www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja

Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek

Karácsony igazi arca

Prológus
A karácsony egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek
A vallási ünnep Jézus születésének történetére épül. Jézus születésének történetével új vallási tartalommal töltötték meg a pogány ünnepet. A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűntől.
A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.
Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális keresztény ünnep, sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként.
Magyarországon a szocializmus idején a vallásos hátterű ünnepet fenyőünneppel helyettesítették.

Nem kell megbolondulni karácsony előtt a vásárlások miatt, a zsúfolt áruházakban azért, mert karácsony van. Azt vesszük másoknak, ami fontos nekünk, és azért dühöngünk, mert nekünk semmi sem lehet elég jó.
Ha tíz év múlva visszatekintünk a mostani karácsonyra, nem arra fogunk emlékezni, volt-e negyedik féle desszert az asztalon, vagy ragyogott-e a lakás a hetek óta tartó takarítás után Arra fogunk emlékezni, ami a saját családi rituálénk (ha van ilyen): milyen volt együtt énekelni a fa előtt, felvágni és elosztani az almát, az összetartozás jelképeként. Milyen volt a hangulat, milyen volt kizárni a külvilágot és egymásra figyelni, játszani, beszélgetni, nevetni. Milyen érzés volt azt adni és kapni, amiből kevés jut egymásra a mindennapokban: időt, figyelmet, közös élményeket.
Ezek után tekintsük át, hogy mit jelent a karácsony a világ különböző vallású és ateista emberek számára.

A ma karácsonya a világ népei számára
A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket. Az üzletek és áruházak a szentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és reklámdömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor pusztán fogyasztási lázzá torzítva az ünnep hagyományos és valódi lényegét.

A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, a különböző mintázatú üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, girlandok, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.

Úgy gondolom, hogy ez a dolgozat a mai Magyarországon azért is időszerű, mert hihetetlenül devalválódtak az emberi kapcsolatok, silány, érzelem nélküli, érdek- és virtuális viszonyok váltak általánossá. A mindennapjaink dehumanizálódtak.
Jó lenne, ha a szeretet ünnepnapjait ne csak a külsőségek, a magunk, s mások által elvárt, rendkívüli erőfeszítéseket igénylő körítések megteremtésével próbáljuk emlékezetessé tenni. Igen, kellenek a szürke napoktól megkülönböztető külsőségek is, kell egy kis fenyő és fahéj illat, kellenek kis meglepetések, gyertyafény, de sokkal jobbat teszünk testünknek, lelkünknek ha egy kicsit megpihenünk,összejövünk, őszintén kérdezünk, érdeklődünk, mesélünk, felidézünk, ha megbocsátunk, elismerünk, elfogadunk, ha megértünk és egyetértünk, s ha mosolygunk, sőt nevetünk - vagyis őszintén BESZÉLGETÜNK. Én mindenesetre már nagyon várom a beszélgetéseket, a Jézuskát. Olyan családi környezetben nőttem fel és iskolai nevelésben részesültem, ahol fontosnak tartották a karácsonyi ünneplés áhítatát. Ezt az érzést próbáltam tovább adni gyermekeimnek és a mai családtagjaimnak.

A 2010-es adatok alapján született eredmények szerint a Föld lakosságából

• 2,2 milliárd keresztény (a világ népessége 32%-a),
• 1,6 milliárd muzulmán (23%),
• 1 milliárd hindu (15%), közel
• 500 millió buddhista (7%) és
• 14 millió zsidó (0,2%). További
• 400 millió (6%) különféle hagyományos, törzsi, bennszülött vallások követője. Végül mintegy
• 58 millió (körülbelül 1%) más vallások híve (pl. bahái vallás, szikhizmus, sintoizmus, taoizmus, jainizmus, wicca, zoroasztrianizmus stb.)

A felmérésből kiderül, hogy az emberiség 16%-a nem kötődik semmilyen valláshoz, bár közülük sokan hisznek Istenben vagy valamilyen transzcendens szellemi lényben. E csoport létszáma nagyjából megegyezik a világ katolikusainak létszámával.

Mikor és kik ünneplik a karácsonyt?
Különféle keresztény egyházak különböző dátumokon ünneplik:

• a katolikusok és a reformátusok december 25-én,
• a görög keleti ortodox, a szíriai és az etióp egyházak január 6-ikán,
• az örmények pedig január 18-ikán.
• Ma már a volt kommunista országokban is szabadon ünnepelhető, hivatalos ünneppé vált.

Karácsony este Európában mindenki korán hazamegy, naplemente után "megjön az angyal", ünnepi vacsora van és kibontják az ajándékokat. Sokan később elmennek az Éjféli Misére, vagy másnap reggel a templomba, hogy megünnepeljék Jézus születése napját.

Az angolul beszélő országokban a gyerekek korán lefekszenek, és az éjjel folyamán egy idős, pocakos bácsi, a Santa Claus körbejárja a világot egy repülő szánkóval, amit 12 rénszarvas húz. Ő aztán lemászik a kéményen és ott hagyja az ajándékokat a már egy hónappal azelőtt felállított karácsonyfa alatt. A gyerekeknek mindég sikerül jó korán felkelni és kiabálva rohannak be a szüleik szobájába, mutogatva nekik, mit hozott a Santa Claus. Ez a szokás ma már erősen terjed a nem keresztény országokban is, mint Kína és India, - most már oda is megy a Santa Claus!

A világ zsidó származású népessége földrészenként

Zsidók létszámának földrészenkénti megoszlása
http://www.pewforum.org/2012/12/18/global-religious-landscape-jew/

A Hanukának semmi köze nincs a karácsonyhoz
Az ateista családban nevelkedett Köves Slomó rabbi szerint egyre több zsidó család ünnepli a Hanukát a Karácsony helyett. Így nyilatkozik:
„A zsidó családok jellemzően felhagytak saját hagyományaik, ünnepeik gyakorlásával, és a Holokauszt utáni második generáció már nem is nagyon ismerte ezeket. Az én nagyszüleim úgy gondolkodtak: keresztények nem akarunk lenni, zsidók pláne nem, „nincs többé helye a vallási vagy nemzeti identitásnak, minden ember egyforma”, itt van tehát a karácsony, mely (eredeti tartalmától megfosztva) nem más, mint az egyedi identitástalanság ünnepe...”

Az utóbbi tizenöt-húsz évben egyre több olyan zsidó család van, akik nem karácsonyoznak, hanem inkább hanukáznak. Ez a ma már általánosan is ismert ünnep időben nagyjából egybe esik a karácsonnyal.

Ilyenkor nyolc napon át gyertyákat gyújtunk a több, mint kétezer évvel ezelőtti makkabeus szabadságharc és a menóra csodájának emlékére. Talán eljött az ideje annak, hogy felfedezzük a saját gyökereinket és identitásunkat. Ki-ki a sajátját, ettől még békésen élve egymás mellett.

A zsidó vallás előtérbe helyezi a gyakorlatot, az isteni parancsolatok betartását, ezzel szemben a jézusi teológia az áhítatra és a szívre helyezi a hangsúlyt, vagyis azt hirdeti, nem az a fontos, hogy mi van a szádon, hanem hogy mi van a szívedben.

Az a Talmudban is benne van, hogy Jézus élt, létezett és valós személy volt, méghozzá zsidó. Még az is szerepel benne, hogy melyik rabbinak volt a tanítványa – tehát a zsidóságban olyan vélemény nincs, hogy Jézus ne lett volna zsidó.
Jézus tanításaival nem tudunk azonosulni, de az ő tanításai által terjedt el az egyistenhit a világban, és olyan gondolatok, amelyek a zsidóság számára is nagyon fontosak.

Lehet, hogy mindezeket nem úgy értelmezik, ahogy mi gondoljuk, de addig is, amíg majd valóban eljön a Messiás, ezek a bibliai fogalmak nem lesznek teljesen idegenek az emberektől
http://mindennapi.hu/cikk/egyhaz/koves-slomo-rabbi-jezusrol/2010-12-23/910

Vannak-e zsidó szokások karácsony estére? Mit ír a Talmud Jézusról? Miért nem tanulunk december 24-én Tórát?„ – ezekkel a témákkal hirdetett közösségi programot Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület december 24-én este.

Köves Slomó hívő ember, akivel a hívő keresztény igen hamar szót tud érteni. Ha társadalmunk többsége hívőkből állna, mennyivel kevesebb baj szállna a világra!
Surján László Béke vágy, Karácsony táján
http://mkdsz.hu/content/view/25221/202/

A Hanuka jelentése
Azon zsidó ünnepek közé tartozik, amelyek nem a Tórán alapulnak Abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében.
Jézus Krisztus is rendszeresen feljárt megünnepelni a hanukát (János ev. 10/22). Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében.
A Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezünk.

Magyarázat Makabeusok
A makkabeusok, egy zsidó főpapi család illetve követőik voltak, akik Kr. e. 167-től Kr. e. 63-ig a zsidóság élén álltak és felvették a harcot a IV. Antiokhosz görög uralkodó ellen.
Antiokhosz vélhetően egységesítési céllal egyvallásúvá kívánta tenni birodalmát, hogy a külső erőkkel hatékonyabban vehesse fel a harcot, ezért a hellenisztikus vallást akarta elterjeszteni.
A zsidó szentélyeket meggyalázta és lerombolta, a relikviákat megpróbálta megsemmisíteni, erőszakkal kényszerített embereket vallásuk elhagyására, görög és más tartományi csapatokat vezényelt Palesztina területére.

• „December 4-én este köszönt be az egyik legkedveltebb történelmi emléknapunk, a hanuka ünnepe. Ettől kezdve nyolc napon át, esténként meggyújtjuk a 8 + 1 ágú gyertyatartón, a hanukai menórán a színes gyertyákat, minden este eggyel többet, mert „szent dolgokban mindig csak növekedni szabad”. Megajándékozzuk egymást, különösen a gyermekeket, s a család együtt tölti az estéket, vacsorával, játékkal, kedves beszélgetéssel.
• Ritka esemény a világtörténelemben a győztes szabadságharc, különösen ritka a zsidó világtörténelemben. Nem véletlen, hogy a makkabeus hősök emlékünnepe, a hanuka mindmáig az egyik legkedveltebb, legmeghittebb zsidó ünnep világszerte.

A hanuka a fények, illetve a szentély újjáavatásának ünnepe, és semmi köze karácsonyhoz. Az utóbbi a keresztény vallás egyik nagy ünnepe, míg a hanuka a zsidó ünnepek közül a kevésbé jelentősek közé tartozik.
Az érthető, hogy sokan úgy gondolják, hogy a két ünnepnek van egymáshoz köze, mivel nagyon közel vannak egymáshoz és ilyenkor az emberek hajlamosak azonosítani a két ünnepet. Hasonlóság a kettő között, hogy mind a két ünnepkor a gyerekek ajándékokat kapnak

Magyarázat A Szentírás szerint a várost (Jeruzsálemet) Dávid király csapatai meghódították (997), (Dávid (Kr. e. 1040 – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb.
Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. Dávid elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól.
A zsidó vallás szerint a Messiás Dávid leszármazottja lesz, a keresztények pedig őhozzá vezetik vissza Jézus családfáját Józsefen és Márián keresztül.

Dávid fia, Salamon király tette azt az izráeli királyság fővárosává. Ezután Jeruzsálem a zsidó állam politikai, gazdasági és vallási központjává vált.
Jeruzsálemet a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás is szent helynek tekinti. Itt tevékenykedtek mindhárom vallás prófétái, szent emberei, mint Ábrahám, Dávid, Salamon, Zakariás és mások.
Jeruzsálem területén 1204 zsinagóga, 158 templom és 73 mecset található

Amikor felszabadították Jeruzsálemet, s a megtisztított Szentélyben meg akarták gyújtani az örök lámpást, a menórát, csupán egy napra való olajat találtak, noha új, megszentelt olaj készítése nyolc napig tartott volna. A kis korsó cseppnyi olaja azonban — így szól a talmudi történet — csodálatos módon nyolc napon át égett, amíg új, szentelt olajat tudtak sajtolni. Az olajkorsó szimbolikus jelentéssel is bír: egy cseppnyi olaj, egy maroknyi nép képes győzelemre jutni, ha van hite, ha van önbizalma, ha lelkesíti őt az isteni igazság lángja.
http://www.zsido.hu/vallas/hanuka.htm

Első alkalommal derült fény arra, hogy miként szerveződött a kultúra Dávid király idején. A jeruzsálemi Héber Egyetem Régészeti Intézetének professzora által bejelentett legújabb felfedezések rendkívüliek, mivel ez az első alkalom, hogy a korai biblikus királyok idejéből szentélyek kerültek elő.
A leletek megerősítik a bibliai hagyományok történetiségét, továbbá a palota és Salamon templomának építészeti leírásának hitelét.
http://www.mult-kor.hu/20120510_a_zsido_kultura_elso_bizonyiteka_david_kiraly_idejebol 2012. május 10

Akkor mégis hogyan ünneplik a zsidók a karácsonyt
1., Sehogy
Csak Hanukát tartanak.
Az igazán vallásosak, ortodoxok sehogy nem ünneplik ezt a keresztény ünnepet. Kitartóan ellenállnak, nekik ez a nap is csak olyan, mint a többi,

2., Karácsonyeste karácsonyi menüt esznek, hanukát is tartanak.
Ez az irányzat fát még nem állít, de a karácsonyi jóságoknak nem tud ellenállni. Nagy valószínűség szerint ajándékot is vesznek erre a napra, csak egy kicsit kisebbet, mint hanukára. Igyekeznek, hogy a karácsonyi dekoráció fénye ne nyomja el a hanukkia gyertyáinak fényét.

3./ Hanukát és karácsonyt is tartanak.
Hanuka elõtt kifényesítik a hanukkiát, fánkot sütnek, de szenteste fát állítanak, és vígan nyomják magukba a töltött káposztát.

4., Csak karácsonyt tartanak.
Jó érzés tölti el a szívüket, ha a tévében a Hanukáról hallanak, de ők már soha nem gyújtanak gyertyát. Hatalmas karácsonyfát állítanak, bejglit sütnek, sőt van aki még az éjféli misére is elmegy. december 24-én tartózkodnak a tóratanulástól, a szextõl, bezárják a tanházakat és a mikvéket, ajánlatos még a fokhagymaevés és fokhagyma ablakba rakása.
http://www.judapest.org/hogyan-unneplik-a-zsidok-a-karacsonyt/

A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja. Eredetileg a menóra olajlámpás volt, csak sokkal később, a gyertya feltalálása után vált gyertyatartóvá.
A menóra nem tévesztendő össze a hanukiahnak nevezett nyolc plusz egy ágú gyertyatartóval, amely a makkabeusoknak a szír túlerőn i. e. 165-ban aratott csodálatos győzelmét ünneplő nyolcnapos ünnep jelképe.

A Hanuka csak a 20. században terjedt el egyfajta „zsidó karácsony”-ként, amelyet sokan keserű iróniának tartanak, mivel azt az eredeti jelentés ellenére a zsidó vallás legvilágiasabb ünnepének, a környezetbe való beolvadás, az asszimilálódás jelképének látják.

Keresztények létszámának megoszlása
A keresztények a világ lakosságának 32%-a 2,2 billió fő.

• A keresztényeknek kb. 50%-a katolikus vallású.
• A keresztények 37%-a protestáns beleértve az anglikánokat.
• Az ortodox közösségek (görög és orosz) a keresztények 12%-a.
• Keresztényeknek vallják magukat a szcientológia tagjai, mormonok, Jehova tanúi, akik összesen a teljes keresztény népességnek kb. 1%-a.

A keresztények eloszlása a legegyenletesebb: nagyjából ugyanannyi keresztény él Európában (26%), mint Latin-Amerikában és a Karib-térségben (24%), illetve Afrika Szahara alatti övezetében (24%). A zsidók 44%-a Észak-Amerikában él, 41%-uk Észak-Afrikában és a Közel-Keleten (nagyrészt Izraelben).

Karácsony ünneplése a szocialista/kommunista Magyarországban
A berendezkedő szocialista hatalom a karácsonyt is megpróbálta kitörölni a naptárból és mélyen gyökerező társadalmi beágyazottságából.
Az antiklerikális harc jegyében fogant irányadás felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell iktatni az emberek tudatából azokat a "tévtanokat", amelyek szerint a Karácsony Jézus születésének az ünnepe. Ehelyett a propagandamunkában hangsúlyozandó a békéért folytatott harc, a dolgozók jóléte, amely voltaképpen Sztálinnak, a "népek bölcs tanítómesterének" köszönhető. A párt főideológusai azonban tudták, hogy még a legerélyesebb, legintenzívebb propagandamunka se fogja kitörölni a dolgozók tudatából az ünnepet, de abban reménykedtek, hogy különféle eszközökkel meg lehet fosztani a karácsonyt eredeti jelentésétől.
A szenteste ünneplés letörésének leghatásosabb módszere a puszta félelemkeltés volt. Szimbolikus jelentőségű, hogy az államvédelmi bizottság 1949. december 24-én függetlenítette az ÁVH-t a Belügyminisztériumtól. Szintén a karácsonyi ünnepkör alatt történt a magyar katolikus egyház vezetőjének, Mindszenty Józsefnek az elfogatása, akit 1949. december 26-án tartóztattak le.
1950 elején karácsony másnapját törölték a munkaszüneti napok sorából, ugyanis az ötvenes évekre Sztálin születésnapja vált a tél főünnepévé, december 24-e pedig átalakult fenyőünneppé.
A fenyő a Télapó ajándéka, a Gyed Maroz (Fagy Apó) örvendezteti meg az ifjúságot, de hogy túlságosan nagy kultusza ne támadhasson, megtiltották a karácsony előtti bérszámfejtést, és így nagyon egyszerűen megoldódott az ajándékozás problémája.

A karácsony átformálásánál fő szempont volt a szocialista ifjúság átnevelésének a kérdése. A fenyőünnep kézenfekvő lehetőséget nyújtott arra, hogy intenzív propagandamunkával száműzzék a családok életéből a reakciós, klerikális csökevényeket, a megfigyelőknek, feljelentőknek pedig remek alkalom kínálkozott az ideológiai előrehaladás feltérképezésére. Egy-egy ártatlannak tűnő "Na, mit hozott a Jézuska?" kérdésből rögtön kiderült, hogy a fenyő hozza-e az ajándékot, a Télapó, vagy pedig még mindig a Jézuska.
A házbizalmik fáradhatatlanul látogatták a lakásokat, vizsgálták az ünneplési szokásokat, a kommunista ideológia által átszellemült tanárok pedig ártatlannak tűnő kérdésekkel, fogalmazásokkal mérték fel a diákok "karácsonyi beállítottságát".
Később, a 80-as évekre, a szocialista rendszer enyhülésével a fenyőünnep elvesztette a jelentőségét, annak ellenére, hogy az akkori politikában még megmaradt fenyőünnepnek. Végül 1988-ban teljesen megszűnt, és ismét a tradicionális keresztény karácsony lett a tél legfőbb ünnepe Magyarországon.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Feny%C5%91%C3%BCnnep

Muszlim „karácsony”
Muszlimok létszámszerinti megoszlása régiónként

Kiragadott részletet közlök a Bartók Béla úti muszlim közösség tagjainak nyilatkozatából, akik nem muszlimként nevelkedtek és alapvető szocializálódási folyamataikat nem befolyásolta az az iszlám, amelyhez később megtértek.

A muszlimok nem ünneplik a karácsonyt, sőt igyekeznek távol maradni közvetlen környezetük ezen ünnepétől. A keresztények úgy tekintik, hogy Jézus Isten fia. Ez az iszlámban a legnagyobb istenkáromlásnak számít. Az alaptétel ugyanis az, hogy Istennek nincsen társa, nincs szülője vagy fia.
„Nekünk két nagy ünnepünk van a Ramadan utáni és a zarándoklati ünnep. Ezen kívül más vallási ünnep tilos!” „sokak számára már nincs köze az ünnepnek Jézushoz, hanem csak az ajándékozásról szól Ünnepelni csak azt szabad, ami a Koránban is van”
„Jézus sohasem rohangált karácsonyfával és nem csinált díszeket A keresztények ezt az ősi germán kultúrából vették át” „Ha boldog karácsonyt kívánsz a szüleidnek vagy bárkinek, akkor csak megerősíted őket a rossz hitükben.
Egy másik hívő muszlim ezt mesélte: „Megkérdeztem a feleségemet és a fiamat, hogy vegyünk-e karácsonyfát. És persze a válasz igen volt. …amíg a fa otthon volt nem imádkoztam abban a szobában.” …. Én direkt a lelkére kötöttem a családomnak, hogy nekem ne vegyenek karácsonykor semmit, de persze valami apróságot én vettem azért nekik”

Egy másik muszlim férfi azt mondta: „Mondtam a szüleimnek, hogy nekem ne vegyenek semmit, mert ez nekem nem fontos és enélkül is tudom, hogy szeretnek”
Ismét egy másik interjú alany: „Nekem a karácsony nem okoz problémát, mert az egész családom muszlim” Az egyik muszlim mondta a másiknak: „Boldog karácsonyt testvérem” A másik muszlim válasza: Isten bocsássa meg, mit mondtál testvérem”
Forrás: Bisztrai Márton: Muszlimok „karácsonykor” c. tanulmánya

A muszlimok számára kötelező, vagyis az öt pillér egyike, hogy életükben legalább egyszer – ha egészségük megengedi, valamint anyagilag is megtehetik – elzarándokoljanak a szent Kába-kőhöz. Úgy tartják, hogy a házat, amelybe a kő bele van építve, még Ábrahám építette. A 3 napos ünnep az egész iszlám világban egyaránt fontos.
Nem véletlen, hogy sokan ezt az ünnepet a muszlim karácsonynak nevezik, hiszen sok hasonlóságot mutatnak.

• Egyrészt mindkét ünnep három napos, pontosabban a karácsony kettő, de már az előző este, a szenteste is annak számít.
• Másrészt hasonlóak a vallási elemek is: mindenki ismeri, akár a Bibliából, akár a Koránból azt a történetet, mikor Ábrahám majdnem feláldozza Istennek fiát, de az végül megkönyörül rajta, és egy bárány kerül a fiú helyére.
• Ennek tiszteletére minden muszlim, aki megteheti, az ünnep első napján levág egy birkát (pontosabban manapság már ez a vágóhídon történik, de korábban ezt mindenki saját kezűleg végezte el), a húsa egynegyedét megtartja, a többit pedig szétosztja a szegények között. És persze mint minden ünnepen, nem más a központi elem, mint az evés. Ebben minden vallás egyetért.
• De vannak még hasonlóságok, amely meglepően hasonlít a karácsonyhoz: az emberek pénzt adnak egymásnak, a nagyobbak a kisebbeknek, a férjek a feleségeiknek, és abból új ruhákat vesznek. Majdnem, mint az ajándék. Ünnepkor mindenki ezeket az új ruhákat veszi fel, és a családok útra kelnek, és meglátogatják egymást
  Szerző: Al-Nagar Fatima http://www.noiteazo.hu/hirek/muszlim_karacsony/17/2562/

A muszlimok 49 országban többségben vannak és 73%-uk él ezekben az országokban. Indiában a teljes lakosság 14%-a, mégis India az egyik legnagyobb muszlin népesség egyike.

Felekezeten kívüliek földrészenkénti megoszlása
Mindenkinek feltűnne, ha a magyar lakosság negyede tudomást se venne a decemberi vásárlási lázról. A statisztikák igen mérsékelt érdeklődést mutatnak Jézus iránt a karácsony körüli időszakban, így nem támasztják alá azt a nézetet, mely szerint a karácsony az emberek - vagy legalábbis a Google felhasználók - fejében szorosan összefügg Jézus Krisztus személyével.
A statisztikák igen mérsékelt érdeklődést mutatnak Jézus iránt a karácsony körüli időszakban, így nem támasztják alá azt a nézetet, mely szerint a karácsony az emberek - vagy legalábbis a Google felhasználók - fejében szorosan összefügg Jézus Krisztus személyével.
http://www.szabadgondolkodo.hu/ateizmus/karacsony.php

Részletet mutatok be egy ateista bloggjából. Jól érzékelhető a blogger neoliberális, kiegyensúlyozatlan lelkiállapota Íme egy részlet:

„Az ateista viszont szabadabb az erkölcsei megválasztásában, bátrabb, hogy vállalja ezt a felelősséget. És az ateista például szabadabb abban, hogy megválassza, karácsonyozik-e, és ha igen, milyen okból. Ahogy bemutattam, a társadalmi szokásoktól, elvárásoktól nehéz szabadulni, de az ateistának eggyel kevesebb köteléke van.
Én szabadon választhatom meg, mikor megyek haza, és amikor hazamegyek, ugyanúgy viszek ajándékot, ugyanúgy eszünk egy jót, és a karácsony minden ünnepélyes eleme megvan, ami meg szokott nálunk lenni, a fán kívül. Eszünk, iszunk, beszélgetünk, pihenünk, nem dolgozunk (annyit).
Most, ha valaki hisz Jézuskában, meg vallásos, akkor csinálja, amit csinálnia kell! Egyébként szerintem ez sokat nem segít a magányán. Aki meg nem hisz, csinálja azt, amit egy átlagos hétvégén csinálna! Takarítson, szórakozzon, tévézzen, sportoljon, pihenjen, vagy dolgozzon! Most miért kell attól megveszni, hogy valakik azt hiszik, ma született Jézus? (Állítólag, ha élt, akkor egyébként ősszel született.) Vagy miért kell bárkinek is boldogtalannak lenni, mert mások valami szokást találtak ki?
Én például annyiban "karácsonyoztam", hogy polgárpukkasztó, vagy ateista karácsonyi klippeket kerestem. Találtam is párat, egészen murisat is. Ennél persze vannak kreatívabb, fontosabb projectek is. No meg, ha egész nap csak ezt csináltam volna, az elég szánalmas ellenkultúra lett volna. Ugyebár, aki gyűlöli a karácsonyt, és csak ezzel foglalkozik, az is a karácsonnyal foglalkozik egész karácsonykor.
Ne féljetek! Mondta Karol Woytila. Hát, inkább az ateistákra illik ez: ne féljetek szabadok lenni”

Unitáriusok
Azért említem az unitárius egyházat külön a történelmi egyházak közül, mert sokan az egyház nevéből arra gondolnak, hogy egy Istenhívők, akik nem ismerik el Jézus születésének és egyházi rangjának tényét. Ennek megértésére távolabb kell mennünk, bár ez a dolgozat nem ezzel kíván foglalkozni.

• Az őskeresztény közösségek életében kezdetben elsősorban Jézus személye körül folytak viták, hogy miképpen értelmezhető, hogy a Názáreti Jézus "Isten Fia" volt.
• A zsidókból álló keresztények körében, az "Egy Isten"-be vetett, szigorúan monoteista hit volt az elfogadott.
• A keresztények hite, hogy Jézus Krisztus "valóban" Isten Fia volt, végül oda vezetett, hogy a keresztényeket kizárták a zsinagógákból

Mindezt itt azért említem, mert az unitáriusok nem ismerik el a szentháromságot

A biblikus unitarizmus alaptétele az “Egy az Isten!”, azaz Isten egy, az Atyából álló lény. A Messiás az Isten Fia, de maga nem Isten, hanem egy, a Szentlélek által fogantatott halandó ember, aki később halhatatlanságot és isteni természetet kapott. Még most sem Isten Ő, hanem egyfajta fennkölt ember. Hitük igazságai Jézus tanításában gyökereznek.

Egy széles körben elterjedt magyar unitárius hitvallás (valószínűleg az Apostoli hitvallás alapján született):

„Hiszek egy Istenben, az élet teremtőjében, gondviselő Atyánkban.
Hiszek Jézusban, Isten legjobb fiában, a mi igaz tanítómesterünkben.
Hiszem a szentlelket.
Hiszek az Unitárius Egyház hivatásában.
Hiszem a bűnbocsánatot és az örök életet.”

Példaképen ismertetem egy unitárius versikét, amely jól kifejezi az unitáriusok karácsony ünneplés lelki aspektusát:

„Karácsony éj története / tele van a szívem vele, / ott vagyok a pásztorokkal, / a ragyogó csillagokkal. / Hallgatom az angyalokat, / tanulom a dalaikat, / megállok a jászol mellett, / szívem boldogsággal tele./ Énekelek, imádkozom:/ Békességet Jézus hozzon!”

A 2002-es népszámlálás adatai szerint az egyháznak 66 846 tagja volt, ami Románia lakosságának 0,3%-a, Erdély lakosságának pedig 1%-a.

Bár kisebbségben ugyan, de a világ minden területén és földrészén találunk unitárius, illetve unitárius-univerzalistákat.

• Kanadában mintegy 30 egyházközségben mindössze 5000 unitárius él.
• Az Egyesült Államokban 1200 anyaegyházközséghez összesen 220.000 vallják magukat unit.-univerzalistáknak. (Ebbe nem tartoznak bele a gyerekek, csak az egyházfenntartók. Ezekkel együtt megközelítőleg fél millióan vannak.)
• Mexikó: 1 egyházközség 51 unitárius-univerzalista lélekszámmal van jelen ezen a palettán. Ezen kívül találunk még unitáriusokat
• Ausztráliában és Új Zélandon, Csehországban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Egyesült Királyságban, Magyarországon, Indiában, Nigériában, Pakisztánban, a Fülöp szigeteken, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Dél-Afrikában, Sri Lankában, Finnországban, Svédországban, Spanyolországban, Brazíliában, Bolíviában, Litvániában, Argentínában, Izlandon, Írországban, Japánban, Norvégiában is.
• Egyetemi fokú intézmények találhatók: Kolozsváron, (Románia), Oxfordban és Manchesterben (Anglia), Harvardon, Meadville Lombard, Berkeley (USA).

Karácsonyfa állítás története
A karácsony egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek a hívek. de a karácsonyi ünnep elvilágiasodott formái és szokásai tekintetében.

Néhány forrás szerint középkori szokás volt, hogy egy fiatal fát vágtak ki, ami az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, aki fiatalon áldozta fel életét az emberekért. Sok egyéb legenda kötődik a karácsonyfához, például hogy Luther Márton állított gyermekének először karácsonyfát.

Magyarázat
Luther Márton, (Eisleben, 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor. Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor, a wittenbergi egyetem bibliatanára. Evangélikus vallású.
Az evangélikus vallás keresztény felekezet, amely a protestantizmushoz tartozik. A Luther Márton által indított reformáció során jött létre Németországban a 16. században.
Az evangélikus egyházak tanításának a legfőbb és feltétlen forrása és mértéke a Szentírás.
Tanítása szerint az ember nem a jó tettei, erkölcsei miatt, még csak nem is hite miatt üdvözül, hanem egyedül Isten kegyelme miatt. Luther számára maga a hit, amivel megragadjuk ezt a kegyelmet, az is Isten ajándéka, nem az ember „hozza létre” magában.

Más források szerint a karácsonyfa elődje a karácsonyi piramis volt. Ez egy nagy virágcserépbe állított vagy fatönkhöz erősített deszkaszál volt, amelyre két-három vékony, felfelé rövidülő deszkadarabot szegeztek keresztbe. A felszegezett deszkák végén gyertyát gyújtottak. A karácsonyi piramis állításának hagyománya Németországból került át, de nem vált hagyománnyá Magyarországon.

Egyes források szerint a karácsonyfa-állítása a Rajna felső szakaszának vidékén alakult ki a XVI, XVII. században. Más források szerint Skandináviából származik, és a harmincéves háború (1618-1648) idején jutott el Németországba a svédek európai hadjáratai során.

A 18. század közepén kezdték Németország egyes helyein az egyszerű karácsonyi piramis dísztelen vázát karácsonyi gallyakkal ékesíteni. Később német közvetítéssel terjedt el Európa többi országában, így Magyarországon is. Ma már a keresztény országokban világszerte állítanak karácsonyfát.

• A karácsonyfának német nyelvterületen való gyors elterjedéséhez bizonyára Goethe is hozzájárult, aki a Werther szerelme és halála című, 1774-ben Lipcsében megjelent levélregényében így ír róla: „... Werther arról beszélt, hogy mennyire fognak örülni a kicsikék, és arról az időről, amikor egy-egy váratlan ajtónyílás és a gyertyákkal, cukorkával és almával tündöklő fa paradicsomi boldogságba ragadja a lelket."

A karácsony ünneplése a 19. század végén (foto)

• Az első feljegyzés karácsonyfáról Sebastian Brant német írótól származik, Strasbourgból a 15. század végén. Ekkoriban almával, ostyával díszítették.
• 1554-ből származó történelmi írások adatai alapján Magyarországon karácsonyfának, a földesúrnak karácsonyi adóként beszállított tüzelőt nevezték.
• A gyertyás karácsonyfát elsőként 1660-as évekre emlékezve Lisolette pfalzi grófnő említette 1708-ban írt levelében.
• Berlinben a XIX. század első évtizedeiben kezdtek karácsonyfát állítani. Innen jutott el Bécsbe, ahol az arisztokrata- és művészkörökben gyorsan elterjedt. A század közepén már a legszegényebb bécsi családok sem ünnepeltek karácsonyfa nélkül.
• Érdekes adat, hogy amikor 1860 karácsonyakor Erzsébet királyné Madeira szigetén volt gyógykezelésen, Ferenc József e távoli helyre is küldött neki feldíszített fenyőfát.
• Bécsben az első karácsonyfát a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házában állították 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy még a titkosrendőrség is jelentést készített róla.
• A 20. század elején terjedt el igazából a karácsonyfa-állítás, egyre többen díszítettek fel egy kis fát vagy ágat karácsonykor.
• A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a 19. század második felében jelent meg, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében.
• Az első „magyar” karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz állította Aszódon, az első magyarországi óvoda megalapítója báró Podmaniczky Frigyes evangélikus édesanyja állított először fenyőfát karácsonykor, az 1820-as években. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa első említése 1854-ből, Jókai Mór „A koldusgyermek” című, karácsonyi tárgyú elbeszéléséből van.
• A magyar hagyomány szerint a fát december 24-én állítják, és vízkeresztig (január 6.) áll.

  Magyarázat Vízkereszt A vízkereszt, más néven háromkirályok egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről – a hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Ezeknek a neveknek mind január 6-án van a névnapja.
  A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon.

• Mivel a délebben fekvő országokban ritkábbak a fenyőfélék, pl. Olaszországban a karácsonyfát jászlakkal és karácsonyi jeleneteket ábrázoló szobrokkal helyettesítik.
  Oroszországban, Észtországban, Litvániában és Lettországban csak szilveszterkor szokták felállítani a karácsonyfákat, míg az

Angol karácsony

• Egyesült Királyságban már októberben ünnepi készülődés van, és már ekkor feldíszítik az örökzöldeket. Emellett a bejárati ajtókat, az ablakokat, az asztalokat, a szobák falát fenyőágakkal, gyertyával, fagyönggyel vagy borostyánnal is feldíszítik.
  Megjegyezzük, hogy 1647-ben Oliver Cromwell minden karácsonyi ünnepséget betiltott és illegálissá nyilváníttatott, mivel erkölcstelennek tartotta a mulatságot a szentnek tartott napon. Angliában a tiltást csak 1660-ban, Cromwell halála után oldották
• Angliában a karácsonyi készülődés már októberben megkezdődik. A bejárati ajtókat és az ablakokat fenyőággal, gyertyával, dióval, mogyoróval dekorálják, és feldíszített fenyőfát állítanak a szobába.
• November elején karácsonyi pompába öltöznek az utcák, és december elején feltűnnek a Karácsony Apók (Father Christmas). Ennek ellenére nem ünnepelik a Mikulást. A protestáns, angolszász karácsony természetesen nem ismeri a katolikus szenteste fogalmát.
• A Christmas Eve december 24. munkanap, általában ezen a napon tartják a nagy munkahelyi évbúcsúztató partikat.
• A karácsony ünnepe a Christmas Day-jel, december 25-ével kezdődik. Az angol protestánsok december 25-én mennek templomba, utána bontják ki az ajándékokat, amelynek sok családban már Christmas Day előtt gyűlnek a karácsonyfa alatt, de csak 25-én szabad felbontani.
• A jókedv fokozására szaloncukor formájú úgynevezett pukkanó bonbont akasztanak a fára, amelyben kedves kis ajándékok rejtőznek.
• Az ajándékbontás után következik az ünnepi ebéd. Az ebéd elképzelhetetlen gesztenyével töltött pulyka, zöldségköret, krumplipüré nélkül. Az ebéd fénypontja az ízletes, fűszeres karácsonyi puding. Alapja aszalt szilva, mazsola, füge, citrom- és narancslé, Brandy, sokféle szárított gyümölcs, fűszerek és egyéb finomságok. A házilag készített karácsonyi édességbe szerencse pénzt – sokszögletű hosszúpennyst – rejtenek. Akinek a tányérjára a pénzes szelet jut, a közhit szerint szerencsés esztendőre számíthat.
• December 26. az úgynevezett Boxing day, a szó jelentése „dobozoló nap”. Az elnevezés eredetének számos változata van. Egyesek szerint a szolgák által a földesúrnak karácsonyt követően vitt fadobozra utal, mások szerint a templomi persely doboz alakjára, amelynek tartalmát karácsony másnapján hagyományosan szétosztottak a szegények között.

A németek, dánok, svédek és norvégok fenyőgallyakkal díszítették a karácsonyi asztalt

Karácsonyfa díszítése

• A díszítés is nagy változásokon ment át az évszázadok során. Régebben már a karácsony előtti hetekben hozzáláttak az asszonyok a mézeskalács-figurák sütéséhez.
• Régebben, s ma is jobb helyeken a szülők készítették a fát nagy titokban, s addig a gyerekeket valamilyen ürüggyel „eltávolították” otthonról. Este, amikor beállt az ünnep, csengőszóval invitálták őket a szobába, ahol már várt rájuk az „Angyalka” vagy „Jézuska” ajándéka: a csodás, csillogó karácsonyfa, s alatta hevertek a játékok, a könyvek és a többi meglepetés.
• Manapság a karácsonyfa díszítése szerteágazó. Valaki nem rak szaloncukrot a fenyőfára csak díszeket, mézeskalácsot és habcsókot. Régen kockacukrot is aggattak a fára, becsomagolva, hogy majd következő karácsonykor is fel tudják használni eme természetes díszt.
• A 19. század végén már a csillogó díszek váltak a karácsonyfa népszerű díszítőelemeivé.
• A legfelül található dísz a fán a csúcsdísz. Ez korábban általában csillag alakú volt, és a betlehemi csillagot jelképezte, mára a legtöbb helyen felváltotta ezt a hegyes végű, csillogó „templomtoronyforma”. Ennek ellenére mindkettőt használják, valamint egyre népszerűbb a masni a fa tetején.
• A karácsonyfa nélkülözhetetlen elemei közé tartoznak a gömbök is, amelyek változatos színűek és anyagúak, de mind a paradicsomi fa almáját jelképezik.
• Régebben a fa kivilágítására leginkább gyertyákat használtak, ezt azonban részben felváltotta a sokszínű, villogó, esetleg zenélő izzósor. Népszerű ezenkívül a csillagszóró is.
• A színes girlandok, szalagok, láncok és angyalhajak részben a paradicsomi fára tekeredő kígyót, részben a teremtést átszövő időszálakat jelképezik.
• Magyar jellegzetesség a szaloncukor – selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, csokoládé bevonatos cukorka –, amit a díszekhez hasonlóan a karácsonyfa ágaira kötöznek
  http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/civilizacio/karacsonyfa-tortenete

A karácsonyi ajándékozás:
A karácsonyi ajándékozás a karácsonyfa állításának a szokásánál is újabb. Régen a kántálók, a betlehemezők, a köszöntők kaptak ajándékot. Azok is ételfélét és legfeljebb egy kis pénzt.

• A karácsonyi ajándékot az asztal alá tették, mert fát nem állítottak. Egy marék szénára ünneplő kendőt terítettek, s erre tették a gyerekeknek diót, almát, mézeskalácsot, egy-egy ruhadarabot, akik úgy tudták, hogy mindezt a Jézuska hozta.
• Általában mindenütt a karácsonyfa és a rajta lévő nyalánkságok jelentették az ajándékot.
• Manapság viszont a legtöbb ember, nem a szeretetre gondol, hanem minél nagyobb, drágább ajándékozásra. Ne essünk a reklámok és a drága ajándékok bűvöletébe, a kicsi ajándék is ajándék.
• A szeretet és az együttlét a fontos szent karácsony ünnepén.

Ady Endre Kis karácsony

Tegnap harangoztak,
holnap harangoznak,
holnapután az angyalok
gyémánt-havat hoznak.

Szeretném az Istent
nagyosan dicsérni,
de én még kisfiú vagyok,
csak most kezdek élni.

Isten-dicséretére
mégis csak kiállok,
de boldogok a pásztorok
s a három királyok.

Én is mennék, mennék,
énekelni mennék,
nagyok között kis Jézusért
minden szépet tennék.

Új csizmám a sárban
százszor bepiszkolnám,
csak az Úrnak szerelmemet
szépen igazolnám.

(Így dúdolgattam én
gyermek hittel, bátran
1883
csúf karácsonyában.)

Örömmel vesszük az olvasott tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, kiegészítő megjegyzéseit, értékelő minősítését, amit a KAPCSOLAT menü Üzenet helyén beírva érdeklődve várunk. Véleménye segít minket abban, hogy a további dolgozataink az olvasók tartalmi igényei szerint formálódjon.

Figyelem: A weboldalon ismertetett étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására. Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez.