www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja

Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek

Imával az egészség megtartására, visszaszerzésére

Az imádságnak nincs " tudományos" értelme. De ez a tudomány szegénysége, nem az imáé. Az igazán nagy tudósok jól ismerik az ima jelentőségét.

Müller Péter

A holisztikus szemlélet a testi tényezőkön kívül a mentális, az érzelmi, a kapcsolati és a spirituális hatásokat is jelenti. Közismert tény, hogy bizonyos betegségekben , illetve az egészségmegőrzésben a különböző nem testi jellegű tényezők is szerepet játszanak.
A mai modern ember ma már hajlamos megmosolyogni a gyógyulás és a hit kapcsolatát, hiszen bizalmát – hitét - leginkább az anyagi világ mérhető, tudományosan magyarázható gyógyító eljárásaiba helyezi

Mi az ima tulajdonképpen?
A kísérletet vezető Randolph Byrd doktor Kaliforniai Egyetem szívspecialistája arra a belátásra jutott, hogy a betegekért imádkozás távirányított, olykor egyenesen személyre szóló, célzott energianyaláb, ami elérte a kívánt hatást, javított a beteg állapotán. Az más kérdés - állapította meg Byrd, hogy a tudomány ezt az energiát sem mérni, sem létezését igazolni nem képes

• „’Személyes imáimba mindenkit belefoglalok. Mindennap imádkozom az elöljáróimért, a családtagjaimért, a pápáért, halottainkért. Hiszen azt a feladatot kaptuk, hogy szüntelenül imádkozzunk. Azaz szüntelenül tegyünk jót! Ima a jó szó és a jó cselekedet.” (Eperjes Károly Kossuth díja színművész)
• Az evangéliumok Krisztus sok-sok csodatételéről és gyógyításáról tanúskodnak. Krisztus a hit és a szeretet erejével gyógyít és példája meghatározó lesz az elkövetkező évszázadok, évezredek nyomán
• Évszázadoknak kellett eltelnie, mire bekövetkezett egyfajta szemléletváltás, és a kereszténység elkezdte integrálni a régi nagy gyógyítók tudását. Ekkor a testi gyógyítás elkezd újra egyre egzaktabbá, egyre racionálisabbá válni, tudomány lesz belőle, és fejlődése beolvad a tudományok rendszerébe.
• Az ima természetes dolog az ember számára olyan, mint a beszéd vagy a lélegzés, vagy a szerelmes szív dobogása - véli Ernesto Cardenal, a híres nicaraguai költő, pap és forradalmár. A szerelem nyelvezetéhez hasonlóan az ima nyelve is nagyon találékony.
  
  
• Larry Dossey Healing Words c. könyvében leírja mit ért ő az ima alatt. A mai ima jelentősen különbözik a korábbi bibliai imától Azt állítja, hogy a bibliai ima olyan világnézetből ered, amely mára „elavult és nem teljes” Szerinte az ima egy általános hozzáállás, amelynek során a dolgokat a sorsra hagyjuk
  
  
• Elisabeth Targ kutató szerint „az ima egyfajta „távolból gyógyítás” ami arra irányul, hogy egy másik ember testi és érzelmi jóllétét elősegítse”
  
  
• Bernhard Lang vallástudós az imák tartalmát négy kategóriára osztotta fel:
  • menekülés és megtisztulás;
  • könyörgés és panasz;
  • dicséret és hála;
  • Isten szeretete és akaratának elfogadása.
  A gyógyító imához nem mellékelnek tájékoztatót a lehetséges kockázatokról és mellékhatásokról, de léteznek „bennfentes tippek”. Íme a szakértők három legfontosabb ajánlása:

  1. Aki rendszeresen imádkozik a jó (nem a szigorú, ítélkező) Istenhez, az nem csak lelkileg profitál a fohászkodásból, hanem csökkentheti a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát, erősítheti immunrendszerét.

  2. Merjünk panaszkodni! Aki imáiban kiönti a szívét, ne fogja vissza magát – ugyanis csak így, a panaszos ima közben képes megtapasztalni, hogy mi nyomasztja. Aki felszabadultan imádkozik és panaszkodik, saját magát ismeri meg – mondta a bölcs perzsa költő, Nizámi.

  3. A rövid, gyakran ismételt imák – akár előírt, akár saját magunk által megfogalmazott formában (a buddhista és hindu mantrákhoz hasonlóan) – erőt adnak, bizalommal töltenek el. Johannes Leppich jezsuita atya évtizedekig a katolikus egyház showman-jaként lépett fel, az ilyen imákat gomboknak nevezte, amelyek összetartják a lelkünket. Az általa leggyakrabban ismételt ilyen rövid ima így szólt: Istenem, idenézz!
  Az ima titokzatos erejének teljes megismerése kérdéses – akár teológusok, akár neurológusok vagy neuroteológusok vizsgálják –. De ez talán nem is olyan nagy baj, hiszen az imádkozónak nem is ez a fontos

• Egy ENSZ-tanulmány becslése szerint több mint négymilliárd ember - ez a bolygó lakosságának több mint fele – alkalomszerűen vagy napi rendszerességgel fordul a végtelenhez imáiban. A teremtővel folytatott párbeszéd tárgya persze nem csupán a világbéke, esetleg a szeretett hozzátartozó gyógyulása, hanem az imádkozó saját boldogulása is.
  
  
• A tudomány alátámasztani látszik azt a vélekedést, miszerint a vallás és a hit fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében. A vallásgyakorlat és az egészség közötti pozitív korrelációt számos kutatás megerősíti. Elősegítheti a testi és mentális betegségek megelőzését, javíthatja a betegség-tűrőképességet és felgyorsíthatja a gyógyulást
  • Dale A. Matthews, Michael E. McCullough, et al.: Religious Commitment and Health Status Archives of Family Medicine 1998;(2) 116-124.
  • Jeff Levin, foreword to Harold G. Koenig et al.: Handbook of Religion and Health Oxford University Press; 2001 p. ii.
  
  
• Az egyik kizárólag magas színvonalú vizsgálatoka összegző recenzió az alábbi következtetéseket vonja le
  • A rendszeres ima és a várható élettartam akár 25%-os növekedése között szoros korreláció figyelhető meg.
  • Az önmagukat vallásosnak tartó körében alacsonyabb a szívbetegségek előfordulása
  • A vallásosság azonban nem jelent védelmet a rákkal, a fogyatékossággal szemben
  • 2002 évi CDC (Centers for Desease controll and Prevention) felmérés megállapításai: a résztvevők
    • 43%-a imádkozott a saját egészségéért
    • 24% másokat kért meg hogy imádkozzanak érte
    • 9% vett részt imacsoportban
• Ma a globalizáció áll a vallásos konjunktúra hátterében. A piacok és információk sűrű hálózatba szervezése, a felgyorsult pénzáramlás és a szegény országok egyre nagyobb mértékű kiszolgáltatottsága: „A világ fordulópont előtt áll” - kommentálja a helyzetet a dalai láma. Merész remények és diffúz félelmek befolyása alatt áll a globális psziché. Több milliárd ember keres vigaszt és védelmet a vallásban. Ennek szellemében sok muzulmán országban vallásos fundamentalisták veszik át a hatalmat; és az USA-ban elnöksége idején G. W. Bush előimádkozóként szerepelt a nyilvánosság előtt.
• Mostanáig a legtöbb orvos „hivatalból” nagy ívben elkerülte a hit misztériumait. Amikor az ima gyógyító erejéről szólt valaki, a doktorok előírásszerűen a placébóhatásra hivatkoztak, tehát a gyógyulást az emberi képzelőerő hatásának tulajdonították. Mára megváltozott a helyzet, egyre többen kutatják, vizsgálják tudományos módszerekkel az ima reálisan létező gyógyító erejét. A mindmáig legbecsvágyóbb kísérlet Mitchell Krucoff, amerikai kardiológus nevéhez fűződik.
  

