatjuk, ám mivel ez sokak szerint furcsán hangzik, a magyar nyelvű ortodox liturgiában a görög kifejezés fordítása ("az Isten anyja") hangzik el

A zsinat leszögezte, hogy az egyház mindig is, mint Istenembert ismerte Krisztusban, és egyetlen személyként fogadta el. Ez az isteni személy a Fiúisten, aki a megtestesülés időpontjában Szűz Máriától vette fel az emberi természetét.
Emiatt elfogadták Cirill érvelését, és kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszűlő cím. A jelenlevő 198 püspök egyhangúlag Cirill tanítását fogadta el,

Cirill teljes győzelmet aratott. Ennek és az efezusi zsinatnak az emlékére III. Sixtus pápa Rómában fölépíttette a Santa Maria Maggiore-bazilikát. (foto).

Mária további elnevezései:
Szűz Mária, Szűzanya, Magyarok Nagyasszonya, Nagyboldogasszony, Rózsafüzér királynéja, Mindnyájunknak Édesanyja vagy Miasszonyunk, Mennyország Királynéja, Boldogságos Szűz A katolikus egyház hivatalosan is Beata Maria Virgónak nevezi latinul.
300 éves restaurált Mária kép a Márianosztrai templomban (kép)

◄◄ Dúsan faragott fa keretben házi-oltár, ajtaját kinyitva ovális keretben Szűz Máriát ábrázoló kézzel festett porcelán miniatűr A Hohenberg porcelángyár által jelzett munka 1865-ből. Anna Mária anyja és Mária ►►

Jézus anyjának, Máriának a születése
Mária édesanyja Anna volt, édesapja Joákim. Egész idősek voltak, mikor Isten megajándékozta őket Máriával. Anna a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége. Mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak.
Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadik részt pedig szétosztották a szegények között.
Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta egy eset: a templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajándékot azzal a megokolással, hogy bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis bűnössége nyilvánvaló jelének látta.

Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a mezőre a pásztorok közé. És így is tett. Nem sokkal később azonban megjelent neki Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük.

Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazsága mellé jelül azt adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Úgy is történt. Joachim és Anna az Aranykapunál találkoztak, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe.

• A Korán 72 alkalommal említi, Jézus próféta szűz anyját, az egyetlen bűntelent. Mohamed próféta a négy legtökéletesebb nő egyikének tartotta Szűz Máriát
  http://www.noiportal.hu/main/npnews-8430.html
• A legenda azt is tudja, hogy Mária édesanyja Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta a kicsi Jézust.
  Anna és Mária (fenti kép)

Jézus születésének körülményei
Kérdés volt, hogy Jézus

• Isten volt-e, vagy
• Isten is meg ember is, vagy
• csak ember, aki isteni kinyilatkoztatásokat kapott.

Ennek a kérdésnek a megtárgyalása magával vonta Jézus születési körülményeit. Így születését megelőző ószövetségi prófétai utalásokból következtettek Krisztus és Szűz Mária szerepére az üdvtörténetben. Ilyen utalást talált Damaszkuszi Szent János is: „Mielőtt vajúdott volna, szült. Mielőtt rájöttek volna szülés fájdalmai, fiúgyermeknek adott életet.” (Iz 66.7).
Ezt is figyelembe vették a zsinatokon, és arra a következtetésre jutottak hogy Szűz Mária szűzen szülte Jézust, és később szüzessége örökre megmaradt. Ha viszont így született Jézus akkor nem lehetett más mint Isten.

Máté evangéliuma szerint a názáreti Szűz Mária József, az ács jegyese volt. Máriát egy Gábriel nevű angyal üdvözli, és elmondja, hogy gyermeket fog szülni, akinek Jézus lesz a neve. Ez élete egyik fordulópontja, mert József titokban el akarja bocsájtani, mert még házasságkötés előtt voltak. De Mária "nem ismert férfit" (Mt 1.25).
◄◄Leonardo: Angyali üdvözlet

A család a népszámlálás miatt Betlehembe utazik, ahol Szűz Mária megszüli Jézust egy istállóban.
A kis Jézushoz messziről napkeleti bölcsek érkeznek, és hódolatukat teszik, ajándékokkal. Ezután József álmot lát, üzen egy angyal, hogy a gyermek életére törnek, meneküljenek Egyiptomba. Onnan évek múltán újabb üzenetet kapnak, meghaltak azok, akik a fiú életére törtek, és a gyermekkel hazatérnek.

Jézus apja József
József a Dávid házából származó újszövetségi személy, (Lk 2,4) az Újszövetség szerint Szűz Mária férje, és Jézus nevelőapja a Szent Család feje.
A katolikus, ortodox és anglikán egyházakban szentként tisztelik
Az evangéliumok azonban nem adják meg sem születése, sem halála helyét vagy idejét. Amit megtudunk belőlük, hogy hosszabb ideig a galileai Názáretben élt, néhány évig a júdeai Betlehemben lakott, illetve Egyiptomba kellett menekülnie.

• Józsefet Jézus nevelőapjának nevezzük. József nem édesapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe. De József nem is fogadta gyermekévé Jézust. Újra csak Isten az, aki József fiává tette Jézust, amikor Mária méhében fogant, abban a Máriában, akire egyedül Józsefnek volt joga az eljegyzés címén.
• Az angyal álomban világosította föl arról, hogy Jézus apja lesz, és neki kell majd nevet adnia Mária fiának. József helyzetét Jézussal szemben Isten határozta meg. József Dávid utóda volt, és Jézus a szintén dávidi családból való
• Azt, hogy Jézus az ábrahámi és dávidi örökség birtokosa legyen, ezt nem kaphatta Máriától; Mária nem adhatta azt, amije nem volt. Tőle Jézus csak a vér szerinti dávidi származást kaphatta, a szent örökséget Józseftől kellett kapnia. Ez az örökségátadás automatikus volt: amikor József meghalt, Jézusra szállt át az ábrahámi és dávidi örökség.
• József jegyességre lépett a fiatal, dávidi származású Máriával, az akkori szokások szerint 18-24 éves kora között. Még mielőtt a házasságkötésük megtörtént volna, Máriát áldott állapotban találta. Megrendült, aztán egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye csak feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket. Atyai szerepe abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek.
• Szent József, Jézus nevelőapja. Az Újszövetség szerint Dávid házából származott, ácsként munkálkodott Názáretben. Eljegyezte tehát Szűz Máriát. Amikor Szűz Máriát titokban el akarta bocsátani, mert gyermeket várt, álmában egy angyal tudomására hozta: Szűz Mária a Szentlélektől van áldott állapotban.
• Betlehembe mentek a népszámlálás miatt, ahol Jézus Krisztus megszületett.
• Heródes elől Egyiptomba menekültek, visszatértük után Názáretben éltek. A 12 éves Jézussal felmentek Jeruzsálembe, a templomba, majd hazatértek Názáretbe, ahol Jézus azután is engedelmeskedett a szüleinek.
• Szent József nem játszott szerepet Jézus nyilvános működésében, azért mert még mielőtt Jézus tanítani kezdett volna, Szent József már meghalt, Jézus és Mária karjai között.

A szent család származás elmélete

• Mária szintén Dávid családjából származott. Ez azt jelenti, hogy József és Mária távoli unokatestvérek voltak. Hazájukban, Názáretben jól emlékeztek Dávidra, s vele arra a meg nem hiúsuló ígéretre, hogy a Messiás biztosan el fog jönni, éspedig Dávid egyenes leszármazottjaként.
  
  
• József atyasága pedig konkrétan abban fejeződik ki, hogy életét szolgálattá, áldozattá tette. Már az Egyiptomba való menekülés és az ott töltött 2-3 év során József oltalmazza, gondját viseli Máriának és a Gyermek Jézusnak. Annak a tömjénnek, mirhának és aranynak az értéke, amit a három napkeleti bölcstől kaptak, nem lehetett igen nagy, hamarosan elköltötték szállásra, élelemre. Józsefnek csakhamar munkát kellett keresnie, keményen dolgozott, és reménykedett a jobb időkben
  http://www.ujhajtas.net.ua/new/index.php?option=com_content...
  
  
• A rabbinikus felfogás szerint a zsidó származás anyai ágon öröklődik, tehát Jézus származása esetében Mária hovatartozását kell(ene) figyelembe venni, nem Józsefét
  
  
• Mária is Lévi törzséből származott. Mária vér szerint Dávid leszármazottja volt, csak jog szerint tartozott Lévi törzséhez. Augusztinusz hangsúlyozza, hogy mindez persze csak feltételezés, ahogy az is, hogy Máriát lévita apa nemzette.
  
  
• Jézus jogilag a Dávid nemzetségéhez tartozó ács József fia volt. Vajon tekinthetjük-e Jézust Dávid fiának, ha Mária szűzként fogant, tehát Jézusnak Józsefhez vér szerint semmi köze sem volt, különösen annak a fényében, hogy a zsidók a zsidó származást anyai ágon tartják számon? Mária törzsi identitása bizonytalan.
  
  
• Hogy lehet Jézus Dávid fia, ha nem József természetes fia? A válasz: József - Dávid fiaként Jézust örökbe fogadja és a nevére veszi (1,20-25). Az a tény, hogy József örökbe fogadja Jézust, egyáltalán nem kérdőjelezi meg Jézus dávidi származását. Zsidó körökben nem annyira a testi származás révén lett valaki egy ember fiává, hanem azáltal, hogy az az ember a fiának ismerte el őt.
  
  
• Jézus Dávid fia örökbefogadás révén, Isten Fia fogantatás révén (Mt 2,15; 3,17).” („Son of David” in Dictionary of Jesus and the Gospels, 268-269)
  
  
• Az evangéliumi beszámolók egyetlen egyszer sem utalnak Jézus esetleges lévita származására, viszont nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a názáreti Jézus Júda törzséhez tartozott, és azon belül is Dávid házából származott, ezért ő a Dávid fia. Mk 11,47; 12,35-37
  http://divinity.szabadosadam.hu/?p=4415

  Megjegyzés Léviták
  A zsidó hagyományban a léviták (יִוֵל) a tizenkét zsidó törzs egyike, Lévinek, Jákob fiának utódai. A lévita státusz a judaizmusban apai ágon öröklődik, felvenni vagy letenni egyáltalán nem lehet. A léviták a többi törzzsel ellentétben nem kaptak saját területet Kánaán elfoglalása után.
  Becslések szerint a mai zsidó populáció 10-12%-a lévita

Magyarázat Dávid
Dávid, Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben.

Született: Kr. e.: 1040, Betlehem
Meghalt: Kr. e.: 970, Jeruzsálem, Izrael
Gyermekei: Salamon zsidó király, Absalom, Adonijah, Amnon, Tamar, Nathan, Chileab, Ibhar, Eliada, Japhia, Shephatiah, Elishama, Shobab, Jerimoth, Nogah, Elishua, Ithream, Eliphelet, Nepheg, Shammua Továbbiak
◄◄ Michelangelo: Dávid (1500-1504) (kép)

Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet i.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg.

• Nevéhez kapcsolódik az ún. Dávid-csillag. A Messiásnak a próféciák szerint Dávid házából kellett származnia.
• Izrael állam zászlajának tartozéka és általánosan ismert zsidó vallási jelkép.

◄◄ Szentpétervári kódex (foto)

Dávid család tagjai:

Legújabb hír
Izraelben megtalálták Dávid király egyik külvárosi palotáját, valamint egy hozzá tartozó raktárt. Az Izraeli Régiségügyi Hivatal és a Jeruzsálemi Héber Egyetem közös projektében tárták fel az i.e. 10. századi júdeai királyság két eddigi legnagyobb épületét. Az ásatásokat vezető Joszi Garfinkel professzor és Száár Ganor régész szerint az egyik építmény Dávid király palotája, a másik pedig egy hatalmas, ezer négyzetméteres raktár lehetett, ahová a környékbeliek terményadóit gyűjthették

Dávid bibliai alakjának megalkotása a keresztény krisztológiák szerint a zsidó messiásvárás szolgálatába állított hittanítás, mert a Messiásnak a próféciák szerint Dávid házából kellett származnia.

Hol született Jézus, Betlehemben, vagy Názeretben?
Az UNESCO Világörökség Bizottsága június végén döntött arról, hogy a betlehemi Születés Templom és a zarándokút a kulturális világörökség része legyen

Jézus születésével kapcsolatban nagyon sok a kérdőjel. Egy izraeli régész, Avraham Oshri 2005-ben az Archeology című folyóiratban megjelent cikkében kétségbe vonta azt, hogy Nagy Heródes idején, tehát Jézus születése idején létezett-e egyáltalán Betlehem nevű város Júdeában

A júdeai Betlehem már a vaskorban, illetve Dávid király korában, vagyis Krisztus előtt 1000 évvel létezett, ugyanakkor arra, hogy folyamatosan lakott lett volna ez a város, éppen Nagy Heródes és Krisztus születése idején hiányoznak a régészeti bizonyítékok.

Bruce Chilton, A „Jézus rabbi” című könyv szerzője ugyanakkor nem a Bibliában megjelölt júdeai, hanem a galileai Betlehemet tartja Jézus szülőhelyének, mégpedig részben azért, mert ott tényleg előkerültek 1. századi, azaz Jézus korabeli régészeti leletek.

Az ókori zsidó állam egyik legnagyobb uralkodója, Dávid király ezer évvel korábban Betlehemben született. Nem véletlen ezért, hogy Jézust hozzá igyekeztek kapcsolni a Szentírásban. Ráadásul a Biblia Jézust Dávid király házából származónak írja le, ezért is lehetett fontos a születésnek a júdeai Betlehembe helyezése. (Dávidot Betlehemben avatták - kenték fel - Izrael uralkodójává.) Galilea ugyanakkor kevésbé volt "jó környék", Jézus születését alighanem ezért is igyekezhettek Júdeába, az ottani Betlehembe áthelyezni az evangélisták.
Oshri viszont azt állítja, Názárettől tíz kilométerre, Galileában is van egy Betlehem, ezért ő inkább ezt a kisebb települést tartja Jézus valódi szülőhelyének, hiszen ott a régészet alapján is azonosítható 1. századi emlékek találhatók.

Lukács evangéliuma szerint viszont a terhessége utolsó szakaszában járó Mária 90 kilométert utazott Názáretből Szent József szülővárosába, Betlehembe, Azért utaztak ennyit, hogy a római népszámláláson Betlehemben regisztrálják őket

Feltűnő, hogy Jézust názáretinek, nem betleheminek nevezik a keresztények. Ez a National Geographic 2008 évi cikke szerint felveti a názáreti születés, tehát nem a júdeai, hanem a galileai születés lehetőségét is. A tekintélyes német szerző, Gerd Theissen is úgy véli: Jézus Názáretben született, ahol apja, József élt és dolgozott

Komoróczy Géza ókortörténész azt mondta, hogy sem Jézus születési időpontja, sem helye tekintetében nincs valódi történeti bizonyíték
http://www.origo.hu/tudomany/20120709-jeruzsalem-szuletes-temploma-tenyleg-itt-jott-vilagra-jezus.html

Születés előtti események
Heródes király
Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: "Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt." (Mt 2,1–2)
Amikor ezt Heródes király meghallotta, nyugtalanság fogta el, és vele együtt az egész Jeruzsálemet. Összehívatta a nép valamennyi főpapját és írástudóját, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak. Azok ezt mondták neki:

"A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta: Te pedig Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legjelentéktelenebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt."

Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, pontosan megkérdezte tőlük a csillag feltűnésének idejét, majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta: "Menjetek el, szerezzetek pontos értesüléseket a gyermekről; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt!
Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak feltűnésekor, előttük ment, amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a fölött a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták Őt. Kinyitották kincses ládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel azonban kijelentést kaptak álomban, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.
Máté beszámolója a betlehemi gyermekgyilkosságról összhangban van azzal, amit Heródes vérmérsékletéről tudunk, és azzal a ténnyel is, hogy feltett szándéka volt minden lehetséges riválisát megöletni.
Heródes magánélete viharos volt. A tíz felesége közül több is szerette volna, ha az ő fia követi apját a trónon. Az udvari intrikák felkeltették Heródes gyanúját, és kegyetlenséget váltottak ki belőle. Egy féltékenységi rohamában kivégeztette a legkedveltebb feleségét, Mariamnét, később pedig megfojtatta Mariamne két fiát, mert állítólag összeesküvést szőttek ellene.

Pásztorok
Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: "Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban." És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: "Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat."Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: "Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr."
Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket. Amikor meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak, és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik. Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében. A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva az Istent mindazért, amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan ő megüzente nekik
http://www.felfedezesek.hu/index.php?content=felfedezesek&cid=4&id=289

• A pásztorok, akik Jézus születése idején a völgyben tanyáztak, nomád életmódot folytató beduinok voltak. A beduinok sátrakban laktak, és nyáron északabbra, télen délebbre húzódtak az időjáráshoz igazodva, hogy jó mezőt találjanak állataiknak

A pásztorok mezeje Betlehemtől 3 kilométernyire található. Itt jelent meg egy angyal a pásztoroknak, hogy hírül adja nekik a Megváltó születését. Ugyanerről a helyről olvashatunk az Ószövetségben is Az angyal itt adta hírül a pásztoroknak Jézus születését.
A Pásztorok temploma (foto) - Antonio Barluzzi munkája - kívülről nomád népek sátrára emlékeztet.
http://izraelbeutazunk.parokia.hu/hir/mutat/1033/

Betlehemi csillag
Máté leírása szerint a Názáreti Jézus a júdeai Betlehem városában történt megszületését egy csillag jelezte az égen, egy rendkívüli égi jelenség, amit követtek a napkeletről származó bölcsek, akik így találtak rá az újszülött Jézusra.

Az Ószövetségben is történik említés csillagról ("Csillag származik Jákóbból, és királyi pálcza támad Izráelből" – 4Móz 24,17;).
A Jelenések könyvében szintén olvashatunk róluk.

Üstökös elmélet
Adamantiosz (185-254) egyiptomi teológus szerint a Máté evangéliumában említett csillag egy üstökös kellett, hogy legyen, amelyet követve a "bölcsek" eljutottak Betlehembe a megszületett Jézushoz. Valószínű, hogy őt a 218 áprilisában és májusában látható Halleyüstökös vezette erre a következtetésre.

A kínaiak már i. e. 240-ben megfigyelték és lejegyezték a Halley-üstökös feltűnését, ami Jézus születése körül csak i. e. 12-ben volt látható az égbolton.

A pécsi székesegyház altemplomában található ez a falfestmény, amely a betlehemi csillagot egy nyolcágú csillagként ábrázolja, de úgy, mint egy üstököst:
Az üstökös-elméletek ellen az szól, hogy már az antik világban is ezek a fertőzések, vész, háború, halál közeledtét jelentették, nem pedig egy pozitív értelemben vehető történést, egy messiás születését.

Adhatnak-e Máté és Lukács könyvében leírtak egyértelmű támpontot korunk kutatói számára a Názáreti Jézus születési idejének és a betlehemi csillag mibenlétének a kérdésében? A tudományos alapokon folytatott kutatások eddig eredménytelennek bizonyultak. Feltehetően, ha ismerné az ember Jézus pontos születési időpontját, akkor a betlehemi csillag mibenlétére is megtudhatná a választ. De vajon célravezető-e csak a mai értelemben vett tudományos szempontokat figyelembe venni ezen megoldatlan rejtélyek felderítéséhez?
Ma már asztronómiai számítások bizonyítják, hogy a betlehemi csillag a Jupiter és a Szaturnusz együttállása volt a Halak csillagképében

• Dave Reneke és ausztrál csillagász kollégái egy számítógépes programmal arra jutottak, hogy olyan objektum, ami megfelelne a Bibliában említett csillagnak, ami a napkeleti bölcseket elvezette Jézushoz, valójában nem karácsonykor, hanem nyáron volt megfigyelhető Betlehem éjszakai égboltján: a Vénusz és a Jupiter került látszólag olyan közel egymáshoz, hogy a fényük összeolvadt, és egy látványos, nagyméretű csillagnak tűnhetett a Földről. Jézus születésének időpontját ennek nyomán június 17-ére teszik.

Napkeleti bölcsek
Máté leírása egyszerűen bölcsekről beszél többes számban. Nem említi, hogy hányan voltak. Mégis elterjedt vélekedés, hogy három bölcsről van szó. Ennek alapja az általuk hozott háromféle ajándék: „Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.” Ennek megfelelően a VI. század körül három nevet adnak a mágusoknak. Megjegyzendő, hogy az örmények szerint a bölcsek száma 12 volt.
http://www.harmonet.hu/ezoteria/18870-durva-tevhitek-a-karacsonyrol!.html

A csillag és a bölcsek
A néphagyomány szerint a bölcsek hárman voltak, és emlegetik őket három királyokként, sőt, név szerint is úgy, mint Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Valószínűleg azonban asztrológusok vagy papok lehettek, hiszen utóbbiak is sokat foglalkoztak csillagászattal Jézus korában.
Az is feltételezhető, hogy nem hárman, hanem tizenketten lehettek, hiszen a kor szokásai szerint gyakran ennyien utaztak együtt. Az őket Betlehembe vezető csillag sem csillag volt valójában, hanem két bolygó együttállása.

A bibliai napkeleti bölcsek a csillag vezetésével keletről Betlehembe érkeztek, hogy hódoljanak Jézusnak, a zsidók új királyának. Szokás őket három királyoknak is nevezni, ám a Biblia nem nevezi őket királyoknak, és nem beszél arról sem, hogy hárman volnának. A Biblia szóhasználata alapján helyesebb a napkeleti bölcsek elnevezés.
A keresztény hagyomány névvel is illeti őket, magyar nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. A bibliai napkeleti bölcsek a csillag vezetésével keletről Betlehembe érkeztek, hogy hódoljanak Jézusnak, a zsidók új királyának.

A három királyok ereklyéit a kölni dómban őrzik (foto) egy díszes síremlékben. A hagyomány szerint az ereklyetartóban a bölcsek csontjai találhatók, amelyeket Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona talált meg a Szentföldön. Ilona vitette azokat Konstantinápolyba Innen később Milánóba kerültek, majd 1164-ben I. Frigyes császár vitette Kölnbe.
http://multiarts.hu/szitakoto/folyoiratcikk.php?cikk=325

Betlehem ahol a kis Jézus született

• Betlehem mintegy ötezer éves település, története az ószövetségi időkre nyúlik vissza. A város neve héberül azt jelenti: 'kenyér háza'. Betlehemben született Dávid is, aki a környező dombokon legeltette atyja nyájait. Sámuel próféta ide érkezik, hogy királlyá kenje fel őt, később pedig itt született meg Dávid leszármazottjaként Jézus.
• Betlehem városa 777 méter magasan fekszik a tenger színe fölött, ezért nagyon kellemes az éghajlata. Betlehem városa két halmon épült, amelyek szőlővel, olajfákkal ültetett teraszokban szállnak alá a völgyekbe. A nyugati halom a magasabb, ezen épült a bibliai Betlehem. A keleti halom alacsonyabb, de szélesebb, ezen található a Születés Bazilikája.
• Dávid király története kapcsolódik a városhoz, aki itt legeltette nyáját, itt írta szép zsoltárait. Itt kente fel királlyá Sámuel próféta, innen hívta el az Úr, hogy népének pásztora, legnagyobb királya legyen.
• A próféták - főképpen Mikeás - jövendölése szerint Betlehemből származik majd a Messiás. Lukács evangéliuma szerint a Dávid családjából származó Mária és József Betlehembe jönnek Názáretből, amikor Augustus császár népszámlálást rendel el birodalmában. Így született Jézus Betlehemben, a városon kívüli barlangistállóban.

A mai Betlehem
Betlehem Ciszjordánia déli részén, Jeruzsálemtől mintegy tíz kilométernyire délkeletre terül el.
Lakossága mára meghaladta a kétszázezer főt. A lakosok 65%-a moszlim, a keresztyének száma 5-20%
A fallal körülvett, palesztin fennhatóságú területre izraeli állampolgárok nem léphetnek be, a turisták is csak a katonai ellenőrző ponton keresztül.

• Betlehemben a 80-as évek végén még a keresztyének voltak többségben A betlehemi keresztyének azonban menekülnek innen, különösen az elmúlt húsz évben. Két tűz között vannak ugyanis: a többségi, muzulmán lakosság gyanakvással viseltetik irántuk, másrészt az izraeli megszállás alatt palesztinokkal kollaboráltak, helyi szervezetekbe is bekapcsolódtak bizonyítandó hazafiságukat. Emiatt azonban Izraelben is ellenségesek velük.

Aki Betlehem városába belép ebbe a városba, az első, amit meglát, a tíz éve épült fal, amellyel körül van véve. Néhány zarándok, aki tudja, mit jelent ez, elsírja magát, mások elszörnyülködnek. A béke hidakat jelent, nem pedig falakat. Jézus, a béke hercege itt született, de ma ebben a városban épp az ellentétét látjuk.
Jakus ÁgnesKépek: Fodorné Ablonczy Margit, Bölcsföldi András

Ahogy közeledtünk Jézus születésének helyszíne felé, a hegyvidékes területen elénk tárult a pásztorok mezejének völgye, a születés temploma, a háttérben a júdeai sivatag és a jordániai Móáb hegyei, ahol a hagyomány szerint Mózest eltemették.

• Az óvárosban a keresztyén templom mellett muszlim minaret és a török hódoltság korából maradt lakóépületek is fellelhetők.

A Biblia tudósítása szerint Jézus Betlehemben született egy istállóban. Palesztinában az istállók általában barlangokban kaptak helyet, és Krisztus születésének idejében legtöbbször a házakat ezek fölé a barlangok fölé építették.
A városfalon kívül elhelyezkedő lakóház, nem pedig vendégház lehetett tehát az az épület, amelyben már nem volt hely Mária és József számára.

A sziklabarlang

• A születés temploma a sziklabarlang fölé épült, amelyben a hagyomány szerint Jézus született. Ilyen, történelem előtti, nem emberkéz alkotta barlangokból megszámlálhatatlanul sok van a környéken.
• Ezt a barlangot a keresztények mindig szent helynek tartották, és féltve őrizték emlékét az üldözések idején is.
• Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona fényes templomokat építtetett a Szentföldön. Ekkor emelte a születés barlangja fölé a nagy bazilikát, amely ma a kereszténység egyik legrégibb temploma. Ezért magán viseli évszázadok küzdelmes történetének nyomait.
• Eltűntek a nagy bejárati kapuk, a homlokzatán lévő mozaikok, amelyek a napkeleti királyokat ábrázolták. Amikor a perzsák 614- ben az egész Szentföldet feldúlták, templomait lerombolták, a Születés bazilikája csodával határos módon megmaradt. A hagyomány úgy tudja, hogy a perzsák a napkeleti király öltözetében felismerték saját népük történetét, és megkímélték a bazilikát.

Már a korakeresztyének is elzarándokoltak Betlehembe, hogy felkutassák azt a helyet, ahol a Megváltó született.
Hadrianus római császár a keresztyén hagyomány megakadályozása végett Adonisz-szentélyt építtetett a barlang fölé, ezzel pontosan megjelölve azt a helyet, amelyet az első században a születés helyszíneként tartottak számon. A templom rejtekében található az eredeti jászolhely másolata és egy fehér márványba foglalt ezüst csillag, rajta latin felirat: "Itt született Szűz Máriától Jézus Krisztus".

Születés temploma

• 326-ban Konstantin római császár elrendelte, hogy Jézus születésének helyén építsenek egy templomot.
• 530-ban Jusztiniánus újjá építtetett.
• A későbbiek folyamán a keresztesek felújították a templom belsejét, de az ottomán időkben a márvány nagy részét ellopták.
• Maga a bazilika valóságos erődnek tűnik. Mindkét oldalról kolostorok veszik körül.
  Jobb felől a görögök és az örmények kolostora, bal felől pedig a ferencesek kolostora és vendégháza található. (Ezeket a kolostorokat zarándokok vagy turisták nem látogathatják).
  

  A templom pontosan azon a helyen épült, ahol a keresztények szerint Jézus Krisztus megszületett

  A születés templomának épületegyüttese ma három felekezet tulajdona.

  • az ősi templom köré az örmény keresztyének,
  • a görög katolikusok és
  • a ferencesek is felépítették kolostoraikat,

  Így valóságos erőd emelkedik az egykori jászlat rejtő barlang fölé.

• A templom bejárata előtt volt az átrium, s innen három nagy ajtó vezetett az előcsarnokba. A két szélső ajtót már régen befalazták, s a középsőn is csak egész alacsony nyílást hagytak, ezért csak meghajolva lehet bemenni. Az alacsony bejárati kapu azt akarta megakadályozni, hogy a törökök ne vezethessék be állataikat a bazilikába.
• Az átriumon át jutunk be az 54 méter hosszú és 26 méter széles bazilikába, amelyet a négy 14 oszlopsor öt hajóra oszt. A márvány oszlopfők korinthusi stílusban készültek. Ezek az oszlopok és a padlón csapóajtóval védett mozaikok emlékeztetnek a régi templom pompájára.

• A XII. században mozaikokkal és festményekkel díszítették a falakat, de ezekből csak három maradt ránk, igen rossz állapotban. Ezeket a képeket a Rómával való kibékülés gondolata sugallta: ebben az időben komolyan tárgyaltak a keleti és nyugati egyház egyesüléséről, amely azonban nem valósult meg.
• főhajó végén bizánci stílusban épített, gazdagon aranyozott, színpompás ikonosztáz áll. A főoltár és a kereszthajó déli ága a bizánci, az északi ág az örményeké. (A ferenceseknek - latinoknak - nincs részük a bazilikában, ezért van az éjféli mise a bazilika mellett épült Szent Katalin-templomban.)

A templom szíve a Születés barlangja.

• A kórus két oldaláról egy-egy lépcső vezet le a puha mészkősziklába vájt barlangba, amely majdnem téglalap alakú, 12 méter hosszú és 3 méter széles. Padlóját és falait szép márványlapok fedik. A sötét barlangot 53 lámpa világítja meg
  Jézus születésének helyén ezüstcsillag látható a következő felirattal: Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est (Itt született Jézus Krisztus Szűz Máriától).
• A barlang délnyugati részén találjuk három lépcsővel mélyebben a falba vájt jászolt.
  Az ezüstlemezzel fedett fa jászolt a XII. században Rómába vitték, és ma a Santa Maria Maggiore-bazilikában található. Szűz Máriáról elnevezett legnagyobb római katolikus templom Rómában. (foto)

• A jászol mellett van egy oltár, amely a napkeleti bölcsek emlékére készült. Ők a pogányokat jelképezik, míg a pásztorok a választott nép hű fiait.
• A születés barlangja mellett több barlang is található, amelyeket kápolnává alakítottak át. Az első kápolnát Szent József tiszteletére szentelték, a második barlang az Aprószentek kápolnája, a harmadik pedig Szent Jeromos cellája volt. A nagy egyházatya ebben a barlangban élt, és itt fordította le a Szentírást latin nyelvre. Ezekben a kápolnákban vehetnek részt szentmisén a zarándokok.
• Bármikor is látogat el valaki Betlehembe, ott mindig karácsonyt ünnepelhet. Ha feljövünk a barlangokból, felkereshetjük Szent Katalin templomát, amely egybeépült a Születés Bazilikájával. Ez Betlehem plébániatemploma, s ebben a templomban tartják az éjféli szentmisét. Ide csak a papság fér be, a hívek a téren nagy képernyőkön követhetik a liturgiát.
• 1852-ben a templom a római katolikus, az örmény és a görögkeleti egyház együttes felügyelete alá került, míg a Születés barlangját a görögök gondozzák.

A ferencesek temploma az egyik leghíresebb katolikus templom, hiszen innen közvetítik évről évre a december 24-i éjféli misét. Mivel a perzsa hódítók a hetedik században megkímélték, a világ legrégebbi működő temploma lett a betlehemi születés temploma. A perzsák ugyanis az épületbe behatolva megláttak egy mozaikot, amelyen őseiket vélték felfedezni: három perzsa bölcset ábrázolt...

A környék megannyi barlangja közül az egyikben a 18. században ferences régészek Krisztus előtti első századi, heródesi kerámiákat és Krisztus utáni első századi római pénzérméket találtak.
A Jézus kortársairól hírt adó barlang fölé a híres, olasz építésszel, Antonio Barluzzival terveztettek kápolnát. Barluzzi az egykori pásztorok tanyája fölé beduin sátorra, egyszersmind a betlehemi csillagra emlékeztető épületet tervezett. A barlangot is kápolnává alakították, és egy jászlat állítottak fel érzékeltetve, hogy milyen lehetett Jézus korában egy barlangistálló.

A Születés bazilikája történelme során sok viszontagságot látott.

• 529-ben a szamaritánusok dúlták föl a templomot.
• Justinianus császár újra rendbe hozatta a bazilikát és a kolostorokat.
• A perzsa inváziót 614-ben átvészelte a templom. Csodával határos módon menekült meg a bazilika
• 1009-ben, Hakim kalifa idejében, a Szentföld templomait leromboltatta. Volt idő, amikor a templom tetőzete teljesen megrongálódott, ezért a freskók és mozaikok szinte mind elpusztultak.
  magazin.ujember.katolikus.hu
  http://www.agardikatolikus.hu/hit-es-mveszet/az-epiteszet-kuelhoni-remekei...

Születés templomának mai formája lényegileg 530-ból való, A perzsa invázió 614-ben a Szentföld összes templomát elpusztította, kivéve ezt.
A mai bazilika több barlangra épült. A templom központjában lépcsőn lehet lemenni a Születés barlangjába, amelyet régészeti leletek tanúsága szerint az I. századtól látogattak a hívek.
Időszámításunk kezdetén a Betlehemhez hasonló kis falvakban barlanglakásban húzódtak meg éjszakára az emberek, esetleg az állataikat is beterelték. Ilyen nagyon egyszerű körülmények között, valószínűleg egy barlangból kialakított istállóban született tehát az a Jézus, akit követői a világ Megváltójának tartanak.
http://www.delmagyar.hu/vilagvevo/betlehemben_a_szuletes_barlangjat_az_i_szazadtol_latogattak_a_hivek...

A betlehemi Születés templomában égő láng 1986 óta a béke jelképe. Azóta évről évre Bécsből egy-egy különleges gyermek indul Jézus születésének helyszínére, hogy a Születés templomában található örökmécsesből lángot vegyen. A lángot Bécsbe érkezése után nagyszabású rendezvény keretében adják át a világ különböző országai, nemzetei képviselőinek.

2,2 milliárd keresztény ünnepli a kis Jézus születését

• Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének[2] tartotta a karácsony ünnepét.[3][4] Minden év december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének.
  Feltehetőleg vagy azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt,[5] vagy azért, mert ekkor volt a téli napforduló a Föld északi féltekéjén.[6]
  Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.[7]
  1. Magyar katolikus lexikon > K > karácsonyi szokások, lexikon.katolikus.hu
  2. Assisi Szent Ferenc szabadalma
  3. Christmas, Merriam-Webster. Retrieved October 6, 2008. "Christmas," MSN Encarta. Retrieved October 6, 2008. Archived 2009-10-31.
  4. "Christmas", The Catholic Encyclopedia, 1913.
  5. How December 25 Became Christmas, Biblical Archaeology Review, Retrieved 2009-12-13
  6. Christmas as a Multi-faith Festival–BBC News. Retrieved September 30, 2008.
  7. Non-Christians focus on secular side of Christmas – Sioux City Journal. Retrieved November 18, 2009.
• Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben).
• A református keresztények szentestén, azaz 24-én istentiszteleten vesznek részt, majd másnap úrvacsorát vesznek.
• December 24-én hagyományosan a katolikus családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra.
• A 16. században a reformáció új tartalommal töltötte meg a karácsony ünnepét is. Az addigi templomi liturgia kezdett beköltözni a házakba. Az emberek a Biblia otthoni forgatása révén a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezdték otthon is ünnepelni. Kialakult sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfa-állítás az evangélikusoknál Németországban.
• A 18. században már egész Németországban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a
• 19. században előbb Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba, és így kezdett meghonosodni az egész nyugati keresztény világban.
• A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel, később kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése. A karácsony megünneplése egyre inkább kezdett szokássá válni a nem vallásos családok körében is, a szeretet, a béke ünnepeként, a vallásos keresztényi rítusok egy részét átvéve.
• Napjainkban, az európai zsidó-keresztény kultúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely mindenki számára más-más jelentést hordoz.

Régebben a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, amely egy több szereplős dramatizált játék volt és az egész országban ismertek, nagyon sok helyen ma is gyakorolják.
A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt. A dramatizált játék fő eleme a Kisjézust imádó három pásztorról szóló bibliai történetre, köztük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszédére épült.
A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. A pásztorjáték szereplői voltak a kistemplomot vivő két angyal, a három pásztor, illetve a szatmári országrészben őket kiegészítette a huszár és a betyár alakja.

Epilógus

Adjonisten Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta – biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem, Segíts, édes Istenem
Istenfia, jónapot, jónapot; Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk, megszülettél szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország!Gáspár volnék, afféle földi király személye
Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkal,tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, Aki szerecseny király.
Irul-pirul Mária, Mária boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok! (József Attila: Betlehemi királyok)

http://www.panoramio.com/photo/16756088

Örömmel vesszük az olvasott tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, kiegészítő megjegyzéseit, értékelő minősítését, amit a KAPCSOLAT menü Üzenet helyén beírva érdeklődve várunk. Véleménye segít minket abban, hogy a további dolgozataink az olvasók tartalmi igényei szerint formálódjon.

Figyelem: A weboldalon ismertetett étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására. Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez.