www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja

Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek

Világlátásunk A lélek egészségünkre ható szerepe

„A lelket kell meggyógyítani ahhoz, hogy a sejtek egészségesek legyenek.” (Wass Albert)

A világ technikailag és tudományosan legmagasabb szinten álló államában (USA- ban) az emberek döntő többsége hisz abban, ami megfoghatatlan, természetfeletti, de szerves része életének, miközben egyre nagyobb számban utasítja el az orvosi beavatkozást. E számok tükrében szükségszerűnek látszik megvizsgálni: valóban van-e a hitnek akár az orvosi beavatkozást helyettesítő gyógyító ereje, vagy ez csak az ember képzeletének szüleménye?
A beteg hihet orvosában és alkalmazott gyógymódjaiban is. Az orvosról kialakult kép (melyet a betegek terjesztenek róla), az orvos megjelenése, szuggesztivitása, személyes empátiája mind olyan tényező, amely elősegíti, vagy gátolja a beteg gyógyulását.
A vallásos hit és az orvosba, illetve a gyógymódjába (az orvostudományba) vetett hit okozhat azonban ellentéteket: ha a hívő, aki elfogadja ugyan, sőt általában igényli az orvostudomány beavatkozását, úgy ítéli meg, hogy adott esetben imája önmagában is elégséges gyógyulásához. Ilyenkor várja az ima hatását, és közben elmulaszthatja az időbeli orvosi beavatkozást. Az ima elfogadásáról ugyanis nem érkezik sem írásos, sem szóbeli visszajelzés, az el nem fogadás „visszajelzése” viszont a betegség súlyosbodásában nyilvánul meg.
A tudomány mai állása mellett a hit gyógyító ereje - bizonyos korlátok között - nem zárható ki. Nem azon van tehát a hangsúly, van-e ereje az imának, hanem azon, hisz-e abban, hogy ez segít, s ezzel idegrendszere ösztönzi immunrendszerét a betegség leküzdésére
Mivel a placébóban semmiféle hatóanyag nincs, kizárólag a beteg hite eredményezi a javulást. Nyilvánvaló azonban, hogy a beteg hite orvoslásában (gyógyszerezésébe) - bár fontos tényező - nem mérhető össze a vallásos ember istenhitével, amelynek gyógyító ereje emiatt jóval nagyobb lehet. Hogy a vallásos ember elfogadja-e azt a magyarázatot, amely szerint hite segítette (közvetve) a gyógyulásban, vagy azt hiszi, Isten avatkozott bele (közvetlenül) életébe, az eredmény szempontjából lehet másodlagos, habár az ideológiai megközelítést tekintve nem az.
Nyilvánvaló, hogy a környezet hatása a születéstől kezdődően fontos, és meghatározza, hogy ki miben hisz. Ugyanakkor az, hogy valaki kétkedő vagy hívő, valószínűleg genetikailag adott. A hívőnek valamiben hinnie kell, és ez a „valami” éppúgy lehet transzcendentális vagy valamely nagyon is földi eszme, például hit a kommunizmusban.
A női lélek, úgy tűnik, alkalmasabb a hit befogadására. Beállítottságában meghatározók az érzelmi összetevők, szemben a férfi lélek racionalitásával Hogy ennek anatómiai alapjai is vannak-e vagy a nevelés játszik benne elsőrendű szerepet, nehéz volna eldönteni. Mégis úgy tűnik, hogy a két nem genetikai különbözőségében ez is benne foglaltatik.
http://www.lelkititkaink.hu/hit_gyogyito_ereje.html

Amiről nem, vagy csak nagyon keveset tudunk
A holisztikus szemlélet a testi tényezőkön kívül a mentális, az érzelmi, a kapcsolati és a spirituális hatásokat is jelenti. Közismert tény, hogy bizonyos betegségekben , illetve az egészségmegőrzésben a különböző nem testi jellegű tényezők is szerepet játszanak. A mai modern ember ma már hajlamos megmosolyogni a gyógyulás és a hit kapcsolatát, hiszen bizalmát – hitét - leginkább az anyagi világ mérhető, tudományosan magyarázható gyógyító eljárásaiba helyezi.

Egy ENSZ-tanulmány becslése szerint több mint négymilliárd ember - ez a bolygó lakosságának több mint fele – alkalomszerűen vagy napi rendszerességgel fordul a végtelenhez imáiban. A Teremtővel folytatott párbeszéd tárgya persze nem csupán a világbéke, esetleg a szeretett hozzátartozó gyógyulása, hanem az imádkozó saját boldogulása is. Minden ígéret, meghiúsult, amely azzal kecsegtette a világot, hogy ha megszabadítja az embert a hittől és az illúzióktól, akkor végre szemtől szembe láthatjuk a „tiszta valóságot” és benne magunkat, mint a világ urait (Scruton 1994)

Megváltozott a világról alkotott szemlélet

• Newton erőtana szerint minden dolog mozgásban lévő atomok tömege Ezzel az ember anyagivá redukálódott, mert eszerint az ember nem más, mint atomok találkozásának materiális eredménye (Polányi 1990). A tisztelet tárgya tehát már nem Legfelsőbb Lény, hanem az Ész és a Tudomány
• Kvantumelmélet
  A newtoni világképet megrengette a kvantumelmélet Az anyagelvű, dehumanizálódott világ helyére az anyagtalan energia bizonyítékai léptek be. A szilárd anyagi világ a kvantumelmélet tükrében szubatomáris szinten anyagtalanná válik. A tudásunk mai szintjén a legkisebbeknek az un. húrok és az általuk alkotott hurkok tekinthetők, amelyeknek identitását rezgésszámuk, és rezgési frekvenciájuk szabja meg. A húrelmélet által elénk táruló világban anyag és energia között nincs különbség Az elmélet a 4 dimenzió helyett 7-11 közöttire teszi a dimenziók számát, amelyekben a húrok egyidejűleg léteznek A húrok nem az einsteini sebesség törvények szerint működnek, hanem túllépik azt. A párhuzamos Univerzumok valószínűséget nyernek és a világok közötti érintkezés is a húrok szintjén lehetséges (Pearl 2009, Dienes 2010, Héjas 2010)
• Száműztük a természetből mindazt, ami nem mérhető, nem számszerű és objektív. Ezzel a minőség, a lélek, a szellem, a lelkiismeret, a felelősség kiszorult a tudományos fogalmak köréből (Hamvas 1988).
• Úgy tűnik, ha a tudós a részecske után kutat, akkor a szubatomi anyag engedelmesen részecskeként viselkedik, és ha hullámként keresi, akkor hullámként tűnik fel. Ez tehát a következő jelzés arra vonatkozóan, hogy az emberi elme képes hatást gyakorolni „arra a valamire”, amelyből az anyagi világ készül.

Kvantumfizika tovább gondolása
A kvantumfizika alkalmazása a filozófiában olyan világképet jelez, amely a következő elemeket foglalja magába:

• Kell, hogy legyen valami azon túl, amit a tudósok anyagi világegyetemnek hívnak. Ezt hívhatjuk a valószínűség világának, kvantum mezőnek, a tiszta energia világának, más dimenziónak, párhuzamos világegyetemnek vagy bármi másnak.
  Mindenképpen kell, hogy legyen a magasabb rezgéseknek egy világa, amelyben csak tiszta energia van, de nincs sem fizikai anyag, sem fizikai energia. Ahogy a tiszta energiahullám rezgése csökken, akkor szubatomi részecskeként jelenik meg a térben, és ezek a részecskék később az anyag építőkockáiként működnek, vagy pedig olyan fizikai energiahullámokként, mint a fény.
  
  
• A két világ átjárható. Valójában az anyagi világot egyfajta energiaáramlás hozza létre és tartja fenn
  
  
• A folyamat, amelynek során az energia anyagi formát ölt, úgy tűnik, hogy feltételezi egy magasabb szintű tudatforma létezését. A kvantum fizikusok felfedezése alapján anyag nem hozható létre tudatos elme közreműködése nélkül
  
  
• Az emberi elme az anyag szintjén működik közre, és látszólag szerepet játszik abban, hogy energiát hozzon a magasabb szintű valóságból → az anyagi világba,
  Az új világkép azt jelzi, hogy az emberi elme önmagában képes hatni az anyagi világon túli valóságra, ami azt jelenti, hogy nincs önmagunkon kívül semmire szükségünk ahhoz, hogy a szellemi valósággal kapcsolatba kerüljünk. Számtalan szellemi tanító képviselte már ezt a tanítást, például Buddha
  
  
• Mielőtt bármilyen formát létre lehetne hozni, szükséges egy szubsztancia, amely önmagában nem rendelkezik formával, de bármilyen formát képes felvenni. Mivel ez az alapvető szubsztancia az, amelyből az egész formai világ teremtetett, ezért hívhatjuk energiának, fénynek vagy „Anya-fénynek”.
  
  
• Az anyagi valóság akkor keletkezett, amikor az Anya-fény rezgése annyira lecsökkent, hogy a fizikai világ energiájává és fizikai anyaggá tudott átalakulni. A kvantumfizika megfigyelése alapján ez folyamatosan fennáll, vagyis fizikai anyag és fizikai energia állandóan „teremthető” szellemi energiából. Bár ez az állítás a fizika bizonyos törvényeinek látszólag ellentmond, magyarázatot ad az ősrobbanás elméletre,
  
  
• Az anyagi világegyetem minden anyaga egy végtelenül kis pontban sűrűsödött össze, amelyet szingularitásnak nevezünk. Hatalmas robbanás következett, amelynek eredményeként az anyag tágulni kezdett, amely folyamat azóta is tart.
  
  
• A kvantumfizika szerint a tiszta energia szubatomi részecskékké alakításához tudatos elme közreműködése szükséges
  
  
• Ha az emberiség az egyetlen, akinek a tudata kapcsolatba tud kerülni a szubatomi részecskékkel, akkor hogy lehetséges az, hogy az univerzum az előtt keletkezett, mielőtt az univerzumban az emberiség kialakulhatott volna?
  
  
• A legelső történés előtt anyag nem létezett, és nem volt fizikai energia sem. Egyedül a szellemi világ magasabb rendű rezgése létezett. Ennek a tiszta energiának a rezgése lett mérsékelve addig, amíg azzá az energiává alakult, amely a világegyetem tágulását elindította. Ez az energia véletlenszerűen szubatomi részecskékké olvadt össze, amelyek atomokat, molekulákat és látható formákat eredményeztek.
  
  
• Valójában a világegyetemet nem véletlenszerű és értelem nélküli folyamatok hozták létre. A kvantumfizikusok igazolták, hogy a szubatomi részecskék „teremtéséhez” tudatos elmére van szükség. Az elmét, amely a teremtési folyamatot elindította a legtöbb vallásban Istennek nevezik
  
  
• senki, aki a kvantumfizika eredményeit objektíven értékeli, nem állíthatja azt, hogy az evolúció irányító-értelem nélküli, véletlenszerű folyamat.

Amennyiben tudatára ébredünk a kreatív képességeinknek, akkor megfordíthatjuk a lefelé tartó folyamatot. Kreatív képességeink felhasználásával felfelé tartó spirált hozhatunk létre, amely jobb körülmények megteremtéséhez vezet. Ehhez azonban arra van szükség, hogy tudatosan ismerjük pszichénket. Meg kell értenünk, hogy kik vagyunk, hogyan működik az elménk, annak érdekében, hogy átvegyük a saját elménk feletti irányítást.
Ezek után az elménk kreatív erejével irányítani tudjuk életkörülményeinket. Csak ekkor tudjuk a feladatunkat megvalósítani. Tudatos társteremtőként az a feladatunk, hogy a Földet uralmunk alá hajtsuk, vagyis uraljuk az anyag világát
http://jezustanitasok.hu/content/read/17__kik_vagyunk__es_miert_vagyunk_itt_-50

Heisenberg-féle bizonytalansági reláció
Azt gondoltuk, hogy a tudomány minden kérdésünkre választ ad és hogy az életünk egyedüli értelme a röghöz kötött önmegvalósítás. Csak hogy a Heisenberg-féle bizonytalansági reláció igazolja, hogy a tudományos megismerésünk objektivitása nem hiteles, hiszen nincs tiszta megfigyelés és még az atomfizikában sem kerülhetjük el, hogy önmagunkról ne nyilatkoznánk. Alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére. Ilyen mennyiség-pár például a hely és az impulzus, minél pontosabb értéke van az egyiknek, annál pontatlanabb a másiknak.

Figyelem. A határozatlansági relációt gyakran összekeverik egy hasonló effektussal, a megfigyelő hatásával, amely szerint nem lehet egy rendszeren mérést végezni, anélkül hogy ezzel megváltoztatnánk a rendszert. Eredetileg Heisenberg is ilyen magyarázatot adott a jelenségre, de azóta világossá vált, hogy a határozatlansági reláció a kvantumos rendszerek alapvető tulajdonsága, nem pedig a mérőberendezések technikai korlátja.

A szubatomi részecske helyének pontos mérése tehát határozatlanná teszi a részecske impulzusát, és viszont. Az anyag hullámmodelljének következményeként az elv úgy is leírható, mint a rendszerben a mérés által keltett zavar következménye. (Heisenberg 1989)
Minél pontosabban ismert a részecske helyzete, annál nagyobb impulzusának bizonytalansága és fordítva: ha pontosan ismerjük a részecske helyzetét, akkor semmit sem tudhatunk impulzusának értékéről; ha viszont impulzusát ismerjük pontosan, semmit sem tudhatunk helyzetéről.

Egy formálisabb megfogalmazást adott Earle Hesse Kennard (és tőle függetlenül egy évvel később Hermann Weyl), ami a hely és az impulzus mért értékeinek szórásait kapcsolja össze.

ahol a redukált Planck állandó.

Semmilyen tudományos kísérlet vagy mérés nem lehet kielégítő a mérés valószínűségi eloszlása ismerte nélkül. A bizonytalanság (határozatlanság) a fizikai megfigyelés eloszlási függvényének relatív szélességét vagy keskenységét jelenti.

• A fizikai – kémiai – biológiai rendszerek viselkedését láthatatlan szervező (morfikus) mezők befolyásolják. Az olyan ismert erőterek mellett, mint a gravitációs vagy az elektromágneses mezők, világunkban úgynevezett morfikus mezők is léteznek: ezek a láthatatlanul szerveződő struktúrák időtől és tértől függetlenül alakképződési és magatartásmintákat adnak. (Rupert Sheldrake)
  Sheldrake, Rupert (2009). Morphic resonance: the nature of formative causation
  Sheldrake, Rupert (2003). The Sense of Being Stared At: and other aspects of the extended mind. New York, NY: Crown Publishers
  
  A híressé vált kísérlet a „Századik majom” bizonyítéka lehet ennek a morfikus jelenségnek. Erről olvashat az alábbi linken http://netchicken.hu/blog/item/a-morfikus-mezo-elmelete
  Ennek kapcsán is be kell látnunk, hogy az oksági törvények világa szegényes és csak részben alkalmas a a valóság jelenségeinek leírására
• Neumann János minimax tétele alapján azt állíthatjuk, hogy bizonyos matematikai tételek igazolásához, illetve feladatok megoldásához csak a véletlen segítségével juthatunk el. A minimax elv a döntéselméletben, a játékelméletben és a statisztikában alkalmazott döntési szabály, ami szerint azt a lehetőséget kell választani, ami minimalizálja a maximális veszteséget. Felfogható a minimális nyereség maximalizálásaként is.

Gödel tétel
Úgy vélem, hogy a fentiekben tárgyalt kvantumfizikai gondolatok hitelességének megállapításához az alábbi fejtegetésekre/ismeretekre szükség lehet.
A Gödel tétel szerint bizonyos matematikai axiómák ellentmondás-mentessége nem bizonyítható, de nem is cáfolható. Gödel teljességi tétele a matematikai logika fontos tétele, azt mondja ki, hogy ha egy elsőrendű elméletben egy tetszőleges mondat minden modellben igaz, akkor bizonyítható is.
Gödel nemteljességi tételében idéződnek a kanti antinómiák. A matematikában az antinómia, mint ellentmondás annak a teljesülését jelenti egy axiómarendszeren belül, hogy mind egy állítás, mind pedig annak a tagadása is egyszerre igaz

Gödel tétel egyszerű megfogalmazásban

• Nincs olyan logikai rendszer, amelyen belül minden igazság belátható, levezethető.
• Nincs olyan következtetési rendszer, amelyről a saját eszközeivel belátható, hogy ellentmondásmentes, vagyis minden következtetése helyes.
• A világ összes ténye, igazsága, következtetése nem biztos, hogy egy nézőpont felhasználásával levonható, lehet, hogy a dolgokat több helyről is meg kell vizsgálni.
• Létezhet olyan értelmes kérdés, amelyre nem létezik értelmes válasz.

Ez igazából mind ugyanazt jelenti, csak máshogy megfogalmazva.

A matematikában vannak bizonyos alapállítások, amiket igaznak fogadunk el minden bizonyítás nélkül, és utána ezekből kezdjük felépíteni a rendszert: Az alapállításokból következnek más állítások, akkor azoknak is igaznak kell lenniük. Az ezekből következő állításoknak is igaznak kell lenniük akkor, stb.
Ezeket az alapigazságokat axiómáknak hívjuk. Ilyen lehet például hogy bármely két különböző ponton pontosan egy egyenes megy át, vagy pl. a párhuzamossági axióma, ami azt mondja ki, hogy adott pontra és egyenesre pontosan egy olyan egyenes létezik, ami átmegy a ponton, és merőleges az egyenesre. Ezek az állítások (meg még néhány) például a geometria alapjai, de sosem bizonyítják őket, mert eleve igaznak teszik fel őket. Ebből az is látszik, hogy az önkényes dolog, hogy mit tekintünk axiómának. Tekinthetnénk például azt is, hogy a párhuzamosság helyett azt tesszük fel, hogy bármely két egyenes metszi egymást, ezzel például az úgynevezett projektív geometriát kapnánk, de azt is, hogy a Télapó létezik.

Szóval a lényeg, hogy mi határozhatjuk meg, mit fogadunk el alapigazságnak (axiómának), és a kapott rendszer eszerint fog változni. Az igaznak elfogadott axiómák összességét axióma-rendszernek nevezik (ebben akár végtelen sok axióma is lehet).
Az előzőek alapján tehát minden állítás igazsága a választott axióma-rendszertől függ: lehet igaz az egyik axióma-rendszer szerint, és lehet hamis a másik szerint. Sőt lehet olyan is, hogy nem eldönthető, azaz igaznak is meg hamisnak is vehetem, egyik se vezet ellentmondásra. A Gödel (első) tétele pont azt mondja ki, hogy minden "normális" axióma-rendszerhez lehet egy állítás, ami igaz vagy hamis. Ezt nem lehet eldönteni. A "normális" azt jelenti, hogy az axióma-rendszerem axiómái nem mondanak ellent egymásnak (például hogy van Télapó ill. nincs Télapó), valamint a természetes számok értelmezhetőek benne.

Kanti világkép
Kant nem akarta tagadni a lélek halhatatlanságát vagy Isten létezését, de – szerinte – ha az eszméket transzcendens dolgoknak gondoljuk el, akkor abból téves következtetések és antinómiák (feloldhatatlan ellentétek) következnek.

A négy antinómia

• A világ lehet akár térben-időben véges, de feltételezhető ennek ellentéte is.
• Minden összetett test egyszerű kiterjedt testekből áll, de számba vehető az is, hogy nem létezik egyszerű test, mert akkor nem lenne elképzelhető a kiterjedés.
• A világon semmi sem történik szabadon, de ennek ellentéte is sejthető, vagyis hogy a szükséges okságon kívül van még szabad okság is.
• A világon léteznek szükségszerű dolgok, de lehetséges az is, hogy nem.

Az elmondottak figyelembevételével a végső kérdéseket hitünk szerint magunk döntjük el.

A fentiekben nagyon vázlatosan említett szellemi fordulat maga után vonja, hogy az emberről alkotott (ontológiai és ismeretelméleti szempontból egyaránt korszakfordító) képet a kvantumfizikának köszönhetjük Az ember itt ugyanis úgy jelenik meg ebben az új világban, mint az energia sajátos és egyedi formában sűrűsödött valósága Az emberi test, strukturált információ, A szervezetünk nyomás alatt álló folyadékkristályként működik, amely különböző frekvenciákon képes rezegni. A működés tudása a testben tárolódik és nincs kizárólagos lokalizáció. Az agy is hologram elven működik. Minden sejtünk tud a nagy egészről. Az elme, ami nem azonos az aggyal egy energia mező. Az elme más megfogalmazásban: Az elme a személy azon része, amely lehetővé teszi, hogy tudjon a világról és saját tapasztalatairól, gondolkodjon és érezzen; a tudat és a gondolkodás képessége.”

Kvantum medicina
Az elektromágneses hullámok, amelyek az emberi szervezetből távoznak, pontosan utalnak az emberi test állapotára: eltérő mintázatot mutatnak, amennyiben az ember egészséges, meggyengült az egészsége avagy beteg. Ha meg tudjuk határozni ezeket a mintázatokat, meg tudjuk határozni a test állapotát is. A kvantummedicina szerint a megbetegedés alapvető oka az, hogy az atommagon kívüli elektronok forgása és pályája megváltozik, amely megváltoztatja az atom, az abból álló apró és nagy biomolekulák, a sejtek, illetve az ezekből felépülő szervek működését. Mivel az elektron töltéssel bíró test, így amennyiben változik forgása és pályája, az atom által kibocsájtott elektromágneses hullám is változni fog. Azonban ez a betegségek, a táplálkozás okozta fizikai eltérések okozta változás nagyon csekély, nano- és mikrogauss közötti érték.
A mérő eszközben előre rögzített, betegségekhez, illetve táplálkozási mutatókhoz kapcsolódó rezonanciaspektrumot összehasonlítják a paciensen mért értékkel egy számítógép segítségével.
A kapott kvantumérték utal a betegség természetére és komolyságára, illetve a tápláltsági szintre.
Példa: a rákos sejtek eltérnek a normális sejtektől, így az általuk kibocsájtott elektromágneses hullámok is eltérnek a normális sejtek által kibocsájtottaktól. A kvantumrezonanciás tumor teszt folyamán a rákos sejtek standard hullámát küldik a tesztelt személybe. Amennyiben a szervezetben vannak rákos sejtek, azok rezonálni fognak erre, ezt a jelet pedig az eszköz detektálja. Minél több a szervezetben a rákos sejt, annál intenzívebb lesz a jel, a kvantumérték pedig a negatív tartományba tolódik. Ha azonban a szervezetben nincsenek rákos sejtek, akkor nem lép fel rezonancia, a kvantumérték pedig pozitív irányba mozdul.
http://www.teljessegforrasa.hu/?p=556

Kvantumrezonanciás-mágneses elemző
A kvantumrezonanciás-mágneses elemzőben az orvostudomány, a bioinformatika, az elektrotechnika és számos más tudomány legmodernebb eredményei testesülnek meg. A kvantummedicina adja az elméleti hátterét, amelyre alapozva egy korszerű elektromos készülékkel felmérhető az emberi test sejtjei által kibocsájtott gyenge mágneses mező tudományos elemzés céljából. Így felmérhető és meghatározható a vizsgált személy egészségi állapota és fő problémái.
A kvantumrezonanciás-mágneses elemző lehetővé teszi az egyénre szabott, teljes testre kiterjedő egészségügyi tanácsadást, elősegítve az egészségtudomány fejlődését; teljes képet ad, non-invazív, praktikus, egyszerű, gyors, gazdaságos, könnyen használható, stb. A tudományos kutatás előrehaladásával nagy szolgálatot fog tenni az emberi egészség elősegítése terén, fejlesztése és alkalmazása nagy jövő előtt áll.
http://kineziologiakezeles.hu/kezelesek/a-quantum-elv-leirasa/

A gyógyuláshoz hit kell
Ted Kaptchuk, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatója a közelmúltban egy kísérlet során irritábilis bél-szindrómában (IBS-ben) szenvedő betegeknek egy teljesen semleges hatású szert adott. A betegeknek ezt őszintén el is mondták, ugyanakkor hozzátették, hogy ennek ellenére a szer jelentősen csökkentheti betegségük tüneteit azokon az öngyógyító folyamatokon keresztül, amelyeket a szellem testre gyakorolt hatása vált ki. Az önkéntesek állapotuk javulásáról számoltak be. A kutatók szerint a javulás titka az lehet, hogy a betegeknek adtak valamit, amiben hihettek, és meggyőző módon elmagyarázták nekik, miként működhet - és ez már elég volt a szervezet öngyógyító folyamatainak beindításához.
A biztonságérzet vagy az a hit, hogy a dolgok jóra fordulnak, segíthet abban, hogy szervezetünk fenntartsa és helyreállítsa magát

Meditáció
A mindennapi életben tapasztalhatunk nehézségeket, feszültséget, kétséget, félelmet és boldogtalanságot. A meditálás célja felülkerekedni ezeken az érzéseken, és harmonikus életet teremteni. Mélységes nyugalmat nyújt ahhoz, hogy helyreálljunk, és új energiát hoz egy gazdagabb és teljesebb élethez. A meditálás természetes dolog. A figyelem tudatos alkalmazásán alapul. Egyszerű, könnyű megtanulni és gyakorolni a világban élő aktív ember számára is.

A meditáció se nem misztikus, se nem másvilági, se nem nehezen elsajátítható. Nem csak egy bizonyos „elit” élhet vele, és nem csak azoknak való, akik szerteágazó tudásra tettek szert a keleti vagy egyéb vallásokban. A meditáció nagyon is kézzelfogható, praktikus, és mindenki számára elérhető módszer. Ha semmilyen spirituális gyakorlatot nem folytatunk, és nem hiszünk felsőbb hatalomban, a meditáció gyakorlatával akkor is boldogabb életet teremthetünk magunknak. Amikor valaki meditál, mindössze annyit tesz, hogy az elméjét egy bizonyos dologra összpontosítja

A meditációt évezredek óta, több kultúrában alkalmazzák, mivel számtalan előnye van. Mind a testünkre, mind az elménkre, mind az érzelmeinkre hatást gyakorol.

Az orvosi kutatások összefüggéseket tártak fel bizonyos betegségek és elménk, valamint érzelmeink állapota között. A mentális feszültség, az érzelmi fájdalom vagy a depresszió csökkenti ellenálló képességünket. Fogékonnyá válunk a betegségekre, mivel immunrendszerünk kevésbé hatékonyan működik.. Bizonyos szív-, emésztési-, légzési problémákat, a migrénes fejfájást a tudomány a feszültségekkel, stresszel hozza összefüggésbe.
A rendszeres és hosszabb ideig tartó meditációval a stressz hatása bizonyítottan csökken. Sok egészségügyi központ ajánl meditációs programot az idegfeszültség és bizonyosfajta betegségek megszüntetésére. Ilyenkor a mentális vagy érzelmi állapot javításával segíti a meditáció a fizikai test gyógyítását
A rendszeres meditáció szerepet játszhat abban, hogy az esetleges megbetegedésekből való gyógyulási idő lerövidüljön. Csökken az álmatlanság, enyhül a krónikus fájdalom, nő az immunrendszer védekezőképessége.
Minden valódi gyógyulás belülről fakad. A meditáció stressz oldó és pihentető hatása nagymértékben felerősíti testünk öngyógyító képességét. A fizikai és kémiai jellemzőkre gyakorolt azonnali kedvező hatások közül kiemelhető, hogy a meditáció ideje alatt az anyagcsere kb. 15%-kal csökken.
Lényegesen csökken a vérnyomás, a pulzusszám (vagyis a szív munkája), a percenkénti légzésszám. Csökken a sejtek oxigén igénye is. Drasztikusan csökkent a vér tejsavszintje. A bőr elektromos ellenállása megnövekszik (szemben a krónikus stressz-hatás következtében kialakult ellenállás csökkenéssel).

Az amerikai kaliforniai egyetemen dolgozó Clifford Saron kutatása szerint a meditáció az öregedést is lassíthatja. A telomerek, a kromoszómát alkotó DNS-szál végein található, védelmi funkciót ellátó, többszörösen ismétlődő szakaszok, a sejt minden egyes osztódásakor rövidebbé válnak, és így szerepet játszanak az öregedésben. A kutató nemrégiben arra az eredményre jutott, hogy a telomereket felépítő egyik enzim szintje magasabb azokban az emberekben, akik 3 hónapos meditációs gyakorlaton vettek részt, mint a kontrollcsoport tagjainál.

A lélek részt vesz a gyógyításban
Soul healing is based on the principle that energy and matter in the body are carriers of a “message.” Dr Sha proposes that message, spirit, or soul are all terms that can be interchangeably used. Every cell, organ and system of a body carries a “message” that influences how the transformation between energy and matter occurs on a cellular level.
The most important power is “Soul Power”, which is the unique contribution of Dr Sha. The power of soul is soul over matter, which means accessing the power of soul to heal; boost energy, stamina, vitality, and immunity; prevent sickness; rejuvenate; prolong life; and transform every aspect of life, including emotions, relationships, business, and finances.
http://www.powerofsoulinstitute.com.au/divine-services/soul-healing/

A tudomány alátámasztani látszik azt a vélekedést, miszerint a vallás és a hit fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében. A vallásgyakorlat és az egészség közötti pozitív korrelációt számos kutatás megerősíti. Elősegítheti a testi és mentális betegségek megelőzését, javíthatja a betegség-tűrőképességet és felgyorsíthatja a gyógyulást

• Dale A. Matthews, Michael E. McCullough, et al.: Religious Commitment and Health Status Archives of Family Medicine 1998;(2) 116-124.
• Jeff Levin, foreword to Harold G. Koenig et al.: Handbook of Religion and Health
  Oxford University Press; 2001 p. ii.

A franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban mintegy 100 csodálatos (és orvosilag is ellenőrzött) esetről tudunk, amelyekben a hely csodatévő erejében bízva messziről érkezett zarándokok gyógyultak meg.
A 100 zarándok tudományosan igazolt és diagnosztizált betegségekben, szenvedtek, és hitük hatására betegségeik, tudományosan meg nem magyarázható módon elmúltak.
Medical Tribune News
http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/psy/personality/...

Az öröm gyógyító hatása
Ha nem volna kiért, miért küzdenünk, kinek felmutatni az eredményeinket, akkor a győzelem hiábavalóvá válna, mert nem volna más haszonélvezője, mint maga az egyén. Az öncélú, saját magunkért , anyagi javaink gyarapításáért történő küzdelmek nem váltanak ki örömet
Ha a tevékenységünk végeredménye értéket teremt az a legnagyobb örömet adja. Így válhat maga a munka is autotelikus (öncélú) élménnyé

"A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig szárazzá teszi a csontokat."
(Példabeszédek 17:22)

• A legújabb tudományos kutatások igazolják a Biblia állítását, hogy az örömnek nem csak kedélyállapotunk, hanem egészségünk felett is hatalma van. Gyógyító erővel rendelkezik. Az öröm gyógyító hatásának egyik legismertebb példáját találhatjuk meg Norman Cousin bestseller könyvében, az "Egy betegség anatómiájá"-ban. Amikor az orvosok közölték az íróval, hogy egy az 500-hoz az esélye az életben maradásra Cousins elmondja miként jött rá arra, hogy ha az aggodalommal és a feszültséggel megbetegíthetjük magunkat, akkor a jó gondolatokkal és a nevetéssel gyógyulásunkat munkálhatjuk. Épp ezért úgy alakította életrendjét, hogy minden nap legyen benne valami, ami nevetésre fakasztja. Ez része volt gyógyulási programjának. Felfedezte azt, hogy a nevetésnek fájdalomcsillapító hatása van. 10 percnyi igazi nevetés annyira megnyugtatta, hogy két órán keresztül fájdalom nélkül tudott aludni. Cousins és orvosai megdöbbenve tapasztalták, hogy az öröm nemcsak a fájdalmakon enyhített, de a laboratóriumi leletekben is változást idézett elő.
• A jókedv a szervezetben pozitív szerepet játszó kémiai anyagokat szabadít fel, név szerint endorfinokat. Ezek az endorfinok úgy segítik az egészég megőrzését, hogy erősítik az immunrendszer működését.
• Az idézett bibliaszöveg második fele azt is kijelenti, hogy az öröm hiányának egészségromboló hatása van. Talán itt a titka a hazánkról készült riasztó egészségügyi jelentéseknek? Egy olasz lap felmérései szerint a magyarok ugyanis borúlátó, pesszimista emberek. Megfigyelésük szerint az átlagos magyar ember az ementáli sajtban is csak a lyukat látja.
• Ezen túl ha valaki örülni akar, ajánlom neki Tolsztoj tanácsát: "...csupán egy igazi öröm van a földön: másoknak élni." Németh László így ír erről: "Milyen öröm örömet okozni. S az emberek mégis milyen ritkán szánják rá magukat." Pedig megéri

Konzum világunk

• A konzumizmus az értékvilág középpontjába az anyagiakat állítja. Ennek a fő szimbóluma a pénz, ami a legfőbb mozgató erőt képviseli. Fölébe kerül a humanisztikus értékeknek az éltető emberi kapcsolatoknak az egészségnek, az altruizmusnak
• Jean Paul Sartre azt írja: „…. aki az anyagi javak birtoklásán, hatalmán át határozza meg identitását vagyis azt, hogy kicsoda ő a világban, az homokvárra épít. Retteghet, mert ha javait elveszíti, akkor semmivé válik. „

Aron Ahuiva, a Michigan Dearborn Egyetem pszichológusa szerint az ösztönös mohóság a mindig nagyobb bőség felé tulajdonképpen ellentmondásos. A szakember korábban már nyilvánosságra hozott egy áttekintő tanulmányt, amelyben a pénz és az élettel szembeni elégedettség kapcsolatát vizsgálta. Eszerint a legtöbb ember egyre több tőkét hajszol, habár a nagyobb vagyon nem boldogítja őt. Ha az alapszükségleteket – mint étkezés, lakhely, ruházkodás – megfelelően kielégítjük, a pénztényező csak 5%-ot tesz ki az egyéni elégedettségben http://mindennapi.hu/cikk/eletmod/penzhajsza-miert-akarunk-mindig-tobbet-/2011-09-26/7850

A szerzés és a birtoklás eldologiasítottá teszi az emberi kapcsolatokat A pénz szerzési kényszere felemészti az egészséget A szerzési rivalizálás a bizalmat ássa alá.

• Ferenc pápának az Evangelii Gaudiumcímű apostoli buzdításában 223 oldalas dokumentum 45. oldalán egyenesen azt írta, hogy a mai gazdaság embereket „öl”, és hogy a zabolátlan kapitalizmus egy „újfajta zsarnokság”.
  
  
• Ferenc pápa a szardíniai Cagliariban múlt év szeptember 22-én 300 ezer ember előtt tartott miséjén azt mondta: „Nem kell nekünk ez a globalizált gazdasági rendszer, amely oly sok kárt okoz nekünk. Egy gazdasági rendszer középpontjában az embereknek kell lenniük és nem a pénznek.”
  http://www.patriotaeuropa.hu/?p=30465
  
  
• A mai kornak is megvannak a bálványai. Vajon nem távolítja el igazi céljától az embert a pénz, az anyagi javak utáni vágy, a hatalomvágy,? A bálványimádás súlyos bűn, amelyet Szent Pállal együtt el kell ítélnünk; ugyanakkor a bűnt, amely elfogadhatatlan, sohasem azonosíthatjuk a bűnössel, akinek lelkiismeretét nem ítélhetjük meg, s aki bármikor megtérhet.
  http://kdnp.hu/news/a-penz-a-hatalom-imadata-ellen-emelt-szot-xvi-benedek-papa
  
  
• II. János Pál pápa magyarországi apostoli látogatása alkalmával a Magyar Tudományos Akadémián a következőket mondta: "két megismerési rend létezik: az ész és a hit rendje... Ész és hit ugyanarra az őseredeti igazságra törekszenek, amely Igazság nem mondhat ellent önmagának". Sokan szerették volna szembeállítani a két megismerési folyamatot egymással az elmúlt kétezer évben, de előbb vagy utóbb mindig csődöt mondott a próbálkozás, pontosan a pápa által kifejezett gondolat érvényessége miatt.
  
  
• Szentágothai János, világhírű anatómus professzor szavait, aki azt mondta az egyetemi hallgatóknak, hogy az emberi személynek nincs reprezentációja az agyban, az Isten felé irányul és végtelen. Ez a 70-es évek elején volt. A hallgatók átmentek a bölcsészkarra, Lukács György professzorhoz, a híres marxista filozófushoz, és megkérdezték, igaza van-e Szentágothainak. Ő annyit mondott, hogy bizony igaza van, de még azt is hozzátette, hogy manapság ezt jobb, ha nem hangoztatják.
  http://www.vasiszemle.t-online.hu/2004/03/csokay.htm

Figyeljük meg: minden megvehetővé degradálódik az érzelmi kapcsolatok is eltárgyiasulnak. Nincs házasság kötés, mert akkor el kellene köteleződni, felelősséget vállalni.

A konzum kultúra azt üzeni: legyen neked jó, mert megérdemled és ha egy kapcsolat elromlik ne javítsd, meg, vegyél újat mert van másik. A média is az azonnali vágyteljesítő mohóságot sugall: most legyen meg mindened, ne késlekedjél Carpe diem a horátiusi üzenet a felelőtlenség szabadságát hirdeti.

Az anyagelvű dehumanizált, elidegenedett világszemlélet hanyatlásának és egy új rehumanizált, spiritualizált valóság kép lassú újraépülésének lehetünk a tanúi. Bizonyosan vágyakozunk olyan átfogó tan után, amik az élet megértéséhez hozzásegítene. Gödel nem-teljességi tétele bizonyítja, hogy elvileg képtelenség olyan tudományos fizikai, filozófiai metaelméleti rendszer kidolgozása, amely minden lehetséges kérdésre hiteles választ tud adni, a jelenre, a távlatokra (Válóczy 2010)
A ráció gőgje, az emóciók tagadását, a bal agyfélteke uralmát hozta létre. Észre kellene már venni a materia bázisú, pénz-mammon irányítású korunkra jellemző gondolkodásban, hogy léteznek más, valóságelvű kultúrák, a tudományon belül olyan hitrendszerek, és eszmeáramlatok, amelyek a nagy egészből nem zárják ki sem az Istent, sem az embert (Capra 1997)
Az elmúlt évszázadban győzött a radikális dehumanizáció, ami együtt jár embertelen igazságok elfogadásával (Varga 2010) A mai élet fő jellemzői: lélektelen, elgépiesedett, érzelemszegény, reménytelen, célját-értelmét illetően kiüresedett világ, fogyasztói álértékek, hamis örömpótlékok agresszív kínálata mellett. Ugyanakkor az életben maradáshoz sokak számára a minimálisan szükséges javak megteremtése is rendkívüli erőfeszítésbe kerül.

Az új kapitalista konzum világnak nincs szüksége a valódi autonómiával rendelkező közösségi emberre csak úgy, mint a kommunizmusnak. Theodor Mieth a tübingeni egyetem teológus professzora hedonista fasizmusként aposztrofálta a mostani konzum világot. (Mieth 2000)
A természetellenes, felgyorsult életvezetés kényszere szorít bennünket. Keressük a megoldást . Ha a horizontális (materiális) irányokban keresés nem hoz megváltást, akkor a vertikális irányba mozdulás nyújt segítséget. A vallástalanul szocializálódott generáció fogódzókat keres Új hitek, vallás kínálatok felé fordul, hiszen az élet értelmét magyarázhatóvá szeretné tenni

Példaként említem, hogy hazánkban a 80-as évek végétől folyamatosan nő az ezotériaipar Az új vallások által hirdetett üdvtanok egy része istenkeresés útján halad. Többen a módosult tudatállapotok és extatikus élmények rítusai köré szerveződnek

Magyarázat Ezoteria
Az ezotéria világába sorolható számos olyan irányzat, amely korunk tudományos világképébe nem illeszkedik bele, a világot, annak működését és részeit tudományostól eltérő szempontból (vagy a dolgokat összefüggéseiben) vizsgálja.
A szó jelentése: belső, benső (ezo=befelé). Bővebb értelemben a lélek belseje felé irányuló utazást, szűkebb értelemben pedig csak a beavatottak számára elérhető misztikus tudást jelent.
Az ezotéria az emberiséggel egyidős jelenség, mivel az ember az idők kezdete óta választ keres élete "nagy kérdéseire". Mégis, beszélhetünk az ezotéria újrafelfedezéséről, a körülbelül az 1960-as évektől kibontakozó New Age (Új Korszak) mozgalom keretében. Ennek lényege, hogy a kétezer éve tartó, Jézus megjelenésével kezdődött Halak-világkorszakot felváltja az új, a Vízöntő érája.

Vízöntő korszak
Sokan 2012.12.21-re teszik a korszak valódi beköszöntét, mert a Föld forgástengelye ezen a napon mutat pontosan a Vízöntő jegyre. A Maják is erre az időre teszik az új világ kezdetét (ami nem azonos a világvégével, csak a véget egy új rend kezdetének vesszük). De olvashatunk a Föld mágneses pólusának felcserélődéséről is, amely szintén ebben a korszakban megy majd végbe.

Goa kultúra
Ezt jelzi a Goa kultúra is, ami tulajdonképpen a megvilágosodást foglalja magában. A megvilágosodás nem más, mint felismerni a dolgok igazi mibenlétét. Rájönni és megérteni az univerzum törvényeit, azt is, amik nem mérhetők, amit nem látunk, csak érezzük, hogy vannak. A megvilágosodás annyit tesz, mint megtapasztalni, hogy van valami, ami felettünk áll - amit sokféleképp hívtak már: Isten (legyen a neve bár Jahve, Allah, az Úr, vagy akármi) a Természet, az Univerzum, a Kozmikus Szellem, stb.

• A goa-kultúra története a 90-es évek elején kezdődött India Goa nevű félszigetén, amely a hippikorszaktól kezdve a spirituális utazások és a non-konformista elvonulás mellett, a zenei kísérletezés helyszíne is volt. Amikor a 80-as évek legvégén ismét nagyobb hullámban indultak Goára a nyugati utazók, az ottani experimentális elektronikus zenék egyszerre szélesebb és fogékonyabb közönséget kaptak.
  A goa izraeli sikertörténete közel 25 éve kezdődött, amikor is a 90-es évek első éveiben egyre több izraeli fiatal utazott Goára, hogy ott pihenje ki a sorkatonaságban szolgált éveit – ezek az alkalmak voltak az első érintkezési pontok az akkoriban kialakuló műfajjal.
  A Goán játszott zenék és a szabadtéri bulik világa lehetőséget adott az izraeli fiatalok számára, hogy kiszakadjanak a 2-3 éves katonai szolgálat lelki, fizikai terhe alól, így tehát nem csoda, hogy hazatérve magukkal vittek ezeket a zenéket. Az első izraeli goa dj-k és kollektívák (California Sunshine, Astral Projection) a 90-es évek derekén indultak útjukra. Később a digitális technológia fejlődésével, egyre több stúdió és fórum jött létre, újabb zenéket és nagyobb közönséget vonzva magukkal.

Itt említem meg a metroszexuálisokat is

Magyarázat Metroszexuális
az a heteroszexuális férfi, aki idejének nagy részét a megjelenésére fordítja, tehát részben úgy él, mint egy nő, avagy egy sztereotip homoszexuális.. A metroszexuálisok azok a jellemzően fiatal, gazdag, városban élő heteroszexuális férfiak, akik idejük jelentős részében a nőkre jellemző tevékenységeket végeznek, és fokozottan törődnek külsejükkel. Tehát fodrászhoz, kozmetikushoz, szoláriumba járnak, manikűröztetnek, festetik a hajukat és szőrtelenítenek, arcpakolást használnak, odafigyelnek a súlyukra, gondot fordítanak az öltözködésre, szeretnek vásárolni, és mindig divatos ruhákban járnak. Maga a kifejezés másfél évtizede létezik, Mark Simpson brit újságíró használta először egy 1994-es, az Independent-nek írt cikkében. A jelenség kialakulása az egyedüllét, mint életstílus, azaz a "szingliség" számlájára írható.

Az élet értelme
A Platónizmus korában az élet értelme a tudás legmagasabb szintjének megszerzésében rejlik, mely idea az Isten (árnyéka), amelyből minden jó és igazságos dolog haszna és értéke származik.
Epikurosz szerint: Amikor azt mondjuk, hogy ... az öröm a végső cél, nem a bőkezű, vagy érzéki örömökre gondolunk, ahogy azt néhány tudatlan, elfogult vagy önfejű félremagyarázás alapján tesszük. Örömön a testi fájdalom és a lélek gondjainak hiányát értjük.

Az élet értelmének kérdésére adott válaszokban nagy változások történtek. Az emberi létezés biológiai és tudományos újraértékeléstől (mint a pragmatizmusban és a logikai pozitivizmusban), az életnek cselekvéssel értelemet adó elméleteken át (egzisztencializmus, humanizmus),

Egzisztencializmus
Az egzisztencializmus szerint minden férfi és nő a saját életének lényegét (értelmét) hozza létre; az élet nincs földön túli istenség vagy földi hatalmasság által meghatározva, az egyén szabad. Ezáltal az egyén fő erkölcsi irányelvei a cselekvés, szabadság és a döntés. Az egzisztencializmus tehát szemben áll a racionalizmussal és a pozitivizmussal. Az élet értelmének keresése során az egzisztencialista azt nézi, hogy az ember hol találhat értelmet az életében, Jean-Paul Sartre szerint a létezés megelőzi a lényeget; az egyén életének (lényege) csak annak létrejötte után keletkezik.

Arthur Schopenhauer azzal a kijelentéssel válaszolt a "Mi az élet értelme?" kérdésre, hogy az egyén élete az egyén akaratát tükrözi, és az akarat (élet) egy célnélküli, ésszerűtlen, és fájdalmas utazás.

Friedrich Nietzsche szerint csak akkor éri meg az életet élni, ha az egyén életét ösztönző célok vannak. Ennek megfelelően a nihilizmust ("minden ami történik értelmetlen") cél nélküliségnek tekintette. Állítása szerint az aszkétizmus elutasítja az egyén részvételét a világi létben;

A naturalista panteizmus szerint az élet értelme a természettel és környezettel való törődés és gondoskodás

Antropozófia
Az ember saját maga adhat csak értelmet az individuális életének. Viszont ezt egy olyan környezetben és feltételek között kénytelen tenni, amelyben az embert a szellemi teremtői szabadságra és szeretetre rendelték. (A fejlődésben nincs olyan értelemben véletlen, ahogy erről az evolúció tanában beszélnek.) Eszerint a lelki-szellemi, morális fejlődés vezet majd el az emberi szabadsághoz, aminek elérésére az ember szükségszerű módon van alávetve.

Vallásos nézetek
Az élet értelmének vallásos nézetei azon ideológiák, amelyek az életet külső, magától értetődő, nem pedig emberek által meghatározott céllal magyarázzák

Kereszténység
A kereszténységben az élet célja megtalálni az isteni üdvözülést Isten kegyelmén és Krisztus közbenjárásán keresztül. Az Újszövetség arról szól, hogy Isten közösségre vágyik az emberrel mind az evilági, mind a túlvilági életben, de ez a közösség csak akkor lehetséges, ha az ember bűnei bocsánatot nyertek (János 3:16–21, 2 Péter 3:9).

Zsidóság
A zsidók legfontosabb vonása az egyedülálló, örök, páratlan, egy, oszthatatlan, abszolút létező imádása, aki a világegyetemet teremtette és uralkodik felette. Az Izrael Egy Istenével való közelség, és a Tórában a Föld javára kinyilatkoztatott törvényekhez való ragaszkodás a zsidóság központi elképzelése.
A hagyományos zsidó felfogás szerint az Isten frigyre lépett a zsidó emberekkel a Sínai hegyen, a Tórában található törvényeinek és parancsolatainak kinyilatkoztatásával. A Tóra, egyéb fontos értékei mellett követi az igazság, könyörület, béke, jóság, kemény munka, jólét, alázatosság és tanulás elveit. A zsidóságnak nincsenek dogmái, nem lehet beszélni zsidó teológiáról sem. Teodíceára, istenbizonyító érvelésre, hitvédő vitákra olykor mégis rákényszerültek a zsidó tudósok, valahányszor a filozófusok, vagy a többi vallás képviselői támadni kezdték a mózesi tanításokat.

Iszlám
Az Iszlám vallásban az ember alapvető célja a teremtő Allah (Isten) imádása a Koránban megfogalmazott isteni utasításokhoz és a próféták hagyományaihoz ragaszkodva. A földi élet csupán egy teszt, meghatározza az egyén földön túli életét, vagy a Jannat-ban (Paradicsom) vagy a Jahannam-ban (Pokol).

Mai társadalom felfogása
A mai társadalom éppen csak az anyagi szükségleteket elégíti ki, de további szellemi szükségletek kialakítását nem tartja fontosnak. A Maslow hierarchiája helyett azt tapasztaljuk – írja Viktor Frankl – hogy „az élet értelme iránti igény és kérdés gyakran éppen akkor lángol fel, amikor valakinek nagyon rosszul megy a sorsa”
http://www.nelegybeteg.hu/tanulmany-onmegvalositas.php

Ezt bizonyítják a haldokló paciensek, a koncentrációs és hadifogoly tábor túlélői Frankl azt mondja, hogy az emberi lét mindig is túlmutat önmagán, valami olyanra, ami nem önmaga, valamire vagy valakire: egy értelemre, amit érdemes beteljesíteni, vagy egy másik emberi létre, amellyel szeretettel találkozunk. Önmagunkat megvalósítani igazán csak abban a mértékben vagyunk képesek, amennyire megfeledkezünk önmagunkról és túllépünk önmagunkon Ez lehet egy ügy iránti szolgálat amikor feloldódunk a feladatban, vagy egy személy iránti szeretet, amikoris minél odaadóbbak vagyunk a partnerünkkel szemben annál inkább leszünk önmagunk.

Figyeljünk fel arra az idézetre, amely egy amerikai egyetemi hallgató Frankl-hoz írt leveléből származik, Íme:

„Akadémiai fokozatot szereztem, van egy luxus autóm, pénzügyileg teljesen független vagyok, több sexet és presztízst fogyaszthatok, mint amire szükségem van. Amit kérdezek az nem más, van-e ennek az egésznek valami értelme?”

• Értelem és egzisztencia. Előadások és tanulmányok. (Ford. Csiki Huba–Sárkány Péter) JEL Könyvkiadó, Bp., 2006.
• Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. (Ford. Molnár Mária–Schaffhauser Ferenc) Kötet Kiadó, Bp., 1996

Prof Dr Csíkszentmihályi által megnevezett hamis célok oka Fromm szerint az, hogy az egyének és a személyközi kapcsolatok alapvető jellemzője a birtoklás (to have) vagyis az anyagi javak megszerzése a hajtóerő egy-egy egyéni cselekedet, magatartás mögött. Ez a birtoklási vágy és fogyasztásra való törekvés ellentéte a Fromm számára ideálisnak tekintett létezésnek (to be). Ez utóbbi során ugyanis az egyén hajtóereje magának a létezés örömének a felfedezése, ami egy önmagáért való élmény. Fromm számára is az önmegvalósítás a cél, az odavezető út pedig a szeretni-tudás képessége. A fejlődési folyamat a szeretni képesség megtanulását jelenti, amely Fromm szerint egyáltalán nem újszerű a társadalom számára, csak mára már elfelejtet.

Életünk céljának, értelmének keresése, életünk átalakítása tartalmas emberi sorssá: nem ez végül is a legfontosabb emberi kaland? Könyvében Hankiss Elemér áttekinti azt, hogy az elmúlt két-három évezredben az emberiség nagy gondolkodói, tudósai, művészei és mindennapi emberei milyen választ próbáltak adni arra a kérdésre, hogy: Mi lehet az emberi élet értelme? Az 5 fő spirituális kérdés a következő:

• Mit jelent számunkra emberi lénynek lenni?
• Ki vagyok én magamnak, neked, nektek?
• Miért vagyok itt, mi a célja, értelme, jelentése az életemnek?
• Honnan jöttem, hová tartok, milyen kapcsolatban állok a teremtéssel, a kozmosszal, az emberiséggel, közösségekkel, szeretteimmel?
• Hogyan tehetném a világot egészségesebbé?

Új pszichológia
A pszichológia iránt megnövekedett a szükséglet. Ehhez az ezoteria is hozzájárult. A pszichológia élvonalába a pozitív pszichológia (Csikszentmihályi 2007, Seligman 2007) került Az egészség pszichológia ember képe a szívós, erős, alkalmazkodni tudó, altruista, jó életminőségben élő közösségi ember az ideál.
Az új pszichológia más mércét állít elénk szemben a Homo konzumensszel, aki a pillanat örömét keresi, saját javak és előnyök megszerzésére törekszik, önző, szükségleteinek késleltetésére képtelen fogyasztói óriás csecsemő.
Az egészség pszichológia a következőkre tanít:

• Képesség a flow élményre
• Tevékeny sikeres ember megvalósítása
• Jó pszichológiai immunrendszer elérése, amelynek segítségével képes megküzdeni az ártalmas stresszel
• Tud gondoskodni önmagáról (self management)
• Citius, altius, fortius törekvés jellemzi
• Optimista derű hatja át
• Képes mások tekintetbevételére

Mire tanít az új pszichológia?
Az új pszichológia arra tanít, hogy legyünk okosan egészségtudatos és felelősség vállaló lények. Életünknek legyen etikai vezérelve és irányadó értékrendszere. Kultiváljuk az emberi kapcsolatokat, érezzük át a család egészségben tartó védelmező szerepét, becsüljük meg és gondozzuk az informális baráti kapcsolatokat Mindez megvéd a társadalmi és politikai manipulációval szemben és segít épségben tartani lelki gerincünket.
Az új pszichológia emberképe (Lyubomirsky 2008)

• Az élet értelmének filozófiai megértése
• Megbocsájtás képessége
• Önzetlenség
• Hála és segítőkészség

A biológiai gyógyszeres terápiák kizárólagossága ma már idejét múlta, noha a gyógyszeripar üzenete, hogy pusztán a helyes gyógyszer szedéssel a lelki bajok is maradéktalanul megszüntethetők. Ha ugyanis ez így volna, akkor az „embergép” könnyen és gyorsan javítható lenne és nem volna kritikus helyzetük miatt boldogtalan, depresszióba süllyedő ember tömegek Bizonyíték van például arra, hogy a munkanélküliség okozta depresszió „magától” gyógyul egy új állás hely elnyerésével. Sem a gyógyszeres, sem a lelki út nem lehet kizárólagos.

A konzumvilág hatása
Ebben a kultúrában növekszik a hajszoltság, nincs idő semmire – fokozódik a egészségromboló stresszeltség, szaporodnak a testi, lelki kapcsolati zavarok, betegségek-
Az élet értelmének és a jövőkép a hiánya teremt alapot a depressziónak. A depresszió valamint pszichoszomatikus stressz betegségek népbetegséggé válnak.

Önmegvalósítás és annak meghaladása
Maslow a betegségek és a beteg személyiség felől haladt az egészséges ember megértése felé. Az egészséges embert vizsgálták Megalkotta a specifikus emberi szükségletek egymásra épülő modelljét, amiről már korábbi dolgozatomban említést tettem. A modell csúcsára helyezte az önmegvalósítást. A lelki és kapcsolati bajokban nem a kapott gyógyszerek gyógyítják meg , hanem a gyógyító személy az, aki az orvosság lehet a számára. Ezt vallja Carl Rogers is a humanisztikus lélektan világhírű tudósa.
Az embert holisztikusan szemléljük és az a cél hogy az egészség fenntartásáért felelős tényezőket derítsük fel. Ezek a kutatások nem arra irányultak, hogy azt tudjuk meg hogy mi az ami az emberben sérült, hanem arra, ami bennünk pozitív erő, amivel rendelkezünk, ami bennünk fejleszthető, kibontakoztatható
A betegségek kapcsán azt a kérdést teszi fel, hogyan lehet, hogy azonos megbetegítő hatások közepette az egyik ember beleroppan abba, amitől a másik egyáltalán nem szenved. Kérdés, hogy mit tud az az ember, aki talpon marad? Ha ezt tudjuk, akkor megőrizhetjük a jó élet minőséget.

Z-elmélet
„Az utóbbi időben egyre hasznosabbnak találom az önmegvalósító emberek két fajtájának (pontosabban fokozatának) megkülönböztetését. Az egyik típusba azok az egyértelműen egészséges emberek tartoznak, akiknek

• nincsenek vagy alig vannak transzcendens élményeik, a másikba pedig olyanok, akiknek
• az életében fontos, sőt központi szerepet játszanak a transzcendens élmények.
  Az egyik csoportba az alapvetően gyakorlatiasabb, realisztikusabb, földhözragadtabb, ügyes és világias emberek tartoznak, akik az itt-és-most világában élnek, vagyis abban, amit röviden D-birodalomnak neveztem: a hiányszükségletek és a D-megismerés világában. Ebben a világnézetben az embereket és a dolgokat lényegileg gyakorlati, konkrét, itt-és-most, pragmatikus módon kezelik; a hiányszükségletek kielégítőinek vagy frusztrálóinak tartják őket, vagyis hasznosnak vagy haszontalannak, segítőnek vagy veszélyesnek, személyesen fontosnak vagy nem fontosnak. […]
• A másik típusról (nevezzük őket transzcendálóknak, az előbbi szintet meghaladóknak) azt mondhatjuk, hogy sokkal inkább tudatában vannak a Létezésnek (B-birodalom és B-megismerés), a Létezés szintjén élnek, vagyis a célok, a belső értékek síkján, sokkal nyilvánvalóbb a metamotivációjuk, egyesítő a tudatuk, és többé-kevésbé gyakori „fennsíkélményük” van, valamint vannak vagy voltak megvilágosodással, hirtelen belátásokkal vagy felismerésekkel járó (misztikus, szakrális, eksztatikus) csúcsélményeik, amelyek megváltoztatták azt, ahogyan a világot s benne önmagukat látják
• A „csupán egészséges” önmegvalósítókról általánosságban nyugodtan elmondhatjuk, hogy teljesítik McGregor Y-elméletének elvárásait.

Magyarázat
Human Relation (Y elmélet)
- Az ember nem idegenkedik a munkától
- Elkötelezettség, saját irányítás
- Jutalom reménye
- Felelősségérzet
- Alkotóképesség, lelemény képzelőerő alaptulajdonsága az embernek
- A vállalatok az ember szellemi potenciálját csak részben használják

• Ám az önmegvalósítást meghaladó emberekről azt is el kell mondanunk, hogy nemcsak teljesítették, hanem meg is haladták vagy maguk mögött is hagyták az Y-elméletet. Olyan szinten élnek, amelyet én az egyszerűség kedvéért a Z-elmélet szintjének nevezek, mert ugyanazon a képzeletbeli vonalon helyezkedik el, mint az X- és Y-elméletek, és azokkal hierarchikus viszonyban van. Mivel oly sok embernek oly nehéz lesz elhinnie, nyíltan ki kell mondani, hogy az üzletemberek, ipari vezetők, menedzserek, nevelők, politikusok között éppen annyi olyan embert találtam, akik túlléptek a puszta önmegvalósításon, mint a hivatásosan „vallásos” emberek, a költők, az értelmiségiek, a zenészek és mások között, akiknek elvileg túl kell lépniük az önmegvalósítás szintjén, és akik hivatalosan is ezt teszik.
  Meg kell állapítanom, hogy mindezeknek a „szakterületeknek” megvannak a maguk szokásai, szaknyelvei, saját perszónái és egyenruhái. A lelkészek mindig a transzcendenciáról beszélnek, még akkor is, ha nekik személy szerint halvány lila fogalmuk sincs arról, milyen is az. Ugyanígy a legtöbb ipari vezető gondosan a „keménység”, a „realizmus”, az „önzőség” és hasonló tulajdonságok vékája alá rejti az idealizmusát, a metamotivációit és transzcendens élményeit, amely szavakat azért tettünk idézőjelbe, hogy jelezzük: ezek nem valódiak, hanem felszínesek, és a védekezést szolgálják. A valódibb metamotivációjukat gyakran nem elfojtják, csak elnyomják, és nem egyszer tapasztaltam, hogy nagyon direkt szembesítésekkel és kérdésekkel egészen könnyen el lehet érni náluk, hogy ezek áttörjék a védőfalat.
  Részlet Abraham Maslow írásaiból http://ursuslibris.hu/transzp-maslow-reszl/

I. hiány alapú szükségletek: "D" szükségletek, azaz hiányszükségletek → elérésük feszültségcsökkentéssel jár
1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexualitás
2. Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, kiszámíthatóság
3. Szeretet, valahová tartozás szükséglete: gyengédség, viszonzott szeretetkapcsolat
4. Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások általi elismerés, hírnév, becsvágy

II. növekedés alapú szükségletek: "B" szükségletek, azaz növelik a belső feszültséget → cél a bennünk lévő lehetőségek kiaknázása
5. Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni
6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség
7. Önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket

Vegyük észre, hogy amikor a humanisztikusok nagy gondolkodói (Maslow, Rogers, Fromm) az emberi természet jóságát, a „szeretet mindenhatóságát” hirdetik, akkor többről (másról) van szó, mint egyfajta naiv széplelkűségről. Ők arra mutatnak rá, hogy az önmagát egyre erőteljesebben megvalósító – önmegvalósító – ember számára megnyílik a lehetőség, hogy ne csupán az individualitását teljesítse ki, és ne csupán azt érvényesítse, hanem túllépjen azon, és az önmagán túlmutató transzcendens dimenziók felé is nyitott legyen

A egészség jeltelen, ami nem buzdít egészség megőrző erőfeszítésekre. A tudomány állítólag segítséget ígér ahhoz, hogy lelkileg, érzelmileg, és kapcsolati szempontból sokkal jobban érezhessük magunkat. Ha ezt megtudjuk, akkor személyes felelősségünkké válik hogy alkalmazzuk-e ezt a tudást saját életminőségünk javítására.

Öröm érzése
Az, ami egészségben tart az örömet előidéző vagy fokozó tényező. Kutatások szerint az, hogy örömtelinek érezzük életünket, 50%-ban az örökletességnek tulajdonítható, vagyis a „jó géneknek” köszönhető. Szinte alig hihető, hogy mindössze 10%-ot képviselnek a környezeti feltételek A maradék 40% a mi saját életviteli gondozásunk függvénye.
A génjeinkben a lehetőségek vannak, amelyek felébreszthetőek Itt kell felfigyelnünk arra, hogy például a depressziót okozó gén (5HTTLPR) elfogyasztja az örömet okozó szerotonin hormont
A tárgyi és anyagi ellátottság, a birtoklás, a tulajdon a vagyon vagyis az hogy „van valamink” érzése a boldogságunkhoz csak 10% mértékben járul hozzá

• A nőket érintő példa a következő: Diener vizsgálata szerint aki a Botox-szal megszépített őket vizsgálta, azt találta, hogy a műtét utáni boldogság érzés zavartalansága mindössze két hétig tartott. A testi vonzerő nem hoz nagyobb boldogságot
• Argyle mimika kutató bizonyította, hogy a teszt vizsgálattal szelektált boldog és boldogtalan emberek közül a boldogokat jellemzően rokonszenvesebbnek ítélték az értékelésbe bevont kívülálló laikusok.
• A boldog pályakezdő fiatalok többre viszik az életpálya-követésének vizsgálata szerint, mint az élettől, jövőtől tartó, boldogtalan társaik. A boldog emberek tehát sikeresebbek!!

Életminőség (Quality of life)
Általános megközelítésben: az egyén (vagy népesség, népességcsoport) "jól-lét"-érzésének fokmérőre, a különböző, számukra fontos testi és lelki aspektusok mentén - figyelembe véve az életminőség objektív és szubjektív vetületeit is.
A különböző tudományágak különféleképpen definiálják, közelítik meg az életminőség fogalmát.
A 20. szd. 60-as éveiben a fejlett országokban újrafogalmazták a társadalom alapvető célkitűzéseit, amely szerint a fejlődés útja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az emberek jóllétének, életminőségének javítása

Így az életminőség-javítás a modern társadalmakban igen fontos célkitűzéssé vált, az életminőség-kutatás több tudományterületnek is szerves része lett. Az életminőséget meghatározó, befolyásoló tényezők és hatásaik vizsgálatára különböző életminőség-modelleket alkotnak, újabb és újabb egészségmutatókat hoznak létre.

WHO definíciója
Az Egészségügyi Világszervezet az életminőséget az alábbiak szerint határozza meg: "Az életminőség az egyén észlelete az életben elfoglalt helyzetéről, ahogyan azt életterének kultúrája, értékrendszerei, valamint saját céljai, elvárásai, mintái és kapcsolatai befolyásolják. Szélesen értelmezett fogalom, amely bonyolult módon magába foglalja az egyén fizikai egészségét, pszichés állapotát, függetlenségének fokát, társadalmi kapcsolatait, személyes hitét, valamint a környezet lényeges jelenségeihez fűződő viszonyát."

A klinikai orvosi gyakorlatban az életminőség vizsgálata és értékelése arra irányul, hogy rövid, illetve hosszabb távon a betegség, illetve annak kezelése milyen hatással van a páciens fizikai jólétére, aktivitására, emberi kapcsolataira és lelki egészségére.

• A tartósan megromlott egészségi állapot ugyanis több szempontból is tragikus lehet az egyén számára, hiszen nemcsak magából a betegségből fakadnak hatások (pl. fájdalom), de a betegség következtében az egyén akadályozottá válhat a munkavégzésben, és szociális közege is megváltozhat.
• Nehézségei akadhatnak például a társas kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. A betegség tehát nemcsak a testi funkciócsökkenés miatt jelent megterhelést az egyén és a társadalom számára, hanem az élet többi területére kiterjedő „kompetenciaérzést” is negatívan befolyásolja, ami jelentősen csökkenti a szubjektív életminőséget, és az egészségi állapot további romlását eredményezheti (Kopp 2006).

Az életminőséget azért kell mérni, mert az élet jóval több, mint csupán túlélés. Az emberek az egészségi állapotuk javulását egyfelől az élettartamuk növekedésében, másfelől az életminőségük javulásában ítélik meg (pl. fájdalmuk csillapulásában, vagy a munkaképességük javulásában). Ha nem mérjük az életminőséget akkor elveszítjük az emberek bizalmát akiknek az egészségi állapotát kell javítanunk

Az ábrán az y-tengely az életminőséget mutatja ahol az „1” érték a maximális, legjobb minőséget jelenti Az x-tengelyen az életév hossza szerepel. A szürke színű terület mutatja azt a nyereség mennyiséget, amit a csípő protézis műtéttel el lehetett érni. Az y-tengelyen lévő értékeket úgy kapjuk, hogy a beteg egy szám-skálán minősíti magát például hogy képes-e magát segítség nélkül ellátni, képes-e rutin teendőit elvégezni, valamint vannak-e és milyen mértékű fájdalmai illetve megítéli a skálán, hogy milyen a közérzete: szorong-e, depressziós-e stb.
http://www.policy.hu/flora/eletmin.pdf

Az egészség fogalma
1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya

Az egészség a WHO szerint minimálisan 5 különböző terület megfelelő együttműködése esetén áll fenn. Az egészség egyszerre

- biológiai (a fizikai test megfelelő működése, egészsége)
- lelki (világnézet és a világban elfoglalt hely, én szellemi egészségként is utalok rá)
- mentális (gondolkodásbeli)
- emocionális (az érzelmek megélésének, kinyilvánításának képessége) és
- szociális (érzelmileg kielégítő társas kapcsolatok) jóllét is.

Lelki hatás
A mi emberi fogalmaink szűkítik le az eredendő egységet a jó-rossz polaritására. Lelkünk a fizikai testen keresztül tapasztalja meg ezt a világot és saját döntéseinek következményét. Az, hogy a tapasztalatainkon keresztül tanulunk, emberi mivoltunk csodás ajándéka, a Lélek fejlődésének lehetősége. A Lélek szemszögéből nincs jó és rossz, minden csupán tapasztalat – az pedig, hogy mit kezdünk vele, a mi dolgunk, a mi emberi kihívásunk. Életünk milyensége nagyban függ attól, hogy milyen válaszokat adunk a minket érő kihívásokra – amelyeket gyakran ’problémaként’ említünk -, és ki tudjuk-e hozni a legjobbat a legreménytelenebbnek tűnő helyzetből is.

A betegséget nem érdemes kizárólagosan rosszként megbélyegeznünk – ha meg tudjuk látni benne az egészségünk, teljességünk visszaszerzésére kapott lehetőséget, szinte már nyert ügyünk van. Ezen a szemléletbeli fordulaton sokkal több múlik, mint gondolnánk: ez a tudatosodás felé vezető utunk első, legnagyobb lépcsőfoka. Ha akár csak pillanatokra, de átlépünk a dualitás illúziójából az egység birodalmába, elindultunk a gyógyulás útján.

Helyezd át a fókuszt: tekints önmagadra Lélekként, aki tapasztalatokat szerez ebben a világban. Ne a testeddel, hanem az érzelmeiddel, a gondolataiddal, a törekvő akaratoddal, a vágyaiddal azonosítsd magadat! Találd meg azt, aki mindezeken túl vagy, aki ezeken túl is létezik! Ha képes vagy megfigyelni a gondolatot, világossá válik, hogy te nem a gondolat vagy, hanem az, aki gondolkodik. Ha megfigyeled az érzéseid hullámzását, világossá válik, hogy te
A valódi gyógyulás fejben történik, de legalábbis itt kezdődik el. A szemléletünk, gondolkodásunk átalakulása az első lépés, és a tartós eredmény érdekében ezt kell, hogy kövesse a többi: a konkrét gondoskodás a testünkről, lelkünkről, kapcsolatainkról. Ha felelősséget vállaltunk önmagunkért, a teljes jóllétünkért, akkor tennünk is kell érte. Részt kell vennünk benne, mert a gyógyuláshoz mindig szükségesek a saját erőfeszítéseink.
http://legjobb.network.hu/blog/legjobb-klub-blogja/test-lelek-szellem-egysege-avagy-az-egeszseg

Egészségi állapot
Az egyén egészségi állapotát alapvetően a genetikai állománya és az életmód határozza meg, melyekre hatnak még külső tényezők, a fizikai és a társadalmi környezet
Az egészség állapotának komplex leírását a WHO az alábbiakban adja meg.

A WHO "Healthy Peaple in Healthy Communities"

• A középpontban az adott biológiai kóddal, genetikai tényezőkkel rendelkező egyén áll, körülvéve az egészségre hatással lévő, módosítható tényezőkkel.
  
  
• Az első rétegben személyes viselkedési formák és életstílusok helyezkednek el, hiszen ezekkel javíthatjuk vagy károsíthatjuk az egészségünket. Az egyént barátai és a közösségei normái is befolyásolják, így a második réteg ezeket a hatásokat tartalmazza.
  
  
• A harmadik rétegbe strukturális tényezők tartoznak: a lakás, a munkakörülmények, az alapvető fontosságú szolgáltatások és ellátások hozzáférhetősége.
  
  
• A negyedik rétegbe a társadalom működésének egészét érintő befolyásoló tényezők kerültek.

Tudatunkat hívjuk segítségül
Akinek negatívak a gondolatai, az előbb lesz beteg – Itthon is kezdenek beszivárogni az orvoslásba a tudatra ható gyógyító technikák, ennek első lépése, hogy a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikáján már lehetőség van arra, hogy a műtét során az altatott vagy az intenzív osztályon fekvő beteg pozitív szuggesztióban részesüljön, azaz megnyugtató, gyógyulást támogató mondatokkal segítsék a felépülését. Az eredmények kézzelfoghatóak: gyorsabb a gyógyulás, kevesebb gyógyszerre van szükség.
http://www.origo.hu/egeszseg/20130902-akinek-negativak-a-gondolatai-elobb-lesz-beteg-pozitiv-szuggesztio-hipnozis.html

„A kutatásaink szerint, ha egy intenzív osztályon fekvő betegnek naponta húsz percig megnyugtató, gyógyulást támogató szavakat mondanak, gyorsabb a gyógyulás, kevesebb a szövődmény, és csökken a gyógyszerfogyasztás” (dr. Varga Katalin, az ELTE Affektív Pszichológia Tanszékének vezetője, a Magyar Hipnózis Egyesület elnöke)

Hit és Tudomány
Prof. Dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus ajánlásával
Prof Dr Bolberitz Pál, Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozófus, egyetemi tanár, a Szent István Akadémia elnöke, és Prof Dr Freund Tamás, akadémikus Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa. A két nagy tudású ember beszélgetése izgalmas élmény az olvasó számára.
Az egyik a hit felszentelt védője, aki egyébként a „Parma fidei” kitüntetés tulajdonosa is, a másik a tudomány apostola. A „Fides et ratio”, ”Hit és tudás” találkozása a megjelent könyvben. amelyből kiderül, hogy az Istenhit mindkét szereplő számára a legkisebb közös többszörös. Az egyik kiindulópontja, hogy a hit segítségével könnyű eljutni a végső igazsághoz, a másik a kísérlet segítségével próbálja feltárni a világ titkait. A megközelítés eltérő, az eredmény nem egyszer azonos. Az egyik Istenhitéből indul ki és fogadja el a teremtés tényét, a másik az általa megismert természet, az élő világ csodálatos rendezettségéből következtet a Teremtő létére.
Amikor a test és lélek kölcsönhatásáról vitatkoznak, mindketten elkerülik a redukcionizmus módszertani hibáját, amikor az anyagi testre vezetnek mindent vissza, de nem állnak a vulgáris platonizmus mellé sem, hogy mindennek lényege a szellemi lélek.
„Ma már leginkább csak arra figyelnek az orvosok, hogy a test működőképes legyen.” A természettudós az önzést (mint bűnt) az állatvilágból vett példák segítségével magyarázza. A teológus professzor viszont arról az emberről beszél, aki elereszti Isten kezét, és ezért válik önzővé.
Mind a két tudósnak, Istenhívőnek, van példaképe: Freund Tamásnak Szentágothai János, Bolberitz Pálnak viszont Adolf Kolping, a boldoggá avatott német pap, a szegények apostola. Az egyik, a teológus az Írás tanulmányozása közben véli felfedezni a világ teremtését és a lélek maradandóságát. A másik, a természettudós a teremtett világ, a természet tanulmányozása során döbben rá végtelen picinységére, a természet megismerhetetlen tökéletességére. Így jutnak el mindketten ugyanarra a következtetésre, hogy számukra, számunkra az emberi boldogság forrása az a hit, remény és szeretet, amely emberi tulajdonságul adatott a Teremtő által.
http://bookline.blog.hu/2011/03/04/hit_es_tudomany_a_remenyseg_es_a_vegtelen_utjain

Néhány Isten-hívő tudós

André-Marie Ampère (1775 - 1836) francia fizikus, az elektromágnesesség egyik fő felfedezője. Az elektromos áram SI-egységét, az ampert nevezték el a tiszteletére.

Antoine Henri Becquerel (1852 - 1908) francia fizikus, a radioaktivitás egyik felfedezője, amiért 1903-ban Nobel díjat kapott.

Bolyai János (1802 - 1860) magyar matematikus, a nem-euklideszi, hiperbolikus gometria felfedezője

Nikolausz Kopernikusz (1473 - 1543) lengyel asztrológus, csillagász, matematikus és közgazdász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elterjedése.

Charles Augustin de Coulomb (1736 - 1806) francia fizikus, az elektrosztatikus Coulomb törvény megalkotója, az töltés SI-egységét nevezték el a tiszteletére.

John Dalton (1766 - 1844) angol fizikus és kémikus, az atomelmélet védelmezője. Róla nevezték el az atomi tömegegységet daltonnak és a tökéletes gázok elegyeiben a parciális nyomásra vonatkozó Dalton-törvényt.

René Descartes (1596 - 1650) francia természetkutató és matematikus, az analitikus geometria egyik megalapítója.

Leonhard Euler (1707 - 1783) svájci matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.

Michael Faraday (1791 - 1867) angol fizikus és kémikus, az elektrotechnika nagy alakja, jelentősen hozzájárult az elektromágnesesség és elektrokémia területeinek fejlődéséhez. A kapacitás SI egysége, a farad, róla kapta a nevét, valamint a Faraday állandó, ami egy mol elektron töltését jelenti.

Sir Alexander Fleming (1881 - 1955) Nobel-díjas skót orvos, a penicillin felfedezője. Kutatási területe a baktériumkutatás, az immunológia és a kemoterápia volt. Ő volt az első, aki embereknek tífusz elleni védőoltást adott.

Benjamin Franklin (1706 - 1790): amerikai író, polgári demokrata politikus, diplomata, természettudós, közgazdász, filozófus. Feltalálta többek között a villámhárítót, az üvegharmonikát, a Franklin-kályhát, a bifokális szemüveglencsét és a rugalmas katétert.

Werner Karl Heisenberg (1901 - 1976) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója. A Heisenberg által bevezetett határozatlansági reláció elve forradalmi fordulatot hozott a kvantummechanika fejlődésében, hatása a modern fizikára.

Johannes Kepler (1571 - 1630) német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyet róla Kepler-törvényeknek neveznek.

Antoine-Laurent de Lavoisier (1743 - 1794) francia kémikus. Leghíresebb eredményeként az égési folyamatokat tanulmányozva felfedezte az anyagmegmaradás törvényét, valamint pontosan meghatározta az elemek, a savak, a sók és a bázisok fogalmát.

Gottfried Wilhelm Leibniz (1646 - 1716) német matematikus, fizikus és filozófus, aki megalkotta a matematikai analízist, valamint hozzájárult a formális logika megteremtéséhez is.

James Clerk Maxwell (1831 - 1879) skót matematikus-fizikus, aki egy összefoglaló egyenletrendszerbe írta le az elektromosság és a mágnesesség alapjait, ezen kívül a nevéhez fűződik a Maxwell-eloszlás, a gázok mozgásának elmélete.

Sir Isaac Newton (1642 - 1727) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista. Megalkotta az egyetemes tömegvonzás törvényét, megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. A differenciálszámítás és integrálszámítás egyik megalkotója.

Blaise Pascal (1623 - 1662) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus. A nyomás mértékegysége az ő munkásságának tiszteletére lett Pascal.

Louis Pasteur (1822 - 1895) francia mikrobiológus és kémikus, aki kifejleszti a veszettség elleni oltóanyagot. A pasztőrözési eljárás megalkotója.

Linus Carl Pauling (1901 - 1994) amerikai kémikus, többszörös Nobel-díjas. A molekuláris biológia és gyógyszertan első kutatói között tartják számon.

Albert Schweitzer (1875 - 1965) Nobel-békedíjas német orvos, teológus, filozófus

Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger (1887 - 1961) Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.

Az egészség megőrzés új elemei
Az egészség megőrzés eszköztárába olyan lélektani jelenségek és élmények kerültek be mint pl.: a megbocsátás, a hála, a vallásgyakorlat, az ima, a spirituális elköteleződés, az összetartozás, a trauma utáni vertikális irányú személyiség fejlődés. Einsteint idézve: „aki megtalálta az élet értelmét az vallásos”

Logoterápia
A logoterápia elveit Prof. Dr Frankl 3 alaptételben foglalta össze:

• Az életnek minden körülmények között van értelme
• Mindenkiben benne van az értelem akarása, amely az élet fő motivációja
• Mindenkinek megvan a szabadsága, hogy életének értelmet találjon

Akik a koncentrációs táborban kétségbe estek, azok előbb haltak meg, mint azok, akik keresték a túlélés értelmét. Olyan értelmet, mint a megkezdett munkájuk befejezése, az újra találkozás a gyermekeikkel, házastársukkal.
A logoterápia 3 egymástól elválaszthatatlan dimenzióban látja az embert: fizikai, pszichológiai és a spirituális tényezők szerint. A szellemi dimenzióval a vallás foglalkozik, de a vallás gyakran figyelmen kívül hagyta az ember fizikai és pszichológiai dimenzióit. Az orvosi gyakorlat pedig hajlamos arra, hogy figyelmen kívül hagyja a szellemi dimenziót, mint az egészség forrását.
Az egészség megőrzés/helyreállítás érdekében tehát mind a 3 dimenziót figyelembe kell venni.

Transzperszonális dimenzió
Az 1970-es években két társadalom tudós, Greeley és McCready kutatást folytatott a misztikus tapasztalásokról. Amerikában 1400 fős reprezentatív mintát kérdeztek meg: „Volt-e Önnek valaha is olyan érzése hogy kapcsolatba került egy hatalmas spirituális erővel, amelyről az volt az érzése, hogy önmaga fölé emeli Önt?” A megkérdezettek 35%-a igennel válaszolt.
Ezen belül a válaszadók fele kiemelte, hogy többször, vagy gyakran megesett vele hasonló élmény. A válaszadók 29%-a a saját helyét, szerepét érzékelte a világmindenségben. Ezek az eredmények egybe csengenek egy hasonló Gallup-kutatás tanulságaival is, és fő értékük, hogy a vizsgált jelenséget számadatokban is kifejezik (1976).
A felnőtt ember transzperszonális tudatossága az értelemnek a vallás, a tudomány vagy a művészet területén történő pozitív keresése során jöhet felszínre. Másrészt a nagy életkrízisek (válás, baleset, halállal való találkozás stb.) elősegítik a megszokottaktól való elszakadást és a léttel való mélyebb találkozást.

Részletesen olvashat az alábbi témákról a Tudástárban

• Az orvostudomány és a hit általi gyógyítás az Ószövetségben
• Újszövetségben „Christus medicus”
• Szemelvények a mai korból Dr. Csókay András agysebész. Prof. Dr Papp Lajos szívsebész, Carl Gustav Jung pszichiáter, pszichológus, analitikus.
• Vallás elleni vélemények

Örömmel vesszük az olvasott tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, kiegészítő megjegyzéseit, értékelő minősítését, amit a KAPCSOLAT menü Üzenet helyén beírva érdeklődve várunk. Véleménye segít minket abban, hogy a további dolgozataink az olvasók tartalmi igényei szerint formálódjon.

Figyelem: A weboldalon ismertetett étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására. Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez.