www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja

Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek

Mi a Lélek? Hol van és hová lesz? Halálközeli élmények

„Az embernek lelke van, amely hinni és repülni tud, s ez a lélek halhatatlan és farkasszemet néz a világgal” Márai Sándor

A TUDOMÁNY VALLÁS NÉLKÜL SÁNTA,
A VALLÁS TUDOMÁNY NÉLKÜL VAK. Albert Einstein

A Lélekről
Azt hiszem nincsen olyan ember, aki ne lenne kíváncsi arra, honnét származik a Lélek, mi dolga itt a Földön és létezik-e a Lélek egyáltalán. Nos, erre ez idáig valódi választ senki nem tudott adni, hiszen aki eltávozott már, azok közül még senki sem tért vissza, hogy beszámoljon a halál után (és a születés előtt) történtekről. Minden, amit tudunk hipotézis, feltételezés, és hogy igaz-e, az attól függ, Te igaznak hiszed-e. Attól függ, milyen tapasztalataid vannak, milyen másfajta energiákat sikerült már megérezned, megtapasztalnod életed folyamán.

A lélek halhatatlanságáról
A lélek halandóságának eszméje viszonylag új keletű. A lélek halhatatlanságát az ember az ősi időkben életünk alaptényeként fogadta el. Az emberré válás kezdeteitől az ősember eltemette halottait, és temetkezési szokásai azt bizonyítják, hogy a Homo Sapiens nem fogadta el a halál tényét véglegesnek, hanem úgy gondolta, hogy az élet valamiféle módon tovább folytatódik.
A legősibb felfogás, a lélek, halhatatlanságát vallotta. Ebben az ősi, természetes magas kultúrában a lélek a Természet alapvető megnyilvánulása.

Tyndall professzor (fizikus) a híres belfasti előadásában, amelyben az anyaggal és az elmével foglalkozott, azt mondta, hogy a tudománynak valószínűleg teljesen át kell alakítani az anyagról való elképzeléseit.
A belfasti előadás óta a tudomány tényleg megváltoztatta az anyagra vonatkozó elképzeléseit. Már nem azt a szűk definíciót adja, amit sokunk fiatalkorában megismert.
A régi érvelés ugyanis úgy szólt, - hogy a gondolatot közvetlenül az agy szürke állományának a működése állítja elő.

Crookes professzor nagyon elővigyázatos ember, és nem használja a "szellem" szót, hanem megmutatja, hogy intelligens lények, miután egy fizikai testben éltek, újra működnek a testen kívül. Természetesen nem szükséges, hogy a test a halál által elpusztuljon, de legtöbb esetben tényleg így volt. Ha bármelyikük veszi magának a fáradságot és elolvassák Crookes professzor kutatásait, kénytelenek lesznek elismerni, hogy ott további meggondolásra érdemes bizonyíték található. Az emberek egyik tulajdonsága: minél kevesebbet tudnak valamiről, annál határozottabban tagadják.

Megjegyzés Sir William Crookes kémikus és fizikus és psychiatrical research, made him a well-known personality, and he received many public and academic honors.

Hol van és hová lesz a lélek?
Az emberiség egyetemes őshagyománya szerint, amely a néphitben is megőrződött, lelkünk a földi élet után a lélek eredeti otthonába jut, ahonnan az élet fakad: a csillagvilágba, a mennybe. A nemzetközileg elismert agykutató prof Dr Freund Tamás akadémikus hisz a téridőn kívüli lélekben és abban, hogy valamilyen kölcsönhatás van lélek és agy között. A lélek valahogy befolyásolja az értelmünket és érzelmeinket, és valahogy visszafelé is létezhet hatás. Freund azonban elmagyarázza, hogy ő nem olyan dualista, mint John Eccles, aki a lélek és az agy találkozását kutatja. Ez a kérdés egyébként a dualizmus klasszikus problémája,

Sir John Carew Eccles
Ausztrál Nobel díjas neurofiziológus akit a fiziológia illetve gyógyszernek a szinapszisra gyakorolt hatásáért kapcsolatos munkájáért tüntettek ki.

….he believed 'that there is a Divine Providence (isteni gondviselés) operating over and above the materialistic happenings of biological evolution'..."

Descartes például a tobozmirigyben gondolta a kapcsolódási pontot. Eccles viszont, nem meglepő módon, természetesen soha nem talált semmit. Nem is találhatott, mert a dualizmus inkonzisztens.
Prof. Dr. Freund Tamás elmondja az inkonzisztencia egyik felét vagyis azt, hogy értelmetlen azt feltétezni, hogy a téridőn kívüli lélek egy bizonyos ponton kapcsolódna az agyhoz.
Bolberitz Pál – Freund Tamás (2010): Hit és tudomány – A reménység végtelen útjain. Éghajlat, Budapest
http://www.matud.iif.hu/2011/11/13.htm

Freund Tamás Bolyai- és Széchenyi-díjas agykutató, aki Koppenhágában vette át az első alkalommal odaítélt „The Brain Prize”-t, azaz az Agy-díjat is, két - szintén magyar - tudóssal együttesen. Az igen rangos díjat az Agykutatók Nobel-díjaként is emlegetik az alapítók. Freund professzor a hazai és a nemzetközi tudományos élet olyan kiválósága, aki – bár számos külföldi egyetemen dolgozott vendégkutatóként – munkásságának döntő részét Magyarországon végezte, világsikereit hazánkban érte el. Freund Tamást, mint a Magyar Tehetség Nagykövetét a magyar tudományos tehetség világszínvonalú érvényesülésének példaképeként szeretnénk állítani mindannyiunk számára.

A professzor szavait tovább idézzük: „Én vallásos emberként nem is hiszem, hogy az agy mint az anyag evolúciójának csúcsa képes volna kitermelni magából a nem anyagi jellegű tudatot, amely aztán irányítólag visszahat magára az anyagi agyra. Úgy vélem, a tudati folyamatok többsége visszavezethető ugyan az idegsejtek bonyolult interakcióinak folyamataira, de vannak az én-öntudatnak olyan elmei, amelyek nem lehetnek anyagi eredetűek, hanem valahonnan máshonnan származnak. Ez azonban nem válhat a természettudományos kutatás tárgyává. A kérdéssel kutatóként én sem tudok foglalkozni, csak gondolkodó emberként töprengek ezen, a hitemre hagyatkozva.”.

„Az emberben olyan hangok szólalnak meg, hogy valakinek mindezt ki kellett gondolnia. Ez nem lehet spontán, véletleneken alapuló mutációk eredménye, legalábbis ennyi idő alatt biztosan nem juthatott el az anyag evolúciója az atomoktól az emberi agy komplexitásáig. Ez magyarázza talán, hogy a neurobiológusok - de számos más tudományág képviselői - között sok a hívő ember. Biológusként nem vonom kétségbe a mutációkat, nem hiszem azonban, hogy ezek véletlenszerűek volnának”.
http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.04.15/0601.html

Freund Tamás professzor urat is megkérdezték ez ügyben. Megdöbbentő, amikor a materiális világ kutatói, a racionalitás emberei mégiscsak eljutnak az anyagon túli, sokkal "finomabb szintű" dimenziók világába is, és a sejtek, idegpályák és egyéb biológiai dolgok mellett, Istenről kezdenek el beszélni.
http://meditacionk.blogspot.hu/2013/08/a-vilaghiru-magyar-agykutato-dobbenetes.html

• A halál végleges, teljes megsemmisülésként felfogása valójában az emberiség egyik legnagyobb tragédiája. A lélek halandósága vagy halhatatlansága az emberiség egyik legalapvetőbb kérdése. Ha meggondoljuk, hány és hány milliárd lélek tört össze a halandóság dogmájának mázsás súlya alatt, hogy ez az eszme hány és hány milliárd életet temetett maga alá, hány és hány milliárd gerincet roppantott meg, azt mondhatjuk, hogy az emberiség létkérdése, hogy megtalálja a helyes választ.
• A modern, nyugati felfogásra jellemző, hogy a mérvadó vallástörténész, S. G. F. Brandon 1973-ban megjelent könyvében azt írja, hogy a személyiség teljes pusztulásának eszméje rendkívül magas kulturális teljesítmény, amelyhez olyan kifinomult elmére volt szükség, mint pl. az i.e. 4.-3. században élt Epikurosz. A homéroszi-hésziodoszi felfogásban ugyan a lelkek sorsa a földi élet után örök, de vigasztalan bolyongás az alvilágban, a Hádészban. Az ókori görögök legnagyobb része nem hitt a lélek halhatatlanságának ebben a vesztett formájában sem. Ez a tény vezetett a görög tragédia műfajának divatjához is.
• Eltűnik vagy csak eltávozik a lélek?
  A több évezredes hitetlenség dacára mindmáig nem szűnt meg a természetes kötődés az élet örökkévalóságához. Úgy tűnik, a lélek halhatatlansága velünk született tudás által adott alaptény. De hogyan tudjuk ezt a felfogást ésszel megvizsgálni, és a vizsgálat eredményeképpen elfogadni vagy elutasítani? Kövessük ebben is az alapos, értelemszerű, tudományos vizsgálat módszerét! Először is világos, hogy a halál során a test megmarad, de viselkedése alapvető változáson megy át. Amíg az élő test önmagától mozgott, addig a halott test erre nem képes már tovább. Megdöbbentő tény: látszólag semmi sem változott, ugyanaz a test ott van előttünk, és egyszer csak hopp! már nem mozog többé. Valami, ami a legfontosabb, maga az élet, elillant: eltűnt vagy eltávozott a testből.
  A kérdés éppen ez: eltűnt, végleg, vagy csak eltávozott? Azzal, hogy az élet elillant, nyilvánvalóvá vált, hogy az élet lényege nem a testiségben rejlik. Valamiféle testetlen valóság irányítja a testet, valamiféle testetlen valóság az, ami él. Azt gondolhatjuk, hogy a materializmus a lélek végleges eltűnését, míg az egyéb felfogások a lélek eltávozásának lehetőségét vallják.
  Furcsa módon azonban belátható, hogy a materialista megközelítés mégiscsak kénytelen tagadni a lélek végleges eltűnését, és ehelyett rákényszerül a lélek (illetve anyagi hordozója) eltávozását, fönnmaradását vallani. Hogyan lehetséges ez?

• Sok ősi társadalomban a lelket nem fogták fel teljesen anyagtalannak. Lélek, lehelet, kilehelte a lelkét - ezek a szó-fordulatok azt jelzik, a lelket egyfajta testetlen, a levegőhöz hasonló anyagiságúnak (is) képzelték eleink. Kutatások során rájöttek, hogy a lélek és a bio-elektromágneses tér között sok figyelemreméltó hasonlóság található. Olyan hasonlóság, amely a materialista felfogás számára a legnyilvánvalóbb. Az elektromágneses tér is illékony, mint a lélek. Látszólag testetlen mindkettő. A lélek pedig nem más, mint az élettevékenység irányítója, s ha testetlen, elillanhat, a halál után is fönnmaradhat. Ami az élettevékenység irányítása számára fontos: az elektromos erő rendkívül hatékony.

  Példa: Ha két ember karnyújtásnyi távolságra állna egymástól, és mindegyiküknek 1%-kal több elektronja lenne, mint protonja, a taszítóerő elég lenne egymilliárd felhőkarcoló 100 kilométer magasba emeléséhez! A hétköznapi életben persze ritkán lép fel észrevehető fizikai taszítás vagy vonzás az emberek között. Ennek oka, hogy elektronjaink és protonjaink száma szinte pontosan egyenlő, de nem teljesen pontosan. Mégis, fésülködés vagy kézfogás közben gyakran tapasztalhatjuk, hogy elektromos szikrák ugranak elő, ami mutatja, hogy az emberi szervezet egésze általában kicsi, de jelentős elektromos töltéssel bír. Fontos tudni, hogy az elektromos erők szerepe sejtjeink szintjén még jóval nagyobb. A leglényegesebb, hogy szervezetünk egységes szerveződését a bio-elektromágneses tér tartja fenn. Ha szervezetünk egységes, és központi szervezőerejét léleknek hívjuk, akkor fontos észrevenni, hogy az egységes szerveződésnek át kell tekintenie, és össze kell hangolnia szervezetünk összes sejtjének folyamatait. Ilyen áttekintőképességgel és irányítóképességgel az elektromágneses tér rendelkezik. A sejtekben zajló folyamatokat a legújabb kutatások szerint az elektromágneses tér irányítja

  Tény, hogy az élet elillanása során szervezetünk bio-elektromágneses tere nem tűnik el, hanem csak eltávozik. Mivel a bio-elektromágneses tér mégiscsak egyfajta anyagiságot jelent, és anyag nem tűnhet el, legfeljebb átalakul, ezért a bio-elektromágneses tér, és funkciója, a hozzá tartozó lélek nem tűnhet el a haldoklás során a semmibe! A lélek, illetve a bio-elektromágneses tér egyszerűen csak elutazik a fény sebességével, és a benne rejlő információkat magával viszi. Hová, merre viszi?

• A fizikából tudjuk, hogy a Föld felülete és az ionoszféra mindketten visszaverik az elektromágneses hullámokat. Az óriási információ-mennyiség, ami életünk során sejtjeinkben felhalmozódott, a haldoklás során szemünkkel láthatatlan, részben ibolyán túli, részben infravörös és az agyhullámokhoz hasonlóan nagy áthatolóképességű rádióhullámokat jelentő fény-folyamban elhagyja testünket, és egyik része az ionoszférába költözik, másik része kiröpül az űrbe, a csillagok világába.
  
  
• Eközben bármennyire szét is szóródik, mégsem bomlik fel, hiszen az elektromágneses hullámok ugyanazt a hírt röpítik égnek, minden irányba egyszerre. Ezért nem kell attól tartanunk, hogy ez az információ felbomlik halálunk után: inkább arra gondolhatunk, hogy halálunk után megsokszorozódunk, sokfelé, mindenhol jelen vagyunk, amerre csak fényünk terjed! Mivel a materializmus nem hajlandó elismerni a lélek önálló létét, csak a lélek anyagi oldalait, ezért azt is mondhatjuk: a lélek elektromágneses ruhájának felismerésével meghatároztuk a lélek utazási sebességét a halál után, és azt is, hová röpül!A lélek az élet irányítója. Bármilyen óriási is legyen ez a testünkből kiröpülő információ-mennyiség, mégsem mondhatjuk, hogy sejtjeink információjának fennmaradása egyben azt is jelenti, hogy életünk is fennmarad. Ez már egy további kérdés, amely az élet lényegének rejtélyéhez vezet el bennünket. Amíg az információ az élet levedlett ruhája, addig az élet önálló valóság mivoltában önmagában ruhátlan, azaz anyagi burok nélküli valóságot jelent. ,,Az Élő Világegyetem Könyvé"-ben olvasható, (erről a dolgozatom elején tettem említést) hogy a fizika éppúgy egy végső elvre vezethető vissza, mint az élet. A fizika végső elve a legkisebb hatás elve (a mai fizikában: hatás-elv). A biológia végső elve a Bauer-elv, az életelv. A fizika végső elve azt jelenti, hogy minden fizikai létező az adott kezdeti feltételekből indulva a legkisebb hatás elvének megfelelő viselkedést tanúsít.

  Magyarázat Legkisebb hatáselv
  A legkisebb hatás elvét először Maupertuis fogalmazta meg 1746-ban, majd 1748-tól kezdődően Euler, Lagrange és Hamilton fejlesztette tovább. Maupertuis abból az érzésből vezette le az elvet, hogy az Univerzum tökéletessége megkíván egyfajta gazdaságosságot és nem fér össze semmilyen energiapazarlással. A természetes mozgás olyan kell legyen, ami valamilyen mennyiséget minimalizál
  A hatáselv kiterjesztése leírja az elektrodinamikát, relativitáselméletet és kvantumelméletet.

  A fizika sok problémája állítható fel és oldható meg a hatáselv formájában, mint például

  • megtalálni a legrövidebb utat a parthoz, hogy elérjünk egy fuldoklót.
  • a dombról lefutó víz a legnagyobb lejtőt keresi, a leggyorsabb utat,
  • egy medencébe folyó víz úgy terül szét, hogy a felszíne a lehető legalacsonyabban legyen.
  • A fény a leggyorsabb utat követi egy optikai rendszeren keresztül (Fermat-elv vagy legrövidebb idő elve.) Vagyis egy fénysugár egy tetszőleges optikai rendszerben mindig olyan pályát követ, amelyre nézve a kezdő és végpontok közötti terjedési idő minimális.
• De hogyan képesek a fizikai tárgyak a fizika végső elvét követni? Hogyan képesek viselkedésüket egy szellemi elvhez igazítani? Miféle belső érzékelésre van szükség ahhoz, hogy minden körülmények között éppen a fizikai törvényeknek megfelelő viselkedést tanúsítsák? A materializmus nem tagadhatja meg a fizika törvényeit, mert azok nélkül a fizika tökéletesen hatástalan lenne. De honnan erednek a fizika törvényei? És hogyan képesek érvényt szerezni maguknak? Ezekre a kérdésekre a materializmus azért nem tud választ adni, mert a törvények, az elvek nem fizikai létezők, és ezért vizsgálatuk kivezet a materializmus köréből.
  
  
• Minden fizikai létező képes feltérképezni környezetét, mozgási lehetőségeinek összességét, és ezek közül választja ki a fizikai viselkedéshez tartozót (Élő Világegyetem Könyve) Ez természetesen azt jelenti, hogy a fizikai törvények érvényességéből kikerülhetetlenül következik, hogy a fizikai tárgyak viselkedését egy szellemi tényező irányítja. Ha pedig a szellemi irányítás fizikai tény, és a világ szellemi irányítását maga a fizika igazolja, legvilágosabban éppen a legvégső szinten, a fizika végső elvének szintjén, akkor azt is beláthatjuk, hogy a biológiai létezők, az élőlények viselkedését a fizikai testek viselkedéséhez teljesen hasonlóan egy másik szellemi elv irányítja. Ha pedig ez így van, akkor még a bio-elektromágneses tér (ábra) is csak a lélek ruhája, bár talán a legközelebbi, legalsó ruhája, legfinomabb fehérneműje.

  Megjegyzés Az elektromágneses tér a pszichikai változásokban is jelentős szerepet játszik Ravitz amerikai pszichiáter Burr kutatásai nyomán megmutatta, hogy a szervezet hosszú távú (másodpercnél hosszabb időtartamok) elektromos alapszintje hipnózis idején jelentősen lecsökken, és egyértelmű kapcsolatban áll érzelmi életünk intenzitásával és pszichikai működésének szintjével.

  A bioelektromosság tudománya alapvető jelentőségű tudománnyá képes kifejlődni, hogy választ adjon az élet és a pszichikum természetének és működésének kérdéseire.
  Grandpierre Attila: A Kozmosz biológiai hatásai c. sorozat, Harmadik Szem, 1996 február-szeptember

• Életünket tehát nemcsak a bio-elektromágneses tér, hanem még alapvetőbben ez a végső elv, az életelv alkotja. A lélek tehát lényegében azonos az életelvvel! Ha meggondoljuk, lelkünk mélye felé haladva számunkra egyre fontosabb tartományokra bukkanunk.
  
  
• Lelkünk legmélyén találjuk a személyünk számára legfontosabb, legszemélyesebb létezőt: életerőnket. Személyiségünk lényege nem állhat csakis különbségeinkben, hiszen éppen a hasonlóságok a leglényegesebbek: hogy emberek, hogy élőlények vagyunk. Az élőlényekben pedig éppen az élet, a lélek a közös tényező. Az életelv kozmikus szervezőerő. És ha tovább élünk, biztosak lehetünk benne, hogy szerveződésünk is fennmarad, még ha más módon is.
  
  
• A lélek halhatatlanságának kérdése tehát arra kérdésre vezet: elveszti-e az életelv érvényét halálunk bekövetkeztével? Erre a kérdésre pedig könnyű válaszolni. Ahogy egyetlen fizikai test elpusztulása sem vezet a fizikai törvények érvényének csökkenésére, úgy halálunk bekövetkezte sem vezet az életelv érvényének csökkenésére. Ha pedig az életelv az életünk lényege, akkor életünk lényege semmit sem veszít érvényéből halálunk bekövetkeztével! Más szóval: az életelv örökkévaló mivolta eleve biztosítja életünk fönnmaradását halálunk után!

Magyarázat Életelv
Mit mond ez az ÉLET-elv gondolat?

• Rövid ideig vagyunk itt ezen a gyönyörű, izgalmas világon. Sokan tanulták meg szenvedélytelenül és az újra és másokra vakon élni a hétköznapjaikat. Nem kérdeznek, teszik, amit mindenki másnál is látnak, hogy teszi. Nem tudják, hogy jelent e bármit is a létezésük, lesznek valaki boldogságának forrása, vagy hagynak e valamilyen értékes nyomot maguk után… Aztán életük végén homlokukat törölgetve megkönnyebbülten nyögnek fel: Végre vége!
• Az ÉLET-elv azt mondja, hogy másként érdemesebb élni. Fejlődve, körbe nézelődve, inspirációra, intuitív gondolatokra, bátran érezve tesszük ennek a világnak a legnagyobb szolgálatot. Ez lehelhet életet az életünkbe! Hogy értelme legyen az ittlétünknek. Hogy álmodozzunk, hogy szolgálatára legyünk a környezetünknek, a világunknak, hogy önmagunk legyünk, önmagunkat felvállalva, látva, odahallgatva, megízlelve a világunkat.
  http://www.lemma-coaching.hu/coaching/elet-elv

Az ember testi halála azonos azzal a folyamattal, amit a pillangónak a bábból való kilépésekor láthatunk. A báb a lárvával együtt – ez a mulandó emberi test.
http://dszilvia.blogspot.hu/2013/12/dr-grandpierre-attila-lelek.html

Példa

A Newsweek 2012 októberében címlapon hozta dr. Eben Alexander történetét, aki azt állítja, hogy egy agyhártyagyulladás során bizonyosságot szerzett a túlvilág létezéséről. "Mint idegsebész korábban nem hittem a halál közeli élményekben. A tudomány világában nőttem fel, az apám is idegsebész volt.

Alexander arról számolt be, hogy miközben kómában feküdt, elméje - tudata, belső lénye - eleven volt, sőt jól érezte magát. Miközben az agykéreg idegsejtjei állítólag egyáltalán nem mutattak aktivitást, "az agytól függetlenül az univerzumnak egy másik, nagyobb dimenziója tárult fel". Tapasztalásai nagy vonalakban megegyeznek a mások által is leírt halál közeli élményekkel. "Megtapasztaltam, hogy többek vagyunk, mint a testünk és az agyunk, hogy a halál nem a tudatosság vége, sokkal inkább egy nagy, kiszámíthatatlan, pozitív utazás újabb fejezete" - írja. Az idegsebész hangsúlyozza: tisztában vele, hogy története természetfeletti, hihetetlen, és hogy orvosként korábban ő is hallucinációnak tartotta volna. De tudja, hogy nem érzékcsalódásról van szó, az élmény valóságosabb volt, mint bármi az életében, beleértve az esküvőjét és két fia születését is.
http://www.gyaszportal.hu/cikkek/amerikai-idegsebesz-jott-vissza-halalbol

• Dr. Pilling János pszichiáter a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa, ebben a témában írta a szakdolgozatát, illetve szerzőtársaival együtt a „Meghaltam – és élek” című könyvet. Kutatásai során közel száz olyan magyar emberrel készített interjút, aki halál közeli élményt élt át
  Ezek az emberek közelebb érzik magukat Istenhez, például nem azt mondják, imádkoznak hozzá, hanem azt: beszélgetek vele.
  Jellemző, hogy teljesen megszűnik vagy legalábbis jelentős mértékben csökken a halálfélelmük, viszont eközben sokkal értékesebbnek tartják az életet, mint korábban. Értékrendjük szintén megváltozik, a pénz jelentőségét veszíti, a szeretet válik a legfontosabbá.

Dr. Eben Alexander története abból a szempontból is érdekesnek látszik, hogy szerinte az ő esete bizonyítja: ezek az élmények nem az agy csökkent oxigénellátottságából következő hallucinációk
Akármilyen részletességgel is ismerjük meg az agyban lejátszódó folyamatokat, ez nem cáfolja Isten létét, sőt: egy teológus számára az agy rendkívüli összetettsége éppen egy fajta érv lehet Isten léte mellett – vallja Pilling János. – Ha valaki úgy gondolja, hogy ezek az élmények a halál utáni élet bizonyítékai, attól még foglalkozhat a jelenség biológiai oldalával is. Isten léte ugyanis nem zárja ki, hogy a meghalás során különböző biológiai folyamatok játszódjanak le az agyunkban
http://www.gyaszportal.hu/cikkek/egy-orvos-masik-orvos-halalkozeli-elmenyerol
http://www.gyaszportal.hu/cikkek/halalkozeli-elmenyek-kutatasa-tortenete-es-jelensegek-csoportjai

Professzor és diák beszélgetése a Hitről
Diák: - Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha a professzor agyát? Az osztály nevetésben tör ki.
Diák: - Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát ?.... Úgy tűnik, senki nem tette. Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, professzor uram!. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnánk így bármilyen hitelt az előadásainak?
A teremben síri csend. A professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen…
Professzor: - Azt hiszem, hit alapján kell elfogadnod, fiam.
Diák: - Erről van szó, uram ! Ember és Isten között a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője.
A diák..... Albert Einstein volt.

A halál közeli élmények
A halálközeli élményekben nincs semmi új, már a Krisztus előtti nyolcadik században keletkezett tibeti Halottak könyve is említést tesz róluk. Mára több, ebben a témakörben íródott könyv és terjedelmes tanulmány is megjelent, mely komolyan vizsgálja a halálközeli élmény hitelességét.
Ami igazán figyelemreméltó, mert

• egyrészt a jelenség szinte minden esetben ugyanazt a menetrendet követi, másrészt,
• halálközeli élményt átélt személyeket szinte teljes egészében megváltoztatja az esemény. Például sokkal érzékenyebbé, együtt érzőbbé válhatnak, vagy egész egyszerűen száznyolcvan fokos fordulatot vesz az életük, esetleg felfedeznek magukban valamilyen rejtett tehetséget - amelyről korábban fogalmuk sem volt. Az élményt átélő először kiszáll a testéből, és szinte azonnal tudatára ébred mindannak, ami körülötte folyik
• A halálra készülők és a haldoklók támogatásának nemzetközileg ismert szakértője, Elisabeth Kübler-Ross. A svájci születésű orvosnő és tudós kutatta elsőként rendszeresen a halál tabutémáját. 23 díszdoktori címmel tüntették és számos könyvet írt, melyek közül legismertebb a sok nyelvre lefordított „Interjúk haldoklókkal” (1969): ez csupán Németországban mintegy félmillió példányban jelent meg.

„20 ezer esetet tanulmányoztam az egész világon olyan emberekről, akiket már klinikailag halottnak nyilvánítottak, de később visszatértek az életbe. Néhányan közülük egészen természetesen ébredtek fel, mások csak újraélesztési próbálkozások után lelkünk kilépett a testünkből, mindenekelőtt észre fogjuk venni, hogy az ember mindent érzékel, ami a halál helyén, a betegszobában, a baleset helyszínén vagy bárhol történik, ahol elhagytuk a testet. De nem földi öntudattal fogja fel ezeket a folyamatokat, hanem egy újfajta érzékeléssel.

• Bár az ember mindent regisztrál, de egy olyan időben, amikor már nincs vérnyomása, nincs pulzusa és légzése, sőt néhány esetben még mérhető agyhullámai sincsenek, Pontosan tudja, hogy ki mit mond és gondol, és ki hogyan viselkedik. És később egészen tisztán el tudja majd mondani, hogy például három lángvágóval szabadították ki a testét egy autóroncsból. Sőt voltak olyan emberek is, akik megnevezték annak a kocsinak a rendszámát, amelyik elütötte őket, majd egyszerűen továbbhajtott

Hogy egy kicsit megnyugtassuk a szkeptikusokat, vakokkal végeztünk felmérést, s ebben azt a feltételt állítottuk, hogy csak olyan vakokat veszünk figyelembe, akik legalább tíz éve egyáltalán nem érzékelik a fényt. És ezek a vakok, akik testen kívüli élményben részesültek, s aztán visszatértek, részletesen el tudták mondani, hogy milyen színű volt annak a ruhája, aki jelen volt mellettük, vagy milyen ékszert viselt, milyen mintája volt a pulóverének vagy a nyakkendőjének stb.
http://www.gyaszportal.hu/cikkek/elisabeth-kubler-ross-hogy-tobbe-ne-feljunk-halaltol
http://www.gyaszportal.hu/cikkek/halalkozeli-elmenyek-kutatasa-tortenete-es-jelensegek-csoportjai

• Prof. Dr Sam Parnia PhD (Southampton University, Anglia) és munkatársai szerint egy éves időszakra kiterjedő kutatásaik úttörő jellegűnek minősíthetők a halálközeli élmények vizsgálata terén. Az eddigi eredményeket - amelyek a Resuscitation (Újraélesztés) c. folyóirat 2001 februári számában jelentek meg először a tudós-közvélemény elé tárták a Caltech-en megrendezett konferencián.
• A kutatók által vizsgált, kórházi körülmények között szívinfarktust szenvedett és újraélesztett személyek egy részénél jól szervezett agyműködésre utaló jeleket (gondolkodást, érzelmi funkciók és az emlékezet kialakulását) tapasztaltak abból az időszakból, amikor azok agya már nem mutatott életjelet. A klinikai halál állapotában végzett EEG-vizsgálatok kétségkívül bizonyították, hogy az agy elektromos aktivitása a kritikus időszakban szünetelt. A kutatók lehetségesnek tartják, hogy mindezekért az agytól függetlenül létező tudat (lélek?) felelős.

Dr. Parnia úgy gondolja, hogy a tudat valamilyen szinten független lehet az agytól, amit csak önmaga megnyilvánulására, egyfajta gondolatközlésre használ

Studies have found that 10-20% of people have near death experiences

Jane Dreaper Health correspondent, BBC News Study into near-death experiences
Dr Sam Parnia Towards the light
http://news.bbc.co.uk/today/hi/today/newsid_7622000/7622456.stm
http://www.origo.hu/tudomany/elet/20010702ujabb1.html

Elisabeth Kübler-Ross

• Amint az agy túlságosan megsérült, természetesen már nincs az embernek éber öntudata. Abban a pillanatban, hogy ez hiányzik, vagyis sem lélegezni nem tud, sem a pulzust, sem az agyhullámokat nem lehet mérni, a példánk szerinti pillangó már a bábon kívül található, ami nem azt jelenti, hogy mar halottak vagyunk, hanem csak azt, hogy a báb már nem működik. A báb elhagyásával az ember elérkezik a második lépcsőfokra, amelyet a pszichikai energia jellemez.
• Amikor a lelkünk kilépett a testünkből, mindenekelőtt észre fogjuk venni, hogy az ember mindent érzékel, ami a halál helyén, a betegszobában, a baleset helyszínén vagy bárhol történik, ahol elhagytuk a testet. De nem földi öntudattal fogja fel ezeket a folyamatokat, hanem egy újfajta érzékeléssel.
• Tőlünk, tudósoktól alázatot várnak. Alázatosan el kell fogadnunk, hogy sok millió dolog van, amit még nem vagyunk képesek megérteni. De ez nem jelenti azt, hogy ezek a dolgok, mivel nem értjük őket, nem is léteznek és nem lehetnek valóságosak
• Fontos megjegyzés: Tudnunk kell, hogy ha haldokló anyánk vagy apánk ágyához lépünk, aki már nagyon mély kómában van, ő mindent hall, amit mondunk. És ezért soha sincs túl késő azt mondani, hogy „sajnálom”, vagy „szeretlek”, vagy amit épp mondani akarunk. Ilyen szavak soha nem jöhetnek túl későn, a halál után sem, mert ezek a halottak még mindig hallják, amit mondunk.
  Elisabeth Kübler-Ross: Hogy többé ne féljünk a haláltól

Minden kedves olvasómnak ajánlom az itt közölt Youtube megtekintését, amely a halálközeli élményről szóló riportokat tartalmazza
https://www.youtube.com/watch?v=E8QEuntArgY&feature=youtu.be

Alexander Wutzler kutatócsoportja a berlini Charité Orvosi Egyetemen patkányoknál túladagolták az altatót, és úgy találták, hogy mire az állatok elpusztultak, agyukban háromszorosára nőtt a szerotonin szintje.
Wutzler véleménye szerint a klinikai halál állapotában ugyanez történhet az emberi agyban is, és a megemelkedett szerotoninszint állhat a halálközeli élmények hátterében.

Dr Pilling János PhD pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tanára, akinek egyik kutatási területe a halálközeli élmény - úgy látja, hogy a berlini kutatócsoport ezzel a kísérlettel csupán annyit mutatott ki, hogy az altatószer túladagolásának hatására megnő az agyban a szerotonin mennyisége, azt viszont nem bizonyították, hogy a szerotonin szerepet játszik a halálközeli élményekben.

Másrészről az oxigénhiány csupán az egyike azoknak a tényezőknek, amelyek elindíthatják az endopszichozin felszabadulását. Az endopszichozin egy ingerületátvivő anyag, amelynek szerkezete rendkívül hasonlít a ketaminéhoz.
Úgy tűnik, a halálközeli élmény összetevőinek jelentős része a halántéklebenyben keletkezik, például az életút áttekintése is, mivel a halántéklebeny tárolja az emlékképek nagy részét. A halálközeli élmény más összetevői, például az eksztatikus boldogság érzése a limbikus rendszerhez kapcsolódik, ami az agy ősi területe, és nagy szerepe van az érzelmek szabályozásában. Többek között itt is vannak olyan receptorok, amelyek megkötik a ketamint és az endopszichozint" – mondja Pilling János pszichiáter.

Magyarázat A ketamin (képlet) jelentős analgetikus (fájdalomcsillapító) hatással bíró általános anesztetikum.(érzéstelenítő)

A halálközeli élmények kutatása három megközelítésből történhet:

• természettudományos,
• pszichés és
• Spirituális módon.

Ma már egyre több kutató úgy véli, hogy a jelenséget komplexen érdemes vizsgálni.

Az élmények jellemzői

• A leggyakrabban említett momentumok a következők: saját test kívülről látása; sötétség vagy sötét alagút és az azt követő fény; az életről alkotott morális ítélet, olykor az életesemények részletes visszaidézésével, életfilmmel kísérve; békesség, öröm, megnyugvás; máskor az élet értelmének felismerése.
• A tudat a lehető legritkábban csökkent vagy zavaros, sokkal inkább az éberség fokozódása jellemző
• A személy hihetetlenül rövid idő alatt él át újra számos múltbeli eseményt, olyan élénkséggel, mintha csak ott lenne, miközben külső szemlélőként is látja magát és érzékeli viselkedését. Sok olyan "emlék" vagy apró részlet is felmerülhet, amelyet ő már elfelejtett

Halál közeli élmények értékelése
A halálközeli élményeket kultúránkban csupán egy kisebbség tartja valóságosnak, ám ez a kisebbség egyre népesebb. Egyre több az olyan tudósok száma is, akik úgy vélekednek, hogy ezek az élmények nem magyarázhatók meg teljesen az ő eszköztárukkal: kicsúszik a kezeik közül. Sokakat lenyűgöz a halálközeli élmények rendkívüli hatása, és ezért valamilyen transzcendentális inspirációt sejtenek mögötte. A többség azonban éppen a transzcendencia bizonyítékait hiányolja, és nem is alaptalanul.

Figyelemre méltó, hogy - legalábbis az euroatlanti kultúrán belül - a különböző nemzetiségű, világnézetű és intellektusú emberek halálközeli tapasztalatai főbb vonásaik tekintetében mennyire egybehangzók

A halálközeli élményeket kultúránkban csupán egy kisebbség tartja valóságosnak, ám ez a kisebbség egyre népesebb. Egyre több az olyan tudósok száma is, akik úgy vélekednek, hogy ezek az élmények nem magyarázhatók meg teljesen az ő eszköztárukkal

Antropozofia álláspontja
Az antropozófiai ismeretek szerint, a halál után és a földi születés előtt is váltakozó tudatállapotokban él az ember.
Egyik jeles képviselője Annie Besant
President of Theosophical Society of India; founded Home Rule League in 1916 and demand self rule in India; became first woman president of Indian National Congress

Magyarázat Antropozófia
Az antropozófia egy világszerte elterjedt szellemi világnézet és megismerési út, amelyet a 20. század elején Rudolf Steiner alapított. A nyugati gondolkodás továbbfejlesztésében gyökerezik. Olyan tanításrendszer, amely szerint azon túl, amit a mai tudomány létezőként elismer, sok egyéb fizikai érzékszervekkel és eszközökkel nem érzékelhető dolog, folyamat is valóságosan létezik, sőt érzékfeletti módon megfigyelhető. Vallásként nem működik, ám az élet számos területén alkalmazzák, például a gyógyászatban, gyógypedagógiában, nevelésben, művészetben és a mezőgazdaságban is.

• Közvetlenül a halál beállta után nagyjából két-három napig olyan állapotban van az ember, amely nagyon hasonló ahhoz, mint amit sok klinikai halálon átment ember is tudatosan átél. Az emlékezet kitágul, az idő átélése egyidejűséggé változik (életfilm), a testen kívüliség átélt élmény.
• Az „Én” a fizikai testen kívül tartózkodik, ezért érzi magát testen kívül. Az emlékeket az élettest tárolja, amely a lélekkel együtt marad három napig. Ez éppúgy kiemelkedik a meghalt ember fizikai testéből, mint az asztráltest és az én. Három nap után azonban az ember asztrálteste és Énje ezt az élettestet is leveti magáról.

  Magyarázat Asztráltest

  • A fizikai és a szorosan hozzá kapcsolódó éteri test fölötti alkotórész az asztráltest.
  • Az asztrális világot csak különleges képességű tisztánlátók képesek érzékelni.
  • Az asztráltest összetétele, durvasága vagy finomsága attól függ, hogy milyen szenvedélyek, kívánságok, izgalmak játszódnak le bennünk. Ha ezek jóindulatúak, szépek, magasztosak, az asztráltest legfinomabb részecskéi erősödnek fel. A durva alkotóelemek és érzések ezáltal kilökődnek érzelmeink és gondolataink figyelmes és tudatos irányításával képesek vagyunk asztráltestünk befolyásolására.
  • Az asztráltest fejlődése az aura méretét, fényét, tisztaságát, erejét nagymértékben növeli. A kontúrok határozottak, világosak, azonosulnak a személyiséggel. A szellemiségében magasan fejlett ember asztrálteste csodálatos színekben pompázik, ragyog a nemes érzelmek hatásaira. Az ilyen asztráltest engedelmeskedik az embernek, tükrözi gondolatait, és alárendeli magát azoknak. Ez lehetőséget ad az asztrális szinten való tudatos cselekvésekre
• Ezután az ember tudatállapota ismét megváltozik Nemcsak az időbeli lefolyás fordított a földi idő haladásához képest, hanem a lelki átélés is. Amit például bántásként okozott az ember, azt saját lelkében kínzó, égető módon érzi át. (Ez az az állapot, amit a keresztény tanok pokolnak vagy tisztító tűznek. neveznek De ez nem hely, hanem tudatállapot a lelki síkon.
• Földi időben mérve háromszor gyorsabban zajlik ez a fordított élet és megtisztulás, amelynek letelte után az ember leveti asztráltestét is és Énjével a szellemi világban folytatja fejlődését (keresztény vallásban: menny vagy ég). Itt aztán egy megváltozott tudatban bedolgozza énjébe előző földi élete gyümölcseit és előkészül a következő földi életére.
  http://hu.wikipedia.org/wiki/Antropoz%C3%B3fia

Az auráról röviden

• Az aura elsősorban nagyon komoly védelmi szerepet tölt be a test körül. Elhárítja a fizikai síkról érkező negatív hatásokat, ezzel akadályozza, hogy biológiai lényünket közvetlen érjék a sejtek számára veszélyes sugárzások. Gyakorlatilag az aura egy hatalmas energiapajzsként szolgál bennünket, amelyben, koncentráltabb formában van jelen az Energia, mint rajta kívüle. Ebből a közvetlen Energiából tápláljuk fizikai lényünket a csakrákon keresztül, amelyek jó esetben, folyamatosan mozgásban tartják az áramlást.
• Az aura következő fontos szerepe, hogy jelzi a biológiai, a lelki, és a szellemi állapotunk minőségét. Az ember körüli energiamezőt tulajdonképpen egy színes felhőként láthatjuk, s e színek árnyalatából, milyenségéből következtetünk az egyén lelki állapotára, esetleg fizikai problémáira.

Részletekről itt lehet olvasni: http://www.csontkovacs-terapeuta.hu/auraenergiatesteink.html

Rövid áttekintés a LÉLEK-ről

• A lélek lényünk valósága, ott van mindenütt, „a test körül, a test felületén, a testen belül”, nem a test valamely kitüntetett részében, amilyen az agy vagy a szív például, még csak nem is az egész test alakjaként vagy sémájaként, hanem inkább átitatja, befonja, megdolgozza a test egészét. Maga azonban nem testi, hanem „testetlen”, mondja Foucault Ettől azonban még nem a szellem fészke, nem is res cogitans, egyáltalán nem res, nem dolog, nem szubsztancia.
• Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek” Minden anyag csak egy bizonyos erő által keletkezik és létezik, amely erő az atomrészecskéket rezgésbe hozza, és azt az atom legparányibb naprendszereként összetartja. azt kell feltételeznünk, hogy e mögött az erő mögött egy intelligens szellem létezik.” (Max Planck)
• We believe that we received a spiritual tabernacle before we came into this world. That spiritual body was sent to this world, and here it received a physical tabernacle, the body which we see. The physical portion that we see is of earth, earthy [see 1 Corinthians 15:47], but that portion which leaves the body when our lives go out is that which is spiritual, and it never dies.”
  George Albert Smith, Sr. „A lélek halhatatlansága” (April 4, 1870 – April 4, 1951) was the eighth president of The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints (LDS Church).
• A lélek reálisan létező, nem bölcselet- vagy vallástörténeti fikció, nem olyasmi, amit az emberi viselkedés kutatás kiiktathat tárgyai sorából. A lélek fogalma nem valamiféle érdekből vagy naivitásból származó agyrém. Ez ügyben hallgatnia kell a minden ideológia kritikának csakúgy, mint a józanságával kérkedő redukcionizmusnak.
• Szókratész állítja − a lélek a test létezése előtt is volt, A filozófus tehát úgy véli, hogy a lélek és a test két külön létező dolog, a lélek magasabb szinten helyezkedik el a testnél, azaz a lélek igenis létezhet test nélkül.
• A lélek nem anyagi természetű, de szüksége van az anyagra, hogy meg tudjon nyilvánulni a fizikai világban. Minden sejtünk idővel kicserélődik, azaz egy 30 éves emberben már nincs olyan agysejt ami kiskorában megvolt. Mégis vannak emlékeink kiskorunkból, azaz az agy megfelelő sejtjei átadták egymásnak az információt. De mi ennek a mechanizmusa, hogy képes egy sejt emlékképeket, érzéseket közvetíteni? Vajon itt tetten érhető valami más is, ami túl mutat puszta sejtosztódáson, és anyagon

Lélek létének bizonyítása
Első megállapítás, hogy a tudat létezhet a fizikai szervektől különállva; mert ezt kell először bizonyítani, mielőtt egy materialista hallgatna az emberre egyáltalán. Nincs értelme a lélekről beszélni, amíg bárki azon a véleményen van, hogy a gondolat csak az agy terméke, hogy Carl Vogt kifejezését használva, mint epe a máj terméke.
Amíg valaki ezen a nézeten van, és vannak így néhányan, gondolkodásából tényekkel kell kizárni ezt, mielőtt a lélekről elkezdhetnénk beszélni. Mivel mindenki megegyezik abban, hogy a lélek összefügg a tudattal, ha ki tudjuk mutatni, hogy a tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, megtettük az első lépést a materializmusból kifelé, és azután szabadon haladhatunk tovább a tudat természetének feltárásában. Általánosságban szólva, a mezmerikus és hipnotikus kísérletek tömege minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy az intelligencia működni tud akkor is, amikor az agy meg van bénítva
http://terebess.hu/keletkultinfo/lelekletezes.htm

Amikor azt a kérdést tesszük fel, hogy mi a lélek, akkor ezt kérdést a biológusok készséggel átengedték az egyházaknak, ugyanis nagyon nehéz válaszolni rá. Az ember lelki működését orvos-biológiai történésekkel, agyféltekék, neuronok, szinapszisok működésével nem lehet megmagyarázni. A lelki jelenségeket pszichológiai alapon tehát nem tudjuk megmagyarázni.

• Ha például egy reneszánsz ember valamit morálisan elítélt a biológiai folyamatok ugyanazok voltak, mint manapság, és lehet, amit akkor elítéltek, manapság nem ítéljük el. Vagyis a biológiai fejlődésben nem változott semmi csakhogy nem ugyanazt látta szépnek egy reneszánsz ember, mint egy mai. Nem ugyanazt találta erkölcsösnek egy ókori görög, mint egy kortársunk. A fiziológia ugyanaz volt, de a tartalma nem.
• Hogy valaki mit szeretett, mit utált , mit tartott jónak vagy rossznak azt nem lehet agykutatási alapon megmagyarázni. És ez a probléma. Valami kell még hozzá, ami nem fiziológia, hanem kulturális termék, hagyomány. Valami olyan, amit nagyon nehéz megfogni. Mondok egy példát:

  Példa: Mi határozza meg az ihletet? Az ihlet ugyanis nem akaratlagos, senki nem tudja szándékosan előidézni, hogy ihlete legyen festeni, verset írni, zenét szerezni. Az vagy van, vagy nincs! Azt mondhatjuk, hogy a művészi inspiráció nem a tudatos szférából jön, hanem a tudattalanból

A lelkünk létezésére, folyamataira csak következtetni lehet, közvetlen tárgyi megragadására a pszichológia sem képes.

A megismerhetőségre lehet példa a Heisenberg-féle bizonytalansági reláció. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy az elemi részecskét megismerhetővé tegyem, műszeresen bele kell avatkoznom az életükbe. Emiatt soha nem láthatom ezeket természetes mozgásukban, hanem csak az én beavatkozásomra adott reakciójukat figyelhetem meg.

Mint említettük a lelkünk létezésére csak következtetni lehet. Ennek több féle módja van itt most csak kettőt említek

a./ vegetatív reakciók. (pulzusszám, vérnyomás, légzés stb.) Ezek a vizsgálati eredmények a lelki feszültség emelkedését, vagy a csökkenését mutatják, de nem magát a lelki jelenséget pl. a hazugságot.

b./ Viselkedés Ez az egyik legfontosabb informátorunk a lelki folyamatokról. Csakhogy az azonos lelki jelenségek különböző viselkedési formában nyilvánulhatnak meg pl.: menekülés és a támadás mögött egyaránt állhat a félelem. Ennek ellenére sokan a viselkedést tartják a lélektan tárgyának. Így alakult ki a behaviorizmus, mint önálló pszichológiai irányzat

c./ Kísérlet. Ez a lélektani kutatások legobjektívabb metodikája Ugyanakkor, mint azt a Heisenberg relációnál már említettem itt is az a probléma, hogy nem teszi lehetővé a kísérlet, hogy saját természetes működésében figyeljük meg a lelki folyamatokat, mivel mindig belejátszik a kísérleti technika torzító hatása.

Térjünk vissza a lélek tulajdonságainak meghatározására
a./ Platón szerint a lélek 3 tulajdonságot hordoz: ösztönöket, erkölcsöt és értelmet. Az értelemmel féken lehet tartani az ösztönöket. A test viszont mulandó, létezése ideiglenes. Ezért Platontól származtatjuk test és lélek kettősségének számos problémáját.

b./ Arisztotelész a lelket tartja a legmagasabb képességek hordozójának. Az emberi lélek fő funkciója a megismerés, a gondolkodás, a képzelet, az ítéletalkotás és az akarat. Követője Szent Ágoston

c./ Descartes Figyelmének középpontjában a tudat került. A tudat vezet el önmagam felismeréséhez: cogito ergo sum. Ő volt az első, aki a tudatos folyamatokat az agynak tulajdonította.

A lélekkel kapcsolatos kérdéseket a tudománynak kellene bizonyítani. A tudománynak pedig az igazságot kell bizonyítania. Az igazság viszont független a megismeréstől és megfelel a valóságnak A tudomány azonban nem ismeri az abszolút igazságot. Kérdés, hogy léteznek-e nem tudományos igazságok, amelyeknek a valóságértéke hiteles az emberi elme számára anélkül, hogy bizonyítani, vagy cáfolni kellene őket. Erre az a válasz, hogy léteznek és kijelentett igazságnak nevezzük A kijelentett igazságok azonban sohasem bizonyíthatók vagy cáfolhatók csak elfogadni vagy elutasítani lehet őket. Példa lehet erre Szókratész tanítása: „jobb az igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni”

Lelki jelenségek vizsgálata
Hogyan állunk ezzel a lelki jelenségek vizsgálatánál? A lelki jelenségek nagy részénél a teljesítmények mérhetők (figyelem, emlékezés,stb.) Azt mérjük, amit mérni képesek vagyunk. Ilyen például a szorongás. A lélektan azonban nem foglalkozik a nem mérhető unalommal, gyávasággal a legtöbb személyiségvonásokkal A matematikai statisztika ki is esik a lélektan érdeklődési köréből. Rámutat ugyan egyes összefüggésekre, de arra nem, hogy ez az összefüggés miben áll. (pl: alkoholista szülő és a gyermekkori kriminalitás összefüggése)

Tovább fűzve a gondolati fejtegetést: A megismerés lehetősége függ a központi idegrendszer fejlettségétől. A magasabban szerveződött idegrendszer megismerhet egy alacsonyabb rendűt. Fordítva viszont nem igaz. A fejletlenebbnek ugyanis nincs eszköze, a fejlettebb idegrendszer folyamatainak megértésére. Ezért nem lehetséges a racionális istenbizonyítás, még ha Aquinói Tamástól származik is.

A lelki jelenségek meghatározói
Az ember csak formát képes meglátni. Ha Istennek nincsen formája, akkor láthatatlan. A formáltság azonban nem feltétele a létezésnek vagyis a láthatatlanság nem zárja ki a létezést
Példa: a fény akkor is létezik, ha nem alkot formát Másrészről a hallhatósághoz kell, ami rezeghet. A semmiben létező Isten nem rendelkezik ilyen eszközzel tehát fizikai értelemben nem is hallható. A hit azonban nem fizikai értelemben vett hallás és látás. Ábrahám lehetségesnek tartja a belső látás (látomás) és a belső hallás (elhívás) lehetőségét. Ebből következik az érzékelhetően túli, szellemi létezés jelenvalóságának feltételezése.

Rendszer elméleti magyarázat
Az ember lelke tehát tudat alattiból tudattalanból esetleg még kollektív tudattalanból áll. A rendszerelmélet kimondja, hogy a világban vannak nyitott és zárt rendszerek.

a./ nyitott rendszer
Felvethető a kérdés, hogy az ember lelke nyitott, vagy zárt rendszer? Nyitott rendszer ugyanis az, ami állandó kommunikációban van a külvilággal Változik, változtat, hatni akar, tehát szabad átjárása van a külső világ és ő közötte.

b./ zárt rendszer
A zárt rendszerben a nyitott rendszernél említett külvilági kapcsolatról nincsen szó. A zárt rendszer stabil, nem befolyásolható a külső hatások által, de ő maga sem hat kifelé.

A kérdés továbbra is az, hogy a lélek nyitott vagy zárt rendszer-e? Válasz képen C.G. Jung azt mondja, hogy legalább két részét kell megérteni az emberi léleknek, Az egyik a selbst vagyis a zárt, kemény önmaga, amit készen hoz magával az ember Ezt a zárt selbstet nem lehet megváltoztatni. A selbst nem akar direkt módon hatni a világra, de nem is fogad el közvetlen hatásokat. Ez tehát egy teljesen zárt rendszer, amit onnan lehet tudni, hogy ha valakinek mély hipnózisban olyan szuggesztiót adnak, amely a személyiségének kemény magjával ellenkezik, vagyis ezzel a selbsttel akkor a paciens azonnal felébred.

Magyarázat Selbst
Selbst a személyiség központi archetípusa, nem lehet lefordítani, de elterjedt a mély-én vagy a személyiségközpont fordítás. Ez a személyiség központjának és totalitásának kifejezője. Megjelenési formája a mandala, a teljesség szimbóluma. Ez az Imago Dei, az Isten képe bennünk, ezáltal fel tudjuk venni Istennel a kapcsolatot, ez az „istenérzékelés szerve”. Az emberi élet célja a Selbsttel való kapcsolat kiépítése, a hozzá való eljutás. Kb. 40 éves kortól jut el az ember a Selbstjének megismeréséhez. A Selbst és annak szimbólumai Isten archetípusát alkotják. Egy patológiásan vallásos ember éretlen Selbsttel rendelkezik.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Carl_Gustav_Jung

Az emberek félnek a szellemi leépüléstől, a magánytól az érzelmi kapcsolatok elveszítésétől, mert ez mind a halál ellen véd. Ebből a félelemből (pánikból) úgy tud kimenekülni, hogy egy zárt rendszerhez kapcsolódik, amely stabil és nem fosztható ki. Ezt a legtöbben a vallásban találják meg. Minden vallás ugyanis egy zárt rendszer. Isten és a szellemi lét nem változik, tehát biztonságos és időtlenséget ad. Hátha a halálommal nem szűnik meg minden, hátha tovább élek más formában Minden zárt rendszer alkalmas arra, hogy az ember biztonságát növelje

Egyensúly
Az ember lelkileg akkor van egyensúlyban, ha a lelkében a zártságot és a nyitottságot egyaránt hagyja funkcionálni Ha megtagadja a nyitott rendszert a perszónát, akkor az élethez nem alkalmazkodó dogmatikák szerint élő valaki lesz belőle

Magyarázat Persona
A persona szerepszemélyiséget jelent, minden ember egoja kialakít egy olyan személyiségrészt, amivel érintkezik a többiekkel. Ennek a résznek vannak tudatos és tudattalan részei is. Egy personánk van, de több szerepben is szerepelünk, például: anya, dolgozó nő, valamilyen párt tagja, az egyházközösség tagja, stb.… Ha nem lenne personánk, nem tudnánk társas kapcsolatokat kialakítani.

Magyarázat Lélek
Az emberben az életnek és a személyiségnek a testtől független létezőként képzelt hordozója. Az ember belső valósága és spirituális értelemben a halhatatlan részt, az örök elpusztíthatatlan eszenciáját jelenti az embernek, mely több hit szerint lélekvándorlás folytán több élőhöz is kapcsolódhat egymás után. A szellem a lélek és az élő test kapcsolatát valósítja meg. E kapocs a halállal feloldódik, a test elmúlásával rendszerint távozik e világból.
Az antropozófia szerint a lélek olyan lény megjelölése, amely belső átélésre képes. A régebbi felfogásokhoz hasonlóan az antropozófia a szellem örök és halhatatlan voltáról beszél. A lélek az összekötő a szellem és a test között. A tudományos megfogalmazás szerint psziché, érzés, tudat, éntudat.
http://lelekportal.webnode.hu/ego-lelek/

Lelki működés
A fontos lelki működésből emeljünk ki hármat

a./ gondolkodás
b./ viselkedés és magatartás
c./ érték orientáció

ad a./ A gondolkodás egy olyan lelki funkció, amely valamiről az igazat akarja megtudni vagyis azt, hogy alapvetően milyen a vizsgált dolog és mely törvényeknek engedelmeskedik. Manapság azt mondjuk, hogy minél mélyebbre hatolunk egy jelenségben, annál többet és igazabbat tudok meg róla. Ezek szerint a mélylélektan többet tud meg az emberről, mint a felszíni lélektan. A megismerés útja tehát az, hogy a felszínről mélyebbre hatolunk majd a mélyebbről még mélyebbre, azért hogy egyre többet tudjunk. Csakhogy ez nem biztos, hogy az igazi megismeréshez vezet.

Erre példa, hogy mondjuk 5 személyről vannak ismereteim, tudom kik ők, és felismerem őket. Meg tudom különböztetni egymástól. Tételezzük fel, hogy ez az 5 személy meghal mondjuk a boncolást követően az agyvelőjüket kiteszik szemlére akkor nem tudom megállapítani, hogy ezek a testrészek kihez tartoznak. Ahogyan az atomok világa felé haladunk egyre kevesebbet tudunk az emberről, mint individuumról és egyre inkább azt látjuk, ami minden emberben azonos Ezek után kérdés, hogy vajon jobban megismerek-e valakit akkor, ha mélyebbre megyek?

A C. G. Jung által meghatározott kollektív tudattalanhoz juthatunk el így, ami mindenkiben azonos . Itt már semmi individuális nincsen. Egyre inkább afelé haladunk, ami mindenkiben közös általánosan emberi és nem individuális
Térjünk át a második funkcióra

ad b./ A magatartás és viselkedés itt nem az igazság elérése a cél, hanem a hatás, az érdek Itt kell megemlíteni a konformista nyomást, ami a tömeg hangulatból származik, amellyel az ember, az egyén nem mer szembeszállni. Ez a nyomás a tekintélyes személyektől is jöhet, akiknek szintén félünk nemet mondani. Az igazság tehát a gondolkodásra vonatkozik. Az érdek a viselkedésre a magatartásra.

Önmagunk és környezetünk elfogadása
vagy el nem fogadása négy viselkedési alapszituációt eredményez, amelyet az alábbi ábrán tekinthetünk át.

Magyarázat
Négy alapvető magatartási minta különböztethető meg. Az osztályozás annak alapján történik, hogy mennyire nyitott vagy zárt az illető személy kommunikációja, illetve mennyire veszi figyelembe mások céljait, igényeit, jogait.

A két dimenzió külön-külön is vizsgálható.

• Ha az ábrát középen egy vízszintes vonallal kettévágjuk, akkor felül azt a két mezőt látjuk, amelyek az erőteljesen nyitott kommunikációjú magatartásmintákat mutatják. Mi ezekre a jellemző? A saját érdekek erőteljes és egyértelmű képviselete, a világos szókimondás.
• Az ábra alsó felén a zártabb kommunikációjú mezők vannak. Mit lehet ezekről mondani? A saját érdekek és vélemények fedettek maradnak, nem derül ki az, hogy az illető személy mit forgat a fejében: lehet támogató, de lehet az ellenkezője is.
• Ha az ábrát függőleges irányban osztjuk ketté, akkor a bal oldalon azok a minták találhatóak, amelyek úgy szolgálják a saját célokat, hogy a másik fél érdekit nem (vagy kevéssé) veszik figyelembe.
• A jobb oldali két mező mintái a másik felet méltányolják, tekintettel vannak rá és ezt kifejezésre is juttatják. A négy mező együttes elemzése további magatartási formák bemutatását teszik lehetővé

ad c./ Érték orientáció
Feltehető a kérdés, hogy mit tartunk a legfőbb értéknek? Válasz: a legfőbb érték az élet. Vagyis az hogy élünk, vagyok, hogy létezem. Ennél nagyobb érték egészséges ember számára nincsen. Az ember minden testi és lelki problémája abból fakad, hogy kiszakadt a kozmikus harmóniából. Egy kutyának nincsen olyan élménye, hogy én a Csibész kutya, a Józsi bácsi kutyája. A kutya nem érzi, hogy egyedi vagyok és különbözök minden más kutyától Ilyen gondolatot csak ember él át.

Emberi értékek
A pénzhatalom miatt eltorzultak a társadalmi tényezők. Politikai rendszereket átívelő „izmussá” vált a konzumizmus, amely az anyagiakat állította az értékvilág középpontjába. Ennek a csúcsán a fő szimbólum a jelen korunk mammonja a pénz ül.
A legfőbb mozgató erőt a pénz képviseli Az ebből megvásárolható anyagi javak középpontba kerülésével a „cuccipar” a humanisztikus alapértékek fölébe került Alapértékeken értendő az emberi kapcsolatok, az egészség, az egymásrautaltságból fakadó altruizmus, ezen túl minden, ami az ember boldogságához hozzájárul.
Paul Sartre azt mondja, hogy aki az anyagi javak birtoklásán, hatalmán át határozza meg identitását az homokvárra épít. Retteghet, mert ha javait elveszíti, akkor semmivé válik. A közelmúlt világgazdasági és bankcsődje egyértelműen szembesített bennünket ezzel.

A pénzszerzés kényszere felemészti az egészséget, az egyedi érvényesülés és a szerzési rivalizálás a bizalmat rendíti meg. A tárgyközpontú kultúra átszivárog az emberi viszonyokba is. Minden megvehetővé degradálódik Az érzelmi kapcsolatokban is a tárgyelvűség válik uralkodóvá. Nincs házasságkötés, mert akkor el kellene köteleződni, felelősséget vállalni
A konzumkultúra azt üzeni, hogy legyen „neked” (!) jó, mert megérdemled. Ha egy kapcsolat megromlik ne javítsd meg, vegyél újat, van másik.
A konzumkultúra a velünk született altruizmusnak is a kárára van. Az érdek vezérelt, önszempontú viselkedés egyre jobban megerősödik Azt halljuk, hogy csak magunkkal törődjünk, mások segítéséből haszon nem származik, azt látjuk, hogy jobban jár, aki önző

A Carpe diem horátiusi üzenet a felelőtlenség szabadságát hirdeti, amire a média ráerősít. Ez az attitűd széttépi az igazán éltető, boldogsághozó emberi kötelékeket. Ebben a kultúrában növekszik a hajszoltság, nincs semmire idő, fokozódik az egészségromboló stresszeltség, csökken az érzelmi feltöltöttség lehetősége, szaporodnak a testi-lelki és kapcsolati zavarok, betegségek, a depresszió, a kilátástalanság és reménytelenség

Az emberi értékek azok a tényezők, amik lehetővé teszik az emberek közös, eredményes tevékenységeit, amellyel az egyénihez mérten gyorsabban, jobb eredmény érhető el

Bizalom / Kölcsönösség / Együttműködési készség (kooperáció) / Segítőkészség (Szolidaritás) / Önbizalom / Következetesség / Nyitottság / Bizakodás (pozitív szemlélet) / Vitakultúra / Szervezési ismeretek / Összpontosítás (koncentráltság) / Együttérzés (empátia) / Mértékletesség / Tisztelet (elfogadás, egyenlőség) / Egészségmegőrzés / Önállóság

Örömmel vesszük az olvasott tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, kiegészítő megjegyzéseit, értékelő minősítését, amit a KAPCSOLAT menü Üzenet helyén beírva érdeklődve várunk. Véleménye segít minket abban, hogy a további dolgozataink az olvasók tartalmi igényei szerint formálódjon.

Figyelem: A weboldalon ismertetett étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására. Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez.