www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja

Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek

A Hit és a hitre épülő egészség megőrzése

„Nem emberi lények vagyunk spirituális élményekkel, hanem spirituális lények vagyunk emberi élményekkel.”

Stanislav Grof

Mielőtt a hit/vallásosság egészségre gyakorolt hatását vizsgálnánk először a hitről magáról kell röviden szót ejtetni.

A hit meghatározása

• A hit kijelentések, elméletek olyan elfogadását (vagy tagadását) jelenti, amelyek közvetlen és azonnali igazolása sem érzékileg, ill. tapasztalatilag, sem logikailag nem lehetséges. Mégis a „racionális” bizonyítás hiánya ellenére elfogadjuk.
  Sok nyelvben több (de legalább kettő) szó van az „elméleti” és a „vallásos” hit megkülönböztetésére, pl. az angolban: belief = hit (vélekedés), faith = vallásos hit.
• A hit egy másik értelmezése a vallásos hit.
• A hit egyáltalán nem egy megátalkodott ragaszkodás hamis dolgokhoz: a legtöbb ember megalapozottnak érzi hitét, meggyőződését, olyan esetekben is, amikor a szigorú bizonyítás nem ismert.
• A hit jelensége széles spektrumon mozog a józan ész és a teljes (ön)becsapás - mint két véglet között
• Egyes filozófiai tanok, vélekedések – amelyek akár a vallásos, akár a tágabb értelemben vett hitet leértékelték, azt károsnak vagy legalábbis fölöslegesnek tartották. Különösen élen járt ebben a marxista filozófia a XIX és a XX. századi Európában.
  Egyes marxisták élesen szembeállították a hit bármiféle értelmezését az igazsággal, az ésszerűvel, és a tudással.
• Más gondolkodók rámutattak a hit alapvető szerepére nemcsak a mindennapi életben, hanem a tudományban is, és példákkal igazolták, hogy a hit megvalósulása is hordozhat magában racionális elemeket.
• „A reményt kell táplálni minden erővel és minden módon. Még akkor is, ha reménytelennek tűnik a helyzet. A remény ugyanis olyan, mint a hit: hiszek, mivel lehetetlen. Ha átadjuk magunkat a negatív hatásoknak, összeomlik az immunrendszer. Ha lélek feladja, a test aláveti magát a léleknek” (Prof Dr Bagdi Emőke)
• A szeretet, amellett, hogy jó érzés, olyan gyógyító erővel rendelkezik, hogy képes elindítani az öröm folyamatát. A szeretet jótékony hatással van a testünkre is, ugyanis tágítja az ereket, megakadályozza a mérgek lerakódását és harmóniát teremt. Ma, amikor tele vagyunk értelmi tudást biztosító iskolákkal, nincs lehetőségünk arra, hogy megtanítsák nekünk az érzelmi tudást. Rengeteg az érzelmi analfabéta, és mára elfelejtettük, hogy kik vagyunk, mik vagyunk, miért vagyunk itt, ezen a földön, és mi a dolgunk egymással.

Vallásos világkép

• A vallásos világkép a hívők gondolkodásában részben átfedi az empirikus tudományos módszerekkel megközelíthető világot, részben túlmegy azon. Az a része, amely a természettudományok felől nézve nem értelmezhető, filozófiai értelemben metafizika.
• Hipotézis
  A hipotézis a tudományos módszerekkel megközelíthető, de az adott időben még igazolatlan elméletek neve. A természettudósok hipotézisei a természeti jelenségeivel kapcsolatos hit egy fajtáját jelenti. A hipotézisek azonban általában nem a tudósok puszta fantáziája alapján keletkeznek, hanem sok esetben komoly munka és racionális gondolkodás termékei.

Hit mint bizalom:
a./ Hihet valaki egy tekintély bizonyos állításainak. Például egy tudósnak, vagy más szakembernek, aki a szakterületéről nyilatkozik, de akár egy egyházi személynek vagy spirituális vezetőnek is
b./ A hit alapulhat személyes bizalmon, amely sokszor az érzelmi kötődés velejárója. Például egy vállalatvezető a könyvelőjében, házastárs a párjában stb. megbízhat és elhiszi az állításai nagy részét.
c./ A „hit magamban”, képességeimben a legtöbb ember esetében nemcsak, hogy nagyon csekély igazoláson nyugszik, hanem egyenesen tévesnek minősíthető, ennek ellenére mégis megvan a maga természetessége és racionalitása. Ha valaki vonzónak, szeretetre méltónak tartja magát, van önbizalma és sikerülnek a dolgai, ez az egyik legjobb recept az egészségre és a hosszú életre.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hit_(filoz%C3%B3fia)

Vallási alapokon nyugvó terápiák

A Psychology Today-ban megjelent amerikai tanulmány szerint egyre több tanácsadó és segítségkérő szeretné a vallást a pszichoterápia részévé tenni.

• A hitbeli meggyőződést tiszteletben tartó terápia népszerűsége folyamatosan növekszik. Egyre többen keresnek olyan terapeutát, akivel a kereszténység értékei mentén beszélhetik meg problémáikat. A teológia és a pszichológia Sigmund Freud óta nem járnak párban.
• Kutatások bizonyítják, hogy az emberek jobban szeretik azokat a tanácsadókat, akik osztják a vallásos meggyőződésüket, semmint a hitüket kifogásolókat. A vallásos emberek gyakori panasza, hogy a világi terapeuták inkább problémának vagy tünetnek látják a kezelendő személy hitét, semmint tiszteletet érdemlőnek, amit be lehet vonni a kezelés folyamatába.
• Az American Association of Pastoral Counselors felmérése szerint az amerikaiak 83%-a hisz abban, hogy a hit és vallási meggyőződés szorosan összekapcsolódik a mentális és érzelmi egészséggel. 75%-uk számára kiemelt fontosságú, hogy olyan magasan képzett szakemberrel kerüljön kapcsolatba, aki a vallási értékeket és hitet integrálja a terápia folyamatába.
• A felmérés szerint az amerikaiak szívesebben fordulnának vallásos tanácsadóhoz, mint pszichiáterhez, pszichológushoz vagy akár a körzeti orvoshoz. Markánsan kirajzolódik néhány csoport, akik nagyobb valószínűséggel fordulnak keresztény tanácsadóhoz, attól tartva, hogy a hivatásos pszicho terapeuta nem veszi komolyan a kezelés során a hitbeli meggyőződésüket.
• A vallási alapokon nyugvó terápiák népszerűsége egyre növekszik, e mögött azonban nagyrészt az evangéliumi alapokon álló, keresztény szellemiségű tanácsadó hálózatok kiépülése áll. Evangéliumi körökben jól ismertek és kedveltek ezek a magánklinikák és gyülekezeti tanácsadói szolgálatok .
• Pszichológus-körökben sokan megkérdőjelezik, hogy hatékonyabb-e ez a forma, sőt van-e egyáltalán bármilyen hatása az ilyen jellegű mentális segítségnyújtásnak. Az eredmény nehezen mérhető, és a kapott adatok értelmezését nagyban meghatározza, hogy milyen aspektusból közelítünk. A vallási elköteleződésen alapuló tanácsadás egy alapvető tanulsággal biztosan szolgál, ez pedig a terapeuta és kliens között kialakuló kapcsolat ereje.
  (Forrás: New York Times)
  http://www.nlcafe.hu/noklapja/20120824/mit-jelent-ma-a-hit/

Hit a minden napjainkban
Súlyos, hitünket érintő kérdésekkel leggyakrabban akkor találjuk szembe magunkat, amikor kapcsolati vagy munkahelyi válságba kerülünk, vagy az egészségünk megroppan. Ilyenkor felerősödik az érzés, hogy kicsik vagyunk, egyedül már nem tudunk megbirkózni a gondokkal. Hatalmas lelki erőfeszítés kell ahhoz, hogy ebből a gödörből kikerüljünk. A hit – vallásos és nem vallásos egyaránt – más fényben mutatja a félelmeinket, eddig szőnyeg alá söpört, megoldatlan konfliktusainkat, és segít abban, hogy újraértelmezzük, megértsük, és ezen keresztül feldolgozzuk őket
Egy brit felmérésben résztvevők 70%-a hisz a lélek létezésében, és több mint 50%-a abban, hogy van élet a halál után. Mindezt anélkül, hogy magát vallásosnak tartaná – a 21. század vallása a be living without belonging, vagyis hiszünk, de közben sehová nem tartozunk. Holott a hit a közösség miatt is fontos, akár Istenen, akár egy eszmén, ideológián keresztül kötődünk a közösséghez. Az odatartozás boldoggá tesz,
http://www.mindennapi.hu/cikk/eletmod/pszichologus-haboru-a-hit-betegseg-/2011-03-31/2338

• Azok az emberek, akiknek saját életfilozófiájuk van, akár anyagelvű, akár spirituális, de mélyen hisznek benne, azok számára ez a meggyőződés éltető erő. A Biblia azt írja, hogy a hit hegyeket mozgat meg. A hit a legfelső erődimenzió. Mára bebizonyosodott,hogy a matéria az anyagtalan rezgésekből megtestesülő entitás, előbbre való a szellemi az anyagihoz képest, elég ehhez a kvantumfizikai húrelméletre hivatkoznom.
• Descartes nagy hibája, hogy a testet és a lelket két, egymástól független entitásként szemlélte. Vajon hol van a lelkünk? Nyilván nem egy konkrét helyen a testünkben, A lélek nem is csupán elmeműködés, hanem egységet alkot teljes valónkkal. Ez azt is jelenti, hogy minden sejtünk tud a nagy egészről és fordítva. A pszichoszomatikus összefüggés már csak az elnevezésében hordozza azt a kettősséget, hogy megkülönbözteti a pszichét és a szómát, a testet és lelket, mert ma már tudjuk, hogy a kettőt nem lehet élesen különválasztani egymástól.

Félek valamilyen betegségtől - megnő az esély, hogy belebetegszem. De segíthet-e a félelem legyőzésében a hit? Hiszen az életben sok minden nem tudáson, hanem hiten alapul. A hit pedig nagyon, néha megingathatatlanul erős. És a gyógyulás? Ezekről a sorsbonyodalmakról beszél most egy ezoterikus tudós, az agykontroll legjobb orvos-ismerője és két író. Szóba kerül a karma, a reinkarnáció, az öngyógyítás lehetőségei és határai, a tévutak, az eredmények és a kudarcok - nem elméleti fejtegetésekkel, hanem gyakorlati példákon bemutatva. kevesebb
http://hvg.hu/egeszseg/20110311_pszichofitnesz_interju_pszichoterapeuta
Prof Dr Bagdi Emőke, Dr Debreceni László Gyógyítás és hit (ábra)

Lélektani hatások az egészségre
A pszichés hatások jelentőségét jelzi az, hogy különféle pszichoterápiás eljárások, vagy pl. a Simonton terápia, rákbetegeknél igazoltan a duplájára növeli a túlélési időt. Ám mutasson valaki egy onkológiai osztályt, ahol ilyesmivel rendszeresen (és nem kísérleti jelleggel) próbálkoznak. Tizenöt éve ismert David Spiegel tíz éves követéses vizsgálatának eredménye, amelyben egyéves hipnoterápia hatására mellrákos nőknek megduplázódott a túlélési ideje. A világ legolcsóbb beavatkozása a csoportterápia! Az a baj vele, hogy egyedül a beteg érdekelt benne.
Valójában csökken a megelőzés és a gyógyulás esélye azzal, hogy a hamis racionalizmus jegyében kiölik az emberekből azt a hitet, hogy ők is tehetnek valamit egészségükért és életükért. Fontos volna, hogy újra hinni tudjunk magunkban, és a bennünk rejlő gyógyító erőkben. A hit valóban gyógyít. Ez ma már nem misztikum.

Pettingale és munkatársai mellrákkal műtött betegek 10 éves követéses vizsgálatában azt találták, hogy a műtét után reménytelenséget mutatók 90%-a, míg a "küzdők"-nek csak 30%-a halt meg. Jól tudjuk az agy, a stressz és az immunrendszer kapcsolatának kutatásából, hogy egyrészt a balfélteke serkenti, a jobbfélteke elnyomja az immunrendszer működését, másrészt a sikeres megküzdés a balféltekét aktiválja, míg a reménytelenség a jobbféltekét. Máris előttünk áll egy lehetséges magyarázat a megküzdés immunserkentő hatására!
http://www.tenyek-tevhitek.hu/rak-es-lelek.htm

A vallásosság hatása az egészségre
A nemzetközi eredmények szerint a vallásosság egészségvédő tényező A hazai tudományos kutatások vizsgálták a vallás és a spiritualitás valamint a testi, lelki egészség közötti összefüggést kiemelten a Hungarostudy 1988, 1995, 2002 Kopp M, Skrabski Á és munkatársai révén.

Kopp M, Skrabski A. (2003/1): „Vallásosság és lelki egészség” c. tanulmányában a vallásosságot a lelki egészség fontos mutatójának tekinti. A mai magyar társadalom 75%-ának fontos a vallás, a spiritualitás.
Objektív módszerekkel vizsgálva a vallásgyakorlás egészségvédőnek bizonyult nevezetesen például a kieső munkanapok száma 42%-kal alacsonyabb volt a vallásukat gyakorlók, mint a nem gyakorlók körében A vallásgyakorlás szignifikáns korrelációban van a szorongás, a depresszió alacsonyabb fokával, valamint a WHO „Jollét életminőség” kérdőívre adott válaszok magasabb értékével.
http://www.kre.hu/portal/doc/studia/Cikkek/2007.4.szam/6.Hadhazi_Eva.pdf

Ma olyan szekuláris credo uralja a társadalmat és egész Európát, amelyben a hit szerepéről, a vallásnak a gyógyításban való jelentőségéről szóló tudományos fejtegetéseket alig lehet meghallani, sőt gyakran kifejezetten tiltják az erről való beszédet is – mutatott rá Prof Dr. Kopp Mária pszichológus, egyetemi tanár, a SOTE Magatartástudományi Intézet tudományos igazgatója.
A hitre, a vallásra különösen nagy szüksége van az embereknek, ha betegek, ha idősek. Kutatásaik, felméréseik szerint a vallásos emberek tíz évvel tovább élnek.
http://www.magyarkurir.hu/hirek/vallas-es-egeszseg-kopp-maria-eloadasa-veszpremben

Vallásosság és életminőség
Számos vizsgálat igazolja a vallásosság, a vallási közösséghez tartozás egészség védő szerepét.
Astrow és mtsai 2001, Culliford, 2002, Fabrega 2002, Jarvis és Northcott,1987, Koenig, 2001,2002, Levin és mtsai, 1997, Piko és Fitzpatrick,2004, Stawbridge és mtsai,1997, Wig,1999
A hit, a vallás és az orvoslás évezredeken át igen szorosan összekapcsolódott. A mai orvoslásban a "világi dogma, világi hitvallás", a "secular credo" vált szinte kötelezővé,
Oman és Thoresen (2003) az embereket, különösképpen a szenvedőket az egyik legfontosabb erőforrásuktól szakítja el azzal, hogy a spiritualitás szerepét tagadja az emberi személyiség fejlődésében
Az utóbbi időben egyre több figyelem irányul ennek a hivatalos orvoslás által negligált kérdéskörnek a tudományos vizsgálatára.
Fabrega 2002, Koenig,2001,2002, Laubmeier és mtsai,2004, Stawbridge és mtsai,1997.

Ma már a WHO életminőség meghatározása a spiritualitás dimenzióját is magában foglalja. (Kuyken és Orley, 1995)
A World Psychiatric Association honlapján nyitott vita indult el "Kultúra, spiritualitás és pszichiátria" kérdéskörben (Fabrega, 2002). Megállapították, hogy az ember redukcionista, mechanikus szemlélete fokozza az orvostudomány sérülékenységét a gyógyszeripar és más üzleti érdekek befolyásolásával szemben.
Az általános egészségi mutatók közül a munkaképesség csökkenés a vallásukat gyakorlók között sokkal alacsonyabb fokú volt.
A vallásgyakorlás szignifikáns védőfaktor: életkortól, nemtől és iskolázottságtól függetlenül munkaképesebbnek mondták magukat azok, akik vallásukat gyakorolják, mint akik nem.
http://affection.add-to.net/?i=pszichologia-vallasossag_lelki

Öngyógyítás beindítása
Ted Kaptchuk, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatója a közelmúltban egy kísérlet során irritábilis bél-szindrómában (IBS) szenvedő betegeknek egy teljesen semleges hatású szert adott. A betegeknek ezt őszintén el is mondták, ugyanakkor hozzátették, hogy ennek ellenére a szer jelentősen csökkentheti betegségük tüneteit azokon az öngyógyító folyamatokon keresztül, amelyeket a szellem testre gyakorolt hatása vált ki. Az önkéntesek állapotuk javulásáról számoltak be. A kutatók szerint a javulás titka az lehet, hogy a betegeknek adtak valamit, amiben hihettek, és meggyőző módon elmagyarázták nekik, miként működhet - és ez már elég volt a szervezet öngyógyító folyamatainak beindításához.

Paolo Lissoni, a milánói San Gerardo Kórház orvosa viszont úgy gondolja, hogy a spiritualitáshoz kapcsolódó pozitív érzések ténylegesen hasznos fiziológiai válaszokat keltenek. Egyik kutatása során például arra az eredményre jutott, hogy a mélyen vallásos, előrehaladott tüdőrákban szenvedő betegek jobban reagálnak a kemoterápiára, és tovább életben maradnak, mint azok, akiket orvosaik úgy írtak le, mint akiknek "kevés hitük" van. A felmérésben követett hívők 40%-a még három évvel később is életben volt, míg a kontrollcsoport tagjainak csupán kevesebb,
mint 10%-a
http://www.zacea.hu/index.php?page=63

A tudomány mindenek felett?

• A tudomány mindenek felettiségét hirdetők azt mondják, hogy nincs Isten, mert maga a DNS is az Isten! Az ilyen állításra azonban az embernek nincsen felhatalmazása. Ugyanakkor az is bebizonyított hiba, ha a teológia mondja meg, hogy egy tudományos eredmény elfogadható-e vagy sem? Minden szélsőség hibás.
• A tudomány emberi alkotás, emiatt nem csinálhatunk az eredményeiből bálványokat. Nem mondhatjuk, hogy ha pénzt adsz a kutatásunkra, akkor biztosan megtalálom a „rák ellenszerét”. Ilyen nincs!. A be nem teljesített ígéret ugyanis törvényszerűen kiábránduláshoz vezet. . Az is bűn, ha valakinek a genetikáról kizárólag az emberklónozás jut eszébe.
• „A művészet valamivel több a tudománynál, mert itt találkozás van az emberfelettivel. A művészet ablak egy olyan valóság felé, amely meghaladja az ember hétköznapi gondolatait, érzelmeit. Ablak az Isten és az ő csodái felé”.(Dr Falus A.)

Hit és tudomány kapcsolata

• A hit olyan eleme az emberi életnek, amely meghaladja a tudomány kategóriáit, kérdéseit, módszereit és válaszait. A tudomány arra kérdezhet rá, hogy miként működik az élet? Hogyan működik az immunrendszer, hogyan öröklünk tulajdonságokat és miként módosul az környezeti hatásokra?
• Ugyanakkor a hit nem azt kérdezi, amit bizonyítani lehet. Amit bizonyítani lehet, az nem hit. A tudomány kérdése, hogy valami hogyan működik, a hit kérdése, hogy miért? Miért vagyok, mi az a szerep, feladat, ami nekem lett kiosztva? Nem magyarázható minden racionálisan. A teremtés magában foglalja az evolúciót is. Visky Béla kolozsvári teológus és Prof Dr Falus (foto) fogalmazta meg, hogy Isten teremtési módszere az evolúció.
  Lehet, hogy tévedünk. A tévedéslehetőségét is fenntartjuk magunknak. A tudományos tévedés cáfolható, a hitbéli tévedés csak egy másik hittel pótolható. Aki kellően hosszú időn keresztül foglalkozott tudománnyal, biztosan eljutott legalább egyszer arra a pontra, hogy rácsodálkozzon az előtte álló döbbenetes végtelenre.
  Lehet, hogy nem tud minden kérdésére választ adni, sőt biztosan nem tud, legfeljebb utódaink háromszáz év múltán lesznek erre képesek. De nekik is lesznek megválaszolandó kérdéseik. Ők is rácsodálkozhatnak a Teremtés csodáira.

„Tudományos értelemben nem tudom, hogy mi van a halál után, nem tudom, mi a lélek, hogy mi a bűn. A határokat nem az ember szabta meg, hanem a Teremtő. Tudni fogjuk, hogy mikor értünk ehhez a ponthoz.”
A Teremtő és a tudomány Riport Falus Andrással
http://innoteka.hu/cikk/a_teremto_es_a_tudomany.579.html

Ateista vélemény szerint olyan kérdések esetében fordul az ember a hithez, amely kérdéseket a természettudomány fel sem tehet magának: például mi létezésünk értelme, mi az eredete és sorsa halhatatlan lelkünknek. Hit kérdése az is, hogy ha a tér-idő dimenziók, azaz az anyagi világ létezésének kezdetét az ősrobbanásra tesszük, akkor azt vajon megelőzte-e egy tér-idő dimenziókon kívüli teremtő erő/szellem létezése és akarata – ahogyan a Biblia írja, kezdetben volt az ige –, vagy pedig a semmi robbant fel egyszer csak önmagától, önmagából, önmagáért, minden cél és elképzelés nélkül."
http://ateistaklub.blog.hu/2011/12/01/hit_es_tudomany

Hit és Tudomány
Prof. Dr Vizi E. Szilveszter akadémikus ajánlásával

Prof Dr Bolberitz Pál, Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozófus, egyetemi tanár, a Szent István Akadémia elnöke, és Prof Dr Freund Tamás, akadémikus Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa. A két nagy tudású ember beszélgetése izgalmas élmény az olvasó számára
Az egyik a hit felszentelt védője, aki egyébként a „Parma fidei” kitüntetés tulajdonosa is, a másik a tudomány apostola. A „Fides et ratio”, ”Hit és tudás” találkozása a megjelent könyvben. amelyből kiderül, hogy az Istenhit mindkét szereplő számára a legkisebb közös többszörös. Az egyik kiindulópontja, hogy a hit segítségével könnyű eljutni a végső igazsághoz, a másik a kísérlet segítségével próbálja feltárni a világ titkait. A megközelítés eltérő, az eredmény nem egyszer azonos. Az egyik Istenhitéből indul ki és fogadja el a teremtés tényét, a másik az általa megismert természet, az élő világ csodálatos rendezettségéből következtet a Teremtő létére.
Amikor a test és lélek kölcsönhatásáról vitatkoznak, mindketten elkerülik a redukcionizmus módszertani hibáját, amikor az anyagi testre vezetnek mindent vissza, de nem állnak a vulgáris platonizmus mellé sem, hogy mindennek lényege a szellemi lélek. Nem kerülik el korunk fontos társadalmi problémáit sem. Szerintük a Bonum commune-ért, a közjóért való cselekvés hiánya korunk nagy problémája. Az egyéni és közösségi érdekek konfliktusainak keresztényi és biológiai magyarázatát kapjuk.
Ma már leginkább csak arra figyelnek az orvosok, hogy a test működőképes legyen.” A természettudós az önzést (mint bűnt) az állatvilágból vett példák segítségével magyarázza. A teológus professzor viszont arról az emberről beszél, aki elereszti Isten kezét, és ezért válik önzővé.

Mind a két tudósnak, Istenhívőnek, van példaképe: Freund Tamásnak Szentágothai János, Bolberitz Pálnak viszont Adolf Kolping, a boldoggá avatott német pap, a szegények apostola. Az egyik, a teológus az Írás tanulmányozása közben véli felfedezni a világ teremtését és a lélek maradandóságát. A másik, a természettudós a teremtett világ, a természet tanulmányozása során döbben rá végtelen picinységére, a természet megismerhetetlen tökéletességére. Így jutnak el mindketten ugyanarra a következtetésre, hogy számukra, számunkra az emberi boldogság forrása az a hit, remény és szeretet, amely emberi tulajdonságul adatott a Teremtő által. Az a vélemény, hogy ami a könyv sorsát illeti, a könyv sikerre van ítéltetve. Egyformán érdekes mind a hívők, mind az ateisták számára. Sikerének titka a szereplők végtelen őszintesége és személyük hitelessége.
http://bookline.blog.hu/2011/03/04/hit_es_tudomany_a_remenyseg_es_a_vegtelen_utjain

Kritika
Brendel Mátyás: Hit és Tudomány
http://www.matud.iif.hu/2011/11/13.htm
Amellett fogok érvelni, hogy hit és tudomány, sőt, hit és tudás között ellentét van, és ez Freund Tamás személyes világképében is feloldhatatlan ellentétet fog jelenteni Pál apostol: „a hit reményeink szilárd alapja, és nem a látott dolgok igazolása” (Zsid. 11,1). Modern fogalmakkal azt mondhatjuk, hogy a hit az, amikor valamit (amit többnyire remélünk, néha félünk), a megfelelő alap nélkül igaznak vélünk, a tudás pedig az, amikor annak igazáról van igazolásunk.
Ha Pál apostolt értelmezzük, akkor arra jutunk, hogy azt mondja: „a hit nem tudás”. FA. placebohatást tudományosan lehet magyarázni. A tudást és a hitet az esetek nagy részében elkülöníti. Freund Tamás azt is elismeri, sőt, nála jobban kevesen tudhatják, hogy a gondolkodásunkért nagyrészt a nagyagy, és az érzelmeinkért az ősibb agyterületek a felelősek. Freund Tamás abban hisz (8–9. oldal), hogy az érzelmeink az agyunkhoz kapcsolódnak, az eszünk az agyunkhoz kapcsolódik, csak a szabad akaratunk van a lélekben. Freund Tamás ugyanis hisz a téridőn kívüli lélekben és abban, hogy valamilyen kölcsönhatás van lélek és agy között. A lélek valahogy befolyásolja az értelmünket és érzelmeinket, és valahogy visszafelé is létezhet hatás. Freund azonban elmagyarázza, hogy ő nem olyan dualista, mint John Eccles, aki a lélek és az agy találkozását kutatja (14. oldal). a lélek és agy kölcsönhatásának feltételezése értelmetlen. És ez így van. Értelmetlenség feltételezni, hogy létezhet a téridőbeli anyagnak téridőn kívüli kölcsönhatása, mert ez fogalmilag lehetetlen. Freund Tamás tudományossága hibázik. Megbicsaklik ott, ahol igazolás nélkül, sőt logikai problémák ellenére hisz a lélekben, az aggyal való kölcsönhatásban Freund Tamás a 183. oldalon arról beszél, hogy Magyarországon az igazán ismert agykutatók körében nagy a hívők aránya. Hámori József nem publikált felmérésére hivatkozik. Ezután erre magyarázatot is ad, miszerint az agytudomány az a komplex jelenség, ahol leginkább megmutatkozik Isten. Ez csábítóan hangozhat a hívőknek, de valószínűleg nem igaz Nyugaton a tudósoknál az ateizmus sokkal nagyobb arányban van jelen, mint a közembereknél, és minél jelentősebb a tudós, és minél „élőbb” tudománnyal foglalkozik, annál inkább jellemző (Shermer, 1998). Még megdöbbentőbb a helyzet az Egyesült Államok legkiválóbb tudósait magába foglaló National Academy of Sciences esetében, ahol csak 7% a személyes Istenben hívők aránya (Dawkins, 2009, 117.), a Royal Society esetében pedig csak 3,3% (Dawkins, 2009, 119.). Ha Magyarországon máshogy van, akkor inkább valószerű, hogy az itteni agykutató közösségnél található valamilyen effektus, mint, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tudósainak nagy része nem elég intelligens ahhoz, hogy felfogja az agy komplexitását.

• Bolberitz Pál – Freund Tamás (2010): Hit és tudomány – A reménység végtelen útjain. Éghajlat, Budapest
• Dawkins, Richard (2009): Isteni téveszme. Nyitott Könyvműhely, Budapest
• Forrai Gábor (szerk.) (2002): Mikor igazolt egy hit? Ismeretelméleti szöveggyűjtemény. Osiris–Láthatatlan Kollégium, Budapest
• Shermer, Michael (szerk.) (1998): Do You Believe in God? Skeptic. 6, 2,

A hit gyógyító ereje
Az Amerikai Egyesült Államok közvélemény-kutatói szerint

• az emberek 82%-a hisz abban, hogy imájának gyógyító ereje van, és csak 13%-uk tagadja ezt.
• A lakosság 77%-a gondolja úgy, hogy Isten néha közvetlenül is beavatkozik a súlyosan beteg ember sorsába jóra fordítva azt, és csak 18% nem hisz ebben.
• Az emberek 73%-a hittel vallja: ha más imádkozik érte, az segít kilábalni betegségéből és mindössze 21%-uk állítja az ellenkezőjét.
• Az amerikaiak 64%-a érzi úgy, hogy az orvosoknak együtt kell imádkoznia páciensével, ha úgy kívánja, és csak 27% tagadja ennek fontosságát.

Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a világ technikailag és tudományosan legmagasabb szinten álló államában az emberek döntő többsége hisz abban, ami megfoghatatlan, természetfeletti, de szerves része életének, miközben egyre nagyobb számban utasítja el az orvosi beavatkozást. E számok tükrében szükségszerűnek látszik megvizsgálni: valóban van-e a hitnek akár az orvosi beavatkozást helyettesítő gyógyító ereje, vagy ez csak az ember képzeletének szüleménye?

Hit az orvosi kezelésben és/vagy a vallásos hit ereje
Ha valaki hiszi, hogy meggyógyul - akár imádkozással, akár az Isten közvetlen beavatkozásával -, az pozitívan befolyásolja állapotát, míg ha azt hiszi, hogy semmi és senki nem segít rajta, tehát feladja a küzdelmet, az végzetét hordozhatja. Az, hogy az amerikaiak imádságos tapasztalatai alapozzák-e meg hitüket vagy fordítva, nehezen dönthető el. Ugyanakkor a tudomány mai állása mellett a hit gyógyító ereje - bizonyos korlátok között - nem zárható ki. Nem azon van tehát a hangsúly, van-e ereje az imának, hanem azon, hisz-e abban, hogy ez segít, s ezzel idegrendszere ösztönzi immunrendszerét a betegség leküzdésére.
Nem bővelkedik az orvosi irodalom olyan adatokban, amelyek szerint súlyos betegségek, például rák placebótól meggyógyult volna, de fejfájás, émelygés, magas vérnyomás csökkenhet a hatására, és nemcsak szubjektíve, hanem objektíve is. És ez sem csekélység. Mivel a placébóban semmiféle hatóanyag nincs, kizárólag a beteg hite eredményezte a javulást. Nyilvánvaló azonban, hogy a beteg hite orvoslásában (gyógyszerezésében) - bár fontos tényező - nem mérhető össze a vallásos ember istenhitével, amelynek gyógyító ereje emiatt jóval nagyobb lehet.
Hogy a vallásos ember elfogadja-e azt a magyarázatot, amely szerint hite segítette (közvetve) a gyógyulásban, vagy azt hiszi, Isten avatkozott bele (közvetlenül) életébe, az eredmény szempontjából lehet másodlagos, habár az ideológiai megközelítést tekintve nem az.

Faith healers
Az információs forradalom legfejlettebb terméke, az Internet Healers fóruma, Faith healers címszó alatt 400 ezer(!) írást tart nyilván angol nyelven és mintegy 200-at magyarul, amelyekben még az ördögűzés módszerét is leírták. Az irományokban a gyógyulás minden „bizonyítéka” megtalálható, sőt annak felsorolása is, hogy ha nem sikerülne a hit segítségével meggyógyulni, annak mi lehet az oka. Van olyan írás, amelyben több mint 250 magyarázat található a kudarcra. A legtöbb hiba természetesen a hit felszínességére vezethető vissza.

Ha azonban az ima egyáltalán nem használna, az sem baj, hiszen arra is van magyarázat: Isten a halálon keresztül gyógyítja meg a beteget.
A tudomány egyesek számára éppen olyan érthetetlen, mint a vallás egyes tételei, de míg utóbbiak az érzelem szaván szólnak (így közelebb állnak a lélekhez), a tudomány számunkra száraz és sótlan, tehát a vallást nem helyettesíti.
Az emberek kisebbik része hisz a tudományban (a tudománynak) és nem igényli a vallást. Az is lehet, hogy igényelné, de racionális gondolkodásmódja lehetetlenné teszi azt számára. Az sincs kizárva, hogy lelke csücskében egy kicsiny sarkot azért a misztikum számára is fenntart. Bár önálló gondolkodása örömmel töltheti el, valószínűleg boldogtalanabb, mint a vallásos ember, mert problémainak megoldásáért vagy megoldatlanságáért, más emberek rovására elkövetett hibáiért a felelősséget magára vállalja.
A tudományba vetett hite éppúgy segítheti immunrendszerét, mint bármely másban való hite, azonban az öröklét ígérete helyett csak génjeinek túlélésében bízhat.

• Nyilvánvaló, hogy a hívők között vannak olyanok, akik az imádságot elégségesnek tartják a gyógyuláshoz és annak kizárólagosságát nem kérdőjelezik meg, miközben a korszerű gyógymódokat elutasítják.
• Más hívők úgy vélik, hogy jó, ha ima is van, a természetben a korszerű medicina mellett.
• A nem hívők között vannak olyanok, akik az ima vagy a hitgyógyulás lehetőségét kategorikusan elutasítják, míg mások nagy bajukban az abszolút természettudományos gyógymódok mellett megengedik, hogy hozzátartozójuk néhány fohászt is elrebegjen értük.
• A hitgyógyítókat az imánál nagyobb mértékben utasítják el Ez azt jelenti, hogy míg a hit nincs ellentétben a tudomány elfogadásával, addig a kóklerség csak kisebb sikert arat a tudománnyal szemben.

Az Egyesült Államokban készült tanulmány szerint pszichés megbetegedések gyakoribbak a vallásos emberek körében (a depresszió mértéke 3x-os), de a daganatos, keringési, vese- és tüdőbetegségek is 2-4x gyakoribbak, mint a nem vallásosak körében.
Nem világos, hogy lehet ezt összeegyeztetni azzal, hogy a hit segít a gyógyulásban. Úgy tűnik, a hívők fogalmát nem lehet egységesen értelmezni.
A hívők között vannak ortodoxok, akik a vallási törvények minden betűjét igyekeznek betartani és betartatni. Valószínűnek látszik, és a vizsgálatok is erre utalnak, hogy az ortodox fundamentalisták azok, akiknél a betegségek gyakoribbak, mivel állandóan szoronganak, hogy megtartották-e az előírásokat és nem vétettek-e Isten ellen valamely cselekedetükkel. A folytonos szorongás ugyanis valóban depresszióhoz, ezáltal az immunrendszer blokádjához vezet. Másrészt feltételezhető, hogy éppen azok lesznek fundamentalisták, akiknek ez pszichés gondjaikra megoldást hoz, vagy éppen pszichés beállítottságuk miatt fogékonyabbak a vallási tanokra.

Hit az orvosban, a gyógymódban
A beteg hihet orvosában és alkalmazott gyógymódjaiban is. Az orvosról kialakult kép (amelyet a betegek terjesztenek róla), az orvos megjelenése, szuggesztivitása, személyes empátiája mind olyan tényező, amely elősegíti, vagy gátolja a beteg gyógyulását.
Az orvos, aki megfelelő képzettség, alkalmasság és időhiány miatt csak a gépekre tud hagyatkozni, nem tud a betegnek érzelmi többletet nyújtani, így elveszti azt. A páciens ilyenkor olyan személyiségekhez kezd kötődni, akik csak a hit gyógyító erejét tudják éleszteni, de ez a korszerű orvostudomány eszközei nélkül nem elég. Így a hit, ahelyett, hogy az orvosi munkát segítené, romboló erővé válik.

Az orvosba és a terápiába vetett hit és a beteg abszolút (vallásos) hite nem mond ellent egymásnak. A szekularizált hívő elfogadja, sőt igényli az orvosi beavatkozást, és ha az eredményes, Isten jóságának tulajdonítja. Ha eredménytelen, beletörődhet a megváltoztathatatlanban, esetleg elfogadja Isten büntetéseként. Ha viszont nem törődik bele, másik orvost keres, akihez ugyancsak Isten vezérelte. A megoldások ezen sorozata, bár messze nem természettudományos, elfogadható és a betegnek nem árt, sőt gyógyulását segítheti.

Megjegyzés szekularizáció.→ világivá tétel; az egyház befolyásának visszaszorítására törekvő állami tevékenység

Az Internet hitgyógyító könyvtárában vitairatok is vannak, amelyek polemizálnak az imádság gyógyító ereje felett. Nem az a vita tárgya, gyógyító-e az ima, hanem az, hogy a gyógyhatás a hit következménye-e vagy azé, hogy a könyörgés meghallgattatott.

A vitában amerikaiak vettek részt, ahol a déli államokban még mindig vitatják Darwin tanait és a kreacionizmust igyekeznek tanítani a középiskolákban. A vita provokálója tehát az, aki bizonyítani kívánja, hogy az imádságot „vették odafenn”, és a betegség javulása a rá adott válasz. Tudományos körökben a kreacionizmust áltudománynak tartják; 2006-ban 67 tudományos akadémia írt alá egy, a kreacionista mozgalmakat a tudományos oktatás aláásásával vádoló nyilatkozatot.[ A Magyar Tudományos Akadémia hasonlóan foglalt állást az ügyben.

• World scientists unite to attack creationism, The Independent, 2006. június 22.
• Az MTA állásfoglalása a darwini evolúciós elmélet védelmében, Index Tudomány, 2008. március

Megjegyzés A kreacionizmus azon nézetek gyűjtőneve, amelyek szerint az élet és az élővilág sokszínűsége valamilyen értelmes entitás (általában valamelyik vallás istene) beavatkozásának az eredménye, azaz az élőlények fajtái külön-külön lettek megteremtve. Keresztény kultúrkörben elsősorban a bibliai teremtéstörténeten alapuló eredetmagyarázatokat értik kreacionizmus alatt, de számos más változata van egyéb iszlám, hindu, héber, indián vallási irányzatoktól az űrlények általi genetikai beavatkozásokig.
Cáfolni próbálják a tudomány számos eredményét, mindenekelőtt az evolúció elméletét
Az isteni teremtésben való hitet ezzel szemben a legtöbb tudós összeegyeztethetőnek tartja az evolúció elméletével és a modern tudománnyal általában

Ayala, F. J. (2008): Science, evolution and creationism. - Proc. Natl. Acad. Sci. USA 105(1): 3-4. magyarul összefoglalja: Gáspári Zoltán: Tudomány, evolúció és kreacionizmus, Természet Világa, 139. évf. 6. sz., 2008. június

A hitgyógyítás csúcsteljesítménye lenne, ha a beteg minden orvosi beavatkozás nélkül, csak a hitgyógyító közreműködésével épül fel, illetve, ha a hit akkor is hatékony, amikor az orvostudomány már feladta a harcot. Ezért a csodálatos gyógyulási történetek tálalása látszik a legfontosabbnak. Ezekre számos példa akad a Bibliában éppúgy, mint a szentek történeteiben, és nem is mindegyik vonható kétségbe sőt, minél inkább ismerjük fel a betegségek okait és mozgatórugóit, annál többet tudunk megmagyarázni természettudományos alapon.

A másik csoport: csodás kilábalás a jelenleg gyógyíthatatlannak tartott betegségekből. Nem egy esetről tudunk, amikor a rákos beteg „spontán gyógyult” vagy messze túlélte az orvos jósolta időt. Ilyenkor gyakorlatilag mindig hiányzik a megfelelő kontroll, tehát vagy a szövettani diagnózis maradt el, esetleg hibás volt, vagy az orvos ítélte meg elhamarkodottan a betegség súlyosságát.

Nem tartoznak természetesen ide a már említett pszichoszomatikus betegségek, amelyeket az idegrendszer túlterhelése vált ki (egyre inkább szaporodóban vannak), amelyek valóban jól „hit-gyógyíthatók”, de kellően adagolt placébó-kezelés vagy az életkörülmények rendezése is ilyen hatású lehet. E betegségek orvosi szempontból sem cáfolható objektív javulása mégis növeli a hitgyógyítók népszerűségét, mert a laikusok nem tudják megkülönböztetni a szervi és a pszichoszomatikus betegségeket, amelyek megkülönböztető-diagnózisára még az átlagorvosok sincsenek kellően felkészítve.

Nem hanyagolható el a hitgyógyítás pénzügyi haszna sem; ennek túlnyomó része ugyancsak a nők odaadásának eredménye. Az Egyesült Á1lamokban évi, 30 milliárd(!) dollárra becsülik a hitgyógyításra fordított pénzt, de a tévéből szerzett ismeretek szerint nálunk sem fillérekért „gyógyítanak”.
A haszon a hitgyógyító számára nem csak anyagi jellegű: a páciens, aki családjától és magától vonja el az amúgy is szűkösen csordogáló anyagiakat, fut a pénze után: bebeszéli magának, hogy csakugyan gyógyul. Ezzel - ha nincs így - nemcsak magát csapja be, hanem további hívőket is szerez a hitgyógyítónak, miközben betegsége - ha annak valóban szervi oka van - olyan stádiumba kerül, amelyben az orvos számára gyógyíthatatlanná válik. Így, mikor hitét nem, de erejét vesztve orvoshoz fordul, beigazolva látja, hogy a hitgyógyító az igazi, hiszen az orvos már nem tud javítani állapotán. A kör itt bezárul, és a logikus magyarázat nem segít.

Az optimizmus is hit
Egyesek képtelenek hinni, bármilyen meggyőzőnek tűnő bizonyítékot tárnak eléjük. Aki tud fenntartások nélkül hinni, jó alanya nemcsak a hitgyógyásznak, hanem az asztrológusnak és a jósnak is. Ez a „hitképesség” fokozott mértékben mutatkozik meg a betegségek alkalmával. Ez azonban egyesekben közelebb áll az optimizmushoz, mint az istenhithez akkor is, ha sokszor kevert formában jelenik meg. Az optimizmus is hit: hit abban, hogy a dolgok jóra fordulnak, és valószínűleg ez is elég az immunrendszer serkentéséhez. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hívő-hitetlen páros összekeverhető lenne az optimista-pesszimista párossal. A párhuzam a kettő között csak a gyógyulásra, illetve a genetikai meghatározottságra érvényes. Optimistának születni kell akkor is, ha az élet többször ad okot pesszimizmusra, és aki pesszimistának született, a jónak is a sötét oldalát látja. Ez - a hitgyógyítástól függetlenül - ugyancsak életre szólóan segíti vagy gátolja a gyógyulást.

Orvos és/vagy hitgyógyász
A hit erősíti a szervezet védekező rendszerét, egyértelműen hasznos. Ha azt mondjuk, hogy a beteg elmulaszthat miatta orvosi beavatkozást, akkor káros. A kérdés tehát az, hogy a gyógyító hitet (az imádság erejében vagy másban) a korszerű orvosi beavatkozás mellett vagy helyett alkalmazzák, hasonlóan az alternatív terápiához, mint amilyenek a gyógyfüvek, akupunktúra stb., amelyek mindaddig elfogadhatók és használhatók, amíg nem késleltetik vagy hátráltatják a valódi orvosi gyógykezelést. A „haszon” vagy „kár” tehát részben a hitgyógyász, részben a beteg intelligenciáján és mértéktartásán múlik. Előbbinek nem szabad terápiáját kizárólagosnak és mindenhatónak hirdetnie, utóbbinak szabad hinni, de nem szabad elhinnie, hogy ez önmagában elég. Az ember gyarlósága miatt azonban csak ritkán tud korlátokat szabni cselekedeteinek, a hitgyógyász egyre inkább elhiszi, hogy tényleg földöntúli képességei vannak, miközben a hívő a hit hatását a ténylegesnél nagyobbra értékeli. Ezzel kész a csapda: a hitgyógyász mindenképpen bizonyítani akar, és ehhez nem mindig használ tisztességes eszközöket, miközben a hívő a hitgyógyász foglyává válik. A hitgyógyász megpróbálja tudományként feltüntetni azt, aminek a tudományhoz semmi köze, és a hívő elhiszi, hogy ez éppúgy tudomány, mint például az orvostudomány.
A harmadik főszereplő, a tömegkommunikáció a „demokratikus objektivitás” lépét ölti fel, holott az egészben csak a „sztori” érdekli, és romboló hatása hidegen hagyja. Ezzel a circulus vitiosus kialakult, és nagyon nehéz bármit is tenni ellene.
Csaba György A hit gyógyító ereje
Természet Világa 1999. november http://www.lelkititkaink.hu/hit_gyogyito_ereje.html

A mai hitgyógyászoktól eltérő gyógyítás

First, He healed instantly. Peter’s mother-in-law (Mark 1:31), the centurion’s son (Matthew 8:13), Jairus’ daughter (Mark 5:41-42), and the paralytic (Luke 5:24-25) were all healed immediately. They did not have to go home and start to get better, as is the advice from many faith heale. The blind beggars in Matthew 20:34 were given instant sight. Third, Jesus healed everyone (Matthew 4:24; Luke 4:40). They were not required to be pre-screened by the disciples before coming to Jesus for healing, as is the standard procedure with the healers today. There was no healing line they had to qualify for. Jesus healed all the time in many places, not in a studio with carefully-controlled circumstances.:
http://www.gotquestions.org/faith-healers.html#ixzz2grB0FvpI

Hit és a gyógyítás
II. János Pál pápa magyarországi apostoli látogatása alkalmával a Magyar Tudományos Akadémián a következőket mondta: "két megismerési rend létezik: az ész és a hit rendje... Ész és hit ugyanarra az őseredeti igazságra törekszenek, amely Igazság nem mondhat ellent önmagának".
Teilhard de Chardin francia jezsuita tudósnak a múlt század közepére sikerült az evolúciót beleillesztenie a teremtéstörténetbe úgy, hogy az a hit és a tudomány oldaláról is egyértelműen elfogadhatóvá vált. Tudni kell azt, hogy manapság a bizonyítékokon alapuló orvoslás egyik alappillérjének számító kettős vakpróba a legelfogadottabb módszer egy gyógyszer vagy eljárás hatásosságának bizonyításához. Hogyan lehet egy új életmentő eljárásnál kettős vakpróbát csinálni, amikor rögtön látom, hogy eredményes? Hogyan ítélhetem potenciálisan halálra a kontrollcsoport súlyos agy- és gerincsérültjeit? Sehogy. Etikailag ez elfogadhatatlan.
Ezt az ellentmondást oldja fel egy másik tudomány, nevezetesen a bioetika, ami véleményem szerint felette áll az orvostudományoknak, talán ahhoz hasonlóan, ahogy a lelkünk is felette áll a testünknek. Sajnos, ezt a vezető orvosok sokszor figyelmen kívül hagyják.
Nos, a bioetika világosan kimondja, hogy az életmentő beavatkozásoknál nem kell a kettős vakpróba, hanem elegendő a történeti kontroll, sőt felveti a józan tudományos megfontolás elégségességét is. Dr. Gyökössy Endre, aki református lelkész és pszichológus is volt (Carl Gustav Jung tanítványa), remekül ötvözte a hitet és tudományt (jelen esetben lélektant) gyógyító munkájában. Neves pszichiáterek mondták, hogy súlyos depressziós és skizofrén eseteket gyógyított meg, amivel a pszichiáterek semmit nem tudtak kezdeni gyógyszerekkel sem. Mint aggyal foglalkozó sebész, csak megerősíthetem a már meghalt Szentágothai János, világhírű anatómus professzor szavait, aki azt mondta az egyetemi hallgatóknak, hogy az emberi személynek nincs reprezentációja az agyban, az Isten felé irányul és végtelen. Ez a 70-es évek elején volt. A hallgatók átmentek a bölcsészkarra, Lukács György professzorhoz, a híres marxista filozófushoz, és megkérdezték, igaza van-e Szentágothainak. Ő annyit mondott, hogy bizony igaza van, de még azt is hozzátette, hogy manapság ezt jobb, ha nem hangoztatják. (Lukács professzor is okos volt!)
Dr Csókai András Hit és Gyógyítás http://www.vasiszemle.t-online.hu/2004/03/csokay.htm

Megjegyzés

Pierre Teilhard de Chardin SJ (Orcines, Franciaország, 1881. - New York, 1955. április 10.) a tudományos gondolkodás és a vallásos lelkiség egymásrautaltságát hirdető francia jezsuita teológus, filozófus és paleontológus
„Mikor Teilhard megállapítja, hogy a világ mozgásban van, követelménynek mondja, hogy ez a mozgás célirányos és olyan céllal rendelkezik, amit egy szép napon el is fog érni. Azzal, hogy Teihard felismeri, hogy a világ úton van, követelmény a cél is. Minden, ami áramlik, cél felé tart. Minden, ami mozgásban van, el akar érni egy határozott helyet, vagy állapotot. Minden mozgásban lévőt vezérel mozgásában valami tényező. A cél igazi valami! Sokkal igazibb, mint az elindulás, és az evolúciónak ez a célja belülről vezet minden mozgást, annak kezdetétől.” ( P. Henri Boulad S. J)

A New Scientist brit ismeretterjesztő lap összegyűjtötte a legújabb eredményeket és kísérleteket, amelyek többek között a bizalom, a pozitív gondolkodás, a meditáció vagy a vallásos hit gyógyító hatását érték tetten.
A biztonságérzet vagy az a hit, hogy a dolgok jóra fordulnak, segíthet abban, hogy szervezetünk fenntartsa és helyreállítsa magát. Úgy tűnik, az optimizmus csökkenti a stressz hormonok, például a mellékvesék által kibocsátott kortizol szintjét. Továbbá csökkenti a betegségek iránti érzékenységet.
Ezért lehet gyógyító erő a lélek
[origo] 2011. 09. 04. 10:37
http://www.origo.hu/egeszseg/20110902-ongyogyitas-gyogyito...

Magányos és társasági élet és az egészség
Az emberekkel szembeni attitűdnek komoly hatása lehet az egészségre. A magányos élet növeli a szívroham, a pszichés betegségek, különösen a depresszió kockázatát, míg azok, akik elégedettek társas életükkel, jobban alszanak és lassabban öregszenek. Ez a hatás olyan erőteljes, hogy a magány feloldása ugyanolyan jót tesz az egészségnek.(John Cacioppo, a chicagói Egyetem kutatója)

A kutatások szerint azok, akik gazdag társasági életet élnek és érzelmileg mély kapcsolatokat ápolnak, ritkábban betegednek meg, és tovább élnek. Ez részben azért lehet, mert a magányos emberek gyakran nem törődnek eléggé önmagukkal. Cacioppo kutatása szerint azonban ebben szerepet játszhatnak fiziológiai mechanizmusok is. Úgy találta ugyanis, hogy a magányos embereknél felülszabályozottak a kortizol kibocsátásban és a gyulladásra adott reakciókban szerepet játszó gének, a baktériumok ellen küzdő immunsejtek pedig aktívabbak. Úgy véli, az evolúció során az emberi szervezet úgy fejlődhetett, hogy a társas elszigetelődés észlelése beindítja az immunrendszer azon részeit, amelyek a sebgyógyulásban és a bakteriális fertőzés legyőzésében vesznek részt. A csoportban létezés viszont azoknak az immunreakcióknak kedvez, amelyekre a vírusok legyőzéséhez van szükség.

Az öregedést is gátló meditáció
Az amerikai kaliforniai egyetemen dolgozó Clifford Saron kutatása szerint a meditáció az öregedést is lassíthatja. A telomerek, a kromoszómát alkotó DNS-szál végein található, védelmi funkciót ellátó, többszörösen ismétlődő szakaszok, a sejt minden egyes osztódásakor rövidebbé válnak, és így szerepet játszanak az öregedésben. A kutató nemrégiben arra az eredményre jutott, hogy a telomereket felépítő egyik enzim szintje magasabb azokban az emberekben, akik a 3 hónapos meditációs gyakorlaton vettek részt, mint a kontrollcsoport tagjainál.
Egy kutatás azt is kimutatta, hogy a meditáció változásokat idéz elő az amygdalában, az agy azon részében, amely a félelemérzésért felelős, és válaszol a fenyegetésekre. Egy képalkotásos vizsgálat pedig azt az eredményt hozta, hogy már egyetlen tizenegy órás meditációs tréning is szerkezeti változásokat okozhat az agyban.

A hipnózis hatásairól végzett kevés klinikai kísérlet szerint a módszer segíthet a fájdalom elviselésében, továbbá a szorongás, a depresszió, az alvászavar, az elhízás vagy akár a pikkelysömör gyógyításában. Nehéz ugyan jó hipno terapeutát találni, de Whorshell szerint a lényeg az önhipnózis, amelyet az ember hozzáértő segítségével könnyen megtanulhat.

Néhány kutató a placebóval állítja párhuzamba a vallásos hit egészségre gyakorolt hatásának mechanizmusát: bízni abban, hogy valamilyen isten meggyógyít ugyanolyan hatékony lehet, mint hinni egy gyógyszerben vagy orvosban.

Paolo Lissoni, a milánói San Gerardo Kórház orvosa viszont úgy gondolja, hogy a spiritualitáshoz kapcsolódó pozitív érzések ténylegesen hasznos fiziológiai válaszokat keltenek. Egyik kutatása során például arra az eredményre jutott, hogy a mélyen vallásos, előrehaladott tüdőrákban szenvedő betegek jobban reagálnak a kemoterápiára, és tovább életben maradnak, mint azok, akiket orvosaik úgy írtak le, mint akiknek "kevés hitük" van. A felmérésben követett hívők 40%-a még három évvel később is életben volt, míg a kontrollcsoport tagjainak csupán kevesebb, mint 10%-a.

Charles Capps A „Teremtő ereje meggyógyít” (God's Creative Power for Healing) című könyve betegeknek ígér egészséget, ha az emberek gyógyulásáról szóló bibliai igéket rendszeresen és hittel, magukra vonatkoztatva kimondják.
A könyv tézisei:

• A betegségünkkel, egészségünkkel kapcsolatos kijelentéseink nagy mértékben befolyásolják egészségi állapotunkat.
• Ha többször és nagyobb hittel mondjuk ki, hogy gyógyulunk vagy egészségesek vagyunk, akkor a hatás erősebb.
• A kimondott szavaink nem maguk okozzák a gyógyulást, hanem Isten végzi el, szellemi úton. A szavak kimondása szükséges (elültetett, kicsírázó maghoz hasonlóan), hogy Isten gyógyító ígéretét beválthassa.

Számos bibliai idézetet hoz példának, amik a kimondott gyógyulással kapcsolatos szavak és kérések, valamint amik általánosabban véve a kimondott szavak teljesüléséről szólnak.

A könyv mintegy harmada néhány mondatos mintákat („biblikus megvallások”) tartalmaz különböző betegségekben szenvedők számára. Arra ösztönzi őket, hogy ezeket naponta többször, hangosan mondják ki. Egy idézetet közöl példaképpen hivatkozással Márk 11:23-ra, amely a hit erejéről szól.

Tudományos szempontból egy beteg hite, mint pszichés állapot az ú.n. placebo hatás mintájára valóban befolyással lehet a gyógyulására. Folynak vizsgálatok a placebo hatást kiszűrő ú.n. kettős vak kísérletek a távoli ima gyógyító hatásáról. Számos cikk számol be egy statisztikailag kis hatásról, mások ezt is vitatják, és a kísérlet tervezésének hibáinak tudják be ezeket. Hatástalanságot, sőt, ellentétes hatást kimutató vizsgálatok is léteznek. Összességében nem mondhatjuk, hogy tudományosan elfogadott, hogy a hitnek a placebo hatáson kívül lenne gyógyító ereje.

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Teremt%C5%91_ereje_meggy%C3%B3gy%C3%ADt
Charles Capps: A Teremtő ereje meggyógyít (God's Creative Power for Healing). Amana 7. kiadó

Neuroteológia vagy bioteológia
A tudományos kutatás egy viszonylag új területe, amely a spiritualitás, vallás, hit biológiai összefüggéseit vizsgálja. A tradicionálisan spirituálisnak mondott szubjektív élmények evolúciós vagy neurobiológiai alapjaival foglalkozik. Ilyen élmények például azok, amelyben a tudatosság, az univerzummal való egység, a tér-időn-kívüliség, megvilágosodás, módosult tudatállapotairól számolnak be, amelyek a hit egyik alapját képezik sokak számára.

• A neuroteológiában például a pszichológusok a szokásos neurobiológiai eljárások szerint megpróbálják meghatározni, hogy az agy mely területei aktivizálódnak, vagy inaktíválódnak bizonyos élmények átélése esetén.
• A jelenlegi agytomográfiás technológiák felbontóképessége jelentős előrelépést jelent az 1950-es és 1960-as évek viszonyaihoz képest, amikor csak az agyhullámok változásait tudták vizsgálni ilyen esetekben. A jelenlegi technológia elérhetővé teszi, hogy az agyhullámok változásainak okát is vizsgálják.
• Ezen kutatások eredményeit "God Spot" (isten-agyterület) kifejezéssel is illetik, amely kicsit félrevezető, hiszen valószínűleg nem egyetlen, és nem egy nagyon kis agyterület köthető a vallásos élményekhez.
• David Wulf a massachusettsi Wheaton College kutatója szerint, a mostani agytomográfiás eljárások a spirituális élmények kultúrák, vallások és területek közötti állandóságával "azt sugalmazza, hogy a közös ok valószínűleg az agybeli struktúrák hatása".

• A neuroteológia részben kifejlett tudományos diszciplínák alterülete, részben viszont olyan filozófiai gondolkodók is kapcsolódnak hozzá, amely miatt egyes lazábban értelmezett és ide kötött kutatás - áltudománynak is minősíthető.
• Az epilepszia és vallásosság közötti összefüggés régi hagyományos nézet. Bizonyos történészek ezzel magyarázzák Pál apostol (Saul) megtérésének leírását az Újtestamentumban.

Hívők vagyunk vagy sem, talán mindannyian hiszünk valamiben. Kérdés, hogy agyunk mely részében történnek a vallási élmények A neuroteológia művelői CT, MRI és más agydiagnosztikai eszközökkel végzett kísérletben megtalálták a „vallásközpontnak” vagy „ „istenmodulnak” elnevezett agyészt, ami a temporális vagy halántéklebeny. Itt van egyébként az epilepsziás rohamok többségének kiindulópontja.
Többek között Michael Persinger (foto) nevével fémjelzett neuroteologia annyit állít, hogy a halántéklebenyi epilepsziában és a vallási elragadtatásban ugyanazok az idegpályák vesznek részt. Fordítva az epilepsziások között sok a vallási megszállott illetve a vallási elragadtatást átélők között sok epilepsziás személy van.

Megjegyzés
Michael A. Persinger (born June 26, 1945) is a cognitive neuroscience researcher and university professor with over 200 peer-reviewed publications. He has worked at Laurentian University, located in Sudbury, Ontario, since 1971. He is primarily notable for his experimental work in the field of neurotheology, work which has been increasingly criticized in recent years.

Mohamed azt állítja a Koránban hogy látta a paradicsomot és volt benne. Valóban a paradicsomban volt az epilepsziás rohama közben.
Szondi epileptoid karakterűnek írja le Mózest, aki Káinhoz hasonlóan maga is ölt embert ám azután Istentől átvette a „Ne ölj” parancsot.
Pál apostol a damaszkuszi úton vélhetően epilepsziás nagy rohamában látta Jézust.
Neuroteológiai szemmel nézve az eredetileg írástudatlan Mohamed, Gábriel arkangyal közvetítésével kapta meg a Koránt
Egyesek szerint Ábrahám a fenti epilepsziás esemény miatt majdnem megölte Izsákot.
Szendi G.: Isten az agyban Jaffa Kiadó 2008. 284 old.

Kérdés: Igaz lehet hogy sok bibliai alak, akikkel valamiféle csodás esemény történt- mind epilepsziások voltak?

Werner Arber Nobel díjas professzor, a Pápai Tudományos Akadémia elnöke beszédének középpontjában a tudomány és a hit közötti kapcsolat állt
1978-ban orvosi Nobel-díjat kapott, majd 2011-ben XVI. Benedek a Pápai Tudományos Akadémia elnökévé nevezte ki. A professzor beszédének középpontjában a tudomány és a hit közötti kapcsolat állt.

A tudomány utat nyit új technológiai alkalmazások számára, amelyek javítják az életet és az ember környezetét, formálva ezáltal a jövőt. Ilyen értelemben az Egyház, a civil társadalom, a gazdaság és a tudomány arra hivatott, hogy felvállalja a társfelelősséget a jövő egy új koncepciójának kidolgozásáért, amely hosszútávon előnyös lesz az egész emberiség számára. Ennek eléréséhez szükség van arra, hogy a modern társadalmak tiszteletben tartsanak bizonyos viselkedési szabályokat, amelyek könnyen elfogadhatók, ha a vallásos hitben gyökereznek.
A Nobel-díjas tudós szerint Jézus is egyetértene a tudomány alkalmazásával az emberiség javának érdekében, ha tiszteletben tartja a természet törvényeit.

A hit az emberek számára egy támasz a mindennapokban. Reményt ad, pozitív tartalommal tölti meg a mindennapokat. Ennek következtében egy másfajta gondolkodásmód irányítja az életét. A legújabb tudományos eredmények azt bizonyítják, hogy ez a testünk működésére is kihat.
Számos vallás, sok gondolkodó és orvos is állítja, hogy életünk hosszát befolyásolja gondolkodásmódunk. A betegség, az életkor hossza, és a halál beálltának ideje közötti összefüggéseket nehéz bizonyítani. Már csak a kutatás időigényessége miatt is. Kevés tudós vállalkozik olyan kísérletre, amelynek az eredménye csak évtizedek múlva derül ki.

Azonban voltak, akik mégis vállalnak ekkora feladatot. A Mayo Klinika pszichiáterei és pszichológusai 1962 és 1965 között a minesotai Olmsted megye 839 lakóján végeztek el személyiségvizsgálatot. Közülük 124-en derűlátóak voltak, 197-en borúlátóak, 518 esetben vegyes tulajdonságokkal rendelkezte. 35 évvel a vizsgálatok után közzétették az eredményt. A legborúlátóbbak korai halálozási aránya 19%-kal magasabb volt.
A tudósokat régóta foglalkoztatja az a kérdés: az ember befolyással tud-e lenni a saját halálára? Pozitívan befolyásolja-e valamilyen kellemes esemény, és negatív hatást gyakorol-e valamilyen rossz? Az elmúlt esztendőkben két, egymástól független kutatás is érdekes eredményeket hozott.
Werner Arber: A tudomány és a hit kiegészítik egymást
2012. 10. 15. 09:56 – Magyar Kurír

Prof Dr Hámori József orvos, biológus akadémikus: „Mi hordozza az emberi lelket ?”
Az emberi lélek természettudományi szempontból nem lokalizálható, viszont lélek nélkül nincs élet. Ennek az értelmes felfogásában játszik döntő szerepet a vallás és a keresztyén hit. Csak a hit oldja meg ezt a kérdést, ehhez pedig egyfajta világkép, világnézet szükséges.

Freund Tamás az agy működéséről mondja, hogy az emberben olyan hangok szólalnak meg, hogy valakinek mindezt ki kellett gondolnia. Ez nem lehet spontán, véletleneken alapuló mutációk eredménye, legalábbis ennyi idő alatt biztosan nem juthatott el az anyag evolúciója az atomoktól az emberi agy komplexitásáig. Ez magyarázza talán, hogy a neurobiológusok - de számos más tudományág képviselői - között sok a hívő ember. Biológusként nem vonom kétségbe a mutációkat, nem hiszem azonban, hogy ezek véletlenszerűek volnának. Azt hiszem, irányított evolúciónak kellene neveznünk azt a folyamatot, amely az első egysejtűektől az emberig vezetett.
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=9105&n=mskemikus&blog_cim=Freund Freund Tamás agykutató
Freund: „ha természettudományos alapon gondolkodik az ember, a hit soha nem válhat bizonyítékká”, valamint a „hit által nem lehet megismerni valamit”,

Egy kórházi orvos önkezdeményező felmérése
Saját magát a legtöbb beteg vallásosnak tartotta. Felmérés eredménye: katolikus 27 fő, evangélikus 11, református 8, Jehova tanúja 1, nem nyilatkozott 9 fő.

• A betegek 40%-a igényelne lelki támaszt
• A legtöbben ezt a segítséget az orvosuktól várják (10 fő), a lelkésztől 7 fő, családtagoktól 6 fő, és szociális munkástól 4 fő. A kérdőíven arra a kérdésre is választ kaptunk hogy a
• megkérdezettek csak 20%-a vágyna négyszemközti lelkészi beszélgetésre, viszont
• közel a fel szeretne a kórház által szervezett közös lelki alkalmakon részt venni.

Az adatok nem reprezentatívak, ezért következtetést nem, csupán tanulságokat lehetett levonni
Dr Szemenyei Gabriella A kórházi gyógyítás lelki aspektusai
Tál és kendő orvosok lapja 18 3. 2007

Sajgó Szabolcs; Roska Tamás;Hámori József Agy - Hit - Számítógép

A könyv szerzőinek néhány summázó gondolatát itt ismertetem, íme Sajgó Szabolcs atya a hitről, vallásról gondolkodva mondja, hogy a vallásban, a teológiában a kegyelmi pillanatok jelentik a plusz érzékenységet, amikor valami talán összeér, valamit meglát, valamit felfog, megtapasztal az ember, ami nem egy részdologra vonatkozik, hanem a valóság gyökereihez viszi közel az embert... A hit nem ismeretszerző módszer, nem arról van szó, hogy szeretnék ismeretet szerezni valamiről, és ezért aktiválom képességemet, a hitet, hanem személyes odafordulás, amelynek mintegy mellékterméke, hozadéka, hogy kinyílik előttem egy új világ.

Roska akadémikus azt mondja, hogy „A mai világban nagyon sokan tanulnak, de a lényeges kérdésekben tudatlanok maradnak. A családdal, az élettel kapcsolatban például. Persze ugyanakkor a babonák - a parapszichológia egy része és egyebek - terjedésének a veszélye hihetetlenül nagy. Ha jól megszervezik a show-t, mindent el lehet adni, mert tömegesen vannak olyan társaink, akik, bár eleget tanultak ahhoz, hogy önbizalmuk legyen, de még nem eleget ahhoz, hogy elég alázattal tegyék fel a kérdéseket. Vannak dolgok, ahol nincs más, mint csöndben maradni és: "vedd le sarudat, mert szent az a hely, ahol állsz" -
Ha csak a hatalom, csak a pénz vagy ezeknek a kombinációja az egyetlen, ami fontos, akkor a helyes emberkép hiánya kiszolgáltatottá teszi az embereket bármilyen, kisebb vagy nagyobb katasztrófával szemben. Sajnos ez politikai demokráciákban is megtörténhet, ha például a manipuláció és a demagógia véleménydiktatúrát hoz létre. Ezt sokféle módon lehet csinálni. Ismerjük például Rilke megfogalmazását, miszerint a tényekkel az a baj, hogy elfedik a valóságot.
Roska kiemelte: a szubkultúra a gyilkos fegyvereknél is nagyobb veszély, tudniillik a kultúra társadalmi méretű elzüllésével fenyeget, s e fenyegetés annál inkább markáns, merthogy a szubkultúra ideológiamentes
Arisztotelész óta a logika legnagyobb eredményének tartja Gödel tételét (ennek szimplifikált formája szerint vannak olyan igaz állítások, amelyeknek igazsága logikai úton ab ovo nem bizonyítható). Szóba kerül a két agyi félteke eltérő funkcionális rendeltetése, lehetséges harmóniájuk előnye,

Hámori akadémikus szerint a beszélgetésből kiolvasható megállapítás, hogy az egyik legveszélyesebb rizikófaktor az emberiség megmaradásában a kultúra lealjasodása, pontosabban társadalmi méretű elzüllése, az ún. szubkultúra kialakulása.
Hámori József hívta fel a figyelmet arra, hogy nem szabad leegyszerűsíteni a hit kérdését, de azt sem szabad mondani, hogy a hitnek az agyhoz nincs semmi köze. A hitnek olyan értelemben van köze az agyhoz, hogy akármilyen kegyelmi állapot, megmagyarázhatatlanul megváltoztatja az agy teljes magatartását. Megváltoztathatja, ha valakit elér a hit.

Roska Tamás (Budapest, 1940. szeptember 24. –) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Magyarországon. 1998 és 2006 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar alapító dékánja.Gábor Dénes-díj (1993), Szent-Györgyi Albert-díj (1994). Bolyai János alkotói díj (2002), Prima díj (2007), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2010)
Több mint kétszáz publikációja és négy könyve jelent meg, hivatkozásainak száma mintegy 3000. Publikációit magyar és angol nyelven adja közre

Prof Dr Hámori József akadémikus
1966-ban lett a biológiai tudományok kandidátusa, 1972-ben pedig a biológiai tudományok doktora. 1990-ben az MTA levelező tagjává választották. 1992-ben az Európai Akadémia tagja, 1998 májusában az MTA rendes tagja lett. Kétszázat meghaladó közleményt, számos könyvet és könyvfejezetet UNESCO által szervezett Tudomány Világkonferenciája elnöke

Jelenits István Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, tanár, hitoktató, író, a Corvin-lánc kitüntetettje. Tevékenységét 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel ismerték

Prof. Dr Falus András, akadémikus (Budapest, 1947. június 9.) Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az immunológia és a funkcionális genomika határterületének, valamint a komplementrendszer molekuláris genetikájának nemzetközi hírű kutatója. 1994-től a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, majd a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézete igazgatója.

Tőkéczki László
Debreceni /1970-1972/ és a budapesti /1972-75/ bölcsészkaron történelem-német szakos tanári oklevelet szerez. 1989 óta az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének a docense. Tanulmányai jelentek meg a Történelmi Szemle, Valóság, Confessio, Protestáns Szemle, Századvég Kortárs című lapokban. Az utóbbi években rendszeresen ír publicisztikát a Magyar Nemzetben, Szerkesztője illetve társszerkesztője, valamint társszerzője az Egyháztörténet című tankönyvnek A Valóság főszerkesztője. Évek óta évente kb. 100 előadást tart itthon és a kisebbségi magyarság körében, tudományos, egyházi, politikai és közművelődési felkérésekre.

Bolberitz Pál (Budapest, 1941. szeptember 15.) Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozófus, egyetemi tanár, a Szent István Akadémia elnöke 1978-tól a budapesti Hittudományi Akadémia filozófia professzora. 1982-től egyetemi tanár, akit többször dékánná választottak.
Antall József miniszterelnöknek ő adta fel az utolsó kenetet.
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994) Széchenyi-díj (2002) a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2011)

Freund Tamás (Zirc, 1959. június 14.) Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa 1990-ben az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéhez (KOKI) került osztályvezetőként, 1994-ben az intézet helyettes igazgatójává, 2002-ben pedig annak igazgatójává nevezték ki. Kutatóintézeti állása mellett 2003-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Neurobiológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki.
2013. februárban José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének Tudományos és Technológiai Tanácsadó Testületébe (Science and Technology Advisory Council) választották.
Akadémiai Díj (1997), Bolyai János Alkotói Díj , The Brain Prize (2011, Koppenhága) a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011)

Vizi E. Szilveszter (teljes nevén: Vizi Elek Szilveszter, Budapest, 1936. december 31. –) Széchenyi-nagydíjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének neves kutatója. Tevékenysége a tudományos ismeretterjesztésben is jelentős. 1969-ig kutatott Angliában. 1984-ben a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai tanszékének vendégprofesszora lett1989 és 2002 között az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet főigazgatója. 1996 és 2002 között az MTA egyik alelnöke, majd 2008-ig elnöke. Nevéhez fűződik többek között egy új agyműködési modell, valamint több idegrendszeri betegség neurobiokémiai módszerének kidolgozása

Bagdy Emőke (Tiszafüred, 1941. augusztus 18.)
Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa. 1998: Széchenyi Professzori Ösztöndíj 1972-ben védte meg bölcsészdoktori disszertációját. Debreceni Orvostudományi Egyetemen pedig 1985-től 1987-ig az orvosi pszichológia oktatója. Tanszékvezető (Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet) Az MTA Pszichológiai Bizottság tagja. MTA Pszichológiai Bizottságának akadémiai küldött-képviselője. 2000-től a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia szak tanszékvezetője.A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013)

Charles Capps (born 1934)[1] is a Christian preacher and teacher in the Word of Faith movement, and has had great influence on the movement through his books and teaching. His best- selling mini-book, "God's Creative Power" organizes scriptures into prayers. It has sold over 5 million copies.^{[citation needed]}

Hit és ész
Beszélgetés Bolberitz Pál, Falus András, Jelenits István, Tőkéczki László részvételével A „hiszek”, az mindig összefügg azzal, hogy „hiszek neked”, tehát ez egy személyes kapcsolatot jelent egy másik gondolkodó személlyel. Tudni, lehet egyedül. Annak hiszek, akinek a tekintélye vagy a meggyőző ereje arra késztet, hogy rá támaszkodjam.

A hit nem teszi feleslegessé az érzelem tevékenységét. Amikor a hit útján elindulunk, akkor az értelem ajtaja nem csukódik be, de másképpen működünk, mint amikor a tudás útján indulunk el.
A hit olyan megismerő képességünk, amely a jövőre irányul Ez igaz a vallási de másfajta hitre is. A jövőtől remélem, hogy bizonyított tudásom lesz. Ebből következik, hogy a hit a megismerés eszköze, ami időhöz kötött. Ha nem időben élnénk, úgy nem lenne hitünk. Csináljunk úgy, mintha a jelen tökéletes volna. Ezt teszi minden politikus. A természettudós azonban észre vesz egy természeti tudományos összefüggést, amit törvénybe foglal és tudja alkalmazni a múlt és a jövő még nem látható eseteire. Ekkor azt hiszi, hogy az idő fölé emelkedett és a hitet legyőzte a tudás. A hitet azonban nem tudja legyőzni a tudás, minthogy időben élünk. Tehát nincsen olyan értelmi ismeret, amely a hittel ne lenne kapcsolatban.
Az egyénben a hit és a tudás összekapcsolódik Jó ha együtt jár a tudásban való fejlődés a hitben való sajátos elmélyüléssel. Akkor vagyok boldog, ha a hitem átalakul tudássá. A múlt és a jövő a jelenben fut össze.

Tőkéczki L azt mondja, hogy a hit a nem látott dolgokról való bizonyosság. A hit az Isten ajándéka A tudásban mindig csak egy része van meg. Ezt mondja Pál apostol is a korinthosziakhoz írt levelében, hogy most rész szerint van bennünk az ismeret. A tudás állandóan gyarapodik. Miközben a hit Isten ajándéka, a tudás is az. Nem szabad egymással szembeállítani, mint ahogyan sajnos a vulgár teológia szembeállítja az emberi szellemet, lelket és az emberi testet, fizikumot.

Falus A. A hit és az ész, vagy a hit és a tudás ezeket meg kell különböztetni, de egymástól el nem választható diszciplínák. Különbözőek, mert más a kérdésük. A hitnek az a kérdése, hogy „miért?” - miért vagyok az aki vagyok, mi a dolgom, merre vezet az utam, miért arra, miért lettem? A tudomány (nem leszűkítve a természettudományokra) kérdése a „Hogyan?”
Hogyan történik mindez?, Milyen mentalitás, tudás, történet áll rendelkezésemre és a jelen időben meg tudok-e rá válaszolni. Kíváncsiskodás ez, a szó legnemesebb érelmében. Én biológus vagyok, és azon belül is elsősorban genetikus. Ma az öröklésbiológia olyan alapvető ideológiai kérdéseket vet fel, ami lehetetlenné teszi, hogy egy természettudós, aki örökléstannal, genetikával foglalkozik ne kerüljön ezekkel szembe.
A természetes hit egy jövőbeli boldogító cél elérése, vagy egy információhoz való hozzájutás, amely kíváncsiságunkat kielégíti. A természetfölötti hitnek nem az időben lévő a tárgya, hanem egy természetfölötti, egy tér-időfölötti, vagyis egy isteni szférába való hit. A hit mindig egy bizalmi kapcsolatot feltételez. A személyt nem lehet kihagyni a hit vonatkozásában. Az ateisták is hisznek valamiben. Legalábbis ők ezt mondják. Azt nem merik mondani, hogy valakiben hiszek, hanem valamiben hiszek. Abban hisznek, hogy igazuk van. Nem tagadják, hogy hinni kell, de ez csak egy természetes hit. A természetfeletti hit számukra idegen.
A hithez a remény is hozzátartozik A remény azt jelenti hogy nemcsak azt remélem, mit én kieszelek és azt majd a Jóisten valósággá teszi, hanem neki vannak olyan ötletei is, amelyek nekem eszembe sem jutnak és azt veszem észre, hogy jobbak mint az én ötleteim

Az egészség túlhangsúlyozása
Az orvosok egy részének véleménye szerint az élet célja maga az egészség Így előfordul, hogy maga az egészség válik a legfontosabb tényezővé az életünkben Ha a vallás és a spirituális életvitel a hosszú, és egészséges élet titka, úgy mindegy, hogy ezek igazságon alapulnak-e vagy nem Aki így él az a földi életbe kapaszkodik erős gyökerekkel és látóköre a születéstől a halálig terjed.
A New Age képviselői szerint az egészség része az önmegvalósítás Megjegyzem, hogy a Maslow-féle szükséglet hierarchia ismertetésben erről már volt szó a www.nelegybeteg.hu tanulmányban.
Amikor meditációról van szó és ennek különböző formáit alkalmazzák, akkor mindig az egészség az elsődleges cél. Ha pedig az élet fő célja az egészség, akkor az embernek ezért mindent meg kell tennie. Ha az egészség az első, akkor annak megromlása egészen kétségbeejtő lehet. Sőt valakinek az élete értelmét is megkérdőjelezheti. Ez magyarázza azt, hogy miért költenek emberek olyan sokat egészségük fenntartására

A testi egészségünk fenntartásáért folytatott küzdelmünk azonban nem teheti tönkre életünk más értékeit. Olykor előfordul, hogy feláldozzuk egészségünket vagy akár életünket. Az orvosok, ápolók mind a mai napig, amikor fertőző betegeket gondoznak ezt teszik. A rossz egészségügyi ellátással rendelkező országokban a misszionáriusok szintén ezt teszik és ezt abban a tudatban végzik, hogy az élet több, mint a testi egészség. Mózes és Máté írásaiból tudjuk, hogy a törvény szerint szeressük felebarátunkat, mint magunkat. Ez viszont együtt jár azzal, hogy embertársaink egészségét sokszor a sajátunk elé helyezzük. Akár olyan egyszerű döntésről legyen is szó, hogy kevesebbet alszunk, mert beteg hozzátartozónkat ápoljuk. Az igaz, hogy nem könnyű mások érdekeit a sajátunk elé helyezni „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Apostolok cselekedetei 20,35) vagyis az ember tud másokat is maga elé helyezni.
A tudomány alátámasztja azt a vélekedést, miszerint a vallás és a hit fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében Számos kutatás megerősíti hogy a vallásgyakorlat és az egészség között szoros pozitív korreláció van. Az eddigi tanulmányok szerint a vallás gyakorlása elősegítheti a testi és mentális betegségek megelőzését javíthatja a betegségtűrő képességet és felgyorsíthatja a gyógyulást Egy több száz hasonló témájú tanulmányt összegző könyvben olvashatjuk, hogy akik hosszú évek óta ezen a területen dolgoznak azt igazolják, hogy a vallás és az egészség között pozitív az összefüggés. Azt is kijelenthetjük, hogy ebben bizonyosak lehetünk.
Jeff Levin foreword to Harold G. Koenig, Michael E et al. Handbook of Religion and Health Oxford University Press 2001 p. vii

A vallás egészségre gyakorolt hatását vizsgáló egyes kutatások szerint nem adnak egybehangzó pozitív eredményt A kutatóknak egy kisebb része nem talált összefüggést a hit és az egészségi állapot között Ezt azzal magyarázzák, hogy a kutatások egy része tudományos szempontból nem volt megfelelő, mivel nem volt helyesen tervezve, és nem vette figyelembe, hogy a vallás és a spiritualitás nehezen mérhető tényezők. A vizsgálatok a korlátaik ellenére mégis azt sugallják, hogy azok, akik életében döntően nem játszik szerepet a hit, jobban ki vannak téve a különböző betegségek kockázatának. Megállapították, hogy minél elkötelezettebb és mélyebben megélt hitről van szó, annál jelentősebbek az előnyük. Egyesek szerint a betegség és a szenvedés az elégtelen hit következménye. Azonban ennek a vélekedésnek nincs bibliai alapja, ugyanis az Újszövetség számos olyan embert említ, aki megbetegedett, jóllehet minden bizonnyal erős hitük volt.
Lynda HPowell, Leila Shababi Carl E. Thorensen Religion and Spirituality: Linkages to Physical Health Amecan Psychologist 2003:58(1): 36-52.

Rabbi Aryeh Kaplan: A ZSIDÓ HIT ALAPJAI Az Örökkévaló léte
A judaizmus alapja annak felismerése, hogy a lét tervszerű, és az embernek az életben célja van. Mind az embernek, mind a természetnek van jelentősége, mivel ezt is, azt is egy céltudatos Lény teremtette. Ezt a Lényt nevezzük Istennek
Möszilát Jösárim 1.V. ö.: Zohár Chádás 70d.; Bevezetés a Kálách Pitché Chochmához.

1:8. Ha nem hiszünk a Teremtő létében, akkor a világmindenség céltalan, az emberi lét értelmetlen, az élet pedig nélkülözi a jelentőséget és a reményt. Zsoltárok 127:1.

:12. Úgy felfogni a világmindenséget, hogy az véletlenül, céltudatos Teremtő nélkül jött létre, ugyanolyan értelmetlen, mint egy szép verset úgy felfogni, hogy az egy véletlen tintafröccsenésből keletkezett.
A judaizmus hangsúlyozottan elvet minden olyan fogalmat, amely a Örökkévalóval kapcsolatosan többes számot használ. Következésképp elutasítja a keresztény szentháromság fogalmát.[56]

[56] Emunot Vödéjot 2:5-7.; Maimonidész, Igeret Töchiját Hámétim (Varsó, 1926), 3. old.; A tévelygők útmutatója 1:50.; Tsuvot Möil Cödáká 22.; Tsuvot Sáár Efrájim 24.; Chátám Szofér az Orách Chájim 156:1-ről. Lásd 297. jegyzet. Maimonidész, A Tóra alapjainak szabályai 2:20.; Mose Cordovero rabbi (Rámák), Siur Komá 13:12. (Varsó, 1883) 14a.; Párdész Rimonim 4:3. Az olyan „lényegi attribútumokkal” kapcsolatosan, mint a tudás, akarat és képesség, lásd Emunot Vödéjot 2:1. (44a.); Párdész Rimonim 4:9. V. ö. Maimonidész: A tévelygők útmutatója 1:53., 56.; Zohár 2:42b.; Zohár Chádás 34d.; Tikuné Zohár 17b.; Derech HáSém 1:1:5.

Az Örökkévaló megadta az embernek azt a képességet, hogy ugyanazt a logikát használja, mint amellyel Ő teremtette a világmindenséget.[80]

[80] Az Örökkévalót nem korlátozta a világ megteremtésében a világ mai logikája. Ha korlátozta volna, akkor az Örökkévaló a logika alárendeltje lenne, ami elképzelhetetlen. Lásd Kálách Pitchéj Chochmá 30.(22b.).Következésképp ha a világmindenség logikusnak tűnik föl előttünk, az azért van, mert az Örökkévaló ugyanazt a logikát plántálta bele, mint amit Ő használt a teremtéskor.

2:17. Mint mindennek a Teremtője, az Örökkévaló a tér és az idő Teremtője is, tehát nem térben és időben létezik.[63]

Emunot Vödéjot 2:11.,12.; Svil Emuná uo.2:11:10.;Maimonidész: A tévelygők útmutatója 2:8.,2:30.; Ikárim 2:18.; Ászárá Máámárot, Chokér Din 1:16.; Derech Micvotechá 57b.Sőt, ha az Örökkévaló tér-idő kontinuumban létezne, akkor hozzá lehetne kötni ennek a kontinuumnak valamelyik pozíciójához.

2:44. Vallásunk egyik alapja a hit, miszerint az Örökkévaló ugyanúgy ismeri minden tettünket, mint a világmindenség minden más történését.[116]

A hit tizenhárom elve 10.

http://www.zsido.com/konyv/302/3526/Zsido_Tudomanyok_Szabadegyeteme_1._kotet...

zsido.com: Isten gyógyít, de azért az orvos is kell hozzá

Oberlander Báruch budapesti rabbi

Hívő zsidó ember számára számos dilemma rejtőzik a Bibliában a zsidó vallásnak az orvosláshoz való viszonyáról – szögezi le Oberlander Báruch budapesti rabbi. A Semmelweis Egyetemen a zsidó orvosi etika tantárgy kurzusvezetője Mózes könyvét idézve magyarázza: több leírás található arról, hogy Isten betegségekkel képes sújtani az embereket, mint tette azt például a tíz csapás során az egyiptomiakkal. Gyógyítani is egyedül Isten képes, hiszen egyértelmű a kinyilatkoztatás (2Mózes 15:26.): „Én, az Örökkévaló vagyok, a te gyógyítód.”

Isten adta a képességet az ember számára a génmódosításra, s Isten építette be az általa alkotott természetbe azt is, hogy a géneken lehet módosítani, a gyógyító célú génmanipulációt – az óvatosság és a felelősség hangsúlyozása mellett – nem tiltja a vallás. A rabbi úgy fogalmaz: a Bibliának nem mond ellent az, hogy az ember önmaga is „teremtővé váljon”,

Az embernek nem feladata és nem is képes arra, hogy minden tragédiát megértsen és mindenre magyarázatot találjon. A betegség, mint minden más isteni adomány, eredetéből fogva csak jó lehet, az ember azért lázad ellene, mert nem érti, hogy miért jó.
Isten dolga, hogy mi miért történik, hiszen útjai az ember számára kifürkészhetetlenek. A betegséget a zsidó vallás nem feltétlenül tekinti büntetésnek, üzenetnek viszont igen: felhívásnak arra, hogy a betegben és a szeretteiben még inkább erősödjön a hit és a parancsolatok gyakorlása, a közösségben pedig az összetartás a bajban. Vallási szempontból a rövid élet is teljes élet, ezért a betegnek arra kell törekednie, hogy azt értékkel töltse meg.

Medical Tribune – „Kétheti lap, orvosokról orvosoknak”, 2011. december 15.)
http://semmelweis egyetem.hu/mediasarok/2012/01/30/zsido-com-isten-gyogyit-de-azert-az-orvos-is-kell-hozza/

Oberlander Báruch (New York, 1965 – ) ortodox haszid zsidó vallási vezető, a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi megteremtője és legfőbb vezetője -

A rendszerváltáskor, 1989-ben költözött Budapestre a szintén Amerikában magyar (debreceni) holokauszt-túlélők gyermekeként született feleségével és rögtön megalapította a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesületet, hogy a magyarországi zsidóság körében terjessze és népszerűsítse ezt az irányzatot az ortodox judaizmuson belül.
A Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbija, az Egység, és a Gut Sábesz című hitközségi lapok főszerkesztője; az ELTE jogi karának 1990 óta előadója. Nős, hét gyermek apja.

Aryeh Moshe Eliyahu Kaplan ( héberül : ,ןלפק והילא השמ הירא (1934- 1983)
Ismert amerikai ortodox rabbi és író. Érdeklődése a fizika és a Kabbala ". Eredeti gondolkodó és termékeny író. Tanulmányainak témája: Tóra , Talmud és a miszticizmus. Bevezető brosúrák a zsidó hit és a filozófia , amelynek célja a nem vallásos és az újonnan vallásos zsidók. Műveit gyakran tekintik jelentős tényezőnek a Baal teshuva mozgalom fejlődésében
Kapcsolatot látott 4Ta tudomány4T és a judaizmus között. Említésre méltó fizikus képzéssel kapcsolatos szisztematikus és részlet-orientált. Munkái Számos híres munkái között említik a „Tóra Anthology" 45 kötetes fordítást, "A zsidó hit alapjai"-t Három jól ismert könyvet írt a 4Tzsidó meditáció4Tról

Dov Lévi beszéde Gödöllőn az európai nagy világvallások képviselőinek konferenciáján 2011 (Beszéd részlet.)
A zsidó vallás lényege a hit, de az nem elég, a gyakorlat is szükséges. A 13. században a barcelonai Áháron Hálévi fiának írt művének címe: Hinuh – nevelés.
Az Örökkévaló látta, hogy amit teremtett, nagyon jó, de nem befejezett. Naponta újul meg. Az ember nemcsak azért munkálkodik, hogy kenyerét megkeresse, családját eltarthassa, hanem munkatársa lehet az Alkotónak.
A föld útja, héberül: Dereh Erec. Maimonidesz írta: minél jobban megismeri az igazi tudós az összefüggéseket, annál erősebben ismeri el a Mindenható hatalmát.
Egy ilyen hatalmas, logikus rendszer, ahol nappal-éjjel, hideg-meleg, világosság-sötétség követi egymás, csak az Örökkévaló teremthette. Tehát nagyságát, egyedülállóságát nemcsak a Tóra tanulmányozásával, hanem a világi dolgok megismerésével is bizonyíthatjuk. A jóságot meg kell köszönni elsősorban az Örökkévalónak, aki megteremtette a világot. De az embernek is, aki az élhetőséget megteremti a munkájával, alkotásával a földön.

http://www.remeny.org/remeny/2011-2-szam/dov-levi-beszede/
http://www.lativ.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=96&Itemid=114&lang=hu

Örömmel vesszük az olvasott tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, kiegészítő megjegyzéseit, értékelő minősítését, amit a KAPCSOLAT menü Üzenet helyén beírva érdeklődve várunk. Véleménye segít minket abban, hogy a további dolgozataink az olvasók tartalmi igényei szerint formálódjon.

Figyelem: A weboldalon ismertetett étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására. Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez.