www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja

Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek

Tudatunk szerkezete. Gondolataink származása, működése, hatása

„Az új paradigma egy megosztó, spiritualitást tagadó, az anyagon alapuló tudománytól egy olyan tudomány irányába vezet bennünket, amely integrálja a tudományt és a spiritualitást”. Prof Dr Amit Goswami PhD indiai-amerikai elméleti kvantum fizikus,

Zsidó hittételek a lélek halhatatlanságáról
Maimonidesz zsidó vallás filozófus írásaiból idézek az alábbiakban, íme:
„A lélek létezése, mint állítottuk, az Örökkévaló érdeme folytán örök, mivel azáltal, hogy a lélek felfogja Őt, Ő az oka a lélek létezésének.” „Görög és arab tudósok azon az egységes állásponton vannak, hogy a lélek anyag és test nélküli létforma. Tiszta, sugárzó és a tudás forrása, nincs szüksége testre.
Következésképp, amikor a test megsemmisül, a lélek nem semmisül meg, hanem önmagában létezik tovább, „Az Eljövendő Világban nincs se test, se anyag, hanem csak az erényesek test nélküli lelke.
Ezeket a gondolatokat tanulmányozván, fölmerülhet az emberben, hogy miért talált szükségesnek hozzátenni ennyi bizonyítékot annak igazolására, hogy az Eljövendő Világban nincsenek testek, hanem csupán lelkek. Az Eljövendő Világ az a hely, ahová az emberi lét közvetlenül a halál után áttevődik.

Maimonidész egyik kézírata. (Judeo-arab nyelven és héber betűkkel íródott) (ábra)

Az erényes ember meghal, „lelke jólétben marad”[1] a magasabb világban, ahol semmiféle anyag és test nincsen.
Maimonidész: „A lélek világának magasztossága” c. írásában ez olvasható: „Görög és arab tudósok azon az egységes állásponton vannak, hogy a lélek anyag és test nélküli létforma. Tiszta, sugárzó és a tudás forrása, nincs szüksége testre. Következésképp mikor a test megsemmisül, a lélek nem semmisül meg, hanem önmagában létezik tovább”

„A jólét nem evés-ivásból, olajos bedörzsölésből vagy nemi egyesülésből áll, mivel ezek az élvezetek nem a lélek sajátjai. „A következő élet, amelyben nincs halál, az Eljövendő Világ-beli élet, mert abban nincsen test. Mivelhogy hisszük, és minden tanult ember szerint helytálló feltételezés, hogy az Eljövendő Világ lakói az angyalokhoz hasonlatos, test nélküli lelkek. Erre az a bizonyság, hogy a test szervekből tevődik össze, amelyeket a lélek tevékenysége működtet. Az Eljövendő Világ magyarázata abban áll, hogy az Eljövendő Világ az a hely, ahová közvetlenül a test halála után kerülnek a lelkek, az emberben fölmerülhet a kérdés, hogy miért van szüksége ezekre az érvekre.
Köztudomású, hogy miután a lélek megfoszttatik a halott ember testétől, a test bomlásnak indul. Az Írás ekképpen tanúskodik: „És visszatér a por a földbe, amint volt azelőtt, és a szellem visszatér Istenhez, aki adta”[2]. Azt, hogy a halál után Eljövendő Világban csak lelkek vannak, senki sem vitatja se bölcs, se nem bölcs. Nincs szükség azokra a kijelentésekre, amelyeket a Mester számos helyen írt, mivel köztudott, hogy a testnek nincs se része, se helye a halál után az Eljövendő Világban Ezek a mester tiszta szavai

1. Zsoltárok 25:13.
2. Prédikátor 12:7.

http://www.zsido.com/konyv/307/3607/Zsido_Tudomanyok_Szabadegyeteme_5.kotet_Messias/Nachmanidesz

Magyarázat Maimonidesz

Moses Maimonidész (vagy Majmonidész, 1137– 1204.), zsidó rabbi, orvos, filozófus; Spanyolországban és Egyiptomban tevékenykedett a középkorban. Az ő nevéhez fűződik a zsidó vallásjog (halakha) törvényeinek a rendszerbe foglalása (Misné Tórá) a Talmud alapján.
Amikor 1148-ban, Spanyolországban a fanatikus muszlim Almohád-mozgalom hatására a zsidó lakosságot kényszerítették vallásuk elhagyására, Maimonidész családja inkább a száműzetést választotta és Észak-Afrikába menekült. 1160-ben a család a marokkói, Fez városban telepedett le, majd 1165-be Jeruzsálembe költözött.[1] Innen Egyiptomba költöztek tovább, először Alexandria városba, majd a mai Kairó helyén állt Fusztát nevű városba, Maimonidész a zsidó vallás tanait, a Misna kommentárokban (Sanhedrin, 10. fejezet) 13 hittételben foglalta össze. Ezek a következők:

1. A Teremtő Istenben hiszek.
2. Isten egyetlen
3. Isten szellemi lény.
4. Isten az első és utolsó.
5. Istenen kívül senki sem méltó az imádásra.
6. A próféták szavai igazak.
7. Mózes a próféták atyja.
8. A mai Tóra a Mózesnek átadottal megegyezik.
9. Nincs más Tóra.
10. Isten ismeri az ember gondolatát, tud tetteikről, megérti minden tettünket.
11. Isten a parancs meg nem tartóját bünteti, a megőrzőit jóval fizeti.
12. Hit az eljövendő Messiásban, és az ő várása.
13. Hit a holtak feltámadásban

The Guide to the Perplexed. World Digital Library. (Hozzáférés: 2013. január 22.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Maimonid%C3%A9sz

Elménk működéséről
Carl Gustav Jung svájci pszichológus és pszichiáter volt, aki pályafutását Freud mellett kezdte, de később nézetei jelentősen eltértek Freudétól. Ez a kapcsolatuk megromlásához vezetett, egyikőjük sem tudta meggyőzni a másikat a saját nézeteiről. Tudni kell, hogy Jung mélyen katolikus vallásos neveltetésben részesült, amit élete végéig megtartott

Freud zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója. Tanítványa, Viktor Frankl kiemeli, hogy Freud számára mind a vallásos hit, mind a filozófia nem más, mint a neurózis egyfajta teoretizálása, teologizálása. Számára az élet értelmére irányuló kérdések már eleve a betegség jelei. Frankl ezzel szemben azt állítja, hogy ez a szemlélet nem ad választ a beteg valódi kérdéseire, amikor a beteg az értelmet, célt keresi az életben. Frankl Bécsben született, zsidó család gyermekeként
Viktor Frankl: Orvosi lélekgondozás (UR, 1997)

Freud munkásságának eredményei gyakran kerülnek az irodalom és a filozófiai viták fókuszába, vitatva a tudományos és orvosi értéküket. A vallásgyakorlat a megoldás arra, hogy elkerüljük az individuál (egyén) neurózisát. A vallás által a felnőttek saját infantilitásukat (gyermekiességüket) egy egész életre meghosszabbítják. Valamilyen illúzióba való kapaszkodással el lehet kerülni az egyéni neurózist.

Az elme 3 komponense
Sigmund Freud megállapította, hogy a személyiség valójában egy dinamikus kapcsolat az elme három komponense között, én" (EGO) és az „ösztönös én" (ID) és a „felettes én" (SZUPER-EGO) között.

1./ Ösztönös én ID (alsó ábra)
Freud szerint az ID a „személyiségünk homályos, elérhetetlen része".Az ID fő célja a szexuális indíttatás és az ösztönök kifejezésre juttatása. A morál, hit, vagy éppen a jó és rossz közötti különbség nem létezik a primitív ID számára. Összességében az ID többségében szexuális energia, amelyet az örömszerzés kényszere táplál.

2./ Az EGO az ID-ből fejlődött ki a szorongás leküzdése céljából, amelyet az ID impulzusainak elnyomása, vagyis inkább késleltetése idéz elő.
Az EGO feladata, hogy egyensúlyban tartsa az ID igényeit és azt, hogy mi a legjobb és legéletképesebb reakció a valóságban. Az EGO a valóság egészséges fenntartására törekszik, úgy hogy halogatja az ID-től érkező impulzusok kielégítését, addig, amíg a létre nem jönnek a megfelelő körülmények.

3./ SZUPEREGO fő célja, hogy biztosítsa a ID kielégülési vágyának korlátozását, úgy hogy átértékeli és felülbírálja az EGO döntését is.
Az EGO és a SZUPER-EGO kapcsolatát úgy lehetne leginkább jellemezni, mint egy kisgyerek és egy szigorú apa kapcsolatát. A SZUPER-EGO eldönti, hogy egy cselekedet jó-e vagy sem. A SZUPER-EGO a társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak belső képviselője,

Az ID , EGO és a SZUPER-EGO együttműködik, hogy kiszolgálja a test igényeit és hogy irányítsa és normalizálja az egyént
http://funyiro.hu/szerzoi-rovatok/akira/1334-lelek-es-tudat-freud-nyomaban

Magyarázat Selbst
Selbst a személyiség központi archetípusa, nem lehet lefordítani, de elterjedt a mély-én vagy a személyiségközpont fordítás. Ez a személyiség központjának és totalitásának kifejezője. Megjelenési formája a mandala, a teljesség szimbóluma. Ez az Imago Dei, az Isten képe bennünk, ezáltal fel tudjuk venni Istennel a kapcsolatot, ez az „istenérzékelés szerve”. Az emberi élet célja a Selbsttel való kapcsolat kiépítése, a hozzá való eljutás. Kb. 40 éves kortól jut el az ember a Selbstjének megismeréséhez. A Selbst és annak szimbólumai Isten archetípusát alkotják. Egy patológiásan vallásos ember éretlen Selbsttel rendelkezik.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Carl_Gustav_Jung

Tudat rétegei
Carl Gustav Jung (foto) szerint a Tudatunk négyes rétegződésű rendszert alkot.

Tudat szintek (ábra)

1./ Legfelső réteg a TUDAT vagyis mindaz, ami a jelen pillanatban a tudatunkban van Amikor felteszünk egy kérdést, például azt, hogy mikor kezdődött az I. világháború akkor rávágják, hogy 1914-ben. De hát hol volt ez az ismeret mondjuk egy perccel ezelőtt?
Tudományos megközelítés szerint az agy működésének a következménye az elme, és az elme működésének a következménye a tudat. Megjegyezzük, hogy a keletiek nem ezt mondják, mert ők úgy vélik, hogy az elmeműködésünk a tudatnak csak egy részét képezi.
A tudatállapotok a következők lehetnek:

• Racionális tudat
• Álomtudat
• Álom nélküli alvó tudat

Ha álmodunk akkor rendszerint nem tudjuk hogy álmodunk csak akkor ha felébredünk Az álomtudat azonban olyat tud, amit a racionális tudat nem.

A tudat két dolgot jelent:

a./ észreveszem önmagam létezését a világban „Én” vagyok és mindenki más a világon nem „én”.

b./ működik bennünk az önreflexió képessége, vagyis igent és nemet mondhatok a saját cselekedeteimre. Még soha nem fordult elő, hogy egy biológiai lény kiszakadt volna a természetből és társadalmivá vált volna. Amikor felismerjük, hogy ez én vagyok, akkor a világ ketté válik bennünk önmagunkra és minden másra, ami nem mi vagyunk. Ha az ember kiszakad a kozmikus harmóniából vagyis „én”-re és minden másra, ami nem „én” akkor szeretné a világot beépíteni az énjébe, minél inkább birtokolni Vagyis a szerzés és a birtoklás mint alapvető élet célok, megjelennek a tudattalan által motiválva. Minden legyen az enyém! A tárgy, a pénz, a hatalom! A másik ember! Mindent mag akarunk szerezni és megtartani, amit csak bírunk Az én-nek ez a kiterjesztése biztonság- és hatalomérzetet ad. A szerzés, a birtoklás tulajdonképpen a halálfélelem elhárítása.

A fejünkbe vett gondolatok hatása
Itt említem meg, hogy járjunk annak utána, vajon mi történik akkor, amikor valaki a fejébe vesz egy gondolatot Ezzel foglalkozik a tudatpszichológia. A kérdés megválaszolására vegyünk egy példát
A kísérleti alany rátekint valakire, aki ott áll előtte, miközben elektródákkal (EEG) vizsgálják, hogy eközben mi történik az agyában. A monitoron színesben látható az agyi művelet. Ezután arra kérik a vizsgált személyt, hogy képzelje el ugyanezt az illetőt, úgy hogy most nincs ott vele szemben. Az derül ki, hogy ugyanazok az agyi elektromos folyamatok gerjednek, amikor látunk és amikor elképzelünk valakit. Felvetődik a kérdés, hogy mi történik, ha felveszünk az agyunkba egy gondolatot, például azt, hogy gyűlölünk valakit. Ekkor igen ártalmas biológiai folyamatok indulnak el (vérnyomás emelkedés,, daganatos elváltozás kezdete stb.) A tudattal, a tudattartalmakkal és ezek következményeivel a kognitív pszichológia foglalkozik és arra hívja fel a figyelmet, hogy eszméljünk rá arra, hogy felelősek vagyunk a gondolatainkért, mert a képzelő erővel teremthetünk, de rombolhatunk is. Shakespeare erről így ír: „Nincs a világon se jó se rossz, a gondolatunk teszi azzá”

• A mi tudatunk teremtő tudat, amellyel megteremthetjük saját egészségünket, de saját sírunkat is megáshatjuk.
• Tudjuk, hogy minden információ sejtszinten el van raktározva a memóriába, vagyis minden sejt tud arról, hogy mi van a nagy egészben. Egy embert nem csak egyszer lehet megölni, hanem ugyanazzal a cselekedettel még az utódait is megsemmisíthetjük, mivel átörökítjük.
• Sajnos ma egy olyan társadalomban élünk, ahol szinte senki nem akarja vállalni sem a tettei következményeit, sem a felelősséget. A magatartás tudomány igazolta, hogy a lelkünkben hordozott sérelmeknek, a megbocsátásra való képtelenségnek a sejtek működését befolyásoló biokémiai hatása van

Összegezve kimondhatjuk, hogy a saját egészségünkért és a saját boldogulásunkért kizárólag mi vagyunk a felelősek.

A Tudat nem anyag függő
Itt említem, hogy számos jelenség arra utal, hogy a tudat nem anyagtól függő és nem anyaghoz kötött jelenség. Idetartozik a telepátia, a hipnózis és a távolba látás

Magyarázat Telepátia
Az ember öt organikus érzékszervével (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás) tájékozódik a világban. Van azonban egy hatodik "érzékszervünk" is, a tudatunk. Ezt nevezik hatodik érzéknek is, de az angol szakifejezés az ESP (Extrasensory Perception).
Az ESP vagy érzékszerveken túli észlelés. Ez a pszi jelenségeknek az a nagy csoportja, amibe a telepátia is tartozik, illetve ez az a területe a parapszichológiának, amivel kutatási szinten a SZINTÉZIS Pszi labor foglalkozik

• A Telepátia velünk született képességünk, amelynek segítségével olykor képesek vagyunk térben tőlünk távol lévő emberek gondolatait érzékelni, illetve befolyásolni.
  Mindenkinek vannak történetei, amikor átélte a telepátia valamilyen formáját. Sokan kételkednek a telepátia létezésében
• Az a képesség, amellyel valaki más ember gondolatáról vagy. érzéséről ismeretlen módon, valami-féle "megérzés" útján szerez tudomást,
• A telepátia nem más, mint gondolatátvitel, vagyis az a jelenség, amikor két vagy több ember között szavak, hangok, jelek, vagyis az érzékszervek kizárása nélkül jön létre kommunikáció. Amikor tehát egymástól fizikailag távol is tudják, mire gondol a másik, vagy egy időben ugyanarra gondolnak.
• A múlt század egyik legnagyobb pszichológusa, C. G. Jung véleménye azonban legalábbis elgondolkodtató. Jung több kutatást is végzett a gondolatátvitellel kapcsolatosan, míg végül arra jutott, az ember noha a természet urának érzi magát, mégsem képes arra, hogy saját pszichéjét maradéktalanul megismerje.
• Köztudott, hogy az egypetéjű ikrek között erősen működik a gondolatátvitel, sőt egymás érzéseit is képesek átvenni. Azonban, ha valakinek nincs ikertestvére, akkor akár a gyerekével is kipróbálhatja telepatikus képességeit. Különösen édesanyák és gyermekük között működhet ugyanis erősen a gondolatátvitel. Érdemes tehát már gyermekkorban elkezdeni a telepátia gyakorlását, mert a kicsik jóval fogékonyabbak erre (is), és ösztönösen veszik át gondolatainkat, érzéseinket.
• A telepátia – és általában a pszi képességek – egyik legnagyobb kutatója az amerikai J. B. Rhine volt, akinek több évtizedes szigorú és korrekt munkássága a parapszichológiát a tudományos közvélemény számára is hitelessé tette.

Itt említem meg, hogy a hipnózisban a hipnotizőr és a hipnózis alatt álló személy között a gondolatátvitel játszik szerepet. A telepátia létét ma már világszerte több ezer sikeres kísérlet igazolja. A telepátiával és a gondolatátvitellel kapcsolatban az alábbi összefoglaló megállapítás tehető:

1./ Nem elegendő az elektronvolt nagyságrendű kémiai reakciókból származó energia, amit az agysejtek produkálni képesek

2./ Ha a gondolat magasabb energia szintekből tevődik össze, és ezek a hullámok az anyag termékei, akkor ezt az anyagi műszerekkel tudni kellene mérni

3./ Ha pedig magas energiaszintekről van szó, amit műszerekkel mérni nem tudunk, akkor feltételezhetjük, hogy a gondolat energiája még a kozmikus energiánál is magasabb. Megállapítható tehát, hogy sem az agy, sem más biológiai szerv nem képes gondolatot létrehozni.

Hipnózis a gondolat átvitel egyik formája
A hipnózis fogalmára nem adható egyértelmű definíció. Két felfogás van:

• sajátos állapot, nevezetesen egy a módosult tudatállapotok közül.

  A hipnózis tanulható, bárki elsajátíthatja.. Akarata ellenére senkit sem lehet hipnotizálni. Amit valaki a hipnózisban megtesz, azt belsőleg kész lenne megtenni éber állapotban is. Ha a hipnózis alatti szuggesztió olyat kíván, ami ellenkezik legbelsőbb énjével, akkor azonnal felébred és a hipnotikus állapot véget ér. Hipnózisban vizsgálta M. Newton a reinkarnáció eseményeit a pácienséinek reinkarnált életében. Erről szóló könyvét 17 nyelvre lefordították. Nálunk is kapható: Dr Michael Newton Lelkünk útjai I. Létünk titkai Eredeti címe: Journey of Souls (Case Studies of Life Between Lives) Agykontroll Kft Budapest 2002.

Megjegyzés: A hipnózist a kutatók egy része módosult tudatállapotnak tekinti, amely sokban hasonlít az alváshoz, a tánchoz, a meditációhoz, bizonyos tekintetben az imádkozáshoz. A másik oldal szerint inkább szociálpszichológiai tényezők eredménye, tehát egy személyközi kapcsolatból származik, amiben a hipnotizőr és a hipnotizált személy egymásra hat

• a hipnózis nem önálló állapot, hanem két személy (hipnotizőr és hipnotizált) kapcsolata

A legújabb és a hipnózis legtöbb jelenségére választ nyújtó elmélet Hilgard nevéhez fűződik.

Megjegyzés

• H. amerikai pszichológus, a Stanford Egyetem professzora. 1970-ben megválasztották az International Society of Hypnosis elnökének
• Dr Bányai Éva Az ELTE professor emeritusa, a Nemzetközi Hipnózis Társaság első női elnöke, a hipnózis szakértője

A hipnózissal számos betegség gyógyítható: fájdalom csökkentés, lelki bajok. A hipnózisban kinyílik a tudatalatti A hipnotizált a hipnózis után ébren létben, akár napok múlva is teljesíti a hipnotizőr utasításait (poszthipnotikus szuggesztió)

A hipnózis technikáiban közös, hogy az öntudatot figyelmet nem igénylő feladatokkal foglalják le.
Ellen lehet állni a szuggessztióknak, de nem mindig. Nem lehet észrevenni a csapdákat, amiket éberen észrevennénk. Rá lehet venni valakit nagyon mély hipnózisban, hogy kisétáljon az ablakon a hatodikon, de ehhez etikátlan sarlatánnak kell lennie az illetőnek.

„Az a vágyam, hogy az onkológiai ellátásban azt a fajta lelki támogatást, ami hatékony, bevezettessem. Ehhez kemény bizonyítékok kellenek, amihez egy klinikai kutatást végzünk. Olyan dolgokat mérünk, amiket a világon máshol sehol. Felmérjük a betegek hangulatát, lelki állapotát, fittségi érzetét a kezelés előtt és után is. A lelki állapot és a gyógyulás közötti összefüggést vizsgáljuk. Mialatt kapják az infúziós kezelést, fülhallgatón hallgatnak hipnotikus szuggessziókat vagy zenét. Nagyon boldog vagyok, mert úgy tűnik, beválik a hipotézisem.” (Prof Dr Bányi Éva)
http://elteonline.hu/tudomany/2013/05/28/a-hipnozis-nagyasszonya/

Jellemzője

• az öntudat elveszti vezető szerepét, a kritizálás képessége is korlátozódik, és a tudattalan közvetlenül megszólíthatóvá válik.
• A hipnózis tetszés szerinti mélységű lehet, ha nem ütközik az alany öntudatlan ellenállásába
• A felébredéshez szuggesztiókkal állítják helyre az eredeti tudatállapotot
• Az emberek 10%-a könnyen hipnotizálható. 5%-a nem hipnotizálható.
• Nem szabad hipnotizálni,
  • a pszichiátriai betegeket,
  • a súlyos személyiségzavarosokat,
  • akiknek gyenge a szívük,
  • erős gyógyszer, alkohol vagy drog hatása alatt állnak.

Alkalmazása

• Hipnoterápia. Hatásosságát tudományosan is bebizonyították, és elismerték. depresszió, a függőségek, az alvászavarok, beszédzavarok, stressz. Javítja az önértékelést
• Orvoslásban A hipnózis segíthet a krónikus fájdalmak enyhítésében, vagy az érzéstelenítéssel együtt pozitívan hat a műtét eredményére. Ugyanez a helyzet a szülészeti alkalmazásaival is.
• Önhipnózis
  Az alany önmagát hipnotizálja. A meditációhoz hasonló. Nem nehezebb elérni, mint mással hipnotizáltatni. Önhipnózissal nem lehet mély hipnózist elérni, mert az öntudat egy része a hipnózissal foglalkozik.

Yann Cojan, a Genfi Egyetem kutatója úgy véli, a különböző agyterületek közti összeköttetés egyfajta szétkapcsolása történik hipnóziskor.
A Neuron című szakfolyóirat ismertetett tanulmány során Cojan és munkatársai önkénteseket vizsgáltak agyi képalkotó berendezéssel hipnózis közben vagy azon kívül.
Cajan szerint az agy motoros kérge úgy viselkedett, mintha a hipnotizőr szavait - "nehéz a karod, nem tudod megemelni" - szó szerint venné, ezért nem továbbította a kar felemelésére irányuló utasítást.
http://index.hu/tudomany/2009/06/25/lebenit_a_hipnozis/

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében jelenleg zajló kutatások egyikében arra próbálnak választ találni, mitől függ az, hogy ki mennyire hipnotizálható

• Az egyik elképzelés szerint a meleg, elfogadó szülők gyermeke lesz erősen hipnábilis felnőtt, mert a szüleivel gyakran együtt van, példának tekinti őket,
• A másik elmélet szerint inkább azoknak a szülőknek a gyermekei lesznek erősen fogékonyak a hipnózisra, akik sokszor büntették a gyereküket kiskorában, elutasítóan bántak vele, és a gyerek ez elől a közönyös vagy hideg szülői viselkedés elől menekült fantáziavilágba vagy a saját gondolataiba.

A gondolat eredetéről röviden
Úgy gondolom, hogy talán itt kellene szót ejtenünk a gondolatról A gondolatainkat valóban az anyagból álló agy hozza létre? Először tekintsük át azt az esetet, hogy az elektronok segítségével vajon tudnánk-e gondolkodni?

Gondolkodás elektronokkal

• Egy gondolat megszületését nagyságrendileg is jelentős számú tudati esemény készíti elő. Ha a gondolathoz vezető események, lépések száma mondjuk 10²⁵, akkor egész életünk sem volna elég ahhoz, hogy egy gondolatot létrehozzunk.
  
  
• Hétköznapi tapasztalataink azonban valójában igen sokrétű elemző tevékenységekre épülnek. Már Szent-Györgyi Albert rámutatott, hogy ahhoz, hogy valami tűzforróval ne égessük meg magunkat, időben kell felismernünk a veszélyes helyzetet, Vegyük figyelembe, hogy véges idő alatt kell eljutnia az ingerületnek a testünk felületéről az agyba, és ott egy igencsak sokrétű elemző munkának kell lezajlania.
  
  
• A kémiai reakciók nagyon lassúak. Az egyes kémiai reakcióknak megvan a maguk reakcióideje, ami általában meglehetősen nagy, ezért a kémiai folyamatokra épülő gondolkodás egyszerűen nem lehet elég gyors ahhoz, hogy életben maradásunkat biztosítsa a gyorsan változó körülmények között.
  
  
• Szent-Györgyi Albert felvetette, hogy erre a gyors gondolkodásra csak az elektronok lehetnek alkalmas anyagi hordozók, tekintve, hogy a kémiai reakciók lassú és kötött reakcióidejével szemben ezek közel fénysebességgel száguldhatnak agyunkban. Ha az elektronok információhordozásra alkalmassá válásához az kell, hogy az elektronok hullámfüggvényét a tudat az agyra lokalizálja, úgy ehhez becslések szerint 10^-29 erg energia szükséges. Az elektronokkal gondolkodás így energetikailag mintegy 15 nagyságrenddel kedvezőbb, mint a kémiai vegyületekkel.
  

  Magyarázat
  A munka és energia egysége: az a munka, amelyet egy din erő 1 cm úton végez
  Munka = Joule (J) N*m Erg = 10^-7 joullal
  Energia Joule kg.m² /s²
  Erő (F) egysége (N) kg*m/s²

• Ha feltesszük például, hogy az ember tudatos és nem tudatos; mélytudatos, gondolkodása csak mondjuk négy lépésre lát előre, és minden lépésben egymillió esetet vesz számításba, ez 10²⁴ esetet jelent. Ekkor az elektronok számunkra az egy erg energiából 100 ezer gondolatot tesznek végiggondolhatóvá, vagyis határesetben, anyagcsere-energiával gondolkodva 10¹²/mp, gondolkodási sebességet biztosítva.
  
  
• Az elemi részecskék egyben hullámtermészetet is mutatnak, így az elektron éppúgy alkalmas információképzésre és tárolásra, mint maga a fény, a foton, csak éppen nagyobb energiákon működik. Ha a tudati energia tegyük fel, kicsi, például azért, mert a gondolkodástól nem szoktak a gondolkodók lesoványodva összeesni, összeaszni, akkor ahhoz, hogy a tudat hatni tudjon, kis energiákkal vezérelhető anyagi hordozókra van szükség. Az egyre hatékonyabb gondolkodáshoz egyre finomabb anyagi hordozóra van szükség.
  
  
• Ha figyelembe vesszük, hogy az elektron hullámfüggvényének kvantummechanikai saját állapotba juttatásához nincs szükség időre, illetve ehhez elég a fizikailag lehetséges legrövidebb idő, az időkvantum, aminek értéke 10^-33 mp. (ez a Planck idő), akkor egy hullámkapcsolathoz kellő 10^-29 erg energiával számolva 10⁶² esemény/mp. gondolatsebesség szükséges. Ha 1 erg állrendelkezésre, a gondolkodási sebesség elérheti a 10⁷⁵ esemény/mp. értéket. Figyelembe véve, hogy a megfigyelhető Univerzumban mintegy 10⁷⁸ - 10⁸⁰ db. elemi részecske lehet. Elmondhatjuk, hogy haldokláskor az egész Univerzum élettörténete éppúgy lepereghet előttünk, mint saját életünké.
  Grandpierre A.: A tudat működésének anyagi hordozói 1. rész
  http://bocs.hu/3part/grand-02-18.htm

Mit gondol erről a redukcionizmus?

• A legdurvább leegyszerűsítés a redukcionizmus. Ez egy olyan szemlélet, ami csak az észlelhető, mérhető jelenségeket ismeri el valóságosaknak, létezőknek.
• De mérhető-e a tudat? Észlelhető-e?

Egyrészt nyilvánvaló, hogy mi érzékeljük, mikor vagyunk tudatunknál, de ahogy a szemünket nem látjuk nézés közben, úgy magát a tudatot sem gondolkodás közben. A redukcionizmus mindenesetre ilyen "pszichikai érzékelést" sem enged meg. Ezeket merővalótlanságnak tekinti, s arra hivatkozik, hogy a boncolás évszázadai alatt még soha nem találtak egyetlen kiló tudatot sem, s ez elég bizonyíték a tudat létének tagadására.

• Most itt egy másik közelítést próbálok ki, ami alkalmat ad a gondolkodás gyorsaságának, egyetemességének, kozmikus hatóképességének, anyagra gyakorolt fizikai hatásának és anyagi hordozóinak megjelölésére.

Agyi "események" és a gondolkodás sebessége
Definiáljunk egy agyi-tudati eseményt, mint egy képi vagy fogalmi egységet, ami megfelel egy értelmi egységet hordozó képsorozatnak vagy fogalomhalmaznak, mondjuk egy mondatnak.
Mit jelent a gondolkodás? Olyan agyi események megjelenítését, életre hívását, lejátszását, amelyet képesek vagyunk áttekinteni, értékelni eddigi viszonyítási rendszerünkben, értékrendszerünkben elhelyezni, azaz egységessé szervezni eddigi belső világunkkal.
Eközben az agyi esemény átértékelődik, jelentést kap a különböző, rajta kívül álló szempontok által, azáltal, hogy ezek a szempontok egy-egy egyetemes szemléleti sík elemei, (mint például a világ anyagi elvű szemlélete, vagy az a szemlélet, ami a világ minden elemében az őt létrehívó gondolatot érzékeli, stb.) Így egy elvileg végtelen utalási háttér, jelentésmező kerül kapcsolatba az adott agyi eseménnyel.

Az agyi eseményeket tehát egymással egyidejűleg több különböző létsíkon lezajló folyamatoknak tekintjük, amelyek egymással közvetlen kapcsolatban állnak. A tudati események összevetése, mérlegelése, értékelése, szervezése után kiválasztott lehetőség, tudati eredmény-esemény, a döntés eredménye az ítélet. Kérdés, hogy megalapozható-e egyáltalán bármilyen gondolat?
A gondolat egyetemes megalapozása azt jelentené, hogy a tudati eseményt összevetjük az összes eddigi tudati eseménnyel, sőt ezek lehetséges kombinációi is elvileg beláthatatlan lépésszámban előre lezajlanak. Csak így vagyunk képesek helyesen belátni tetteink lehetséges következményeit.
Tudjuk viszont, hogy a sakkjáték is a lépésszám és a mezők számával egyre hatványozottabban arányos, azaz a lehetséges következmények száma olyan rohamosan növekszik, ami számítógéppel gyakorlatilag követhetetlenné teszi a következmények előrejelzését.
Egy szinte végtelenül leegyszerűsített sakk-világ következményei is elvileg átláthatatlanok, ha a lépésszám nem korlátozott. Márpedig a természet játszmáiban a lépésszám a sakkjátéknál minőségileg nagyság rendekkel nagyobb. Ha a halandónak tekintett rendszerek tetteinek kozmikus következményeit is számításba vesszük, a lépésszám végtelen is lehet.

Egy gondolat megszületését egy elvileg végtelen sakkjátszma végigjátszása előzi meg, eközben egy adott vegyületet mondjuk arrébb kell mozgatni (ha mást nem, a reakciót felgyorsító katalizátort kell a helyszínre vinni, hisz az nem lehet ott egyszerre mindenhol.)

Tegyük fel, hogy egy ilyen vegyülni induló molekula tömege mondjuk 100 ezer hidrogénatom tömegének felel meg. Ehhez az egyenletesen változó mozgás és a newtoni erőképlet felhasználásával 3* 10^-14 ergnyi energia kell.
Wigner Jenő véleménye szerint, ha az anyag hat a tudatra (ami kétségtelen), a hatás-kölcsönhatás elvének egyetemessége miatt a tudat is kell, hogy hathasson az anyagra.
Ha a tudat hatását az anyagra egy mérőszámmal akarjuk jellemezni, akkor ez lehet az agyi eseményt hordozó anyagi folyamat lezajlásának előidézéséhez szükséges energia. Ha E1-nél több energia áll rendelkezésre, a gondolat nem feltétlenül fullad ki egy reakció után. Az agyi események egymást felváltásának sebessége megadható, mint a rendelkezésre álló agyi energia (E), az egy reakció előidézéséhez szükséges E1 energia. A reakció idejének összefüggése, T1. Minél rövidebb a reakcióidő, annál nagyobb a gondolkodás sebessége,

Gondolkodás energia igénye
Valójában hány gondolat zajlik le agyunkban másodpercenként, és mi ennek elvi határa? Anyagcserénk során jellemzően 100 erg szabadul fel grammonként és másodpercenként testünkben, ez nagyságrendileg megegyezik a Nap belsejében felszabaduló teljesítménnyel Mi csak azért nem világítunk olyan vakítóan, mint a Nap, mert tömegünk annyival kisebb, bár hősugárzásunk jól mérhető. A felszíni hőmérséklet pedig a testsúly-testfelület arányától függ, ezért 6000 C fok a Nap felszínének, és 37 C fok a mi testünk felszínének sugárzási hőmérséklete.
Ha ezt az egész anyagcsere összes energiáját az egész testben csakis gondolkodásra fordítanánk, az előbbinek (10 gondolat másodpercenként) 20 nagyságrenddel többszöröse lenne, 10⁷ erg/mp. Ennél is több energia használódik fel a halál közeli állapotokban, haldokláskor, ugyanis az élő szervezet molekulái a hasonló élettelen rendszerekben előforduló molekulákhoz képest jelentős többletenergiával rendelkeznek (Bauer Ervin; Elméleti Biológia, Bp.,Akadémiai Kiadó 1967 ,93. o.),

Egy gramm élő fehérje többletenergiája 5 kalória, azaz 2*10¹¹ erg. Így ha egy test egy óra haldoklás alatt használja fel élő anyagának többletenergiáját, és mindezt kizárólag gondolatok előidézésére fordítja, akkor a fenti molekuláris gondolat-elképzelésben a 10¹³ erg/mp. teljesítmény 10²⁸ erg/mp. gondolatot tesz lehetővé.

Neumann János becslése szerint, egy emberi életben 10²¹ bit információegységnyi információ ér bennünket (egy mondat információtartalma mondjuk 1000 bit). így pusztán kémiai úton folyó gondolkodással is előfordulhat, hogy halálos veszélyben lepereghet előttünk életünk egészének filmje, másodpercek alatt!

Az anyag mint hullám
Einstein képletének érelmében vagyis: E = mc² az anyag is energia. Vélhetően a gondolat is az. Ez esetben frekvenciájának kell lennie. Amit az anyagi világ bocsát ki annak mérhetőnek kell lenni. Ha a gondolataink az agyunk terméke, akkor az ezzel járó elektromágneses hullámokat tudnunk kell mérni.
Amit mi anyagnak érzékelünk, az leírhetó hullámként Itt azonban a hullám egy különös fajtájáról van szó vagyis az állóhullámokról. Állóhullámok lépnek fel például egy hegedű húrján Itt maga a hegedű húrja, ami rezeg

Hegedűhátlap rezgéseinek vizsgálata Chladni-féle lézer-holografikus módszerrel
(C. M. Hutchins; Scientific American, October 1981 -

Az anyag esetében az atommag és az elektronok hullámtermészetet mutatnak. Az elektron tehát állóhullámként is leírható.

• Az állóhullámok csak addig működnek, amíg energiával tápláljuk őket (pl.: amíg a hegedűn játszunk) Kérdés azonban, hogy az elektron esetében hogy létezik hogy energia hozzáadása nélkül is állandó rezgésben van? Az álló hullámoknak néha olyan alakjuk van, ami megnehezíti az asszociációt az általunk megszokott köralakkal

Amikor Schrödinger megvizsgálta a legegyszerűbb atomban a hidrogén atomban, amelynek egy elektronja van - a hullám formákat, egész sor különböző formájú állóhullámot fedezett fel. Vegyük észre, hogy egy atom sok állóhullámból tevődik össze