  The study, published in the 16 July 2005 issue of The Lancet, found that the likelihood of an adverse cardiovascular event in hospital, re-admission or death within six months was unaffected by prayer.
  http://magyarkereszteny.network.hu/blog/egyetemes-magyar-kereszteny-ertekeket-kovetok-kozossege-hirei/az-ima-ereje
  
  

• Francis Bacon kijelentése, mely szerint a „tudás hatalom”, egy új korszak beköszöntét jelzi a tudományban. Az újat kereső korabeli orvosok szinte kizárólag a természettudományok alkalmazásával fejlesztik a gyógyítást. Létrejön az emberi lélektől és egyéniségtől elkülönülő, általános élettani, illetve fizikai-kémiai megfigyeléseken alapuló medicina.
• Bár az átlagéletkor egyre nő, a fejlett országok lakóinak egészségi állapota fokozatosan romlik. Egyre gyakoribb a krónikus, hosszú szenvedéseket okozó, gyakran halálos kimenetelű betegségek száma.
• A modern életmóddal együtt járó sok-sok lelki szenvedés előtérbe helyezi a lélek szerepének újbóli átgondolását, az évezredes hagyományokban rejlő időtlen bölcsesség felélesztését és újratanulását. Ennek a folyamatnak egyfajta orvosi letükröződése a múlt század utolsó évtizedeiben megjelenő pszichoszomatikus orvoslás, amely tudományos kísérletek és bizonyítékok tömegét sorakoztatja fel a test-lélek egység közvetlen együttműködésére vonatkozóan. Érdekes új ága, a néhány éve megjelent neuroteológia, amely a különböző vallásos istenélmények és tapasztalatok idegrendszeri összefüggéseit kutatja
  Dr Szőke Henrik antropozofud Hit és gyógyulás
  http://www.drszokehenrik.hu/index.php?section=web&menu_1=cikkek_publikaciok&amo;id=36

Vizsgálatok, kísérletek az ima hatására

• Egy amerikai szívspecialista kutató orvos azzal a talán meglepő felismeréssel állt elő, hogy az ima pozitív energiával hat a betegségek gyógyítására! Minden vallás, amely ismeri a felsőbbrendű lényhez intézett imát, megegyezik abban, hogy igen nagy energia rejlik benne, és elvileg csak pozitív hatást gyakorolhat az imádkozó tudatára. Az ima-kutatás ellenzőinek azt a választ adják, hogy lehet, hogy éppen ezek a tudományos eredmények győznek majd meg a vallás, az ima, a hit hasznosságáról olyanokat, akik erről eddig hallani sem akartak...
• Több vizsgálat is bizonyítja: egy kis hittel csökkentheti a szívbetegség, a depresszió és más bajok veszélyét
  Jennifer Matlack Az imádság gyógyító ereje
  http://www.rd.hu/Az_im%C3%A1ds%C3%A1g_gy%C3%B3gy%C3%ADt%C3%B3_ereje
  
  
• Az imádságos kísérlet 666 ezer dollárt vitt el, és azt vizsgálták, hogy a távoli ima képes-e meggyógyítani AIDS-es betegeket (a placebohatás és önszuggeszció kiküszöbölése végett a betegek nem tudták, hogy imádkoznak a felgyógyulásukért). A lehangoló válasz: egyértelmű nem.
  
  
• A hívők jobbára derűlátók, erősebb az önbecsülésük és a társadalmi támogatottságuk, ezek mind olyan tényezők, amelyek jót tesznek az egészségnek – magyarázza Holly Prigerson, a Yale Egyetem kutatója. Azt tapasztalta, hogy azok a gyászolók, akik a vallás segítségével igyekeznek boldogulni, ritkábban szorulnak orvosra, mint azok, akik nem. Más vizsgálatok kimutatták, hogy az imádkozás segít a szívbetegségben, magas vérnyomásban vagy rákban szenvedőknek. Hogy a hit gyógyít-e, az még vitatott, de a közelmúltban megjelent tanulmányok erre nézve kedvező észleleteket tartalmaznak:
  
  
• A San Franciscó-i Központi Kórházban tíz hónapon keresztül figyeltek 402 beteget. A betegeket két csoportra osztották. Az egyikbe 192 páciens jutott, ők voltak az "imádságosak", a maradék 210 beteg pedig az ellenőrző csoportot alkotta. A kutatók nagyon szigorúan vigyáztak arra, hogy minden a lehető legtudományosabb kritériumok alapján történjen, hiszen a kísérlet csak így lehet sikeres. És ami talán még ennél is fontosabb: ha betartják a szabályokat, akkor lesz esélyük arra, hogy a tudományos körök is komolyan vegyék majd őket, és elfogadják az eredményeket. Az imák látványos sikert hoztak. Az imával is gyógyított idős szívbetegek 20%-kal kevesebb antibiotikumot fogyasztottak, mint az ugyanolyan korú és állapotú, de imával nem segítettek. Harmadannyi esetben fordult elő szívelégtelenség, és az "imacsoport" tagjai közül senkit sem kellett lélegeztetőgépre kapcsolni a kísérlet tíz hónapja alatt. A kontrollcsoportban tizenkét beteg esetében szükség volt a berendezés használatára. mivel a betegek állapotán "csak" az imák javítottak. A hivatalos tudomány nem repesett örömében. A kísérletről egyetlen szó sem esett a tudományos szaklapokban, egyszerűen agyonhallgatták Az egészet. ellenző csoport azon akadt fenn, hogy az ilyen vallásos megközelítésnek ugyan miféle szerepe lehetne a modern orvostudományban? Akadtak olyanok is, akiknek nem tetszett, hogy az ima a jelek szerint több ezer kilométerről is hathat. Hiszen ha ez így van, akkor valóban történik valamiféle energiaátadás nemcsak ember és ember, hanem ember és Isten között is? Új tudományágra lenne szükség. És természetesen olyan kutatókra, akik képesek levetkőzni az összes eddigi régi, megcsontosodott beidegződést és egészen más alapokról tudják szemlélni az életet, a világot.
  http://www.istenihangok.abbcenter.com/?cim=1&id=120033
  
  
• A Paviai Egyetem orvosai megállapították, hogy az imádkozó felnőttek tüdő- és szívműködése jobb. Az Egyesült Államokban a Szent Lukács Kórház kardiológiai központja 999 szívbeteget vizsgált, és azok, akikért tudtukon kívül imát mondott valaki, jobban gyógyultak, mint azok a páciensek, akiknek az érdekében senki sem fohászkodott.
• A Washingtoni Egyetem tanulmánya szerint azok az emberek, akikben erős hit munkált, optimistábban néztek a szívműtét elébe; más tanulmányok azt mutatják, hogy az imádkozás elősegíti a műtét utáni gyógyulást
  
  
• Egy hosszú távú felmérés, amelyben 5000 személyt vizsgáltak, azzal az eredménnyel zárult, hogy azoknál, akik rendszeresen - legalább heti egy alkalommal - járnak templomba,
  25%-kal kisebb volt a halálozási ráta, mint azoknál, akik ennél ritkábban vagy egyáltalán nem járnak templomba.
• Egy másik tanulmány adatai szerint 2700 szívműtétes betegből a hitéletet nem folytatók körében 3x nagyobb volt a halálozási arány, mint a hívőknél.
• Egy talán még ennél is érdekesebb eredmény szerint 393 intenzív osztályon fekvő beteget vizsgáltak meg. Azoknál, akiknek az egészségéért rendszeresen imádkoztak, sokkal kevesebb a szívmegállás és a szívelégtelenség, és sokkal kevesebb antibiotikumot is kellett nekik adni. Egyes szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy a hívők jobban viselik a fájdalmakat is, és az a tudat, hogy imádkoznak értük, megerősíti őket, úgy érzik, hogy vigyáznak rájuk.
• Mások szerint a placebo-effektusnak köszönhetően az immunrendszer hatásfokát is képes az a tudat befolyásolni, hogy valaki imádkozik értünk.
• A franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban mintegy 100 csodálatos (és orvosilag is ellenőrzött) esetről tudunk, amelyekben a hely csodatévő erejében bízva messziről érkezett zarándokok gyógyultak meg. A 100 zarándok tudományosan igazolt és diagnosztizált betegségekben, szenvedtek, és hitük hatására betegségeik, tudományosan meg nem magyarázható módon elmúltak.
  Medical Tribune News Service
  http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/psy/personality/megkerdeztuk:-segit-e-az-ima-a-gyogyulasban?-23390.html

A lourdes-i sziklabarlang (foto) az egyik leglátogatottabb keresztény zarándokhely. Ott állítólag 1858. február 11-én, majd utána több alkalommal megjelent a Szűzanya a későbbi Szent Bernadett előtt, és kérte, építsenek templomot a barlang bejáratánál. Az ott fakadó forrásnál azóta több csodálatos gyógyulást jegyeztek fel. A lourdes-i jelenések és csodás gyógyulások hatására II. János Pál pápa elrendelte, hogy február 11-e a római katolikus egyház hívei számára a betegek világnapja legyen. Az elmúlt másfél évszázadban több mint 7000 gyógyulást regisztráltak, de közülük csak 67-et ismertek el. Nemzetközi orvos-bizottság dönt a csodás gyógyulások számbavételéről. Akár tizenöt évig is eltarthat, amíg egy esetet hivatalosan is elismernek az illetékes egyházi hatóságok.

Egy kutatócsoport kíváncsi volt, hogyan hat az imádság az egészségre. Valóban befolyásolja az agyat? Ki lehet mutatni orvosi, egyéb természettudományos eszközökkel, hogy vannak előnyei a testi, érzelmi és szellemi síkon?
Ennek érdekében végezték el a kutatásokat, melyek eredményeit 2011. decemberében tették közre a NewMax jóvoltából. A program vezetői Dr. Andrew B. Newberg, neurológus tudós, akinek a nevéhez egy új, interdiszciplináris tudományág, a neuro-teológia fűződik, valamint Dr. Herbert Benson, szívkutató orvos, a Harvard Egyetem munkatársa.
Az eredmények annyira váratlanok voltak, hogy valósággal sokkolták a kutatókat! A kutatások eredményei ugyanis kimutatták, hogy azok, akik rendszeresen, őszintén, bizalommal, hittel imádkoznak, azok

• stresszhelyzetben nyugodtabbak maradnak,
• csökken a vérnyomásuk,
• erősödik az immunrendszerük,
• semlegesítődnek ártó, negatív érzéseik,
• aktivizálódik a memóriájuk és a mentális funkcióik,
• az időskori demencia és az Alzheimer-kór jelentősen csökken, tehát az elme gyengülését is csökkenti az imádkozó élet,
• kevesebbek a testi szenvedéseik, fájdalmaik, és
• az életük egészségesebb, hosszabb és boldogabb, mint az átlagemberé.

A kutatások továbbá azt is kimutatták, hogy a rendszeres imádság az agy négy központjában hozott mérhető változást: a homloklebeny, az elülső cinguláris (agyi övpályát érintő) kéreg, a parientális lebeny és a limbikus rendszer táján.
Ezen kívül még 47 tudományosan bizonyított fizikai hatást gyakorolt az egészségre, mint például a fájdalomcsillapítás, az elhalálozási veszély csökkentése agyvérzés esetén, érezhető segítség szorongás és depresszió esetében. A rendszeres imádság nyugodtságot és lelki békességet eredményez. Mindezek ismeretében sok helyen az imát ajánlják alternatív terápiaként.
http://www.istenihangok.abbcenter.com/?id=127509&cim=1

• Mindenkinek van istene, állította Carl Gustav Jung analitikus lélekgyógyász. Van, akinek a pénz vagy a gyomra az, és azért odaadja testét-lelkét, saját istene kisajátítja, áthatja az egész életvezetését. A hit univerzális képesség, valamiben-valakiben mindnyájan hiszünk.
• Bebizonyosodott a személyiség-kutatásban, hogy archetipikusan magunkban hordozzuk, genetikusan átörökítjük a magasabb erőhöz tartozás tudatát, azt, hogy egy nagy egész részei vagyunk. Minden vallásos ember spirituális, de a spirituális elkötelezettségűeknek csak egy része vallásos. A pszichoterápiában azonban bármilyen is a személy hitrendszere, azt kell megértéssel elfogadnunk, csak így segíthetjük őt.

A szent iratokban, a Bibliában, Koránban, a Talmudban, a Tórában. az élet mindenek feletti védelme, tisztelete, szeretete és szolgálata áll a középpontban. Albert Schweitzer etikája is ezt mondja. Ha ez ellen vétek, az igazság ellen vétek.

• Ma a posztmodern etikai relatívizmus korában sajnos nincs közmegegyezéses igazság, az erkölcsnek nincs életirányító hatalma. Egyedi érdekek vezérlik a „mit szabad és mit nem” döntéseket. Privát erkölcse a pszichopatának is van.
• Ha nincs kollektív erkölcs, kioltódik a felelősség az emberből, nem épül föl a lelkiismeret.
• Sajnálatosan félreértelmeztük Maslow Self-Aktualization (Önmegvalósítás) fogalmát, pedig lépten-nyomon használjuk. Ez nem önérvényesítést, hanem önaktualizációt jelent. Nem azt, hogy másokkal szemben érvényesítsük az érdekeinket, hanem, hogy a bennünk rejlő lehetőséget, talentumot kibontakoztassuk. Ebben pedig segítsük a gyermekeinket és egymást.
• A biztonságos életnek van két kulcsszava: az elköteleződés és a felelősségvállalás. Az érett felnőtt identitásnak is ez a két fő kritériuma. Amíg erre nem vagyunk képesek, nem tekinthetjük magunkat érett személyiségnek.
  Prof Dr Bagdi Emőke gonedolatai

Az ima/hit gyógyító ereje
Az egyik leggyakoribb kritika az imádság-kutatással kapcsolatban az, hogy az ima, mint terápiás módszer esetében még nincs ismert és elfogadható hatásmechanizmus. Egyáltalán lehetséges-e a hit erejét vagy az ima hatását empirikusan mérni?
Több olyan szempont merül fel ezzel a témával kapcsolatban, amelyek még nem egységesek a különböző tudományágak és kutatások esetében.
A hit, a pszichológia jelenlegi álláspontja szerint egy olyan erőforrás, amely a lelki egészség fenntartásához elengedhetetlen.
A Centra Állami Kórház tanulmánya szerint: “Az ima pszichológiai előnyei: segít csökkenteni a stresszt és a szorongást, növeli a pozitív kilátásokat, és erősíti az élni akarást.” Egy 2008-as tanulmány alapján, amely az ima gyakoriságát felmérő önértékelő kérdőívek alapján történt katolikus és a protestáns iskolák diákjai között egyértelműen kiderült, hogy a gyakoribb imádkozás jobb mentális egészséget eredményez.

Dr Csókai András agyideg sebész szerint „az egyszerű – Jézus lelkületét követő – ember tudja, hogy az imádság segíti a tiszta gondolatok megszületését, fejleszti a kreativitást. Erre figyelmeztetett már Pál apostol is: „Szüntelenül imádkozzatok!” (1Tessz 5,17”).
Csókay András számos új műtéti eljárást, módszert dolgozott ki, közülük leghíresebb az éralagútműtéti módszer, amelynek lényege: a koponyacsont elvételét követően a duzzadó agy felszíni ereit a csontszél általi leszorítástól védik meg az úgynevezett „Betlehem” párnákkal. Így az agykéreg nem hal el.
Az emberi személy lényege nemcsak az agyában van. Lelkiismerete sem az agyában van. A szeretet, a megbocsátás szintén nem az agyban vannak, ahogy istenkapcsolatunk sem.”

Kérdés: Az ima befolyásolhatja testünk működését? A hit által gyógyíthatók a test betegségei is? – erre keresték a válaszokat a tudósok is.
A The Journal of Alternative and Complementary Medicine 2005-ös tanulmánya bizonyította, hogy tizenegy gyógyító, szándékosan elküldött gondolatokkal, képes volt befolyásolni a kiválasztott páciensek agyi aktivitását, amelyet mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) mértek. A távolban lévő személyek fizikailag és elektromosan is szigetelt helységben tartózkodtak. A szerzők hozzáfűzték: “a tanulmány nem önmagát a gyógyítást akarja bizonyítani, de minden esetre találtak összefüggést az elküldött szándék és a távolban lévő személy között."

Leonard Leibovici 2001 évi kutatása.
3393 orvosi adatot gyűjtött össze a múltban, vérmérgezést elszenvedett betegekről, akiket a nevek alapján véletlenszerűen 2 csoportba osztott. Az egyik csoport tagjaiért elmondott egy imát, amiben kérte gyógyulásukat és teljes felépülésüket. Amikor megvizsgálta a leleteket azt találta, hogy azok, akikért elmondott egy imát utólagosan, azok kevesebb ideig voltak lázasak, és rövidebb ideig voltak kórházban. Az elhalálozási arány nem különbözött a két csoport között

Az Amerikai Egyesült Államok közvélemény-kutatói szerint

• az emberek 82%-a hisz abban, hogy imájának gyógyító ereje van, és csak 13%-uk tagadja ezt.
• A lakosság 77%-a gondolja úgy, hogy Isten néha közvetlenül is beavatkozik a súlyosan beteg ember sorsába jóra fordítva azt, és csak 18% nem hisz ebben.
• Az emberek 73%-a hittel vallja: ha más imádkozik érte, az segít kilábalni betegségéből és 21%-uk állítja az ellenkezőjét.
• Az amerikaiak 64%-a érzi úgy, hogy az orvosnak együtt kell imádkoznia páciensével, ha az úgy kívánja, és csak 27% tagadja ennek fontosságát.

Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a világ technikailag és tudományosan legmagasabb szinten álló államában az emberek döntő többsége hisz abban, ami megfoghatatlan, természetfeletti, de szerves része életének, miközben egyre nagyobb számban utasítja el az orvosi beavatkozást. E számok tükrében szükségszerűnek látszik megvizsgálni: valóban van-e a hitnek akár az orvosi beavatkozást helyettesítő gyógyító ereje, vagy ez csak az ember képzeletének szüleménye?

• A Centra Állami Kórház tanulmánya szerint: “Az ima pszichológiai előnyei: segít csökkenteni a stresszt és a szorongást, növeli a pozitív kilátásokat, és erősíti az élni akarást.” Egy 2008-as tanulmány alapján, amely az ima gyakoriságát felmérő önértékelő kérdőívek alapján történt katolikus és a protestáns iskolák diákjai között egyértelműen kiderült, hogy a gyakoribb imádkozás jobb mentális egészséget eredményez.
  http://www.termeszetvilaga.hu/fizika_eve/szkeptikus/csaba.html

Immunrendszerünk állapota viszont ma már tudjuk, hogy jelentős mértékben függ idegrendszerünktől. Nemcsak tapasztalati, hanem tudományosan is alátámasztott tény, hogy a depresszió kedvez az immunrendszer blokádjának, hogy a súlyos frusztrációk, éppen az immunrendszer elégtelen működése miatt, rosszindulatú daganatok kialakulásához vagy szóródásához vezethetnek. Ebből következik, hogy ha valaki hiszi, hogy meggyógyul, akár imádkozással, akár az Isten közvetlen beavatkozásával, az pozitívan befolyásolhatja állapotát, míg ha azt hiszi, hogy semmi és senki nem segít rajta, tehát feladja a küzdelmet, az végzetét hordozhatja.

Az, hogy az amerikaiak imádságos tapasztalatai alapozzák-e meg hitüket vagy fordítva, nehezen dönthető el. Ugyanakkor a tudomány mai állása mellett a hit gyógyító ereje bizonyos korlátok között -- nem zárható ki. Nem azon van tehát a hangsúly, van-e ereje az imának (akárki mondja azt), hanem azon, hisz-e abban, hogy ez segít, s ezzel idegrendszere ösztönzi immunrendszerét a betegség leküzdésére.
A gyógyszerek hatásának tesztelésekor mindig végeznek placébó-vizsgálatokat. (A placébó teljesen hatástalan anyag, gyógyszert utánzó, de hatóanyagot nem tartalmazó készítmény.) A betegek nagy része a placébótól is javul, tehát attól, hogy tudja, gyógyszerrel kezelik. Az eredményt ezért a gyógyszer hatásából le kell vonni. Minél körültekintőbben tudja az orvos a placébót beadni, annál inkább javul a beteg állapota.

• Nem bővelkedik az orvosi irodalom olyan adatokban, amelyek szerint súlyos betegség, például rák placébótól meggyógyult volna, de fejfájás, émelygés, magas vérnyomás csökkenhet a hatására, és nemcsak szubjektíve, hanem objektíve is. És ez sem csekélység. Mivel a placébóban semmiféle hatóanyag nincs, kizárólag a beteg hite eredményezte a javulást.
• Nyilvánvaló azonban, hogy a beteg hite orvosában (gyógyszerében) bár fontos tényező nem mérhető össze a vallásos ember istenhitével, amelynek gyógyító ereje emiatt jóval nagyobb lehet. Hogy a vallásos ember elfogadja-e azt a magyarázatot, amely szerint hite segítette (közvetve) a gyógyulásban, vagy azt hiszi Isten avatkozott bele (közvetlenül) életébe, az eredmény szempontjából lehet másodlagos, habár az ideológiai megközelítést tekintve nem az.

Bár az imádsággal gyógyítók különleges helyzetet foglalnak el, mivel munkásságuk a vallásosságra épül, hasonló mechanizmuson alapul más "gyógyítók" tevékenysége, illetve esetleges eredményessége is. A kézrátétellel manipulálóknál szintén a hit az, ami a védekező mechanizmusokat működésbe hozza és ugyanez a helyzet az aurával vagy energiával gyógyítóknál is. Vizsgálatunk szempontjából a mechanizmust és az eredményességet tekintve csak fokozati különbségek fedezhetők fel, a lényeg azonos, nem a "terápiás eszköz", hanem a rá adott válasz, a benne való hit adja az eljárás lényegét.

Hitgyógyítók elfogadásáról
Az amerikai közvélemény-kutatás arra is kiterjedt, mennyire hisznek az emberek a hitgyógyítók (faith healers) eredményességében.

• Itt az arányok már megfordultak: a válaszadók 28%-a hitte, hogy a hitgyógyítók képesek javítani állapotukon (hitükön keresztül vagy személyes érintéssel), 63%-uk azonban elutasította ezt.
• A megkérdezettek több mint 25%-a pozitívan értékelte a hitgyógyítók tevékenységét, ami annál is inkább elgondolkodtató, mert ennek jelei hazánkban is mutatkoznak.
• Régóta tudjuk, hogy hipnózissal lehet gyógyítani és azt is, hogy egyesek képesek a tömeget hipnotizálni. Apáról fiúra száll az indiai fakír legendája, aki százak szeme láttára feldobta a kötelet a levegőbe, amely ott megállt, miközben felmászott, majd le is ereszkedett rajta. A mutatványt filmre vették, amelynek vetítésekor kiderült: nem történt semmi, a fakír egész idő alatt mozdulatlanul ült és a közönségre meresztette tekintetét. De hasonló mutatványok egészségjavító vagy -károsító hatása is ismert, amikor pszichés betegségek (például hiszteroid jellegűek) tömeghipnózis hatására elmúlnak, vagy ellenkezőleg, fellépnek.

A jelenség csak úgy magyarázható, ha feltételezzük, hogy valami gyermeki (ősi) változatlanul megmaradt az emberiségben, és ez nemcsak befolyásolható, hanem igényli is az ilyen jellegű hatásokat. A különbség csak annyi, hogy a "törzsi varázsló" (mágus) ma már nem mindig személyes jelenlétével váltja ki a kábulatot, hanem a képernyőn keresztül, a "törzs tagjai" pedig nem a földön, hanem kényelmes karosszékekben ülnek.

• A Faith healers címszó alatt 400 ezer (!) írást tart nyilván angol nyelven, és mintegy kétszázat magyarul, amelyekben még az ördögűzés módszerét is leírták. Az irományokban a gyógyulás minden "bizonyítéka" megtalálható, sőt annak felsorolása is, hogy ha nem sikerülne a hit segítségével meggyógyulni, annak mi lehet az oka. Van olyan írás, amelyben több mint 25 magyarázat található a kudarcra. A legtöbb hiba természetesen a hit felszínességére vezethető vissza. Ha azonban az ima egyáltalán nem használna, az sem baj, hiszen arra is van magyarázat, nevezetesen Isten a halálon keresztül gyógyítja meg a beteget. És 20. század végének "űrjáró" embere (mint tömeg) ujjongva fogadja el e magyarázatokat.
• Hívőként könnyebb élni és könnyebb meghalni. Az emberiségnek csak töredéke tud felelősséget vállalni cselekedeteiért és sorsáért. A többség azt várja, hogy valaki -- szülő, tanár, főnök, kormány, állam -- átvállalja ezt tőle még akkor is, ha ez egyéni kiteljesedésének gátja lesz. Ennél is megfelelőbb azonban az, ha a felelősséget olyan személy vállalja át, akit nem ismerünk, tehát gyarlóságait sem vehetjük észre. Emiatt olyan földöntúli hatalommal ruházhatjuk fel, amely minden nehézséget meg tud oldani. Utóbbi igény testesül meg az emberek vallásosságában, és mivel a civilizáció szédületes fejlődése mellett az emberi psziché az ősember óta nagyon keveset változott, az igény fennmaradása hosszú távon is garantált, legfeljebb eltérő formákat ölt.
• A tudomány is lehetne istenség, de alapvető jellegzetessége miatt nem tud azzá válni. A tudomány döntő jellemzője ugyanis a megismerés, a dolgok mélyére hatolás, amely lehámozza az ismeretlenség misztikumát. Ugyanakkor e misztikum nélkül a hit nem lehet teljes. A tudomány "bevallja", hogy nem tökéletes, mit tud megoldani, mit nem és megnevezi azt is, amivel szemben tehetetlen.
• Az emberek viszont igénylik az abszolút (csodás) beavatkozásokat, amit a tudomány nem vállalhat, mert akkor önmagát cáfolná meg. A tudomány töredelmesen bevallja, hogy nem tud életet teremteni és nem tudja megakadályozni -- csak késeltetni -- a halált.
• A hit igényli a teremtés misztikumát és a túlvilági (örök) létet. Ugyanakkor a tudomány egyesek számára éppen olyan értelmetlen, mint a vallás egyes tételei, de míg utóbbiak az érzelem szaván szólnak (így közelebb állnak a lélekhez), a tudomány számukra száraz és sótlan, tehát a vallást nem helyettesítheti.
• Az emberek kisebbik része a tudományban hisz és nem igényli a vallást. Az is lehet, hogy igényelné, de racionális gondolkodásmódja lehetetlenné teszi azt számára, bár az sincs kizárva, hogy lelke csücskében egy kicsiny sarkot azért a misztikum számára is fenntart. Bár önálló gondolkodása örömmel töltheti el, valószínűleg boldogtalanabb, mint a vallásos ember, mert problémáinak megoldásáért vagy megoldatlanságáért, más emberek rovására elkövetett hibáiért a felelősséget maga vállalja. A tudományba vetett hite éppúgy segítheti immunrendszerét, mint bármely másban való hite, azonban az öröklét ígérete helyett csak génjeinek túlélésében bízhat.

Az amerikai közvélemény-kutatás eredményeiből látható, hogy a választ adók között vannak bizonytalanok, akik sem egyik, sem másik oldal nézetét nem vallják vagy nem merik vállalni (átlagosan 5%). Nem valószínű azonban, hogy akik elutasító állásponton vannak, ezt azonos mértékben teszik, mint ahogy az sem bizonyos, hogy a hívők hite is egyforma. Nyilvánvaló, hogy a hívők között vannak olyanok, akik

• az imádságot elégségesnek tartják a gyógyuláshoz és annak kizárólagosságát nem kérdőjelezik meg, miközben a korszerű gyógymódokat elutasítják,
• míg más hívők úgy vélik, jó, ha ima is van, természetesen a korszerű medicina eszköztára mellett.
• a nem hívők között vannak olyanok, akik az ima vagy a hitgyógyulás lehetőségét kategorikusan elutasítják, míg mások nagy bajukban az abszolút természettudományos gyógymódok mellett megengedik, hogy hozzátartozójuk néhány fohászt is elrebegjen értük. A hitgyógyítóknak az imánál nagyobb mértékű elutasítása ugyanakkor azt jelzi, hogy míg a hit nem látszik teljes ellentétben lenni a tudomány elfogadásával, addig a kóklerség csak kisebb sikert arat a tudománnyal szemben.

Hívőként könnyebb élni?
Az a kijelentés, hogy hívőként általában könnyebb élni és meghalni, nem jelenti azt, hogy ez minden esetben igaz.
Az Egyesült Államokban készült tanulmány szerint a pszichés megbetegedések gyakoribbak a vallásos emberek körében (a depresszió mértéke például háromszoros) de a daganatos, keringési, vese- és tüdőbetegségek is 2-4x gyakoribbak, mint a nem vallásosak körében.

Nem világos, hogy lehet ezt összeegyeztetni azzal, hogy a hit segít a gyógyulásban. Úgy tűnik, a hívő fogalmát nem lehet egységesen értelmezni. A hívők között vannak ortodoxok, akik a vallási törvények minden betűjét igyekeznek betartani és betartatni, és bár nem kevésbé hívők a szekularizáltak sem, ők nem betű szerint értik azt. Valószínűnek látszik, és a vizsgálatok is erre utalnak, hogy az ortodox fundamentalisták azok, akiknél az említett betegségek gyakoribbak, mivel állandóan szoronganak, hogy megtartották-e az előírásokat és nem vétettek-e Isten ellen valamely cselekedetükkel.
A folytonos szorongás ugyanis valóban depresszióhoz, ezáltal az immunrendszer blokádjához és a szöveti harmónia felbomlásához vezet.
Másrészt feltételezhető, hogy éppen azok lesznek fundamentalisták, akiknek ez pszichés gondjaikra megoldást hoz, vagy éppen pszichés beállítottságuk miatt fogékonyabbak a vallási tanokra. Ez nem mond ellent annak, hogy a hit és az általa sugallt optimizmus segít a betegségek leküzdésben.

Hit az orvosban és az ő munkájában

• A beteg hihet orvosában és alkalmazott gyógymódjaiban is. Az orvosról kialakult kép (amelyet a betegek terjesztenek róla), az orvos megjelenése, szuggesztivitása, személyes empátiája mind olyan tényező, amely elősegíti, vagy gátolja a beteg gyógyulását.
• Azzal, hogy az orvosi kezelés általánossá vált az állam jóvoltából és mindenki igénybe veheti már, nagy mértékben csökkent személyes jellege is, hiszen az orvos csak kevés időt tud szánni betegére, így személyes varázsából, ha egyáltalán van ilyen csak keveset sugározhat rá. Ugyanakkor éppen mert sok a beteg ma már nemcsak a legalkalmasabbak vállalkoznak gyógyításra, hanem azok is, akik ezt a pályát hivatás helyett foglalkozásnak tekintik, tehát akiknek egyáltalán nincs személyes kisugárzásuk.
• Ehhez járul a tömegkommunikáció, amely miközben széles körben bemutatja az orvosok gyarlóságait, az egekig emeli a hitgyógyító sarlatánokat. Mindez együtt alapjaiban rongálta meg a betegeknek az orvosokba vetett hitét.
• Az orvosi technika fejlődése hihetetlen mértékben vitte előre a diagnosztikát. Ez viszont sok területen szükségtelenné tette az orvosi intuíciót, mert objektív adatokkal helyettesítette azt. Az orvosra az adatok összegzése, a diagnózis felállítása és a terápia meghatározása maradt.
• A számítógépek alkalmazása előrevetíti annak lehetőségét, hogy az orvosnak még összegeznie sem kell az adatokat, megteszi helyette a számítógép, sőt a valószínű diagnózist és terápiát is megadja. A betegnek azonban szüksége van arra az együttérzésre, amit az orvos, mint ember tud nyújtani neki (gondoljunk arra a 68%-ra, aki az orvos együttimádkozását igényli) és a gép ezt nem tudja nyújtani.
• A gép valóban segíti az orvost, és a betegre fordítható idejét is képes volna megnövelni, azonban a betegek mennyisége is növekszik, éppen a technika fejlődéséből következő káros hatások következményeként.
• A betegségek igen nagy százaléka pszichoszomatikus, azaz a rossz idegállapot miatt olyan elváltozások alakulnak ki a szervekben, ami a szervi elváltozásokat "utánozza". A diagnosztika ebben az esetben nemegyszer csődöt mond, azaz az orvos csak annyit tud mondani, hogy az eredmény negatív, holott a beteg ezt nem így éli meg. Az orvos, aki megfelelő képzettség és időhiány miatt csak a gépekre tud hagyatkozni, nem tud a betegnek érzelmi többletet nyújtani. A páciens ilyenkor olyan személyiségekhez kezd kötődni, akik csak a hit gyógyító erejét tudják éleszteni, de ez a korszerű orvostudomány eszközei nélkül nem elég. Így a hit, ahelyett, hogy az orvosi munkát segítené, romboló erővé válik.

Az orvoslás és a hit nem ellentétes
Az orvosban és a terápiába vetett hit és a beteg vallásos hite nem feltétlenül mond ellent egymásnak. A szekularizált hívő elfogadja, sőt igényli az orvosi beavatkozást, és ha az eredményes, Isten jóságának tulajdonítja. Ha eredménytelen, beletörődhet a megváltoztathatatlanba, esetleg elfogadja Isten büntetéseként. Ha viszont nem törődik bele, másik orvost keres, akihez ugyancsak Isten vezérelte. A megoldások ezen sorozata, bár messze nem természettudományos, elfogadható és a betegnek nem árt, sőt gyógyulását segítheti.
A vallásos hit és az orvosban, illetve gyógymódjába (az orvostudományba) vetett hit okozhat azonban ellentéteket – például a hívő elfogadja ugyan, sőt általában igényli az orvostudomány beavatkozását, de úgy ítéli meg, hogy adott esetben imája önmagában is elégséges gyógyulásához. Ilyenkor várja az ima hatását és közben elmulaszthatja az időbeli orvosi beavatkozást. Az ima elfogadásáról ugyanis nem érkezik sem írásos, sem szóbeli visszajelzés, az el nem fogadás "visszajelentése" viszont a betegség súlyosbodásában nyilvánul meg.

Az internet vitairatok is vannak, amelyek polemizálnak az imádság gyógyító ereje felett. Nem az a vita tárgya, gyógyít-e az ima, hanem az, hogy a gyógyhatás a hit, tehát a bizakodás következménye-e, vagy azé, hogy a könyörgés meghallgattatott. A meglepő fordulat akkor következik be, amikor az ima hatását tudományos módszerekkel tesztelik.
Az egyik fél azt állítja, hogy a mások által elmondott ima akkor is hat, ha a beteg nem tud róla, a másik ezt kétségbe vonja. A vita provokálója tehát az, aki bizonyítani kívánja, hogy az imádságot "vették odafenn" és a betegség javulása a rá adott válasz.

Milyen betegséget gyógyíthat meg a hit?
A hitgyógyítás csúcsteljesítménye (lenne), ha a beteg minden orvosi beavatkozás nélkül, csak a hitgyógyító közreműködésével épül fel, illetve, ha a hit akkor is hatékony, amikor az orvostudomány már feladta a harcot. Ezért a csodálatos gyógyulási történetek tálalása látszik a legfontosabbnak. Ezekre számos példa akad a Bibliában éppúgy, mint a szentek történeteiben, és nem is mindegyik vonható kétségbe sőt, mennél inkább ismerjük fel a betegségek okait és mozgatórugóit, annál többet tudunk megmagyarázni természettudományos alapon. Ha valaki a gerincvelő sérülése miatt járásképtelenné válik, sem gyógyszertől, sem imádságtól nem gyógyul meg. Ha azonban hisztériás alapon van bénulása, a "csodatévő" jelenlétében eldobhatja mankóit. Még inkább így van ez a hisztériás vakság vagy egyéb idegrendszeri (pszichés) betegségeknél. Ezek a "gyógyulások" hirdetik leginkább a hitgyógyítók dicsőségét. A másik csoport: csodás kilábalás a jelenleg gyógyíthatatlannak tartott betegségekből. Nem egy esetről tudunk, amikor a rákos beteg "spontán gyógyult" vagy messze túlélte az orvos jósolta időt. Ilyenkor gyakorlatilag mindig hiányzik a megfelelő kontroll, tehát vagy a szövettani diagnózis maradt el, esetleg hibás volt, vagy az orvos ítélte meg elhamarkodottan a betegség súlyosságát.
A pszichoszomatikus betegségek orvosi szempontból nem cáfolható objektív javulása növeli a hitgyógyítók népszerűségét, mert a laikusok nem tudják megkülönböztetni a szervi és a pszichoszomatikus betegségeket, amelyek megkülönböztető-diagnózisára még az átlagorvosok sincsenek kellően felkészítve.
Az ima valójában a koncentrálás egyik nagyon erős formája, amikor csak egy dolog lebeg az imádkozó szeme előtt: az óhajtott cél. Ezt a célt meditálással, erős koncentrálással a nem hívők is elérhetik. A pozitív energia gerjesztése és másokra történő átvitele ugyanis nekik is segít. A tudósok szerint az ima gyógyító ereje (a ma már mérhető) pozitív energia gerjesztésében rejlik.

Hitgyógyítókról
A tömegkommunikáció szimpatikusnak igyekszik bemutatni a hitgyógyítókat (mert ez érdekes), így azok vonzásköre tovább növekszik. Nem hanyagolható el a hitgyógyítás pénzügyi haszna sem; Az Egyesült Államokban évi 30 milliárd(!) dollárra becsülik a hitgyógyításra fordított pénzt.

Bár a hagyományos vallások és a természettudományok művelői sok mindenben nem értenek egyet, a szélesebb értelemben vett hitgyógyítók ellen közösen veszik fel a harcot, ha nem is ugyanazon okokból. A hitgyógyító ugyanis bár neve alapján is a hit kategóriájába tartozik a vallás köreit zavarja, hamis messiásként jelenik meg, A hitgyógyító, azzal hogy csodatevőként tünteti fel magát, miközben sok hívőt vonz magához, a csodák egy részét kiteszi a közvetlen ellenőrzés lehetőségének. A hagyományos egyházak ugyan elismerik a csodás gyógyulásokat, de ezt csak saját ellenőrzésük alatt teszik meg és engedik meg. Mivel ezek kontrolljára nincs lehetőség, dogmává válnak.
A hitgyógyító "csodája" azonban ellenőrizhető, éppen ezért kudarca kiábrándító. Ez a kiábrándulás nemcsak magára a sikertelen hitgyógyítóra terjed ki, hanem a vallás által törvényesített csodákra is. Amíg a hitgyógyító ufók küldöttének hirdeti magát, csak-csak elfogadható az egyházak számára, de ha Isten küldötteként jelenik meg, az már teljesen elfogadhatatlan. Természetesen előfordulhat az is, hogy a hitgyógyítóban való hit vagy a csalódás éppen a vallás felé tereli a mindenképpen hinni akaró embert, de az egyház ezt a "segítséget" sem fogadhatja el.
A természettudomány minősítése a hitgyógyító áltudományosságáról egyértelmű és helytálló. Ha elfogadjuk azt, hogy a hit valóban segítheti a gyógyulást és természettudományos bizonyítékok valóban erre mutatnak akkor a hitgyógyítást csak a misztikumától kell megfosztani, de a tényleges hasznos tartalmát meg kell hagyni. A természettudomány tehát nem tehet egyenlőségjelet a hitgyógyító és a gyógyító hit közé: az előbbit el kell ítélnie, az utóbbi viszont megérdemli a támogatást. Hogy ez a hit miben nyilvánuljon meg, azt lehet irányítani orvos felé, gyógymód felé, akár vallás felé is, de teljes elvetése a beteg érdekében végzett (orvosi) küzdelmet gyengítené.
Csaba György A hit gyógyító ereje

Az optimizmus is hit
Az optimizmus is hit: Hit abban, hogy a dolgok jóra fordulnak, és valószínűleg ez is elég az immunrendszer serkentéséhez. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hívő/hitetlen páros összekeverhető lenne az optimista/pesszimista párossal. A párhuzam a kettő között csak a gyógyulásra, illetve a genetikai meghatározottságra érvényes. Optimistának születni kell akkor is, ha az élet többször ad okot pesszimizmusra, és aki pesszimistának született, a jónak is a sötét oldalát látja. Ez a hitgyógyítástól függetlenül ugyancsak életre szólóan segítheti vagy gátolhatja a gyógyulást.

Hasznos vagy káros a hitgyógyítás?
Ha elfogadjuk, hogy a hit erősíti a szervezet védekező rendszerét, egyértelműen hasznos. Ha azt mondjuk, hogy a beteg elmulaszthat miatta orvosi beavatkozást, akkor káros. A kérdés tehát az, hogy a gyógyító hitet (az imádság erejében vagy másban) a korszerű orvosi beavatkozás mellett vagy helyett alkalmazzák hasonlóan az alternatív terápiához, mint amilyenek a gyógyfüvek, akupunktúra stb., melyek mindaddig elfogadhatók és használhatók, amíg nem késleltetik vagy hátráltatják a valódi orvosi gyógykezelést. A "haszon" vagy "kár" tehát részben a hitgyógyász, részben a beteg intelligenciáján és mértéktartásán múlik.
Az ember gyarlósága miatt azonban csak ritkán tud korlátokat szabni cselekedeteinek, a hitgyógyász egyre inkább elhiszi, hogy tényleg földöntúli képességei vannak, miközben a hívő a hit hatását a ténylegesnél nagyobbra értékeli. Ezzel kész a csapda: a hitgyógyász mindenképpen bizonyítani akar és ehhez nem mindig használ tisztességes eszközöket, miközben a hívő a hitgyógyász foglyává válik. A hitgyógyász megpróbálja tudományként feltüntetni azt, aminek a tudományhoz semmi köze, és a hívő elhiszi, hogy ez éppúgy tudomány, mint például az orvostudomány.
A harmadik főszereplő, a tömegkommunikáció a "demokratikus objektivitás" leplét ölti fel, holott az egészben csak a "sztori" érdekli, és romboló hatása hidegen hagyja. Ezzel a circulus vitiosus kialakult, és nagyon nehéz bármit is tenni ellene.
Csaba György A hit gyógyító ereje
http://www.termeszetvilaga.hu/fizika_eve/szkeptikus/csaba.html

Prof Dr. Csaba György 1929.
1969: az orvostudomány doktora
Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai) Intézete:
2000 - Professor Emeritus
1994 - 1999: egy. tanár
1971 - 1994: egy. tanár, a SOTE Biológiai Intézet igazgatója
Szövet és Fejlődéstani Intézete:
1970 - 1971: egy. tanár
1963 - 1970: egy. docens
Tudományos közéleti tevékenysége: Szerkesztőbízottsági tagságok: Experimental Cell Biology (8 évig),
Acta Protozoologica (jelenleg is) A Biológia c. folyóirat (Akadémiai Kiadó) főszerkesztője (10 évig)
az ETT Könyv- és Folyóirat Bizottság elnöke (8 évig)
a Medicina Könyvkiadó Szerkesztőségi Tanácsának tagja (25 évig)
Publikációk:
Száma: 845
Kumulatív Impakt Faktor: 555
Idézettség: 1520

• Az USA-ban az ima mára a leggyakrabban alkalmazott „orvosság” az alternatív medicinában
  Dr. Newberg meglehetősen merészen magyarázta az eredményt: „Amikor agyunknak e területén az idegsejtek aktivitása csökken, az imádkozó vagy a meditáló úgy érzi, hogy saját testének határain túllépve összekapcsolódik az univerzummal. Az egyesülés Istennel, amelyet a misztikusok oly sokszor leírtak, nem a szívben vagy az égben, hanem az agyban történik” – véli dr. Newberg.
  
  
• Prof. dr. Detlef B. Linke német agykutató, az idegtudományok professzorát (Bonni Egyetem) nem győzték meg amerikai kollégájának következtetései. „Az agy – a végtelen kulcsa” című könyvében először felteszi a szónoki kérdést: „A vallásosság, amellyel az emberiség ősidők óta az ég felé fordult, csupán egy kis agyi terület működése lenne?” A továbbiakban pedig így érvel: „A testünk érzékelésének megszűnése nem csak a meditatív állapotra jellemző, hanem egyéb, módosult tudatállapotokra is. A meditatív állapotokra, amelyek megérintik lényünk legmélyebb szintjeit, mindez nem ad magyarázatot.”

Kórházkápolnák

Amikor egy kórházhoz kápolnát építenek, az azt jelenti, hogy nem csak teste van az embernek, hanem hisszük, a lelket is kell gyógyítani.
Irgalmas Jézus kápolna az Országos Onkológiai Intézetben (XII. Budapest, Ráth György u.
7-9.ahol protestáns istentiszteletet (református, evangélikus, adventista) tartanak.

Kápolnák a budapesti kórházakban

Szt Márton kórházkápolna Nagykanizsa Budagyöngye Kórház Budai Irgalmasrendi Kórház Erzsébet Kórház Erzsébet Kórház rehabilitáció II. sz. Belgyógyászati Klinika Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kórház MÁV Kórház Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet Országos Onkológiai Intézet Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet Szent Ferenc Kórház Szent Imre Kórház Szent István Kórház Jáhn Ferenc utcai krónikus osztály Szent János Kórház Szent Margit Kórház Szent Rókus Kórház Uzsoki utcai Kórház

„Fontos, hogy a betegek gyógyulását a hitük is segítse” Dr Rácz Jenő a Veszprém megyei Cholnoki kórház főigazgatója Kórház kápolnájában (foto)

Szt Márton kórházkápolna Nagykanizsa

Kápolna az ORFI-ban

Új kórházkápolnát és közösségi központot avattak az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Lukács épületében is.
A kápolnát Erdő Péter bíboros szentelte fel. Ünnepi beszédet mondott Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Németh Tamás, az MTA főtitkára és Poór Gyula, az intézet főigazgatója.

A Kórházkápolna az ORFI betegeinek hitéleti igényeit szolgálja majd ki, melyhez széleskörű, mind a négy történelmi egyházra kiterjedő lelki gondozói tevékenység társul.

Örömmel vesszük az olvasott tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, kiegészítő megjegyzéseit, értékelő minősítését, amit a KAPCSOLAT menü Üzenet helyén beírva érdeklődve várunk. Véleménye segít minket abban, hogy a további dolgozataink az olvasók tartalmi igényei szerint formálódjon.

Figyelem: A weboldalon ismertetett étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására. Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez.