www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja


Antioxidánsok

Egészségünk ártalmai

Életmód

Étrend kiegészítők

Lelki/szellemi működés, egészség

Növények, gyümölcsök, magok

Nyomelemek

Táplálkozás

Vitaminok

2011. I. félév

2011. II. félév

2012. I. félév

2013-2014


Hírlevél archívum
Túlsúly és elhízás 1. rész
Összeállította: Zsoldos Bence
2012.08.30.

Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek

Túlsúly és elhízás 1. rész

Prológus
A világ vezetői a terrorizmus elleni harcukban gyakran elfeledkeznek egy sokkal fenyegetőbb, emberek millióinak halálát okozó tényezőről: a kóros elhízásról és a többi jóléti civilizációs betegségről

A túlsúly, vagy elhízás az egyik leggyakoribb probléma, amellyel az emberek szembekerülnek manapság. Számos tényező szerepet játszik az elhízás kialakulásában. Leginkább a fizikai munkavégzés hiányára vezethető vissza.
A túlsúly több évvel is megrövidíti az érintettek életét, sok esetben épp olyan veszélyes, mint a dohányzás - állítják brit kutatók, akik a The Lancet angol orvosi hetilapban számoltak be vizsgálataikról.

Minél kevesebbet nyom valaki élete során, annál későbbre várható a halála. A Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának vizsgálata szerint, amelyben 19297 egészséges ember egészségi állapotának alakulását követték nyomon több, mint 30 éven át, 4370-en haltak meg akiknek nagy része erősen korpuszkulens (testes) volt.
(I-Min Lee, et al. J. Amer. Med. Assoc. 1993; 270: 2823)

Vezetők elhízása
A Michigani Egyetem kutatói amerikai nagyvállalatok főnökeit vonták be vizsgálatukba. Olyan orvosi szakértőknek mutatták be az ezer vállalatvezetőről készített fotókat, akik a képek alapján is meg tudták állapítani, hogy az illető hány kiló. A kutatók azt találták, hogy amíg férfi főnökök 61, addig a női vezetők csak 22%-a volt túlsúlyos.
Az elhízottság (amely plusz 15, vagy annál is több kilónyi súlyfelesleget jelent) mindenesetre a nők és a férfiak számára is egyenlő hátrányt jelent a munkahelyen - derül ki a brit Equal Opportunities International című szaklapban.

Túlsúly miatt munkaköri korlát
Minden, személyes ügyfélkapcsolattal járó munkakörnél hátrányt jelent a súlyfelesleg. Ilyenek például az ügyvezetői asszisztens, a recepciós, az értékesítői vagy az ügyfélszolgálatos állások.
A cégek szerint jobb benyomást kelt az, aki átlagos testalkattal rendelkezik. A front office munkakörökre nem szívesen alkalmaznak a "normálistól" eltérő pályázókat;

A súlyproblémákkal küzdőknek könnyebb a helyzetük a személyes ügyfélkapcsolattal nem járó back office-ként hívott pozíciók (könyvelő, adminisztrátor, informatikus, értékesítő asszisztens, logisztikus) és a szakértői állások esetében. Ezekben a munkakörökben a tehetség, a tapasztalat, a motiváció a döntő, a kinézet utolsó szempontként szerepel a kiválasztás során.

A túlsúly és elhízás mértékének jelző számai

Testtömeg index BMI
A szakemberek többnyire a testtömeg indexszel BMI-vel (BMI =Body Mass Index) mérik az elhízás mértékét. Ezt az értéket úgy adják meg, hogy az illető testsúlyát elosztják a négyzetre emelt magassággal. Értékelés:

kg/m2
1. sovány 18-19,9
2. normál 20-24,9
3. enyhe túlsúly 25-29,9
4. nagy túlsúly 30-39,9
5. igen nagy túlsúly 40 felett

Pl.: Ha 1,73 m magas és 76 kg tömegű valaki, akkor a 76 kg-ot el kell osztani az 1,73x1,73=3-al vagyis 76:3=25,3 ami egy kis túlsúlyt jelez.

1. sovány ha az illetőnek jó a közérzete, nem jelent problémát
2. normál energia-felvétel egyensúlyban van az energia szükséglettel. Ha a BMI évek óta változatlan, semmi ok az aggódásra
3. enyhe túlsúly Ez a kissé molett kategória. Nincsenek veszélyes következményei.. Ügyelni kell azonban arra, hogy a súly felesleg ne növekedjék
4. 5. nagy ill. igen nagy túlsúly Fokozottan veszélyeztetett kategória. Akik ide tartoznak, komoly egészségi problémákkal kell, hogy számoljanak. Változtatni kell az étkezési szokásaikon: testileg lényegesen intenzívebb életvitelt kell folytatniuk.
A 25 kg/m2 feletti BMI túlsúlyt, míg a 30 kg/m2 feletti BMI elhízást jelent

Az Oxfordi Egyetem kutatói 57 olyan Európában és Észak-Amerikában folytatott vizsgálat eredményeit elemezték, amelyek csaknem egymillió ember sorsát követték nyomon 10-15 éven át. Ez alatt az idő alatt a vizsgálat alanyainak egytizede - százezer ember hunyt el.

  • A kutatók arra jöttek, rá, hogy a halálozási ráta azok között volt a legalacsonyabb, akinek a testtömeg-indexe 23-24 kg/m2 vagyis a normális érték felső határánál mozgott.
  • A mérsékelten elhízottak, akiknek a testtömeg-indexe 30 kg/m2 és 35 kg/m2 között volt, 3 évvel kevesebbre számíthattak, mint a normális testsúlyú egyének.
  • A 40 fölötti BMI viszont már egy évtizeddel rövidebb életet jelent, vagyis az elhízás ugyanolyan rizikófaktort jelent, mint az egész életen át tartó megrögzött dohányzás.

Gary Whitlock, az oxfordi egyetem epidemiológusa szerint:

  • a mérsékelten elhízott emberek esetében a normális testsúlyú egyénekkel szemben
    50 %-kal nagyobb a valószínűsége az idő előtti elhalálozásnak
  • az elhízott embereknél 67%-kal nagyobb a valószínűsége, hogy szívinfarktusban, vagy stroke-ban hunynak el.
  • Négyszer nagyobb a rizikója, hogy diabéteszben, veseelégtelenségben, vagy májbetegségben halnak meg, és
  • 17%-kal nagyobb, hogy rosszindulatú daganat miatt távoznak az élők sorából.

"Ez a kutatás bebizonyította, hogy milyen súlyos következményekkel jár a túlsúlyosság. A testtömeg-indexnek csupán kisfokú emelkedése is megnöveli a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek kockázatát" - emelte ki Arne Astrup, a Koppenhágai Egyetem táplálkozástani professzora, aki nem volt részese a vizsgálatnak.

  • Hasi zsír mennyiségének jellemzése
    A kutatók kétféle paraméterrel: a derék-körfogattal és a derék-csípő aránnyal határozták meg a hasi zsírszövet mennyiségét.
    359 287 európai személyt követtek tíz éven át, ezalatt 14 723 halálesetet regisztráltak.
    A korábban ismert kockázati tényezők figyelembevétele után azt találták a kutatók, hogy mind a derék-körfogat, mind a derék-csípő arány emeli a halál rizikóját. A csípő-körfogat 3 cm-es emelkedése például 13-17 %-kal növelte a korai halál kockázatát.
  • BMI: Az elhízás mértékének számszerűsített meghatározására a testtömeg index (BMI) szolgál, amely a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa.
  • Normális súly esetén a BMI 18,5-24,9,
    Túlsúly esetén 25-30, elhízásról 30 feletti BMI érték esetén beszélhetünk

  • Derékon mért kör hosszúság

    A férfiak esetén a veszély a 94 cm-nél nagyobb derékbőség esetén jelentkezhet erőteljesen.
    A szakértők egyetértenek abban, hogy az egyik legfontosabb lépés a has, a derék és a csípő táján lerakódott zsírpárnáktól való megszabadulás. Ha sikerül csökkenteni a has tájéki zsírpárnákban zajló gyulladásos folyamatokat az immunrendszer erősítése révén, akkor helyreállhat a megfelelő zsíranyagcsere, és a zsírpárnák lassan eltűnhetnek

  • Derék/csípő méret arány:
    Derék körfogat osztva a csípő körfogat értékéve
    Alma tipusú veszélyes hasi hízás mértéke:
    • nők esetén meghaladja a 0,8-at,
    • férfiaknál meghaladja a 0,9-et.

    Derék-csípő arány hányadosának változása az élet kortól (ábra)

Elhízás
Az elhízás akkor alakul ki, amikor valaki hosszú időn keresztül sokkal több kalóriát vesz magához, mint amennyire a napi tevékenységi során valójában szüksége van. A szakértők általános megállapítása, hogy a lakosság nagy része túlságosan zsírosan és cukrosan étkezik, keveset mozog.
Szervezetünk állandóan ébren tartja bennünk a vágyat a zsír és a cukor iránt. Ez a hajlam valószínűleg még a gyűjtögető, vadászó őseinkben alakult ki és az volt a célja, hogy valahányszor hozzájutnak úgy elegendő állati zsírt és édes növényt fogyasszanak, mert így kellő energiát tartalékolhatnak Ez a mechanizmus változatlanul működik ma is, noha semmi értelme, mert bármikor annyi húst és zsírt vehet valaki, amennyit csak akar.

Öröklött hajlamunk van tehát a zsír és édesség fogyasztásra. Az élelmiszergyártók ezt felismerték és ez odáig fajult, hogy az emberek zsír- és cukorfeldolgozó gépezetté váltak.
Ennek eredménye: nem csak a bőr alatti zsírpárnák, amelyek túlterhelik a szív- és vérkeringési rendszert, az ízületeket és az anyagcserét, hanem különösen a hasi (visceláris) zsír, amely számos komoly betegségnek lehet a forrása.

Bizonyos betegségek az elhízottaknál sokkal gyakoribbak, mint a normál súlyúaknál Pl.: porckorong és ízületi problémák, cukorbetegség, magas vérnyomás, vérkeringési betegségek.

Az elhízottak számszerű arányai
Ma a fejlett ipari országokban az elhízottak aránya 15–25% körüli.

Az elhízottak ma Magyarországon
A túlsúlyosak és elhízottak - beleértve a nagyon elhízottakat is - aránya a magyar felnőtt lakosságban (% - ban):

Korcsoport Férfiak Nők
Túlsúlyos Elhízott és
kövér
Együtt Túlsúlyos Elhízott és
kövér
Együtt
15-19 7,8 4,8 12,8 13,3 8,3 21,6
20-29 21,1 14,9 36,0 21,3 21,0 42,3
30-39 29,2 28,1 57,3 23,5 37,8 61,3
40-49 28,0 38,5 66,5 22,7 55,5 78,2
50-59 24,6 43,8 66,4 17,1 66,9 84,0
60-69 23,5 43,2 66,7 17,7 67,3 85,0
70 felett 24,6 30,4 55,0 21,3 54,3 75,6
EGYÜTT 23,9 29,5 53,4 20,2 46,2 66,4

Vegyük észre, hogy a 40-70 éves férfiak 66%-a, az 50-70 éves nők 84%-a túlsúlyos és elhízott.

Az elhízottak aránya
Európában és az Egyesült Államokban jelenleg több, mint

  • 70 millió ember elhízott
  • további 163 millióan túlsúlyosak
  • A túlsúly és az elhízás problematikája a magyar lakosság 60%-át közvetlenül érinti

A WHO becslései szerint 2015-re az egész világon 2,3 milliárd felnőtt lesz túlsúlyos és 700 millió elhízott.
Az 5 éves kor alatti túlsúlyos gyerekek számát 2015-re pedig mintegy 20 millióra becsülik


Túlsúly, elhízás hatása

  • Élet-hossz
    Minél kisebb súlyú valaki élete során, annál későbbre várható a halála. A Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának vizsgálata szerint, amelyben 19297 egészséges ember egészségi állapotának alakulását követték nyomon több, mint 30 éven át, 4370-en haltak meg, akiknek nagy része erősen túlsúlyos volt. (I-Min Lee, et al. J. Amer. Med. Assoc. 1993; 270: 2823)

  • Elhalálozás
    Williamson és mtsai azt találták, hogy a jelentős fogyás átlagosan 20%-kal csökkentette a halálozást középkorú nőkben.
    A testsúlyredukció a különféle rosszindulatú daganatok okozta halálozás 40–50%-os, míg a cukorbetegséggel összefüggésbe hozható mortalitás 30–40%-os csökkenését mutatta


Williamson D.F. et al.: Prospective study of intentional weight loss and mortality in never-smoking overweight US white women aged 40-64 years. American Journal of Epidemiology 141. 1128 ( 1995)

Az elhízás hatása az agyi tevékenységre (ábra)

Az elhízás 2. tip. Cukorbetegséghez (2TC) vezet (diagram)

Az elhízottak élet kilátásai
Gary Whitlock, az Oxfordi Egyetem epidemiológusa vizsgálatainak eredménye szerint:

  • A mérsékelten elhízott emberek esetében a normális testsúlyú egyénekkel szemben
    50 %-kal nagyobb a valószínűsége az idő előtti elhalálozásnak
  • az elhízott embereknél 67%-kal nagyobb a valószínűsége, hogy szívinfarktusban, vagy stroke-ban hunynak el.
  • Négyszer nagyobb a rizikója, hogy diabéteszben, veseelégtelenségben, vagy májbetegségben halnak meg, és
  • 17%-kal nagyobb, hogy rosszindulatú daganat miatt távoznak az élők sorából.

Az elhízás Új-Zélandon is egyre nagyobb probléma, ami ráadásul az elhízottak halála után is gondot okoz, a túlsúlyos halottak számára ugyanis nagyobb koporsókat kell készíteni, és a temetőben is nagyobb sírhelyre van szükségük.


  • Túlsúly miatti elhalálozás

Az Oxfordi Egyetem kutatói 57 olyan Európában és Észak-Amerikában folytatott vizsgálat eredményeit elemezték, amelyek csaknem egymillió ember sorsát követték nyomon 10-15 éven át. Ez alatt az idő alatt a vizsgálat alanyainak egytizede - százezer ember hunyt el.

  • A kutatók arra jöttek, rá, hogy a halálozási ráta azok között volt a legalacsonyabb, akinek a testtömeg-indexe 23-24 kg/m2 vagyis a normális érték felső határánál mozgott.
  • A mérsékelten elhízottak, akiknek a testtömeg-indexe 30 és 35 között volt, 3 évvel kevesebbre számíthattak, mint a normális testsúlyú egyének.
  • A 40 fölötti BMI viszont már egy évtizeddel rövidebb életet jelent, vagyis az elhízás ugyanolyan rizikófaktort jelent, mint az egész életen át tartó megrögzött dohányzás.

A túlsúly több évvel is megrövidíti az érintettek életét, sok esetben épp olyan veszélyes, mint a dohányzás - állítják brit kutatók, akik a The Lancet angol orvosi hetilapban számoltak be vizsgálataikról


  • Kövérek autó balesetekben

Dietrich Jehle traumatológus és munkatársai megvizsgálták, hogy a halálos balesetek végkimenetelében volt-e jelentősége az autóvezető testsúlyának is. Vizsgálatuk eredményeit az American Journal of Emergency Medicine közölte.
A normál testtömegű autóvezető kockázatához képest már a

  • mérsékelten elhízott sofőr 21%-kal nagyobb eséllyel hal meg az ütközésben
  • míg a kórosan kövérek halálának esélye 56%-kal növekszik.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az autógyáraknak figyelniük kellene a kocsik tervezésénél a mind súlyosabb vevőkre.(Forrás: MTI 2011. január)


  • Túlsúly további károsító hatása
  • A túlsúlyos embereknél nagyobb esélye van a depresszió, a rák, a cukorbetegség, az érelzáródások, a vese- és májelégtelenség kialakulásának
  • a zsír tömegének növekedésével az izomzat aránya csökken

A zsírfelszaporodás a vérrögképződés oldódásának csökkenését okozza. Mindez magas vérnyomás betegséghez és érelmeszesedéshez vezet.

  • Vérnyomás növekedés
    A felnőttkori elhízás nagymértékben megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát
    (Hubert HB et al. Circulation 67 968-77 1983)
    Ha valaki 10%-kal lépi túl ideális testsúlyát, a következmény 6-7%-os vérnyomás-növekedés. Ez a súlyfelesleg egy 70 kg tömegű embernél 7 kg. Ha megszabadul a felesleges kilóitól, vérnyomása 10-11%-kal csökken Ez is bizonyítja, hogy a vérnyomással kapcsolatos betegségét a testzsír okozta.
  • Cukorbaj
    A komoly súlyfelesleg diabéteszt is okoz. A 20 kg-nyi vagy ennél több súlyfelesleget cipelők 30-szor nagyobb valószínűséggel betegszenek meg cukorbajban. Még a kis mértékű elhízás is 100%-kal növeli a cukorbetegség kialakulásának esélyét.
  • Immunrendszer károsodás
    A kisebb mértékű elhízás is károsítja az immunrendszert és korlátozza a szervezet ellenálló képességét. A kövérek esetében átlagosan 70-szer nagyobb az esélye, hogy egy műtét után valamilyen posztoperatív fertőzést kap. (Printen KJ, et al. Amer. Surg 41. 483 1975)
  • Túlsúly és a zsírmáj
    A máj elzsírosodása sokkal gyakrabban és nagyobb eséllyel figyelhető meg azoknál, akik jelentős túlsúllyal küzdenek, illetve inzulinrezisztenciában szenvednek. Mindezek mellett pedig azt is megfigyelték, hogy a zsírmáj könnyen májzsugorodáshoz is vezethet
    Az elhízás és az inzulinrezisztencia következtében sokkal nagyobb eséllyel alakul ki zsírmáj, mint mérsékelt alkoholfogyasztás hatására (Annals of Medicine 2011. június 05)

    A megfigyelések szerint tehát a zsírmáj kialakulása sokkal inkább veszélyezteti a jelentős súlyfelesleggel élőket, ami viszont a májzsugorodás (cirózis) előszobája. A zsírmáj egyike azon anyagcsere-betegségeknek, amelyekről bebizonyosodott, hogy az elhízással és a mozgásszegény életmóddal összefüggésben jelentkeznek. Patkánykísérletekben figyelték meg, hogy a nem mozgó, elhízott állatoknál egyéb rendellenességek mellett az energiatermelő sejt szervecskék (mitokondriumok) működése is meggyengült. Ráadásul mivel alacsony volt a zsírfeldolgozó képességük és abnormális a zsírraktározásuk, idősebb korukban már a májuk is károsodott: májfibrózis alakult ki náluk, ami hosszabb távon májzsugorba torkollhat. Az sokat mozgó, élénk, normál súlyú patkányok mája viszont életük végéig egészséges maradt.

    A máj elzsírosodásához hozzájárul az elfogyasztott cukor is, amelyből a fruktózt egy bizonyos mennyiség fölött zsírként, pontosabban telített zsírsavként raktározza el a szerv. Michael Pagliassotti, a Coloradói Állami Egyetem munkatársa állatkísérletekben kimutatta, hogy akár egy hét leforgása alatt kialakulhatnak a változások, ha a patkányok élelme kalóriatartalmának 60-70 százalékát cukor vagy fruktóz teszi ki.

Az elhízás leggyakoribb egészségügyi következményei

  • Magas koleszterinszint;
  • Cukorbaj;
  • Magas vérnyomás;
  • Szívbetegségek és agyvérzés;
  • Emésztési problémák;
  • Ízületi betegségek;
  • Fáradtság; Asztma; Epekő;
  • Bizonyos rákbetegségek;
  • Az alvás hatása a túlsúlyra
    Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a krónikus kevés alvás
    • növeli a szervezetben a ghrelin nevű étvágynövelő hormon szintjét, és
    • csökkenti a leptin hormonét, ami jelzi a jóllakottságot.
    A Chicagói Egyetem kutatói fiatal, egészséges felnőttek alvásmegvonását vizsgálták, és azt találták, hogy a megnövekedett étvágy mellett az önkéntesek különösen az édes és sós ételeket kívánták.
    James Gangwisch alváskutató (Columbia University Medical Center) szerint az eddigi eredmények elegendőek ahhoz a jó tanácshoz, hogy az elhízás megelőzésére többet kell aludni, és lehetőleg el kell érni az egészségesnek tartott napi 8-9 órát.
    Forrás: Az alváshiány, mint elhízási tényező: Popular Science, March, 2009

Az elhízás további eü hatásai
Az elhízottak gyakrabban szenvednek olyan betegségekben, amelyek önmagukban is növelik az adott népességcsoport halálozási rátáját.
A testsúly növekedése a szívre nagyobb megterhelést ró, nő a sejten belüli és sejten kívüli folyadék mennyisége, fokozódik a vér mennyisége, nő az oxigénfogyasztás.
A tartósan fennálló terhelés következtében a szív megnagyobbodik, vastagsága nõ. A folyamatok végeredményeként szívelégtelenség alakulhat ki.
A keringési okból bekövetkező változásokat tovább súlyosbítják az elhízásból fakadó további következmények, nevezetesen:

  • légzési zavarok,
  • magas vérnyomás,
  • vérzsírok emelkedése,
  • cukorbetegség,
  • koszorúér-elmeszesedés.

Láthatjuk tehát, hogy a testsúly növekedése nemcsak esztétikai probléma, hanem súlyos egészségkárosodás. Megéri azonban a keserves küzdelem a kilók ellen. Akár a gyakori fogyókúrák, akár az egyéb praktikák mindenféleképpen előnyösek a testnek éppúgy, mint a léleknek.
Forrás: Wellness Magazin, 2006 október

  • Koleszterin és vérzsír (triglicerid)
    A kövér embereknek gyakran határérték felettiek a koleszterin és egyéb vérzsír szintjei. Ez elősegíti a zsíros lerakódások kialakulását a verőerek falában (ateroszklerózis). Ha az ateroszklerózis leszűkíti a szívet ellátó ereket, az anginás panaszokat (mellkasi fájdalmat), vagy szívrohamot okozhat. Ezt az állapotot hívják szívkoszorúér betegségnek.
    Megjegyezzük, hogy a gyerekkori kövérség alapozza meg a felnőttkori szív és érrendszeri betegségeket
  • Epehólyag
    Az epekövek gyakrabban fordulnak elő túlsúlyos és kövér emberekben, mint a normál testsúlyúaknál. Ennek oka a túlsúlyos, kövér emberek magas koleszterinszintje.
    Az epekövek gyakorisága a kövéreknél 33%-os, ezzel szemben a normális testtömeg indexszel rendelkező embereknél ez az arány 10%. Azonban a túlságosan gyors fogyás (több mint heti 1,3 kg) is kockázati tényezője az epekövek kialakulásának, ezért fokozatosabb fogyás javasolt.
  • Nyelőcső és gyomor
    A kövérség szorosan összefügg a nyelőcsődaganatok kialakulásával: minél magasabb a testtömeg indexe valakinek, annál nagyobb a betegség kockázata.
    A kövéreknél nagyobb valószínűséggel alakul ki daganat a gyomor felső szakaszán. is.
  • Vesék
    Kutatások szerint a kövérség fokozza a veseelégtelenség veszélyét – minél magasabb valakinek a testtömeg indexe, annál nagyobb a veseelégtelenség veszélye. Ennek oka az lehet, hogy a kövérség nagyobb megterhelést ró a vesékre.
    A kövér embereknél, különösen a kövér nőknél nagyobb az esélye a veserák (vesesejtes rák) kialakulásának.
  • Vénák
    A kövérség fokozza a mélyvénás trombózis kockázatát. Ez egy olyan betegség, amelyben a vér megalvad a láb mélyen futó vénáiban. A mélyvénás trombózisban szenvedő betegeknél, ha leválik egy vérrög a megalvadt vérből, akkor az a tüdőbe eljutva tüdőembóliát okozhat, ami halálos kimenetelű is lehet.
    Ha valaki túlsúlyos, akkor megnő a krónikus vénás elégtelenség kockázata is. Ebben a betegségben nem elég erős a szívbe vezető vénás véráram. Ez azt jelenti, hogy a vér felgyülemlik a lábakban, ami fájdalmat és duzzanatot okoz, valamint a láb bőre vörhenyessé válik, megvastagszik és kifekélyesedik.
  • Test zsír számos betegség kiváltó oka
    Az amerikaiak közül 33 millió ember számít túlsúlyosnak, kb 40 millió ember pedig jó úton halad efelé. Kijelenthető tehát, hogy az egészségünket fenyegető legsúlyosabb veszély a testzsír. Több betegség kiváltó oka, mint a környezeti és táplálkozási gondok, az alkohol, a dohányzás és kábítószerek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a következő 10 évben közel 388 millió ember fog meghalni valamilyen krónikus és egészséges életmóddal megelőzhető betegség következtében.
A média is szívesebben kapja fel az olyan szenzációszámba menő járványokat, mint a madárinfluenza és a SARS. Ezek azonban csak ideig-óráig veszélyeztetik a civilizációt, míg a különböző szív és tüdőbetegségek, amelyek a világon bekövetkező összes halál 60%-áért felelősek, csak kis figyelmet kapnak.

A testzsír szerinti osztályozás íme:

Férfi Értékelés
0-4,9% létfontosságú zsír 0-9,9%
5-9,9% sportolók szintje 10-13,9%
10-17,9% optimális fittség szintje 14-17,9%
18-19,9% átlagos testalkat 18-25,9%
20-25,9% enyhe elhízás 26-35,9%
26% felett krónikus elhízás 36% felett

Az édesgyökérből kivont glabridin újonnan felfedezett, egyedüli testzsír-csökkentő tulajdonságú flavonoid.

Glabridinról röviden:
A zsíranyagcsere lebontó folyamatainak erősítésével képes a testüregben található, ún. zsigeri zsírok elégetésére. A zsigeri zsírok a belső szerveken találhatóak és a testünk leggyorsabban elérhető, zsírban tárolt energiáját jelentik. Túlzott felszaporodásuk azonban a legtöbb életmóddal, táplálkozással összefüggő betegségünk kialakulásának oka. A zsigeri zsír csökkentésével mobilizálódnak a bőr alatti zsírraktárak zsírjai is, azaz a hasi zsírpárnák fogyása következik be. A glabridin tartós fogyasztása a testtömeg-index kedvező alakulásával, valamint az élettani paraméterek javulásával jár, mindez kutatásokkal alátámasztott tény. Röntgen vizsgálattal jöttek rá, hogy a glabridin a testsúlycsökkentő hatását a májban történő zsírsav-előállítás csökkentése és a zsírsavak fokozott elégetése útján fejti ki

  • Viscelláris (hasi) zsír
    A viscerális zsír a létfontosságú szerveket veszi körül a hasüregben. Bár nem látható és nem érezhető, de túlzott mennyiségben ez az anyagcserében is aktív zsír növeli az olyan életet veszélyeztető betegségek kialakulásának kockázatát, mint a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek

    A visceralis vagy hasüregi zsír inzulin-rezisztenciát okoz
    A közelmúltban közzétett felmérés eredménye szerint az európai lakosság riasztóan magas aránya – a megkérdezettek 88%-a – nem tud az úgynevezett rejtett hasi, avagy viscerális zsír létezéséről. Pedig, ha ez a fajta zsír túl nagymértékben van jelen szervezetünkben, akár az életünket is megrövidítheti.
    A viscerális zsírból egy sor olyan anyag szabadul fel, mint például gyulladáskeltő fehérjék (IL-6, IL-1) és hormonok, melyek közül egyesek hatással lehetnek az artériákra, növelve a trombózis és a stroke kialakulásának kockázatát.
  • Túlsúly az éhség érzet nélküli túlevés miatt
    Itt említem meg, hogy a fruktóz fogyasztás káros abban a tekintetben, mert ugyan nem emeli meg az inzulin szintet, de ennek a káros következménye, hogy nem vált ki leptin választ. A leptin ugyanis a test zsírból felszabaduló hormon, ami a jóllakottságot jelzi az agynak. Mivel ez a jelzés a leptin válasz gátlása miatt elmarad, ezért jókat falatozunk tovább és növeljük az elhízottságunkat.
  • Túlsúly a túlzott szénhidrát fogyasztása miatt
    A gabonaféleségek és belőlük készült termékek, kenyér, burgonya, rizs, péksütemények, főtt és sült tészták, galuska, sütemények rizs, szörpök, édességek stb.miatt a magas GI (glikémiás index) következtében a vércukorszint megnő.
    A nagy GI hatására megnő az inzulin szint. A sejtek védekeznek a nagy inzulin ellátottság miatt oly módon, hogy receptoraik sűrűségét csökkentik. Ez az inzulinrezisztencia. Ennek eredménye, hogy a sejtek nem vesznek fel cukrot és emiatt megnő a vér cukor szint, ami maga után vonja, a még több inzulin termelődést.. Ezzel a megnövekedett inzulin koncentrációval a rezisztencia tovább fokozódik, ami végülis a 2 tip. diabéteszhez vezet. Mivel a sok inzulin lecsökkenti a vér cukorszintjét (hipoglikémia), ezért újra erős éhséget érzünk, és megint enni kényszerülünk.
    Itt kell megemlíteni, hogy a zsírszövet is cukorból épül fel, amihez a cukrot az inzulin közvetítésével veszi fel.
    Mint említettem a fentiekben felsorolt termékek magas GI –vel rendelkeznek és ezért gyorsan felszívódó cukrok kerülnek a vérbe, ami megnöveli a vércukorszintet. Ennek ellenére a WHO azt ajánlja, hogy csökkentsük a zsírfogyasztást és növeljük a CH bevitelt. A napi táplálék összetétel a WHO szerint a következő legyen:
    52% gabona, 33% zsír, 15% fehérje Csakhogy számtalan vizsgálat azt igazolja, hogy
    • a magas GI termékek fogyasztásával előnytelenül csökken a HDL
    • Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a magas triglicerid- és az alacsony HDL-szint a sok szénhidrát fogyasztásának a következménye
    • Ezzel szemben az alacsony GI táplálkozás valamint a sok fehérje kedvezően alacsony triglicerid és magas HDL –szinttel jár.

A túlsúlyról és elhízásról tovább tájékozódhat a dolgozat 2. részében

 

Örömmel vesszük az olvasott tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, kiegészítő megjegyzéseit, értékelő minősítését, amit a KAPCSOLAT menü Üzenet helyén beírva érdeklődve várunk. Véleménye segít minket abban, hogy a további dolgozataink az olvasók tartalmi igényei szerint formálódjon.

Figyelem: A weboldalon ismertetett étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására. Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez.