www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja

Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek

Intelligencia és IQ növelésének lehetőségei

„Vannak, akik szerint a számítógépek soha nem mutathatnak valódi intelligenciát, bármilyenek is legyenek. Számomra azonban úgy tűnik, hogy ha az emberekben a nagyon bonyolult kémiai felépítésű molekulák képesek úgy működni, hogy intelligensekké tesznek bennünket, akkor a hasonlóan bonyolult elektronikus áramköröket tartalmazó számítógépek ugyancsak intelligens működést tanúsíthatnak. Ha viszont intelligensek, akkor még náluk is bonyolultabb és intelligensebb számítógépeket tudnak tervezni”

Stephen Hawking, angol elméleti fizikus1942. -

Az intelligencia meghatározása
Az Oxfordi Angol Értelmező Szótár az alábbiakat írja az „intelligenciáról”
A megértés képessége, kivételes értelem. A felfogás gyorsasága, éleselméjűség. Intelligens az, aki jól vagy pontosan ért meg dolgokat. Nagy tudású, értelmes éles eszű.
Mind a gyerekek, mind a felnőttek körében erősen eltérő az egyes személyek intelligenciája.

• Más közelítésben a következő olvasható:
  „Első jelentésrétegében egy adott személy intelligenciáját értjük alatta, vagyis az értelmességben való részesedésnek egy bizonyos fokára gondolunk. De: az értelmesség mindig előfeltételezi egy alaptudás kijelölését, amihez viszonyítva meghatározható, hogy valaki ezen alaptudáshoz képest, hol helyezkedik el, azaz mennyire intelligens (kevesebbet és/vagy rosszabbul illetve többet és/vagy jobban tud).
  Egy személy intelligenciája tehát nem más, mint az egyén értelmességi szintje egy előre kijelölt alaptudáshoz viszonyítva.
  A fogalom második jelentésrétegében az ember intelligenciáját értjük alatta. Ebben az értelemben az intelligencia az emberi fajra jellemző, szerkezetileg összetett képesség, aminek különböző kutatások (pl. faktoranalitikus vizsgálatok) által feltárható alkomponensei vannak.
  

  Magyarázat. A faktoranalízis a többváltozós statisztika módszerei közé tartozik, célja a változók csoportosítása és a változók számának redukálása. A faktoranalízis lényege, hogy a változók között összefüggések, korrelációk tapasztalhatók: a közvetlenül nem megfigyelhető háttérváltozók (latens változók, azaz a faktorok) meghatározása ezen korrelációk alapján lehetséges. A korrelációs módszer segítségével érhető el az eredeti változók számának csökkentése de úgy, hogy az eredeti adatok leírása a lehető legkevesebb információveszteséggel járjon.

• Más megvilágításban
  Az intelligencia az a képességünk, hogy „nem teljesen meghatározott” célok elérése érdekében is tudunk döntéseket hozni. Intelligenciánk fokmérője az, hogy döntésünk mennyire volt „jó” – azaz végrehajtása után milyen pontosan sikerült elérnünk célunkat – és mennyire volt gyors. (Klasszikus példa: mozaik-kirakós játékban (puzzle) a következő elem helyének megtalálása.)
  Intelligenciánktól függ, hogy a hétköznapi életben nem várt helyzetekben (balesetben, kritikus (például felvételt eldöntő) kérdés feltevésekor stb.) milyen jól és milyen gyorsan reagálunk.
  Az intelligencia komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a gondolkodás gyorsasága.
  
  
• A hagyományos nyugati pedagógia szerint az intelligencia a gyermekkel veleszületett és a későbbiek során alig változó, mérhető adottság. Intelligenciateszt, iskolaérettségi vagy felvételi vizsga segítségével százalékra átszámítva, IQ-hányadosban, pontban, osztályzatban állapítják meg, hogy melyik gyerek mennyire érett vagy okos, milyen iskolába való, és mekkora teljesítmény várható el tőle a jövőben.
  
  
• Howard Gardnernek, a Harvard Egyetem pszichológia- és pedagógiaprofesszorának világszerte sikeresen alkalmazott elmélete szerint nyolc, egymástól elkülöníthető intelligencia létezik. A hagyományos oktatás elsősorban a bal agyfélteke tevékenységére, azaz a nyelvi és a logikai készségekre épít, és háttérbe szorítja a jobb félteke működését, tehát a képi, a mozgásos, a zenei, a természeti, a társas, valamint a személyes intelligenciát. A sikeres tanuláshoz, az eredményes gondolkodáshoz azonban szükség van mindkét félteke használatára és fejlesztésére.

Az intelligencia 8-félesége

	A nyelvi-verbális intelligencia képessé tesz arra, hogy a szóbeli és az írásbeli kommunikációt megértsük, nyelvet tanuljunk, gondolatainkat szavakba öntsük
	Logikai-matematikai intelligenciánkat problémamegoldásra használjuk, segítségével megértjük a számokat és a műveleteket, összefüggést és rendszert találunk a látszólag elszigetelt jelenségek között. Alkalmazásával megtanulunk következtetni, elvonatkoztatni, kategorizálni, általánosítani, valamint hatékonyan érvelni, és képesek vagyunk hosszú magyarázatokat adni vagy mások érvelését követni.
	A képi-térbeli intelligencia a háromdimenziós térben való tájékozódásnak, a vizuális és a térbeli ingerek pontos észlelésének, valamint létrehozásának a képessége Magában foglalja a belső képalkotás, a grafikus ábrázolás és a térképen vagy a táblázatokban való eligazodás készségét.
	A testi-mozgásos intelligencia segítségével mozdulataink urává válunk magában foglal: mozgáskoordinációt, erőt, hajlékonyságot, gyorsaságot és egyensúlyérzéket jelent, de a kéz ügyessége és a tapintás kifinomultsága is.
	A zenei intelligencia a ritmus, a hangmagasság, a dallam és a harmónia észlelésének, megkülönböztetésének, valamint létrehozásának és a zene előadásának a képessége magában foglalja a teljes zeneművek és az apróbb zenei elemek befogadását, élvezetét, emlékezetbe vésését, valamint a zeneművek szerkezetének megértését és mindezek kritikai elemzését.
	A természeti intelligencia az a képesség, amellyel megkülönböztetjük és osztályozzuk a természeti jelenségeket, a növény- és állatfajokat. Elsősorban a városi környezetben ez az intelligencia nyújt segítséget az élettelen tárgyak, az autó-, a ruha- és a sportszermárkák közötti eligazodásban is.
	A társas intelligencia más emberek érzéseinek, hangulatának, szándékának és indítékainak megértését jelenti. Magában foglalja a sikeres kommunikáció képességét, mások jelzéseinek, arckifejezésének, hangszínének, kézmozdulatainak megértését, valamint az ezekre adott helyes reakció, a konfliktuskezelés és az együttműködés készségét.
	A személyes intelligencia az önismeretet és az annak alapján meghozott döntések képességét jelenti. Segítségével megismerjük tehetségünket és korlátainkat, természetünket, vágyainkat, gondolatainkat, érzéseinket, szándékainkat, és megértjük választásainkat, valamint önuralmat és önbecsülést tanulunk. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=289

Az intelligencia mérése
Az IQ tesztelés két legfontosabb alakja az angol Galton és a francia Binet. „Örökletes zsenialitás” című művében Galton leírja, hogy az angol bírói testület 286 tagja közül 109-nek volt kiemelkedő képességű rokona. Galton a képességekben meglévő különbségek örökletességét bizonyítja. A közeli rokonok kiválóbbnak mutatkoztak, mint a távoliak

Az első kísérletek az inteligencia méréséről a 19.században jelentek meg, mikor az IQ-t az agy nagyságának mérésével határozták meg. Manapság a személyek IQ-ját tesztek segítségével határozzák meg. Az intelligenciát tesztek segítségével először Alfréd Binet mérte. A teszteket gyerekek részére készítette. Azóta a teszteket javították, modernizálták és tovább fejlesztve érték el mai szerkezetüket. Ez vezetet ahhoz, hogy az IQ-t ma már minden egyes korosztály számára tesztelni tudják.

Az IQ tesztek és működésük
Az IQ tesztelők nem tudták megadni az intelligencia definícióját. Az intelligencia nem mérhető például a hallgatók egyetemi érdem jegyeivel. Binet kialakított egy sor tesztet, amit a következők szerint épített fel: egy hatévesnek készült intelligencia tesztnek olyan feladatot kell tartalmaznia, amelyeket a 6 évesek túlnyomó többsége megold, de igen kevés 4 éves, viszont minden 8 éves helyesen tud megoldani.
A tesztek sokasága közül a két legfontosabb teszttel a Wechsler próbákkal és a Raven mátrixokkal foglalkozik a kapcsolatos szakirodalom.
A Stanford-Binet tesztben az IQ számítása a következő

(mentális kor / születési életkor)x100

Terman felnőtteket tesztelve felfedezte, hogy a mentális kor nem nő a végtelenségig Ez azt jelenti, hogy a felnőttek nem értek el jelentősen jobb eredményt, mint a középiskolások.
Wechsler a felnőttek részére készített tesztje az alábbiak figyelembevételével készült: nem a mentális kor és az életkor arányát tekintette, hanem az adott személy aktuális pontszámát (a helyes válaszok számát) viszonyította a személy korcsoportja által átlagosan elért teszt-pontszámához vagyis

(aktuális tesztpontszám / elvárt tesztpontszám)x100

Ahhoz, hogy például egy 30 éves felnőtt IQ-ját mérni tudja Wechslernek egy standard értékre volt szüksége, amely a 30 évesekre jellemző. Ehhez az átlaghoz viszonyította az adott személy pontszámát, és képezte a fenti képlet alapján a hányadost. Ha az adott személy a korcsoportjának az átlagával egyenlő eredményt ér el, akkor az IQ-ja 100.
Megjegyzés

a./ Jensen (1980) szerint az IQ intervallum skálán mérhető, vagyis a különböző IQ-pontszámok között egyforma mértékű különbségek vannak, mégsem mondhatjuk azt, hogy a 100 és 110 IQ közötti különbség azonos a 150 és 160 IQ közötti különbséggel. Jensen szerint az azonos mértékű különbségek egyforma nagyságú képességbeli különbségeket tükröznek.
b./ Nem mondhatjuk azt sem, hogy egy 150 IQ értékű személy kétszer olyan intelligens, mint egy 75 IQ-jú

Ha egy mérésre kijelölt azonos korú populációban valakinek az IQ-ja például 130, miközben a társaság IQ átlaga 80, akkor az IQ átlagához viszonyítva ez a 130-as érték az IQ eloszlás a felső 2,5%-ba tartozik (ábra).

Az IQ pontszám tehát azt mutatja, hogy az illető hol helyezkedik el a korcsoportja tagjaihoz képest. Ez tehát nem abszolút érték
A tesztek szerint az intelligencia eloszlása normális eloszlással közelíthető, ahol a várható érték 100 IQ, a szórás 15 IQ. A teszteket úgy kalibrálják, hogy az átlag 100 IQ pont körül legyen, és az emberek közel 68%-a a 100 ± s vagyis 85-115 IQ pont közé essen, mivel s=15.

Az intelligencia öröklődik

• Megállapították, hogy az agy egyes részeit igen magas arányban jellemzik az örökletes tulajdonságok: a beszédközpontokat (Broca- és Wernicke-régió), frontális területet, amely a gondolkodásban tölt be nélkülözhetetlen szerepet
• Kimutatták, hogy a szürke állomány öröklődik ez pedig az intelligenciával van kapcsolatban tehát az intelligencia öröklődik.
  http://www.origo.hu/tudomany/elet/20011107megis.html
• Azért okosabb az egyik ember a másiknál, mert már a szülei is okosabbak voltak, vagy pedig azért, mert jobb iskolába járt? Kevés kérdés van a pszichológiában, amely ennél közvetlenebb társadalmi és politikai következményekkel járna, vagy hevesebb vitákat váltott volna ki szakmai körökben.
• Az IQ-beli változatosságnak azt a részét, amelyet nem magyarázhatunk genetikus különbségekkel, a populáció tagjainak környezeti különbségei okozzák. Ha tehát egy tulajdonság örökletessége magas, az nem azt jelenti, hogy az adott tulajdonság „velünk született”, hanem azt, hogy az emberek közti különbségekért nagyrészt a génjeik közti különbségek felelősek.
• a magas örökletesség nem azt jelenti, hogy az adott tulajdonság megváltoztathatatlan.
  Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy az IQ egyéni különbségeit részben környezeti különbségek okozzák. Ugyanakkor az a tény, hogy a külön felnőtt egypetéjű ikrek jobban hasonlítanak egymásra, mint az együtt felnőtt kétpetéjűek, valamint az, hogy az örökbefogadott gyerekek számottevő mértékben hasonlítanak a biológiai szüleikre, azt mutatja, hogy az egyéni különbségek kialakításában genetikai különbségek is szerepet játszanak.

Az alábbi táblázat mutatja egy több tízezer emberen végzett vizsgálat eredményét (a számok az IQ-k közti korrelációt jelentik):

A Molecular Pshychiatry című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint sok gén együttesen formálja az intelligenciát.

• A fiatalok és idősek körében végzett genetikai analízisek és intelligenciavizsgálatok során az Edinburgh-i Egyetem kutatói megállapították, hogy mind a genetikai, mind a környezeti tényezők szerepet játszanak abban, hogy idősebb korban is magas marad-e az intelligenciahányados, vagy idővel hanyatlásnak indul.
  „Arra a következtetésre jutottunk, hogy az idősödés során fellépő intelligenciahanyatlás körülbelül negyedrészben a genetikai faktorok miatt következik be” - mondta Ian Deary, az Edinburgh-i Egyetem Kognitív Öregedés- és Epidemiológiai Központjának igazgatója, a tanulmány szerzője.
  A Edinburgh-i Egyetemen végzett tanulmány részleteit a Nature című tudományos magazin legfrissebb számában publikálták.
  http://napidoktor.hu/cikk/102.17457/Intelligencia-es-a-genek
• A felmérések során összesen 1940 önkéntes résztvevő genetikai állományát és intelligenciahányadosát vetették össze a kutatók. A vizsgálatokat először a résztvevők 11 éves kora körül végezték el, majd 54-68 évvel később megismételték azokat, amikor a résztvevők 65, 70, illetve 79 évesek voltak. A kutatók elsősorban a DNS egy bizonyos szakaszát, az úgynevezett egypontos nukleotid-polimorfizmust (SNP) vizsgálták, ugyanis a DNS ezen részén múlik, hogy valaki idősebb korára szellemi hanyatlásnak indul, vagy magas marad az IQ-ja.
  S. Duke Han, a chicagói Rush Egyetem Orvosi Központjának klinikai neuropszichológusa szerint ez a felmérés elsősorban azért volt egyedülálló jelentőségű, mert ugyanazokat az alanyokat tudták megvizsgálni a különböző életszakaszokban.
• Időskori memória csökkenés. Az időskorban gyakran előforduló memória- és gondolkodási problémák hátterében sokszor az agy természetes zsugorodási folyamata áll, amelyet jelentősen csökkenthet a rendszeres testmozgás. Meglepő módon azonban a szellemi frissesség megőrzésének fő eszközeként számon tartott stimuláló szellemi tevékenységek nem fejtettek ki számottevő hatást a zsugorodás megelőzésében - áll a Neurology című szakfolyóiratban közzétett tanulmányban.
  A kutatás egyértelmű és közvetlen korrelációt talált a testmozgás fokozása, például heti néhány alkalommal beiktatott séta és az agyzsugorodás csökkenése között.

Az együtt nevelt egypetéjű ikrek közti 0.86-os korrelációt például a teljesen közös gének és az egyforma környezet hozza létre, míg a külön nevelt egypetéjű ikrek közti 0.75-ös korrelációt kizárólag a közös gének.
Dr. Kovács Kristófa Mensa HungarIQa felügyelő pszichológusa
http://mensa.hu/az-iq-rol/az-intelligencia-orokletessege

Az ausztrál Queensland Egyetem kutatói, dr. Beben Benyamin és munkatársai 4 ország több ezer gyerekének genetikai adatait és intelligenciaszintjét vetették össze a környezeti tényezők lehető legalaposabb kizárásával.
A vizsgálat során ausztráliai, hollandiai, angliai és Egyesült Államok-beli, 6-18 éves gyerekek DNS-mintáit elemezték, majd vetették egybe az alanyok intelligenciaszintjével.
A vizsgálatokból kiderült, hogy egy FNBP1L néven ismert gén - amelyről már korábban kimutatták, hogy a felnőttkori intelligencia előrevetítésében az egyik legmeghatározóbb gén - a gyerekkori intelligenciával is szoros összefüggésbe hozható.
A gyerekek intelligenciájára több gén is befolyással van, és bár egyenként mindegyik csupán keveset számít, együtt mégis igen erős a hatásuk. A professzor hozzátette, hogy az intelligenciát meghatározó tényezők ismerete azért is szükséges, mert az IQ-szint befolyásolhatja egy egyén élettartamát, képzettségét, valamint jövedelmét is.

A Kaliforniai Műszaki Egyetem (CalTech), az Iowai Egyetem, a Dél-Kaliforniai Egyetem és a Madridi Független Egyetem kutatói felderítették, hogy mely agyi struktúrák befolyásolják az általános intelligenciát" Nagy átlagban az emberek hasonlóan teljesítenek a különböző teszteken" (Ralph Adophs pszichológus, idegtudós és biológus professzor)

Az általános intelligenciát az agy két ellentétes felében található területek hálózata határozza meg. "Kiderülhetett volna, hogy az általános intelligencia nem mutat összefüggést egyetlen agyi területtel sem, hanem kizárólag az agy működésétől függ" - tette hozzá Adolphs. "Az általános intelligencia pedig attól függ, mennyire képes az agy a különböző agyi területek, például a munkamemória információit integrálni."
A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg.
http://www.betegszoba.hu/hirek/az_altalanos_intelligencia_is_agyban_dol_el/

Magyarázat: A munkamemória olyan rövidtávú emlékezet, amely az információt rövid ideig (néhány másodperc vagy perc) megtartja, illetve az információt manipulálja. A munkamemória modell megalkotásának alapja a következő kutatás volt:
Kísérletükben párhuzamosan végeztettek két olyan feladatot a kísérleti személyekkel, ami a munkamemória működésén alapult. Az első feladat számterjedelmi feladat (3-6 elemű számsor megtanulása), a második feladat tanulási, következtetési feladat volt.
A hipotézis az volt, hogy az első feladat elvégzése kimeríti a munkamemória kapacitását, így a második feladatnál drámai teljesítmény csökkenés fog mutatkozni. Viszont az eredmény szerint csak minimális teljesítmény csökkenés jelentkezett a párhuzamosan végzett feladatoknál.
Így arra a következtetésre jutottak, hogy a rövid távú emlékezeten belül több alrendszer működik, a tárolást és feldolgozást két különböző komponens végzi.

Az IQ-ra ható környezeti tényezők

• A nyugati társadalmakban az IQ-ban található változatosság részben az emberek életkörülményei közti különbségnek tulajdonítható
• Az alacsonyabb társadalmi osztályokban nem csak a családok nagyobbak, hanem az átlagos IQ is alacsonyabb, mint a középosztály körében, vagyis több gyerek születik alacsony IQ-jú szülőktől (Terman 1916). Ez azt jelenti, hogy az IQ generációról generációra hanyatlik. Gray (1936) viszont rámutatott arra, hogy az alacsony társadalmi osztályokba tartozó gyerekek nagy többsége alacsony társadalmi osztályokba tartozó szülők gyereke, akiknek nem volt módjuk tanulni
• A legtöbb iparosodott társadalomban az átlagos teszt eredmény folyamatosan javult. Franciaországban Hollandiban például 1950-1980 között a teszteredmények 20-25 ponttal nőttek. Flynn (1987) adatai szerint a nem-verbális IQ évtizedenként 5,9 míg a verbális IQ csak 3,7 ponttal nőtt
• Nem létezik egyetlen olyan környezeti tényező sem, amely tartós hatással lenne a gyerekek
  IQ-jára. Azt azonban kijelenthetjük, hogy nagy számú környezeti tényező játszik szerepet de mindegyiknek csak kis hatása van az IQ-ra

Az IQ-ra hatással bíró környezeti tényezők:

• Születés előtti/alatti körülmények
• Egészség és táplálkozás
• Szülőkkel való érintkezés mennyisége és minősége
• Normális iskoláztatás
• Szülők szocio-ökonómiai státusza
• A gyerekek IQ.ja jobban kapcsolódik az otthoni környezet „kulturális” jellemzőihez, mint a gazdasági helyzethez
• Az első- és másodszülött gyerekeknek magasabb az IQ-ja, mint a harmad-, negyed- vagy ötödszülötteknek
• A testvérek közötti IQ különbségeket az eltérő szülői bánásmód eredményezi. A rendelkezésre álló bizonyítékok azonban nem erősítik meg a fent elmondottakat.
• A gyerekek közötti IQ különbséget jelenthet, ha a szülők magasabb elvárást támasztanak az egyik, mint a másik gyerekükkel szemben
• A testvérek személyiség és temperamentum tekintetében még jobban különböznek, mint az
  IQ-jukban. Ez oda vezet, hogy külön és más utakon járnak, ami pedig visszahat a kognitív fejlődésükre.

A környezeti hatások létezése mellett szóló legjobb bizonyíték, hogy az elmúlt 75 évben a legtöbb iparosodott országban az átlagos teszt eredmény több, mint 20 ponttal nőtt.
Megállapították, hogy 18 éves korra a családi környezetnek már gyakorlatilag nincs hatása az IQ-ra.

Az oktatás előnyösen hat a gyerekek IQ-jára Az ábra jól szemlélteti a gyerekek életkorának valamint iskolában töltött időnek a hatását a verbális és képi tesztekkel mért IQ-ra (Cahan és Cohen 1989)

Egyesek szerint az IQ tesztek nem tudják mérni az intelligenciát, mivel az IQ és a jövedelem valamint a munkahelyi teljesítmény mutatói közötti korreláció rendkívül kicsi 0,2-0,3 közötti.
Az ilyen alacsony korrelációra magyarázat lehet az, hogy egyesek nem azért keresnek többet, vagy teljesítenek jobban a munkahelyükön, mert intelligensebbek, hanem mert lelkiismeretesebbek,szorgalmasabbak, ambiciózusabbak vagy éppen könyörtelenebbek.
IQ and Human Intelligence Oxford University Press 1998

IQ és munkahelyi siker

• A munkaadók egyre gyakrabban vizsgálják a jelentkezők személyiség és IQ tesztjeit, mivel pontos képet szeretnének kapni arról, hogy mennyire várható eredményesnek az együttműködés. Egy feladat attól válhat problémává, hogy az ember nem rendelkezik megfelelő IQ-val a megoldásához.
• Vannak, akik egyetértenek azzal, hogy az IQ és a munkahelyi nehézségek szoros összefüggésben vannak egymással. És ez ténylegesen tapasztalható. Néhányan – a nem megfelelő IQ teszt eredmények miatt – már ezen a rostán fennakadnak.
• Az IQ a probléma megoldásának képessége. Minél magasabb valakinek az IQ-ja, annál inkább képes felhasználni szakmai és élettapasztalatait a környezete és saját maga javára.
• Magasa IQ vagy Érzelmi Intelligencia (EI)? Kimagasló IQ-val rendelkező egyének életútját követve azt tapasztalták, hogy a magas IQ nem jelzi előre, hogy milyen sikeressé válik valaki az üzleti életben. Az érzelmi intelligencia sokkal inkább meghatározója annak, ki hogyan boldogul olyan területeken – vezetésben, értékesítésben -, ahol az emberi kapcsolat meghatározó.

Jacobi kerék. A DISC rendszer felosztása :

Mindegyik szín rendelkezik számtalan előnyös tulajdonsággal, és olyanokkal is, amelyek bizonyos helyzetben veszélyforrást jelentenek. Tehát nincs jó szín, vagy rossz szín!
Nagyon ritka, hogy valakire csak egy szín lenne jellemző, a legtöbben minimum két színűek vagyunk. Ilyenkor az egyik szín gyengeségeit kompenzálhatja a másik szín pozitívuma. Például, ha valakire meghatározóan a sárga jellemző , de átlagos mértékben a piros is, akkor rendelkezik a sárgák pozitívumaival, nyitott, optimista, kreatív miközben mégsem olyan szétszórt, mert a piros szín lényegre törő gondolkodásmódja is jellemzi.

A rendszer hatalmas előnye, hogy segítségével egyszerűen beazonosíthatóak a különböző viselkedési stílusok.
A hasonló színűek könnyebben megértik egymást. Gyorsan egymásra hangolódnak. Ez egy olyan hasznos térkép az üzleti életben, amely segíti mind az önismeretet, mind a másik ember megismerését. Kiválóan alkalmas vezetők, értékesítők, ügyfélszolgálatban dolgozók önismeretének, érzelmi intelligenciájának, kommunikációjának fejlesztéséhez, hatékonyabb befolyásolási kompetenciák kialakításához.
Dr. Piczkó Katalin Tolerance Coach Akadémia alapítója
http://hvg.hu/kkv/20121105_a_meggyozes_pszichologiaja

Szülők aggódnak a gyerekük IQ-ja miatt
A szülők általában gyermekük IQ-ja miatt aggódnak, mert úgy gondolják, minél magasabb az intelligencia hányadosa, annál sikeresebb felnőtt lesz utódjukból.
A legújabb kutatások azonban kimutatták, hogy az érzelmi intelligencia (EQ) sokkal nagyobb szerepet játszik a későbbi sikerekben. A magas EQ-val rendelkező emberek népszerűbbek, nagyobb az önbizalmuk, és ha önmegvalósításról van szó, sokkal jobban teljesítenek.
Az érzelmi intelligencia teszi lehetővé, hogy optimisták maradjunk, olyan helyzetekben is, amelyekben egy kevésbé derűlátó személy összetörne. Ezért van az, hogy gyakran nem az eminens tanulók, hanem esetleg, az átlagosan teljesítő, de megfelelő önismerettel, önbizalommal rendelkező, másokkal jól együttműködő gyerekek válnak sikeres felnőttekké. Rendkívül jó a szociális érzékük és képesek másokat megnyugtatni.
Az érzelmi intelligencia bizonyíthatóan nagy szerepet játszik az emberek karrierjében, a házasságában, a társas kapcsolataiban és abban, mennyire elégedett magával

Figyelem A 11 éves Victoria Cowie intelligenciahányadosa magasabb, mint Bill Gatesé vagy a zseninek titulált Stephen Hawkingé. Az angol kislány állatorvosnak készül Egy átlagos felnőtt IQ-ja 100, ezzel szemben Victoria 162-es értékével a népesség legokosabb egy százalékába tartozik.

Tanulás

• Tanulás közben új információkat vagy képességeket sajátítunk el. Ebben a folyamatban az érzékeink (látás, hallás, érintés, szaglás, ízlelés) és a központi idegrendszer vesznek részt. A tudás és a képesség „raktára” az agyban van.
• Az emlékezet és a tanulás az agy különböző területein megy végbe, és sok idegpálya együttműködése szükséges hozzá. Az agy összetett működésére óriási befolyással van a vérellátáson kívül az oxigén- és tápanyagellátás is.
• A British Medical Journal megvizsgált néhány gyakori tévhitet, melyről tudták, hogy sok orvos is hisz benne, és a betegeik felé továbbítják azokat. Ráadásul a média is gyakran hivatkozik ezekre a tévhitekre. Ezen tévhitek közül a jelenlegi témánkhoz tartozó a következő:
  Agyunknak csak 10 százalékát használjuk.
  Az MRI, PET és más képalkotó eljárások azonban azt mutatják, hogy az agynak nincsenek szunnyadó területei, sőt, az egyes idegsejtek vizsgálata sem mutatott inaktív területeket. Az agysejtek kémiai vegyületeket előállító folyamatainak anyagcsere-vizsgálatai sem találtak olyan részeket, amelyek nem működtek. A hiedelem valószínűleg a múlt század korai időszakából származik, amikor arról próbálták meggyőzni az embereket, hogy még nem érték el a teljesítőképességük határát
• A memória és a tanulási képesség egész életen át fejleszthető, ez tudományosan bizonyított tény. A fiatalok tanulnak a leggyorsabban, de bebizonyosodott, hogy az idő múlásával nagyobb jelentőséget kap, hogy ki mennyire tud az adott tanulandó dologra koncentrálni, és mennyire motivált.
• Számos technikát fejlesztettek ki a gyorsabb tanulás érdekében. A tanulás folyamatában nagyon fontos szerepe van a motivációnak – a cél, amelyet el szeretnénk érni a konkrét tudás megszerzésével. Köztudott, hogy azon embereknek, akik munkájához elengedhetetlenül fontos elméjük tökéletes működése, egy életen át „edzésben” tartják az agyukat és memóriájukat, így sokszor még nagyon idős korban sem maradnak el fiatalabb társaiktól.

Tanulás hatékonyságának elősegítése. Fény-Hang készülék

• A fény és hang hatására agyunk új idegi kapcsolatokat hoz létre, beindul a regeneráció, sőt az idegsejtek számának növekedése. Agyunk a vibráló fényt átalakítja energiává, amely támogatja a tanulást, relaxációt, kreativitást és az összpontosítást.
• NASA kutatások alapján állították össze a fény-hang készülékek specifikációit. Az emberi agynak meghatározott ritmusa van, amikor pihen, és ez a ritmus megváltozik, ha dolgozik. A fény-hang program alatt az agy ritmusa vagy frekvenciája követi a kiválasztott stimulációt. Így maga mögött hagyhatja a fárasztó napot és élvezheti a jól megérdemelt relaxációt, jobb minőségű alvást vagy koncentrációt, meditációt vagy éppen egy káprázatos szórakozást!
• A tanulásban és a koncentráció javításában is nagyszerű az AVS készülék. Ellazult állapotban a tanulás sokkal hatékonyabb és a memóriánk is jobb. A figyelemhiánytól szenvedőknek is javul a koncentrációja, ha a béta vagy az alacsony béta frekvenciájú programokat használják (a készülékben több program is van tanuláshoz és koncentrációhoz). Azoknak, akik nagyon izgulnak vizsga vagy fellépés előtt, szintén sokat segít a készülék. Vizsga előtt lefuttatják a megfelelő programot és sokkal jobban teljesítenek majd, hiszen nem gyűri őket maguk alá a vizsgadrukk vagy a lámpaláz. Bővebb ismertetés az alábbi irodalomban található
  • TIME FLASHES: A SHORT HISTORY OF SOUND AND LIGHT TECHNOLOGY by Michael Hutchison
  • The Clinical Guide to Sound and Light By Thomas Budzynski, Ph. D. Megabrain report
  • http://www.agyinfo.hu/rendelek.php

Gyermek IQ növelési lehetőségei

Rövid (általános) összefoglaló

• A felolvasás, valamint az omega-3 zsírsavak, illetve az óvoda hatékonyan és bizonyítottan növeli a kisgyerekek intelligenciaszintjét (IQ).
• A gyermekek IQ-ját növelő leghatásosabb módszerek között az omega-3 zsírsavak fogyasztása is szerepel. De arra, hogy miért épp ezek a zsírsavak bírnak ilyen hatással, még nem született magyarázat.
• Egy új tanulmány során azt találták, hogy az IQ akár 20%-kal is növelhető megfelelő étrend, életmódváltás és mentális gyakorlatok segítségével.
• A Nature folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók közzétették az általuk megfigyelt adatokat. A vizsgálatukban részt vevő, serdülőkorban lévő gyerekek egyötöde tudta 20 ponttal növelni - vagy éppen csökkenteni - az IQ szintjét.
• Amerikai kutatók több mint hetven tanulmányt vizsgáltak át olyan módszerek után kutatva, amelyek bizonyíthatóan növelik az óvodás korú gyermekek IQ-ját. Három igazán hatásos módszert azonosítottak.
  John Protzko, a New York-i Egyetem kutatója munkatársaival a kognitív képességeket figyelembe vevő kutatásokat helyezte előtérbe. A társas és emocionális intelligenciát nem vizsgálták.
• Az eredmények szerint az interaktív - tehát a közös - felolvasás különösen kedvező hatással van a négy év alatti gyermekek IQ-jára. Hat ponttal nagyobb az intelligenciahányadosa azoknak a gyerekeknek, akiknek rendszeresen felolvasnak. Minél korábban kezdődik az interaktív felolvasás, annál nagyobb a hatás - írják a szakértők
• A gyermekek IQ-ját növelő leghatásosabb módszerek között az omega-3 zsírsavak fogyasztása is szerepel. De arra, hogy miért épp ezek a zsírsavak bírnak ilyen hatással, még nem született magyarázat. Hiszen például a táplálék-kiegészítőként is adható multivitamin-készítmények, a vas és a cink sem fejtenek ki a kutatások szerint hatást az IQ-ra.
  Addig is, amíg megtalálják a választ, a kutatók a lazacban és makrélában gazdag étrendet javasolják a kicsiknek Mozart hallgatása helyett. Az ugyanis nemcsak az agy teljesítményét segíti, de a szívet, a vérkeringést és az immunrendszert is erősíti.

Tápanyagok amelyek növelik az agy teljesítményét: Tudástár

Az agy és funkcióinak karbantartása

1./ Gyógyszer az emlékezet frissen tartására: MODAFINIL
Legismertebb közülük valószínűleg a modafinil. Jelenleg gyógyszerként a narkolepszia gyógyítására használják, tehát olyan betegség gyógyítására, amikor az ember hirtelen, a legváratlanabb helyzetekben rövid álomba merül, és semmit sem tud tenni ellene. A modafinil az egészséges emberekre is pozitív hatást gyakorol. Képes az embert nemcsak éber, de élénk állapotban is tartani 90 órán keresztül. Közben nincs semmilyen mellékhatása úgy, mint például amfetaminoknak.
A gyógyszer növeli a teljesítőképességet, a koncentrációt és a memóriára is jótékony hatással van. Emellett a diákok nem fáradnak el olyan könnyen, így nincs szükségük kávéra vagy Red Bullra, hogy egész éjjeleket áttanulhassanak egy-egy nagyobb vizsga előtt.
Használói nem éreznek sem idegességet, sem koncentrációvesztést.
Gyógyszerként az ún. szimpatikus idegrendszeri serkentők csoportjába sorolták. Annak ellenére, hogy úgy tűnik, az ,,okos" gyógyszereknek nincs mellékhatásuk, mégis a szakemberek óvnak a folyamatos használatuktól. ,,Emlékezetjavító anyagok okozhatják, hogy másképp kezdjük el látni a dolgokat. Az evolúció százezer éve viszont meghatározta, hogy számunkra a mentális képességek abban a formában a legjobbak, amilyenben most rendelkezünk velük - állítja az Irvin város Kaliforniai egyetem pszichológusa Gary Lynch.

Magyarázat A modafinilt francia kutatók fedezték fel három évtizeddel ezelőtt és hamar kiderült, hogy rendkívül alkalmas az éberségi állapot fenntartására
A tudományos vizsgálatok szerint az álmosság és a fáradékonyság modafinil hatására általában határozottan csökkent. és a koncentráló képességét növelte.
Igen fontos észlelés volt az is, hogy a kis adag hatásosságánál a nagyobb dózis nem bizonyult eredményesebbnek. Az agyban található, ingerületátvivő anyagokkal, a dopaminnal és noradrenalinnal lép kölcsönhatásba.
FDA szigorú rendelkezéseket hozott a modafinil adásával kapcsolatban, mivel felnőtteknél súlyos pszichiátriai zavarok, öngyilkossági hajlam, érzékcsalódások jelenhetnek meg
Az Európai Unió legtöbb országában például csak furcsa indiai zugpatikákban előállított modafinilhoz juthatnak a az agydoppingra vágyók, amik még az eredeti készítménynél is veszélyesebbek, hiszen nem csak függőséget váltanak ki, hanem egyéb nem várt mellékhatásokat is magukkal hozhatnak.

2./ Az étrend átalakítása
Biológiai hatás:

• idegi ingerületátvivő anyagok termelésének fokozása,
• az agysejtek energiaellátásának biztosítása,
• a szabad gyökök agresszív hatásai elleni védelem.

Legjobb eredményeket azok a gyerekek értek el, akik reggel magas fehérjetartalmú ételt esznek" - teszi hozzá Barbara Stewart, a brit University of Ulster munkatársa. További étkezésekhez megfelelő a tojás, mivel kolint tartalmaz. Ez meggyorsítja az acetil-kolin termelését, amely az idegingerületek fontos hordozója, és a hiánya egyebek mellett Alzheimer-kórhoz és egyéb emlékezetzavarokhoz is kapcsolódik.

A táplálkozás és az agy egészsége

• Az ételek jelentős hatással vannak az agyra, a mentális és fizikai egészségre. A testmozgás mellett a cukorfogyasztás (különösen a fruktóz) és a gabonafélék kerülése segít az inzulinszint normalizálásában.
• A cukor szintén elnyomja az agyi eredetű neurotróf faktort (BDNF), amely nélkülözhetetlen a memória megfelelő működéséhez, és úgy tűnik, a depressziónál is fontos szerepet játszik. Azt biztosan tudjuk, hogy a BDNF szintje általában kritikusan alacsony a depressziós emberekben, és néhány állatkísérletnél bebizonyították, hogy a BDNF fehérje alacsony szintje lehet oka is a depresszió kialakulásának.
  Nagyon erősen bizonyított, hogy a BDNF-szint növelése hozzájárul a kognitív egészségünkhöz." (neurotróf (brain-drived neurotrophic factor, BDNF) Az ír kutatás azt sugallja, hogy a testmozgás hatására bekövetkező BDNF-szint növekedése fontos szerepet játszik a memória javulásában. Más, a közelmúltban állatokkal, emberekkel, fiatalokkal és idősekkel végzett kísérletekből hasonló következtetésre jutottak

Az agy képlékeny, élő szerv, amely képes megváltoztatni önnön szerkezetét és működését. Az idegrendszer kutatásának e minden bizonnyal legfontosabb felfedezése, az úgynevezett neuroplaszticitás alapjaiban cáfolja meg azt az évszázadok óta vallott elképzelést, miszerint a felnőtt agy képtelen a változásra. Ez a felismerés reményt kínál azoknak, akik szellemi korlátokkal vagy gyógyíthatatlannak vélt agykárosodással küszködnek, ugyanakkor az egészséges agyra vonatkozó ismereteinket is gyarapítja.

Magyarázat Neuroplaszticitás az agynak az az alapvető képessége, amikor minden egyes tevékenysége során megváltoztatja önnön szerkezetét, és folyamatosan tökéletesítgeti áramköreit, hogy az adott feladatot jobban tudja elvégezni. Ha bizonyos „részei” meghibásodnak, akkor néha más részek veszik át a feladatát. A neuro szó a neuronokra, azaz az agyat és az idegrendszert alkotó idegsejtekre utal, a plasztikus ebben az összefüggésben változtathatót, képlékenyt jelent.
Norman Doidge: A változó agy)
http://www.alajos.hu/cikkek/olvas/cikk/435/...

Kókusz zsír
Bizonyítékok vannak rá, hogy nagyon hasznos lehet az Alzheimer-kór kezelésében is.
Az orvosi irodalom arra is rámutat, hogy a kókuszolaj jótékony hatást fejt ki az agyra is, képes táplálni az agyat és megelőzni a sorvadását. Az agy károsodása után is helyre tudják állítani és megújítani a neuron- és sejtfunkciókat. A ketonok azok, amiket a szervezet termel, amikor a zsírt (és nem a glükózt) használja az energiatermeléshez. A ketontestek elsődleges forrása a közepes szénláncú trigliceridek (MCT), amelyek pl. a kókuszolajban találhatók.

Egyéb étrendi ajánlások az agy egészségének megőrzéséhez és fejlesztéséhez:

• Optimalizáljuk a D-vitamin szintet biztonságos napozással, D3-vitamin szedésével.
• Fogyasszunk jó minőségű állati eredetű omega-3 zsírsavakat. Az omega-3 nélkülözhetetlen az egészségmegőrzéshez és a szellemi leépülés elleni harcban.
• Kerüljük a feldolgozott élelmiszerek, a cukor, főleg a fruktóz fogyasztását A túlzott cukor- és gabonafogyasztás vezető tényező az inzulinrezisztencia kialakulásában, és az agyat védő stratégiák nagyon hasonlóak a cukorbetegség elkerüléséhez szükséges lépésekhez. Nem kérdés, hogy az inzulinrezisztencia az egyik legerőteljesebb hatás az agykárosodás kialakulása során, mivel nagy mértékben hozzájárul a gyulladáshoz, amely az agy idő előtti leépüléséhez vezet.
• Ideális esetben a napi összes fruktóz fogyasztás 25 g alatt legyen. Ebbe beletartozik a túlzott gyümölcsfogyasztás kerülése is. Ha napi 25 gramm-nál több fruktózt fogyasztunk, akkor az inzulin- és leptin rezisztencia, valamint a megnövekedett húgysavszint miatt a sejtek károsodhatnak.
• Kerüljük a gabonák fogyasztását - Még a biotermesztésű, teljes gabonaszemek is cukorrá alakulnak a szervezetben és így az inzulinszint hirtelen megnő .
• Kerüljük a mesterséges édesítőszereket - Az aszpartám például szó szerint megsemmisítheti az agysejteket. Számos tanulmány hívja fel a figyelmet az aszpartám veszélyeire. Például az egyik 2000-ben publikált tanulmány szerint az aszpartám megrövidíti a memóriaválaszt, károsítja az emlékezetet.
• Kerüljük a szóját - A nem erjesztett szójatermékek fogyasztását is mellőzzük, ha az egészséges agyfunkciók megőrzésére törekedünk.

• Egy epidemiológiai vizsgálat a tofu fogyasztásával hozta összefüggésbe az agy gyors, idő előtti öregedését. Azoknál a férfiaknál, akik hetente legalább kétszer ettek tofut, komolyabb kognitív károsodást figyeltek meg, mint azoknál a férfiaknál, akik ritkán, vagy soha nem ettek szójababsajtot. A kognitív teszteredményeik az öt évvel idősebb korú férfiak teszteredményeivel voltak egyenértékűek. Az agy zsugorodása a kor természetes velejárója, de az öregedés jelei gyorsabban jelentkeztek azoknál a férfiaknál, akik az átlagosnál több tofut fogyasztottak.

Agytorna

• Dr. Merzenich és társai főleg tanulási nehézségekkel küzdő és sérült gyermekeket vontak be az agytornába. Eddig több mint 4 millió, nehézségekkel küszködő gyermek vett részt a gyakorlatokban. Egyre több idős és középkorú ember is használja a programokat a BrainHQ.com lapon. Minden korosztály jelentős javulást ért el.
  "Az iskolában legrosszabbul tanuló gyermekeket középszintre, vagy a fölé emeli. És ez esélyt nyújt a kiemelkedésre a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára." https://brainhq.positscience.com/default/start#ex-select/attention
  
  
• Időskorúakról szóló tanulmányok is megjelentek a tudományos folyóiratokban. 40 órás számítógépes tréning után az átlagos kognitív teljesítmény 14 éves javulást mutatott. Átlagosan tehát, egy 70 éves ember 40 óra agytorna után egy 56 éves kognitív képességeit mutatta. Hasonlóan erős vagy még jobb eredményeket hozott a 40 és 50 éves korosztály körében elvégzett tréning. Aki egyénileg dolgozott a BrainHQ gyakorlatain otthon, ugyanúgy teljesített, mint aki kórházban vagy kutató intézetben végezte el azokat.

Hogyan fejleszthető az agyműködés a mindennapokban?

• Szánjunk naponta 15-30 percet testgyakorlatra, és összpontosítsunk arra, hogy az agyunk irányítja a mozdulatainkat.
• Fordítsunk nagyjából 5 percet naponta valamelyik testrészünk finomítására.
• Találjunk módot valami újnak a megtanulására, és ez folyamatosan legyen az életünk része. Például egy új hobbi vagy új készség tanulása.
• Ápoljuk a szociális kapcsolatainkat.
• Gyakoroljuk az "éberséget", figyelmesen összpontosítva a minket körülvevő világra, mintha azt most látnánk először.

3./ Zene hallgatása
Tíz éve szenzáció lett az USA-beli Wisconsin Egyetem kutatócsoportjának felfedezése, amely bebizonyította, hogy Mozart szerzeményeinek hallgatása javítja a matematikai és térbeli gondolkodást.
Mozart szerzeményei három olyan agyi gén működését indítják el, mely az idegi ingerek továbbításában vesz részt. A tanulmány szerzői azonban beismerik, hogy a zene, önmagában nem bír agyműködést serkentő hatással. Hallgatása következtében az ember csak ellazul és kipiheni magát, aminek következménye a gondolkodás javulása. Hasonló effektust, mint a zenehallgatással, a pihenés egyéb módjával is elérhetünk

4./ Az emlékezet edzése
Biológiai hatás: a munkaemlékezet kibővítése.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy agyunk teljesítménye a számítógéphez hasonló. Az intelligencia jelentős mértékben függ az ún. munkaemlékezettől, tehát azon információk számától, amelyeket egyszerre képesek vagyunk észben tartani és kihasználni a gondolatok képzése során. ,,A munkaemlékezet megfelelő edzéssel jól bővíthető - állítja Torkel Klingberg, a stockholmi Karolinska Institut munkatársa. - Erőteljesen megemelkedik például azzal, ha az ember igyekszik megjegyezni minél több, egy képernyőn elhelyezett tárgyat." Tanulmányok eredményei 10%-os javulást mutattak az IQ-tesztekben, már néhány napi tréning után.

A tanulás módjai
Alapvetően három fő módja van a tanulásnak, hallás, látás vagy tevékenység útján. Eszerint különböztetünk meg auditív, vizuális vagy kinesztéziás/kinesztetikus típusokat. Az auditívak a hangok, a vizuálisak a képek, a kinesztetikusak pedig az érzések világában mozognak otthonosan.

a./ A hallás után tanuló gyerek szó szerint képes felidézni a reklámok szövegét, vagy bármit, amit hall. Tanuláskor ezt a képességét kell kihasználni, és felolvasni neki. Az ilyen típus szereti vissza is mondani a hallottakat. Azzal segíthetünk a gyereknek, ha megkérjük, mondja fel a leckéjét például a kedvenc plüssállatának.
b./ A vizuális típus memóriája olyan, akár a fényképezőgép, pontosan képes visszaadni a látottakat. Az ilyen gyereknek képekkel, fotókkal is segíthetünk. Van szülő, aki a reggeli tennivalók elvégzésére serkenti az óvodás gyerekét azzal, hogy fényképeket helyez el az ágya fölött, amelyek a gyereket mutatják ágyazás, reggelizés, fogmosás közben. Előfordulhat, hogy kartonból kivágott sablonnal kell letakarni a könyvben levő képeket, hogy jobban tudjon az írott szövegre koncentrálni.
c./ A kinesztéziás típusba tartozók a „testükkel tanulnak”. Bizonyos fokig minden kisgyereknél megfigyelhető ez a jelenség. Az ilyen gyerekek állandó mozgásban vannak, különösen, ha gondolkodnak vagy tanulnak. Segíthetünk nekik azzal, hogy nem szólunk rájuk, amiért izegnek-mozognak, ha így jól érzik magukat, nagyobb valószínűséggel képesek elsajátítani a tanulnivalót

A Memória „házi javítása”

• Ahhoz, hogy valami megragadjon a fejedben, jó módszernek bizonyul, ha folyamatosan ismételgeted magadnak. Olvasd fel magadnak hangosan, és utána olvasd el még egyszer! A lényeg, hogy juttasd el az agyadba az információt a lehető legtöbb módon.
• Sokkal több információra fogsz emlékezni egy témáról, ha próbálod érdekesnek találni. Ha azt gondolod, hogy a téma unalmas, és haszontalan, akkor jóval nehezebben fogod memorizálni az információkat
• Olyan helyet válassz a tanulásra, ahol a legkevesebb zaj ér!
• Tarts szünetet tanulás közben Könnyebben tanulsz három egyórás időintervallumban, mint egy négyórás időszakban.
• Az elmúlt évtizedből sok cikk bebizonyította már, hogy a testmozgás nagyon jó memórianövelő. Egy 2008-as kutatás alapján (PNAS Folyóirat) a kalóriaszegény étrend nagyon hasznos hatásokat tehet az egészséges, öregedő memória érdekében. (PNAS Folyóirat 2008) Felejtsd el a sajtburgert és a sült krumplit! Menj a szabadba és mozogj!
• Különböző kutatások szerint - az elmúlt 5 évből - a koffein fellendíti a rövidtávú memóriát, az idősebb nőket megvédi a memóriaveszteségtől és az Alzheimer kór memóriaveszteségét is visszafordíthatja.
• a rágógumi növelni tudja az éberséget és a memóriát Appetite című folyóiratban jelent meg 2002-ben és 2004-ben. egy magyarázat, amely szerint a rágózás közben gyorsabbodik a szívverés, így több vér jut az agyba.
• nappali szúnyókálások javítják a nyílt memóriát. Ne félj beiktatni egy kis alvást. De vigyázz, ne legyen 45 percnél hosszabb, és ne érd el a mélyalvás szakaszt, máskülönben a jótékony hatások elvesznek.
• az alkohol - természetesen csak mértékkel - növelheti a memóriát. Korábbi kutatások kimutatták, napi egy vagy kettő ital javíthatja a memóriát és megelőzheti a demenciát. A mértéktelen fogyasztás viszont rongálja a memóriát
  http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/suli/1181/memorianovelok

5./ Megfelelő technika
Biológiai hatás: az agy olyan rétegeinek bekapcsolódása, amelyek különben pihennek.
Használhatóság: az emlékezet erőteljes javulása. Képzelje el, hogy olyan helyiség ajtaja előtt ül, melyben 600 ember van. Egyik a másik után távozik, és bemutatkozik Önnek. Egy órával azután, hogy az utolsó ember eltávozott, kezdenek visszajönni és az Ön feladata visszaemlékezni a nevükre. Többségünk számára ez teljesen őrült gondolatnak tűnik. Valóságban azonban valószínűleg képesek lennék ilyen teljesítményre. Elég lenne csak megfelelő módon felkészülni rá.
,,Tanulmányoztuk az évenkénti emlékezet- világbajnokság néhány résztvevőjének agyát, és rájöttünk arra, hogy a legjobbak nem rendelkeznek semmivel sem nagyobb IQ-val, mint a populáció többi része. Csak az emlékezés funkciójára az agy többi részét is használják, amelyek más tevékenységekben részt szoktak venni, de az egyszerű emlékezetteszteknél nem" - állítja Eleanor Maguire, London University munkatársa.
Az eredményeket annak tulajdonítja, hogy a verseny résztvevői az emlékezetükben elraktározott kártyákat, vagy egyéb ábrákat más objektumokkal kötik össze, vagy valami történetet gondolnak hozzájuk. A cél az, hogy a rideg kép érzelmi aláfestést kapjon, amelyre az ember sokkal könnyebben emlékszik, mint a tisztán vizuális érzékelésre.

6./ Elegendő alvás
Biológiai hatás: hatékony relaxáció, az emlékezet rendszerezése.
Használhatóság: az agy többféle funkciójának javítása. Nem éri meg alulértékelni a megfelelő mennyiségű alvás hatását. Egy régi közmondás szerint a reggel okosabb az esténél. Ez nem is annyira a nappalról szól, mint inkább az utolsó alvás utáni időszakról. ,,Amennyiben 21 órája van ébren, a mentális képességei egy részeg ember képességeinek felelnek meg" -mondja Sean Drummond, a California University munkatársa. - Hasonló lesz a helyzet akkor is, ha néhány napig egymás után csak néhány órát alszik." Szerencsére ez fordítva is igaz. Az az ember is, aki nem szenved alváshiányban, néhány óra további pihenés után éberebb és nagyobb a pszichikai teljesítőképessége. ,,Koncentráció a kulcsa mindennek. Amennyiben képes jól koncentrálni, minden mentális képessége javul. És a kipihent agy sokkal jobb koncentrációra képes, mint a fáradt"

7./ Fizikai kondíció
Biológiai hatás: az agysejtek oxigénnel és tápanyagokkal való ellátásának a javulása.
Használhatóság: Fizikai kondíciónk nem csak az izomműködést, de az agyunkat is befolyásolja. Bizonyított tény, hogy félórás séta hetente háromszor 15%-kal javítja a koncentrációs, tanulási és absztrakt gondolkodás képességét. Ez a hatás főleg az idős embereknél mutatkozik meg. Statisztikai tanulmányok szerint azok az időskorúak, akik rendszeresen sétálnak, jobb eredményeket érnek el az emlékezet-tesztekben, mint azok, akik inkább otthon maradnak. Ez természetesen a fiatal embereknél is működik.
,,Tanulmányaink szerint azok a gyerekek, akik rendszeresen hetente háromszor, vagy négyszer tornásznak, 10 - 11 éves korukban jobb eredményeket érnek el a vizsgákon - állítja Angela Balding, a University of Exeter munkatársa. - Az ok valószínűleg a jobb vérkeringésben, és így az agy hatékonyabb oxigénellátásában rejlik."

8./ Kolostori életmód
Biológiai hatás: A jobb körülmények az agy fejlődéséhez.
Használhatóság: az agy degenerációs betegségeinek késleltetése.
Első pillantásra talán őrültségnek tűnik, de az idős apácák (75-107 év) között végzett tanulmányok bebizonyították, hogy az ő életmódjuk a súlyos szenilitás sokkal későbbi előfordulását teszi lehetővé számukra, mint az egyszerű halandóknál. Ez tulajdonképpen nem is olyan meglepő, elég ha belegondolunk abba, hogy a kolostori kemény rendszer nem engedi az olyan önpusztító magatartást, mint a fokozott stressz egy rosszul sikerült üzlet miatt, dohányzás, vagy az alkoholfogyasztás.
Az apácák továbbá relatíve egészséges és könnyű ételeket fogyasztanak és nem ehetik tele magukat hamburgerekkel. Természetesen közöttük is előfordulnak olyan degeneratív megbetegedések, mint az Alzheimer-kór, azonban a nagyon idős apácák többsége élénk mentális képességekkel rendelkezik, és sikeresen elkerüli a demencia vagy a szenilitás minden jelét. ,,Az apácák életmódja nem növeli az agyvérzés kockázatát,. Nem fordul náluk elő a keringési rendszer mértéktelen terhelése, vagy például a fej ütéses sérülése. Ezek azok a tényezők, melyek befolyásolják az agy degeneratív megbetegedéseink előfordulását. Semmi szükség tehát arra, hogy egy kolostorba bezárkózzunk, elég ha kerüljük a stresszt és az egészségtelen szokásokat" - magyarázza David Snowdon, Alzheimer-kór kutató, Lexington University.

9./ A figyelem fenntartása
Biológiai hatás: fokozott dopamintermelés.
Használhatóság: az agy minden funkciójának javítása. Az ember lehet éles elméjű, olvasott és művelt, de mindezzel nem megy semmire, ha nem tud összpontosítani.
A figyelem fenntartásához elegendő dopamin neurotranszmitter (ingerület átvitelt befolyásoló anyag) szükséges.
A dopamin termelését fokozza néhány vegyület, mint például amfetamin vagy ritalin, de például a koffein is.
Más módszer is létezik a függőséget okozó szerekkel való próbálkozások helyett. Dopamintermelést az elegendő alvás, rendszeres étkezés (folyamatos lassú szénhidrát felszívódás) biztosít és a fizikai terhelés is fokozza azt.
A munkára való összpontosítás érdekében fontos továbbá minél jobban kerülni a zavaró tényezőket. A munkakörnyezettel foglalkozó tanulmányok mutatják, hogy például egy telefonhívással megzavart dolgozó csak tizenöt perc múlva képes visszatérni a mély koncentráció fázisába. Elegendő tehát, hogy néhányszor csörögjön a telefon, és fél nap menthetetlenül elveszett.
A zene is segíthet, szükséges azonban megjegyezni, hogy összpontosításhoz csak olyan zene szükséges, amelyet ismer, és nagymértékben nem is figyel rá, és amely elsősorban a környező zaj elfedésére szolgál.

10./ Akaratlagos irányítás
Biológiai hatás: fokozott dopamintermelés.
Használhatóság: néhány agyi megbetegedés gyógyítása. Azt szokták mondani, hogy ha az ember valóban akar valamit, azt el is éri, és ez nagymértékben valóban így is van.
Kutatások irányulnak az agyunk funkcióira, konkrétan az elektro enkefalogrammal (EEG) mérhető elektromos hullámok aktivitására.
Az egyik ilyen kísérletben a tudósok alfa-hullámok által hagyták irányítani egy számítógépes játék autóját, amelyek annak függvényében változnak, mennyire vagyunk nyugodtak és mennyire összpontosítunk. Minél erősebbek voltak az alfa-hullámok, annál gyorsabban mozgott a jármű a képernyőn. A tanulmány résztvevőit azután felkérték arra, hogy próbálják meg irányítani az autót. Megint csak senki sem tudta megmagyarázni, hogyan, de a többségüknek ez sikerült. Jelenleg ezt az eljárást sikeresen használják, mint gyógyítási alternatívát a dopamin termelést növelő vegyi anyagok mellett.
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=bartakitty... MÓDSZER a MEMÓRIA javításár

Az IQ értékek színvonalai
Az emberek, akiknek az IQ értéke magasabb, mint 140 nagyon jó eredményeik vannak a alkotó munkában és kijelölik a többieknek az ismeret irányát.

Az IQ értéke 140 fölött
Géniuszok az adott időszakban, kitalálnak új műveleteket és új műszereket . Ezek az emberek a népesség 0,2%-át képviselik. Az ismerős személyiségek közül ezt az értéket eléri Bill Gates, vagy Stephen Hawking.

Az IQ értékei 131 és 140 között
Az IQ értékeit 131 és 140 között a népességnek 3% képviseli. Kivételesen magas IQ értékről van szó. Az emberek ezekkel az értékekkel jó menedzserek, vagy szakértők a megadott szakmában, ugyanúgy jó kutatók és tudósok. Például a kaliforniai kormányzó és volt színész Arnold Schwarzenegger,vagy Nicol Kidman színésznőnek az IQ-ja ebben a tartományban van.

Az IQ értékei 121 és 130 között
Az értéket 121 és 130 között átlagon felülinek tartják. Az egyének ezekkel az értékekkel könnyen elvégzik a főiskolát és a menedzseri,vagy alkotó területen elérhetik a kiváló eredményeket. A népesség 6%-át ez a csoport képviseli.

Az IQ értékei 111 és 120 között
Átlag feletti intelligenciáról van szó. A főiskola ezeknek az egyéneknek nem okoz problémát és elvégzik probléma nélkül. Ha az egyén dolgos, elérheti a különleges munkahelyet a munka piacon. A népesség között találhatunk kb.12% embert ezekkel az IQ értékekkel.

Az IQ értékei 101 és 110 között
Az IQ lemért értékei 101 és 110 között magas átlagnak számít. Az egyén ezekkel az értékekkel a főiskolát csak nehezen tudja elvégezni, de ha következetes és szorgalmas úgy bonyolultabb munka kört is betölthet. Ez a csoport képviseli a népesség 25%-át.

Az IQ értékei 91 és 100 között
A lemért IQ értékeket 91 és 100 között átlagos intelligenciának tartjuk, amely a népességnek kb. 25%-át érinti. Az egyének ezekkel az értékekkel probléma nélkül leteszik az érettségi vizsgát és a közép menedzsmentben dolgoznak.

Az IQ értékei 81 és 90 között
Az emberek, akiknek az IQ értékei 81 és 90 között van képesek kitanulni az alapiskolát és jól elhelyezkedni a kézzel végzett foglalkozásokban és tevékenységekben. Gyenge, átlagon aluli intelligenciáról van szó. A népesség 10%-át érinti.

Az IQ értékei 71 és 80 között
Alacsonyabb fokú mentális retardációról van szó. Az egyének ezekkel az értékekkel nehezen birkóznak meg az alapiskolában, de a kisegítő iskolákban tanulnak probléma nélkül. A népesség 10%-át képviselik.

Az IQ értékei 51 és 70 között
Az egyének 51 és 70 IQ értékekkel megbirkóznak a kisegítő iskolával, ha valaki időt és erőt szán rájuk. Képesek saját magukkal törődni, ellátják a mindennapi teendőiket. Könnyű mentális retardációról (debilitás)van szó. A népességben 7%-át találhatjuk ebben a kategóriában.

Az IQ értékei 21 és 50 között
Közepes mentális retardációról (imbecillitás)van szó. Az egyének ezekkel az értékekkel nehezen taníthatók, de képesek saját magukkal törődni és egyedül élni. A népesség 2%-át találhatjuk itt.

Az IQ értéke 20-ig
Nehéz mentális retardációról (idióta) van szó. Az ilyen egyén nem művelhető és nevelhető. Gyakran a mások segítségére szorul, nem képes saját magával törődni, gyakran a saját maga világában él és a külvilágot nem észleli. A népesség 0,2%-át érinti.
http://www.iq-tester.hu/cikkek-az-iq-rol/az-iq-ertekek-szinvonalai.html

Örömmel vesszük az olvasott tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, kiegészítő megjegyzéseit, értékelő minősítését, amit a KAPCSOLAT menü Üzenet helyén beírva érdeklődve várunk. Véleménye segít minket abban, hogy a további dolgozataink az olvasók tartalmi igényei szerint formálódjon.

Figyelem: A weboldalon ismertetett étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására. Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez.