www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja

Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek

T U D Á S T Á R

Lelki funkciók hatása az egészségre.

Az orvostudomány és a hit általi gyógyítás az Ószövetségben
Ha meg szeretnénk érteni az Újszövetség szemléletmódját, előbb közvetlen előzményeire kell figyelmet szentelnünk. Az Ószövetség egészét tekintve kevés utalást találunk az orvoslás megítélésével kapcsolatban viszont gyakran értesülünk betegségről, testi bajokról Ez azzal is magyarázható, hogy az Ószövetségben a gyógyítás egyedül Jahve tulajdonsága neki kijáró attribútum. Így maga a betegség szerves egységet alkotott a bűn, illetve a büntetés fogalmával. A fogság után egyre elterjedtebb az a nézet, hogy a betegek ártó szellemek (sátán, démonok) hatása alatt állnak. Viszonylag későn jelenik meg az orvoslás (fogság után) mint Isten eszköze a beteg állapotának javítására.

Uralkodásának 39. évében Ásza igen súlyosan megbetegedett a lábára. De betegségében nem az Urat kereste, hanem inkább az orvosokban bízott"

Ásza Júda ötödik királya (Kr. e. 908-867) volt. Uralmát viszonylagos béke jellemezte. Eltávolította a bálványok nagy részét, valamint helyreállította a kultuszt.

Ez a rövid részlet illusztrálja talán legjobban az orvos megítélésének negatív voltát az Ószövetségben. Ásza egyetlen hibája, hogy embertől várta a gyógyulását. Valószínű, hogy nem izraelita orvosokról van szó. Az idegen orvosokat gyakran említik, mint földalatti istenségeket vagy olyan kontextusban, mint akik más istennek a szolgálatában állnak. Így a bálványimádás vádja társul ahhoz, aki bajában emberhez fordul, emberben bízik. Azt látjuk, hogy egyedül Isten privilégiuma a gyógyítás, a bűn fogalma gyakran párosul a betegséggel. Az Ószövetségben a bűn gyakran vezet katasztrófához. A katasztrófa annak függvényében keletkezik, hogy a választott nép mennyire távolodott el Jahvétól.

A gyógyításra vonatkozóan nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre a fogság korát megelőzően. A Talmud megemlíti, hogy Hiszkija elrejtette az orvoslásról írt könyvet, hogy elveszett a gyógyszerészetről írt tekercs. Magukról a héber orvosokról sem sokat tudunk. Általában véve papok voltak, akik felállították a diagnózist, elvégezték a purifikációs feladatokat. Érzékelhető Egyiptom hatása, ahol igen magas fokú orvoslás folyt. Egyiptom befolyásának tekinthető a mágia bizonyos körű használata (rézkígyóra való tekintés, kígyómarás esete, A héber rofe szó is idegen gyógyítókra utal. Ezek nem voltak Jahvéval közösségben, tehát nem volt ajánlatos hozzájuk fordulni. A ritkán használt mágia mellett a gyógyítás elsősorban gyógynövényekkel folyt. A töréseket is kezelték. Mindezek mellett fürdőket is javasoltak.

Orvoslás a fogság után

A babiloni fogság idején a zsidók fejlett orvostudománnyal találkoztak. Megváltozott az orvossal kapcsolatos egész szemléletmódjuk. Erre a legjobb példa Sirák fia könyvében található
(Sir 38,1-15). Itt az orvoslás tudománya Istentől származik. A gyógyszerek (gyógynövények) is már a teremtéskor létre-jöttek. Viszont még mindig megvan az a nézet, miszerint betegség esetén helyre kell állítani a kapcsolatot, a közösséget Istennel. A beteg elsősorban imával, élete megváltoztatásával, áldozattal kell bocsánatot esdekeljen, és majd csak ezek után próbálkozhat orvoslással. Az orvosnak pedig Isten mutatja meg a betegséget és a gyógymódot. Tehát a gyógyítást Isten végzi az orvos segédletével.

Magyarázat Babiloni fogság
A babiloni fogság vagy babiloni száműzetés a zsidó történelemnek az a szakasza, amikor a júdeai királyságból Nabukodonozor a zsidókat Babilonba hurcoltatta. A királyi udvart, más előkelőket és mesterembereket és Judea lakosságának egy jelentékeny részét, mintegy tízezer embert toloncoltak át. ami Jeruzsálem eleste és a Templom lerombolása után folytatódott.
A száműzetés akkor ért véget, amikor Kr. e. 538-ban a babiloni birodalmat megdöntötte Kurus perzsa király aki engedélyt adott a zsidóknak, hogy visszatérjenek a zsidó Yehud Medinata tartományba. A hazatérők száma
50 000 körül lehetett. Kurus történelmi szerepe az, hogy hazaengedte a zsidókat a babiloni fogságból, így maradandó örökséget hagyott rájuk, ezért a zsidók „az Úr felkentje”, vagy „Messiás” címmel is felruházták

A fogság, a visszatérés és a jeruzsálemi templom újjáépítése a zsidó történelem és a judaizmus legfontosabb eseményei közé tartoznak és jelentős hatást gyakoroltak a zsidó kultúra és hagyományok fejlődésére.

Hipokratesz idejében a gyógyítás inkább köszönhető a helyes étrend és életforma kialakításának, mint csodás beavatkozásoknak. Az ilyen tudósítások inkább hasonlítanak egy modern kori wellness üdülőtelep reklámjához, mint zarándokközponthoz és az áhítat lég-köréhez.

A történetek nagy része vakság és bénulás meggyógyításával foglalkozik. Ez az a betegségréteg, ahol az emberi tudás megáll. Ezeken a betegségeken csak egy istenség tudott segíteni. A vakságot és a bénulást csak a hit gyógyította meg.

Riemer: Miracle stories and their narrative intent in the context of the ruler cult of classical antiquity. 40-41; Vö. Gnilka, Joachim: A názáreti Jézus. Budapest 2001, 151.

Az ókori csodatévők közül Apollóniosz hasonlít leginkább Jézusra. Hieroklész össze is hasonlította, azt bizonyítva, hogy a pogány filozófus éppen olyan nagy, mint Krisztus, vagy még nagyobb

A császár soha sem tesz semmilyen varázsló aktust, csak puszta jelenlétével gyógyít (ez érvényes a császár képére is) (1). Egyik ilyen ismert csoda Vespasianusszal történt Egyiptomban. Itt meggyógyít egy vakot és egy béna kezű embert.(2). Próbálták ezt úgy magyarázni, hogy csak ideiglenes vakságról volt szó, a másik betegnek meg csak kificamodott a karja, de valószínűbb, hogy itt a kiválasztottság motívuma köszön vissza. Hasonló eset történik Trajánusszal is, és a Hadrianus köntösét megérintő vak esete is hasonló ehhez. (3)

1. Riemer: Miracle stories and their narrative intent in the context of the ruler cult of classical antiquity. 36
2. Riemer: Miracle stories and their narrative intent in the context of the ruler cult of classical antiquity. 40-41; Vö. Gnilka, Joachim: A názáreti Jézus. Budapest 2001, 151.
3. Riemer: Miracle stories and their narrative intent in the context of the ruler cult of classical antiquity. 43. Érdekes megjegyezni, hogy a vérfolyásos asszony is úgy gyógyult meg, hogy Jézus köntöséhez ért.

Aszklépiosz, a görög világ gyógyító istensége mindenki számára ismerős. Szimbóluma mai napig jelzi, hol kapható az orvosság. Eredetét nézve trák kígyóistenség lehetett.
Az ókori csodatévők közül Apollóniosz hasonlít leginkább Jézusra. Hieroklész össze is hasonlította, azt bizonyítva, hogy a pogány filozófus éppen olyan nagy, mint Krisztus, vagy még nagyobb
Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma. In: Ókeresztény írók I. (szerk. Vanyó László), Budapest 1988, 531.

Magyarázat
Aszklépiosz botja a gyógyítás művészetét szimbolizálja: a kígyó, amely képes levedleni a bőrét a megújulás, az újjászületés és termékenység kifejezője, míg a bot, a hatalom és a gyógyítás istenének megtestesítője. A bot köré tekeredő kígyó fajtáját tekintve erdei sikló
http://www.keresztenyszo.katolikhos.ro/archivum/2009/augusztus/8.html

Az Apostolok cselekedeteiből azt tudjuk meg, hogy Pált és Barnabást isteneknek tartották csodáik miatt (ApCsel 14,8-18), amelyekkel legitimációt szereztek, tehát isteni voltot kaptak ezáltal a pogányok közt. Az Újszövetségben Jézus csodái jelek, amelyek megmutatják, hogy köztünk van Isten országa, ezzel együtt legitimitást nyer a krisztusi hatalma is.

-.-.-.-.-.-.-.-.-

Az Újszövetségben „Christus medicus”

• Jézus a következő feladatot adta a tanítványainak: „A betegeket gyógyítsátok meg, a halottakat támasszátok föl, a leprásokat tisztítsátok meg. Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok (Máté 10,8)
  
  
• Az ókori kereszténységben a testi és a lelki gyógyulás egyszerre következik be. A test megszabadul a betegségből, a lélek a bűnöktől. Ezt példázza a béna ember meggyógyítása (Lukács 5,17-26). Jézus: „Ember bűneid bocsánatot nyertek. Felszólítalak, kelj fel, fogd ágyadat és menj haza!” Ebben és sok más esetben a gyógyulás a bűnbánat jutalmaként következett be.
  
  
• Jézus bejárta Galileát, híre terjedt egész Szíriában. Minden beteget odahordtak, sántát, bénát, vakot némát.. Aki érintette ruhája szegélyét meggyógyult (Máté 14,34-36)
  
  
• Kafarnaumi százados A gyógyítás valamilyen módon a hittel volt kapcsolatban, a gyógyító erő a hit révén fejtette ki hatását. Jézus minden esetben kinyilvánította, hogy a hit gyógyított, a hitben gyógyító erő van. Erre példa a kafarnaumi százados esete, akinek hite a szolgája meggyógyulásához vezetett. Ebben az esetben nem is a beteg hitéről volt szó, hanem a szolga gazdájának a hitéről. Jézus: „Menj, legyen úgy, ahogy hitted” A szolga még azon órában meggyógyult (Máté 8,5-13)
  
  
• Jairus leánya és a vérfolyásos asszony. Egy elöljáró lépett Jézushoz Leborult előtte s kérte: „Az imént halt meg a lányom, de gyere, tedd rá kezedet és életre kel.” Jézus fölkelt, s elment vele tanítványaival együtt. Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról megközelítette és megérintette ruhája szegélyét. Így gondolkodott magában: „Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok.” Jézus megfordult, ránézett és így szólt: „Bízzál leányom, a hited meggyógyított.” Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.
  Amikor Jézus az elöljáró házához ért, s látta a zajongó tömeget, rájuk szólt: „Menjetek innét, hiszen nem halt meg a kislány, csak alszik!” Erre kinevették. Amikor a tömeget eltávolították, bement, megfogta a kezét, és a kislány fölkelt. A dolognak híre járt az egész vidéken.
  
  
• Két vak meggyógyítása Jézus folytatta útját. Utánament két vak, ezt kiáltozva: „Dávid fia, könyörülj rajtunk!” Amikor a házba érkezett, a vakok bementek hozzá. Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek, hogy meg tudom tenni?” „Igen, Uram!” – felelték. Erre megérintette a szemüket, és így szólt: „Legyen hitetek szerint!” Nyomban megnyílt a szemük. Jézus pedig rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, ne tudja meg senki!” De azok alighogy elmentek, az egész környéken elhíresztelték (Máté 9, 27-31)
  
  
• A leprás. Amikor lejött a hegyről, nagy népsokaság követte. Egyszer csak odament hozzá egy leprás, leborult előtte és kérte: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz!” Jézus kinyújtotta kezét, megérintette, s így szólt hozzá: „Akarom, tisztulj meg!” Erre az nyomban megtisztult leprájától.
  
  
• A hitnek hatalma van. Egy megszállott gyermek meggyógyításánál Jézus megjegyzi: „Minden lehetséges annak, aki hisz”. (Márk 9,23)
  
  
• Holdkóros fiu. A holdkóros fiút a tanítványokhoz hozták, de ők nem tudták meggyógyítani Megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk meggyógyítani?” Ezt felelte: „ „Mert gyenge a hitetek”. „Ha csak akkora lesz a hitetek is, mint a mustármag , nem lesz nektek semmi sem lehetetlen” (Máté 17,14-20)

Szemelvények a mai korból
Az igazán nagy hit a tudat átalakulásával, átformálódásával jár együtt, amely globális méretekben megváltoztatja az egész személyiséget A mély hit transzkonfigurálja az egész személyiséget A hitben megállapodott személy már nem ugyanaz, mint aki előzőleg volt. A mélységes hit nem érhető el egyszerűen az ember erőfeszítései által. Ezt adományként kaphatjuk meg
Kérdés lehet az akarat szerepe. Arra is szükség van, mert akarat nélkül semmi sem sikerülhet
Az Újkorban a vallás és a gyógyítás szétvált. A spirituális gyógymódok azonban megőrizték szerepüket.
Jézus a gyógyító tevékenységével és az ehhez fűződő kijelentéseivel nem csak a gyógyítás puszta tényét akarta bemutatni, nemcsak azért gyógyított, hogy a betegek visszanyerjék egészségüket, vagy hogy ily módon hallgatóságot és hívőket szerezzen, hanem elsősorban azért, hogy a hit jelentőségét, szerepét és hatalmát bizonyítsa.
A hit és a tökéletesedés között szoros kapcsolat van. Az, aki megszabadul a tökéletlenségtől, amely egyben a javak birtoklásának a vágyától való megszabadulást is jelenti (ez a Buddhizmusban a vágytalanság, amely a Nírvána elérésének a feltétele) képes a hit lépcsőjén felfelé haladni. Az értelem itt felmondja a szolgálatot Jézus arra kéri az embert, hogy higgyen és nem arra, hogy értelmével dolgozza fel a látott és hallott eseményeket Az emberi elme arra ugyanis alkalmatlan. Noha az értelemnek is megvan a szerepe, de a hit prioritása nem vonható kétségbe.

Jézus előtt a lelki-testi gyógyulás hittel való elérésének lehetőségével nem foglalkoztak. A vallásos hitet el lehet különíteni a világi hittől, noha a hit maga egy és oszthatatlan.
A hit gyógyító erejére ma is ugyan olyan szükség van, mint kétezer évvel ezelőtt Az elmechanizálódott orvoslás keretei között a betegben a hit által a gyógyulás esélyei nagy mértékben javulnak. A hit ingyen van, csak gondolni kell rá, foglalkozni kell vele. Nem csak a beteg hite a fontos, hanem az orvosé is. Minél nagyobb az orvos hite annál nagyobb lesz a betegé is és ezzel kölcsönösen erősítik egymást.
A hit az egész életünket átszövi, a gyógyítás nem mondhat le róla Csak a kezdet nehéz, gyakorolni kell, és hatásai előbb-utóbb jelentkeznek.

Dr. Csókay András
„Mivel orvosok vagyunk, akik évekig tanulták az orvostudományt, és egyben hívők is, fontosnak tartjuk kihangsúlyozni a gyógyulásban mind az értelem, mind a hit szerepét. Az első helyen a hit áll, az elsődleges, utána az értelem, amit szintén fontosnak tartunk.(Dr Csókay András agysebész)
Dr. Csókay András agysebész. előadásának címe : Hit és orvostudomány kapcsolata.
Csókay András Budapesti Műszaki Egyetemen 1980-ban építészmérnöki diplomát szerzett, majd 1989-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán orvosi diplomát. Öt gyermek édesapja. A súlyos traumás agyduzzadás kezelésére az úgynevezett éralagút-technika módszert és további koponya-térnyerési technikák új műtéti megoldásait fejlesztette ki.
A közismerten mélyen vallásos orvos a hittel megélt orvoslásról és a hit erejéről beszélt a gyógyulás folyamatában.

Istenhit és ész az orvostudományban
Egyetemi oktatásban a tantárgy célja, hogy igyekezzen eloszlatni az istenhit és az orvostudomány közötti feszültséget, sikeresebbé téve ezáltal a gyógyító munkát. Szó esik arról, hogy spiritualitás, vallásosság hogyan segíthet a kreatív (orvosi) tevékenységekben, nehézségek leküzdésében, milyen szerepet játszik a hit, a remény és a szeretet. Szó esik többek között még - a teljesség igénye nélkül felsorolva - az abortuszról, a hajléktalanok, rászorulók helyzetéről, a haldokló betegekkel való kommunikációról. Az előadások zömét Dr. Csókay András tartja, mellette meghívott előadók tartanak órákat, például Dr. Papp Lajos szívsebész, Prof. Kellermayer Miklós, Prof. Hidvégi Máté, Janig Péter kórházlelkész, Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.
http://sotepedia.hu/aok/targyak/istenhit_es_esz_az_orvostudomanyban

Carl Gustav Jung
Isten mint prima causa, ős-ok, amiképp még a középkorban nevezték, felvilágosult korunkban sokáig el volt fojtva. Napjaink bálványai - az intellektus, a racionalizmus, a materializmus, az atombomba, a nemiség, a hatalom, a has, a karrier vagy imádatunk bármi más tárgya - úgy látszott, megvannak Isten nélkül. Az egyházakon és a teológián is nyomot hagyott a materialista és egyoldalúan észelvű korszellem. Teológusok és papok generációi próbálták Istent tudományosan bebizonyítani. Az ilyen légkör tönkreteszi a természetes vallásos érzést. Ma viszont egyre többen ismerik fel, mennyire szűk az anyagelvűség és a racionalizmus. Ismét nő létünk legfontosabb törvényének a súlya: a szellem vezérli az anyagot. C. G. Jungnak lényeges része van ennek a - voltaképpeni vallási - törvénynek az újra fölfedezésében

Dr. Papp Lajos szívsebész, a Pécsi Tudományegyetem tanára, valamint PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinika igazgatója. Széchenyi- és Magyar Örökség, Prima Primissima - , Pro Cultura- díjjal ismerték el. Részlet a kómáról szóló előadásából:

„Leletei alapján már nem szabadott volna, hogy éljen. Mindennek ellenére az élet levegője ott vibrált a beteg körül. Én csak egyet kérdeztem tőle:- Hisz-e abban, hogy életben marad? Mondta, jelezte, hogy hisz. Abban a pillanatban eldöntöttem, hogy megoperálom. Ez nem egy racionális döntés volt, hanem inkább egy intuíció. A műtét után nem tért eszméletéhez. Hat napig eszméletlenül feküdt. Lélegeztetőgép tartotta életben. Ezt az állapotot hívják kómának. Én ennek ellenére mindennap többször is odamentem a beteghez, megfogtam a kezét, megsimogattam a fejét. És mivel nem akartam, hogy a többi kollégám megmosolyogjon, ezért egészen halkan a fülébe súgtam ezeket a mondatokat: "Ugye megígérte nekem, hogy nem hagy cserben? Önnek élnie kell. Értse meg: van esélye. Nem szabad föladnia."
A beteg hat nap múlva eszméletére tért, és egy hónap múlva a körülményekhez képest gyógyultan távozott. Ami a döbbenetes, az most következik.
A beteg azt mondta nekem, hogy köszöni a mondataimat. Elmondta percre pontosan, hogy kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken mikor voltam nála, és miket suttogtam a fülébe. Utólag leellenőriztem, valóban akkor voltam ott, amikor ő mondta. Elmondta pontosan, hogy szerdán tizenegy óra húsz perckor megállt ez és ez az orvos az ágya végénél, és akkor őt ott halottnak nyilvánították. Azt mondta a hölgy: "Szerettem volna nekik odaszólni, hogy ne temessenek el, mert nem haltam meg. Nagyon rossz érzés volt, hogy nem tudtam velük szemben védekezni."
Ez a nő mindent elmondott. Azt mondta: "Alig vártam, hogy maga odajöjjön hozzám, és beszéljen az életről." A beteg szemén a hat nap alatt végig egy nedves labdacs volt, nehogy a szemhártyája kiszáradjon. Életfunkciói nem voltak. Nyilvánvaló, hogy a szemével nem láthatott és a fülével nem hallhatott, hanem valami mással, amiről mi nem tudunk. Persze az, hogy valamiről mi pillanatnyilag nem tudunk - vagy nem tud még az orvostudomány -, nem azt jelenti, hogy az nincs is.
Az biztos, hogy ezek után nekem már senki nem mondhatja azt, hogy a kóma állapotában lévő beteghez nem érdemes szólni, mert az úgyis meghalt. De számos más esetben is a betegek beszámolnak a műtét alatti élményeikről, pedig elvileg semmilyen élményük nem lehetne. A nagyobb szívműtéteknél megállítjuk a beteg szívét, és gép pótolja a keringést és a szívműködést. Megállítani a szívet nagyon könnyű, beindítani már nem annyira. Miután megoperáltuk a szívét, újraindítjuk. Az újraindítás számomra mindig egy katartikus pillanat. Sokszor a betegek a szív újraindításának élményéről pontosan beszámolnak. Ez azért döbbenetes, mert arról az időszakról, amelyről ő beszámol - nevezetesen a szív újraindításának élményéről - abban az állapotban ő a tudomány mai álláspontja szerint nemhogy nem érezhet semmit, de nem is élhet."
http://www.vargamakai.com/drpl_szellemel.html

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

A teljes ember a Homo sapiens tehát nemcsak biológiailag ember. Négy térben él: materiális, szociális, intellektuális és spirituális térben. Ezek metszéspontjában van a kiegyensúlyozott, harmonikus élet. Ha ez a harmónia megbomlik, az ember „használhatatlanná” válik biológiailag is. Sok igazságot tartalmaz a bölcs latin közmondás: „mens sana in corpore sano – ép testben ép lélek.”

A The Journal of Alternative and Complementary Medicine 2005-ös tanulmánya bizonyította, hogy tizenegy gyógyító, szándékosan elküldött gondolatokkal, képes volt befolyásolni a kiválasztott páciensek agyi aktivitását, amelyet mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) mértek. A távolban lévő személyek fizikailag és elektromosan is szigetelt helységben tartózkodtak. A szerzők hozzáfűzték: “a tanulmány nem önmagát a gyógyítást akarja bizonyítani, de minden esetre találtak összefüggést az elküldött szándék és a távolban lévő személy között."

Orvostudomány és hit
A vallásos hit és egészségi állapot összefüggéseit ma már könyvtárnyi közlemény taglalja, és néhány éve igényes kézikönyv is megjelent angol nyelven. Az orvostudomány és a hit évezredeken át hatékonyan működött együtt a gyógyulás folyamatában. A mózesi törvényekben számtalan – a mai szemmel nézve is bölcs, praktikus – egészségügyi vonatkozású rendelkezés található.
Az evangéliumnak (és az apostolok cselekedetiről szóló könyvnek is) a szerzője Lukács, aki foglalkozása, hivatása szerint orvos volt. Művelt, görög emberről van szó, aki minden bizonnyal a Hippokratészi esküt letéve működött. Ő maga nagy valószínűséggel nem volt személyes tanúja mindannak, amit az evangéliumban leír, azonban – pontosan utánajárt mindannak, amit aztán sorjában lejegyzett.

Vallás elleni vélemények
A vallás ellen igen prominens személyiségek emelték fel szavukat, tollukat, és meglehetősen szélsőséges megfogalmazásokkal bélyegezték meg:

• „a nép ópiuma” (Marx)
• „átfogó kényszerneurózis… infantilis tehetetlenség… regresszió a primer nárcizmushoz...” (Freud)
• „pszichotikus epizód” (Horton, 1974)
• „a temporális lebeny diszfunkciója” (Mandel, 1980)
• „borderline pszichózis… regresszió, menekülés, kivetítés a primitív gyermeki állapotra.” (Group for the Advancement of Psychiatry, 1976)

Érdemes felfigyelni arra, hogy a felsorolt példák mind az ún. civilizált nyugatról származnak; további oldalakon lehetne taglalni azt az elképesztően szélsőséges és brutális gyakorlatot, hogy egy-egy kommunista országban az elkötelezett, hívő emberek zárt osztályra kerültek, és ott a legdrasztikusabb kezelésben volt részük...

Mit mutatnak az adatok
Craigie 1990-ben számolt be eredményeiről. A Journal of Family Practice-ben (a háziorvoslás szakfolyóiratában) 10 év alatt megjelent, a keresztény elkötelezettség hatásait vizsgáló közleményeket tekintette át, és azt találta, hogy az összes cikk 81%-ában a szerzők pozitív, 15%-ában semleges, 4%-ában pedig negatív összefüggést találtak a hit és az egészségi állapot között.
Levin és Vanderpool 1987-ben megjelent cikkében a vallásos alkalmakon való részvétel gyakoriságának felmérésével készült epidemiológiai kutatások eredményeit elemezve – több mint 100 publikáción – ugyanezt az arányt találta, vagyis 81% pozitív, 15% semleges, 4% káros hatást mutatott.
Larson és munkatársai a vezető pszichiátriai folyóiratok vallásos hitet tanulmányozó közleményeit átnézve 83%-ban pozitív, 14%-ban semleges és 3%-ban káros kapcsolatot találtak a hit és a mentális egészség között.
Koenig pedig azt írja a szakterület első kézikönyvében, hogy a több mint 1.200 tanulmány és 400 összefoglaló közlemény 60-80%-ban a spiritualitás (vallásos hit) és az egészségi állapot között kedvező kapcsolatot mutatott

Nem hagyható figyelmen kívül az a közlemény, amely szerint több mint 21 ezer lakoson (21.204) végezték a vizsgálatot, akiket 10 éven át követtek. Azt találták, hogy több mint 7 évvel élnek tovább azok, akik hetente legalább egyszer járnak templomba/gyülekezetbe, mint azok, akik soha nem járnak.

Oman és munkatársai 5 éven át követtek mintegy 2 ezer (2.025) 55 évnél idősebb amerikai embert, és eredményeik összhangban vannak az előbb bemutatott tanulmánnyal. Mindkét nem esetén a hetente templomba/gyülekezetbe járók halálozási aránya bizonyult a legalacsonyabbnak; a templomba/gyülekezetbe nem járóké a legmagasabbnak.

Koenig professzor, aki egyik legaktívabb kutatója, előadója, szószólója a hit és egészség kapcsolata tanulmányozásának, ezen a ponton előadásaiban – minden különös kommentár nélkül – előszeretettel utal a Biblia egyik Ószövetségi könyvére, amelyben a következő olvasható:
„A bölcsesség kezdete az ÚRnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet. Mert általam sokasodnak meg napjaid, és gyarapodnak életed évei.” (Példabeszédek 9, 10-11)
Koenig tankönyvében összefoglalást ad a megjelent közleményekről. Ezek az adatok betekintést adnak abba, hogy milyen területeket vizsgálnak a kutatók. A zárójelben a pozitív összefüggést adó és az összes vizsgált közlemény aránya látható.

• az élet célja és értelme (16 vizsgálat közül 15-nél) (15/16)
• depresszió és az abból való felgyógyulás (60/93)
• öngyilkosság (kevesebb) (57/68)
• jóllét, remény és optimizmus (91/114)
• szorongás és félelem (kevesebb) (35/69)
• kielégítő, stabil házasság (35/38)
• szociális támogatás (19/20)
• alkoholizmus/drogozás (kevesebb) (98/120)
• deviancia (ritkább) (28/36)

Kérdés lehet: Hogyan hoz létre a hit 7 év (feketéknél 14 év!) várható élettartambeli különbséget?
„Egyszerű” és csupán biokémiai, élettani válasz nem adható. Koenig professzor itt arra törekedett, hogy kizárólag azokat a faktorokat tüntesse fel, amelyek a tudomány számára is megközelíthetők, mérhetők. Látszik, hogy a hit pozitív hatással van a mentális egészségre, a hívők szociális támogatottsága kifejezettebb és (általában) egészségesebb életet élnek. Ez a három tényező pedig jelentős hatással van a stressz hormonokra, az immunrendszerre, a vegetatív idegrendszerre, és jótékonyan befolyásolja a betegséghez való hozzáállást, a kezelésben való együttműködést, valamint kisebb a kockázata valamiféle veszélyes életmódnak.

Hivatkozott irodalom

• Koenig HG, et al. Attendance at religious services, interleukin-6, and other biological parameters of immune function in older adults. Int.J.Psychiatry Med. 1997;27(3):233-50.
• Koenig HG, et al. Handbook of Religion and Health (Oxford University Press, 2001)
• Koenig HG, et al. The relationship between religious activities and blood pressure in older adults. Int.J.Psychiatry Med 1998; 28(2):189-213.
• Koenig HG, et al. The relationship between religious activities and cigarette smoking in older adults. J. Gerontol: Medical Sciences 1998;53A(6):M1-M9.
• Koenig HG, et al.: Religion index for psychiatric research (DUREL). Am J Psychiatry 1997;154:885-6.
• Kopp Mária, Skrabski Árpád: Hungarostudy 2002
• Larson DB, et al. American Journal of Psychiatry 1992;149:557-559.
• Levin JS, Vanderpool HY. Is frequent religious attendance really conducive to better health? Toward an epidemiology of religion. Social Science and Medicine 1987; 24:589-600
• Oman D, Reed D. Religion and mortality among the community-dwelling elderly. Am. J. Public Health 1998; 88(10):1469-1475
• Hit és egészség – mit mutatnak az adatok? (Dr. Győri József))
  http://www.ihs.hu/articles.php?article_id=1

 

Örömmel vesszük az olvasott tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, kiegészítő megjegyzéseit, értékelő minősítését, amit a KAPCSOLAT menü Üzenet helyén beírva érdeklődve várunk. Véleménye segít minket abban, hogy a további dolgozataink az olvasók tartalmi igényei szerint formálódjon.

Figyelem: A weboldalon ismertetett étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására. Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez.