www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja

Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek

Lelki egészségünk 3. Boldogság felé vezető út

A boldog ember nem lehet meg egészség nélkül, de maga az egészség nem tesz boldoggá

Füst Milán

A Boldogságról
Az ENSZ 2012. június 28-i Közgyűlésén döntöttek arról, hogy ezentúl minden év március 20-án tartják a Boldogság Világnapját az A/RES/66/281 sz. indítvány alapján.

A Boldogság meghatározása

• A boldogság egy olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden oldalát és ezzel emberi teljességünket.” Delia Steinberg Guzmán
  A boldogságot nem csak állapotnak, hanem egy folyamatnak lehet érteni. Ha egy állapotnak tekintjük, és elérhetőnek tartjuk, akkor ki az aki ezt elérte? Ebben a megközelítésben a boldogság egy út a céljaink felé. Egy folyamat. Ugyanis nem létezik boldogság, boldog ember, cél-célok nélkül! A célok felé haladva az akadályokat leküzdve lehet boldog az ember. A boldogság várása majdnem mindig nagyobb gyönyörűség, mint maga a boldogság. Éppúgy a nehéz, bonyolult, áhított munkára való készülődés is gyakran több örömet szerez, mint maga a munka.
  Olga Fjodorovna Bergholc http://boldogsag.transindex.ro/?cikk=198
• A boldogság szó jelentését az Etikai kislexikon, (1984.) az erkölcsi tudat fogalmának oldaláról definiálja: „az embernek azt az állapotát jelöli, amely a létfeltételeivel való legnagyobb belső elégedettségnek, élete teljességének és értelmes voltának, emberi rendeltetése megvalósulásának felel meg.” A továbbiakban mint az eszmény érzéki - emocionális formáját, a személyiség törekvéseinek beteljesülését magyarázza. Fogalmára vonatkozóan annak adekvát közlése, hogy milyennek kell lennie az ember életének, mi az, ami az egyént boldoggá teszi.
• "Boldogság az, amikor az ember megérkezett, behúzza evezőjét és azt mondja: megérkeztem, nem megyek tovább."
• Maga a boldogság is mindenkinek mást jelent, így mindenkinek magának kell megtalálnia a hozzá vezető ösvényt.
  Balogh Béla-Dr. Szondy Máté-Paulinyi Tamás-Popper Péter: „A boldogság nyomában”
• Az amerikai társadalomban az individuális jóllétet tartják a legfőbb jónak. Ezzel szemben a tradicionális társadalmak nem tartják fontosnak az egyéni törekvéseket, ahol az egyén alá van rendelve a családnak, a nemzeti kötelezettségnek. Azt mondják, hogy a modernizmus az egyén szabadságát és boldogságát szolgálja. Úgy vélem, hogy ezek a gondolatok a liberalizmus talaján fogalmazódnak meg.
• Az arisztotelészi etika: boldogságetika, középpontjában a boldogság (gör. eudaimonia) áll, arra keresi a választ, hogy az ember a társadalmon belül hogyan érheti el a legnagyobb boldogságot.
  Legfőbb jónak Arisztotelész mindhárom etikában a boldogságot nevezi meg. A boldogság, az amire minden ember egyaránt törekszik, függetlenül mesterségétől. Mindenki egyetért abban, hogy boldogság a legkiválóbb az emberi javak közül. Bár minden cselekedet más és más célra törekszik, mint ahogy más a célja az orvostudománynak és más a hadtudománynak, a végcél minden esetben ugyanaz: a boldogság elérése.
  A boldogságot az ember mindig önmagáért választja, és sohasem másért; és amit önmagáért igyekszünk elérni, az mindig tökéletesebb, mint amit másért.
  A boldogság nem lehet olyasvalami, ami véletlen. A boldogságnak olyan valaminek kell lennie, ami az emberek tulajdonságaitól és cselekedeteiktől függ. Arisztotelész: Eudémoszi Etika
  A Nikomachosi Etikában Arisztotelész megkülönböztet 3 lelki jelenséget: az érzelmeket (szenvedélyek), a képességeket és a lelki alkatot. Ez utóbbi alapján viszonyulunk helyesen v. helytelenül az érzelmekkel szemben. Az erény olyan lelki alkat, amely az akarati elhatározásra vonatkozik. Az erényt megszokással sajátítjuk el, de ez már fel is tételezi az erényt. Pl. ha hozzászoktatjuk magunkat, hogy szembeszálljunk a veszéllyel, bátrakká leszünk; ha pedig bátrak vagyunk, szembe tudunk szállni a veszélyekkel. Az erény keresésében irányításra van szükségünk, mert rendszerint a gyönyör kedvéért teszünk rosszat, s a kellemetlen érzés miatt vonakodunk az erkölcsös tettektől. Az irányítás viszont megmutatja, mi az, ami miatt örülni, ill. bánkódni kell. - A szakértelem és az erény épp a feladattal szemben nyilvánul meg. Nikomachosi etika. Ford. Szabó Miklós. Bp., 1942. -
  Mindezt azért is említem, mert a boldogságot evolúciós alapon magyarázni nem mindenki által elfogadott. Erre azonban egy másik dolgozatomban térek ki.
• Szókratész, a görög bölcs magas erkölcsi elveket hirdetett, és azok szerint élt mindhalálig, szerényen és igénytelenül. Még cipőt sem hordott, mezítelen lábakkal rótta Athén utcáit. Naponta betért a Plákára, hogy gyönyörködjék a sok színes áruban. Alkibiádész megkérdezte egyszer, hogy minek teszi ezt?. Szókratész így válaszolt:- azért járok a Plákára, hogy megnézzem mindazt, ami nélkül tökéletesen boldog vagyok. Birtoklás, szerzés, hírnév és dicsőség, amire vágytok — és ezért nem találjátok meg a boldogságot. A boldogság nem azt jelenti, hogy valamit megszerezzünk hanem azt, hogy tudjuk, mire nincs szükségünk. (Tatiosz)
• A modern tudomány szerint a boldogság a pozitív érzések azon tartománya, amit akkor érzünk, mikor elégedettek vagyunk és eltelünk örömmel. Egy még egyszerűbb megfogalmazás szerint: boldogság az, ami mosolyt csal a másik ember arcára. S bár a boldogságot mindannyian másként határozzuk meg, a boldogság igazából sokkal inkább döntés vagy választás kérdése, mint adottság. De az igazán meglepő az, hogy a kedvesség nemcsak annál növeli meg a szerotoninszintet, aki kapja, hanem annál is, aki adja, sőt még azoknál is, akik csak látják. A szerotonin mellett több endorfin és oxytocin is termelődik, amely pozitív hatással van mind a szervezetre, mind pedig a hangulatunkra”

Amikor boldogságról beszélünk, akkor örömre és jó életminőségre gondolunk.
A pszichológia kérdése, hogy mitől van az, hogy egyes emberek olyan vidámak, derűsek, kiegyensúlyozottak, megelégedettek, mindannak dacára, hogy rendkívül nehéz körülmények között élnek.
Küzdünk, és az életküzdelemben lankadnak az életerők, és eltűnik az életkedv.

A pszichológia feltette a kérdést önmagának:

• mit tudsz válaszolni az embereknek, mitől lehetnének egy kicsit jobb közérzetűek, megelégedettek, kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak? Mert mégiscsak azt mondjuk az öröm különleges pillanataiban: jaj, de boldog vagyok!
• De mikor vagyunk boldogok? Az örömre szoktuk azt mondani, mert a kiemelkedő csúcsélmények az örömök.
• A tudományos kutatás úgy jutott el a boldogság témához, hogy először azt nézte meg, hogyan lehetne az embereket egészségesebbé tenni ilyen gonosz körülmények között, hogy tele vagyunk stresszel, és a stressz következtében előálló betegségek egyre szaporodnak
• A klinikai terület, a medicina felől jöttek a kutatások, a próbálkozások, hogy valahogy érjék el az embereknél, hogy maradjanak talpon, maradjanak egészségesek. Csakhogy mindenféle olyasmit ajánlottak az embereknek, amikre azok csak nekibúsultak:
  • hogy ne egyél annyit,
  • hogy koleszterinszinted ne legyen olyan magas,
  • ne fogyasszál cukrot - pedig az édes megédesíti az életünket, a magzatvízből, rászoktunk az édes ízre.
  • Hát lemondunk, miközben a költő, Babits Mihály is azt üzeni a Stanzák című kis versikéjében: "Minden lemondás egy kis halál.
  • És jött egy egészen új irányzat, az egészségpszichológia, amelyik paradigmaváltást hozott. Ha eddig azt nézték, hogy mi betegít meg, most arról gondolkodnak, hogy lehet az, hogy téged is, engem is ugyanazok az ártalmas hatások érnek, te meg ilyen derűs vagy, ilyen jól érzed magad? Mit tudsz te? Ha te tudsz valamit, akkor azt én kilesem. Megnézem, mit tudsz, és eltanulom tőled, hogy én is olyan jól érezzem magam.

Egészség, boldogság, boldogulás - ez az a három szó, amelyek, mint az ikerfogalmak, összekapcsolhatók. Ha egy mondatban kellene összefoglalni, mi az a boldogság: Az életúton mindazt, amit szeretnék megtenni, amire vágyom, amire törekszem, azt meg tudjam valósítani, és legyenek sikerélményeim.
Legyen valaki, aki számára a legfontosabb vagyok a világon, és viszont. Legyenek szeretteim, akiknek a gondját viselhetem, gondoskodhatom róluk.
Jobbat nem tudott kitalálni a boldogságpszichológia sem: összegyűjtötte, hogy a különböző emberek mit mondanak, mi a boldogság. Ilyeneket mondanak: biztonság, szeretetet, kölcsönös, szerető kapcsolatok, legyen munkahely és legyen munka, és ebben legyen előmenetel.
Maga az élet lehet robotolás, keserűség, és lehet művészet. És hogy művészetté tegyük, a pszichológia üzenetét meg kell fogadni.

• Tápláld az optimizmusodat, és
• sose add fel a reménységet. A pesszimizmus megbetegít, és korán elhalálozás következik be egy pesszimista embernél. Erre kísérleti bizonyítékok vannak.
• Légy altruista. Genetikai, velünk született a másikon segítés. A boldogságpszichológia igazolta, hogy endorfin boldogsághormon-fölszabadulás és immun-stimuláció következik be akkor, hogyha valaki másnak segítek. Ha az ember valakivel jót tesz, a saját immunrendszere egy rövid akció után is erősödik, és pont azok a sejtek szaporodnak föl, amelyek védik a szervezetet a behatoló ellenségtől.
• Fontos, hogy tudjak hálát adni, hogy tudjam megköszönni azt, amit a másik ember, az élet ad. Hálát adhatok úgy, hogy ha vallási életet élek, akkor hálát adok az Istennek minden nap azért, hogy életet adott nekem, és hogy tudom ezt az életet vinni. Ez már attól függ, hogy kinek milyen az életfilozófiája. Mindenesetre boldog az az ember, akinek van olyan vallási hitrendszere, ami megtartja, mert a mindennapos ima vitalitásgenerátor, az ima folyamata alatt hormonátrendeződések történnek a szervezetben, amelyek megújítják az erőnket. De arról se feledkezzünk meg, hogy hálát adjunk, köszönetet mondjunk egymásnak is, dicsérjük egymást. Boldoggá tesszük egymást ezáltal.
• Követéses kutatások, vizsgálatok igazolják: ha én megköszönök neked valamit, azt mondom, jaj de jó, milyen hálás vagyok neked, te mindjárt jobban érzed magad. Adjuk tovább egymásnak a nagyon pozitív lelki simogatásokat. Jobb lesz a közérzetünk, jobban fogjuk érezni magunkat együtt, a közösségben.
• Meg kell szüntetnünk a rágódást, amit ruminációnak nevez a szaknyelv, azokat a helyzeteket, amikor emésztem magam - és ez jó kifejezése a magyar nyelvnek, mert tudjuk, és a legmodernebb kutatások igazolták, hogy az ember saját magát betegíti meg. A daganatos betegségekben, a szív- és keringési zavarokban egyértelműen igazolt a pszichológiai tényezők szerepe.
• A hosztilitás, az ellenségesség például pusztítja a szívkoszorúereket. Tudományos igazolás van arra, hogy az egymást szerető emberek, ha egymással szeretettel beszélgetnek, a szívkoszorúerek tágulnak. Nem értágítókat kell szedni, hanem egymást kell szeretni, szeretettel kell viszonyulni egymáshoz.
• A boldogságkutatás egy neves amerikai szerzője, Ed Diener azt mondta, valójában nem is így kellene nevezni, hanem a jóllét kutatásának. Megérdemli az ember, hogy jól éljen, hogy jól érezze magát, hogy legyen jó életminősége.

• Fogyasztói társadalom és boldogság
  A fogyasztói társadalmat alapvetően két oldalról éri kritika.
  • egyfelől a kritikusok úgy vélik, a fogyasztás nem vezet az emberek boldogságához, sőt gyakran boldogtalansághoz, kielégületlenséghez, depresszióhoz, elmagányosodáshoz, stb. vezet.
  • Másfelől sokan úgy látják, még ha boldogsághoz vezetne is, a folyamatos gazdasági fejlődés, amit a fogyasztói társadalom feltételez, nem fenntartható, a környezeti erőforrások túlzott kihasználásához vezet, amely előbb-utóbb a fogyasztás drasztikus visszaesését vagy az ökoszisztéma (és vele az ember) pusztulását, vagy a népesség számának jelentős visszaesését kell hogy okozza.

Az emberek „Nagyon boldog” érzése a világ államaiban

Vegyük észre Magyarország kedvezőtlen helyezését a világ több államával való összehasonlításban (ábra)

A Föld minden kontinensén élő több százezer ember adatait feldolgozva a kutatók ugyanazt a görbét kapták, mint amit az USA-ban kikérdezett 340 ezer ember adatai alapján lehetett megrajzolni.
Stone AA, Schwartz JE: A snapshot of the age distribution of psychological well-being in US Prod Natl Acad Sci (USSA) 2010 jun 1, 107(22): 9985-9990

A görbe alakulását vitató tanulmányban közölt állításokkal abban egyet kell vélhetően értenünk, hogy nem világos az, hogy minél idősebb valaki annál boldogabb?. Ezek szerint ugyanis az emberek a haláluk előtt volnának a legboldogabbak. Ennek azonban a józan ész és a tapasztalat is ellentmondani látszik. A felmérések nem feltétlenül azt tükrözik, hogy mennyire boldogok az emberek, hanem inkább azt, hogy milyennek szeretnék látni magukat.

Megállapítható, hogy az emberek nem lettek boldogabbak a gazdagságtól mert a boldogságért való folyamatos küzdelem boldogtalanná tesz A boldogság tudatos akarása lecsökkenti a boldogságot. Minél nagyobb a vágyakozás, annál nagyobb a csalódás
Mauss IB, Tamir M, Anderson CL: Can seeking hapiness make people unhappy? Paradoxical effects of valuing hapiness Emotion 2011, 11(4): 807-8015

A görbe a kevésbé fejlett és fejlett társadalmakban ugyanolyan alakú, ami azt jelenti hogy a boldogság nem a társadalmi berendezkedéstől, a gazdasági folyamatoktól, sokkal inkább az emberi természettől függ. Az életkorral fokozatosan csökkennek a negatív érzelmek és növekszik a pozitív érzelmek intenzitása A múltat egyre pozitívabban értékelik
Időskorban jobb stratégia elfogadni azt amit már nem tudunk megváltoztatni. A kutatók ara a következtetésre jutottak, hogy az egészséges öregedés együtt jár azzal hogy a veszteségekkel szemben már rezignáltan viselkedünk ami elégedettséget eredményez
A boldog öregedésnek feltétele, hogy megtanuljuk elfogadni az élet végességét Az életkor előre haladtával a természet gondoskodik arról, hogy kialakuljon az elfogadás A halál közeledtével az emberek az eudaimonia hiányát bánják. Visszatekintve eltelt életükre azt bánják, hogy hagyták azt, hogy mások mondják meg nekik hogyan kell élniük. Itt említem, hogy a „belső boldogság”, az eudaimonia tulajdonsága, hogy független a külső jutalmaktól és a belső jutalmazás dominál.

Boldogság kutatás
A modern társadalmak alap célkitűzése az egyre nagyobb boldogság biztosítása. A boldogságot általában a szubjektív jollét érzésével, az élettel való elégedettséggel szokták azonosítani A vizsgálat módszere az emberek megkérdezése. A kutatók abban reménykednek, hogy a megkérdezettek igazat mondanak Mivel az a cél, hogy mindenki legyen boldog, akkor a boldogság növeléséhez tudni kell, hogy mi boldogítja az embereket Az eredeti elképzelés szerint a földi javak tesznek boldoggá. A sokirányú kutatások eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy az anyagi célok nem igazán boldogítanak, az emberek azonban mégis ezeket hajszolják.
A boldogság kutatás azt bizonyítja, hogy a legszegényebbtől a leggazdagabb országig az emberek átlagos boldogság szintje nem változik . Az egy főre jutó GDP mértéke és a boldogság közt nem találtak lineáris összefüggést Noha az országok között a GDP mértékében jelentős különbségek vannak a boldogság szint nem változott különösebben. Az embereket mindenféle ösztönzőkkel arra veszik rá, hgy hajszolják a javakat
Layard R.: Boldogság – Fejezetek egy új tudományból Lexon Győr 2007.

Pénz jó ha van, de nem boldogít
A boldogság kutatás eredményei arra mutatnak, hogy az anyagi célok nem igazán boldogítanak, noha az emberek mégis ezeket hajszolják. Ennek dacára azt állítják, hogy majdnem mindenki boldog.
Easterlin R: Does economic growth improve the human lot? Some empirical evidence In: Paul AD, Melvin WR Nations and households in economic growth : Essays in honor of Moses Abramovitz New York: Academic Press 1974
A társadalmi létnek a pénz szerzésen túl vannak más, boldogságot generáló vonatkozásai is. Ha megvannak a létfenntartáshoz szükséges javaink, s a pénzünket különböző holmikra költhetjük. A birtoklásuk több-kevesebb ideig valóban boldogságot okoz. Ám, tudjuk, hogy például egy családi pikniken eltöltött idő, vagy a barátainkkal folytatott beszélgetés sokkal több jóérzéssel tölt el bennünket, mint az, hogy drága autóval szaladgáljunk.
„Kevesen állítják, hogy a pénz boldogít , ugyanakkor sokan egyetértenek abban, hogy egy kicsivel több pénz mégis boldogabbá tenné őket”
Myers DG, Diener E.: Who is happy? Psichological Science, 1955, 6(1): 10-19

Vagyoni helyzet hatása a boldogságra
Gallup világméretű közvélemény-kutatásának eredménye, amelyben arra kerestek választ, mennyire függ össze az emberek vagyoni helyzete az életükkel való megelégedettségükkel és az élet élvezetével. Az eredményekből az derült ki, hogy a tehetősebb emberek általában elégedettebbek az életükkel, mint a szegényebbek, de a boldogsághoz azért más tényezők is hozzájárulnak.
A boldogság (happiness) két összetevője az élettel való elégedettség (balra) és az élet élvezete (jobbra). (ábra). Az élettel való elégedettség szorosabban kapcsolódik a jövedelemhez, míg a pozitív érzések más tényezőktől is függnek, amilyen például a megbecsültség érzése és a másokkal való kapcsolat

Az anyagi célokat kitűző emberek végső soron nem boldogok

Chicago Tribune felmérése
Évi 30 ezer dollárt keresők azt írták, hogy 50 ezer/év kielégítené szükségleteiket. A 100 ezer dollár fölött keresőknek 250 ezer/év dollár jövedelem lett volna elég. Ebből a felmérésből is látható, hogy az emberek mihelyt elérik azt, amiről azt hitték, hogy boldogok lesznek tőle, máris a következő célt kezdik hajszolni. Azt mondhatjuk, hogy mindenki ugyanolyan boldog, akármilyen is az élete, akármennyit keres.

Ha különböző jövedelem osztályba tartozó emberek boldogság szintjét nézzük, akkor meglepő módon nincs akkora különbség köztük, mint amekkorák a vagyonbeli, vagy jólétbeli különbségek.
Egyes kutatás szerint minél nagyobb jövedelmű egy csoport, annál nagyobb a csoporton belül a nagyon elégedett emberek aránya. Az alacsony keresetűek között 30-40% az elégedett, míg a 3x, 6x annyit keresők között 60% az elégedett emberek aránya (ábra).
Diener E: Myths int he science of hapiness and directions for future research The science of subjective well-being.
Guilford Press, New York, 2008, 493-514

A brit miniszterelnök David Cameron vagy a francia elnök Nicolas Sarkozy is a boldogságot nevezte meg a legfontosabb mérőeszköznek, amellyel meghatározható egy nemzet életszínvonalának emelkedése. Sárközy odáig ment, hogy bizottságot nevezett ki az ismert amerikai közgazdászt, Joseph Stiglitz vezetésével, hogy határozzák meg, hogy a GDP vagy az előállított szolgáltatások és termékek összmennyisége helyére milyen mérőszám állítható egy ország jólétének meghatározásakor. A bizottság azonban nem jutott egyértelmű eredményre. A boldogság és a jólét ugyanis túlságosan is összetett fogalom

A testi gyulladás elősegíti/okozza a boldogtalanságot
A különféle hangulatrontó elemek közös tényezője a gyulladás. A gyulladás az immunrendszer láncreakción alapuló válasza egy fertőzésre vagy irritációra
Amikor valamilyen stressz éri a szervezetet (betegség, sérülés, pszichés veszteség, társadalmi pozícióvesztés stb.), akkor az immunrendszer gyulladásfaktorokkal, az ún. citokinekkel azt üzeni az agynak, hogy "most vond ki magad egy időre a forgalomból". Ilyenkor fáradtak vagyunk, húz minket az ágy, aluszékonyakká válunk, nincs kedvünk semmilyen aktivitáshoz. Mindez évmilliók alatt kialakult alkalmazkodó válasz. A modern boldogtalanság abból fakad, hogy a nyugati táplálkozás gyulladáskeltő, és az agy a táplálkozásból eredő gyulladásra is lehangoltsággal, fáradtsággal, szélső esetben depresszióval reagál. Természetesen létezik "igazi" depresszió is, amelyet az élet nehézségei váltanak ki, ám ennek is gyulladás a közvetítő folyamata. Azonban, ha valakinek a táplálkozásából fakadóan eleve magas a gyulladásszintje, elég egy enyhe stressz, mint utolsó csepp a pohárba, és kialakul egy komoly depresszív állapot. A különböző eredetű gyulladások ugyanis összeadódnak. Az "alapgyulladás" ellen a táplálkozás megváltoztatásával lehet leghatékonyabban védekezni. A sokféle étrend közül a paleolit táplálkozás a legjobb a gyulladás csökkentésében. De ha valaki nem is akar erre átállni, még mindig sokat tehet a szervezetszintű gyulladás lecsökkentéséért. Régi tapasztalat ugyanis, hogy a mozgás hatásos a depresszió ellen. Sokáig úgy gondolták, a mozgás egyszerűen jókedvre derít. Tíz éve tudjuk, hogy izomzatunk testünk legnagyobb endokrinszerve. A működő izomzat ugyancsak citokineket, azaz gyulladásfaktorokat bocsát ki, ám ezek paradox módon nem növelik, hanem csökkentik a gyulladást
http://www.tenyek-tevhitek.hu/boldogtalansag-es-evolucio.htm

Magyarázat Citokinek
A citokinek proteinek, peptidek vagy glikoproteinek. A citokinek a különböző sejtek membránján megjelenő citokin receptorokhoz kötődve fejtik ki hatásukat. Az Endokrin hatás azt jelenti, hogy a szervezet egy távoli pontján fejti ki hatását a citokin
A legtöbb citokin termelődésére más citokinek is hatnak, ill. az egyes citokinek előidézik további citokinek expresszióját. Ilyen módon az immunfolyamatok során ún. citokinhálózat alakul ki, amelyben az egyes résztvevők független, additív, szinergista vagy antagonista módon befolyásolhatják a sejtek különböző funkcióit.

• Boldogabbak az 50 éven felüliek

A brit miniszterelnök „boldogságügyi tanácsadója”, Cary Cooper a királynő által kitüntetett professzor, a manchesteri egyetem dékánja, a londoni politikai elitképző, a School of Governance vezető tanára, a világ több tekintélyes pszichológiai társaságának tagja nyilatkozott arról, hogy irányításával beindul a brit kormány boldogság-index programja.
Amerikában, Afrikában, Ázsiában, a gazdag Skandináviában és a szegényebb Kelet-Európában, összesen 72 országban készített felmérések eredményei – bármennyire meglepő – azonos irányba mutatnak, tudniillik a legkiegyensúlyozottabb, legboldogabb emberek azok, akik 50 évesnél idősebbek Az életkor és a boldogság közötti kapcsolat egy U görbe alakjával írható le, a kor növekedésével fokozatosan csökken az elégedettség egészen 44 éves korig, utána az emberek egyre boldogabbnak érzik magukat

50 éves korra véget ér az élet legstresszesebb időszaka. Ilyen korra az ember lenyugszik, lemond a világot megváltani akaró álmairól, gyorsabban és ésszerűbben képes a családon belüli és más konfliktusokat megoldani. Ambíciói egyre inkább az „itt és most” mind tartalmasabb kiélvezésére összpontosulnak. Amerikában, Skandináviában, Németországban, Angliában – ahogy kiderül a mérésekből – akár kedvtelésből, akár jövedelem kiegészítés céljából új dolgokba, olyan új munkákba kezdenek, amelyek iránt valóban érdeklődnek.

• A kibeszélők (extrovertáltak) boldogabbak

Az Egyesült Államokban s Nagy Britanniában a társadalmi közeg ugyanis előnyben részesíti a kibeszélést, a kifelé élést, a nagyszájúságot. Nem véletlen, hogy a nők általában boldogabbak a férfiaknál. A politikának az is a feladata, hogy elősegítse a társadalom tagjainak boldogulását.
Magyarország esetében a jövedelem csekély mértékű növekedése kifejezetten nagy változást idéz elő az elégedettség megítélésében. Lehetséges, hogy túlzottan nagy mértékben befolyásolja a „jó” létünket a jövedelmünk?

• A nők elégedettebbek

A nőket és a férfiakat külön-külön megvizsgálva a nők elégedettebbnek bizonyultak a férfiaknál.

• A házasok optimistábbak

A tanulmány rámutatott arra, hogy a házas emberek optimistábbak, mint az egyedülállóak Hozzánk képest vannak a vizsgálatban nálunk sokkal kedvezőtlenebb helyzetben lévő országok is (Mongólia, Üzbegisztán), amelyek sokkal elégedettebbek és sokkal optimistábbak nálunk

• A világ országai Boldogság szerinti sorrendben

Dánia a világ legboldogabb országa az ENSZ New York-ban bemutatott jelentése, a World Happiness Report 2013 című dokumentum adatai alapján. A világ 156 országát a lakosság boldogsága alapján értékelő jelentés rangsorában Németország a 26. Szlovákia a 46., Lengyelország az 51., míg Magyarország a 110. helyen áll.
A legboldogabb országok körébe Dánián kívül további három észak-európai ország került: Norvégia, Svédország és Finnország. Rajtuk kívül az első tíz között található még Svájc, Hollandia, Kanada, Izland, Ausztrália és Ausztria. Magyarországot megelőzi többek között Mongólia, Kirgizisztán, Líbia, Nigéria és Vietnam is.
US 17., Kanada 6. a sorrendben.
http://www.huffingtonpost.com/2013/09/09/world-happiness-report-happiest-countries_n_3894041.html

Mérése
A boldogság szintet az alábbi kérdésekre adott válasz alapján a számítógép értékeli Megtalálható http://content.time.com/time/interactive/0,31813,2028999,00.html

Összesített pontszám

• 25 nagyon elégedett
• 20 elégedett
• 15 kissé elégedetlen
• 10 elégedetlen
• 5 nagyon elégedetlen

Az alábbi diagramot azért készítettem, hogy illusztráljam országonként a GDP/fő és a boldogság érzete közötti kapcsolatot. Vegyük észre, hogy a GDP/fő országonkénti alakulása nem jár együtt a boldogság érzetével.

A boldogságkutatás eredménye szerint a személyes jövedelem növekedése nem vezet feltétlenül a boldogság növekedéséhez

Vegyük észre,, hogy a jövedelem, noha nem döntően meghatározó az örömteli életvezetésben, de feltétlenül befolyásolja azt. Erre a szükségletek hierarchiája bemutatásával Maslow már régen felhívta a figyelmet. Az alábbi két ábra Magyarország helyzetét mutatja be az euró országok összehasonlítása révén.

Úgy teszünk, mintha a luxus és kényelem az élet legfőbb feltétele lenne, miközben boldogságunkhoz pusztán annyira van szükség, hogy valamiért lelkesedni tudjunk.

Charles Kingsley priest of the Church of England, a university professor, historian and novelist. He is particularly associated with the West Country and northeast Hampshire. He was a friend and correspondent with Charles Darwin

Boldogság és optimizmus
Az 1960-s években végzett kérdőíves vizsgálat eredménye szerint a boldogság egyik aspektusa az optimizmus. Minél pesszimistább volt valaki annál nagyobb eséllyel halt meg a következő 30 év alatt. A boldog emberek a boldogtalanokhoz képest 7,5-10 évvel tovább éltek.
A boldog emberek vélhetően többet törődnek az egészségükkel, jobb döntéseket hoznak. A negatív érzelmi állapotok rontják az immunrendszer működését. A testünkben keletkező és manifesztálódó gyulladások okozzák a boldogtalanságot és a megnövekedett halálozási kockázatot
A lelki stressz is gyulladást okoz a szervezetben Azt állítják, hogy a boldogtalanságnak és a depresszió elsősorban nem lelki stresszből fakad, hanem döntő oka az életmód okozta gyulladás.
A boldogság, a remény vagy az eudaimónia hatása többek között az alacsony gyulladás szint, ami hosszabb távon a betegségekkel szembeni nagyobb ellenállást jelenti, és hozzájárul a hosszabb élethez.

Az optimizmus és a pesszimizmus nem velünk született vonás, hanem karakterkérdés Szociálisan eltanult minták hatásának az eredménye. Aki pesszimista, annak legalább az egyik szülője ilyen volt, ő pedig ezt eltanulta, azonosult vele. Ahogyan azonban megtanultuk, úgy le is nevelhetjük egymást az aggodalmaskodó, a bajokon rágódó viselkedésről Változtassunk nézőpontot és ugyannak a dolognak próbáljuk a pozitív oldalát is megkeresni. Ami pótolható, azon nem szabad keseregni, elég az, ha visszafordíthatatlan veszteségek szomorítanak. A változtatáshoz tilos a tanácsadás, mivel úgy sem használ. Bizonyított, hogy nincs értelme. Akinek a tanácsa beválik, arra azért haragszunk, mert okosabb, mint mi, akinek pedig nem válik be a tanácsa, azt ostobának tartjuk. Mindkét esetnek rejtett harag a vége

Szemléletünktől függő boldogság
Bizonyos szemlélet közelebb hozza hozzánk a boldogságot, míg más szemlélet távolítja azt. A boldogságunk szintje nagyban függ attól is, hogy

• mennyire vagyunk képesek meglátni egy-egy dolog pozitív oldalát, hogy
• mennyire keressük a dolgokban azt, ami jó, ahelyett, hogy a rosszra fókuszálnánk, hogy
• több lehetőség esetén mennyire vagyunk képesek magunkkal vagy másokkal szemben a kedvezőbb eshetőséget feltételezni, vagy
• mennyire bízunk abban, hogy akármilyen nehézségen túl tudunk jutni.

Az optimizmus bizonyos mértékig fejleszthető. Hasonlóan pozitív hatással van a boldogságra, a hála kifejezése, és fejlesztése, művelése. Bizonyos gyakorlatokkal képes lehetsz arra, hogy egyfajta állandó optimizmust építs fel magadban, ami természetesen hosszú távon és alapvetően változtatja meg a boldogságod szintjét.

Alapstratégia az optimizmus és a boldogságszint növelésére. Elemezzük a pesszimista gondolatok kiváltó okait, íme.

• Milyen helyzetben, kik, hogyan, miért váltják ki benned a rossz érzést
• Az ilyen helyzeteket hogyan alakíthatod át,
• miképp tudod átalakítani magát a gondolatot is.
• „Teremt-e ez nekem bármilyen lehetőséget valamire, amit jónak tartok?”
• „Tanulhatok-e belőle valamit, ha igen, mi az és hogyan tudom alkalmazni azt a jövőbeli életemre, valamint a hasonló helyzetekre?”,
• „Fejleszti ez valamilyen készségemet?”,
• Az optimizmus segít a boldogságérzet fenntartásában.

Az optimizmus valójában szokás kérdése. Ha sokat gyakorlod előbb-utóbb az általános szemléleted részévé válik

Boldogság és csók
A csók megkapásának időpontját a vizsgálat során a résztvevők meghatározhatták. Az eredmények szerint 3 nap eltelte után kívánták a csókot. Ebből arra lehet következtetni, hogy a boldogságot nem annyira a csók, sokkal inkább a csókra várás izgalma okozza

A hála boldogsághoz vezet
A hála abban segít, hogy a pozitív élményeknek tulajdoníts nagyobb jelentőséget. A hála révén a lehető legnagyobb elégedettséget és élvezetet tudjuk megélni a mindennapjainkban.
Állandóan másokkal hasonlítjuk össze magunkat és az életünket, sokszor vezet irigységhez, elégedetlenséghez és frusztrációhoz
A hála összeegyeztethetetlen a negatív érzésekkel. Csitítja és elűzi az olyan negatív érzéseket, mint a harag, az irigység, félelem, bűntudat, megbánás, vagy a keserűség. A hála gyakorlása tehát azzal is segíti a boldogságodat, hogy a kifejezetten boldogtalanságot okozó érzések megéléséről következetesen lenevel.
A hála megakadályoz abban, hogy magától értetődőnek vegyünk dolgokat. Ha hálásak vagyunk, és ezt kifejezésre juttatjuk, az egyben azt is jelenti, hogy tudatosítjuk magunkban, valami értékes dolgot kaptunk. Ezzel szemben, ha ezt nem tudatosítjuk, az adaptáció révén hamar magától értetődővé válik a dolog, és az csökkenti a boldogságszintet. Tehát akár megfelelő társra leltünk, akár felépültünk egy betegségből, érdemes a hálánkat ezért kifejeznünk.
A hála javítja a kapcsolataidat. Nem csak a párkapcsolatot, hanem a baráti, családi és ismerősi kapcsolataidat is. Ha hálás vagy ezekért a kapcsolatokért, közelebb érezheted magad az emberekhez, amivel nem csak jobb párrá, baráttá, ismerőssé válsz, de ezzel ők is jobban fognak téged értékelni
Értékeld a sikereidet, és azt, ahogyan mások téged értékelnek. Légy hálás ezekért, fejezd is ki ezt a hálát, és a tartós boldogságemelkedés nem marad el.

• A hála segít, hogy megbirkózzunk a stresszel, az elénk gördülő akadályokkal és traumákkal. Ha következetesen gyakorlod a hála kifejezését, idővel azt veszed majd észre magadon, hogy az segít meglátni a rosszban is azt, ami jó,
• Tudatosítsd magadban, hogy egy átlagos nap folyamán mennyi mindennek is tudsz örülni, amit aztán teljesen elfelejtesz

Kevesen fejezik ki a hálájukat direkt módon egy másik személy felé. Legtöbbször azért, mert úgy érzik, hogy ezzel alárendelt pozíciót fogadnak el a másikkal szemben. Pedig ilyesmiről szó sincs. Ha van valaki, akinek úgy érzed, hogy sokat köszönhetsz, vagy valamit köszönhetsz, vedd a fáradtságot, és köszönd meg neki tényleg. Ha lehet személyesen, de levélben vagy telefonon is megfelel. A lényeg, hogy keresd fel, és direkt módon, egyenesen köszönd meg neki a dolgot. A hála ilyetén kifejezése felemelő érzés mindkét félnek, ami szintén jó hatással van a boldogságodra.
http://boldogsagtervezes.hu/boldogsag-gyakorlatok-3-a-hala-mesterfokon/

Boldogság elérésének feltétele

• Nincs célok és akadályok nélküli boldogság! Mindkettő kell hozzá!

Martin Seligman amerikai pszichológus megalkotta a "PERMA" mozaik betűszót, Az emberek akkor boldogok, amikor jelen van a

• pleasure (élvezetek, mint egy finom étel, forró fürdő stb.),
• engagement (vagy flow, az elmélyülés egy élvezetes vagy kielégítő tevékenységben),
• relationships (szociális kapcsolatok, amelyek a boldogság egyik legmegbízhatóbb fokmérői),
• meaning of life, (az élet értelme, valamilyen felsőbb cél vagy küldetés) és végül accomplishments (eredmények, vagyis valami kézzelfogható siker).

Magyarázat Flow
A flow intenzív boldogságérzés jelenségét vizsgálja, Csíkszentmihályi Mihály kutatásai alapján lett elismert pszichológia irányvonal. Az elmélet azt a jelenséget írja le, amelynek során az ember tér- és időérzékét elveszítve egy számára örömet és kihívást jelentő tevékenységbe belefeledkezik és ez számára boldogságérzést okoz.

Boldogság értelmezése, magyarázata

A pozitív pszichológia tudományos alapon igyekszik megközelíteni a boldogságot és igyekszik megválaszolni azokat a kérdéseket, hogy mi a boldogság és hogyan lehet elérni.

A filozófusok és a vallások gyakran az életminőség felől közelítik meg a boldogságot, miszerint a boldogság előidézője a jó élet, az anyagi bőség és nem veszik figyelembe az érzelmi vonatkozásokat. Ez lényegében az antik görög filozófusok tanainak átvétele - a görög eudaemonia (εὐδαιμονία) szót, amely az ókori etikai gondolkodás egyik alapfogalma[leggyakrabban "boldogság"-ként fordítják

Ma már a pozitív pszichológia térhódításának köszönhetően a felkapott témák közé számít, így egyre többet olvashatunk a boldogságról tudományos megközelítésben is.

Neves emberek véleménye a boldogságról

• „Nem tudom mi a sorsod, de egy dolgot tudok, hogy: csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan lehet másokat szolgálni. Albert Schweitzer
  
  
• Akik az élet célját a boldogságban látták, azok általában jóindulatúbbak is voltak. Azokat, akik más célokat hirdettek, gyakran vezette, akár öntudatlanul is, kegyetlenség vagy hatalmi vágy.(Bertrand Russell)
  
  
• A boldogságnak a legközpontibb-szétsugárzó eleme az identitás-tudat megélése: de jó hogy én ez vagyok, illetve de jó hogy ez én vagyok. És ilyen értelemben nem függ külső körülményektől és más emberektől. És nem azonos az én-ideál megélésével, sajátos viszonyban van vele (Feldmár Péter).(Babits Éva)
  
  
• Sokan egyenlőségjelet tesznek a szerelem és a boldogság közé. A boldogság azonban olyan elmeállapot, aminek magunkon belül kell kifejlődnie, s ami nem függhet egy másik személytől. A szeretet legegészségesebb fajtája az, amikor magunkkal meg vagyunk elégedve, és így a szeretetünk valaki másra való kiterjesztése már teljesen önzetlen. A szeretethez kemény munkára és állandó karbantartásra van szükség.(Michael Newton)
  
  
• „Egyik kedvenc filozófusom, Wittgenstein azt mondta, hogy a boldog ember világa és a boldogtalan ember világa két teljesen különböző világ.” (Heller Ágnes)
  
  
• „Saját tapasztalatomból tanultam meg, hogy az igazi boldogság forrása önmagunkban rejlik, s hogy az emberek nem tehetik igazán boldogtalanná azt, aki boldog akar lenni.” Jean-Jacques Rousseau
  • Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek...
  • Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz...
  • Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömes lesz az életük...
  • Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük...
  • Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak...
  • Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat...
  • Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé...
  • Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra...
  • Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak...
  • Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői.. . .Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben...
  • Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz...
  • Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára...
  • Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak...
  • Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük...
    Gyökössy Endre református lelkész, pszichológus, egyházi író, költő.
• „Sokan a boldogságot az embernél magasabb régiókban keresik, mások lejjebb, holott a boldogság emberi méretekre van kiszabva” .Konfucius
  
  
• Boldognak lenni TUDNI KELL! Sok ember keresi a boldogságot, de kérdés megtalálja-e? Szerintem a boldogság belülről jövő valami, ami emberfüggő és a "civilizált" világban ez PÉNZ függővé alakult át. A boldogságot megélni kell nem túlélni. Az élet maga a boldogság. Az, hogy emberként élhetünk, gyermekeket nevelhetünk, és a tapasztalatokat megosszuk másokkal. Boldogságot csak boldog ember tud sugározni magából. Tudni kell örülni, és észrevenni a jót és szépet a kis dolgokban, mivel a kis dolgok a legnagyobbak! Vida Tamás

A Boldogság megközelítése

• „Életünk meghatározó célja a boldogság elérése". Őszentsége, a Dalai Láma egyszerű tanácsokat nyújt ahhoz, miként legyünk úrrá a mindennapi idegességen, dühön, a depresszión, féltékenységen és az érzelmek milliárdjain, amelyek letérítenek bennünket a boldogság útjáról.
  
  
• A boldogságot éppen akkor veszélyeztetjük igazán, ha görcsösen kapaszkodunk bele. Fritz Riemann Német pszichoanalitikus, asztrológus
  
  
• A boldogsághoz két út vezet. Vagy csökkentjük a vágyainkat, vagy növeljük lehetőségeinket. Ha bölcs vagy, mindkettőt megteszed. Benjamin Franklin amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász.
  
  
• A legtöbben elmennek a boldogság mellett.. A boldogság egy ember életének legistenibb érzése. Egy-egy futó pillanat. Ebből az élményből meg lehet élni. A világ egyik legnagyobb írója, Goethe is beismeri ezt a Faust soraiban.
  
  
• A Boldogság szó amit Jézus először kimond, amikor tanítani kezdi az emberiséget. .Éppolyan lényeges és alapvető szó, mint a szeretet. Rejtélyes azért, mert miközben lelkünk legmélyén mindannyian sejtjük vagy érezzük, hogy mit jelent - valójában mégsem ismerjük. Ha ismernénk, nem lennénk boldogtalanok. Legtöbbször éppen a hiányát éljük meg, s amikor néha-néha fölbukkan bennünk, már közben s főleg utána is azt érezzük, hogy ez valami olyasmi... hasonlít hozzá... de nem AZ. Müller Péter
  Ez életünk főszava. Mindennél mélyebb vágyunk, hogy boldogok akarunk lenni - mégis boldogtalanok vagyunk manapság. "Boldogság az, ami életem minden percéből hiányzik!" - ezzel a mondattal indul el felfedező útjára Müller Péter
  
  
• Az, hogy mit tekintek boldogságnak, mikor érzem magam boldognak, folyamatosan változik. Nem csak élethelyzettől függ, hanem akár pillanatok alatt megváltozhat. Nehéz a boldogságról általánosságokat írni, azonban ha mégis szükséges, talán az élet végén tudatosuló teljességet, elégedettséget említeném. Egész életemet a boldogságra való törekvés hatja át. Maga ez a törekvés, az apró, pillanatnyi vagy a jelentős, hosszabban tartó örömök elérésére is okozhat "boldogságérzetet". A hallhatatlanság kérdése sokunkat foglalkoztathat. Számomra nagyon fontos, és boldognak tartanám magam, ha valami maradandót, halálom után is működő dolgot alkothatnék. Ha a gyermekeimre nézek, vagy amikor tanítványaimra gondolok, most boldognak és reménytelinek érzem az életem. Szépe Orsolya főiskolai adjunktus Magatartástudományi Tsz
  
  
• Ma már nemcsak a vallás és az ezotéria, de a modern pszichológia képviselői is egyetértenek abban, hogy a boldogság elsősorban nem a külső körülmények függvénye.

A boldogság előidézése

• Vallásos extatikus élmények, amit a világon minden vallás ismer és amit a hívők különböző módszerekkel tudnak elérni. (meditáció, ima, tánc, különös halandzsa nyelv kántálása). Bármelyik módszerrel jutnak el az emberek a kegyelmi állapothoz a közös bennük a boldogság, az időtlenség, a kozmikussal való egyesülés, a szentség élménye.
• A flow élmény nagy rokonságot mutat az extatikus élményekkel
• Bizonyos kábítószerek módosult tudatállapotot váltanak ki, amelyek nagyon hasonlóak az említett extatikus állapothoz
• A boldogság előidézésének leghatékonyabb eszköze a szociális viselkedés. Az erényes, közösségért tevékenykedő, jó emberek eudaimóniában élnek
• Ha jó dolgokat képzelünk el magunknak az növeli a boldogságunkat. Az, hogy legyünk sokat a családunkkal, szintén érthető tanács Nehezebben érthető egyesek számára, hogy a hála érzése is boldogságot eredményez. Ez tipikusan szociális érzés amelynek hatását a hálánk kimutatásakor tapasztalhatunk meg.
• Sokan nem értik hogy miért boldogság fokozó az,
  • ha másokon segítünk,
  • ha küzdünk az erkölcsi jóért
  • ha áldozatot vállalunk
  • ha kitartással végezzük a tevékenységünket
  • ha célokért küzdhetünk,
  
  • ha nehéz helyzetekben helytállhatunk
  • ha legyőzzük önmagunkat
  • ha nemes versenyben diadalmaskodhatunk mások felett
  • Miért okoz boldogságot az esztétikai élmény, a lelkünk titkainak megosztása, mások megértése
  • Miért boldogság ha elismernek minket
  • ha engedelmeskedhetünk számunkra tekintélyes embereknek
  • Miért boldogság hódolni Istennek, szolgálni Őt?

Ha ezek a felsoroltak nem is igen érthetőek sokak számára, azonban az elfogadható tény, hogy a boldogság több módon is fokozható, előidézhető. Boldogságot okozhatnak azok a cselekedetek, amelyek az eudaimonia irányába mutatnak.

Su-la-ce: Feljegyzések Lin-csiről (részlet 72.)
„….A boldogtalanság pedig sokkal megrendítőbb, mint a boldogság. A boldogságot el tudjuk intézni egy csendes mosollyal magunkban, elegánsan, nem igényli a nyilvánosságot, nem közügy. A boldogság édes titok.
A boldogtalanság ádáz fájdalmát viszont világgá kell kiáltani. Neki kell rontani az igazságtalanságnak, amely okozta, érvelni kell, szétkergetni a fellegek sötét árját, követelni magunknak a napfényt, a ragyogást, ami jár!
Csakis a fájdalom bűvös ereje képes költészetet teremteni. Költészetet, mely sötétben hozza virágját. Az enyhén unalmas, boldog és nyugodt élet nem csinál költőt senkiből.”

A Boldogság magyarázata

• A boldogság az ember életének pozitív, intenzív, sokszor szenvedélyes pillanataiból tevődik össze. Olyan nincs, hogy valaki reggeltől estig boldog, vagy épp harmincéves
  
  
• " Mester… mi az a boldogság? – A harcban született nyugalom – és ez mit jelent? – Azt, hogy először van a harc ….és utána a szavakkal leírhatatlan és minden emberi örömnél gyönyörűségesebb beteljesedés” Müller Péter korától hetven éves koráig az.. A boldogságot nem lehet elhatározni, nem lehet erőltetni. Nem mondhatom, hogy elmegyek Sevilla-ba, és ott boldog leszek. Elutazhatok ugyan Sevillába, de azt nem határozhatom el, hogy ott valóban megtalálom, amit keresek.
  
  
• Egy mai amerikai társaságban rossz dolgokról már nem is lehet beszélni, mert azt nem tűrik el. Fecseghetsz nyaralásról, politikáról, színészekről, színdarabokról, mindenről, de a bajaidról nem. Ezért van Amerikában mindenkinek pszichiátere, vagy pszichológusa, ahova nem terápiás céllal járnak, hanem épp a negatív dolgokról, a problémákról beszélgetni.
  
  
• Sonja Lyubomirsky, amerikai pszichológusnő szerint a boldogságot befolyásoló tényezőket három nagy csoportba sorolhatjuk (elméletét a magyarul “Hogyan legyünk boldogok?” című könyvében (Ursus Libris Kiadó, 2008) mutatja be).

Boldogság és vallás

• Van-e kapcsolat a hit és a boldogság között, vagyis boldogabbak-e a hívők, mint a nem hívők?
  - Ez nagyon nehéz kérdés. Egy egyházi lapban azt állították, hogy a pszichoterápiának mindössze az a feladata, a neurotikus emberrel felismertesse, hogy pszichés bajai az Istentől való elszakadásból származnak. Miután ez megtörtént, a gyógyítás, vagyis az Istenhez való visszavezetés már a lelkipásztori szolgálat kihívása.
  
  
• A hit nem véd meg a lelki bajoktól. Ráadásul, amikor Indiában éltem, a hongkongi egyetemen egy kutatást folytattak a különböző vallású, a hívő és hitetlen emberek körében a halálhoz való viszonyukról. Kiderült, hogy a különböző vallású, és a hitetlen emberek körében a halálról alkotott képzetek terén, vagyis, hogy mi történik velük a halál után, nagy különbségeket tártak fel, de a halálfélelemben nem. Sokat dolgoztam haldoklók között. Nem nagyon láttam azt, hogy a hívő ember ne félt volna az ismeretlentől, az összes kapcsolatból való kiszakadástól, a magánytól. Popper Péter

A teológia, a filozófia vagy épp a művészetek gyakorlatától eltérően a lélektan a boldogságnak sokáig csak a hiányával vagy a kiváltott pszichés problémákkal foglalkozott. Az 1990-es évek hoztak fordulatot: az úgynevezett pozitív pszichológia térnyerésével a boldogság forrásait, kibontakoztatásának, közelítésének lehetőségeit is kezdték feltérképezni az emberi lélek működésére szakosodott kutatók, így már ellenőrzött adatokra, vizsgálatokra és folyamatokra támaszkodva elemezhették a hit és boldogság kapcsolatának részleteit.
Fajsúlyos, ugyanakkor közérthető kötet a „Hit és emberi boldogság”. Olyan kalauz, amely a boldogság belénk teremtett forrásai felé vezetheti a nyitott szellemű olvasót.
Lukács László, piarista : A boldogság teológiai antropológiája „Hittel a boldogság nyomában”

„Hit és emberi boldogság” címmel jelent meg egy lényegfejtegető kötet, amelyben a Katolikus Pszichológusok Baráti Köre, a Faludi Ferenc Akadémia és a Magyar Pszichológiai Társaság Valláspszichológiai Szekciója által közösen szervezett tizenharmadik konferencia előadásainak tanulmányokká formált változata látott napvilágot „Hit és emberi boldogság” című konferencián . Lukács László, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora tartott előadást „A boldogság antropológiája” címmel

Ma a közgazdaságtan, a pszichológia és a szociológia területén is divattéma a boldogság. Alapkérdés azonban, hogy valójában mit értünk boldogság alatt. A főáram alapvetően a hedonista megközelítéssel él: a boldogság egy kellemes állapot elérése. A mi paradigmánk azonban az egyház társadalmi tanításával karöltve határozza meg a boldogságot. Az Arisztotelész által megfogalmazott, és Aquinói Szent Tamás által továbbfejlesztett boldogságfogalomból indulunk ki. E szerint a boldogság cél, a kiteljesedés célja. Dinamizmus, folyamat, amelyben az ember az értékek hierarchiája mentén egyre tökéletesedik az erények által. A kiteljesedési folyamat végső célja Arisztotlésznél az igazság szemlélése, a kereszténységben pedig maga Isten. A boldogság megfogalmazásakor nem tudjuk kihagyni az Istent. Ide fogalmilag is és logikailag is el kell jutni. A pszichológiában is fellelhető az arisztotelészi irány, nevezetesen az ember nem üres doboz, benne nem a bemenő és kimenő ingerek határozzák meg, hogy mi történik, ahogyan a behaviorizmus állítja, de nem is a benne élő ösztönök. Ez az irányzat (a humanisztikus pszichológián belül az ún. önmeghatározás elmélet, SDT) szószólói azt vallják: az ember szabad és önmagát határozza meg. Bár a struktúra erősen hatni tud az emberre, de személyiségének, mivoltának legvégső meghatározója a szabadsága.
Az embert végső soron nem elégíti ki saját szubjektív vágyainak keresése, boldogságát akkor érheti el, amikor a másik emberrel kapcsolatban van. Az ún. kapcsolati javak növekedése egyenes arányban van az egyén boldogságának növekedésével. Az ókori görög bölcselők, és Aquinói Szent Tamás is hierarchiát állapítanak meg az értékek között. Arisztotelész szerint ebben a materiális javak a legalsó szintet képviselik, a legmagasabbat pedig az erkölcsi, intellektuális javak. Ugyanúgy hierarchikus viszonyt lát a test és a lélek között. Ő az első, aki arról beszél, hogy a test a lélek eszköze. Arisztotelész azt mondja, hogy az embereket és a dolgokat az önértékükön kell szeretni, saját magukért, s nem a hasznuk miatt
Petres Erika Lúcia OP filozófus előadása Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás boldogságfelfogásával, mint közgazdasági kategóriával foglalkozik. Kerekes Sándor Corvinus egyetemi tanára előadásában a boldogságot kapcsolja össze a piacgazdasággal. Albert Fruzsina, az MTA szociológusa arra próbál választ adni, miért boldogabb az egyik ország, mint a másik, és mely szociológiai összetevőkkel mérhető ez a kategória. Bogsch Erik a Richter Gedeon vezérigazgatója a vállalatvezetés oldaláról nézi meg, hogy lehet-e keresztény módon egy tőzsdei vállalatot irányítani.
Kollár László és Kollár Piroska a boldogság és a munkahely összefüggéseivel foglalkozik. A „mire van szükségünk a boldogsághoz?” – kérdésre a pszichológia válaszait keresi Martos Tamás és Pap Judit. A teológiai műhelyben pedig Kék Emerencia és Beran Ferenc a boldogság egyéni és közösségi dimenzióit vizsgálja.
http://www.magyarkurir.hu/hirek/a-boldogsag-kozgazdasagtana-egy-uj-szemleletmod-ternyerese-hazankban

Boldogság és az egy éjszakás szex

Anna Campbell pszichológus kutatása szerint a férfiak közül sokkal többen érzik magukat boldognak egy egyéjszakás kaland után, mint a nők közül. Internetes kutatásában 1743 férfit és nőt kérdezett meg arról, hogy hogy érzik magukat egy egyéjszakás kaland után. A férfiak 80%-a pozitívan gondolt vissza az eseményre; magas fokú kielégülésről és jó közérzetről számolt be.
Ezzel szemben a nőknek mindössze 54%-a érzett hasonlóan.
Campbell szerint mindez annak a bizonyítéka, hogy az evolúció nem az egyéjszakás kalandokra "teremtette" a nőket. A férfiak számos nőt képesek megtermékenyíteni, a nők számára viszont fontosabb a minőség, mint a mennyiség. Campbell szerint a nők számára fontos a partner támogatása, ezért vigyázniuk kell arra, hogy partnerük nehogy azt higgye, hogy más férfi utódját neveli. Evolúciós szempontból tehát nem áll érdekükben az alkalmi, futó kalandok keresése - ezért azok nem is okoznak számukra akkora örömöt.
http://www.springerlink.com/content/200557qu080hr117/?p=

Boldogságot okoz a csokoládé fogyasztása?

A kényszeres csokoládéfüggő – és fogyasztó személyek gyakran azzal magyarázzák függőségüket, hogy a csokoládéban lévő „boldogsághormon” miatt javul a hangulatuk. Van – e a csokoládéban „boldogsághormon”? Nincs. Már csak azért sem lehet, mert nem létezik „boldogsághormon”. Vannak olyan hormonok, amelyek pozitív érzelmeket váltanak ki, de boldogsághormonnak nevezni őket erős túlzás és leegyszerűsítés.
Az utóbbi évek kutatásai alapján egyértelmű, hogy a csokoládé több olyan vegyületet tartalmaz, melyek hatással vannak a központi idegrendszerre – ezáltal pedig befolyásolják hangulatunkat és viselkedésünket Amellett, hogy a csokoládé több olyan vegyületet tartalmaz, amelyek befolyásolják idegrendszerünk működését, úgy tűnik, hogy fogyasztása kiváltja az endorfin – termelést agyunkban. Az endorfin szerkezete és „működése” hasonló a morfiuméhoz, fájdalomcsillapító hatású és javítja a hangulatot.

Boldogság elérése
Ermitázsban jártam. Ott egy kis vitrinben áll egy viszonylag kevesek által ismert Leonardo-kép, a Madonna Litta. Kilenc napig jártam be az Ermitázsba a Madonna Litta miatt. Úgy éreztem, hogy napról napra jobban értem őt; pontosabban: a képet nézve értettem meg, hogy mi is az a reneszánsz. Ez olyan boldogsággal töltött el, hogy ezt a kilenc napot életem egyik legboldogabb periódusának tartom. Pedig semmi különleges nem történt velem, csak néztem egy Leonardo-képet. Popper Péter http://goldspirit.hu/a-pillanat-boldogsaga.

Minden kötődés szenvedést okoz, így csak akkor válhatunk boldoggá, ha minden kötődést feloldottunk. Idetartoznak a másokkal szemben támasztott elvárások, hiszen mindenkinek joga van éppen olyannak lenni, mint amilyen. Végül is mindent elengedünk, ami csekélyebb jelentőségű Istennél, és ezért megkapjuk a boldogságot és a harmóniát

„Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek" Márai Sándor

Így érvel az ostoba: ez a föld, ez az otthon az enyém, ezek itt a gyermekeim. Íme minden együtt van, hogy teljes legyen a boldogságom – mondta Buddha a tanítványainak.
Hallgatói megkérdezték: – Miért ostoba az efféle gondolkodás?
- Mert aki ezt mondja, az azt sem érti, hogy még ő maga sem a saját tulajdona. Valóban semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig. Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják. Bármi legyen a kincsed, úgy tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál.
Buddha: Tanítás a boldogságról http://gondolkodom.hu/buddha-tanitas-a-boldogsagrol/

Megbocsájtás
A boldogság egyik forrása a megbocsátás
A megbocsátás a zsidó-keresztény kultúra vallásgyakorlatának részét képezi. Egy német felmérés szerint 1379 különböző vallási felekezethez tartozó személyt megkérdezve, 61%-uk egyházi szertartás keretében gyakorolta a megbocsátást, 29% pedig egyetértett ennek szükségességével (Bernhard Grom 2003) A buddhizmusban is létfeltétel a megbocsátás képessége. „A haragod olyan parázs, amelyet másra akarsz vetni, de a tenyeredet égeti, téged perzsel” (Buddha) Aki meg tud bocsátani önmagának vagy embertársainak, az az emelkedett öröm és megkönnyebbülés lelkiállapotába jut

A lélek szempontjából a megbocsátás azt a szándékot jelenti, hogy

• meg akarunk szabadulni a fájdalmas múlttól,
• a választást, hogy nem találunk többé értéket a gyűlöletben és haragban.
• Meg akarunk szabadulni a vágytól, hogy fájdalmat okozzunk másoknak és magunknak, valamilyen múltban történt dolgok miatt.
• A szándékot jelenti, hogy nyitott szemmel törekszünk meglátni másokban a fényt ahelyett, hogy ítélkeznénk, vagy elutasítanánk őket.
• Aki nem bocsát meg annak lelkét félelem uralja. Az ilyen ember biztos abban, hogy dühe indokolt, elitélő véleménye pedig helytálló. Aki nem bocsát meg embertársainak, ugyan olyannak látja a múltat és a jövőt, és ellenáll a változásnak. Nem akarja, hogy a jövő eltérjen a múlttól, önmagát ártatlannak véli, a többieket pedig bűnösnek. A konfliktus élteti és az, ha igaza van.

A megbocsátás lehetősége nélkül nem lehetne közösségen élni, ezért a megbocsátás létezése szükségszerű. A pozitív pszichológia azt kívánta tisztázni, hogy mi is valójában az igazi megbocsátás. Nem lehet azonos az elnézéssel, mert az a tettet valójában inkább igazolná. Nem azonos a mentség keresésével sem, mertaz érvek a felmentés felé vihetnének. Nem lehet azonos azzal, hogy „felejtsük el” mert így az teesz aki nem akar szembenézni a történtekkel A megbocsátás a bennünk mások ellen hordozott harag, indulat, gyűlölet, sérelem és a saját fájdalom, bánat, búűntudat és lelki furdalás elengedése A megbocsátás azt jelenti, hogy nemhogy rosszat, de jót kívánunk a sértőnek. „Aki téged megdob kővel, dobd vissza kenyérrel” bibliai elvet követjük Victor Hugo Nyomorultak c. regényének Jean Valjanja a megbocsátás mintaképe. Minél hedonikusabb beállítottságú egy ember, annál nehezebben tud megbocsátani. A megbocsátani képes emberben kevesebb a negatív érzelmi töltés, jóindulatúbb, optimistább, békésebb.

Lélek meghatározása
A lélekkel részletesebben a „Lelki egészség 4 Boldogság 2. rész” dolgozatban foglalkozom. Itt csak néhány szempontot érintek. A lélekkel azért kell foglakozni, mert a Boldogság érzése lelki sajátosság.

• Az emberben az életnek és a személyiségnek a testtől független létezőként képzelt hordozója. Az ember belső valósága.(Magyar Értelmező Kéziszótár)
  
  
• Az idegrendszer magasabb rendű tevékenységén alapuló működések szubjektív vetülete. Filozófiai., teológiai. fogalom: az életelv teljessége vagy megszemélyesítése, amely pszichés funkciók, ill. a cselekvés és a viselkedés alapjaként fogható fel.
  http://www.vitalitas.hu/ismerettar/pszichszakkif/pszichp.htm
  
  
• A lélek reálisan létező, nem bölcselet- vagy vallástörténeti fikció, nem olyasmi, amit az emberi viselkedés módszeres feldolgozását végző megfontolt kutatás kiiktathat tárgyai sorából. A lélek fogalma nem valamiféle érdekből vagy naivitásból származó agyrém. Ez ügyben hallgatnia kell a minden ideológiakritikának csakúgy, mint a józanságával kérkedő redukcionizmusnak.
  
  
• A lélek lényünk valósága, ott van mindenütt, „a test körül, a test felületén, a testen belül”, nem a test valamely kitüntetett szelvényében, amilyen az agy vagy a szív Átitatja, befonja, megdolgozza a test egészét. Maga azonban nem testi, „testetlen”, mondja Foucault hagyomány hűen, csakhogy ettől még nem a szellem fészke, nem a közvetlen önátélés princípiuma, nem is res cogitans, egyáltalán nem res, nem dolog, nem szubsztancia. A lélek egy „elem”, talán nem a kozmoszé, mint a tűz, a víz, a föld és a levegő, hanem az emberi létezésé; A lélek mint elem az emberlét közege, „ez hívja létezésre”, pontosabban ez juttatja egzisztenciára az embert (a francia szövegben így áll). A lélek adja meg azt az egzisztenciális lehetőséget, amelyben az ember számot vet saját létezésével, érti magát valahogyan a létezésben.
  
  
• A lélek mint elrendező
  Az egzisztencia elemeként a lélek mégsem a szabadság megnyílása. A lélek már következmény, nagyon is gyakorlati, aprólékos eljárások következménye, olyan eljárásoké, amelyek a testet veszik kezelésbe, a testet munkálják meg, átalakítják, tanulmányozzák, felmérik és kiaknázzák képességeit,
  Egy korábbi szöveg, Nietzsche, meghatározása szerint „a test: az események lenyomatának felszíne”, a lélek pedig nem más, mint e nyomok elrendeződése. A lélek elrendező ágensként újra munkába veszi a már munkába vett testet, maga is alakítja, ezáltal folytatja és sematizálja az alakítás művét,.
  
  
• „Lélek a test börtöne”
  Foucault szerint „a lélek a test börtöne”. Nem pusztán retorikus ez a Szókratész vagy Platón ismert sémáját a visszájára fordító alakzat.
  A test külső erő, ami ránehezedik a lélekre, fojtogatja, terheli, „földiessé” teszi, azaz lehúzza, elnyomja éteriségét. Foucault-nál a börtön másként működik – ott van mindenütt, bezár és elfalaz, persze, de hatása korántsem pusztán negatív. A börtön (a lélek) elrendez, megszerkeszt, figyel, felügyel, beosztja az időt és a teret, átláthatóvá (pán-optikussá) tesz, tudást termel, karaktereket, igen, jellemeket és jellegeket alkot.
  A lélek, a börtön, nem pusztán befalazza, meg is teremti a testet, a rabot – megteremti a megformálás értelmében. A lélek a test formája,: a test anyag, önmagában amorf massza, s ennek megformáltsága, „teljesültsége”, vagyis kialakultsága, célra irányultsága, kidolgozottsága a lélek.
  Nincs test lélek nélkül, nincs anyag forma nélkül, legalábbis nem jelenik meg soha önmagában. Ám ez nem jelenti azt, hogy ne volna a testnek saját funkciója vagy akár lényege, noha, mint láttuk, Foucault ott már nem követi Arisztotelészt, A test maga a tapasztalat, az, ami közvetlenül történik velünk, az örömök és kínok érzéki húsa. http://www.c3.hu/~prophil/profi034/sutyak.html

Magyarázat: Michel Foucault, 1926-1984. francia történész, filozófus; a Collège de France tagja; a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója a bölcsészet- és társadalomtudományok területén.

• Van lelkünk, és egy testben lakunk (1Móz 2:7). Az ember élő szellemmel lett teremtve, egy halandó testben
• A lélek az a szervünk, amin keresztül a környező világgal tartjuk a kapcsolatot, és ezt hívjuk egónak. Három része van, az értelem, az érzelem és az akarat. A lelkünk (héber: nephesh) akkor keletkezett, amikor Isten életet lehelt az emberbe, és az a testtel kapcsolatba került.

A szellemünknek is három része van.

• A kommunió - a közösség szerve, amelyen keresztül Istennel tudunk kapcsolatot teremteni;
• az intuíció - amely vezet bennünket a bennünk lévő élet szerint; és
• a lelkiismeret - amely az erkölcsi döntésekben vezet bennünket.

Lélek és boldogság kapcsolata
A boldogságérzetért az agyban főleg a szerotonin nevű neurotranszmitter felelős. Intenzívebben jelen van, ha szeretünk, és ha szeretnek. Minden addikció közül a legelsöprőbb, legáhítottabb és ugyanakkor a legegyszerűbb” – hangzik az egyik meghatározás dr. Petke Zsolt pszichiáter-addiktológustól, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet osztályvezető főorvosától.

• A boldogság lelkiállapot. A boldogság a lélek nyugalmából származik. Tendzin Gjaco Dalai láma
  
  
• „A boldogság abból származik, amikor arra koncentrálunk, ami van, és nem arra, ami hiányzik.” (Andrew Matthews)
  
  
• A lélek eredeti helyzete magában foglalja a tudást, az öröklétet, és a boldogságot.
  A lélek nem ismer sem születést, sem halált. Soha nem keletkezett, nem most jött létre, és a jövőben sem fog megszületni. Születetlen, örökkévaló, mindig létező és ősi, s ha a testet meg is ölik, ő akkor sem pusztul el. Bh.G.2.20." Bhagavad Gítából híven tükrözi a lélek alapvető tulajdonságait.

Magyarázat Bhagavad-gíta
Bhagavad-gíta, szanszkrit filozófiai költemény, a hindu vallás legszentebb könyve. A cím magyar jelentése: A magasztos szózata.
A Bhagavad-gíta a védikus irodalom egyik alapműve, a védikus irodalom filozófiájának összefoglalása. Eredetileg a Mahábhárata című eposz része, de önállóan talán még nagyobb hírnévre tett szert, mint a teljes mű. Jelentősége a hinduizmuson belül hasonló mértékű, mint a keresztény vallásban az Újszövetségé
http://jivananda.8x.hu/

Boldogság és sikeresség

• Siker az, amikor megőrizzük lelkesedésünket, miközben egyik kudarcból a másikba bukdácsolunk." Winston Churchil
• Elembertelenedett világunkban még a csapból is, a karrierhez és az anyagi sikerhez vezető utakra invitáló tanfolyamok és egyéb marketing hülyitések folynak. Sokunk már eljutott ugyan, hogy mindezek használata mégsem az igazi, de a kérdésre csak keresi a választ, olyat ami önmaga számára elfogadható.
• A legsikeresebb emberek szokták mondani, hogy a kudarcot szinte keresni kell, mert abból tanulunk, abból fejlődünk, és anélkül sosem jutunk sehova. Ha viszont szeretnél boldogabb és sikeresebb lenni, tápláld az elméd és a tested, higgy magadban, inspiráld magad mások sztorijaiból, és indulj el. Még ma .
  http://www.kiskegyed.hu/test-es-lelek/lelki-ugyek/boldogsag-es-siker-5-lepesben-103607
• Légy tiszta az elmében – ne legyél sikerorientált. A siker a legnagyobb kudarc a világon. Tehát ne próbálj sikeres lenni, máskülönben elbuksz. Gondolj az üdvözültségre. Arra gondolj minden pillanatban, hogyan lehetsz még üdvözültebb. Akkor talán az egész világ azt mondja, hogy kudarcot vallottál, mégsem leszel vesztes. Eléred a célodat.
  A Buddha vesztes volt a barátai szemében, a családja, a felesége, az apja, a tanárai, a társadalom szemében. Kudarcot vallott. Egyszerű koldus lett belőle. Miféle siker az ilyen?
  Nagy császár is lehetett volna: rendelkezett az ahhoz szükséges képességekkel, személyiséggel, elmével. Nagy császár lehetett volna, de koldus lett. Kudarcot vallott – nyilvánvalóan. Én azonban azt mondom neked, hogy nem vallott kudarcot. Ha császár lett volna belőle, akkor vallott volna kudarcot, mert elszalasztotta volna a való életet
  Müller Péter http://reiki.timba.biz/a-boldogsag-a-fontos-nem-a-siker/
  
  Az, hogy a boldogság és a siker erősen korrelál egymással, természetesen nem jelenti azt, hogy mindkét dolog ugyanazon tényezők függvénye. Boldogságunkat leginkább párkapcsolatunk minősége alakítja; a „boldogság egyenletében” a párkapcsolattal való elégedettségnek van a legnagyobb együtthatója, vagyis a boldogságot leginkább az növeli, ha szerelmi életünkben pozitív irányú változás áll be.
  Az anyagi helyzettel való elégedettség szintén fontos boldogság-faktor, ugyanakkor a pénz nem csak boldogít, hanem sikeressé is tesz: A siker-index nagyságát ugyanis pénzügyeinkkel valamint a munkánkkal való elégedettségünk határozza meg leginkább. A siker-érzet kialakulásában meglehetősen kis szerep jut a családnak, párkapcsolatunk milyensége pedig szinte egyáltalán nem számít.
  Kurucz Imre fejlesztési igazgató http://nrc.hu/hirek/2011/07/31/Boldogsag_es_Siker

Számos kutatás igazolja, hogy a boldogabb emberek általában jobban teljesítenek a kreativitást igénylő feladatokban, mint a kevésbé boldogok. Egy adott probléma megoldására számos különböző megoldási módot képesek kidolgozni. A boldogabb emberek hatékonyabbak munkahelyükön, gyorsabb lépnek feljebb a munkahelyi “szamárlépcsőn” és többet keresnek, mint kevés boldog kollégáik (és nem, nem a magasabb kereset miatt válnak boldogabbá).
A boldogabb emberek nyitottabbak mások felé, gyakrabban kezdeményeznek beszélgetést, jobban érdeklődnek mások iránt, és segítőkészebbek, mint a kevésbé boldogok. A fentiekből következik, hogy a boldogabb emberek sokkal több baráttal rendelkeznek, azt ugyanis, hogy valaki érdeklődő és segítőkész, a környezete észreveszi és honorálja

Örömmel vesszük az olvasott tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, kiegészítő megjegyzéseit, értékelő minősítését, amit a KAPCSOLAT menü Üzenet helyén beírva érdeklődve várunk. Véleménye segít minket abban, hogy a további dolgozataink az olvasók tartalmi igényei szerint formálódjon.

Figyelem: A weboldalon ismertetett étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására. Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez.